a ppp az európai uniós támogatások tükrében
DESCRIPTION
A PPP az európai uniós támogatások tükrében. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett. 2004. január 20. PPP-Public Private Partnership fogalma. Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit-orientált szervezetek közreműködésével. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A PPP az európai uniós támogatások
tükrében
2004. január 20.
Nemzeti Fejlesztési HivatalKöteles Bernadett
PPP-Public Private Partnership fogalma
• Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit-orientált szervezetek közreműködésével.
• Minden olyan módszert egyesít, ahol a közfeladatok ellátásába, a közberuházások biztosításába a magánszféra a „szokásos”-nál jobban bekapcsolódik, ezáltal együttműködés alakul ki a köz és magánszféra között.
• Közös ( megosztott) kockázatvállalás.
A közös kockázatvállalás
KözigazgatásPrivát Szektor
A működési környezet kockázati költségei a privát szektor számára
A privát szektor kockázati költségeia szerződés teljesítésével kapcsolatban (rendelkezésre állás, határidők,…)
A működési környezet kockázati költségei az államigazgatási szervezet számára(pl. az államigazgatási struktúra változása)
A kockázat-megosztásésszerű tartománya
X
Az államigazgatási szervezet kockázati költségei a szolgáltatás minőségével kapcsolatban
Technológiák és szolgáltatások kockázata Működési hatások kockázata
A PPP módszer bemutatásának szükségessége
• A PPP kiválthatja, csökkentheti a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által támogatott projektekhez szükséges nemzeti, kedvezményezetti hozzájárulásokat.
• A módszer alkalmazásával bizonyos feltételek teljesülése mellett a költségvetésen kívüli tételként valósulhatnak meg közfunkciót ellátó beruházások, ezzel az államháztartási hiány szinten tartható, csökkenthető, ami a Maastrichti kritériumoknak való megfelelést segíti elő.
• A PPP forrásokat biztosíthat az Európai Unió által nem támogatott fejlesztési területek számára, mely területekről az EU- támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás elvonja az erőforrásokat.
• A PPP alkalmazásával az önkormányzatok beruházásai új lendületet vehetnek, ami a helyi közösségek életminőségének javulásához vezethet.
A PPP fogalma, típusai
• Egy klasszikus magán finanszírozású PPP-ben a közfeladat állátásához szükséges beruházást
• ugyanaz a cég (csoport) • tervezi• építi• finanszírozza (részben vagy egészben)• majd a közfeladatot a létrejövő létesítmények (átmeneti)
üzemeltetésével ugyanez a cég(csoport) látja el, és így viseli a beruházási és működtetési kockázatok egy részét.
• A közszereplő, vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át (vissza).
Magánfinanszírozás nélküli formák
• Szolgáltatói szerződés: legelterjedtebb forma,, közfeladat ellátását szolgáló szerződések alkotják, számos módozata lehetséges a szolgáltatás tárgyától függően. A kockázatmegosztás nem jellemző (települési zöldterületek fenntartása)
• DB (tervez és épít): A beruházó saját forrásait használja, de a tervezés/építés összefüggő egységét egy cégcsoportra bízza, így a tervezői/kivitelezői kockázatok nagyobb része helyezhető át a magánszférára, mintha a két fázist eltérő érdekeltségű cégek végeznék. (Útépítések, infrastrukturális beruházások)
• Épít és üzemeltet: Jellemzően olyan esetekben kerül alkalmazásra, mikor a tervezés és a finanszírozás nem kapcsolható össze a többi fázissal. Előfordul, pályázatok kapcsán, a pályázati szabályok és a közbeszerzési szabályok együttes alkalmazása miatt. ( infrastrukt.)
• Tervez, épít és üzemeltet: A közszereplő a kockázatok megosztásában érdekelt, de anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy saját forrásaiból végezze el a beruházást. A modell elterjedt Írországban ahol, a PPP elveit széleskörűen alkalmazzák. (infrastrukt.)
Magán finanszírozásos formák
• Koncesszió: Széleskörűen elterjedt forma, a koncesszor a beruházási és működtetési költségeit jellemzően a végfelhasználótól szedi be (autópálya díj, szennyvíz díj).
• DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet): A koncesszióhoz hasonló forma, de jellemzően olyan közfeladatok esetén területeken kerül alkalmazásra (börtön, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény), ahol a végfelhasználó nem terhelhető a díjfizetéssel.
• Vegyes vállalati formák: A köz és magánszektor tulajdonosi közösségben osztja meg az egyes közfeladatok beruházásával és működtetésével járó költségeket, kockázatokat és hasznokat. Franciaországban több évtizede működő modell, mely hazánkban is gyökeret vert.
• Lízing: Elsősorban Észak Amerikában használatos modell, a lízing általános működései elvei szerint. A magánszféra által épített eszközökért a közszereplő meghatározott ideig lízingdíjat fizet, ismeretes mind az operatív, mint a pénzügyi lízing megoldás.
A PPP alapértéke, költséghatékonyság
• PPP a közszolgáltatások biztosításának módja : a beruházással és működtetéssel járó kockázat egy része átkerül a privát szektorra, az ár-érték arány, a szolgáltatási színvonal javulása mellett.
• Ezeket a célokat a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami tőkejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából eredően magasabb szintű hozzáadott érték keletkezik.
• A PPP-ben a közszereplőnek a teljes életciklus költségeinek és a szolgáltatás minőségének a köz érdekeit leginkább szolgáló kombinációjának („összességében legkedvezőbb ajánlat”) megtalálására kell törekednie.
• A külföldi tapasztalatok szerint a PPP-vel 10-20%-os költség megtakarítás érhető el a hagyományos beszerzési módszerekhez képest.
• A megtakarítások a tervezés/kivitelezés/üzemeltetés során együttesen jelentkeznek és ezek forrása elsősorban a hatékony üzemeltetés, hogy a megtakarított összeget a szereplők nem egymástól nyerik el, a sikeres PPP egy „mindkét fél nyer”.
A PPP előnyei, lehetőségei, hátrányai és veszélyei
Egyértelmű előny Vitatott Egyértelmű hátrány
Hatékonyabb üzemeltetésGyorsabb üzembe állás
Hosszú távú szerződések miatt csökken a közszereplők mozgástere
Állami tőkejavak alternatív (kereskedelmi szemléletű) kihasználásával plusz bevételek nyerhetők
Megfelelő módon versenyeztethető
Kezdeti szakaszban az állami szerepvállalás komoly erőforrásokat köt le - az elterjedés az állami szerepvállalás függvénye
Alkalmazásával növekednek a magán és közszféra szakmai ismeretei
A foglalkoztatás csökkenéséhez vezet
Magyarországon a kedvezőtlen tapasztalatok (pl. M1, M5) miatt a reálisnál több veszélyt tulajdonítanak a módszernek
-Csökkenti a közszereplők kockázatát-Bizonyos feltételek teljesülése esetén az államadósság növelése nélkül is lehet beruházásokat eszközölni-Banki projekt vizsgálat, erős szakmai kontroll
A növekvő PPP kapcsolatok magyarázata
40,9%
38,2%
23,8%
20,2%18,5%
12,7%
20,4%18,8%
30,8%28,1%
32,5%
28,4%
21,4%
16,3%
10,6%
7,9%
0,0%
5,0%
10,0%
15,0%
20,0%
25,0%
30,0%
35,0%
40,0%
45,0%
50,0%
Költségmegtakarítás
Rugalmasság Minőség Innováció Csökkentettállami
támogatása
Államierőforrás
hiány
Gyorsmegvalósítás
Kulturálisváltozások
Elmúlt 5 év Következő 5 év
A PPP alkalmazásának lehetőségei és korlátai a magyar
önkormányzatok számára • A magyar önkormányzatok egyedülálló önállóságot élveznek feladataik
ellátásában, gazdálkodásukban és döntéshozatali rendjükben. Sok EU országban a PPP önkormányzati alkalmazásának a kezdetekben gátja volt az, hogy az önkormányzatok nem rendelkeztek a PPP-hez szükséges jogosítványokkal.
• A magyar önkormányzatok a közfeladataik ellátását a vonatkozó jogszabályok értelmében elviekben PPP keretében is végezhetik, azonban a gátló tényezők:
• az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos dologi és beruházási kiadások folyamatosan alulfinanszírozottak, az ezek terhére történő kötelezettségvállalás nem kellően garantált;
• az önkormányzati költségvetés nagyban függ az éves tervezésű központi költségvetéstől, így az önkormányzat hosszú távú kötelezettségvállalása nem kellően garantált;
• politikai ciklusokban való gondolkodás és a hosszú távú szerződések kultúrájának kialakulatlansága a jellemző;
• kevés az önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló beruházás és a pályázati rendszerek a beruházási fázisokat egymástól kötelező jelleggel szétválasztják.
