a p-modell: adat , evidencia és plauzibilis érvelés a nyelvészetben
DESCRIPTION
A p-modell: Adat , evidencia és plauzibilis érvelés a nyelvészetben. Kertész András Rákosi Csilla Debrecen, 2008. november 28. 1. Problématörténeti háttér. 1.1. A nyelvészeti adatok standard felfogása (SF). - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Kertész András
Rákosi Csilla
Debrecen, 2008. november 28.
1. Problématörténeti háttér
1) Nem minden nyelvészeti elmélet tekinthető empi-rikusnak, hanem csupán azok, amelyek a megfele-lő adattípust használják.
2) Az adatok eredete dönti el, mely adattípusok te-kinthetők relevánsnak és legitimnek.
3) Saját adatkezelési eljárását mindkét tábor problé-mamentesnek ítéli.
4) Az adatok és az elmélet hipotézisei közötti kapcso-lat egyirányú (induktív v. deduktív).
5) Az evidencia kitüntetett adat, mivel közvetlenül ellenőrizhető, tökéletesen megbízható, ezért alkal-mas az elméletek hipotéziseinek igazolására.
1.1. A nyelvészeti adatok standard felfogása (SF)
1) Nem minden nyelvészeti elmélet tekinthető empirikusnak, hanem csupán azok, amelyek a megfelelő adattípust használják.
• Nem egyetlen adattípus preferálandó, hanem meg-engedhető a nyelvészeti adatok sokfélesége. Kívána-tos több adattípus kombinációja egy adott kutatáson belül is.
2) Az adatok eredete dönti el, mely adattípusok tekinthetők relevánsnak és legitimnek (introspekció, korpuszok).
• Az adatok eredete csupán – az adatszerkezet, a komplexitás, a közvetlenség és az absztraktság stb. mellett – a releváns tényezők egyike.
1.2. Szakítás (SF)-fel
3) Saját adatkezelési eljárását mindkét tábor problémamentesnek ítéli.
• A nyelvészeti adatok komplex entitások, melyek megbízhatóságát szerkezetük és forrásuk sajátos-ságai befolyásolják.
• Ezért minden adattípus problematikus, és felveti szerkezetük, valamint funkciójuk tisztázásának szükségességét.
4) Az adatok és az elmélet hipotézisei közötti kap-csolat egyirányú (induktív v. deduktív).
• Az adatok elmélet- és problémafüggők. Kivá-lasztásukat és kezelésüket jelentősen befolyásol-ják a vizsgált probléma sajátosságai, valamint az adott elmélet konceptuális és metodológiai hátte-re.
• Az adatok és az elmélet közötti viszony nem line-áris, hanem ciklikus folyamatra épül.
5) Az evidencia kitüntetett adat, mivel közvetlenül ellenőrizhető, tökéletesen megbízható, ezért alkalmas az elméletek hipotéziseinek igazolására.
• Az evidenciaként kezelt adatok rendszerint nem tá-masztják alá vagy cáfolják egyértelmű módon az elmélet hipotéziseit. Nem fogadhatók el teljes bizo-nyossággal, és ellentmondásokat generálhatnak.
DE: (SF)-et nem egy új, átfogó, egységes nézet-rendszer váltja fel; a szakítás kisebb-nagyobb mér-tékben parciális, következetlen marad.
• Mit tekinthetünk nyelvészeti adatnak?
(definíció, struktúra, típusok)• Mi az adatok funkciója az elméletekben?
(adatok és hipotézisek viszonya, evidencia)• Hogyan kezelhető az adatok bizonytalansága,
kontrollálhatóságuk korlátozott volta?• Hogyan kezelhetők a különböző adatok/adattípu-sok
alkalmazásából származó ellentmondások?
Milyen a nyelvészeti elméletek felépítése?
Mi egy nyelvészeti elmélet?
1.3. Nyitott kérdések
2. Előzetes megfontolások a p-modell motivációja
• (SF) előfeltételezi, hogy a nyelvészeti elméletek axiomatikusan felépített kijelentésrendszerek.
