a pilis-dunakanyar kistérség...
TRANSCRIPT
2
TARTALMI FELÉPÍTÉS
1. Bevezetés: A Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna régióban
2. A Pilis-Dunakanyar kistérség jövőképe és fejlesztési célrendszere
Jövőkép:
Fejlesztési célok:
Átfogó hosszú távú cél városi szinten:
Középtávú, tematikus, fejlesztési célok városi szinten:
A város középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők:
3. A Pilis-Dunakanyar Kistérség projektjeinek kapcsolódási pontjai a magyar
Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez
I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően:
II. Fenntartható gazdaságfejlesztés
II.A. Duna térségi közlekedés javítása:
II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és
eszközpark biztosítása
II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása:
II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése
II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek
megteremtése:
3
II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és
programcsomagok kidolgozása:
1. Város rehabilitáció:
2. Műemlék jellegű feladatok:
3. Természet- és tájvédelem, Ökoturizmus
4. Turisztikai Fogadóközpont kialakítása
5. Sportfejlesztés
II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás
III. Dunai identitás és együttműködés erősítése
III.C. Oktatási és képzési együttműködés
III.D Együttműködés és partnerség
4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek projektigényei
4.1 Pomáz-Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei
4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei és igényei
4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei és igényei
4.4 A sziget (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Surány)
fejlesztési lehetőségei és igényei
4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei és igényei
4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei
4
1. Bevezetés – a Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna
régióban
A Dunakanyar elsőszámú turisztikai célpontjaként és egyes településeivel
(pl. Visegrád, Esztergom) kulturálisközpontként kíván részt venni az Európai Unió
Duna projektjében. A Dunakanyar a Közép-Dunavidéki régió egyik nemzetközi
ismeretségű kulturális, természeti és turisztikai kisrégiója. Beletarozik Szentendrétől, a
művészetek városától Visegrádon át a szentendrei sziget természeti értékekig számos
vonzerő. A Dunakanyar legtöbb természeti értéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
A Pilis-Dunakanyar Kistérséghez a következő településeket/városokat soroljuk:
Budakalász
Pomáz
Csobánka
Szentendre
Leányfalu
Sziget (Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Horány, Surány, Szigetmonostor)
Dunabogdány
Visegrád
Pilisszentlászló
Pilisszentkereszt
A nagyobb települések és városok mellett kiemelkedő fontossága van a sziget
természeti vonzerejének. A sziget területe kiválóan alkalmas lenne az ökoturizmus-
biogazdálkodás és lovas turizmus kialakítására, fejlesztésére. Ez a fejlesztési irány a
turizmus kiépítése mellett a természeti értékek megóvását is szorgalmazná.
5
2. A Szentendrei Kistérség jövőképe és fejlesztési
célrendszere
Jövőkép:
A térség kiemelkedő történelmi, kulturális hagyományaira, épített örökségére, a
hegységi területek és a Dunakanyar természeti és tájképi értékeire és az ezeket
fenntartható módon kihasználó turisztikai fejlesztésekre támaszkodva, valamint a
megerősödő helyi kis- és középvállalkozói szektorra építve megfelelő arányú
foglalkoztatást biztosító, fiatalságát megtartó, vonzó életminőségű országos és
nemzetközi szinten ismert és elismert terület.
Fejlesztési célok:
A kistérség előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a települések társadalmi-gazdasági
fejlesztésének stratégiai (hosszú és középtávú) céljai, a hozzájuk kapcsolódó, akár
településrész-szinten értelmezhető rövid távú célok.
Átfogó hosszú távú célok:
Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó – a helyieknek érték- a külvilágnak
mértékadó térség, a Dunakanyar kiépítése.
Középtávú, tematikus, fejlesztési célok települési szinten
Olyan társadalmi- gazdasági-környezeti feltételek teljesülése, amelyek egyenkénti
teljesítésének összeadódásából és egymásra hatásaiból realizálható a középtávú átfogó
cél remélt megvalósulása.
A Kistérség egységes Stratégiájában hat olyan fontos előfeltételt találhatunk meg a
települések tematikus céljaiként, amelyek teljesülése középtávon nézve valós
lehetőségekként vehetőek számba és egyben a legfontosabbak is az átfogó célok
elérése érdekében.
6
A Pilis-Dunakanyar Kistérség középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a
következők:
T1 – Helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése
T2– Strukturált városszerkezetek, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúrák
kialakítása
T3 – Minőség-centrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók
körében pl. ökoturizmus, egészségturizmus, kulturális turizmus kiépítése.
T4 – Települések és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása
T5 – Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása
T6 – Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése
A Pilis-Dunakanyar Kistérség háromszintű fejlesztési célrendszere
Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó – a helyieknek érték- a külvilágnak mértékadó terület, a Dunakanyar.
T1 - A helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése
T2 - Strukturált városszerkezet, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúra
T3 - Minőség-centrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók körében
T4 - Városok és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása
T5 - Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása
T6 - Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése
V1. – Funkcionális több lábon
állás megvalósítása
V2. – Valódi városközpont,
élhető lakóterület, gondozott
települési örökség
V3. – Termálturisztikai központi
funkció, gazdasági súlyponti és
sokrétű rekreációs terület
kialakulása
V4. – Várkerttől a Fellegvárig:
történelmi és természeti
vonzerők felfűzése.
Átfogó Cél Tematikus célok Városrészi célok
7
3. A projektek kapcsolódási pontjai a magyar
Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez
A feladatok felsorolása a „Cél-piramis” szerint
Jövőkép: „A Dunai térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége”
Átfogó cél: „A Duna integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel”
Horizontális szempont 1.: „A Duna térség területi kohéziójának erősítése”
Stratégiai prioritások:
8
I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és
határokon átívelően:
I.A. Természeti környezet értékeinek védelme:
Bioszféra védelem (PP Rt. Projektje)
Ökoturizmus kiépítése
I. B. Energia ellátás biztonsága:
Lokális megújuló energia (forgólapátos vízturbina) rendszerek
létrehozása.