Hazai pályázati eljárásrendek (1)• Az önkormányzati beruházásokhoz általában vissza nem térítendő
támogatások kapcsolódnak. A pályázati eljárásrend, a PPP alapelvei és közbeszerzési eljárásrend között nehéz összhangot teremteni.
( engedélyezett tervek igénye, bizonytalanság)
• A tervezés nem kapcsolható össze a kivitelezéssel és üzemeltetéssel, így a teljes projekt ciklusú tervezés elve sérül, ami által a későbbiekben sem a kivitelező, sem az üzemeltető nem vállal át olyan kockázatokat, melyek a tervezésben gyökerezhetnek. Megoldást, a feltételes közbeszerzési eljárásrend jelenthet, amikor a projekt „nulladik pillanatában” a tervezés–kivitelezés–üzemeltetés – (finanszírozás) együttesére írnak ki pályázatot.
• A kivitelezés és az üzemeltetés a pályázati forrásokból megvalósuló projektek esetében is összekapcsolhatók, az ilyen (BO built-operate – épít- üzemeltet) megoldások Magyarországon is terjedőben vannak.
Hazai pályázati eljárásrendek (2)
• Nehezíti a PPP alkalmazását, hogy a közszereplő a pályázat megnyeréséhez köti a beruházásról szóló döntését, így a bizonytalan helyzetben a komoly költségekkel és szakmai ráfordításokkal járó PPP előkészítést a közszereplő és a magánszereplő is túl kockázatosnak tartja
• a kiírónak formálisan rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges forrásokkal.
• a források biztosításában egyedül az üzemeltető érdekelt, és az üzemeltető a részekre tagolt beszerzési eljárásrend során legutoljára kerül kiválasztására.
• A magánfinanszírozás kimaradása ismét a magánszféra kockázat vállalási hajlandóságát csökkenti.
Az előcsatlakozási alapok eljárásrendje ( PRAG)
• Az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott projektek és beruházások az EU által a támogatott országokban alkalmazandó „PRAG”szerint folynak. Gátló tényező az, hogy az „összességében legkedvezőbb ajánlat” nyer.
• Ez a szigorú eljárásrend lehetetlenné teszi, hogy a közszereplő a projekttel kapcsolatos tervezési, szervezési (vagy bármilyen kreativitást, döntést igénylő) kérdéseket az ajánlattevőre bízzon, hiszen a PRAG-beli döntéshez egymással kizárólag pénzügyileg összehasonlítható ajánlatok szükségesek.
• A magánfinanszírozás a beszerzési eljárásrend jellemzői miatt legális formában csak a finanszíroz-üzemeltet változatban jöhet szóba, de ebben az esetben az üzemeltető kockázatvállalása a más által tervezett és más által épített eszközök működtetése kapcsán nem éri el a PPP-ben megkívánt szintet.
A Kohéziós Alap és Strukturális Alapok eljárásrendje és a PPP
• Az EU források felhasználása a jövőben az új közbeszerzési törvény szerint történik.
• A sikeres alkalmazás feltételrendszere:
• Kormányzati elköteleződés a PPP széleskörű alkalmazása mellett• Önkormányzati léptékű kísérleti projektek, a tanulságok publikálása, szakmai
továbbképzések• EU kompatibilis új közbeszerzés törvény• Pályázati eljárások összehangolása a PPP struktúrákkal, hogy a PPP előnyei
a pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén is érvényesülhessenek• Központi PPP támogató egység, jogi, gazdasági szakértők és anyagi támogatás
a PPP eljárások előkészítéséhez, lebonyolításához• Hosszú távú szerződések kultúrájának fejlődése• Átmeneti állami szerepvállalás a magánszektor bizalmának megnyerésére a
PPP projektekhez (kezességvállalás, központi garancia alap stb.)• Az érintettek célzott párbeszéde
A Partnerség elve és a PPP az NFT vonatkozásában
• A Nemzeti Fejlesztési Terv az EK szabályai szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a 2004. évi csatlakozáskor igénybe vehesse az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának pénzügyi támogatását.
• A Partnerség elvének sajátos érvényesülése a PPP , a köz-és a magánszféra együttműködésének megvalósulása a projektek esetében.
• Az együttműködés lehetséges integrált projektek esetében önkormányzatok és vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek között (pl. település-rehabilitáció). Az együttműködésben résztvevők száma elvben korlátlan, nem rendkívüliek a több tucat önkormányzat együttműködésében megvalósuló projektek (pl. regionális hulladéklerakók).
• Az együttműködés formája lehet gazdasági társaság alapítása, vagy együttműködési megállapodás („konzorcium” alakítása).
Az NFT felépítése• Helyzetelemzés: tekintettel a fejlődési egyenlőtlenségekre,
az előző tervidőszakban igénybe vett támogatás mértéke, felhasználásának eredményei
• Stratégia az adott régió fejlődésére és strukturális átalakulására
• Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások)• Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal• Pénzügyi táblázat: pénzügyi hozzájárulás mértéke
prioritások szerint (SA, EBB, KA, állami és magán- források)
• Operatív programok rövid összefoglalója• Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere)• Partnerekkel való konzultáció érdekében tett lépések
(Partnerség)
Agrár- és Vidék- fejlesztés OP(FVM)
Gazdasági Versenyképesség OP(GKM)
AVOP
GVOP
KIOP
HEFOP
Környezetvédelmiés Infrastruktúra-fejlesztés OP(GKM)
Humánerőforrás-fejlesztés OP(FMM)
ROP
Operatív programok
Regionális fejlesztési OP(MEH NTH)
Regionális fejlesztési operatív program
• Turisztikai vonzerők fejlesztése
• Turisztikai fogadóképesség javítása
• Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése
• Település-rehabilitációs akciók
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program
környezetvédelmi prioritás
• Vízminőség javítása (tisztítórendszerek)
• Hulladékgazdálkodás fejlesztése
• Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
• A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése
• Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program
• A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása
• Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben
• A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével
• Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása
• Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése
• A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése
Gazdasági Versenyképességi Operatív Program
• Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (önkormányzati tulajdonú ipari park)
• E-közigazgatás fejlesztése
• Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése
• A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése
Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja Külföldi példák -
Birmingham rehabilitációja
• Korábban: 19. sz.-ban ipari központ, 20.sz.-ban az ipar hanyatlik munkanélküliség 20% fölé emelkedik
• 20 év alatt (1983-2003) 400 millió font – kb. 150 mrd. HUF EU hozzájárulás - (a munkanélküliek száma közel harmadára csökkent, korszerűsödött a város gazdasági szerkezete)
• Ma: London után Anglia második legnagyobb pénzügyi központja, turisztikai célpont. Életkörülményei vonzóak.
• Hosszú távú stratégiai fejlesztéssel, partnerek bevonásával, nagy, integrált projektek megvalósításával érték el
A fejlesztési stratégia
• A hagyományos iparágak mellett új ágazatok (csúcstechnológiájú feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások, turizmus) fellendülésétől várható a gazdasági fejlődés
• A fejlődéshez a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és integrálása szükséges
• Saját forrásokon mellett magánforrások és EU források bevonása szükséges
• A város fejlődésében érdekelt partnerek rendszeres találkozója kiindulópont volt
• Lehetővé kellett tenni az egymástól elzárt városrészek együttes fejlődését
Birmingham rehabilitációja
• Fontos volt a megfelelő városközpont kialakítása
• Az egyes városrészek koncentrált, tematikus fejlesztése
• Ez lehetővé tette az addig egymástól elszigetelt városrészek együttes fejlesztését is, ami nagyban hozzájárult Birmingham felvirágzásához
Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok
• Tudományos park (gazd. diverzifikálására, friss diplomások segítésére)
• Városközpont fejlesztése
• Kongresszusi negyed (ipari csatornarendszer felújításával hangulatossá tették)
Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok
Ékszer negyed (ékszeripari innovációs központ az ékszeripari iskola és az ipar közti kapcsolat erősítésére)
Tanuló negyed (régi gyárépületek átalakításával otthont adtak a kreatív iparágaknak)
Lakónegyedek (közbiztonság helyreállítása, helyi identitás megteremtése
vonzza a magántőkét