a rassz implicit asszociÁciÓs teszt...

A RASSZ IMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT INTERNETEN GYŰJTÖTT ADATAINAK

ELEMZÉSE MAGYAR MINTÁN1

SOMOGYI MónikaELTE PPK, Iskolapszichológia Tanszék

[email protected]

BERNÁTH LászlóELTE PPK, Iskolapszichológia Tanszék

[email protected]

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(1):73–92. 73

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér, célkitűzések: Az Implicit Asszociációs Teszttel (IAT) kapcsolatos első tanulmány meg-születése óta nagy utat járt be ez az indirekt mérési eljárás az implicit szociális kogníció terü-letén. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi adatok tükrében bemutassa az utóbbi 5 évbena Project Implicit szerverén (https://implicit.harvard.edu/implicit/hungary/) összegyűlt ma-gyar mérési eredményeket a fekete vagy fehér bőrszínű emberek arcainak preferenciáját mérőrassz IAT-n. Módszer: A pszichológiai témájú, interneten is alkalmazható kutatások egyik is-kolapéldájaként tarthatjuk számon az IAT-t. Egészen különböző területekhez adaptálható (szo-ciális attitűdök, sztereotípiák, politikai attitűdök, önbecsülés). Emellett egyszerű az admi-nisztrációja és más indirekt mérőeszközökhöz viszonyítva magas a reliabilitása, noha ritkán ériel a direkt kérdőívek megbízhatóságát. Eredmények: Az elemzésben részt vevő 4736 fő minda direkt, mind az indirekt mérési eljárások tanúsága szerint átlagosan a fehér, európai arcokat,a számukra ismerősebb embereket preferálja. Míg például a kor vagy a vallásosság elhanya-golható mértékben vesz részt a fenti attitűdök alakulásában, minél inkább szélsőjobboldali a vizs-gálatban részt vevő identitása, annál szélsőségesebben képviseli a fehérek preferenciáját és nemleplezi egyben a feketékkel szembeni ellenérzését, s különösen az önbeszámoláson alapuló vizs-gálatban a politikai identitás nagy hatásméretet mutat. Következtetések: Korábbi kutatásokból

1 Szeretnénk köszönetet mondani a magyar nyelvű IAT oldal (https://implicit.harvard.edu/implicit/hungary/) fordí-tási munkálataiban nyújtott segítségéért Ford Noéminek, a statisztikai adatkezelésben nyújtott segítségéért GaláczBenedeknek és Páva Ritának.

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 73

74 SOMOGYI Mónika – BERNÁTH László

AZ INTERNET ADTALEHETŐSÉGEK

Az internet elterjedése alapjaiban változtattameg a mindennapi és tudományos élet szá-mos területét, az emberek közötti kommuni-kációtól a tanulás lehetőségein keresztül akára pszichológiai kutatási módszerekig. Ezzela nagyfokú változással is számolt a nevesszociálpszichológus, William J. McGuire,amikor 20 évvel ezelőtt, 1993-ban azt jö-vendölte, hogy 2000 és 2020 között, a társa-dalmi-politikai kérdések pszichológiai kuta-tásfolyamának általa előrevetített negyedikkorszakában a fő kutatási téma a személyekés csoportok közötti folyamatok tárgykörelesz. Emellett a makroszintű kutatások ará -nyá nak növekedését feltételezi, valamint arraszámít, hogy az elméletek és módszereka rendszerek elemzésére fognak koncentrálni(McGuire, 1998).

A megjövendölt korszak jelenében tanul-mányunk a magyar nyelvű rassz ImplicitAsszociációs Teszt internetes kutatási ered-ményeit kívánja összegezni. Mindenekelőttbevezetésképpen áttekintjük, milyen kihívá-sokat jelent az internetes kutatások megjele-nése a korábban megszokott laboratóriumikutatásokhoz képest, majd fókuszba állítjukkutatásunk fő területét, az implicit társas kog-níciót.

Internetes kontra laboratóriumi kutatás

Kutatási körülményekAz internetes kutatásokat az internetes kör-nyezet annyiban nehezíti szemben a labora-tóriumi vizsgálatokkal, hogy gép előtt ülveszándékosan vagy akaratlanul is nagyobbvalószínűséggel vége szakadhat a felvétel-nek, mint ahogyan ez egy előre leszervezettvizsgálat esetén előfordulhat. Nem lehetelőre kiszámítani azokat a helyzeteket, ami-kor az internetkapcsolat hirtelen megsza-kad, a kísérleti személy nem szeretne lema-radni kedvenc sorozatáról, vagy bármilyenzavar áll elő, s emiatt hagyja abba idő előtta vizsgálatot (Nosek et al., 2002a). Így na-gyobb számú adatvesztéssel kell számolniaz interneten szerzett adatok esetében, s eztszem előtt tartva célszerű rövid kísérletektervezése, hogy a kitöltéshez szükséges időhosszúságával ne növeljük a potenciális za-varó tényezők előfordulásának valószínű-ségét.

Etikai megfontolásokA kísérletvezető jelenlétének hiányából fa-kadóan kiemelt jelentősége van a kutatássalkapcsolatos részletes írásbeli információnak,amely alapján a vizsgálati személy el tudjadönteni, részt kíván-e venni a vizsgálatban.Fontos, hogy ez az informáló szöveg elégmegnyerő legyen ahhoz, hogy a vizsgálatiszemélyek nagyobb eséllyel vegyenek részt

az derül ki, hogy az interneten gyűjtött adatok összhangban vannak a laboratóriumi körülmé-nyek között lefolytatott kutatások eredményeivel, azok körültekintő interpretálására ügyelveés tekintetbe véve azt a tényt, hogy a neten önként vállalkozó emberek képezik a vizsgálatimintát. Kulcsszavak: internetes kutatás, Implicit Asszociációs Teszt, implicit és explicit attitűdök, rasszIAT, Likert-féle attitűdskála

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 74

A Rassz Implicit Asszociációs Teszt... 75

a kísérletben, s megértsék annak pszicholó-giai jelentőségét. A gyakran ismételt kérdések(GYIK) hozzáférhetővé tétele is a kísérlet-vezető hiányának kompenzálását szolgálómódszer. Ugyanakkor a kísérletvezető hiá-nyából fakadóan a kísérleti személyek vé-delme bizonyos értelemben jobban megva-lósul az internetes kutatásban, ha azt a ténytvesszük alapul, hogy az internetet használvanem áll ott senki a vizsgálati személy mellett„presszionáló módon”, hogy jó volna, ha be-fejezné a feladatot (Nosek et al., 2002a).

Biztonsági kérdésekHárom szempontot mindenképpen érdemesfigyelembe venni az adatbiztonság megte-remtésekor. (1) A kitöltő személyének vé-delme: csak az őáltala megadott adatokathasználjuk, nem gyűjtünk róla több informá-ciót, valamint biztosítjuk a teljes anonimitást.Ebben a tekintetben az internetes kutatás ha-tékonyabb, mint a sztenderd laboratóriumikutatás, hiszen a vizsgálatban részt vevő sze-mély nem találkozik a kísérletvezetővel,a részt vevő személyek számítógépe és a szer-ver között nincs közbeiktatva harmadik sze-mély, valamint a számítógép IP címe csaka gépet azonosítja be, a vizsgálati személytnem. (2) Az adatkommunikáció biztonságá-nak megteremtésére titkosítási módszereketszokás alkalmazni, mint amilyen a https vagyaz SSL technológia. (3) Az adatok tárolásaszervereken történik, az internetes kutatók-nak fontos ezek védelmét is biztosítani(Nosek et al., 2002a). Az adatlopás elleni vé-delmet többnyire tűzfalakkal és biztonságosautentikációs módszerekkel oldják meg.

Mintavétel interneten keresztülAz internetes mintavétel nagyobb változa-tosságot mutat bármilyen laboratóriumi kí-sérlet adta lehetőségek eseténél. A világ bár-

mely pontjáról érkezhetnek a vizsgálati sze-mélyek. Jelentősen könnyebb az internet adtalehetőségekkel vizsgálati személyeket tobo-rozni, például a Facebook segítségével.Ugyanakkor a kutatásba önként jelentkezőkönszelekciója okán megjelenő esetleges min-tavételi torzítást figyelembe kell venni az ada-tok értelmezésekor, ha a populációra vonat-kozóan következtetéseket szeretnénk levonni.

Internetes mintavétel esetén kiemelt kér-dés még a kutatáshoz való hozzáférés, amiháromféle lehet. A nyitott hozzáférés esetébenbárki elérheti a tesztet, aki rátéved az adott ol-dalra, ebben az esetben nem tudjuk kontrol-lálni a minta összetételét. A speciális hozzá-férés esetében szelektáló kérdések előzikmeg a kutatást, például a korra vagy iskolaivégzettségre vonatkozóan, ám még ebben azesetben sem kiküszöbölhető a vizsgálati sze-mélyek önszelektáló torzítása. A meghívó jel-legű hozzáférés esetében csak a vizsgálatbameghívottak számára hozzáférhető a kuta-tás. Ebben az esetben a kísérletvezető tudjakontrollálni a résztvevők összetételét azzal,hogy egyedi hozzáférési kódot küld a meg-határozott szempontok alapján kiválasztottvizsgálati személyeknek.

Webalapú kísérleti kialakítás (design)A laboratóriumi környezethez képest bizo-nyos kutatás-módszertani szempontok eseté-ben kihívást jelent az internetes környezet.A hatékony kísérleti környezet megteremté-sekor figyelembe kell venni, hogy az adottkutatás koherens módon illeszkedjen egy át-gondolt koncepcióba, annak integrált eleme-ként. Másodsorban az egyszerűsítésre kell tö-rekedni, minden – előre látható – szükségtelennehezítő tényezőt lehetőség szerint ki kellzárni. A harmadik kiemelt kutatás-módszertaniszempont, hogy a résztvevők involváltságafennmaradjon a kísérlet során. A kísérleti

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2014, 14(1):73–92.

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 75


kialakításnak konzisztenciájával hozzá kelljárulni ahhoz, hogy valamennyi kísérleti sze-mély ugyanazokat a kísérleti feltételeketkapja (pl. hasonló hangulat, kognitív terhelés)(Aronson et al., 1990, idézi Nosek et al.,2002a). A jelen kutatásban az itt felvázoltkutatás-módszertani szempontokat igyekez-tünk szem előtt tartani. A bevezető másodikgondolati szálát kutatási területünk, az imp-licit társas kogníció témájának szenteljük.

AZ IMPLICIT TÁRSAS KOGNÍCIÓGYÖKEREI

Miközben a szociálpszichológusok – más tu-dományterületeket megelőzve – már a XX.század első harmadában feltételezték, hogya társas viselkedést befolyásolják kognitívközvetítő folyamatok, mégis csak a tudatosmegismerő folyamatokat kutatták, pediga megismerés nagy része lehet nem tudatos.A XX. század következő két harmadábantehát a legtöbb szociálpszichológus azt val-lotta, hogy az attitűdök tudatos módon mű-ködnek. Ezt az alkalmazott explicit mérő-eszközök (pl. kérdőívek, tulajdonságlisták)domináns használata is alátámasztja, melyekazt feltételezik, hogy a személy be tud szá-molni a saját kognitív folyamatairól (Green-wald és Banaji, 1995).

1995-ben Greenwald és Banaji meghatá-rozó tanulmányukban rámutatnak az intros-pekció korlátaira, s kifejtik, hogy olyan el-méleti konstruktum meghatározására vanszükség, amellyel integrálhatók és újraértel-mezhetők a korábbi kutatások, új kutatásokvégezhetők és új mérőeszközök fejleszthetőkki hatására. Ezt követően a szociálpszicho-lógia területén egyre nagyobb hangsúllyalszerepel az implicit társas kogníció fogalma.Mit is értünk alatta?

Implicit társas kognícióról akkor beszé-lünk, amikor az introspekció számára azo-nosítatlan (vagy pontatlanul meghatározott),múltbeli tapasztalatból származó nyom be-folyásolja a személy válaszainak valamely ka-tegóriáját (Greenwald és Banaji, 1995). Ebbőlkövetkezően a közvetlen mérés, vagyis az int-rospekción alapuló mérés nem alkalmasa vizsgálatára, olyan közvetett mérési eljárá-sokra van tehát szükség, amelyek során a vizs-gálati személyekkel nem tudatjuk, mit mé-rünk, válaszadásuk közben minimalizáljuka gondolkodás és az elvárások, a társadalmi kí-vánatosság lehetőségeit. A kognitív pszicho-lógia területéről, egészen pontosan a szelektívfigyelem és a rövid távú memória kutatási tra-díciójából nőttek ki az első tanulmányok azimplicit társas kogníció területén, melyek ab-ból indulnak ki, hogy megkülönböztethetőautomatikus és kontrollált megismerés (Payneés Gawronski, 2010). A kulcsgondolat tehátaz, hogy az információfeldolgozás folyama-tában a kontrollált folyamatok szándékos fi-gyelmet kívánnak, nagyobb kognitív kapaci-tás szükséges a működésükhöz, szándékosanindítjuk vagy módosítjuk őket; míg az auto-matikus folyamatra kisebb figyelem irányul,korlátlan kapacitása van, nehéz rá szándé-kosan hatni. Az implicit memória kutatói azttalálták, hogy a tanulás mélysége befolyá-solja leginkább az automatikus működést.A jól megtanult elemeket könnyebb észlelniés automatikusan előhívni a memóriából, míga kevésbé jól megtanultak nagyobb kognitíverőfeszítést igényelnek. Ezeken a feltevése-ken alapul Fazio és munkatársai (Fazio et al.,1986) szociálpszichológiai aspektusú meg-különböztetése, mely szerint a jól megtanult,kvázi erős attitűdök automatikusan aktivá-lódnak, a gyengén megtanult, kvázi gyengeattitűdök pedig szándékosan hívhatók csakelő.

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 76


Míg az implicit memória a múltbéli ta-pasztalatok hatásain alapul, amit a kísérlet-vezető kontrollál és egy későbbi bemutatás-kor közvetlenül megfigyelhető, addig azimplicit társas kogníció definíciója egy múlt-béli tapasztalat nyomára utal, ami egy ké-sőbbi választ közvetít (Payne és Gawronski,2010). Például az implicit sztereotipizálásfolyamatát vizsgáló kutatások azt mutatják,hogy személyekről szóló sztereotip informá-ciók hatékony forrásai lehetnek a diszkrimi-nációnak, különösen akkor, ha nem tudato-sodnak (Banaji et al., 2003).

Implicit folyamatok vagy implicitmérőeljárások?

Amióta Greenwald és Banaji (1995) beve-zette az implicit társas kogníció fogalmát,a terminológiával kapcsolatban vannak viták.Kezdve az implicit fogalommal, amelyetegyes kutatók kifejezetten a mérési eljárásokjellegzetességére vonatkoztatnak, tehát úgyírják le a mérési eljárást, mint ami pszicho-lógiai attribútumokat (pl. attitűdöket) méranélkül, hogy az alanyt megkérdezné, ver-bálisan beszámoltatná az adott kérdésről (pl.Fazio és Olson, 2004, idézi Payne és Gaw-ronski, 2010). Míg például Banaji (2001) egyolyan konstruktum leírására használja azimplicit fogalmat, amely olyan feladatokonkeresztül hozzáférhető, melyek megoldásanem kíván tudatos introspekciót, és ami olyanpszichológiai attribútumokra vonatkozik, me-lyek az introspekció számára elérhetetlenek.Ezzel ő sokkal inkább a kognitív folyama-tokra vonatkoztatja az implicit fogalmat.A fogalmi keveredés egyik feloldása lehetDeHouwer és Moors (2010) javaslata, mi-szerint a mérési eljárásokat nevezzük direkt-nek és indirektnek, míg a mérendő folyama-tokat explicitnek és implicitnek.

INDIREKT MÉRÉSI ELJÁRÁSOK

Maradva a fent bevezetett distinkciónál, azalábbiakban – a teljesség igénye nélkül – be-mutatunk néhány indirekt mérési módszert,köztük a tanulmányunk fókuszában álló,s egyben a leggyakrabban használt ImplicitAsszociációs Tesztet is. Történetileg haladvaaz első indirekt mérőeljárás az értékelő elő-feszítés (Evaluative Priming Task) volt. AzEPT, azaz az értékelő előfeszítéses helyzet-ben az előfeszítő egy attitűdtárgy (pl. fehérarc), amit rövid ideig (200 ms) exponálnak,majd felvillantanak az értékelés szempontjá-ból kongruens (+) vagy nem kongruens (–),de jelentésében független, tehát a fehér arc -hoz nem asszociálódó célt (pl. virág).

A vizsgálati személy annál gyorsabbanmondja ki a „virág”-gal kapcsolatos értékelőasszociációját (pl. jó), minél inkább kedvelia fehér arcokat, azaz minél erősebbek az elő-feszítővel kapcsolatos pozitív implicit atti-tűdjei (Fazio et al., 1986). Az értékelő előfe-szítés a szociális kogníció területén végzettkutatásokban alkalmazott – összesen 20 –indirekt mérőeljárás között második leg-gyakrabban idézett (19,2%) (Nosek et al.,2011). A legtöbb kritika az alacsony meg-bízhatóságára vonatkozik, amit a később ki-dolgozott tesztek felülmúlnak. Fazio és mun-katársai nagy hatású kísérletei után csak jó 10évvel született meg a jelen tanulmány kö-zéppontjában álló IAT (Implicit AssociationTest).

