a régiók gazdasági kohéziója

A régiók gazdasági kohéziója

Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr

Régiók félúton Pécs, 2007. szeptember 14-15.

Regionális gazdasági kohézió értelmezése

• karakteres gazdasági jellemzők, tevékenységek térbeli koncentrációja (agglomerációs előnyök I.: termelési dimenzió; növekvő mérethozadék)

• gazdasági egységek határozott intraregionális kapcsolatai (agglomerációs előnyök II.: együttműködési dimenzió; lokális/regionális externáliák)

• regionális versenyelőnyök jelenléte (regionális/lokális piac, oktatás-tudásipar, kultúra,magas életminőség, vonzó település/regionális környezet, fejlett közszolgáltatások, korszerű infrastruktúra)

A regionális kohézió ellen ható tényezők

• gazdasági szerkezetváltás; rendszerváltozás, privatizáció, külföldi tőke megjelenése, korábbi ágazati struktúrák leépülése, új gazdasági tényezők, új szempontok a telepítésben (piac, munkaerő-tudás, földrajzi fekvés: logisztika - makrorégió)

• globalizáció, gazdaság nemzetközivé válása; nemzetközi vállalat kapcsolati rendszere kialakult (minőségi követelmények, versenytársaktól való félelem, helyi gazdaság nem ismerete, ösztönzők hiánya, beszállító megtelepítése)

• új menedzsment rendszerek megjelenése (költséggazdálkodás, döntési kompetencia, egységes marketing stratégia, humánmenedzsment)

• gazdaságpolitika nem volt „területbarát”, csak áttételesen és nagyvonalakban volt régió párti (elmaradott térségek erőltetett támogatás, nem átlátható telepítési ösztönzők, külföldi preferencia, magas beruházási követelmények)

• gyenge regionális intézményrendszer: megosztott, változó jogosítványok (pl. kamarák), nem definiált szereplők, forráshiány, minimális kompetencia

A regionális kohéziót erősítő tényezők • lokális gazdaság megerősödése: lokális piaci kereslet

átalakulása, KKV szektor térnyerése, új fogyasztási igények, erős versenyhelyzet, kooperációs lehetőség a nagyokkal, külföldi vállalatokkal

• helyi/regionális nagyvállalkozók megjelenése: vállalkozások sokszínűsége, új piacok keresése, helyi/regionális befolyás erősödése

• intenzív helyi gazdaságfejlesztés (nem politika!): önkormányzati aktivizálódás, helyi foglalkoztatási feszültségek levezetése, eszközök biztosítása (föld, helyi adó), elsősorban a külföldieknek

• gazdasági externáliák kiépülése és hasznosítása: reagálás a keresletre, szolgáltatások sokszínűsége, egymásra épülése, helyi volt, meglévő adottságok érvényesítése (vállalati kultúra, kapcsolatok, termelési tényezők, erőforrások, helyzet)

Interregionális gazdasági kohézió jellemzői

• időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés,

Megnevezés

1995 2004

Főváros 179 205

A leggazdagabb megye Győr-Moson-Sopron 109 Győr-Moson-Sopron 122

A legszegényebb megye Nógrád 60 Nógrád 54

A 3 leggazdagabb megye átlaga

1. Győr-Moson-Sopron2. Vas3. Fejér

1051. Győr-Moson-Sopron2. Komárom3. Vas

109

A 3 legszegényebb megye átlaga

1. Nógrád2. Szabolcs-Szatmár 3. Pest

681. Nógrád2. Szabolcs-Szatmár3. Békés

57

A 3 leggazdagabb és legszegényebb megye átlagának hányadosa

1,56 1,91

Főváros és a leggazdagabb megye hányadosa

1,64 1,77

Főváros és a legszegényebb megye hányadosa

3,00 3,79

A területi GDP alakulása(egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában)



• regionális különbségek a leglátványosabban a jövedelemi mutatóban (GDP) növekedtek

Egy lakosra jutó összes beruházás (az országos érték százalékában)

Megnevezés

1994 2005

Főváros 246 174

A legmagasabb értékkel rendelkező megye

Győr-Moson-Sopron

198 Komárom-Esztergom 227

A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye

Nógrád 59 Nógrád 55

A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga

1. Győr-Moson-Sopron

2. Komárom-E.3. Fejér

156

1. Komárom-Esztergom

2. Fejér 3. Somogy

182

A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga

1. Nógrád2. Bács-Kiskun3. Jász-Nagykun-Sz.

681. Nógrád2. Békés 3. Szabolcs-Sz.-B.

64

A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa

2,30 2,87

Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa

1,24 0,77


4,20 3,15

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

Egy lakosra jutó összes beruházás (az országos érték százalékában)

Megnevezés

1995 2005

Főváros 247 174


Vas 198 Komárom-Esztergom 227




1. Vas2. Fejér3. Győr-Moson-

Sopron

178

1. Komárom-Esztergom

2. Fejér 3. Somogy

182


1. Nógrád2. Békés3. Szabolcs-Sz.B.

561. Nógrád2. Békés 3. Szabolcs-Sz.-B.

64


3,16 2,87


1,25 0,77


4,47 3,15


Egyéni vállalkozások száma

(az országos érték százalékában)

Megnevezés

1995 2005

Főváros 719 522


Győr-Moson-Sopron

234 Komárom-Esztergom 246




1. Pest2. Somogy3. Bács-Kiskun

1621. Pest2. Borsod-A.-Z.3. Bács-Kiskun

162


1. Nógrád2. Vas3. Tolna

521. Nógrád2. Tolna3. Békés

56


3,08 2,9


3,07 2,12


20,71 13,53


Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke(jegyzett tőke; az országos érték százalékában)

Megnevezés

1995 1999

Főváros 450 501


Győr-Moson-Sopron 211 Győr-Moson-Sopron 257


Szabolcs-Szatmár-B. 14 Tolna 17



2. Vas3. Komárom-E.

158


2. Pest3. Fejér

176


1. Szabolcs-Sz.-B.2. Tolna3. Jász-Nagykun-Sz.

221. Tolna2. Szabolcs-Sz.-B. 3. Bács-Kiskun

21


7,08 8,44


2,13 1,95


32,34 29,41


Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke

(saját tőke; az országos érték százalékában)Megnevezés

2000 2003

Főváros 582 444


Győr-Moson-Sopron

325Győr-Moson-

Sopron276


Szabolcs-Szatmár-B.

14 Tolna 16



2. Vas3. Pest

221


2. Pest3. Komárom-E.

223


1. Szabolcs-Sz.-B.2. Tolna3. Nógrád

201. Tolna2. Szabolcs-Sz.-B. 3. Bács-Kiskun

19


11,12 11,96


1,79 1,61


40,30 27,57




• regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek,

• más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése),

Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítások (az országos érték százalékában)

Megnevezés

1995 2005

Főváros 617 675


Csongrád 309 Hajdú-Bihar 238




1. Csongrád2. Veszprém3. Hajdú-Bihar

2031. Hajdú-Bihar2. Csongrád3. Veszprém

191


1. Nógrád2. Zala3. Komárom-E.

41. Nógrád2. Tolna 3. Zala

10


50,12 19,15


1,99 2,84


203,1 369,74




• regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek,

• más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése),

• a megújítást jelentő szellemi erőforrásokban, a tudásiparban, a kutatás-fejlesztésben viszont megint jelentősen nőttek a területi különbségek (főváros még erősebb lett, egyetemi központok)

• a fejlődés centrumai változatlanok (főváros, észak-nyugati tengely), új területek jelennek meg (teljessé válik a tengely: Komárom), s egy villanás figyelhető meg (Somogy beruházás, vélhetően autópálya, Borsod egyéni vállalkozások)

• a lemaradók tartósan lemaradnak: periférikus megyék: Nógrád, Békés, Szabolcs, Tolna, Zala, minimális pozitív elmozdulás,

• tartósan érvényesülnek a regionális különbségek, a területi egységek kohéziója gyenge, erőtlen, a szerkezetek tartósak, időállók!