• Például sem a Chomsky-féle kormányzás és kötés elmélet, sem a Bierwisch-féle kétszintű szemantika, sem Grice implikatúra-elmélete nem axiomatikusan felépített deduktív rendszer.
• A >>nyelvészeti elméletek<< hipotézisei, vagy a hi-potézisek és az adatok között gyakran deduktíve nem érvényes következtetések (indukció, analógia, redukció) teremtenek kapcsolatot.
• (SF) előfeltételezi, hogy a nyelvészeti elméletek hipotézisei bizonyosan igaznak tekinthető adatok segítségével véglegesen igazolhatók (verifikálhatók vagy falszifikálhatók).
• DE: A rendelkezésünkre álló információmennyi-ség túl kicsi:
– kevés és sok esetben nem teljesen bizonyos infor-mációt tartalmaz;
– nem elegendő a tárgytudományos problémák teljes és végleges megoldásához.
• A rendelkezésünkre álló információmennyiség túl nagy:
– több, egyaránt részlegesen alátámasztott alternatí-vát is megenged;
– ezeket (és az esetleges további alternatívákat) nem tudjuk teljes mértékben áttekinteni.
• A >>nyelvészeti elméletek<< többsége nem de-duktív rendszer, hanem különböző mértékben kifejtett érvek és ellenérvek bonyolult hálója.
• A nyelvészeti érvelés célja a problémamegoldás, azaz az információs alul- és/vagy túldetermináltság megszüntetése vagy csökkentése.
• Ezek az érvek és ellenérvek rendszerint nem nyújt-ják a felvetett problémák teljes és végleges megol-dását, további nyitott, megoldatlan problémákat vetnek fel, és bizonytalan eredményekhez vezet-nek.
Az elméletalkotási folyamat = plauzibilis érvelés.
Ennek megragadására alkalmas eszköz = a plauzi-bilis érvelés elmélete.
3. A plauzibilis érvelés p-modellje
• A plauzibilis érvelés egy hiányos vagy ellentmon-dást tartalmazó (problematikus) információhalmaz fokozatos átalakítása, folyamatos újraértékelése és összevetése a riválisokkal.
• Információhalmaz = kontextus– elfogadott kijelentések egy osztálya + releváns tu-
lajdonságaik;– a kijelentések elfogadhatóságát biztosító források;
3.1. A plauzibilis érvelés fogalma és a kontextus
– a kijelentések elfogadhatóságának mértékét kife-jező plauzibilitási értékek;
– a kijelentések (és plauzibilitási értékeik, valamint egyéb releváns tulajdonságaik) között kapcsolatot teremtő következtetések;
– az elfogadott metodológiai elvek (megengedett következtetéstípusok, a plauzibilitási értékek ki-számításának módszerei, az ellentmondások keze-lésének módszerei, a források megbízhatóságának kritériumai, a megoldások összevetésének krité-riumai stb.).
minden potenciálisan releváns tényező
3.2. Érvelési ciklusok
érvelési ciklus (a kontextus újraértékelése)
kiinduló kibővített koordinált módosított kontextus kontextus kontextus kontextus
a kontextus a kontextus a kontextus
kibővítése koordinálása módosítása• A kontextus minden eleme újraértékelhető.
• Azonban a módosításoknak jól-motiváltnak kell len-niük.
• Az újraértékelés rendszerint parciális lehet csupán; ezért heurisztikákat (stratégiákat) alkalmaz.
• A kontextus újraértékelése rendszerint nem vezet
azonnal a kiinduló probléma/problémák megoldá-sához, és újabb problémákat generálhat.
• Az érvelési folyamat alapvetően nem lineáris.• A ciklikus visszatérések célja: – az adott kontextusváltozat (megoldás) további ki-
dolgozása, differenciálása (problematikusságának csökkentése);
– rivális kontextusváltozatok létrehozása;– egy korábbi kontextusváltozathoz való visszatérés.
• A plauzibilis kijelentéseket alátámasztja valami-lyen rendelkezésünkre álló információ, azonban nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy igazak.
• Egy kijelentés implauzibilis, ha ellene szóló infor-mációk birtokában vagyunk, melyek azonban nem cáfolják teljes mértékben.
• Plauzibilitási értéket forrásokból kaphatnak a kije-lentések.
Lehetővé teszik, hogy az elméletekben felhasznált információk bizonytalanságát reprezentáljuk.
3.3. Plauzibilis kijelentések
• Forrástípusok:– direkt források: megbízhatóságuk alapján rende-lünk
plauzibilitási értéket a kijelentésekhez;– indirekt források: más kijelentések plauzibilitá-sából
kiindulva adják meg egy kijelentés plauzi-bilitási értékét.
• Különböző források különbözőképpen ítélhetik meg egy adott kijelentés plauzibilitását.
• A direkt források megbízhatósága, illetve az indi-rekt források elfogadhatósága (és így a kijelenté-sek plauzibilitása) az érvelési folyamat során vál-tozhat, újraértékelhető.
• A plauzibilis következtetések olyan leképezé-sek, amelyek plauzibilis és/vagy igaz kijelentések egy osztályához (premisszák) egy plauzibilis kije-lentést (konklúzió) rendelnek.
• Releváns tényezőként veszik figyelembe a pre-misszák és a konklúzió logikai szerkezetét, sze-mantikai szerkezetét és plauzibilitási értékét.
3.4. Plauzibilis következtetések
• Bizonyos esetekben látens háttérfeltevésekre is tá-maszkodnak.
• Forrás- és kontextusfüggőek.• Fallibilisek.• Dinamikusak.• Indirekt források.
Lehetővé teszik, hogy az elméletekben felhasznált bizonytalan információkra támaszkodva bővítsük a kontextust.
• Alapvetően kétféle stratégia:– egymást kizáró perspektívákként kezeljük őket
(rivális kontextusváltozatokba különítjük el őket, melyeket érvelési ciklusok segítségével differenciá-lunk, majd döntünk köztük);
– egyszerre fenntartandó perspektívákként kezel-jük őket (egyazon kontextuson belül különítjük el őket; a két parciális kontextusváltozatot, illetve az utóbbiak szuperpozíciójával létrejövő kontextust tovább differenciáljuk).
3.5. Az ellentmondások kezelése
• Szempontok sorának együttes mérlegelésével meg-kíséreljük kiválasztani azt a megoldást, amely e szempontok összessége alapján a legjobbnak te-kinthető.
• Figyelembe vesszük például, hogy az egyes meg-oldások mennyire problematikusak, átfogóak, mek-kora súlyú problémákat tartalmaznak, vagy hogy melyikükben található viszonylag több magas plau-zibilitási értékkel rendelkező és kevés alacsony plauzibilitási értékkel rendelkező kijelentés stb.
• A döntés heurisztikus, nem teljes körű és nem végleges.
3.6. A rivális megoldások összehasonlítása
4. Adatok és evidencia válasz a nyitott kérdésekre
• Adaton olyan pozitív plauzibilitási értékkel ren-delkező kijelentést értünk, amelynek plauzibilitási értéke direkt forrásból származik.
Az adatok kijelentések, így elméletfüggőek.
Az adatok nem feltétlenül bizonyosan igazak, ha-nem rendszerint csupán bizonyos mértékig plauzi-bilisek.
Az adatok adottak abban az értelemben, hogy kon-vencionális módon kapnak plauzibilitási értéket.
4.1. Az adatok
• Az adatok egyik funkciója az, hogy plauzibilitási értékeket táplálnak az elméletbe.
• Ha az adat forrásának megbízhatósága megkérdője-leződik, újra kell értékelnünk.
Bevonjuk a forrás megbízhatóságára, illetve a forrás és a belőle származó kijelentések közötti kapcsolat-ra vonatkozó információkat az érvelési folyamatba.
Ezáltal az ebből a forrásból származó adatok elve-szítik adatstátuszukat.
Ugyanakkor a kontextus új adatokkal (a forrás meg-bízhatóságával kapcsolatos érvelésünk kiindulópont-jait képező plauzibilis kijelentésekkel) bővül.