Az Implicit Asszociációs Teszt tesztelésétmár 1995-ben megkezdték, végül az IAT-velkapcsolatos első tanulmány (Greenwald etal., 1998) három évre rá született meg (Banaji,2001). Az IAT papír-ceruza verziója melletthamar elterjedtebbé vált a számítógépes teszt.Az eljárás maga a válasz látenciáján alapul,melyet az attitűdtárgy (pl. fehér és fekete


APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 77


arcok) és az értékelő dimenzió (pl. jó-rossz)párosításának folyamatában kapunk. A pa-pír-ceruza tesztben ikszeléssel, a számítógé-pes változatban a párosítást billentyűzeteklenyomásával jelzi a kísérleti személy. Azértékelő dimenzió és a poláris attitűdtár-gyakkal való párosítások közötti válaszgyor-saságnak a különbsége jelzi az implicit atti-tűd erejének mértékét. Az EPT és az IATmegegyeznek abban, hogy az értékelő asz-szociáció erejét tudják mérni. Kipróbálhatóa teszt itt: https://implicit.harvard.edu/implicit/hungary/.

Az IAT a leggyakrabban idézett (43,6%)indirekt mérőeljárás (Nosek et al., 2011).A legfőbb korlátja, hogy csak olyan attitű-döket tud mérni, amelyeket valamihez tu-dunk viszonyítani. Önmagában például a do-hányzással kapcsolatos attitűdünk ezzela módszerrel nem tesztelhető. Pont ezt a hi-átus igyekszik kiigazítani a GNAT (TheGo/No-go AssociationTask). Ezzel szembena Go/No-go asszociációs feladat az IAT leg-közelebbi rokonaként, annak továbbfejlesz-tésével, lehetővé teszi az implicit társas kog-nitív folyamatok feltárását anélkül, hogykiegészítő vagy ellentétes tárgyakat kellenebevonni. Például a feketék iránti attitűdöketnem csak a fehérek iránti attitűdökkel össze-vetve tudjuk mérni, hanem önmagukban is.Válasz „határidő” beépítésével a GNAT le-cseréli a reakcióidő mérését az érzékeny-ségre mint mért függő változóra. A GNATúgy méri az implicit attitűdöt, hogy felmériegy célkategória (pl. feketék) és egy jelleg-zetes tulajdonság két dimenziója (jó vagyrossz) közti asszociáció erejét (Nosek és Ba-naji, 2001). A GNAT idézettsége 5,2%-os azindirekt mérőeljárások közül (Nosek et al.,2011).

Figyelemre méltó még az egyik legfiata-labb az indirekt eljárások sorában, a rövidí-

tett IAT (The Brief Implicit Association Test).A BIAT az IAT egy olyan verziója, amelyegyszerűsített instrukciókat használ és azzala szándékkal került kialakításra, hogy redu-kálja az alanyok stratégiáinak spontán válto-zatosságát. Az IAT hét blokkjához és 180vagy ennél is több feladatához képest a BIATkét blokkra és kevesebb mint 80 feladatraredukálódik. Mindkét kombinált feladatokatadó blokkban arra kéri a válaszadókat, hogyaz IAT négy kategóriájából (fekete/fehér,jó/rossz) egyszerre csak kettőre fókuszálja-nak (pl. fekete vagy jó, majd fehér vagyrossz) (Sriram és Greenwald, 2009). A fen-tebb felsorolt tesztek legtöbbje kipróbálhatóitt: https://dw2.psyc.virginia.edu/implicit/user/yba/mtmm/tasks2.htm.

A legfrissebb kutatási eredmények meg-győző összefüggésekről számolnak be a kü-lönböző indirekt mérőeljárások esetében.Bar-Anan és Nosek tanulmányából (2013)az derül ki, hogy az összes vizsgált módszerközül az IAT és a BIAT rendelkezik a legjobbpszichometriai mutatókkal. Az IAT méltána leggyakrabban használt módszer belső kon-zisztenciája, validitása okán és azért is, merta legkönnyebben adaptálható különböző ku-tatási alkalmazásokhoz. Mégsem célszerűminden kutatási kérdésben ezt az eljárást vá-lasztani. Az IAT korlátai abból a struktúrábóladódnak, hogy minden esetben ellentétpárokösszehasonlítása a feladat (feketék-fehérek,buddhizmus-kereszténység stb.). Ez a kiala-kítás hozzájárul az IAT erős pszichometriaiteljesítményéhez, de korlátokat is jelent a kí-sérleti alkalmazásban. További nehézsége-ket jelent, hogy az IAT érzékeny az olyan vál-tozókra, mint amilyen a bemutatás sorrendje.Az IAT-nél 16%-kal rövidebb BIAT hason-lóan jó pszichometriai mutatókkal bír, és ru-galmasabban alakítható, mint a rögzítettebbformátumú IAT. A GNAT egyfelől majdnem

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 78


olyan jó pszichometriai tulajdonságokkalrendelkezik, mint az IAT és BIAT, sőta GNAT összehasonlító verzióját tesztelvejobban bizonyított a diszkriminancia validi-tása. Másfelől a GNAT pszichometriai tulaj-donságai jelentősen jobbak, ha a gyengénteljesítőket kizárták az elemzésből és jelen-tősen rosszabbak, ha a jól teljesítőket zártákki. Ez azt jelenti, hogy a GNAT érzékenyebbarra – vagyis nem mér olyan jól –, ha példáula számítógép kezelésében kevésbé jártas vizs-gálati személyeket, vagy relatíve gyengébbkognitív kapacitású személyeket tesztel, ígynehezebb például különböző korcsoportokközötti összehasonlításokat végezni vele. AzEPT zárja a sort, amennyiben ennek a mód-szernek legrosszabb a belső konzisztenciája,leggyengébb a kapcsolata más indirekt és di-rekt mérőeljárással, ugyanakkor vannak olyankutatási alkalmazások, amikor ez a legjobb al-ternatíva (Bar-Anan és Nosek, 2013).

Ahogy láthattuk, a tudatos kontrollon kí-vül eső viselkedésekben, ítélkezésekbenmegnyilvánuló implicit attitűdök mérésénekszámos indirekt mérési módszere kidolgo-zott, ezek közül jelen tanulmányban a leg-gyakrabban alkalmazott és egyben a legjobbpszichometriai tulajdonságokkal rendelkezőImplicit Asszociációs Tesztre fókuszálunk.

AZ IMPLICIT ASSZOCIÁCIÓS TESZT

IAT az interneten

A deklaráltan oktatási és kutatási célokatszolgáló IAT weboldal Anthony Greenwald,Mahzarin Banaji és Brian Nosek laboratóri-umi kutatásait kiegészítendő, 1998-bana www.implicit.yale.edu címen jelent meg.Igen hamar nem várt népszerűségre tett szert,s már az első 4 évben 1,2 millió kitöltött tesz-

tet tudhattak maguk mögött. Banaji munka-helyváltásával párhuzamosan, 2003-ban át-költözött az oldal a www.implicit.harvard.edu/implicit címre. 2005-ben a 3 fentnevezett ku-tató megalapította a Project Implicit nonprofitszervezetet, mely – amellett, hogy működtetiaz oldalt – az internetes site tudományos tá-mogatását nyújtja. Sean Draine fejlesztette kiaz Inquisit nevű szoftvert (http://www.millisecond.com/download/library/), mely kísér-letek százát képes gyorsan, rugalmasan kiala-kítani a laboratóriumi és internetes kutatáscéljára is (Banaji és Greenwald, 2013).

Magyar IAT az interneten

Magyarország a Project Implicit megalaku-lása után három évvel, huszonkettedik or-szágként csatlakozott a Project Implicithez,amikor Somogyi Mónika és Ford Noémi meg-kezdte a teszt magyar adaptációját (Somogyi,2008). Jelenleg 39 országban és 24 nyelvenhozzáférhető ugyanaz a hét Implicit Asszo-ciációs Teszt: rassz, nem-tudomány, bőrszín,országok, kor, súly, szexuális irányultság IAT(Banaji és Greenwald, 2013). Az egyes nem-zetközi együttműködési partnerek ezeken kívülmás témákban is tesznek elérhetővé teszteket,ilyen a magyar nyelvű oldalon a magyar-cigány nevek IAT.

A jelen kutatásban az első 5 év Rassz IATeredményeire fókuszálunk, mely a másodiklegnépszerűbb teszt a magyar nyelvű honlapon.

MÓDSZER

Résztvevők

Toborzás. A kutatásban részt vevő válaszadó-kat nem választottuk ki előre. A következő is-mert csatornák segítségével jutottak el a web-címre: médiatudósítás, keresőprogramok


APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 79


segítségével, tanári ajánlásra, mivel a pszi-chológusképzésben tananyagként szerepela téma, szájról szájra is terjedt a lehetőséghíre. A média hatása volt a legszámottevőbb.Egy az Index médiaportálon megjelent cikk(Földes, 2008) a megjelenést követő pár nap-ban több ezer válaszadót vonzott a honlapra.

Demográfia. A demográfiai adatokat vá-lasztható, önbeszámolós kérdésekkel szerez-tük, melyeket az IAT-feladatok előtt vagyután kértünk megválaszolni. A rassz IAT ku-tatásban 2008 februárja és 2013 februárjaközött részt vevő 6078 fő 93%-ának – akimegválaszolta a demográfiai kérdéseket is –63%-a férfi, 37%-a nő volt. Érdekes megje-gyezni, hogy ez éppen fordított arányt mutataz összehasonlításunk alapját szolgáló nem-zetközi mintához képest, ahol a kitöltők 62%-a nő volt, és 38%-uk férfi (Nosek et al.,2007). A magyar nyelvű IAT-t kitöltők 43%-a25 év alatti, 53%-uk 25–50 év közötti, 4%-uk50 év fölötti. A válaszolók 98,4%-a európa-inak; 0,4%-a negridnek vagy mulattnak;0,3%-a ázsiainak; 0,9%-a több mint egyrasszhoz vagy más rasszhoz tartozónak val-lotta magát.

Mivel a többszörös kitöltés hatással vanaz eredményekre (ld. később), a 6078 részt-vevőből csak 4736 személy adatait használ-tuk fel az elemzés során.

Eszközök, ingeranyagok

Implicit Asszociációs Teszt. A Rassz IAT in-geranyagai között a fekete és fehér társa-dalmi csoport bemutatására összesen 12 arcothasználunk, ebből 3-3 fehér és fekete férfi,valamint 3-3 fehér és fekete nő arcképét (ld.1. melléklet). A személyiségi jogok védelmeérdekében az arcképek arckreáló szoftver se-gítségével készültek, ennek köszönhetőennem felismerhetők az eredeti képeket szol-gáltató emberek.

Önbeszámoláson alapuló direkt, explicitkérdések. Tekintve, hogy az IAT konstrukcióúgy mér egy attitűdtárggyal kapcsolatos atti-tűdöt, hogy közben egy másikhoz kell vi-szonyítani (pl. fehéret a feketéhez, időset a fi-atalhoz), ennek analógiájára egy ún. explicitpreferencia kérdésben a válaszadóknak egyi-dejűleg kell meghatározni, hogy mely cso-portot preferálják jobban a másikhoz képest.

Az explicit kérdések között szerepel kéttermométer vagy hőmérőskála. Ez esetben0–10-ig kell a résztvevőknek külön-különmeghatározni, hogy a feketékkel, illetve a fe-hérekkel kapcsolatban mennyire pozitív (10),semleges (5) vagy negatív (0) érzelmet élnekmeg.

A jobboldali tekintélyelvűség skála (Al-temeyer, 1981) egy 15 tételes változatát adap-táltuk – ahogyan az a Project Implicit oldalánszerepel –, melyből a jelen elemzéskor azta 11 tételt vettük figyelembe, amelyek a rasszIAT kutatástól független reliabilitásvizsgá-latban beváltak.

A szociális dominancia orientáció skála(Sidanius és Pratto, 2005) egy 12 tételesváltozatát adaptáltuk – ahogyan az a ProjectImplicit oldalán szerepel –, melyből a jelenelemzéskor azt a 10 tételt vettük figyelembe,amelyek a rassz IAT kutatástól függetlenreliabilitásvizsgálatban beváltak (ld. 2. mel-léklet).

Eljárás

A válaszadók a honlapon (www.implicit.harvard.edu/implicit/hungary) először áttekint-hetik az IAT-re vonatkozó előzetes általánosés jogi információkat, tudnivalókat. Itt azesetleges rossz érzésre, zavarra is felhívjuka résztvevők figyelmét, amit az IAT-ből szár-mazó visszajelzés okozhat, valamint tájé-koztatjuk a kitöltőket a módszer korlátairól.Ezt követően kiválaszthatnak egy feladatot

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 80


a nyolc teszt közül. Ezután a program vélet-lenszerűen mutatja be először vagy az IAT-feladatot, vagy a hozzá kapcsolódó direktkérdéseket. A résztvevők 8–12 perc alatt vé-gezhetnek az indirekt feladattal és a direktkérdésekkel, ami után kapnak egy visszajel-zést az IAT tesztben született preferenciá-jukról, s ezt összehasonlíthatják a rassz IAT-tkitöltő számos korábbi résztvevő adatával.

Implicit Asszociációs Teszt. Az IAT ese-tünkben azt méri, hogy milyen erős asszoci-ációi vannak a résztvevőnek 2 attitűdtárgy(fekete vagy fehér arcok) és 2 értékelő attri-bútum (jó vagy rossz) között. A különböző at-titűdtárgyak és attribútumok példái (arcok ésszavak) a számítógép képernyőjének közepénjelennek meg, és a résztvevőknek az a fel-adata, hogy a billentyűzet 2 gombjának se-gítségével – amilyen gyorsan csak lehetséges– kategorizálják őket a fenti 4 kategória va-lamelyikébe.

Hét blokkban jelennek meg a feladatok:1. 20 feladat az attitűdtárgyak példáinakszortírozására (pl. fekete arcok felvillanásaesetén E gomb, fehér arcok felvillanása ese-tén I gomb megnyomása)2. 20 feladat az értékelő attribútumok pél-dáinak szortírozására (pl. jó szavak felvilla-nása esetén E gomb, rossz szavak felvillanásaesetén I gomb megnyomása)3. 20 feladat mind a 4-féle példa szortíro-zására, egy attitűdtárgy egy értékelő attribú-tummal kapcsolódik az egyik gombhoz,s a másik attitűdtárgy a másik értékelő attri-bútummal kapcsolódik a másik gombhoz (pl.fekete arcok vagy jó szavak felvillanása ese-tén E gomb, fehér arcok vagy rossz szavakfelvillanása esetén I gomb megnyomása)4. 40 feladat ugyanazzal a szortírozási sza-bállyal, mint a 3. blokkban5. 40 feladat ugyanúgy az attitűdtárgyakpéldáinak szortírozására, mint az 1. blokk-

ban, csak megfordítva (pl. fehér arcok fel-villanása esetén E gomb, fekete arcok felvil-lanása esetén I gomb megnyomása)6. 20 feladat mind a 4-féle példa szortíro-zására, egy attitűdtárgy egy értékelő attribú-tummal kapcsolódik az egyik gombhoz,s a másik attitűdtárgy a másik értékelő attri-bútummal kapcsolódik a másik gombhoz,csak az 5. blokkban történt cserének megfe-lelően (pl. fehér arcok vagy jó szavak felvil-lanása esetén E gomb, fekete arcok vagyrossz szavak felvillanása esetén I gomb meg-nyomása)7. 40 feladat ugyanazzal a szortírozási sza-bállyal, mint a 6. blokkban.

A 3., 4., 6., 7. blokkok képezik elsősorbanaz elemzés tárgyát. Ha a résztvevő gyorsab-ban reagál akkor, amikor a fekete arcok ésa rossz szavak kapcsolódnak ugyanahhoza billentyűhöz (és fehér arcok a jó szavakkala másikhoz), akkor ez feltételezi a fehér ar-cok implicit asszociációját a fekete arcok-hoz képest. Mivel a korábbi kutatások tanú-sága szerint (Greenwald et al., 1998; Lane etal., 2007; Bar-Anan és Nosek, 2013) az in-gerek bemutatási sorrendjének van hatása azeredményekre, ezt a hatást kompenzálandó,a vizsgálatban részt vevők random sorrend-ben kapták a feladatokat. Volt, aki a fekete-rossz/fehér-jó párosítással kezdte az IAT-t(3., 4. blokk), majd a második feladatában fe-hér-rossz/fekete-jó párosítást (6., 7. blokk)kellett végigcsinálnia, másoknál pedig pontfordítva.

Az internetes adatgyűjtés sajátosságai

Ez a kutatás nyitott hozzáférésű, a klasszikuslaboratóriumai vizsgálatokkal szemben min-denki számára hozzáférhető, ebből fakadóana válaszadók maguk döntötték el, hogy résztvesznek a kutatásban, erre nem lettek előrefelkérve, s ugyanazok a személyek ugyanazt


APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 81


a feladatot (esetünkben a rassz IAT-t) több-ször is elvégezhették különböző időpontok-ban. Tekintettel arra, hogy ennek a tényező-nek az eredményekre szignifikáns hatása van,az elemzéseink során csak azoknak a sze-mélyeknek az adataival foglalkoztunk, akikéletükben először töltöttek ki IAT-t (ld. ké-sőbb).

