a politika lassú „ébredése”: n agyon hosszú id ő a tudománytól a politikáig

FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 1

MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár

2011. január 19.

.


A politika lassú „ébredése”: nagyon hosszú idő a tudománytól a politikáig

A hipotézisektől 90-100, ill. 50-60 év telt el .. 1895 Arrhenius: CO2 szint növekedése - természeti okok 1938 Callendar: CO2-szint növekedése – antropogén okok 1987,88 ENSZ: nemzetközi megállapodás kell (WCED,UNGA) 1988 Torontó: 20%-os kibocsátás-csökkentés (1988-2005) 1989 Noordwijk: megállítani kibocsátás-növekedést 2000-re 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

A „savas esők” esetében 10-20 év telt el .. 1967 Odén: csapadék Európában savasabb ~ SO2 emisszió 1975 Helsinki Záróokmány:

levegőszennyezés megfigyelés/szabályozás; kezdve SO2-vel 1979 EGB Egyezmény

az országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről 1985 Kén-jegyzőkönyv ..

A hosszú idő oka a pol. tárgyalások kezdeményezéséig, a megállapodásig?

Mauna Loa CO2 mérési sor


A politika sokrétű „kételyei”: nehéz (volt) elfogadni a probléma súlyosságát, a gyors cselekvés szükségességét

Az ember által előidézett körny. hatások közül "csak" az egyik; többihez képest nehezebb felfogni a veszélyességét:

kibocsátott gázok, kibocsátások nem tűntek veszélyesnek(nem mérgező/veszélyes anyag)

becsült közvetlen következmény sem látszott veszélyesnek (lassú hőm-változás)

a tudományos bizonyosság lassan erősödött (globális adatok és modellek)

A fordulat akkor következett be, amikor 1970/80-s években a kutatások és a nemzetközi

együttműködés "felgyorsulása" tudományos klímakutató, modellező központjaik

jelentős támogatása Moszkva és Washington által a tudom. vizsgálatokkal, globális modellekkel

konkrétabb becslések: tud. ismeretek az égh. rendszerről

Ezek nyomán került az ügy a nemzetközi politika színterére az 1980-as évek második felében .. – a "szokásos" megközelítésben ("BAU")


A nemzetközi tárgyalások kezdetei: a "szokásos" nemzetközi együttműködési, diplomáciai eljárások

1988 ENSZ határozat a glob. éghajlat megvédéséről ugyanúgy indul, mint a "szokásos" nemzetközi tárgyalások további vizsgálatok kellenek; tud. értékelések kerete: IPCC cél: jobban megérteni emberi tev-k és éghajlat kapcsolatát nincs részlet okokról, „reális” és lehetséges válasz-stratégiákról hangsúly: káros hatások korlátozása, új egyezm. lehetősége

A fordulat - magas politika érdeklődése - bekövetkezett, amikor kiderült (1988/1990: IPCC és 1.jelentése):

elsősorban a véges fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiagazdálkodás terén van teendő (nemzetközi érdekütközéseket jelezte már 1970-es évek olajválsága)

a globális éghajlatváltozás drámai hatása az "eszköztelen" fejlődő államok számára

fejlett világ saját karbon-függősége + fejlődő világ "fosszilis" fejlődési igényei miatt csak együtt oldható meg e probléma (kölcsönös függőség, közös felelősség)

1990 ENSZ tárgyalóbizottság, 1991-92 tárgyalások és1992 az egyezmény keretében: legyenek máris konkr. célok, de már nem lehet jogilag köt. konkrét célokról megállapodni


A nagypolitika tehát „felfigyel”: ez nem egy szokásos környezeti ügy a globális érdekközösség és egyúttal (pol/gazd) érdekellentétek felismerése

kritikus jelentőségű ágazatok egész soráról van szóa kibocsátás-szabályozás szempontjából (mitigáció):

energiagazd., ipar, közlekedés, mezőgazd. (növény-t., állat-t.)

vegetáció-erdőgazd., talajgazd. („nyelő-kapacitások” erősítése)

kritikus jelentőségű ágazatok egész soráról van szóa hatások és kezelésük szempontjából (adaptáció):

mezőgazd., erdőgazd., vízgazd., energia-felhasználás, ..

egészségügy, természetvédelem, katasztrófa-védelem, ..

Emiatt e problémakör bekerült a legkomolyabb gazdaságpolitikai, ill. biztonságpolitikai problémák sorába nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt

Remainder10%

Agricultural Soils (N2O)5%

Mineral Products (CO2)3%

Enteric Fermentation (CH4)3%

Manufacturing Industries (CO2) 14%

Solid Waste Disposal on Land (CH4)

2% Energy Industries (CO2)27%

Transport (CO2)20%

Other Sectors (CO2)16%

„kibocsátó” ágazatok

hatásviselő ágazatok


Változó világrend - változó klíma:meg kellene állapodni, de meg lehet-e állapodni?

Globális környezetterhelési, globális fejlettségbeli, erőforrásbeli és sérülékenységi különbségek változása

emberi tevékenységekből eredő kibocsátások: az államok nagyon eltérő történelmi,de változó jelenkori felelőssége

fejlettségbeli, életminőségi, szociális biztonsági, ágazati szolgáltatási helyzet:az államok (társ. csoportok) óriási történelmi, de változó jelenkori különbségei

Globális környezetváltozás: hatásokkal, felelősséggel és teendőkkel kapcsolatos ismeretek gyarapodása

éghajlatváltozás ..(megfigyelések, modellek, értékelés IPCC-2007) biológiai sokféleség, vegyianyagok hatása ..

A környezet változásával, az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek - a szűken értelmezett környezet-, klímatudatosság - erősödött, de egyúttal a saját gazd, bizt, hatalmi érdekekkel kapcsolatos ismeretek, tudatosság is

1960-2005

USA Kína

energia-igény 1980-2030Kína+India és többi nem-OECD (kék vonal:OECD)


Mind több ismeret - mind nehezebb megállapodni:a nemzetközi tárgyalások két évtizede (1991-2010) és hogyan tovább?

1991 - 2010 1991-92 1992 Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1995-97 1997 Kiotói Jegyzőkönyv 2005 -- -- -- -- -- -- -- -- „történelmi szakaszhatár?” -- -- -- -- -- 2007-09 új tárgyalási forduló 2009 „csúcsra járatás” - jelzi a legmagasabb szintű

pol-gazd érdekeltségeket és azok védelmét 2009-10 meg kell állítani .. (<2°C), de a fejlettek már

nem akarják önmagukban „vinni a prímet” a fejlődők pedig előbb utol akarják őket érni .. ..

Hogyan tovább: mi lehet hatással ? környezeti megfigyelések: még egyértelműbb jelzések? tud. kutatások/modellek: még egyértelműbb igazolás? véges term. erőforrások: korlátok és konfliktusok hatása?

2011-12: meg kellene, de meg lehet állapodni ? (átfogó és globális és jogilag kötelező megállapodást elérni)a földi környezettel (és a jövővel) kapcsolatos közös felelősség,a globális és közös környezet-tudatosság alapján?

a politika lassú „ébredése”: n agyon hosszú id ő a tudománytól a politikáig

Documents