A pénzpiac

Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

Mi a pénz• „– Mi ez itt?

Arany? Rőt lángú kincs? – Ó, istenek, … Ennyi aranytól hó a szén, a szép rút, Bűn jog, jó rossz, vén ifjú, gyáva hős lesz. Minek, minek ez istenek?! Hisz ez Papot és hívőt elcsal oltárotoktól, S még ép fej alól kirántja a párnát! E sárga bitang Hitet köt és old, megáldja az átkost, Leprást imádtat, tolvajoknak állást S derékgörnyesztő rangot szerez a Szenátorok padján; a kiaszott, Nyűtt özvegyet ez újra férjhez adja, S kitől a gennyes kórház is okádna, Balzsamával április hajnalává Fűszerezi a nőt. Jöjj átkozott érc, Emberiség közös rimája, ki A nemzeteket egymásra uszítod, Tedd tisztedet. „

ShakespeareAthéni Timon

Pénzfunkciók• Értékmérő, elszámolási eszköz-funkció: áruk

értékének kifejezése, mértékegységéül szolgál.• forgalmi eszköz-funkció (csereeszköz): az áruk

cseréjét közvetíti.• vagyontartási eszköz-funkció (kincsképző): akkor

tölti be, amikor valamely időpontban a forgalomból kilép, és a vagyont képezi, később viszont a forgalomba ismét visszalép.

• fizetési eszköz-funkció: akkor tölti be, amikor az árumozgástól függetlenül közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.

A pénz alapformái:

• árupénz: olyan pénz, amely a vizsgált nemzetgazdaságban áruként is jelen van, pl.: arany és nemesfémek.

• hitelpénz: olyan törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szűnik meg.

• A hitelpénz két formában jelenhet meg:• készpénz: a tárgyi formában megjelenő pénz, a bankjegyek,

érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé.• számlapénz: hitelintézményeknél a betétek, amely a

tulajdonossal szerződéses kapcsolatot képez. A betét lehet látra szóló, de lehet határidős is.

A pénzkínálat

• A pénzkínálaton egy gazdaság forgalomban levő pénzmennyiségét értjük.

• A mai pénz hitelpénz• Az idők során az árupénz jelentősége

visszaszorult, (nem volt elég nemesfém?) a pénzhelyettesítők léptek helyébe. Ilyen volt a váltó.

• Hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg.

A váltó egy fizetési ígérvény.• A vevő írásban vállalja, hogy a hitelbe kapott

pénzt a kamatokkal együtt meghatározott időpontba visszafizeti az eladónak (hitelnyújtónak).

• Az eladó csak olyannak ad kölcsönt, akiben megbízik.

• Megfelelően helyettesíti az aranypénzt• Pénzzé nem saját értéke, hanem elfogadása

teszi (ellentétben az arannyal).

A váltó mellet egyre inkább elterjedtek egyéb kötelezvények

• Kötelezvény: fizetési ígéret, a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a kötelezvény névértékét meghatározott időpontban visszafizeti és az esetleges kamatokat megfizeti.

• A lejárati idő előtt értékesíteni lehet. Ez árfolyamértéken történik.

• Leggyakrabban a bankok vásárolták meg ezeket, leszámítolták: = jövőbeni értéket átszámították jelen értékre, diszkontálták.

• A bank általában nem arannyal, hanem bankjeggyel fizettet, ez a bank saját váltója, fizetési igérete.

Hitelügylet (kereskedelmi hitel): a szolgáltatás vagy termékátadás az üzletkötés periódusában történik, de a fizetés csak később.Az eladó most lemond bizonyos pénzről, hogy később kamatokkal együtt több pénzzel rendelkezhessen: M Mt t 1 .

Általánosan: a hitelnyújtás jelenlegi pénz eladása és jövőbeni vétele

A nominális kamat a pénzkölcsön ára.

• Ha a nominális kamatláb = i.

• A kötelezvények árfolyama és a piaci nominális kamatláb az értékpapírpiacon egymással ellentétes irányban változik.

• További probléma az infláció - reálkamat

Reál kamatláb

• Az inflációval korrigált nominális kamatláb

Ahol az inflációs rátát, pedig a reálkamatlábat jelenti.

Fischer-tétel

•

Várakozások

•

Pénzteremtés

• Hitelnyújtás útján• Eszközök vásárlásával• Régen több bank is teremthetett pénzt,

bankjegyet• Ezek korlátozottan fogalomképesek voltak• → Kétszintű bankrendszer

Kétszintű bankrendszer• Jegybank: A készpénzkibocsátás monopóliumával

rendelkezik, számlapénz teremt a kereskedelmi bankok számára

• Biztosítja a hitelrendszer működőképességét, és ezzel a pénzérték stabilitását.

• Általában a kormány bankja• Birtokolja és kezeli az ország monetáris tartalékait• Nem profitorientált• Kereskedelmi bankok: Üzleti, profitorientált

szervezetek, számlapénzt teremthetnek

Pénzaggregátumok• 1. M0: jegybankpénz (JBP), ami a

forgalomban levő készpénzből (KP) és a jegybanki betétekből (JBB) áll.

• 2. M1: a nem banki szektornál lévő készpénz (KP) és a látra szóló betétek, a kereskedelmi banki pénz (KBP) összege.

• 3. M2: M1 és a határidős betétek (HB).• A pénz az M1• M0=JBP=KP+JBB, M1=KP+KBP

A jegybank szabályozza a kereskedelmi bankok likviditását: jegybanki pénzben való fizetőképességét

•

A pénzkínálat:: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámlabetétek együttese.

A likviditás: azt fejezi ki, hogy az adott eszköz ( pénz vagy vagyontárgy ) milyen mértékben és milyen gyorsan cserélhető el forgalmi eszközre

Likviditás szerinti csoportosítása

M0 a jegybankpénz-állomány ( JBP ): a forgalomban lévő készpénzből ( KP ) és a jegybanki betétekből ( JBB ) áll.

M1 a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök, a szűken értelmezett pénz, ami tartalmazza a lakosságnál lévő készpénzt ( KP )és a kereskedelmi bankoknál lévő

látra szóló betéteket ( KBP )

M2 a tágan értelmezett pénz, azaz a szűken értelmezett pénz ( M1 )és a határidős betétek ( HB )( Kvázipénz ) együttes mennyisége

Készpénzhányad ( mr )azt mutatja, hogy a készpénz mekkora hányadát teszi ki az összpénzmennyiségnek, vagyis:

A bankon kívüli szféra készpénz iránti kereslete vagyis:

Tartalékráta ( t ) megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénznek, vagyis:

A pénzkínálat egyes elemei között kapcsolat:

A jegybankpénz kínálata ( M0 ) ( 1 ) a kibocsátani szándékozott kereskedelmi banki pénz mennyiségétől, ( 2 ) a készpénzhányadtól és ( 3 ) a tartalékrátától függ.

M0 és M1 kapcsolata:

Pénzmultiplikátor

Azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz ( JBP ) hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé

>1, mert mr és t < 1

JBBKPJBPM 0

KBPKPM 1

HBMM 12

KBPKP

KP

M

KPm

1r

KBPm

mKP

r

r

1

KBP

JBBt

)(itt 0)(

i

it

KBPm1

)m1(tmKBP.tKBP

m1

mJBBKPM

r

rr

r

r0

0)1(

1M

mtm

mKBP

rr

r

KBPKPM 1)1(

1

rr mtm JBP

)1(

1

rr mtm

)1(

1

0

1

rr mtmM

M

Fölös tartalék: tekintsük most t-t a bankok saját tartalékrátájának

• A pénzmultiplikátor tehát: • A jegybank előír egy kötelező tartalékrátát:• A kereskedelmi bankok viszont tarthatnak fölös

tartalékot, amelynek rátája:

• Az előző képletbe beírva:

0rr

1 M)m1(tm

1M

*t

ft*f ttt

0*r

frr

1 Mt)m1(t)m1(m

1M

Pénzkínálati függvény

• Ha a fölös tartalék kimerül, függőlegessé válik adott kötelező tartalékráta mellett.

i

MS

MS Speciális alakja: teljesen rugalmatlan függvény

Pénzkereslet• 1. Tranzakciós motívum: rendszeres vásárlásokhoz szükséges

pénzösszeg tartására vonatkozik a kereslet. Két részből áll: jövedelmi motívumból (későbbi vásárlásra való felkészülés) és üzleti motívumból (a most felmerülő költségek fedezése). A reáljövedelem (Y) és a pénztartás alternatív költségének (i) a függvénye.

