a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana
DESCRIPTION
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana. Dr. Tóth Péter Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ Fővárosi Pedagógiai Intézet. 2007. január 29. A téma fókuszálása 1. A kvalifikált munkaerővel szembeni kompetencia igény*. Kommunikációs képesség - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana
Dr. Tóth Péter
Budapesti Műszaki FőiskolaTanárképző és Mérnökpedagógiai Központ
Fővárosi Pedagógiai Intézet
2007. január 29.
A téma fókuszálása 1.
A kvalifikált munkaerővel szembeni kompetencia igény*
Kommunikációs képesség
Problémamegoldó képesség
Együttműködési képesség
Szakmai ismeretek
Megbízhatóság
Tanulási képesség
Tárgyalókészség
Önállóság
Kezdeményező készség
Céltudatosság
Reális önértékelés
* Forrás: Barta T., 2005
ISKOLAI KUDARCOK
általános értelmi
elmaradásspecifikus tanulási zavar
figyelemzavar
hátrányos szocio-kulturálishelyzet
Egyre nő az iskolában megfelelni nem tudók
aránya
A téma fókuszálása 2.
Dr. Gyarmathy Éva nyomán
ISKOLAI KUDARCOK
Önértékelési zavar Továbbtanulásban gát
Anti-szociálisfejlődésveszélye
Munkavállalásban gát
Az iskolai kudarc az egész életre kihat
A téma fókuszálása 3.
Szocio-kulturális hátrány
Iskolai készségek:• olvasási készség• helyesírási készség• számolási készség
Feldolgozás:• auditív képességek• vizuális képességek• motoros képességek• feldolgozás sebessége• szekvencialitás
Kognitív képességek:• verbális képességek • absztrakciós képesség• emlékezet• figyelem
A téma fókuszálása 4.
Specifikus tanulási zavarok
Iskolai készségek:• olvasási készség• helyesírási készség• számolási készség
Feldolgozás:• auditív képességek• vizuális képességek• motoros képességek• feldolgozás sebessége• szekvencialitás
Kognitív képességek:• verbális képességek • absztrakciós képesség• emlékezet• figyelem
A téma fókuszálása 5.
Figyelemzavar
Iskolai készségek:• olvasási készség• helyesírási készség• számolási készség
Feldolgozás:• auditív képességek• vizuális képességek• motoros képességek• feldolgozás sebessége• szekvencialitás
Kognitív képességek:• verbális képességek • absztrakciós képesség• emlékezet• figyelem
A téma fókuszálása 6.
Gyenge értelmi képességek
Iskolai készségek:• olvasási készség• helyesírási készség• számolási készség
Feldolgozás:• auditív képességek• vizuális képességek• motoros képességek• feldolgozás sebessége• szekvencialitás
Kognitív képességek:• verbális képességek • absztrakciós képesség• emlékezet• figyelem
A téma fókuszálása 7.
A kognitív képességek rendszere (Kelemen L. 1968, Lénárd F. 1982)
MEGÉRTÉS• fogalomalkotás• logikai felismerés (fogalomrendszer)• összefüggések feltárása
A folyamat makrostruktúrája(Gondolkodási fázisok) Lénárd F. 1978
• ténymegállapítás• módosítás, variálás• megoldási javaslat• kritika (megerősítés, cáfolat)• mellékes mozzanatok említése• kételkedés (?)• csodálkozás, tetszés (+)• bosszankodás (-)• a munka feladása ()
A gondolkodásfejlesztés pszichológiai alapjai
A folyamat mikrostruktúrája(Gondolkodási műveletek) Lénárd F. 1979
• Analízis• Szintézis• Összefüggések megértése• Összehasonlítás• Kiegészítés• Általánosítás• Konkretizálás• Rendezés• Analógia
EMLÉKEZÉS
PROBLÉMAMEGOLDÁS
Pro
du
ktí
v te
vék
enys
égR
epro
duk
tív
tevé
ken
ység
GONDOLKODÁS
A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZEREa Carroll féle [1993] faktor- és klaszteranalízis alapján (Nagy, J.)
G faktor
Komplex kognitív képességek
Egyszerű kognitív képességek
Kognitív komponensek
A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZEREa Carroll féle [1993] faktoranalízis alapján
A gondolkodás során a meglévő tudásból módosult,
vagy pedig új tudás jön létre.