Önszelektálás. A tény, hogy a kutatás ala-nyai maguk jelentkeznek a vizsgálatban valórészvételre, kizárja azt a lehetőséget, hogya minta véletlenszerű legyen. Az iskolai vég-zettség tekintetében például a következő tor-zítás mutatkozik a népesség arányaihoz ké-pest. Míg a KSH adatait alapul véve (KSH,2011) a magyar népesség 40,1%-ának vanlegalább érettségije és 28%-a rendelkezik fő-iskolai vagy egyetemi diplomával, mintánk35,7%-a legalább érettségizett és 54,3%-arendelkezik vagy főiskolai/egyetemi diplo-mával, vagy emellett egyéb fokozattal. Azon-ban ha a később ismertetésre kerülő elemzésttekintjük, azt láthatjuk, hogy az iskolai vég-zettség kis hatásmérettel bír az explicit és azimplicit eredményekre nézve. Az önszelek-tálás ellenére mindenképpen változatosabbegy ilyen minta, mint a gyakran alkalmazottegyetemi hallgatókból álló homogén minták.S a legnagyobb előnye a webalapú adatszer-zésnek a szokásosnál nagyobb elemszámúminta.

Többszöri részvétel. Az oldal korlátlanhozzáférése okán ellenőrizetlen volt, hogyegy vizsgálati személy hányszor vett részta vizsgálatban. Míg ez a nagy nemzetköziösszehasonlítások esetén nem hozott szigni-fikáns különbséget (Nosek et al., 2002b), ad-dig a jelen kutatásban, ahol az elemszámokcsekélyebbek, igen. Az eredmények közöttalább ezt is bemutatjuk.

Elemzések

Az asszociációk erősségére vonatkozó mé-rések esetében a Greenwald és mtsai (2003)által kifejlesztett algoritmust alkalmaztuk,melynek eredménye egy speciális mutató,a D-érték. Ez a mutató kapcsolatban álla szignáldetekciós elméletben alkalmazott d’ méréssel, valamint az átlagok közötti kü-lönbségek hatásméretét jelölő Cohen-féle d-értékkel (Cohen, 1992; Greenwald et al.,2006). Természetesen az elemzésben csakazok a válaszadók vettek részt, akik végig jólkövették az utasításokat és be is fejeztéka tesztet. Azokat a próbákat, ahol a reakció-idő 10 000 ms-nál nagyobb vagy 400 ms-nálkisebb volt, eltávolítottuk. Azokat a résztve-vőket is eltávolítottuk az elemzésből, akiknekminden próbáját figyelembe véve több mint10%-ban kisebb volt a reakcióidő 300 ms-nál. Minden résztvevőnek a D-értéke az IATkétféle tömbjében kapott reakcióidők átlagá-ból született meg. Konkrétabban a résztve-vőknek a két ingerpárosítós feltételben muta-tott átlagos válaszlatenciái közötti különbség,azaz a 3. és a 6. blokk átlagos reakcióidő-különbségei, osztva ezen két blokk mindenfeladatának szórásával; valamint a 4. és a 7.blokk átlagos reakcióidő-különbségei, osztvaezen két blokk minden feladatának szórásá-val, s végül ezt a két hányadost átlagolva. Azígy született D-érték –2 és +2 között mozog-hat attól függően, hogy az IAT feladatbanmelyik feltételt volt könnyebb megtanulnia résztvevőnek. A 0 érték azt jelenti, hogya két feltételben nem volt különbség a vá-laszlatenciákban, míg a pozitív vagy negatívértékek az egyik vagy másik csoport prefe-renciájaként értelmezhetők (Greenwald etal., 2003) (ld. 1. táblázat).

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 82


Adatközlés

A nagy elemszámú minta okán a szignifi-kanciateszteknek nem sok értelmük van, mi-vel a legkisebb különbség is szignifikánslehet, emiatt átlagos hatásokat és hatásmére-teket közlünk (Cohen, 1992), Spearman-féler korrelációk (a normális eloszlás hiánya mi-att) és ηp2 formájában.

EREDMÉNYEK

Normalitásvizsgálat

A normalitásvizsgálatban a Kolmogorov–Smirnov-próba és a Shapiro–Wilk-próbákszignifikánsak voltak (α < 0,001) az általunkvizsgált 4 célváltozó esetén, tehát az adatoknem normális eloszlásúak, s erre való tekin-tettel a továbbiakban nem paraméteres eljá-rásokat alkalmazunk.

Korábbi IAT vizsgálatban való részvételhatása

A többszöri részvétel kiküszöbölésére a kö-vetkező kérdést használtuk: „Hány IAT-t töltöttmár ki korábban?” Aki erre a kérdésre azt vá-laszolta, hogy legalább egyszer oldott már megilyen feladatot, azt kivettük a teljes mintából.Az így született ún. konzervatív minta (N = = 4736 fő), valamint a teljes minta (N = 6078)

összehasonlítását tekintve az általunk vizsgáltdirekt és indirekt mérésekből kapott kiemeltnégy célváltozóból 3 esetében szignifikáns kü-lönbség (p < 0,001) mutatkozott a mediánokegyenlőségét tesztelő Mann–Whitney-pró bá -ban (IAT esetében U = 2 668 677; fekete ter-mométer esetében U = 2 593 873,5; fehértermométer esetében U = 2 629 938,500).Csak az explicit preferencia esetében (U = = 2 079 922,5) nincs szignifikáns eltérés (p > 0,05) a mediánok között. Összességébentehát azt mondhatjuk, hogy nem elhanyagol-ható annak a tényezőnek a hatása, hogy a vizs-gálatban részt vevő személy hányadszor veszrészt hasonló vizsgálatban. Tekintettel a fentieredményekre a további elemzéseket a kon-zervatív mintán, csak azokkal a vizsgálati sze-mélyekkel folytattuk le, akik saját bevallásukszerint először töltöttek ki IAT-t.

Az indirekt mérés eredményei

A rassz IAT-ben a résztvevők jó vagy rosszszavak osztályozásával egy időben osztá-lyoztak fekete vagy fehér arcokat. Az IAT-ha-tás arra utal összességében, hogy a válaszadókátlagosan automatikus szinten a fehéreketpreferálják a fekete arcokkal szemben (M == 0,47; SD = 0,41) (ld. 3. ábra), ami a nemzet-közi eredményekkel megegyező irányú impli-cit attitűdöt fejez ki (M = 0,37; SD = 0,43)(Nosek, 2007).


1. táblázat. Az IAT D-értékének kiszámítására vonatkozó algoritmus (Greenwald, 2003)

1. Törli azokat a próbákat, ahol 10 000 ms-nál hosszabb a reakcióid 2. Nem ad értékelést azoknak a személyeknek, akiknek próbái több mint 10%-ában rövidebb volt

a reakcióid 300 ms-nál 3. Kiszámolja a szórást a 3. és 6., valamint a 4. és 7. blokk minden próbájára 4. Kiszámolja az átlag-válaszlatenciákat a 3., 4., 6., 7. blokkokban 5. Kiszámolja az átlagok közötti különbségeket (6. blokk átlaga–3. blokk átlaga)

és (7. blokk átlaga–4. blokk átlaga) 6. Minden kapott különbséget eloszt a hozzá tartozó szórással 7. D = a kapott két hányados átlaga

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 13:02 Page 83


Direkt mérések eredményei

A relatív fehér- vagy feketepreferenciára vo-natkozó direkt kérdés (ún. explicit preferen-cia változó, mely értéke 1-től 7-ig terjedt) át-laga 4,78 (SD = 1,036), ami szintén a fehérekenyhe átlagos preferenciáját mutatja. Emel-lett a fehér termométer (értéke 0-tól 10-igterjedt) átlaga 6,16 (SD = 1,686), míg a fe-kete termométer (értéke 0-tól 10-ig terjedt)átlaga 5,07 (SD = 1,886).

A nemzetközi összehasonlíthatóság ér-dekében Greenwald et al., (2006) eljárásaalapján kreáltunk egy összevont explicit vál-tozót a célzottan a fehérekre és feketékre vo-natkozó 3 direkt kérdés változóiból (ld. 2.melléklet). Különbséget képeztünk a két 11pontos termométer változóból, ezt elosztottuksaját szórásával; majd a –2-től 2-ig transz-formált, eredetileg 7 pontos explicit prefe-rencia változót is elosztottuk saját szórásával;s végül ezt a két hányadost átlagoltuk. In-nentől ezzel az egyszerűsített explicit válto-zóval is számoltunk, explicit D néven.