• 2. Óvatossági motívum: az előre nem látható események fedezetére keresik a pénzt. Szintén reáljövedelem és a pénztartás alternatív költségének a függvénye.

• 3. Spekulációs motívum: a vagyon likviditásának biztosítása érdekében támaszt keresletet. Ez a fajta kereset a pénztartás alternatív költségétől és a gazdasági szereplők várakozásától függ.

A pénzkereslet tehát a jövedelemtől és a kamatlábtól, mint a pénztartás alternatív költségétől függ

Az átlagos pénzkészlet általános kiszámítási módszere:

n2

YL , ahol L az átlagos pénzkészlet reálértéke, n pedig a kamatozó vagyontárgyak

közötti átváltások száma az adott időszakban. A pénztartás teljes alternatív költsége:

Y i

nn B

2

, melyből kapjuk a pénztartás optimális nagyságát: i2

YBL

. Az

óvatossági pénzkereslet: LB Y A

i

( )

2, ahol A az az átlagos pénzmennyiség,

amelyet a gazdaság szereplői óvatossági célokból tartanak.

Vagyontartás, kamatláb és spekuláció

• A pénztartás közvetlen alternatívája az értékpapírok tartása

• Végtelen lejáratú értékpapír: Hozama J, árfolyama

• Jelölje a jelenlegi kamatlábat • A jövőbeni várt kamatláb legyen

i

J

1i

e2i

Árfolyam nyereség/ veszteség ráta

e2

1e2

iJ

iJ

iJ

i

ii

1

e21

Általános pénzkeresleti függvény

• A jövedelemnek és a várt kamatlábnak pozitív, a kamatlábnak és a várt inflációs rátának negatív függvénye

),i,i,Y(fL ee

Pénzpiaci egyensúly

),i,i,Y(fLP

M ees

Az egyensúly a kereslet alkalmazkodásával alakul ki!

26

Jegybanki szabályozás, monetáris politikaA kötelező tartalékráta:

– A törvényes előírások szerint a kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos hányadának megfelelő jegybanki tartalékkal kell rendelkezniük.

– Ha adott a jegybanki tartalékok nagysága, akkor a kötelező tartalékráta csökkenése növeli a kereskedelmi bankok által teremthető pénzmennyiséget, a kötelező tartalékráta növelése pedig csökkenti a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét.

27

Jegybanki szabályozás, monetáris politika

Refinanszírozási hitelek:– A jegybanki tartalékok bővülnek, ha a jegybank hitelt

nyújt a kereskedelmi bankok számára és a hitel összegével növeli a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betéteinek nagyságát.

– A jegybank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelt refinanszírozási hitelnek nevezzük.

– Ha emeli a refinanszírozási kamatlábat, ez csökkentheti a hitelfelvételt, (repo) és így a pénzmennyiséget; a refinanszírozási kamatláb csökkentése pedig növelheti a hitelfelvételt és a pénzmennyiséget.

28

Jegybanki szabályozás, monetáris politika

Nyílt piaci műveletek: – A nyílt piaci műveletek során a jegybank értékpapírokkal,

külföldi valutával, arannyal kereskedik, => ami belföldön nem pénz. A nyílt piac azt jelenti, hogy bárki lehet a jegybank partnere.

– A pénzkínálatot bővíti, ha a jegybank államkötvényt, külföldi valutát vagy aranyat vesz;

– A pénzkínálat csökkenését jelenti, ha a jegybank államkötvényt, aranyat vagy külföldi valutát ad el.