a polgári közigazgatás kiépülése
DESCRIPTION
A polgári közigazgatás kiépülése. Az abszolutizmusoktól a polgári közigazgatási rendszerig --- Magyar helyi közigazgatás 1867 után - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -. A közjó szolgálatában II. József – jozefinizmus. Tervek a magyar közigazgatás átalakítására - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A polgári közigazgatás kiépülése
Az abszolutizmusoktól a polgári közigazgatási rendszerig
---Magyar helyi közigazgatás 1867
után
- Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -
A közjó szolgálatábanII. József – jozefinizmus
Tervek a magyar közigazgatás átalakítására
1.Megyerendszer teljes átalakítása2.Új „felettes” egységek: Kerületek (Bezirk) -
Kerületi főispánok/biztosok (Bezirkskomissare)3.Helytartótanács/Gubernium→közvetlen
feladatok4.Megyei gyűlések funkciójának lecsökkentése
A „Hivatali utasítás” bevezetéseAmtsunterricht
• Cél: az egységes közigazgatás megteremtése, nemcsak alapelveiben, hanem részleteiben is
• Ügyviteli szabályzat -Sachbearbeitungsordnung der Behörden, „Amtsunterricht“.
• Hivatalnokok felsorolása, munka- és pihenőideje
• A hivatal vezetője a megyében: alispán – „vicispán” - Vizegespann
A neoabszolutizmus kora
• A magyarországi változások 1848-49.• 1849-1854. május 1-ig ostromállapot
Magyarországon.• 1849 – 1950. a katonai kormányzat
időszaka: minden alárendelve a katonai rendszernek, a nemzetiségek egyenjogúsítása, hivatalnokok kiküldése.
• Öt kerületet (tartományt) szerveztek: Magyar királyság fennmaradó területeiből
Öt katonai körzet Sopron, Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Pest-Buda.
• Bach rendszer 1849. június - 1860 júniusa
Az osztrák monarchikus diktatúra
Az első évtized neoabszolutista rendszerének legfőbb (közjogi) jellemzői:
• 1. nincs népképviselet, illetve az ilyen jellegű testületek valójában rendi intézmények,
• 2. kevés az alapjog (különösen az emberi jogok biztosítása hiányos),
• 3. a hatalommegosztás szünetel, a császárt illeti meg,
• 4. nincs garantált bírói függetlenség, • 5. a tartományok csak közigazgatási egységek, • 6. kísérletek történtek az autonómia
megteremtésére (községi és tartományi), de végül is nem kerültek bevezetésre.
A polgári államszervezet kiépülése Magyarországon
A jogállam és a polgári alkotmányosságCél: az ”állam mint a törvényesség őre” konstrukció megteremtése.
A hatalom klasszikus három ágának elkülönítése:
- a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát az adócenzusos választójogon nyugvó képviselet,
- a törvények primátusa, - illetve a parlamentnek felelős kormányzati
rendszer jellemezte.
A polgári igazgatás
Az igazgatás a törvények adta keretek közötti,
csak kivételes felhatalmazáson nyugvó végrehajtó tevékenység.
Az igazgatás sokrétűbbé válásával az általános (belügyi) igazgatásból folyamatosan kivált a szakigazgatás.
A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztását – a ”harmadik hatalom önállósulását” – az 1869:IV. tc. deklarálta.
A miniszterelnökség feladat- és hatásköre
A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormányzat testesítette meg.
• Az egyes igazgatási ágak élén álló minisztereket – a miniszterelnök előterjesztésére – az uralkodó nevezte ki.
A miniszterelnökség feladata: - a politikai és a gazdasági vezetés,- valamint a minisztériumok koordinatív
irányítása volt,- majd a közvetlenül alárendelt szervek
felügyeletével feladatköre fokozatosan bővült.
A miniszterelnökség hatásköre
A hatáskörébe vont ügyeknek három csoportja különböztethető meg:
1. a kormány elnökére háruló állandó és járulékos feladatok,
2. a több tárcát érintő, periódusonként változó ún. kiemelt ügyek,
3. a hozzárendelt közel ötven hivatal speciális ügyei tartoztak.
A minisztertanács
Tevékenysége kétirányú volt: 1. megvitatta a kormány politikai irányvonalát,azokat a kiemelt fontosságú ügyeket, amelyek
hatást gyakoroltak az állam működésére, 2. Mint testületi szerv, döntött a hatáskörébe utalt
vagy a szakminiszterek által elé vitt egyedi ügyekben
(pl. főrendiházi kinevezések; kegyelmezési ügyek; állami tisztviselők kinevezése, nyugdíjazása; egyezmények, szerződések kötése; meghatározott értéket meghaladó építkezések).
.
Általános és a szakigazgatás viszonya
• Kormánynak alárendelt hatékony területi igazgatási rendszerekben többfokozatúság figyelhető meg.
• A magyar fejlődésben a megye - járás - község modell honosodott meg.
• Máthé: „A közigazgatás összefogásának (centralizáció) és a szakpartikularizmus elvének konkurálása a központosítás térhódításához vezetett.”
A törvényhatóság
Az 1870./1886. évi törvények a középszintű igazgatás szerveiként a törvényhatóságot:
• a vármegyét és • a törvényhatósági jogú várost
jelölték meg. A közigazgatás alsó fokán, a községi
törvények értelmében a fokozatonként elkülönülő községek helyezkedtek el.
A vármegyék
• Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét:1. belügyeinek önálló intézésére, 2. az állami közigazgatás közvetítésére, 3. a politikai ügykörre szorította. • A megye testületi szervét, a törvényhatósági
bizottságot továbbra a választott és kinevezett tagok alkották fele-fele arányban.
• Virilizmus: a nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette.
Vármegyei közgyűlés
A közgyűlés:• a vármegyei költségvetés megvitatása, • a tisztségviselők megválasztása, • a szabályrendelet-alkotás tartozott. A törvényhatóságok élén a kormány
megbízottjaként működő, de az uralkodó által kinevezett főispán korlátlan jogkört kapott.
A törvényhatóság első tisztviselője: az alispán.
Vármegyei közigazgatás
A belső tisztviselői: a főjegyző, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök,
továbbá az állami szakigazgatás beosztott tisztviselői.
A megye külső tisztviselői voltak a főszolgabírák.
A szolgabírák a járásban teljesítettek szolgálatot. A főszolgabíró a községek felügyeletét, irányítását látta el, hatósági jogkörben az első fokú fórum volt.
A városok
• A városokat csak polgári kori törvényhatósági keretben és községi fokozatban ismerték el a törvények.
• A törvényhatósági jogú város szerepköre a megyééhez volt hasonló: első- és másodfokon látta el a közigazgatás intézését.
• Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője a polgármester volt.
A községek
A községek jogállásuk szerint három kategóriába sorolhatók:
1. Az elsőfokú bírói joghatósággal felruházott mezővárosok utódai, a rendezett tanácsú városok közvetlenül a megye alá tartoztak.
2. A törvényhozás a külön községi jegyzőt tartó, de rendezett tanáccsal nem bíró mezővárosokat, falvakat nagyközségekké;
3. a közös jegyzőt tartó helységeket pedig kisközséggé minősítette.