a reális zöldek klub környezetpolitikai lapjaakadémia elnökét, berend t. ivánt, alkal-mi...

1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26. Tel./fax: (36-1) 275 9851 Reális Zöldek Klub Országos Civil Szerveződés

VI/2 2001. nyári szám Célunk: gazdasági, társadalmi és környezeti harmónia

A Magyar Országgyűlés 1992-ben,“abból a felismerésből kiindulva, hogy avízlépcsőrendszernek, vagy bármelyikfőlétesítményének üzembe helyezésesúlyosan hátrányos ökológiai és gazdaságikövetkezményekkel járna; és tekintettelarra, hogy a Magyar Köztársaság Kor-mánya az Országgyűlés felhatalmazásaalapján az 1977. évi államközi szerződést1992. május 25-i hatállyal megszüntette,megalkotta az 1992. XL. évi törvényt akövetkező paragrafusokkal:

1. § Hatályát veszti a Magyar Nép-köztársaság és a Csehszlovák SzocialistaKöztársaság között a Gabcikovo-Nagy-marosi Vízlépcsőrendszer meg-valósításáról és üzemeltetéséről Buda-pesten, 1977. évi szeptember hó 16. napjánaláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17.törvényerejű rendelet.

2. § Hatályát veszti a Magyar Köztár-saság és a Csehszlovák Szocialista Köztár-

saság között a Gabcikovo-NagymarosiVízlépcsőrendszer megvalósításáról ésüzemeltetéséről Budapesten, 1977. éviszeptember hó 16. napján aláírt Szerződésmódosításáról Prágában, 1983. évioktóber hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvetkihirdető 1984. évi 6. törvényerejű ren-delet.

3. § Ez a törvény a kihirdetése napjánlép hatályba.”

Az Antall kormány országlása idejénelfogadásra került törvénnyel a magyarpolitikusok bizonyságot tettek arról, hogylegkevésbé a tények zavarják őket. Ezennincs is mit csodálkozni, hiszen Vályi Péterminiszterelnök szerencsétlenvasolvasztóban történt balesete után aműszaki értelmiség visszaszorult a politikaelső vonalából és helyüket a Duna balpartiegyetemein (Marx Károly, ELTE jogi kara)végzettek vették át. (folyt. 2. oldalon)

Igazságot Nagymarosnak!

A Reális Zöldek Klub környezetpolitikai lapja

Lapunk tartalmából

A nukleáris energia reneszánsza az USA-ban ..........4

Az ökofasizmus elvtelen kiszol-gálása helyett néha már areális zöld elvek is megjelenneka koalíció környezetvédelmi politikájában ............................5

Ha villany van, minden van .....7

A kaliforniai energiaválsághozvezető úton a magyar energiapolitika ........8

Olvasói levél Székelyföldről ...11

A zömmel jogászokból álló grémiumtólnem várható el a természettudomány általalátámasztott tények tisztelete, miszerint avízlépcső összhatásait tekintve nemkörnyezet szennyező, hanem éppen ellen-kezőleg, környezet barát mű. A törvényelfogadásával a politikusok ugyan úgycsonkították a hazát, mit azt Trianonbantették Magyarország rovására diktátumothozó ellenséges hatalmak politikusai. Agyőztes ellenség Trianonban elvette ezer-éves területeinket, de 1992-ben a honatyákönként mondtak le a Magyarországotjogosan megillető vízerő potenciálról ésszentesítették a kommunisták utolsó hazaárulását, Nagymaros 1989. október 31.-éntörtént feladását.

Nagymarost a kommunisták adták fel,de erről a médiában nagyon kevés tudósításjelent meg. Az igazság az, hogy a MagyarNépköztársaság Országgyűlése 1989.október 31-én, véglegesen lemondottNagymaros megépítéséről, lehetetlennétéve azokat, akik Helsinkire valóhivatkozással kívántak fellépni Trianonigazságtalanságával szemben. A MagyarKöztársaság 1989. október 23-án történtkikiáltása után, a magukat már reformkommunistának tekintő honatyákból állóországgyűlés, 1989. október 31-én a ma-gyar parlamentben - 167 szavazattal 74tartózkodás és 7 ellenvélemény mellett,kimondta a nagymarosi vízlépcsőépítkezésének többé nem ideiglenes,hanem végleges leállítását. A kommunistákvéglegesen lemondtak a hazánkat jogosanmegillető vízerő potenciál igény-bevételének lehetőségéről, annak a vízerőpotenciálnak a használásáról, ami még Tri-anont követően hazánknak megmaradt.

A vízerő potenciál és a magyarországifolyók forrásvidékének részbeni vissza-szerzése szerves része volt a Horthy Miklósnevével jelzett korszak politikájának. Anagymarosi gát helyét 1942-ben, aFelvidék visszacsatolását követően a Mag-yar Királyi Vízerő Hivatal vezetőjeMosonyi Emil jelölt ki, Kállay miniszterel-nök javaslatára. Kállay célja az építésselannak illusztrálása volt, a Vaskapu szabá-lyozása után, ismét képes a magyar mara-dandót építeni a Kárpát-medencében. Aterv megvalósulását a II. világháborúelvesztése akkor megakadályozta.

Ezek után azt állítani, hogy Nagymaroskommunista találmány, ostobaság, amit anemzet vagyonát privatizálók találták ki.1942-ben Magyarországnak még a kom-munisták nem diktáltak, mint 1989-ben és

korábban negyven éven át.A magyarság Kárpát medencében való

jelenlétét megerősítő építkezés véglegesleállítására, 1989-ben került sor, az országminiszterelnöke ekkor Németh Miklósvolt.

Németh Miklós, 1971-ben közgazdasá-gi egyetemem szerzett közgazdászoklevelet, 1974-75 között ösztöndíjas Har-vard Egyetemen (USA), 1981-83-banMSZMP központi Bizottsága gazdaság-politikai munkatársa, osztályvezetőhelyettes, majd osztályvezető, 1987-benMSZMP KB tagja, 1988. november 24-tőlaz utolsó kommunista kormány minisz-terelnöke.

1989. május 10-én a parlamentbenelmondott beszédében Németh feje tetejéreállítja a józan erkölcsi gondolkodást, éslefektette azokat az elveket amit a mainapig alkalmaz ellenzék. A parlamentinaplóban a következő áll:

“Sokan mondják, hogy az aggályok, akockázatok, a félelmek nem kellőenbizonyítottak és, hogy itt inkább politikaikényszerhelyzet van és nem ökológiai. Azfordított megoldás. Itt ugyanis nem úgyvan, mint a büntető bíróságon, hogy agyanúsított mindaddig ártatlan, amígbűnösségét be nem bizonyítják. Itt az ártat-lanságot, tehát az abszolút veszélytelen-séget kell bizonyítani, az aggályokat ésfélelmeket vitathatatlanul megcáfolniazoknak, akik azt állítják, hogy nem kellsemmitől tartani.

A veszélytelenséget nem csak logikaiúton kell bizonyítani, hanem garanciákkalis alá kell támasztani. Mi az egyik alap-garanciát abban látjuk, ha soha nem lesz islesz mód a Bősi erőmű csúcsra járatására,ezért mondjuk azt, hogy a komplexum nagy-marosi részét nem szabad megépíteni.”

Ezzel a logikával támadják ma a mi-niszterelnök apjának vállalkozását, és többváros jobboldali polgármesterét. Mivel arranincs bizonyíték, hogy törvénysértéstörtént volna, ezért bizonyítsa be az általukvádolt, hogy ártatlan, vagy számolja felmagát.

Németh kijelentésével a politikai gya-korlat részévé vált Magyarországon, atények figyelmen kívül hagyása. VarghaJánosnak, a Duna-kör főmozgalmárának,Németh kijelentését követően elég volt aztállítania: Nagymaros környezetszennyező.

Nem a nagymarosi gát a sztálinista mű,hanem az építését megakadályozó ideoló-gia.

Szolzsenicin híres művében az “ElsőKör” -ben így ír: Az igazságszolgáltatás ismagasabb szintre lépett, képes arra, hogynem csak az elkövetett bűnt, de annak gon-dolatát is szankcionálja.

Állításait Varghának nem volt szükségesbizonyítani. Elég volt a sztálinista gyakor-lat, elég valakiről állítani, hogy kispolgárvagy kulák, az rendszer ellensége, likvidál-ni lehet. Németh ügyesen tévesztette meg„Stop Nagymaros!” jelszavával 1988-banaz egyre jobban erőre kapó ellenzéket.Gumicsontként dobta oda Nagymarost,miközben folyt az előprivatizáció, amiheza nagymarosi műre felvett osztrák hitelközös kalapba dobása pénzügyi segítségetis jelentett. Németh 1990-ben függetlenjelöltként került vissza a parlamentbe,1991-ben lemondott képviselői mandá-tumáról, Európai Újjáépítési és FejlesztésiBank alelnöke lesz, majd 2000-ben Mag-yarország talán egyik leggazdagabbembereként tért vissza az országba.

Néhány esemény 1989-ben, amely mindNémeth sugallatára történt:

1989 februárban a nagymarosi építkezésmeggyorsítása. Az intézkedés hatására azosztrákok jelentős összeget utalnak át azállami büdzsébe, a nagymarosi építkezésfolytatására.

1989. május 10-én összeül a Minisz-tertanács Tanácsadó Testület és a nagy-marosi építkezés két hónapra szóló leál-lítását javasolja, Németh felkéri azAkadémia elnökét, Berend T. Ivánt, alkal-mi bizottság létrehozására. A bizottságvezetője Stefanovits Pál, akadémikus,Németh semmit sem bízott a véletlenreválasztása Stefanovitsre azért esett, mert azakadémikus 1989-ben nyerte el a Dokuc-sajev emlékérmét.

1989. május 13-án Medgyessy Péterbejelenti, hogy azonnali hatállyal fel-függesztik az építkezést, és a banktitokfátyla borult (nyoma veszett) arra a közelmilliárd dollárra, amit az osztrákokfebruárban a CIB bankon keresztül átutal-tak a kormány címére.

Az ellenzék a vízlépcső elleni jelszavá-val tüntetett 1988-tól folyamatosan,ugyanakkor a résztvevő tömegnek fogalmasem volt a háttérben folyó eseményekről,amelyek mögött Németh és Medgyessycsapata állt.

Az összefüggéseket kevesen látták áttisztán. A tisztán látok egyike RokenbauerZoltán volt, aki 1991-ben a következőketmondta egyik beszédében:

“A FIDESZ sohasem volt zöld párt, mégakkor sem, ha a Le Monde néha radikális

Reális Zöld valóság 2 VI/2 2001. nyári szám

Reális Zöldek Klub Országos Civil Szerveződés 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26. Tel./fax: (36-1) 275 9851

Igazságot Nagymarosnak!folytatás az 1. oldalról

ökológusoknak becéz bennünket, de a leg-nagyobb környezetvédő tüntetésen mindigaktív szerepet játszott. Az 1988-as, nagy-marosi vízerőmű építését ellenző tün-tetések persze nem nélkülözték a politikaifelhangokat, sőt. A később szétforgác-solódó zöld mozgalmak ideológusaibizonyára nosztalgiával emlékeznek visszaa húsz-harmincezres felvonulásokra, éstalán ma sem értik, hová tűnt a zöld gondo-lat mozgósító ereje. Pedig nem egyszerűenarról van szó, hogy a zöldek ugyanúgyutalják egymást, mint a magyarországiszocdemek vagy kisgazdák, hanem arról,hogy az emberek csak részbenkörnyezetvédelmi okokból vonultak azutcákra. A Dunaszaurusz ugyanis jelképvolt.”

Rokenbauer szavai azóta is aktuálisak aFIDESZ környezetvédelmi politizálásában.

1993-ban a Reális Zöldek Klub akövetkező észrevételt küldte a FIDESZelnökének, az Illés Z. nevével jegyzettkörnyezetvédelmi politikát taglalóösszeállításáról:

„...a FIDESZ környezetvédelmielképzelései az Önök által kialakított dog-mákon alapulnak és nélkülözik a rend-szerelméletet...

A természetvédelmi program alapelveicímű összeállítás inkább hasonlít az elmúltidők pártkongresszusának gazdaságpoli-tikai beszámolójához csak az a baja, hogysok benne a tagadás, ami nem illik egy ha-talomgyakorlására törő párt választásiprogramjához, sőt hatalomra jutása eseténmajd magának a győztes pártnak fogkomoly nehézséget okozni.

Az összeállításban több olyan súlyoshiba van, ami nagyon rossz útra viheti a

párt gazdaság politikáját. A hibák a sza-kértők tudatlanságára, vagy rosszabb eset-ben a választók megtévesztésére utalnak...”

A választók megtévesztése környe-zetvédelmi kérdésekben változatlanulfolyik. Napjainkban Illés Zoltán nemcsakvízlépcső ellenes, hanem antinukleáris is.Illés, a paksi nukleáris villamos energia ter-melés gázturbinákkal történő helyet-tesítését szorgalmazza, ami ma a globálisfelmelegedés kiváltó okainak ismeretébenkörnyezetvédelmi szempontból semhelytálló.

Németh, 1989-ben nagyon jól tudta,hogy a Duna hajózhatósága előbb utóbbkikényszeríti az alsó duzzasztást, amit IllésZ. és vele együtt sokan a mai napig semismertek fel. Ehhez nincs is csodálni való,Illés már Némethnél jobban balra sodródotta politikusok palettáján.

A két politikus között azon kívül, hogyNagymaros ellenzői, azaz a nemzet érde-keinek árulói, más hasonlóság is van, anagy várakozások ellenére pártjukban mar-ginalizálódtak.

A Duna hajózhatóságát, a szabályozás-sal együtt járó előnyöket, a 130 MW meg-újuló energiaforrást nem adhatja fel a ma-gyar nemzet érdekeit szolgáló politikus.Reális zöld igazság, hosszú távon az a poli-tikai erő kaphat bizalmat az országvezetésére, aki képes lesz arra is, hogymegépítse a nagymarosi művet, ott ahol azta Magyar Királyi Vízerőhivatal 1942-benkijelölte.

A kormány már nem vonja kétségbe areális zöldek igazságát. Ennek egyik jele azújjá épülő Mária Valéria híd magassága, ahíd alatt a hajók a nagymarosi vízlépcsőmegépítését követően is elférnek.

A kormány gyengülő vízlépcsőellenességének további jele az idézett1992. XL. törvény ellenére, a Dunakilitivízlépcső közel rendeltetésszerűenüzemel, a duzzasztó zsilipek szabályozzáka vízszintet, bár még hátravan, hogy ahajózsilipet megnyissák a kishajókszámára.

Nagymaros megépítése egy magát ismétnaggyá álmodó ország terve volt 1942-ben.A kisvállalkozók, a foghíjbeépítések és akis ügyeskedések országa ami Magyar-ország volt, képtelen volt arra, hogy a műjelentőségét felfogja. De ma, amikor aszemünk előtt születik meg a nagy üzletekés a nagy vállalkozások országa, nem lehetakadálya a nagymarosi mű megépítéséneksem. Erre reményt ad a kormány összmag-yar léptékű gondolkodásmódja és garanciaaz a gazdaságpolitika, amelynekmeghatározó egyénisége Matolcsi György.

(Az esztergomi hídról készült fotót és a10. oldalon a KÁPÉ 1996. június 19. szá-mából Matolcsi György irását közöljük.)

Tisztában vagyunk azzal, hogy holnap,vagy a 2002-es választásokon még nemtörténhet gyökeres fordulat a kérdésben,hiszen Trianon részleges kompenzációjáraaz Európai Unióba történő belépésre is Tri-anon után, úgy száz évvel később kerül sor.

Nekünk reális zöldeknek feladatunk,hogy szerény lehetőségeink mellett atények tükrében tájékoztassuk a köz-véleményt és ellentétben a dunakörösököfasiszta módszerekkel, nem mindeneszközzel, hanem csupán a törvényeseszközökkel bizonyítsuk Nagymarosigazságát.

(KOS)

3VI/2 2001. nyári szám Reális Zöld valóság


Felkerült a megemelt pillérekre a Párkány-Esztergom közötti híd utolsó eleme is. A nagyobbrész Európai Uniós támo-gatásából finaszírozott újjáépítésre már az MSZP-SZDSZ országlása idején sor kerülhetett volna, de a nagymarosi

körtöltést felszámoló koalíció elutasította a szlovák feltételt, hogy a hidat az eredetinél öt méterrel magasbbra építsék.



Előadás a magyar szakemberek számára

Az Országos Atomenergia Hivatal-ban 2001. június 28-án előadást tartottW. Beecker, aki turistakénttartózkodott hazánkban.

Részlet az előadáson elhangzottak-ból:

“Biztos vagyok abban, önöktudatában vannak annak, mit hívunkma az USA-ban a nukleáris energiareneszánszának. Néhány évvel ezelőttaz volt a köztudatban, hogy a legtöbbnukleáris erőművet a tervezettnélhamarabb be kell zárni. Most úgy

látjuk, hogy a jelenleg üzemelő 103nukleáris erőművünk, vagy legalábbis a többsége a negyven éves engedé-lyezett működési idő húsz évveltörténő meghosszabbítását fogjakérni. Öt erőmű élettartamánakmeghosszabbítását már engedélyeztékés további kérelmek is elbírálás alattvannak. A nukleáris erőművek ismétaz energiaszektor érdeklődésénekfókuszába kerültek.

Az erőművek kapacitáskihasznált-sága közel 90%-os és sok közülük

A nukleáris energia reneszánsza az USA-ban 2-20% közötti kapacitásnövelést ter-vez. Sok cég nukleáris erőmű építéséttervezi az NRC által engedélyezettvagy még csak fejlesztési stádiumbanlévő technológia alkalmazásával. Ésvégezetül a Bush adminisztráció azenergiaszektor jelentős bővülésérőlbeszél.”

Az előadáson elhangzottakat a Mag-yar Országgyűlés KörnyezetvédelmiBizottsága elnökének nyilatkozataivalösszevetve, nem zárható ki, hogy aközeljövőben Ukrajna után, az USAnagykövete lesz kénytelenhelyreigazítást tenni fizetett hirdetésformájában valamelyik napilapunkban.Emlékeztetőül közöljük Ukrajnanagykövetének a Magyar Nemzetben1998-ban még a tiszai árvizek előttmegjelent írását.

Az angol nyelvű előadásról videofelvétel készült, amit CD-n vagy VHSkazettán az érdeklődők rendelkezésérebocsátunk.