Direkt méréseink között a Szociális Do-minancia Orientáció skála esetében a mintá-ban azoknak az eredményét vettük figye-lembe, akik a skála reliabilitásvizsgálatábanmagas Cronbach α értékekkel rendelkező té-teleket töltötték ki (N = 2277), ugyanisa program – tekintettel az idői korlátokra –a 12 tétel közül mindannyiszor csak 5 ran-dom módon kiválasztott tételt kínált fela vizsgálati személyeknek. A JobboldaliTekintélyelvűség Skála esetében hasonlóanjártunk el (N = 1033) (ld. 2. melléklet).

Direkt és indirekt mérések eredményeidemográfiai tükörben

A különböző attitűdök tekintetében a nemikülönbségek a fehér termométer változó ki-vételével (p > 0,05) szignifikánsak voltak

(p < 0,001) az egy szempontos variancia-analízis alapján, ám ez a különbség gyengehatásmérettel (ηp2 = 0,021) bír az explicitattitűd tekintetében, az implicit attitűdök te-kintetében pedig elhanyagolható a nem hatás-mérete (ηp2 = 0,005). Ez a hatásméret a nem-zetközi adatokat tekintve nagyon hasonlóanalakul a rassz IAT esetében: az explicit atti-tűdöt tekintve kicsinek számít (ηp2 = 0,015),az implicit attitűdnél pedig elhanyagolható(ηp2 = 0,007) (Nosek et al., 2007).

A Spearman-féle korreláció eredményeiszerint az életkorral sem az explicit (rho = = – 0,026), sem az implicit attitűdök (rho = = – 0,021) nem korrelálnak. A különböző kor-csoportok hatásmérete is elenyésző mind azimplicit attitűd tekintetében (ηp2 = 0,003), mindaz explicit attitűdöt vizsgálva (ηp2 = 0,006). Ezaz eredmény a nemzetközi adatokat szem-lélve még inkább a jelentéktelen hatásméretirányába mutat mindkét típusú attitűd esetében(ηp2 = 0,000) (Nosek et al., 2007).

Az explicit (rho = 0,082) és az implicit at-titűdök (rho = 0,04) a magyar adatokat vizs-gálva a vallásosság mértékével sem korre-lálnak. A vallási hovatartozás – hasonlóana nemhez – az implicit attitűd tekintetébenelenyésző hatásméretet mutat (ηp2 = 0,007),míg az explicit attitűdöt tekintve kicsi a ha-tásmérete (ηp2 = 0,024).

Az etnikai hovatartozás hatásméretea magyar mintán elenyésző mind az implicitattitűd tekintetében (ηp2 = 0,006), mind azexplicit attitűdöt vizsgálva (ηp2 = 0,008). Ittazonban meg kell jegyeznünk, hogy a ma-gyar nyelvű IAT kitöltői 98%-ban többségimagyarnak vallották magukat, míg az össze-hasonlításunk alapját szolgáló nemzetköziadatokat szolgáltató résztvevőknek csak72%-a volt többségi, fehérbőrű amerikai, s ittegy közepes hatásmérettel lehet számolni(ηp2 = 0,087) (Nosek et al., 2007).

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 84


Az iskolai végzettség hatásmérete seméri el a kis mértéket sem az implicit attitűd te-kintetében (ηp2 = 0,003), sem az explicit atti-tűdöt vizsgálva (ηp2 = 0,005).

A politikai identitás az eddigi tényezők-höz képest jelentősebb kapcsolatot mutata mért attitűdökkel: minél inkább a szélső-jobboldal irányába tart a válaszadók identi-tása, annál erőteljesebb fehérpreferenciárólszámolnak be (ld. 1. ábra). Az összevontexplicit mutatóban nemcsak szignifikáns kü-lönbség van a különböző politikai identitásúcsoportok véleménye között (F = 182,779; p < 0,001), de ez a hatásméret nagyon erős(ηp2 = 0,267). A szociális dominancia orien-táció tekintetében az egyes csoportok közöttiszignifikáns különbség (F = 18,118; p < 0,001) mellett a hatásméret közepes (ηp2 = 0,065). A jobboldali tekintélyelvűségskálán az egyes csoportok közötti szignifikánskülönbség (F = 11,338; p < 0,001) mellett a ha-tásméret közepes (ηp2 = 0,116). Az IAT teszt-ben is szignifikáns a különbség az egyes cso-portok között (F = 13,668; p < 0, 001), de ez

egy kicsi hatásméretnek számít (ηp2 = 0,022).A nemzetközi mérések ugyan a politikai ori-entációt 6 pontos Likert-skálán nézték a li-berális és a konzervatív szélső értékekkel,mégis érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogya hatásméretek mind az explicit (ηp2 = 0,031),mind az implicit mérés esetében (ηp2 = 0,011)kicsik voltak (Nosek et al., 2007).

Az elemzésben részt vevők közül 1787-enválaszoltak a politikai párttagságra vonat-kozó kérdésre is. Az összevont explicit mu-tató esetében mért szignifikáns különbség (F = 10,0; p < 0,001) a különböző párttagságúcsoportok véleménye között közepes hatás-mérettel bír (ηp2 = 0,058), míg az implicitmutató esetében mért szignifikáns különbség(F = 3,647; p < 0,001) a különböző párttag-ságú csoportok véleménye között kicsi ha-tásméretet mutat (ηp2 = 0,02). A 2. ábrán lát-ható, hogy a Jobbik és a MIÉP szimpatizánsaikülönösen az önbeszámoláson alapuló kér-dések esetében kiugróan szélsőségesen nyi-latkoztak a feketék és a fehérek preferenciá-jának kérdésében.


1. ábra. Az explicit és implicit attitűdök átlagai a politikai identitás függvényében

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 85


Direkt és indirekt mérésekeredményeinek kapcsolata

A korábbi kutatásokkal (Greenwald et al.,1998; Banaji, 2001; Nosek et al. 2002b; No-sek et al., 2007) összhangban lévő eredménya jelen kutatásban is az implicit és explicitmutatók alacsony korrelációja (rho = 0,26)(ld. 2. táblázat).

A nemzetközi összevetés mellett csaka magyar mintán bemutatjuk az implicit ésexplicit mutatók közötti összefüggést a szo-ciális dominancia orientáció (SDO) és a jobb-oldali tekintélyelvűség (RWA) skáláival is(ld. 3. táblázat). Az adatok tanúsága szerintaz explicit és az implicit mutatók közötti kor-reláció hatásmérete a legnagyobb (Cohen d = 0,53).

MEGVITATÁS

A rassz IAT kutatásban született magyar ada-tok a legtöbb vonatkozásban hasonló ten-denciákat mutatnak, mint a nagy elemszámúnemzetközi kutatásokban mért adatok.A vizsgálatban részt vevők átlagosan a fehérarcokat, a számukra ismerősebb, többségiembereket preferálják mind az explicit, mindaz implicit mérések tanúsága szerint. A leg -inkább figyelemreméltó eredmény a magyarmintán a politikai identitás vonatkozásábanszületett: a hazai mintában a résztvevők po-

litikai identitása különösképp a direkt mérésieljárások esetében nagyobb hatásméretet mu-tatott, azaz minél inkább szélsőjobboldalia vizsgálatban részt vevő identitása, annálszélsőségesebben képviseli a fehérek prefe-renciáját és nem leplezi egyben a feketékkelszembeni ellenérzését.

Jogos kérdésként merülhet fel, hogy va-jon ugyanezek az eredmények születtekvolna-e akkor is, ha a vizsgálati személyeka laboratóriumban, ellenőrzött körülményekközött végzik el a feladatokat.

Nemzetközi eredmények azt bizonyítják,hogy az interneten kapott eredmények össz-hangban vannak a laboratóriumi kutatásokeredményeivel, feltéve, hogy a következte-téseket körültekintően vonjuk le (Nosek etal., 2000); magyar mintán még nem állnakrendelkezésre ezt bizonyító adatok.

Az internetes és a laboratóriumi körül-mények között gyűjtött adatok abban a te-kintetben is összecsengenek, hogy az implicitattitűdök változatos összefüggéseket mutat-nak az explicit attitűdökkel, erősebb kapcso-lat mutatkozik a politikai és a matematikai at-titűdök területén, és gyengébb kapcsolatfigyelhető meg az életkorral, a rasszokkal(Nosek et al., 2007), valamint az önértéke-léssel kapcsolatos attitűdök területén (Noseket al., 2000).

Az eredmények értelmezésekor fontosújra elgondolkodnunk az IAT reliabilitásával,validitásával kapcsolatos kutatásokról is.

