a pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei, tapasztalatai

33
A pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei, tapasztalatai

Upload: kadeem-chase

Post on 30-Dec-2015

34 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

A pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei, tapasztalatai. Jogszabályi háttér A közoktatás minőségértékelési rendszere A teljesítményértékelés a szabályozás szintjén Értékelés szempontjai és az értékelés rendje A pedagógus tevékenységéhez szükséges kulcskompetenciák - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

A pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei,

tapasztalatai

1. Jogszabályi háttér2. A közoktatás minőségértékelési rendszere3. A teljesítményértékelés a szabályozás

szintjén 4. Értékelés szempontjai és az értékelés

rendje5. A pedagógus tevékenységéhez szükséges

kulcskompetenciák6. A könyvtárostanár munkájának értékelése7. Tapasztalatok

1. Jogszabályi háttér

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)

• 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

• 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról

2. A közoktatás minőségértékelési rendszere

• Egy olyan összehangolt irányítási rendszer, amely a közoktatási intézmények számára kitűzött céloknak megfelelő intézményértékelési, tanulói teljesítménymérési és statisztikai funkciók, illetve az ezek által szolgáltatott, a közoktatás eredményességéről, minőségéről, hatékonyságáról szóló információk gyűjtését, és az érdekeltekhez való visszacsatolását hivatott szolgálni.

• A minőségértékelési rendszer alapját a tartalmi szabályozás és a fejlesztéspolitika által kitűzött célok képezik

• Az intézményi önértékelés területei között kiemelt terület a pedagógusok munkájának értékelése

Célja:

• Fejlesztés

• Minősítés

3. A teljesítményértékelés a szabályozás szintjén

• A közoktatási intézményeknek az elmúlt években el kellett készíteniük minőségirányítási programjukat. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket.

• Az intézményi minőségirányítási programban meg kellett határozni:– az intézmény működésének folyamatát, – ennek keretei között a vezetési,

tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását,

– rögzíteni kellett a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

• 2007 tavaszáig kellett kiegészíteniük az intézményeknek a minőségirányítási programjukat az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével.

• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi LXI. törvény 35. § (2) bekezdése módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdését az alábbiak szerint:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11)

• „az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.”

• A korábbiakhoz képest a módosítás szerint tehát a teljes alkalmazotti közösségre kell kiterjeszteni az intézményi minőségirányítási programban a teljesítményértékelési rendszert!

• A közoktatási intézmények tehát alkalmazhatják az intézményi minőségirányítási programjukban kialakított teljesítményértékelési rendszerüket, azzal a feltétellel, hogy a teljesítményértékelést ki kell terjeszteni a teljes alkalmazotti közösségre -a Kt. szerint-, valamint a jogszabály szerinti egyenértékűsítést is el kell végezniük, és rögzíteniük kell mindezt az intézményi minőségirányítási programban.

A teljesítmény értékelési rendszerhez szükséges szervezeti szabályozók:

• Pedagógiai program – nevelési

program- helyi tanterv

• Minőségirányítási program (Része a teljesítményértékelési szempontrendszer)

• Szervezeti és Működési Szabályzat• Munkaköri leírások

4. Értékelés szempontjai és az értékelés rendje

Az értékelés módszereiI. Intézményen belüli módszerek• Tanulók eredményei• Óra és foglalkozáslátogatások tapasztalatai• A nevelő oktató munkához a pedagógus által

elkészített, alkalmazott dokumentumok• Továbbképzéseken való részvétel

hatékonysága• Munkaközösségek, más szakami

műhelyekben kifejtett tevékenység• Pedagógusok véleménye egymás munkájáról• Tanulói kérdőívek, tanulók véleménye• A pedagógusok önértékelése

II. Intézményen kívüli módszerek:• Szülői kérdőív• Szakértői vélemények• Szaktanácsadói vélemények

A teljesítményértékelés módja

• A teljesítményértékelés alapját képező dokumentumok elfogadása alapján.

• Teljesítményértékelés írásbeli és szóbeli véleménynyilvánítás alapján. (Értékelő lappal)

5. A pedagógus tevékenységhez szükséges kulcskompetenciák

• Anyanyelvi kompetencia• Digitális kompetencia• A tanulás tanulása• Személyközi/szociális és

állampolgári kompetencia• Vállalkozói kompetencia• Kulturális kompetencia• Szakmai kompetencia

• 6. Értékelési szempontok a könyvtárostanár legfontosabb

munkaköreihez

Az FPI „A pedagógusok teljesítményértékelésének

szempontjai és az értékelés módja” című kiadványa

alapján

7. Tapasztalatok

• Jelenleg még nincsenek általános tapasztalatok arról, hogy hogyan is működik az intézményekben a pedagógus teljesítményértékelési rendszer. Az elmúlt évben az OKM által kiírt pályázati felhívásra beérkezett pályázatok azonban lehetőséget teremtettek a jó gyakorlat bemutatására. A jó gyakorlatok válogatása során a fő törekvés az volt, hogy lehetőleg több éves működési tapasztalattal bíró intézmények eljárásait mutassa be az OKM. A teljesség igénye nélkül a válogatás ötleteket adhat az intézményeknek saját gyakorlatuk további „finomítására”, továbbfejlesztésére. Az intézményi teljesítményértékelés „jó gyakorlat” az OKM honlapján megtalálható.

• Főoldal / Közoktatás  / Archívum  / Hírarchívum  / 2009 elérési úton• http://www.okm.gov.hu/main.php?

folderID=2217&articleID=232698&ctag=articlelist&iid=1

• A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden intézmény az intézményi profilnak megfelelően, de a saját „értékítélete alapján” határozta meg a pedagógus teljesítményértékelés szempontjait. Ebből adódóan nagyon eltérő is lehet a különböző intézményekben kiválónak, vagy éppen nem megfelelőnek minősített pedagógus megítélésének szempontrendszere, a minősítés kritériumrendszere.

• Az OKM az idei évben is pályázat meghírdetésével törekedett az intézményi munkát segíteni, a forrásokat bővíteni. (17/2009. (IV. 2.) OKM rendelet )

Nézzünk néhány általános – az intézményi sajátságokat tiszteletben

tartó, megőrző – szempontot, amely majdnem mindenteljesítményértékelésnek részét képezik.A teljesítményértékelés, a teljesítményértékelésirendszerlétjogosultságát megalapozza:• hogy jogszabály kötelezővé teszi,• az elszámoltathatóság igénye, mely a közoktatásban

még hangsúlyosabban jelenik meg,• az elvárások megfogalmazása tiszta átlátható

helyzetet teremt,• az egyénre szabott értékelés segíti a pedagógus

fejlődését,• informálja a vezetést,• visszacsatolást ad a pedagógusnak,• a tanulói eredményességet szolgálja.

A teljesítményértékelés célja:

–közvetítse a szervezet számára, mennyire fontos a minőség,

–elismerje a jó, kimagasló teljesítményt,

–segítsen a fejlődésben.

A teljesítményértékelés eredménye

• A teljesítményértékelés eredményeként lehetőség teremtődik arra, hogy a szervezeten belül még lappangó konfliktusok felszínre kerüljenek, illetve a nyílt konfliktusok megoldódjanak, ennek következtében javulhat a kommunikáció, kialakulhat a közös értékrend.

Az intézmények általában tevékenység alapú,

fejlesztő értékelési rendszert dolgoztak ki, melynek

fő szempontjai pl.:

• A tanítás minősége,• a kötelező tanítási órákon túl végzett

tevékenységek, • az intézmény működését segítő

tevékenység,• munkafegyelem, • kapcsolattartás a vezetőkkel, kollégákkal,

szülőkkel, diákokkal.

A legfontosabb kompetenciák között jelenik meg szinte

minden intézmény teljesítményértékelésében

• a szakmai ismeretek alkalmazása, • empátia, • kommunikáció, • együttműködés, • kreativitás, • konfliktuskezelés, • problémamegoldás, • felelősségtudat.

• Az értékelők körét az intézmények nagyon változatosan határozzák meg. A részvevők között szerepelnek közvetlen vezetők, vezetői teamek, a nevelőtestületből kialakított teamek, közvetlen kollégák, szülők, gyermekek, érdekképviseleti, érdekvédelmi szervek képviselői.

• A teljesítményértékeléshez az információt az értékelők több forrásból gyűjtik, az önértékelés, társak értékelése, az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok a leggyakoribbak.

• A teljesítményértékelés eredményeként az intézmények a saját értékelési rendszerük alapján az erősségeket, gyengeségeket, fejlesztő területeket meghatározó „megállapodással” zárják.

Köszönöm a figyelmet!

Elérhetőség

Berki Imre titkársági referens

Közoktatási Szakállamtitkári TitkárságOktatási és Kulturális Minisztérium(1055 Budapest, Szalay u. 10-14.)

Tel: 06-1/473-77-18 [email protected]