Műveleti képességek
Problémamegoldó képesség
•Rendszerezési képesség•Kombinatív képesség•Következtetési képesség•Szabályindukciós képesség
A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZEREa Carroll féle [1993] faktoranalízis alapján
az információ felvételénekés kezelésének képessége
az ismeretfeltárásképessége
(próbálkozás,de nem a „vak véletlen”)
Relatíve új OKTATÁS Abszolúte új KUTATÁS
A gondolkodás Treffinger féle [1990] komplex modellje
Előfeltételek
Meglévő tárgyi tudás Motiváció, elkötelezettség Metakogníció =kognitív önszabályozás
„Műveleti képességek” (a gondolkodás irányultsága)
Divergens gondolkodás
Kreatív gondolkodás
Konvergens gondolkodás
Kritikai gondolkodás
Komplex stratégiák
Problémamegoldás Következtetés és döntéshozás
A tanulás mint információfeldolgozás
Konkréttapasztalatok szerzése
Megfigyelés és atapasztalatok
visszatükröződéseA fogalmak aktív
alkalmazása új szituációban
Elvontfogalmak alkotása
(általánosítása)
Alkalmazkodótanulási stílus
Asszimilálótanulási stílus
Konvergenstanulási stílus
Divergenstanulási stílus
Észlelés
Megfigyelés
Gondolkodás
Tapasztalatgyűjtés
a Kolb féle modell alapján
A tanulás mint információfeldolgozás
Zull alapján
Konkréttapasztalatok szerzése
Megfigyelés és atapasztalatok
visszatükröződése
Elvontfogalmak alkotása
(általánosítása)
A fogalmakaktív alkalmazása
új szituációban
Halánték-
lebeny
Homlok-
lebeny
Motoros
kéreg Szenzoros
kéreg
A gondolkodásfejlesztés pedagógiai pszichológiai alapjai
Tanulás és problémamegoldás kapcsolata (D. A. Kolb, 1976)
A modell vagy a cél összehasonlításaa valósággal
A probléma meghatározása
A probléma értelmezése
Az alternatív megoldásokszámbavétele
A megoldások lehetséges következményeinekszámbavétele
Egy lehetőség kiválasztása
A probléma megoldása
Egy modell vagy célkiválasztása
Konkréttapasztalatok
A tapasztalatokvisszatükröződése
(megfigyelés)
Aktívkísérletezés
Elvontfogalomalkotás(általánosítása)
Al
K
As
D
As
Al Alkalmazkodó tanulási stílus
Asszimiláló tanulási stílus
K
D
Konvergens tanulási stílus
Divergens tanulási stílus
A tantárgyi tudás szerepe a problémamegoldásban (Carbonell modell [1986])
Korábban megoldott problémák
Újonnan megoldandó probléma
A
Szakspecifikustervek, sémák
Tudományterülettől független, általános tervek
Heurisztikusmódszerek
B
C
D
A. Általános és szakspecifikus tervek hiányában, analogikus leképezés
B. Szakpecifikus tervek és sémák ismeretében azok megoldása (szakértői szint)
C. Kévés szakterületi tapasztalat esetén tudományterülettől független általános tervek megoldása
D. A tapasztalat hiányában heurisztikus módszerek alkalmazása (kezdő szint)
A megszerzett tudás szerepe a problémamegoldásban
A végrehajtandó feladat, ill. probléma megértése
A feladat, ill. probléma reprezentációjának létrehozása
A megoldási algoritmus felidézése
Az algoritmus transzferálása,a feladat megoldása
reproduktív folyamat
Korábban megoldott releváns feladatok,ill. problémák felidézése
A megoldási algoritmusok analizálása(szubrutinokra bontás)
Az összefüggések keresése, felismeréseAnalógiás leképezés
Egy új megoldási algoritmus létrehozása(szintézis)
Ellenőrzés, értékelés
produktív folyamat
Gondolkodásfejlesztési szintek
•Végrehajtási szint
•Probléma feltárási szint
•Részfeladatok feltárásának szintje
•Önirányítás szintje
tanári irányítás és korrektúra szerepe
tanulói irányítás és korrektúra szerepe
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszerei
•A tananyagfeldolgozás induktív és deduktív útja (általánosítás, konkretizálás).
•A gondolkodásfejlesztő variációs tanítási módszer. [Lénárd, F.]
•A gondolkodási műveletek tudatos alkalmazása a tananyagfeldolgozás során. [Lénárd, F.]
•Heurisztikus módszerek alkalmazása a problémamegoldás során. [Pólya, Gy.]
•Feladatmegoldás algoritmusalkotás által. [Pentelenyi, P.]
•A problémafelvető, problémamegoldó oktatás. [Dewey; Bruner; Okoń]
•A tananyag logikai struktúrájának feltárása.
•A problémamegoldás általános folyamata. [Polya, Gy.]