I.C. Társadalmi, gazdasági biztonság javítása:
Katasztrófa (vízkár elleni) védelem.
Központi tűzoltóság és mentőállomás létrehozása a Dunakanyar
lakosainak. (Tahitótfalu)
I.D. Élelmiszerellátás biztonsága:
Helyi piacok fejlesztése, a Szentendrei-sziget biogazdálkodásában való
részvétel
9
II. Fenntartható gazdaságfejlesztés
II.A. Duna térségi közlekedés javítása:
II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark
biztosítása
Hajóállomások közúti-vasúti kapcsolatának kialakítása,
Személyszállító gyors hajópark kialakítása
II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása:
Dunai hidak építése:
o Szob-Pilismarót között
Autópálya építés:
o Az M0 körgyűrű továbbépítése legalább a 10. sz fkl. útig
A 11. sz. fkl. út MÁSZ fölé történő megemelése, átépítése:
o Leányfalu- Tahitótfalu közötti szakaszon
o Tahitótfalu-Dunabogdány közötti szakaszon
o Visegrád-Dömös közötti szakaszon
o Dömös község területén
o Pilismarót előtti szakasz 1,5 km (töltésemelés, pályakorrekció,
o Kisoroszi-Tahitótfalu közötti út átépítése (MÁSZ)
Szigetmonostori kis-dunai híd megépítése (közúti vagy gyalogos-
kerékpáros)
Kisoroszi-Visegrád gyalogos-kerékpáros híd építése
Szentendrét tehermentesítő 2 x 1 sávos alagúton történő átvezetés a
Dunakorzó területén,
10
Közlekedési csomópontok építése a 11. sz. fkl. úton:
o Szentendrén a Pomázi út csatlakozásánál
o Szentendrén a Dunakorzó leágazásánál
o Szentendrén a Kálvária út leágazásnál
o Szentendrén a Pilisszentlászlói- Skanzen kereszteződésben
o Szentendrén a 2 x 2 sávos út végénél
o Tahitótfalun a híd leágazásnál
Közlekedési csomópontok átépítése Visegrádon
o a 11. sz. fkl. út 40+580,
o a 42+851 és
o a 45+438 km szelvényekben
Fellegvári Panoráma út felújítása Visegrádon (Rév utcai csomópont -
Silvanus Hotel bekötőút)
Mogyoró-hegyi Panoráma út felújítása Visegrádon (11-es főúti
csomópont - Silvanus Hotel bekötőút)
Duna menti kerékpárút hálózat építése Budapest-Esztergom között:
o A meglévő szakaszok bővítése Budapest-Szentendre között
o A hiányzó szakaszok megépítése
A HÉV szentendrei végállomásának felszín alá süllyesztése
II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése
II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek
megteremtése:
11
Duna menti kikötőhálózat fejlesztése:
o A szentendrei, a leányfalui, a tahitótfalui, a dunabogdányi, a visegrádi,
a nagymarosi, és a dömösi MAHART tulajdonú hajóállomások
rekonstrukciója, bővítése,
o Új kikötő építése Visegrádon (Rév állomás mellett)
Jachtkikötő hálózat fejlesztése Szentendrén, Visegrádon
Dunai csónakház hálózat kialakítása minden Duna parti településen,
A visegrádi „felső-öböl” turisztikai hasznosítása,
A nagymarosi vízlépcső területek rehabilitációs munkáinak befejezése
Visegrádon (szabadidő-rekreációs területek kialakítása a Duna parton)
Duna parti sétány kialakítása a Városkapu és a Delta között
II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és
programcsomagok kidolgozása:
6. Város rehabilitáció:
Az egyes települések, városok közterületeinek, épületeinek
szükséges fejlesztése.
Ilyen jellegű beruházások a következők:
Főtér rekonstrukció
Hivatalok, Városháza felújítások
Közterületek, parkolók kialakítása, felújítása
Városközpontok szükséges rekonstrukciója
7. Műemléki jellegű feladatok:
A kistérséghez tartozó települések, városok műemlékeinek
felújítása, rekonstrukciója.
Ilyen jellegű beruházások a következők:
Hidak felújítása (Tahitótfalu, Esztergom)
12
Visegrádi vár és Királyi Palota felújítása
Templomok felújítása
Régészeti, építészeti emlékek bemutatása, kiállítása Pl.
8. Természet- és tájvédelem:
8.1 A Dunára néző hegyoldalak beépítés elleni védelme
8.2 Natura 2000 területek státusának megőrzése
8.3 Duna-Ipoly Nemzeti Park által megfogalmazott feladatok:
Biodiverzitás megőrzése
Erdővédelem
Tájvédelem
Vizes élőhelyek kialakítása
8.4 Bertényi Miklós Füvészkert
8.5 A sziget természeti értékeinek fokozott védelme, biogazdálkodás és
ökoturizmus támogatása.
9. Turisztikai fogadóközpont kialakítása
Turisztikai programkínálat bővítése
Infrastruktúra fejlesztése. parkolók, utak stb.
Rendezvényterületek kialakítása
Tourinform irodák kihelyezése
Szállás és vendéglátó létesítmények kialakítása,
továbbfejlesztése.
10. Sportfejlesztés:
10.1 Sportolási feltételek bővítése (Focipályák, teniszpályák kibővítése)
10.2 Pomáz: Nemzeti Kézilabda Centrum
13
II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás
Turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése
Az infrastrukturális fejlesztések közül mind a közlekedés mind a helyi turisztikai
létesítmények, terek fejlesztését kiemelten kezeljük. Szándékaink szerint a kistérség
Dunával való kapcsolatát élőbbé, szervesebbé szeretnénk tenni.
A Duna-térség több közlekedési eszközzel való megközelíthetősége és átjárhatósága,
valamint a közlekedési csomópontok biztonsági szempontokat is előtérbe helyező
fejlesztése elengedhetetlen. Ezért javasoljuk közútfejlesztések, kerékpárút-építések,
gyalogoshíd-építés, és csomópontfejlesztések támogatását.
Az infrastrukturális fejlesztési terveink közé tartoznak a kikötőfejlesztések, a sportcélú
vízi turizmust is kiszolgáló fejlesztések, a turisztikai fogadóközpont funkciót betöltő
információs és fogadócentrum építése parkolóhoz kapcsolódva. Fontos azonban a
városok, települések kulturális, kereskedelmi és hivatalai funkcióit befogadó
városközpontjainak fejlesztése is, amely hozzájárul a települések jellemző
arculatának kialakításához.
.
Fejlesztési terveink között szerepelnek elengedhetetlen árvízvédelmi és város-
rehabilitációs fejlesztések, műemlékvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi
fejlesztések.
Kulturális örökség turisztikai fejlesztési tervei:
1. komplex turisztikai szolgáltatások kiépítése
2. a kulturális örökség egységes turisztikai termékké fejlesztése
3. a történelmi légkör zavartalan megőrzése
14
Aktív turizmus fejlesztési tervei:
1. Vizi turizmus: Sportcentrum bővítése, csónak- és jachtkikötő építése, vízisípálya
építése
2. Természetjárás: Tanösvények, turistaútvonalak, valamint információs rendszer
fejlesztése
3. Ökoturizmus: Erdei Művelődési Ház és Oktatócentrum fejlesztése,
Mogyoróhegyi szabadidő és kiránduló központ fejlesztése, Tahitótfalun és a
sziget teljes területén való kiépítése.
4. Téli sportok: sípályafejlesztés Visegrádon
5. Kerékpározás: Kerékpárutak fejlesztése
6. Lovaglás: lovarda fejlesztés, lovas turizmus kiépítése a szigeten
7. Termál- és gyógyturizmus: Lepencei Termálfürdő fejlesztése, Leányfalui
strandfürdő további fejlesztése.
III. Dunai identitás és együttműködés erősítése
III.A Érték- és örökségvédelem
Közös európai értékek (tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem)
elterjesztése
Közös (épített) öröksége megőrzése és tudatosítás
o Lásd: kulturális örökségturisztikai fejlesztések
o Kulturális program fejlesztések
Társadalmi integráció elősegítése
III.B Kulturális együttműködés
Civil kapcsolatok erősítése
o Pl. Helyi, térségi és V4 civil adminisztratív központ létrehozása
Visegrádon
15
III.C. Oktatási és képzési együttműködés
Oktatási-képzési programok és hálózatos együttműködések bővítése a
Duna térségben
o V4 oktatási és képzési programok
o Helyi képzési programok
Környezet-tudatosság javítása
o Turizmusfejlesztéshez és beruházásokhoz kapcsolódó megújuló
energetikai fejlesztések
o Geotermális adottságok kihasználása a helyi fűtésrendszerben
o Lakosság és turisták részére környezettudatosság társadalmasítása
o Környezettudatos képzési program kialakítása a helyi iskolásoknak
(együttműködve a Nemzeti Parkkal)
o Turizmusfejlesztés fenntarthatóságának figyelembevétele
III.D Együttműködés és partnerség
Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi,
euroregionális és nemzetközi szinten
o V4 központ és intézményrendszer létrehozása
A térségi közös tervezés kiterjesztése
o Dunakanyar 2025 fenntartatható stratégia készítés
o Visegrád és térsége fejlesztési program – participatív tervezési
stratégia
16
4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek
projektigényei
4.1 Pomáz- Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei
1. Közlekedés
Úthálózat:
M0 folytatása
várost elkerülő, tehermentesítő utak
belső úthálózat felújítása
Parkolók
P+R parkolók kialakítása. Amennyiben több Budapesten dolgozó,
egyetemre, iskolába járó ember venné igénybe a HÉV-t, jelentősen
csökkenne az autók száma, így levegő- és zajszennyezés is.
Városrehab parkolási koncepció
Kerékpárút fejlesztések
A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes
összekapcsolása Budapest-Esztergom között, leágazással Pomáz,
Budakalász felé, valamint Budakalász fennhatósága alá tartozó tavak felé.
Összekötő kerékpárút tavak és Szentendre között.
Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az
egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos közlekedési
baleset bekövetkeztét előznénk meg vele.
További kerékpárútvonal kiépítése Dobogókő irányába.
2. Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása
Szeméttelep rehabilitáció
Fontos a régiók közötti együttműködés
17
3. Turisztikai célú fejlesztések
Budakalászi tavak
Vizi turizmus fellendítése, szabadidőközpont építése – szolgáltatásbővítés,
zöld területek kihasználása
Revitalizáció – ökoturizmus alapjainak kiépítése
Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a
térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében –
internetes rendszerek, tájékoztatás
Zöldsáv kialakítása a települések között
11-es főút és a Duna között „védett terület”
Pomáz és Csobánka között „védett terület”
4. Városfejlesztés
4.1. Pomáz:
belterületi vízelvezetés
patak-rehabilitáció
városközpont fejlesztése
oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, bölcsőde kialakítása
modern egészségügyi központ kialakítása háziorvosi ellátással
kerékpárhálózat kiépítése a városon belül
kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása
ipari park fejlesztése
inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából
régészeti emlékek bemutatása, feltárása
Kézilabda Akadémia: Pomáz – Szentendre közötti területen
4.2. Budakalász:
oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, felsőoktatási intézmény kialakítása
belterületi vízelvezetés
kereskedelmi központ forgalmának enyhítése, szervezése
szeméttelep rehabilitáció
4.3. Csobánka:
Patak rendezése
utak, M0 átmenő forgalom tervezése
inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából
oktatás fejlesztése: közös óvoda, iskola kialakítása.
18
4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei, igényei
1. Közlekedés
A Duna jobb partján a 11-es számú főút az egyetlen út, mely összeköti
Budapestet a Dunakanyar történelmi városaival. Emiatt Szentendrén az
átmenő forgalmon igen erős, mely folyamatos közlekedési dugókhoz,
torlódásokhoz vezet. Munkanapokon reggel a befelé, munkaidő után a kifelé
menő forgalom igen erős, míg a szebb hétvégi és ünnepnapokon ez pont
fordítva van. Az elmúlt 10 évben sokan költöztek ki a városból. Budapest
közelsége miatt Szentendre ideális lakóhely családoknak, valamint azoknak,
akik nyugalmat keresnek a nagyváros forgataga után.
A várost keresztbeszelő országos főút terheltsége a Megyeri-híd előtt is
meghatározó volt, azonban az építmény átadása óta a 11-es úton áthaladó
forgalom a többszörösére nőtt, mely a terület környezeti értékeire is negatív
hatással van. Szentendrén ugyanis a levegőszennyezés és a zajszennyezés
legfőbb forrása a közlekedés, a belvárosi járműforgalom pedig a műemlékek
állapotát veszélyezteti.
A megnövekedett forgalom hatására a zaj és rezgésszint a kibocsátott káros
anyagok mennyisége is emelkedett.
Nagyon fontos a 11-es számú főút tehermentesítése, így a:
Szentendrét elkerülő út megépítése. A város ennek tervezését
megkezdte és aktívan foglalkoznak a megvalósítás lehetőségeivel,
finanszírozás megteremtésével.
19
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Program keretei belül
pályázatot írt ki, melyen Szentendre Város Önkormányzata indul 2010-ben.
Süllyesztett átmenő forgalom: az elképzelések szerint Szentendrén a
Dunakorzó elejétől az egész forgalmat a föld alá süllyesztenék.
HÉV vonalának teljes felújítása, hogy lehessen gyors járatokat is
indítani Budapest felé. Amennyiben a gyors bejutás megoldott P+R
parkolók, mélygarázsok kialakításával szintén csökkenteni lehetne a
befelé menő forgalmat. Praktikussági és esztétikai szempontok miatt a
HÉV állomás lesüllyesztése a bevásárló központ alá is előnyös volna a
város fejlődése szempontjából.
Parkolók
Szentendrén a 11-es főút mellett három nagy parkoló is található, ahol
a szezonban a nagyobb turista buszok is meg tudnak állni. Ezeknek a
fejlesztése, bővítése szükséges.
Valamint közlekedés pontban említett P+R parkolók kialakítása is
nagy előre lépés volna a város fejlődése szempontjából. Amennyiben
több Budapesten dolgozó, egyetemre, iskolába járó ember venné
igénybe a HÉV-t, jelentősen csökkenne az autók száma, így levegő- és
zajszennyezés is.
Kerékpárút fejlesztések
A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes
összekapcsolása Budapest-Esztergom között. A cél az, hogy a főút
mellett, illetve a kijelölt nyomvonalon teljes mértékben összefüggő
kerékpárútvonal alakuljon ki. Kritikus a Szentendre-Budapest közötti
kerékpárút, mely nagyon rossz állapotban van, szinte használhatatlan,
illetve a Leányfalu-Tahitótfalu szakasz teljesen hiányzik.
Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak
az egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos
közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg vele.
20
2. Ár-és belvízvédelem
Szentendre aktívan foglalkozik az árvízvédelmi kérdésekkel. Jelenleg
pályázat keretein belül próbálja elképzeléseit megvalósítani.
3. Turisztikai célú fejlesztések
Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése
CASTRUM szálloda projekt
A szentendrei római Castrum (Ulcisia Castra) területe Szentendre belvárosában
fekszik, kiváló megközelíthetőséggel. A terület páratlannak mondható római kori
régészeti emlékei nem kerültek teljes mértékben feltárásra, emellett a terület nem
kapott „funkcionális profilt” az utóbbi években. Így létrejött egy jelenleg méltatlanul
elhanyagolt, alulhasznosított, de páratlan elhelyezkedéssel bíró terület, melynek
jövőjére vonatkozóan a terület meghatározó tulajdonosainak (Szentendre Város
Önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat) nem volt egyeztetett, közeli
megvalósítást ígérő koncepciója.
A 2009-es év folyamán felvetődött egy négycsillagos, 200-220 szobás szálloda
és 1000 fő befogadására alkalmas konferencia-központ létesítésének terve, mely
a történelmi-régészeti értékek maximális figyelembevételével egy
Magyarországon egyedülálló kialakítású, római hangulatú létesítményt
(továbbiakban Ulcisia Castra Projekt) hozna létre.
PAP SZIGET
A terület Szentendre északi végén, Leányfalu felé található. A szigetet egyik
oldalról a nagy Duna, másik oldalról egy holtág veszi körbe, így a megközelítése
egy autós forgalomra is alkalmas fahídon lehetséges. A szigeten jelenleg egy
szezonálisan működő strandfürdő, valamint egy kemping és néhány családi,
üdülő ház helyezkedik el. A terület ártérben van, így minden évben az árvíz után
rendbe kell rakni.
Szentendre ezen része kiválóan hasznosítható volna, mint a város
szabadidőpartja. Ehhez viszont jelentős fejlesztéseket kellene véghezvinni a
szigeten.
Revitalizáció, élő folyó
Egyéb turisztikai fellendülést elősegítő projektek:
Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése
Szigetmonostor felé gyalogos híd kiépítés
21
Postás strand fejlesztése
Nyilvános illemhelyek kihelyezése a város látogatottabb területein.
Város határában lévő volt orosz laktanya rendbe tétele, turisztikai célú
hasznosítása
Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a
térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében –
internetes rendszerek, tájékoztatás
4. Városfejlesztés
Szentendre, mint intermodiális központ:
városi szolgáltató központ létrehozása
városközpont fejlesztése
oktatás fejlesztése: több bölcsőde, óvoda, iskola, felsőoktatási
intézmény kialakítása
modern egészségügyi központ kialakítása. A jelenlegi Szentendrei
Egészségügyi Intézet pályázat keretein belül felújításra, bővítésre
kerül.
kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása
nemzetközi konferenciaközpont kialakítása
Lakóövezetek szükséges beruházásai:
Pannónia telep: csatornázás, útépítések
Püspökmajor lakótelep: a panelházak korszerűsítése energetikai
szempontból, úthálózat felújítása
Bükkös Patak melletti kertvárosi övezet: patakpart természeti értékeinek
megóvása, az autók számára kijelölt átkelők felújítása, a mesterségesen
kialakított patakmeder karbantartása
Vasvári lakótelep: a lakótelepi tömbházak korszerűsítése, felújítása, utak
karbantartása, Izbég hátsó része felé menő út aszfaltozása
Izbég: sporttelep karbantartása, felújítása és hasznosítása, úthálózat
karbantartása
Pismány: úthálózat kialakítása, kiszélesítése, szükséges aszfaltozások,
felszíni csapadékvíz elvezetése
Pap-sziget: csatornázás, árvízvédelem
Sportberuházások:
Helyi sportlétesítmények fejlesztése – szabadidősport fejlesztés
o nagyméretű műfüves pálya
o görkorcsolyapálya, BMX pálya kialakítás
22
o tenisz centrum
o homokos strandröplabda, futball és kézilabda pálya
o erdei tornapálya
o streetball pálya kiépítése
Izbégi és kőzúzói sporttelep felújítása, karbantartása
Társadalom egészséges életmódra nevelése
Diáksport rendezvények tárgyi feltételeinek megteremtése
5. Kultúra
Műemlékvédelem jellegű beruházások
Templomok védelme, felújítása
Duna korzón és a városközpontban lévő házak homlokzatának felújítása
Belváros felújítása
A műemlékvédelem alatt álló épületek hasznosítása
LIMES stratégia
Limes=Római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai
tábora volt a Sibrik-dombon, a 4. században. Szentendre (Ulcisia
Casta) Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás.
Fényjelzésnyi távolságra kiépített őrtornyok, komoly védelmi szerepet
ellátó katonai tábor, valamint a polgári településmagot jelentő villák, az
őket elkísérő kereskedőcsaládok és a rabszolgáik.
Katonai tábor – Kálnoky Gy., Gróf Péter
Nemzetiségi kultúra – hagyományteremtés
Német, szerb, horvát, szlovák, roma nemzetiségi ház létrehozása
Kulturális fesztiválok
Nemzetiségi találkozók létrehozása, helyszínek kialakítása
Oktatás
- Felsőfokú képzés
23
4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei, projektelemei
1. Közlekedés
A többi Dunakanyarban elhelyezkedő településhez hasonlóan Leányfalut is a 11-
es számú főút segítségével lehet megközelíteni. Ebből adódóan itt is a főút
fejlesztésére, korszerűsítésére van szükség:
zaj, rezgéscsökkentés
forgalom biztonságának növelése (gyalogátkelők, parkolók stb.)
Vizi közlekedés fejlesztése (kikötők, csónakházak)
A sziget irányába menetrend szerint közlekedő rév korszerűsítése vagy a
egy gyalogos híd megépítése.
Parkolók
A termálfürdőhöz kapcsolódóan szükséges plusz parkolóhelyeket kiépíteni,
mert nyáron nagyon hamar elfogy minden hely és akkor főút mentén
parkolnak le az autók.
Az egyéb kereskedelmi létesítmények környékére is szükség van további
parkolóhelyek kiépítésére (pl. stranddal szembe épülő kereskedelmi
központhoz).
Kerékpárutak
Szentendre és Leányfalu között a Duna mentén már megépült a
kerékpárút, de az elmúlt években történt árvizek több helyen
megrongálták. Ezért ennek az útvonalnak a korszerűsítése szükséges.
A Leányfalu és Tahitótfalu közötti szakasz még nincs teljesen megépítve,
ezért e szakasznak a megépítése kiemelten fontos.
24
2. Turisztikai célú fejlesztések
Leányfalun többféle turisztikai fejlesztést lehetne megvalósítani.
A termálfürdő az elmúlt évtizedben folyamatos fejlesztésen esett át pl. téli
nyitva tartás, fedett uszoda, szaunák, a meleg vizes medencék teljes
átalakítása.
További lehetséges fejlesztések:
új szolgáltatások bevezetése
strand kibővítése egyéb medencékkel
teljesen új bejárat és öltözők kialakítása
vendéglátó létesítmények kibővítése
strandhoz tartozó kemping vagy panzió kialakítása
Szállásférőhelyek bővítése, mivel jelenleg csak kisebb magánpanziók
üzemelnek. Érdemes lenne egy kisebb wellness szálloda megvalósítása a
strandfürdő közelében.
A sport tekintetében is lehetne korszerűsíteni a focipályát, teniszpályákat.
A szabadidős programkínálatot bővíteni lehetne:
a Vöröskő hegyen túraútvonalak kiépítése, túrák szervezése,
természetjárások
kajak-kenu programok a Dunán
egyéb vizi sportok
strandröplabda/strandfoci
3. Intézményrendszer
Leányfalu az elmúlt időszakban már tett néhány lépést az intézményrendszer
fejlesztése érdekében. Európai Uniós támogatás keretében valósultak/valósulnak
meg a következő fejlesztések:
A KMOP-2007-4.6.1. Közép-Magyarországi Operatív Program
„Közoktatási Intézmények beruházásainak támogatása” elnevezésű,
KMOP-4-6-1/B-2-2008-0032 számú nyertes pályázat keretében a Móricz
Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
akadálymentesítése, felújítása és bővítése megkezdődött.
KMOP-2007-5.2.1/A -2008-0008 jelű „Leányfalu Faluház korszerűsítés”
pályázat 87,8 millió Forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A
projekt keretében a Faluház teljes egészében megújult, átalakult.
25
4. Városközpont kialakítása
a strandfürdővel szembeni oldalon folyamatban van egy kisebb
kereskedelmi központ megépítése. Ehhez kapcsolódóan a parkolás fog
komolyabb problémákat okozni.
Hosszabb távon bővíteni kell a vendéglátó és egyéb szabadidős
létesítmények számát.
5. Műemlékvédelem jellegű beruházások
Helytörténeti Múzeum
26
4.4 A sziget fejlesztési lehetőségei, projektelemei
A szigeten lévő települések, mint Tahitótfalu, Kisoroszi, Surány, Horány, Pócsmegyer és Szigetmonostor összefogva a természeti adottságait egy együttes stratégiával szeretne részt venni a Duna Projekt fejlesztési stratégiában. A sziget együttes fejlesztését az ökoturizmusra, biogazdálkodásra és a lovas turizmusra kell alapozni, mivel a terület nagy része természetvédelmi terület, illetve számos hagyományőrző tevékenységet végeznek máig is a helyi lakosok. A zöld turizmus kiépítetésé nem csak a turisták számára lehet vonzó, hanem a környező lakosok számára is számos szabadidős programlehetőség tárulna fel. A projekt legfőbb prioritásai:
lovas turizmus fellendítése, amelyet lovas tanyákkal, pihenőkkel kibővített
útvonalakkal lehetne megvalósítani.
a projekt nagyon fontos eleme az is, hogy a sziget teljes területén
kerékpárútvonalak épüljenek fel, oly módon hogy a túraútvonalak összekössék a
sziget településeit. Ez egyébként nem csak a turisták igényeit szolgálná, hiszen a
helyi lakosság is szívesen veszik igénybe ezt a közlekedési eszközt.
fontos szempont ezek mellett az is, e fejlesztéseket megfelelő számú szálláshely
kapacitás egészítse ki annak érdekében, hogy a Dunakanyar meglátogatása ne
csak egynapos programként jusson eszébe a turistáknak. Az ökoturizmusra
alapozva, kiváló lenne egy panzióval ellátott „öko-farm” létrehozása a szigeten.
27
I. Tahitótfalu
Közlekedés
A 11-es számú főközlekedési út (amely végighalad az egész Dunakanyar
területén) korszerűsítése.
Ez kiemelt fejlesztési pont, mert a nyári szezonban rohamosan
megindulnak a hétvégi házzal rendelkező utazók illetve a térségbe
érkező turisták is. Ennek következtében hosszú sorok, dugók alakulnak
ki és a Pilisszentlászlói hegyi úton nem létezik egyéb útvonal a főváros
vagy Esztergom eléréséhez.
Az előzőekből adódik, hogy a megnövekedett forgalom hatására a zaj
és rezgésszint is emelkedett.
A Váci rév megközelítéséhez keresztül kell haladni a falu központján,
ezért a megnövekedett forgalom miatt nagy szükség van egyéb útvonal
megépítésére, a faluközpont tehermentesítése céljából.
Egyébföldes utcák burkolatának megépítése, mivel számos nyaraló
épült át az utóbbi években lakóházzá, melyek megközelítése sokszor
komoly problémákat jelent. Az erre irányuló lépések már megkezdődtek
a Nemzeti Fejlesztési Terv
„Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése” című KMOP - 2.1.1/B-09-
2009-0027 pályázatának elindításával. Ez a pályázat a következő
utcákat érinti:
Visegrádi utca, Rózsa utca, Kertész utca, Kós Károly utca
28
Parkolók
A 11-es út mentén lévő központi parkoló fejlesztése, parkolási rend
kialakítása. (Hídfőnél lévő nagyparkoló)
Tahitótfalu főterénél ki kellene alakítani további parkolási
lehetőségeket, mivel gyakran csak az út szélén-a közeledést
akadályozva- parkolnak le a lakosok, amíg elintézik a postát vagy a
bevásárlást.
Kerékpárút fejlesztések
A 11-es út mentén Összefüggő nemzetközi szintű kerékpárút kiépítése
a Duna mentén. Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes
biztonságban sportolhatnak az egész Dunakanyar területén így számos
közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg.
Ár-és belvízvédelem
A legfontosabb feladat ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban az
árvízvédelmi gátak megépítése, mind a főút és mind a sziget felöli
oldalon.
Ezek mellett a meglévő, régebben épített gátak megerősítése is
szükséges.
Turisztikai célú fejlesztések
Tahitótfalu és a teljes sziget területe alkalmas az ökoturizmus
kialakítására, ezért az ilyen irányú fejlesztéseket kell létrehozni:
hagyományos mezőgazdaság és földművelés
eperföldek védelme, megtartása
ökoházak/szálláshelyek esetleg egy öko falu kialakítása a szigeten
Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése
Turistaútvonalak
Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése
Lovas turizmus további fejlesztése és fellendítése a szigeten
Foci pálya felújítása kiegészítése vendéglátó egységekkel- diáksport
rendezvények szervezése
Helyi íjászat támogatása, beépítése a programkínálatba
A hagyományos minden évben megrendezésre kerülő Eper Fesztivál
további támogatása, illetve egyre szélesebb körben való meghirdetése.
29
Intézményrendszer
Központi tűzoltó állomás kiépítése, amely az egész Dunakanyar
településeit ellátná.
Helyi óvoda és általános iskola fejlesztése, terjeszkedése.
A Duna kanyarban élők számára egy központi okmányiroda létrehozása
Városközpont kialakítása
Városháza, városi rendezvényterem felújítása
Kereskedelmi és vendéglátó létesítmények létrehozása
Fő tér kialakítása
Parkolási rend kialakítása
Faluház felújítása- kulturális és egyéb szórakoztató programok szervezése
Népház
Műemlékvédelem jellegű beruházások
Templomok
Fő tér
Pollach Mihály síremléke
Tildy Zoltán híd
30
II. Kisoroszi
Közlekedés
Kisoroszi és a 11-es főútvonal között jelenleg menetrendszerinti rév közlekedik,
amelyhez való igazodás sokszor problémákat okoz a helyi lakosok számára
(főleg azoknak, akik Visegrádon vagy a Dunakanyar területén dolgoznak).
Személygépkocsival pedig csak nagy kerülővel, Tahitótfalun keresztül lehet
megközelíteni.
A cél viszont az, hogy Kisoroszi megőrizze természeti értékeit, ezért egy
gyalogoshíd létrehozásával megoldódnának ezek a problémák.
A szigetcsúcshoz vezető út kiépítése.
A már említett Tahitótfaluból irányuló főútvonal kivilágítására is fontos lenne.
Kerékpár útvonalak
Tahitótfalu és Kisoroszi között ki kellene építeni a közvetlen kerékpárútvonal
kapcsolatot is.
Kisoroszi területén a szigethez kapcsolódóan kerékpár-túra útvonalak kiépítése
hozzájárulva ezzel a helyi lakosság és a turisták igényeihez is.
Ár-és belvízvédelem
Kisoroszi ár és belvízvédelmének kiépítése kardinális kérdés a területen, mivel
egy-egy kisebb vízszintemelkedés hatására már elázik a sziget.
Gátak kiépítése minden alacsonyabb területen.
Úthálózat árvízszint felé emelése.
31
Turisztikai célú fejlesztések
„Szigetcsúcs” jelenleg is népszerű a kempingező turisták és az egynapos
látogatók körében. Erre alapozva fejleszteni lehetne ezt a részt különböző
turisztikai szolgáltatások kialakításával.
Elsősorban a vízi turizmus fejlesztése lenne célszerű:
kikötő
motorcsónakázás
fürdési lehetőség
jetski bérlés
vízisí
Nyilvános illemhelyek kiépítése
Szárazföldi lehetséges fejlesztések:
strandröplabda, strandfoci és egyéb sportok feltételeinek
kiépítése
golfpálya fejlesztés
vendéglátó létesítmények: éttermek, büfék stb.
Szálláshelyek kialakítása az ifjúság számára
Modern kemping- terület megvalósítása
Lovas turizmus további fejlesztése, útvonalak kiépítése a szigeten
Ökoturizmus – természetjárások
Kisoroszi határában lévő bányató turisztikai hasznosítása pl. strand, horgászat
stb.
Intézményrendszer
művelődési központ és könyvtár fejlesztése
Település- központ kialakítása
kereskedelmi és vendéglátó létesítmények létrehozása
faluház kialakítása
Műemlék védelem
Római Katolikus templom
Baktay Ervin Múzeum
32
III. Sziget (Surány, Horány, Pócsmegyer, Szigetmonostor)
Közlekedés
A meglévő aszfaltburkolatú út, amely Tahitótfaluból indul a települések
irányába már nincs megfelelő minőségű állapotban, ezért
felújításra/újraburkolásra van szükség.
Szentendre és a sziget között már régóta tervben van egy gyalogos híd
megépítése. Egy ilyen fejlesztés a helyi lakosok érdekeit és turisztikai
szempontokat is egyaránt szolgálna.
Szigetmonostori rév korszerűsítése
Kerékpár
A sziget területén nagy szükség lenne kerékpár-útvonalak kialakítására,
amely kiváló szabadidős program-lehetőséget biztosítana a helyiek és a
turisták számára egyaránt.
Továbbá az ökoturizmus szigeten való kialakításának egyik fontos
alapeleme az ilyen jellegű közlekedési lehetőségek létrehozása.
Fontos szempont a szigethez és a Tahitótfaluhoz kapcsolódó
kerékpárútvonalak kialakításánál, hogy ne a főútvonalon, hanem az
mentén legyen kialakítva.
Továbbá már a korábban is említett kerékpár túra-útvonalak e területi
részének kiépítése is szükséges.
33
Ár és belvízvédelem
Vízbázis-védelem nagyon fontos fejlesztési tényező, mert a sziget nagy
része természetvédelmi terület (csatornázás, szennyező források
felszámolása)
Turisztikai célú fejlesztések
Lovas turizmus kiépítése: lovas központok, túraútvonalak létrehozása
Ökoturizmus előrelendítése, pl. zöld szálloda/panzió fejlesztése
Biogazdálkodás fellendítése
A Pócsmegyeren lévő halastó mentén érdemes lenne turisztikai
fejlesztésekre: pl. szálláskapacitás-bővítés, sportpályák kiépítése,
horgászat és egyéb szabadidős programlehetőségek kialakítása.
A szigeten lévő egyéb tavak hasznosítása pl. horgászat, csónakázás
stb.
Egyéb vendéglátó létesítmények kialakítása.
Városközpont kialakítása
Polgármesteri Hivatal
Néhány kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatás kiépítése.
34
4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei, projektelemei
Közlekedés
A többi településhez hasonlóan Dunabogdány is a 11-es útvonal mentén
helyezkedik el.
Ezért a közlekedés fejlesztésénél ugyanaz a feladat, mint a más városoknál, az
út korszerűsítése, biztonságosabbá tétele. (gyalogátkelők, közlekedési lámpa,
járdák kiépítése)
A vízi közlekedés esetében a hajóforgalom hálózatának fejlesztése, teherkikötő
megépítése.
Úthálózat szintemelése az árvízveszély miatt.
Parkolók
A kikötőkhöz kapcsolódóan megfelelő számú parkolóhely kiépítése, úgy hogy
hajók számára is alkalmas legyen a tárolásra.
Kerékpár
Tahitótfalu és Dunabogdány között már megépült a kerékpárútvonal, ezért csak
Visegrád irányába kell továbbépíteni a szakaszt annak érdekében, hogy az egész
Duna kanyar végig kerékpározható legyen. (úgy, hogy ne kelljen a bicikliseknek a
főútvonalon közlekedniük).
35
Turisztikai célú fejlesztések
A szigethez hasonlóképpen Dunabogdány is alkalmas az ökoturizmus
kialakítására, mivel a helyiek számos hagyományőrző tevékenységet végeznek.
Biogazdálkodás
Régi mesterségek megőrzése, bemutatása
Lovaglás
Természetjárás
Vizi sportok
Sváb zenekar és népszokások
Egy-egy kisebb szálláshely fejlesztése pl. „öko-panzió”
Vendéglátó és egyéb szolgáltató létesítmények kialakítása
Intézményrendszer
Helyi általános iskola támogatása, fejlesztése
Művelődési ház
Településközpont kialakítása
Biztonságos közlekedés megteremtése (járdák, gyalogátkelők)
A Duna mentén sétálóút kiépítése kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató
helyiségekkel.