2. ábra. Az explicit és implicit attitűdök átlagai a párttagság függvényében

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 86


Számos kutatás foglalkozik a teszt-retesztreliabilitással, 0,25–0,69 között mozgó kor-relációs értékeket mutattak az 1 napon, 1 hé-ten, 2 héten, 1 hónapon, 1 éven belül ismételtvizsgálatok (Lane et al., 2007). Más indirektmérőeljárásokkal történő összehasonlító vizs-gálatok eredményei szerint az IAT rendelke-zik a legerősebb belső konzisztenciával, va-liditással, és az IAT a legjobban adaptálhatókülönböző kísérleti feltételekhez (Bar-Ananés Nosek, 2013).

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogyha az IAT mint tesztkonstrukció megbízhatóés érvényes feladatnak bizonyul is, ez nem je-lenti azt, hogy bármelyik egyszerű IAT-fel-adat a legjobb mérője az adott célkonstruk-tumnak. Ennek okán alkalmaztunk mi isa nemzetközi szakirodalommal összhangbandirekt mérőeljárásokat is a téma alaposabbfeltérképezése céljából.

Attitüdinális disszociáció

A direkt és indirekt mérőeljárások eredmé-nyeinek együttjárása hullámzó, esetünkben (a magyar mintán r = 0,26) alacsony. Az at-titüdinális disszociáció jelenségére külön-böző magyarázatok léteznek. A szimpla rep-rezentáció mellett állást foglalók szerintegyetlen attitűd különféle méréseiről van szó,amit különböző extraattitüdinális folyama-tok befolyásolnak, s ez okozza a disszociá-ciót. A kettős reprezentáció hívei szerint a kü-lönböző mérések az attitűdök különbözőformáira vonatkoznak (tudatos vs. tudatta-lan, explicit vs. implicit). A kettős reprezen-táció elképzelésének egy változata szerint azönbeszámoláson alapuló mérések a szemé-lyes attitűdökre reflektálnak, míg az IATa nem attitüdinális kulturális vagy szemanti-kus tudásra (Greenwald és Nosek, 2008).


2. táblázat. Magyar és nemzetközi (Nosek et al., 2007) implicit és explicit attitűdök összevetése

3. táblázat. A direkt és indirekt mérőeljárások eredményeinek kapcsolatairól

Explicit D Implicit D SDO össz. RWA össz. Spearman's rho 1,000 ,259** ,241** ,123** p . ,000 ,000 ,003 Explicit D

N 1637 1637 1624 573 Spearman's rho ,259** 1,000 ,123** ,113** p ,000 . ,000 ,003 Implicit D

N 1637 2277 1920 667 Spearman's rho ,241** ,123** 1,000 ,178** p ,000 ,000 . ,000 SDO össz.

N 1624 1920 1920 667 Spearman's rho ,123** ,113** ,178** 1,000 p ,003 ,003 ,000 . RWA össz.

N 573 667 667 667

Rassz IAT Implicit Explicit I-E N M SD d M SD d r Nemzetközi 732 881 0,37 0,43 0,86 0,26 0,73 0,36 0,31 Magyar 4 736 0,47 0,41 1,14 0,39 0,92 0,42 0,26

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 13:03 Page 87


SUMMARY

APPLYING THE RACE IMPLICIT ASSOCIATION TEST (RACE IAT) IN A HUNGARIAN SAMPLE

Background and aims: Since the first publication of the Implicit Association Test (IAT) theindirect measurement methodology evolved substantially in the field of social cognition. Theaim of this study is to compare Hungarian research data to international results of the RaceIAT measuring the preferences of black or white faces collected in the past five years by theserver of Project Implicit (https://implicit.harvard.edu/implicit/hungary/). Methods: IAT isa typical psychological research method that can be used online through the Internet. The IATcan be easily adapted to different areas such as social attitudes, stereotypes, political attitudesor self-esteem. In addition, it has low administration overhead and acceptable reliability, whichis usually a little lower than those of most conventional questionnaires. Results: Both thedirect and indirect measurement methods of the 4736 participants show that on average thewhite, European and familiar faces are preferred. While this attitude is not influenced by ageand religion, extreme right-wing respondents do not hide their white preference andrepugnance against black people. In particular, self-reported measures of political attitudesshowed high effect-size. Discussion: Since previous studies proved that data collected overthe Internet are corresponded to those gained under laboratory conditions, the results shouldbe interpreted carefully also taking into account that the research sample consists of voluntaryparticipants. Keywords: research in internet, Implicit Association Test, Race IAT, Likert attitude scale

Devine (1989) is ehhez hasonló vélemé-nyen van, amikor megkülönbözteti a sztereo -típiáról való tudást és a sztereotípia jóváhagyá-sát. Bárhol élünk is a világban, elkerülhetetlenülmegtanuljuk az adott kultúra sztereotípiáit,ami azt jelenti, hogy a sztereotípiák automa-tikusan mindenkinél aktiválódnak, a szemé-lyesen jóváhagyott hiedelmek viszont azegyén értékeinek és motivációinak függvé-nyében változnak.

Ez a kérdés még nem teljesen tisztázott,számos kutatás és elméleti finomítás szüksé-ges a kikristályosításához, mégis ha számotvetünk azzal, ahol 2013-ban tart a szociál -pszichológia, leszögezhetjük, hogy McGuire(1998) nem állt távol az igazságtól, amikor20 éve kijelölte a jelen korszak fő kutatási té-máját, valamint megjósolta, hogy az elméle-tek és módszerek a rendszerek elemzésérefognak koncentrálni.

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 88


IRODALOM

ALTEMEYER, B.(1981): Right-wing authoritarism. University of Manitoba Press, Winnipeg.BANAJI, M. R. (2001): Implicit attitudes can be measured. In ROEDIGER, H. L., NAIRNE, J. S.,

NEATH, I., SUPRENANT, A. (eds.): The nature of remembering: Essays in honor of RobertG. Crowder. American Psychological Association, Washington DC. 117–149.

BANAJI, M. R., HARDIN, C., ROTHMAN, A. J. (2003): Implicit sztereotipizálás a személyekrőlalkotott ítéletekben. In BANAJI, M. R. (szerk.): Rejtőzködő attitűdök és sztereotípiák.Osiris Kiadó, Budapest. 64–90.

BANAJI, M. R.,GREENWALD, A. G. (2013): Blindspot: Hidden biases of good people. DelacortePress, Cambridge.

BAR-ANAN, Y., NOSEK, B. A. (2013): A comparative investigation of seven indirect measuresof social cognition. (In press)

COHEN, J. (1992): A power primer. Psychological Bulletin, 112, 155–159.DE HOUWER, J., MOORS, A. (2010): Implicit measures: Similarities and differences. In

GAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds.): Handbook of implicit social cognition: Measurement,theory, and applications. Guilford Press, New York, NY. 1–15.

DEVINE, P. G. (1989): Stereotypes and prejudice: Their automatic and controlled components.Journal of Personality and Social Psychology, 56, 5–18.

FAZIO, R. H., SANBONMATSU, D. M., POWELL, M. C., KARDES, F. R. (1986): On the automa-tic activation of attitudes. Journal of Personality and Social Psychology, 50, 229–238.

FÖLDES A. (2008. április 3.): Rasszista vagy? http://index.hu/tudomany/iat0401/ (Letöltve:2014. február).

GAWRONSKI, B., PAYNE, B. K. (eds.) (2010): Handbook of Implicit Social Cognition: Meas-urement, Theory, and Applications. Guilford Press, New York.

GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R. (1995): Implicit social cognition: Attitudes, self-esteem,and stereotypes. Psychological Review, 102, 4–27.

GREENWALD, A. G., NOSEK, B. A. (2008): Attitudinal dissociation: What does it mean? InPETTY, R. E., FAZIO, R. H., BRINOL, P. (eds.): Attitudes: Insights from the New ImplicitMeasures Erlbaum, Hillsdale, NJ. 65–82.

GREENWALD, A. G., MCGHEE, D. E., SCHWARTZ, J. L. K. (1998): Measuring individual dif-ferences in implicit cognition: The Implicit Association Test. Journal of Personality andSocial Psychology, 74, 1464–1480.

GREENWALD, A. G., NOSEK, B. A., BANAJI, M. R. (2003): Understanding and using the Im-plicit Association Test 1.: An improved scoring algorithm. Journal of Personality and So-cial Psychology, 85, 197–216.

GREENWALD, A. G., NOSEK, B. A., SRIRAM, N. (2006): Consequential validity of the ImplicitAssociation Test: Comment on the article by Blanton and Jaccard. American Psychologist,61, 56–61.

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 (2011) (Letöltve: 2014. február).LANE, K. A., BANAJI, M. R., NOSEK, B. A., GREENWALD, A. G. (2007): Understanding and

using the Implicit Association Test IV.: What we know (so far) about the method.


APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 89


In WITTENBRINK, B., SCHWARTZ, N. (eds.): Implicit measures of attitudes. The GuilfordPress, New York, NY. 59–102.

MCGUIRE, W. J. (1998): A pol-pszi kapcsolat: egy hosszú történet három szakasza. InHUNYADY GY. (szerk.): Történeti és politikai pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. 20–41.

NOSEK, B. A., CUNNINGHAM, W., BANAJI, M. R., GREENWALD, A. G. (2000): Measuring Imp-licit Attitudes on the Internet. Meeting for the Society of Personality and Social Psychol-ogy. February 2000, Poster, Nashville, TN.

NOSEK, B. A., BANAJI, M. R. (2001): The go/no-go association task. Social Cognition, 19, 161–176.

NOSEK, B. A., BANAJI, M. R., GREENWALD, A. G. (2002a): E-Research: Ethics, security, de-sign, and control in psychological research on the internet. Journal of Social Issues, 58,161–176.

NOSEK, B. A., BANAJI, M. R., GREENWALD, A. G. (2002b): Harvesting inter group attitudesand stereotypes from a demonstration website. Group Dynamics: Theory, Research andPractice, 6, 101–115.

NOSEK, B. A., SMITH, F. L., HANSEN, J. J., DEVOS, T., LINDNER, N. M., RATLIFF (RANGANATH),K. A., SMITH, C. T., OLSON, K. R., CHUGH, D., GREENWALD, A. G., BANAJI, M. R.(2007): Pervasiveness and correlates of implicit attitudes and stereotypes. European Re-view of Social Psychology, 18, 1–53.

NOSEK, B. A., HAWKINS, C. B., FRASIER, R. S. (2011): Implicit social cognition: from meas-ures to mechanisms. Social Trends in Cognitive Sciences, 15, 152–159.

PAYNE, B. K., GAWRONSKI, B. (2010): History of implicit social cognition. In GAWRONSKI, B.,PAYNE, B. K. (eds.): Handbook of implicit social cognition: Measurement, theory, and ap-plications. Guilford Press, New York, NY. 1–15.

SIDANIUS, J, PRATTO, F. (2005): A társadalmi dominancia. Osiris Kiadó, Budapest.SOMOGYI M. (2008): A szubjektum objektívebb mérése. Az Implicit Asszociációs Teszt hazai

adaptációja. Mi/Más Konferencia, Eger, március 19–20.SRIRAM, N., GREENWALD, A. G. (2009): The Brief Implicit Association Test. Experimental

Psychology, 56, 283–294.

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 90


MELLÉKLETEK1. melléklet: A rassz IAT ingeranyagai

2. melléklet: A kérdőív tételei

Demográfiai kérdések:Nem, életkor, ország állampolgárság szerint, ország lakóhely szerint, etnikai hovatartozás,rassz, iskolai végzettség területe, foglalkozás, vallási hovatartozás, vallásosság mértéke, po-litikai identitás, párthovatartozás

Önbeszámoláson alapuló direkt/explicit kérdések: Explicit preferencia: Melyik állítás jellemzi Önt leginkább?

Erősen preferálom a fehér embereket a fekete emberekhez képest.Közepesen erősen preferálom a fehér embereket a fekete emberekhez képest.Enyhén preferálom a fehér embereket a fekete emberekhez képest.Egyformán kedvelem a fekete és a fehér embereket.Enyhén preferálom a fekete embereket a fehér emberekhez képest.Közepesen erősen preferálom a fekete embereket a fehér emberekhez képest.Erősen preferálom a fekete embereket a fehér emberekhez képest.

Termométer: Osztályozza 0–10-ig! Milyen érzelmeket ébresztenek Önben a fekete emberek?Milyen érzelmeket ébresztenek Önben a fehér emberek?

Szociális Dominancia Orientáció kála (Sidanius és Pratto, 1999; ford.: Somogyi M., Ford N., 2008)Az alábbi tételekkel kapcsolatosan 1–6-ig kellett osztályozni az egyetértést/egyet nem értést.1.Vannak alacsonyabb- és felsőbbrendűek.2. Ahhoz, hogy elérd a célod, néha szükséges erőszakot alkalmazni más csoportokkal szemben.3. Helyénvaló, hogy egyes csoportok több esélyt kapnak az életben másoknál.4. Ahhoz, hogy boldoguljunk az életben, néha át kell gázolnunk másokon.5. Ha bizonyos csoportok a helyükön maradnának, kevesebb problémánk volna.6. Talán jó, hogy egyes csoportok fent vannak, mások meg lent.7. Néha bizonyos csoportokat a helyükön kell tartani.

Címkék Ingerek

3 férfi 3 n

Rasszokkal kapcsolatos attit dök (arcok) Európai amerikaiak:

Afrikai amerikaiak:

3 férfi 3 n

Élvezet, Szerelem, Béke, Csodálatos, Gyönyör, Ragyogó, Nevetés, Boldog Értékel tételek: Jó

Rossz

Gyötr dés, Rettenetes, Szörny , Undok, Gonosz, Borzasztó, Hiba, Bántalom


APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 91


8. Minden csoportnak egyenlő esélyt kellene adni az életben.9. Mindent meg kellene tennünk annak érdekében, hogy egyenlővé tegyük a feltételeket a kü-

lönböző csoportok számára.10. Kevesebb problémánk volna, ha az emberekkel egyenlőbben bánnánk.11. A lehetőségekhez képest a jövedelmek kiegyenlítésére kell törekednünk.*12. Nem jó, ha van uralkodó csoport a társadalomban.*A *-gal jelölt tételek jelen elemzésben nem szerepeltek, mert a reliabilitásvizsgálatban nemvolt elfogadható a skálához való illeszkedésük.

Jobboldali Tekintélyelvűség Skála (Altemeyer, 1981; ford.: Somogyi M., Ford N., 2008)Az alábbi tételekkel kapcsolatosan 1–6-ig kellett osztályozni az egyetértést/egyet nem értést.1. Hazánknak szüksége lenne egy erőskezű vezetőre, hogy megsemmisítse a társadalomban

napjainkban uralkodó radikális és erkölcstelen áramlatokat.2. Hazánknak szabad gondolkodókra lenne szüksége, akiknek van bátorságuk szembeszállni

a dogmákkal, még akkor is, ha ez sok embert felháborít.3. A „bejáratott módszerek” és a „hagyományos értékek” még mindig az életvitel legjobb

alapjai.4. Társadalmunk jobban járna, ha toleranciát és megértést mutatnánk a hagyományostól el-

térő értékek és vélemények iránt.5. Szigorúan követni kell Isten törvényeit az abortuszról, a pornográfiáról és a házasságról,

azok megszegését büntetni kell, mielőtt még késő lenne.6. A társadalomnak nem erős vezetőre, mint inkább nyitottságra van szüksége az emberek

másképp gondolkodásának irányában, mivel a világ nem annyira gonosz vagy veszélyes.7. A legjobb lenne, ha az újságokat cenzúráznák, hogy az emberek ne tudjanak destruktív és

felforgató anyagok birtokába jutni.8. Sok jó ember ellenszegül az államnak, kritizálja az egyházat és elutasítja a „hagyományos

életvitelt”.*9. Elődeinknek több köszönettel tartozunk azért, ahogyan felépítették társadalmunkat, és vé-

get kell vetnünk a társadalmat romboló erőknek.10. Az embereknek kevesebb figyelmet kell szentelniük a Bibliára és a vallásra, ehelyett fej-

leszteniük kell saját erkölcsi értékrendjüket.*11. Sok radikális, erkölcstelen ember próbál pusztítani; a társadalomnak meg kell őket állítani.12. Jobb elfogadni a rossz irodalmat, mint cenzúrázni azt.*13. A tények azt mutatják, hogy erősebben kell fellépnünk a bűnözés és a szexuális erkölcs-

telenség ellen, hogy fenntartsuk a törvényt és a rendet.14. A társadalom mai helyzete javulhatna, ha a zavarkeltőket méltányosan és emberséggel ke-

zelnék.*15. Ha a társadalom úgy akarja, minden igaz polgár kötelessége támogatni, hogy megsem-

misítsük a gonoszt, mely országunkat belülről mérgezi.A *-gal jelölt tételek jelen elemzésben nem szerepeltek, mert a reliabilitásvizsgálatban nemvolt elfogadható a skálához való illeszkedésük.

Kiegészítő kérdések az IAT-vel kapcsolatban.Hány IAT-t töltött már ki korábban?

APA_2014_1_:press 2014.05.28. 12:59 Page 92

a rassz implicit asszociÁciÓs teszt...

Documents