4.2. Az adatok funkciói
• Az adatok másik funkciója az, hogy az információs túldetermináltság megszüntetésének eszközei lehet-nek.
• Az evidencia olyan adat, amely hozzájárul rivális hi-potézisek plauzibilitásának megítéléséhez és egy-mással való összevetéséhez.
Az evidencia-státusz nem az egész érvelési folya-matra vonatkozik, hanem egy-egy hipotézisre. Azaz egy adat nem általában véve evidencia, hanem egy-egy adott hipotézisre vonatkoztatva.
Az evidencia sem feltétlenül bizonyosan igaz állítás.
Elmélet- és kontextusfüggő.
• Evidenciatípusok:– Az e adat a h hipotézis melletti gyenge eviden-
cia, ha olyan következtetést építhetünk rá, amely plauzibilissé (határesetben bizonyosan igazzá) te-szi h-t.
A gyenge evidencia alkalmas arra, hogy egy indi-rekt forrás részeként plauzibilitási értéket rendel-jen h-hoz, és ily módon részlegesen alátámassza annak igazságát.
Nem biztosít azonban elégséges alapot ahhoz, hogy döntsünk h és riválisai között.
– Az e adat a h hipotézis melletti relatív eviden-cia, ha h melletti gyenge evidencia, és a rá épít-hető következtetés magasabb plauzibilitást bizto-sít h-nak, mint az e-t szintén premisszaként hasz-náló, h riválisait plauzibilissé tevő következte-tések.
Egy adat csak a riválisok egyike melletti relatív evidencia lehet.
Ezért alkalmas lehet döntési alapnak.
Ugyanakkor inkonzisztenciát generálhat, mert le-het h elleni gyenge evidencia is.
– Az e adat a h hipotézis melletti erős evidencia, ha h melletti gyenge evidencia, és egyúttal h riválisai ellen szóló gyenge evidencia, vagy e nem egészít-hető ki az adott kontextusban h riválisainak indi-rekt forrásává.
Egy adat csak a riválisok egyike melletti erős evi-dencia lehet.
e egyértelműen és csakis h-t teszi plauzibilissé.
Nem generál (h és riválisai közötti) inkonziszten-ciát.
4.3. Az adatok bizonytalansága
• Mivel az adatok pozitív plauzibilitási értékkel rendelkező (plauzibilis vagy bizonyosan igaz) kije-lentések, ezért bizonytalanságuk mértékét plauzi-bilitási értékük segítségével jellemezhetjük.
• A többé-kevésbé bizonytalan adatok egymáshoz va-ló viszonyát a plauzibilis következtetések és a cik-likus és prizmatikus érvelési folyamat fogalmai-nak bevezetésével kíséreljük meg reprezentálni.
4.4. Az ellentmondások kezelése• Az adathalmazokkal kapcsolatos ellentmondások ke-
zelésének lehetőségeit különböző érvelési stratégiák segítségével próbáljuk leírni.
• E stratégiák lehetővé teszik, hogy az ellentmondáso-kat ne tekintsük végzetes hibának, valamint hogy ne egységesen kezeljük őket:
plauzibilis következtetésekre épülő ciklikus érvelés se-gítségével törekedhetünk feloldásukra;
elfogadható feloldás hiányában időlegesen tolerálhat-juk őket;
parakonzisztens reprezentációjukkal tolerálhatjuk, az adott elmélet konstitutív elemének is ítélhetjük őket.
5. Összefoglalás
• P-modell: A nyelvészeti elméletek és adatok radi-kálisan új értelmezését teszi lehetővé. Fő újítások:
Egy nyelvészeti elmélet = ciklikus és prizmatikus, retrospektív újraértékelésre épülő plauzibilis érve-lési folyamat.
Ebből következően magyarázatot ad a nyelvészeti adatok/evidencia bizonytalanságára, sokféleségére, kombinálhatóságára, amire más metaelméleti mo-dellek nem képesek.
Ugyancsak magyarázatot ad az adatok által kivál-tott ellentmondások fellépésére és (időleges) fenn-állására, aminek modellálására más metaelméleti modellek szintén nem alkalmasak.