Az intraregionális kohézió sajátosságai

• a régiók különböző fejlettségű és gazdasági szerkezettel, környezettel rendelkező területi egységek (pl. észak-nyugati tengely)

• régión belüli nagy különbségek; Nagy a Kicsiben, az ország a régióban megismétlődik!

• intraregionális kohézió kutatás nincs, vagy minimális (kistérségi GDP kísérletek, kistérségi fejlettség vizsgálatok, mint állapot elemzések, összehasonlítás)

• klasszikus elemzések hiányoznak (input-output), de újabb közelítések már megjelentek (hálózatok)

• nagy hiánya a regionális tudománynak, hogy nem készülnek elemzések (regionális fejlesztési koncepciók)

V

Beszállító 75%

Ügyfél 74%

Más cég 74%

K+F magán 26%Egyetem 24%

InnovációsIntézmény 21% K+F állami 8%

Régió

Ország többi része

Külföld

Max. 20%-os arány

21-40%-os arány

41-50%-os arány

60% fölötti arány

Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a

hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl) (Forrás: Csizmadia Z. 2007.)

A gazdaságpolitika politika törekvése a intraregionális kohézióra

• Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1990 alakult, megyei szinten, KKV támogatás, mikrohitel, helyi gazdaságfejlesztés; nem regionalizált, nem erősíti a területi kapcsolatokat

• Ipari parkok, GKM, 1997-től meghirdeti, 190 Ipari Park cím került kiadásra, új integrátor ipari park (innováció, logisztika); régiók véleménye, helyi/önkormányzati kezdeményezés, belső kapcsolatok gyengék, gazdasági infrastruktúra elem, de jó lehetőség, kedvező keret

• Klaszterek, azonos gazdasági tevékenységet végző szereplők együttműködése, közös fejlesztés, piaci kapcsolatok, beszállítói láncok; jó példák (Nyugat-Dunántúl: autóipar, termálturizmus, faipar), számos kezdeményezés, kampány jelleg (2000-2002), OP-ben nem jelenik meg, regionális Op-k támogatják, időigényes (6-8 év); klaszter-zavar a pólusokban

• regionális fejlesztési koncepciók a sajátosságokat emelik ki, azok fejlesztését, de nem tudatos a

– hálózat szervezés,– a belső együttműködések, – lokális specializációk erősítése, – innovációs bázisok kiépítése (RIS + RIÜ)

Megállapítások, ajánlások • interregionális kohézió: a regionális különbségek nem csökkentek, a

régiók egymás közötti kohéziója gyenge, mérsékelt elmozdulások, a regionális politika ebben sem sikeres,

• intraregionális kohézió:– nem kellően feltárt és kutatott, minimális információ– igény jelentkezik, megjelenik a programokban, eltérő hangsúllyal és

értelmezésben régiókként, de szólamok és nem követendő célok– európai modellek tanulmányozása és nem másolása kampányszerűen– tapasztalható elmozdulások (klaszterek, innovációs stratégiák, hálózati

kapcsolatok), régiókként nagyon eltérő, más és más a fejlesztési irány és igény– regionálisan egységes gazdaságfejlesztési intézményrendszer nélkül nem

megoldható (nem lévő, de megosztott intézmények)– egyértelműen decentralizált forrásokat kell biztosítani a régiók önálló

gazdaságfejlesztésére (pl. helyi adók egy részének regionalizálása, illetve regionális adó)

– Európai Uniós források ezt nem segítik, illetve azok értékelésénél nem szempont (programok, pályázatok, indikátorok)

– a intraregionális gazdasági kohézió és annak különböző formái jelentősen javíthatják a régiók versenyképességet!

a régiók gazdasági kohéziója

Documents