Műemlékvédelem
Helytörténeti Múzeum
Művelődési Ház
36
4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei
Közlekedés:
A 11-es számú fkl. út korszerűsítése:
A Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőtől Dömösig terjedő szakasz átépítése azért szükséges, mert az út koronaszintje a mértékadó árvízszint alatt van, ezért 3-5 évente az árvizek miatt ideiglenes lezárása szükséges, valamint a 47+400 km szelvényben található római kori kiserőd feltárási munkáinak biztosítása miatt. Az út átépítésének két fő változata van, az egyik szerint a nyomvonal maradna a jelenlegi helyen, de az árvízszint feletti kiépítéssel, míg a másik szerint a kórházhoz tartozó telek északi sarkáig a jelenlegi nyomvonalon, de megemelt szinten, utána pedig az ún. „vízlépcsős” változat szerint a hegyoldalban, a lovarda felett vezetve történne. Az első változat esetén biztosítani kell egyrészt az út alatti régészeti terület felszabadítását (nyomvonal korrekcióval, vagy a szükséges mértékű áthidalással), másrészt pedig a végleges, feltárás utáni és az esetleges részleges rekonstrukciót követő állapot ár- és belvízmentesítését (a római kiserőd része a Római Limes Világörökségi Programnak). E tárgyban lásd még a Magyar Közút PES-1286-2/2010. iksz-ú állásfoglalását (1. sz. melléklet)
A 11-es fkl út 45 km szelvényében két elvégzendő feladat van. Az egyik a csomópont körforgalommá történő átépítése, a másik pedig a római őrtorony feltárásának, bemutathatóságának és esetleges részleges rekonstrukciójának megvalósítása. A római őrtorony része a Római Limes Világörökségi Programnak.
A Rév utcai csomópont átépítése, a Rév-komp közúti kapcsolat átalakítása.
A Mogyoró-hegyi útcsatlakozás körforgalommá történő átépítése.
A Kisoroszi gyalogos híd csomópontjának átépítése.
A fellegvári út korszerűsítése, felújítása a Rév utcai csomóponttól a Silvanus Hotel bekötőútjáig.
37
A Mogyoró-hegyi út korszerűsítése, felújítása a 11-es fkl. Úti csomóponttól a Silvanus Hotel bekötőútjáig.
Parkoló fejlesztések:
Királyi Palota fogadótere (Ágasházi parkoló többfunkciós rendezvénytérré történő fejlesztése.
Városközpont mélygarázs
Sportpályaparkoló
Vízi-centrum parkoló
Lepence parkoló fejlesztése
A Reneszánsz étterem parkolójának fejlesztése
Kékpárút fejlesztések:
Bécs-Budapest kerékpárút a Duna mentén (Duabogdánytól Dömösig)
Városi kerékpárutak:
Kerékpárút a Rév utca – Nagy Lajos király utca – Mátyás király utca – Fellegvári út – Mogyoróhegyi-út mentén.
Kerékpárút (és sétány) az Apátkúti-patak mentén a Füvészkertig (Kaán forrásig).
Hajóállomás fejlesztés
Jacht-kikötő fejlesztés az Alsó-öbölben
A meglévő kompkikötő fejlesztése
Ár- és belvízvédelem:
Árvízvédelmi rendszer kiépítése a Városkaputól a VIFA-ig
Az Apátkúti-patak rendezése a 11-es fkl. úttól a halastóig. Turisztikai célú fejlesztések:
A Királyi Palota fogadóközpontjának kialakítása:
Többfunkciós rendezvénytér és parkoló kialakítása (lásd az 1.4.1. pontot)
A Királyi Palota előtti közterület rendezése a parkoló és a Mátyás-szobor között
A fogadóépület kialakítása
Városi Gyümölcsöskert és sétány kialakítása a Városközpont és a Királyi Palota fogadótere között.
38
Városközpont kialakítása:
Az I. ütem: Városháza, Városi Rendezvényterem
A II. ütem: a közfunkciókat tartalmazó 3. zóna befejezése
A III. ütem: A kereskedelmi és vendéglátó tömb kialakítása (2. zóna)
A IV. ütem: A lakó zóna építése (1. zóna)
A mélygarázs építése (lásd még az 1.4.2. pontot)
A Fő tér kialakítása
Közlekedési kapcsolatok megépítése
A Duna-kapcsolat kialakítása
A Nagy-villámi Sípálya fejlesztése
A Mogyoró-hegyi Kemping felújítása, fejlesztése
A Mogyoró-hegy térségében lévő esőbeállók, padok, WC-k felújítása
A Fő utcai volt Műemlékvédelmi Hivatal és Építésvezetőség épületének átépítése, hasznosítása.
Kulturális és sport programhelyszínek kialakítása.
Városi rendezvényterem létesítése (lásd: Városközpont beruházás)
Városi Művelődési és Rendezvény Központ kialakítása a MOZI épületéből (lásd: Városközpont beruházás)
Vízi színpad kialakítása a Felső öbölnél.
A Salamon torony udvarán lévő rendezvénytér továbbfejlesztése.
A Királyi Palota Kápolna-teraszának rendezése.
A Királyi Palota udvarának rendezése.
. A Városi Sportpálya és a mellette fekvő terület rendezése
Az „Öreg-bánya” rendezése
A lovarda fejlesztése
Városi Csónakház
Jacht-kikötő fejlesztése (lásd: a Közlekedés fejezetben)
Turista utak és jelzések megújítása
Műemlékvédelem jellegű beruházások:
A Királyi Palota rekonstrukciós programja II. ütem
A Salamon torony állagmegóvási munkái
A Fellegvár rekonstrukciós programja
Az Alsóvár és a Fellegvár közötti várfal helyreállítása a lépcsővel, esetleg siklóval
A Fő utcai középkori templom bemutatás
A Rév utcai üveghuta rekonstrukciója
A Városközpont területén talált régészeti emlékek bemutatása
Az orvosi rendelő területén lévő pince bemutatása
A Sibrik dombi Ispáni vár bemutatása
Csatlakozás a római limes világörökségi cím pályázatho
A Lepence patak melletti őrtorony részleges rekonstrukciója
A Gizella-majori római kiserőd részleges rekonstrukciója