Az induktív és deduktív tananyag feldolgozási mód összehasonlítása
Deduktív módszer Induktív módszer
általános érvényű szabályok, törvények
általános érvényű szabályok, törvényekegyedi jelenség egyedi jelenség
egyedi jelenség egyedi jelenség
KÖ
VE
TK
EZ
TE
TÉ
S
KÖ
VE
TK
EZ
TE
TÉ
S
ME
GF
IGY
EL
ÉSM
EG
FIG
YE
LÉ
S
ÚJ TUDÁS ÚJ TUDÁS
Az informatikai problémák általános szerkezete
Probléma Megoldás
G1
G2
G3
Egy másolási művelet problématere
Var
iáci
ós
tan
ítás
A gondolkodási műveletek
I. Analízis
II. Szintézis
III. Absztrahálás
IV. Összehasonlítás
V. Összefüggések (relációk)
megértése
VI. Kiegészítés
VII. Általánosítás
VIII. Konkretizálás
IX. Rendezés
X. Analógia
Lénárd, F.
Gondolkodási műveletek I. Absztrakció
1. F
orrá
skön
yvtá
r k
ivál
aszt
ása
2. Á
llom
ány(
ok)
kije
lölé
se
3. M
ásol
ás a
vág
ólap
ra
4. C
élkö
nyvt
ár m
egad
ása
5. B
eill
eszt
és a
vág
ólap
ról
Gondolkodási műveletek II. Analízis és III. Szintézis
A fájlmásolás művelet analizálása A fájltömörítés művelet szintézise
1. Forráskönyvtár kiválasztása
2. Állomány(ok) kijelölése
3. Másolás a vágólapra
4. Célkönyvtár kiválasztása
5. Beillesztés a vágólapról
1. Célkönyvtár kiválasztása
2. Az archívum nevének megadása
3. Forráskönyvtár aktualizálása
4. Állomány(ok) kijelölése
5. A tömörítési paraméterek megadása
Gondolkodási műveletek IV. Összehasonlítás
Az állománymásolási és tömörítési műveletek összehasonlítása
=
= =1. Forráskönyvtár kiválasztása
2. Állomány(ok) kijelölése
3. Másolás a vágólapra
4. Célkönyvtár kiválasztása
5. Beillesztés a vágólapról
1. Célkönyvtár kiválasztása
2. Az archívum nevének megadása
3. Forráskönyvtár aktualizálása
4. Állomány(ok) kijelölése
5. A tömörítési paraméterek megadása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA
a forráskönyvtár aktualizálása a szöveg helyére történő pozicionálás1.
Gondolkodási műveletek V. Reláció és VI. Kiegészítés = VII. Analógia
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA
állomány kijelölése szöveg kijelölése2.
Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA
másolás a vágólapra másolás a vágólapra3.
Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA
a célkönyvtár aktualizálása a szöveg új helyének aktualizálása4.
Analógiás tudástranszfer alkalmazása
Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA
beillesztés a vágólapról beillesztés a vágólapról5.
Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az állománymásolási művelet folyamata
1. Forráskönyvtár kiválasztása
2. Állományok kijelölése
3. Másolás a vágólapra
4. Célkönyvtár kiválasztása
5. Beillesztés a vágólapról
1. A kurzorpozíció aktualizálása a forrásdokumentumban
2. Karakterek kijelölése
3. Karakterek másolása a vágólapra
4. A kurzorpozíció aktualizálása a céldokumentumban
5. Karakterek beillesztése a vágólapról
A karaktermásolási művelet folyamata
Általánosítás
Konkretizálás
Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az állománymásolási művelet folyamata
1. Forráskönyvtár kiválasztása
2. Állományok kijelölése
3. Másolás a vágólapra
4. Célkönyvtár kiválasztása
5. Beillesztés a vágólapról
1. A kurzorpozíció aktualizálása a forrásdokumentumban
2. A munkalap kijelölése
3. A munkalap másolása a vágólapra
4. A kurzorpozíció aktualizálása a céldokumentumban
5. A munkalap beillesztése a vágólapról
A munkalap-másolási műveletek folyamata
Általánosítás
Konkretizálás
Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az állománymásolási művelet folyamata
1. Forráskönyvtár kiválasztása
2. Állományok kijelölése
3. Másolás a vágólapra
4. Célkönyvtár kiválasztása
5. Beillesztés a vágólapról
1. A forrásobjektum aktualizálása
2. Alobjektum(ok) kiválasztása
3. Az alobjektumok másolása a vágólapra
4. A célobjektum aktualizálása
5. Az alobjektum(ok) beillesztése a vágólapról
Az objektummásolási műveletek folyamata
Általánosítás
Konkretizálás
Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás