A parlament szerepe a A parlament szerepe a hatalomgyakorlásbanhatalomgyakorlásban

A parlamentarizmusA parlamentarizmus

Demokrácia és diktatúraDemokrácia és diktatúra A parlamentA parlament Történelmi áttekintésTörténelmi áttekintés Parlament struktúrájaParlament struktúrája Parlament funkcióiParlament funkciói Országgyűlés szervezete, megalakulásaOrszággyűlés szervezete, megalakulása Országgyűlés tisztviselőiOrszággyűlés tisztviselői Az alkotmány, és alkotmánybíróságAz alkotmány, és alkotmánybíróság

Diktatúra:Diktatúra:

EgyeduralomEgyeduralom

Hatalmuk önkényen Hatalmuk önkényen alapszik.alapszik.

Politikai Politikai kissebségnek az kissebségnek az állampolgárok állampolgárok beleegyezése, beleegyezése, felhatalmazása felhatalmazása nélküli nélküli kormányzás.kormányzás.

Demokrácia:Demokrácia:

NépuralomNépuralom

A kormányzati A kormányzati rendszer az rendszer az állampolgárok állampolgárok beleegyezésén, és beleegyezésén, és felhatalmazásán felhatalmazásán nyugsziknyugszik

Modernkori diktatúra:Modernkori diktatúra:

A közhatalmi döntéseket A közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők a hatalmon lévők önkényesen hozzákönkényesen hozzák

Nincsenek alkotmányos Nincsenek alkotmányos korlátokkorlátok

A hatalom autoritását A hatalom autoritását nem az nem az állampolgároktól állampolgároktól kapjakapja

Demokratikus rendszer:Demokratikus rendszer:

Állampolgárok Állampolgárok beleegyezésén alapuló beleegyezésén alapuló kormányzati rendszerkormányzati rendszer

Állampolgárok választanak Állampolgárok választanak a versengő politikusok a versengő politikusok közt, akik meghatározott közt, akik meghatározott időre és döntési jogkörrel időre és döntési jogkörrel rendelkeznekrendelkeznek

Államhatalom ellenőrizhetőÁllamhatalom ellenőrizhető

Ellenzék lehetősége a Ellenzék lehetősége a hatalom békés átvételérehatalom békés átvételére

Egyéni szabadságjogokEgyéni szabadságjogok

Általános választójogÁltalános választójog

Diktatúra fajtái:Diktatúra fajtái:Totalitárius:Totalitárius: A társadalmi rendszer A társadalmi rendszer

pluralitásának pluralitásának felszámolására felszámolására töreksziktörekszik

Abszolút hatalmat akar az Abszolút hatalmat akar az élet minden területénélet minden területén

Autoriter:Autoriter:Nincs társadalom-alakító Nincs társadalom-alakító

céljacéljaMeghagyják a politikán Meghagyják a politikán

kívüli szférák kívüli szférák autonómiájátautonómiáját

A rezsim csak politikai A rezsim csak politikai ellenfeleit üldöziellenfeleit üldözi

Katonai és polgári Katonai és polgári autoriter rendszerekautoriter rendszerek

Demokrácia fajtáiDemokrácia fajtái::Procedurális:Procedurális:Formális kritériumai Formális kritériumai

vannakvannakA döntések A döntések

létrehozásának módját létrehozásának módját vizsgáljavizsgálja

Szubsztantív:Szubsztantív:A döntések milyenségét A döntések milyenségét

nézinéziTartalmi kritériumokat Tartalmi kritériumokat

állítállít

A parlamentA parlament

Demokratikus rendszer Demokratikus rendszer legjellegzetesebb intézményelegjellegzetesebb intézménye

Szabad választásokon megválasztott Szabad választásokon megválasztott képviselőkből állképviselőkből áll

Legitimációja elsődlegesLegitimációja elsődleges Népszuverenitás érvényesülését Népszuverenitás érvényesülését

reprezentáljareprezentálja

Funkciói:Funkciói:

Az alkotmány megalkotásaAz alkotmány megalkotása KiegészítéseKiegészítése VáltoztatásaVáltoztatása TörvényhozásTörvényhozás Kormányzat és közigazgatás Kormányzat és közigazgatás

ellenőrzéseellenőrzése Politikai kérdések megvitatásaPolitikai kérdések megvitatása Közvélemény formálásaKözvélemény formálása

Történelmi áttekintésTörténelmi áttekintés Anglia:Anglia:XIII. Századtól van jelen a parlament.XIII. Századtól van jelen a parlament.XIV. Századtól a korai parlament bírósági XIV. Századtól a korai parlament bírósági

fórumként működött.fórumként működött.XVII. Századtól hatalmi harc indult a király és a XVII. Századtól hatalmi harc indult a király és a

parlament közt a kormányzás hatalmi parlament közt a kormányzás hatalmi erőviszonyainak megváltoztatására a parlament erőviszonyainak megváltoztatására a parlament javára.javára.

XVIII. Századtól a „király uralkodik, de nem XVIII. Századtól a „király uralkodik, de nem kormányoz”kormányoz”

XIX. Században a hatalom a parlament kezébe XIX. Században a hatalom a parlament kezébe került, szabad választásokon a többségi került, szabad választásokon a többségi pozícióba jutott párt elnöke lett a miniszterelnök.pozícióba jutott párt elnöke lett a miniszterelnök.

Franciaország:Franciaország:

1875-től valósult meg1875-től valósult meg

XIX. Század parlamentje egyre inkább a XIX. Század parlamentje egyre inkább a polgárok parlamentje lett.polgárok parlamentje lett.

Individualista jellegből szervezeti jellegIndividualista jellegből szervezeti jelleg

Középpontjába a szervezetileg tagolódó, és Középpontjába a szervezetileg tagolódó, és hierarchizálódó pártok és a pártok hierarchizálódó pártok és a pártok közvéleményt formáló és közvetítő közvéleményt formáló és közvetítő tevékenysége álltevékenysége áll

A szocializmus és a tömegdemokrácia A szocializmus és a tömegdemokrácia kialakulásával olyan elemek kerültek be a kialakulásával olyan elemek kerültek be a politikai rendszerbe, melyek a politikai rendszerbe, melyek a parlamentarizmus ellenfelei voltakparlamentarizmus ellenfelei voltak

Magyarország Magyarország parlamentarizmusának szakaszai:parlamentarizmusának szakaszai:1848 áprilisi törvények: Personalunió1848 áprilisi törvények: PersonalunióO-M Monarchia: az uralkodónak előszentesítési joga voltO-M Monarchia: az uralkodónak előszentesítési joga volt1920-tól: az államforma király nélküli királyság Horthyt 1920-tól: az államforma király nélküli királyság Horthyt

kormányzónak választottákkormányzónak választottákHorthy-korszak: olyan jogelemek épültek be a rendszerbe, Horthy-korszak: olyan jogelemek épültek be a rendszerbe,

melyek korlátozták az alapvető demokratikus elvek melyek korlátozták az alapvető demokratikus elvek működésétműködését

A nemzetgyűlés jogköre 1927-től kétkamarás rendszer, A nemzetgyűlés jogköre 1927-től kétkamarás rendszer, jogköre kitágultjogköre kitágult

Korlátozott parlamentarizmus: kormányzás rendeleti úton Korlátozott parlamentarizmus: kormányzás rendeleti úton történik, választási rendszere biztosítja a kormánypárt történik, választási rendszere biztosítja a kormánypárt abszolút többségétabszolút többségét

1930-as években a kormánygyűlés olyan széleskörű jogokhoz 1930-as években a kormánygyűlés olyan széleskörű jogokhoz jutott, hogy a parlament ellenőrző feladata minimálisra jutott, hogy a parlament ellenőrző feladata minimálisra csökkentcsökkent

1938-tól a felsőházat megilleti a törvénykezdeményezés joga1938-tól a felsőházat megilleti a törvénykezdeményezés joga

II. Világháború után: általános feladat a II. Világháború után: általános feladat a demokratikus állam szervezése és demokratikus állam szervezése és működőképes piacgazdaság megteremtéseműködőképes piacgazdaság megteremtése

Szovjetuniónak meghatározó szerepe volt Szovjetuniónak meghatározó szerepe volt hazánkra nézve: 1945-ös választásokat hazánkra nézve: 1945-ös választásokat követően új parlamentet alakított kikövetően új parlamentet alakított ki

Rendszere: Rendszere: törvényeket pártközi tanácsokon „egyeztették”törvényeket pártközi tanácsokon „egyeztették”1946. Február 1. II. Köztársaság kikiáltása, de 1946. Február 1. II. Köztársaság kikiáltása, de

az államfői jogok erősen korlátozva voltakaz államfői jogok erősen korlátozva voltak1947-ben a ellenzék eltávolítása 1947-ben a ellenzék eltávolítása

nemzetgyűlés parlamenti szerepe megszűntnemzetgyűlés parlamenti szerepe megszűnt1949. Augusztus 20. Népköztársaság kikiáltása1949. Augusztus 20. Népköztársaság kikiáltása1949-1950-re kialakult a szovjet diktatórikus 1949-1950-re kialakult a szovjet diktatórikus

rendszerrendszer

1989. Október 23. III. köztársaság 1989. Október 23. III. köztársaság kikiáltásakikiáltása

1989 őszén megszületett az 1989 őszén megszületett az alkotmányos szabályozás, a alkotmányos szabályozás, a kétharmados törvények miatt a kétharmados törvények miatt a törvények érvényesülése az törvények érvényesülése az ellenzéktől függöttellenzéktől függött

1990. Május 23. új Magyar Köztársaság 1990. Május 23. új Magyar Köztársaság első szabad választású demokratikus első szabad választású demokratikus kormányakormánya

1990 tavaszán MDF-SZDSZ paktum1990 tavaszán MDF-SZDSZ paktum

Kétharmados törvények megritkításaKétharmados törvények megritkítása

Kormány kormányfő hatalmának Kormány kormányfő hatalmának megszilárdulása a parlamentel megszilárdulása a parlamentel szembenszemben

1994-es választások: Horn-kormány győzelme1994-es választások: Horn-kormány győzelme1998-as választások: FIDESZ- Orbán Viktor 1998-as választások: FIDESZ- Orbán Viktor

vezetésével. Szélesebb hatalmi politika vezetésével. Szélesebb hatalmi politika kiépítése kiépítése Posztkommunista Magyarországgal szemben Posztkommunista Magyarországgal szemben a „ polgári Magyarország” kialakításaa „ polgári Magyarország” kialakítása

2002 MSZP győzelme Medgyessy vezetésével, 2002 MSZP győzelme Medgyessy vezetésével, akit 2004-ben leváltottakakit 2004-ben leváltottak

2003. Április 12. EU szavazás2003. Április 12. EU szavazás2004-től Gyurcsány vette át Medgyessy helyét2004-től Gyurcsány vette át Medgyessy helyét2004. Május 1. Magyarország csatlakozott az 2004. Május 1. Magyarország csatlakozott az

EU-hozEU-hoz2004. Júliusában az Európai Parlament 24 2004. Júliusában az Európai Parlament 24

magyar képviselőtagjainak választása.magyar képviselőtagjainak választása.2006. Április 9. MSZP Gyurcsány vezetésével2006. Április 9. MSZP Gyurcsány vezetésével

A modern parlamentarizmus négy A modern parlamentarizmus négy tényezője:tényezője:

Működő parlament: általában 4 éves ciklusokra Működő parlament: általában 4 éves ciklusokra választjákválasztják

Végrehajtó hatalom: tagjait választjákVégrehajtó hatalom: tagjait választják Államfői hatalom: független a végrehajtói Államfői hatalom: független a végrehajtói

hatalomtólhatalomtól Alkotmánybíróság: Magyarországon 15 fősAlkotmánybíróság: Magyarországon 15 fős

Parlament struktúrája:Parlament struktúrája:

Országonkénti eltérések lehetnek:Országonkénti eltérések lehetnek:- Parlamenti képviselők számaParlamenti képviselők száma- A parlament működési elvei alapján egy- A parlament működési elvei alapján egy-

vagy két kamarásvagy két kamarás- Változó lehet a parlamenti képviselők Változó lehet a parlamenti képviselők

mandátumának érvényességi idejemandátumának érvényességi ideje- Másképp működhet a visszahívhatóság Másképp működhet a visszahívhatóság

intézményeintézménye- Eltérőek lehetnek a parlament Eltérőek lehetnek a parlament

feloszthatóságának elveifeloszthatóságának elvei

A parlamenti képviselők számát A parlamenti képviselők számát meghatározhatják:meghatározhatják:

- A választópolgárok arányábanA választópolgárok arányában- Parlamenti üléstermek helyeinek Parlamenti üléstermek helyeinek

száma alapjánszáma alapján- Szabályozhatják még a pártok Szabályozhatják még a pártok

érdekeit figyelembe vevő érdekeit figyelembe vevő szempontok isszempontok is

Egykamarás rendszer:Egykamarás rendszer:

Egyetlen ház fejezi ki a népakaratotEgyetlen ház fejezi ki a népakaratot Fajtái:Fajtái:- Kamarán belül különül el egy Kamarán belül különül el egy

ellenőrző szervellenőrző szerv- Különálló szerv ellenőrzi a Különálló szerv ellenőrzi a

parlamentet belső parlamentet belső kontrolkéntkontrolként

pl.: Luxemburgi államtanácspl.: Luxemburgi államtanács

Kétkamarás Kétkamarás rendszerrendszer

Hatalom törvényhozáson belüli megosztását jelentiHatalom törvényhozáson belüli megosztását jelenti A két kamara közti ellenőrző vagy kiegyensúlyozó A két kamara közti ellenőrző vagy kiegyensúlyozó

szerepet a két kamara legitimációs bázisa szerepet a két kamara legitimációs bázisa határozza meg, mely a megválasztás módjától, a határozza meg, mely a megválasztás módjától, a mandátumának alkotmányosan biztosított mandátumának alkotmányosan biztosított érvényességétől függérvényességétől függ

Fajtái:Fajtái:- Felsőház kinevezett tagokból áll: kevés hatalma van – Felsőház kinevezett tagokból áll: kevés hatalma van –

AngliaAnglia- Felsőház tagjait is választják, de legitimációja közvetett –Felsőház tagjait is választják, de legitimációja közvetett –

FranciaoFranciao- Integrált kétkamarás rendszer: mindkét ház tagját Integrált kétkamarás rendszer: mindkét ház tagját

választják, legitimációjuk azonos – Olaszo., Belgiumválasztják, legitimációjuk azonos – Olaszo., Belgium

Parlament funkciói:Parlament funkciói:

Törvényhozás funkciója:Törvényhozás funkciója:- Parlament fő funkciójaParlament fő funkciója- Törvényhozási tárgyak típusai: Törvényhozási tárgyak típusai:

alapjogi törvényekalapjogi törvényekAlkotmányAlkotmánySzervezeti törvényekSzervezeti törvényekKöltségvetési törvényekKöltségvetési törvények

- Törvénykezdeményezési joga van:Törvénykezdeményezési joga van:Köztársasági elnökKöztársasági elnökKormányKormányOrszággyűlési Országgyűlési

BizottságokBizottságokOrszággyűlési Országgyűlési

KépviselőkKépviselők

Bizottságok szerepe a Bizottságok szerepe a törvényhozásba:törvényhozásba:-- A bizottságok a parlament kezdeményező, A bizottságok a parlament kezdeményező,

véleményező, javaslattevő szervei.véleményező, javaslattevő szervei.A képviselők módosító javaslatai:A képviselők módosító javaslatai:- A módosító javaslatról külön szavazni kell.A módosító javaslatról külön szavazni kell.Törvényjavaslatok vitája a plénumon:Törvényjavaslatok vitája a plénumon:- Általános vitaÁltalános vita- Részletes vitaRészletes vita- Szavazási procedúra: Szavazási procedúra: (záró-vita)(záró-vita)

zárószavazászárószavazásMás a tárgyalás menete, ha az országgyűlés a Más a tárgyalás menete, ha az országgyűlés a

törvényjavaslatot kivételes eljárásban törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyaljatárgyalja

Ellenőrzés funkciója:Ellenőrzés funkciója:

A kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciójaA kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciójaA kormányt a plénum előtt ellenőrzi a parlament. A kormányt a plénum előtt ellenőrzi a parlament. Önálló ellenőrzési szervek jönnek létre: Önálló ellenőrzési szervek jönnek létre: SzámvevőszékSzámvevőszékBizottságok szerepe az ellenőrzésbe:Bizottságok szerepe az ellenőrzésbe:- Alkotmányjogi alapon kötelező a bizottság által kért adatok Alkotmányjogi alapon kötelező a bizottság által kért adatok

közlése a bizottság előtti nyilatkozat és vallomástételközlése a bizottság előtti nyilatkozat és vallomástétel- Kezdeményezési joguk szinte korlátlan; saját Kezdeményezési joguk szinte korlátlan; saját

kezdeményezésükre a saját területüket érintő bármely kezdeményezésükre a saját területüket érintő bármely kérdést megtárgyalhatják, és állást foglalhatnak.kérdést megtárgyalhatják, és állást foglalhatnak.

- A kormány tárgy szerint érintett tagja a bizottság kérésére A kormány tárgy szerint érintett tagja a bizottság kérésére köteles megjelenni, felvilágosítást adni a bizottság ülésénköteles megjelenni, felvilágosítást adni a bizottság ülésén

- A bizottsági tagok kétötödének kérésére meghallgatást tartA bizottsági tagok kétötödének kérésére meghallgatást tart- A bizottságok javaslataikkal, kezdeményezésükkel a A bizottságok javaslataikkal, kezdeményezésükkel a

kormányzati és jogvédő szervekhez egyaránt fordulhatnak.kormányzati és jogvédő szervekhez egyaránt fordulhatnak.- Vizsgálóbizottságok: az országgyűlés bármely kérdés Vizsgálóbizottságok: az országgyűlés bármely kérdés

megvizsgálására kiküldhetimegvizsgálására kiküldhetiEseti bizottságokat alakíthat meghatározott ügyek Eseti bizottságokat alakíthat meghatározott ügyek intézéséreintézéséreTevékenységükről jelentést kell írniTevékenységükről jelentést kell írni

Meghatározza: Meghatározza: a kormányzás szervezetét a kormányzás szervezetét irányát, és irányát, és feltételeitfeltételeit

Külügyi tevékenység: Külügyi tevékenység: - Békekötés- Békekötés- Nemzetközi szerződések kötése- Nemzetközi szerződések kötése- Rendszeres együttműködés az - Rendszeres együttműködés az Interparlamentáris UniovalInterparlamentáris Unioval

Hadügyek: Hadügyek: - Az országgyűlés az alkotmányban - Az országgyűlés az alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a meghatározott esetek kivételével dönt a hadügyekrőlhadügyekrőlAz alkotmány a rendkívüli jogrend három formáját Az alkotmány a rendkívüli jogrend három formáját nevesíti: nevesíti: - rendkívüli állapot (külső támadás)- rendkívüli állapot (külső támadás)- szükségállapot (belső válsághelyzet)- szükségállapot (belső válsághelyzet)- Veszélyhelyzet- Veszélyhelyzet

Alkotmány általánosított nevesített parlamenti Alkotmány általánosított nevesített parlamenti hatásköre: hatásköre: - önkormányzatok felosztásának joga- önkormányzatok felosztásának joga

Országgyűlés szervezete, Országgyűlés szervezete, megalakulása:megalakulása:

Országgyűlés alakuló ülése: Országgyűlés alakuló ülése: A választásokat követő egy hónapon belül az A választásokat követő egy hónapon belül az

államfő hívja össze, és nyitja meg.államfő hívja össze, és nyitja meg.Három feladata:- Igazolja a képviselői mandátumotHárom feladata:- Igazolja a képviselői mandátumot

- Létrehozza a parlament belső - Létrehozza a parlament belső szervezetétszervezetét

- A parlamentarizmus szabályai - A parlamentarizmus szabályai szerint szerint kormányt alakítkormányt alakít

A képviselők mandátumuk igazolása után esküt A képviselők mandátumuk igazolása után esküt tesznektesznek

Ezt követi az országgyűlés tiszti karának – elnök, Ezt követi az országgyűlés tiszti karának – elnök, alelnök, jegyzők- megválasztásaalelnök, jegyzők- megválasztása

Bejelentik a frakciók megalakulásátBejelentik a frakciók megalakulásátLétrejön a házbizottságLétrejön a házbizottságMeghirdetik a kormányprogramotMeghirdetik a kormányprogramot

Az országgyűlés Az országgyűlés tisztviselői:tisztviselői:Parlamenti elnök:Parlamenti elnök: Vele szembeni követelmények: - semlegességVele szembeni követelmények: - semlegesség

- pártokfelettiség- pártokfelettiség- objektivitás- objektivitás

Hozzá kell beadni a javaslatokat, indítványokat, Hozzá kell beadni a javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket.kezdeményezéseket.

Az elnök teszi fel szavazásra a kérdést, megállapítja a Az elnök teszi fel szavazásra a kérdést, megállapítja a szavazás végeredményét, határozatilag kihirdeti az szavazás végeredményét, határozatilag kihirdeti az országgyűlés döntésétországgyűlés döntését

További feladatai: - koordinálja a bizottságok További feladatai: - koordinálja a bizottságok tevékenységéttevékenységét

- Kapcsolatot tart a frakciókkal- Kapcsolatot tart a frakciókkal- Jóváhagyja az országgyűlés hivatali - Jóváhagyja az országgyűlés hivatali

szerveinek ügyrendjét, szerveinek ügyrendjét, kinevezi kinevezi vezetőitvezetőit

Alelnök:Alelnök: Helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén Helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén

A felmentési jog kivételével jogai azonosak az A felmentési jog kivételével jogai azonosak az elnökévelelnökével

Jegyzők: Jegyzők: Segítik az elnököt a tanácskozások vezetésébenSegítik az elnököt a tanácskozások vezetésében

Feladataik: - felolvassák az országgyűlési Feladataik: - felolvassák az országgyűlési iratokatiratokat

- elolvassák az eskü szövegét- elolvassák az eskü szövegét

- összeszámlálják a szavazatokat- összeszámlálják a szavazatokat

- titkos szavazás esetén mint - titkos szavazás esetén mint szavazatszámláló bizottság működnekszavazatszámláló bizottság működnek

- hitelesítik a jegyzőkönyveket- hitelesítik a jegyzőkönyveket

- Két soros jegyző hitelesíti az - Két soros jegyző hitelesíti az Országgyűlési Országgyűlési HatározatokatHatározatokat

Házbizottság:Házbizottság:

Tagjai: - HázelnökTagjai: - Házelnök

- Alelnök- Alelnök

- Frakcióvezetők- Frakcióvezetők

Szavazati joggal csak a frakcióvezetők, Szavazati joggal csak a frakcióvezetők, akadályoztatásuk esetén megbízottjaik rendelkeznekakadályoztatásuk esetén megbízottjaik rendelkeznek

Feladatai: - folyamatos működés biztosításaFeladatai: - folyamatos működés biztosítása

- tanácskozási munkarend kialakítása- tanácskozási munkarend kialakítása

- önálló indítványok tárgyalásának előkészítése- önálló indítványok tárgyalásának előkészítése

- napirendi pont időkeretben történő - napirendi pont időkeretben történő tárgyalásának tárgyalásának kialakításakialakítása

Országgyűlés bizottsági rendszere:Országgyűlés bizottsági rendszere:

Szakmaiság, és politikai tagoltság szerint szerveződnekSzakmaiság, és politikai tagoltság szerint szerveződnekFormái: állandó bizottságokFormái: állandó bizottságok

eseti bizottságokeseti bizottságokideiglenes bizottságok-vizsgálóbizottságokideiglenes bizottságok-vizsgálóbizottságok

Állandó bizottság: - megbízásuk a ciklus végéig szólÁllandó bizottság: - megbízásuk a ciklus végéig szól- tárcák, ágazatok szerint tagolt- tárcák, ágazatok szerint tagolt- tagjai csak képviselők lehetnek- tagjai csak képviselők lehetnek- akkor is működnek, mikor a - akkor is működnek, mikor a

parlament nem ülésezikparlament nem ülésezik- ülései a sajtó számára nyilvánosak- ülései a sajtó számára nyilvánosak

- Határozatképesség: tagok legalább fele jelen - Határozatképesség: tagok legalább fele jelen van; van; szótöbbségszótöbbség

Frakciók:Frakciók:

Egy adott párthoz tartozó képviselők csoportja Egy adott párthoz tartozó képviselők csoportja hozza létre, így nem az országgyűlés szervei.hozza létre, így nem az országgyűlés szervei.

Célja az országgyűlés tevékenységének Célja az országgyűlés tevékenységének összehangolásaösszehangolása

Nincs frakciós kényszerNincs frakciós kényszer

Egy képviselő csak egy csoportnak lehet tagjaEgy képviselő csak egy csoportnak lehet tagja

A képviselő kiléphet, vagy kizárhatják A képviselő kiléphet, vagy kizárhatják

Hat hónap múlva csatlakozhat más frakcióhozHat hónap múlva csatlakozhat más frakcióhoz

Parlamenti apparátus:Parlamenti apparátus:

Az országgyűlés hivatala.Az országgyűlés hivatala.

Szintjei: Szintjei: - Főtitkárság- Főtitkárság

- Gazdasági főigazgatóság- Gazdasági főigazgatóság

- más első szervezeti - más első szervezeti egységekegységek

Alkotmány és alkotmánybíróság:Alkotmány és alkotmánybíróság:

Alkotmány: Alkotmány: A politikai közösség alaptörvényeA politikai közösség alaptörvényeA legmagasabb szintű jogszabály, mely A legmagasabb szintű jogszabály, mely törvényként köti a politikai élet törvényként köti a politikai élet minden résztvevőjétminden résztvevőjétRögzíti a legfőbb politikai intézmények Rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogait, azok egymáshoz való viszonyátközjogait, azok egymáshoz való viszonyátRögzíti az állampolgárok jogait, és Rögzíti az állampolgárok jogait, és kötelességeitkötelességeitMeghatározza a társadalom és az állam Meghatározza a társadalom és az állam viszonyátviszonyátBiztosítja a személyes szabadságjogokatBiztosítja a személyes szabadságjogokat

a jogegyenlőségeta jogegyenlőségetSzabályozza az államszervezet felépítését, és Szabályozza az államszervezet felépítését, és működésétműködését

Az alkotmánybíróság:Az alkotmánybíróság:

Feladata az alkotmányosság elveinek védelme, és Feladata az alkotmányosság elveinek védelme, és hogy ellenőrizze az alkotmány előírásainak hogy ellenőrizze az alkotmány előírásainak betartásátbetartását

Önálló hatalmi ágat képviselÖnálló hatalmi ágat képviselA bíráskodás funkcióját független bírói szervezet A bíráskodás funkcióját független bírói szervezet

csúcsán elhelyezkedő Legfelsőbb Bíróság tölti becsúcsán elhelyezkedő Legfelsőbb Bíróság tölti beEljárási rendje: Eljárási rendje: - Normakontrollt gyakorol- Normakontrollt gyakorol

- Vizsgálja a meghozott törvényeket- Vizsgálja a meghozott törvényeket- Értelmezi az alkotmányt- Értelmezi az alkotmányt- Alkotmánysértés esetén vádeljárást - Alkotmánysértés esetén vádeljárást

folytatfolytat- Szervezeti és hatásköri vitákat dönt el- Szervezeti és hatásköri vitákat dönt el- Vizsgálja a belső jog összhangját- Vizsgálja a belső jog összhangját- Alkotmányjogi panaszokat tárgyal- Alkotmányjogi panaszokat tárgyal