Médiafigyelő munkacsoportunk

eredményeiből

Az Országos Rádió és TelevízióTestület 535/2001.(IV. 11.) sz.határozata:

„Az Országos Rádió és TelevízióTestület megállapította, hogy a Mag-yar Televízió Rt. Híradó címűműsorának 2001. február 2-án elhang-zott adása megsértette a rádiózásról éstelevíziózásról szóló 1996. évi I.törvény 4. § (1) bekezdésében foglal-tak azon követelményét, hogy a vita-tott kérdésekről a tájékoztatásnak sok-oldalúnak és kiegyensúlyozottnak kelllennie.

Ezt a jogsértést a szerkesztőségazzal követte el, hogy a Dráváratervezett erőműről szóló tudó-sításában csak a vízlépcső ellen-zőinek érveit jelentette meg.”

A közszolgálatban már nem lehetbüntetlenül a negyedik hatalmi ágnak,médiának a közvéleményt félre tájé-koztatnia, ha mi civilek oda figyelünk.

Az EU integrációhoz szükséges joghar-monizációs feladatokat a Környezet-védelmi Minisztérium az elvárások szint-jén teljesítette. Pepo Pál minisztersége alattkimunkált prioritási sorrend változatlanmaradt. Ennek megfelelően a szenny-víztisztítás, a hulladékkezelés és a levegő-tisztaság védelme továbbra is elöl áll a pri-oritási sorban. Ami új, Túri Kovács Bélaminisztersége alatt, annak elismerése, hogyaz őslakos ember szerves része akörnyezetnek. Az sem tabu téma már, hogya privatizáció hordaléka több környezet-védelmi problémát okozott, mint amennyitmegoldott a termelés néhány ágazatánakmegszüntetésével. A privatizáció utánmagánkézbe került területek gazdaságihasznosítása és a környezetvédelem nehe-zen harmonizálható.

A privatizált földtulajdon nemcsakkörnyezetvédelmi kérdéseket vet fel, delehetőséget ad arra is, hogy hazánk területerészben idegenek kezébe kerüljön.Történelmi távlatban a megoldás kulcsa aSzent Korona tan. Az ország földje a SzentKorona tulajdona, amit tagjainak, jelenesetben az ország polgárainak használatraátenged. Földbérlet legyen! Akár százévesszerződésekkel, kikötve a közösség érde-kében történő szerződésbontási feltéte-leket. Ez így igazságos: mert ha 1945-benel lehetett venni a földet attól a nemes-ségtől, aki azt vérével szerezte, és így cél-szerű: mert, ha Párizsban elmulathatták aföld árát az ősökhöz méltatlan unokák,akkor ezt ma a következő ezredévet meg-határozó rendezésnél figyelembe kellvenni. Ilyen rendezéshez a szavazópol-gárok több mint kétharmadának a támoga-tása megszerezhető, mert ma nagyon szűkaz a réteg, amely a spekulációs földeladá-sokban érdekelt.

Veszélyt jelent a zöldterületek telek-spekulációs jellegű felhasználása és ezenbelül is a lakóparkok kihasítása. A beke-rített lakóparkok, azon túlmenően, hogyelőbb utóbb óhatatlanul társadalmi feszült-ség forrásaivá válnak, jelentősen befolyá-solják nemcsak az emberek, de környékállatvilágának mozgását is. Problémánaklátjuk, hogy a városisodó falvainkbanegyre jobban szigorítják az állattartást, ésegyre több állattartó telep válik az enyészetmartalékává. A baromfi, sertés, kecske, juhés a számosállatok a ló, a szarvasmarhatartását nem szigorítani, hanem inkább afeltételeket kellene javítani.

Nem támogatjuk azt a gyakorlatot, ami akörnyezetet nem, vagy a jelenlegi tevé-kenységeknél sokkal kisebb mértékbenszennyező, a helyi lakosságnak munkaal-kalmat teremtő ipar telepítésének engedé-lyezése körül szokássá kezd válni.Lényege, a szükséges engedélyek beszer-zése után, egy csoport saját érdeksérelmétlátva, környezetvédelmi okokra hivatkozvaleállíttat szabályszerű építési engedélyekbirtokában megkezdett építkezéseket. Erreegyik példa a budaörsi Auchen áruházesete, ahol a levegő munkacsoport okvetet-lenkedése miatt engedély-felfüggesztésektörténtek, de a beruházó inkább fizetett, denem állította le az építkezést. Hasonló eset-nek vagyunk most tanúi Jászfalun, ahol akétszáz hektáros lakóparkban érdekeltekszeretnének megakadályozni egy kéthek-táros munkaalkalom teremtő beruházást. Aviszonyok számunkra világosak, hiszen haa mexikói példát tekintjük, a lakóparkokértékét az is befolyásolja, hogy mennyiértáll rendelkezésre cselédszemélyzet. Ennekára viszont függ attól is, hogy van-e akörnyéken más munkaalkalom. Amit nemértünk, miért nem érti ezt a MIÉP köz-gazdásza.

Az a gyakorlat is vitatható, hogy miután,inkább a mezőgazdaságilag nem hasznosít-ható területek kerültek környezeti védelemalá, ma sokkal egyszerűbb egy magasaranykorona értékű földterületen engedélytkapni zöldmezős beruházáshoz, mint amezőgazdaságilag nem hasznosítható ésnéhány ritka növényfaj miatt védettneknyilvánítható területen.

Nem a békési feketeföldekből, hanem aHortobágyból lett először nemzeti park,miután nem sikerült azt mezőgazdaságilaghasznosítható területté tenni. Törökbálintegyik mezőgazdasági művelésre alkalmat-lan területét is belterületté, azaz lakóparképítésére jogilag alkalmassá kívánják tenni,amit egyedül a MIÉP helyi képviselőjeellenez. A célt értjük, csak azt nem miértkell mindezt környezetvédelmi mezbenelőadni. A terület fillérekért került amostani tulajdonosok birtokába, és legjobbhaszonnal így lehetne értékesíteni. A tulaj-donosok vélhetően nem a MIÉP-et desokkal inkább az MSZP-t segítik a meg-szerezhető haszonból, így érthető azellenállás. Ezt a feltevést cáfolni látszik aKAC pénzek kiosztása. Boda Ilonaállamtitkár nem cáfolt, de nem is adottszámszerű választ arra a kérdésre: “A

kiosztott KAC pénzek hány százalékasegíti majd az ellenzék választási propa-gandáját?”

A KVM vezetőjének elképzelése szerintvédelem alá kell helyezni az ősgyepet, azévszázados arborétumokat, és a védettterülettel nem akadályozni de, segítenilehet az Örségben a falusi turizmust. Min-dehhez sokkal inkább szükséges értőemberek áldozatos munkája, mint az érde-mi munkára alkalmatlan, ezért környezet-védelmi mozgalmárrá szelídült “paraziták”kirekesztő tevékenysége.

Többször idéztük már Katona JózsefBánk Bán című művéből és ebben avonatkozásban is helytálló Tiborc panasza:“Szép földjeinkből vadászni berkeketcsinálnak, hová nekünk belépni semszabad”.

A rossz tapasztalatok mellett jó példáinkis akadnak a tájvédelmi területekről. ADuna-Ipoly nemzeti parkban működőErdei Iskola madártáborát Túri KovácsBéla miniszter úr helyszíni sajtótájékoz-tatója kapcsán látogattuk meg. Ebben atáborban a résztvevő iskolások az erdővelés a madarakkal ismerkednek. Megtanuljáka madárvilág tudományos vizsgálatábanalkalmazott módszereket, a madarakazonosítását, a gyűrűzést, ami azért elégbarbár dolog és nem bizonyítható, hogyegy madár egy hálós befogás után, meg-gyűrűzve, ugyanúgy viselkedik, mint sze-rencsésebb társai, akik elkerülték abefogást. A rabul ejtett madár szabadságá-nak visszaadása még ma is érzelmi töltésthordoz, talán ez is oka volt annak, hogyegyik madárkát a miniszter úrnak adták átszabadonengedésre.

A nemzeti parkokban és hatásterü-letükön élő emberek tevékenységének nemmegszüntetése, hanem elfogadott éstörvényesített szempontok szerint történőösszehangolására van szükség. Nemvagyunk meggyőződve arról, hogy egynemzeti parknak kijelölt területet magárakell hagyni. Pontosabban: magára hagyásürügyén ellenőrizetlenül átadni a kezelőijogokat, ami alkalmat ad arra is, hogy aterületen ne a környezetvédelem kapjonprioritást. A jó irényba mutat, hogy TúriKovács Béla miniszter úr Aradi Csabátbízta meg azzal, hogy a Hortobágyon han-golja össze a halgazdaságok, a ter-mészetvédelem és a turizmus érdekeit. Azitt szerzett tapasztalatok alkalmasak lehet-nek arra, hogy a környezetvédelmet a



Az ökofasizmus elvtelen kiszolgálása helyett néha már a reális zöldelvek is megjelennek a koalíció környezetvédelmi politikájában

- gondolatok Túri Kovács Béla környezetvédelmi miniszter sajtókonferenciáin -

konkrét munkafolyamatok eleménektekinthessük.

A sajtókonferenciák visszatérő prob-lémája az illegális szemétlerakók kérdése.

A Reális Zöldek Klub már régóta javasoljaa konkrét és nem a politikai tavaszi nagy-takarítást. Ehhez elsősorban a technikaifeltételek hiányoznak. A szemétégetőkapacitás, és a még használható anyagokrecirkulációjához szükséges ipar. Azügyeskedők itt is megtalálták a réseket, ésa nélkül szállítottak külföldre veszélyeshulladékot, hogy az a valóságban átléptevolna a magyar határt. Hogy ez a későb-biekben ne fordulhasson elő, arra ArnoldMihály és Túri Kovács Béla együtt-működése garanciának látszik.

A környezetvédelem az emberért van, deezt vele legnehezebb elfogadtatni. Az elfo-gadtatás módszereinek finomítására szol-gál az a KAC támogatás, amit azÚszószövetség nyert el, az egészséges,

sportszerű életmód népszerűsítésére. Sik-eres sportolóink életútjánál talán nem islehet jobb példa erre.



Magyar Tudományos-,Üzemi-és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete. A Nukleáris Szakosztály tagjai.

gyűrüzött madár szabadságra vár abörzsönyi erdei táborban

Kovács Ágnes olimpiai bajnok fogadja aminiszter úr gratulációját

Az erkélyre felfuttatott szőlő és abeton közé egy feketerigó pár rakottfészket. A rigócsalád költéséről és afiókák felneveléséről a korlátrarögzített videó kamerával készítettem-néhány felvételt. Ebből adok közre két

képet ahol, az apa madár eteti afiókákat. Csodálatos élmény volt látni,ahogy a madárkák kevesebb mint két

hét alatt felcseperedtek és elhagyták afészket. A környéken több fészek islehetett, mert a költés és nevelés idejénszinte rendszeres vendégeink voltak aszarkák, de a mi madarainban nem tet-tek kárt.

Madárles egy budai erkélyen

Ha villany van, minden vanA hirdetésekről ránk köszönő reklámszövegen igazán

akkor gondolkodunk el, amikor a kapunkon feltűnik azáramszünetet jó előre bejelentő cédula. Mit lehet tenni, rek-lamálni fölösleges, hiszen a hálózatot bővíteni és karban-tartani kell. A bejelentettnél sokkal kellemetlenebb az,amikor műszaki hiba, vagy gondatlan építés miatti kábel-rongálás miatt nincs áram. A villany ma életünk részévé vált,és már a középkorú honfitársaink is nehezen tudjákelképzelni azt az életmódot, ahol nem volt rádió, TV ésnyáron nemcsak fagylaltot, de jeget is vásároltunk.

Az áramszolgáltatás komplex folyamat. Ahogy, azt semtudjuk, hol termett a búza amelyből az asztalunkra helyezettkenyeret sütötték, úgy a lakásunkban használt villany ere-detéről is csak statisztikai fogalmaink vannak. Tudjuk aPaksi Atomerőmű adja az országban felhasznált villamosenergia 40%-át, de azt már nem, honnan és hogyan pótol-

ható egy olyan kiesés, mint amikor Paks egyik reaktorát kar-bantartás vagy üzemzavar miatt leállítja. Bennünketfogyasztókat valljuk be, elsősorban az érdekel, hogy nelegyen áramkimaradás, és minél rövidebb idő alatt elvégez-zék a szükséges karbantartási munkákat. Az igényesebbekazt is szeretnék, ha mindig 230 lenne a Volt és ha óra is vana lakásban, akkor 50 a Hertz. Aztán mindezt minél olcsób-ban, és úgy, hogy ne kerüljünk szembe környezetvédőtudatunkkal se.

Mit tehetünk mi fogyasztók a környezet védelmében éssaját érdekünkben? Ádámnál és Évánál kezdve válasszunkolyan törvényhozókat, akik a lehető legjobb törvényi szabá-lyozást alkotják, olyat ahol a kecske káposzta hasonlatérvényre jut?

Megoldhatatlan, mert még a választási ígéreteket semértjük, és hogy mi valósulhat meg belőle az nem rajtunkmúlik. De van-e egyáltalán elvi lehetőség a szolgáltatófogyasztó konfliktusának feloldására? A kaliforniai modellnem felelt meg a gyakorlatban. Mennyivel lesz jobb amiénk? Megannyi elvi kérdés, de gyakorlati síkon isegyüttműködhetünk a szolgáltatónkkal. Ehhez be kell lát-nunk azt, hogy a mások által szabálytalanul vételezett,egyszerűbben lopott áramért mi fizetünk. Akkor is mifizetjük meg, ha ez látszólag a szolgáltatónk profitjátcsökkenti, mert ekkor elmaradnak szükséges felújítások kar-bantartások. Akkor is, ha az állam támogatja a szolgál-tatónkat az általunk fizetett adóból. Akkor is mi járunkrosszul, ha szabálytalan vételezés miatt feszültség alá kerültpadlásajtótól szenvedünk áramütést, erre is volt példa.

Dr. Boross Norbert az Elmű kommunikációs igazgatója aKossuth Rádió Reggeli Krónikájában (2001. jún. 20. 06:30)számolt be arról, hogy lassan iparággá kezd válni az áram-lopásokat biztosító készülékek gyártása és illegális forgal-mazása. És nem arról van szó, hogy a kiskeresetűekszeretnék a néhány ezer forintos villanyszámláikat ígycsökkenteni, hanem sokkal inkább arról, hogy a kacsalábonforgók garázsfeljáróinak és uszodáinak fűtését kívánjáknéhányan lopott áramból megoldani.

Az Elmű a lakosságot igen sokrétűen tájékoztatja.Képeink a “Tromos pálya” családi sportnapján készültek,ahol a jelszó az volt, kapcsolj ki és ne takarékoskodj azizomenergiáddal.

Környezetvédelmi szempontból talán érdemes volna eztkiegészíteni egy konstruktőrversennyel, olyan készülékekkialakítására amelyek az emberi és állati izomenergiát vil-lanyárammá alakítva a hálózatba táplálják, vagy áramki-maradáskor alkalmasak a lakás szükségvilágítására. Az ötletgazdaságilag nem sokkal rosszabb hatásfokú berendezésteredményez mint a szélkerekek, de alkalmas arra is, hogy abodygépet hajtó fogyasztó kézzelfoghatóan értékelni tudja,mennyi tesz egy kilowattóra izomenergiában.



A hosszú távú tervek azt a veszélyesmeggyőződést ébreszthetik a készítőikben,hogy ellenőrzésünk alatt tarthatják a jövőt.E hiedelem jegyében készült el 1990.februárban a Magyar Villamos Művektröszt gondozásában „ Az ország hosszútávú villamos energia ellátásának a koncep-ciója”. A terv rögzíti: „- a NagymarosiVizerőmű nem épül meg és a Bősi Víz-erőmű ennek következtében nem járathatócsúcsra, - az erőmű feletti Duna-szakaszvizerő potenciál megosztási arányánakmegfelelően - csak mintegy 100 MW szár-mazik a létesítményből;”

A beruházás készültségi foka ekkor aNagymarosra nézve több mint 70 % száza-lék volt, normális ésszel vissza út már nemvolt, mégis a tervkészítők lemondtak aNagymarosról, lemondtak erkölcsi tartá-sukról, hogy érvényesüljenek. Nagymarosépítésére felvett osztrák kölcsönnek ekkorvégleg nyoma veszet, a közös zsákból ez akölcsön is eltűnt, Németh Miklós elfelej-tette megemlíteni a kölcsön sorsát, amikora parlamentben beszámolt a magyaradósság állomány helyzetéről.

1992 körül a magyar villamos energiarendszer válságba került volna, ha nemkövetkezik be a fogyasztói igények vissza-esése. Ennek egyik oka: külső segítségnélkül, a magyar erőmű parkkal megold-hatatlan az 1990-es fogyasztás szintjén azidőben változó terhelések kielégítése.

A villamos energia rendszer irányításanapjainkban ugyanazokkal a problémákkalnéz szembe, mint 1990 körül.

Nem valószínű, hogy napjainkban aszovjet importhoz hasonló feltételekkeltalál kooperációs beszállítót az MVM. AzEurópai rendszerből beszállított csúcsener-gia csillagászati árakba kerül majd afogyasztónak.

A kaliforniai szindróma megjelenése amagyar villamos energia ipar háza tájánfüggetlen a villamos energia iparágbanvégrehajtott privatizációtól. Ha 92 után afogyasztói igények drasztikusan nemcsökkennek, a szovjet import megszűnésétkövetően Magyarország villamos energiaellátásában előbb kerül a Kaliforniahelyzetébe, mint a tengeren túliak. Ahosszú távú terv készítői azzal, hogy min-den számítás nélkül lemondtak a vízlépcsőáltal biztosítható csúcsenergiáról 1990-benés nem hívták fel a figyelmet a várhatókövetkezményekre, ugyanúgy felelősök avízlépcső okán a Magyarországot és a ma-gyar áramfogyasztót ért károkért, mint apolitikusok és a média.

Nagymaros mellett, a lemondással

szemben a nyilvánosság előtt csupán egyenergetikus tiltakozott, Kerényi A. Ödön,az MVMT állami díjas, nyugalmazottvezérigazgatója.

A hosszú távú terv kitért a nagymarosikölcsön törlesztésére: „- az Ausztriávalkötött villamosenergia-szállítási szerződésváltozatlanul érvényben marad / a szállításikötelezettségünk 1996-tól 1200 GWh/év,évszakonként változó, a téli időszakban173 MW teljesítményű szalagszállítás mel-lett /.”

A nagymarosi építkezésre felvett, ésrészben másra már elköltött kölcsönre aterv készítők ezzel ráterítették aszemfedelet.

1992-ben kicserélődött az MVMvezetése.

Az új vezetés olyan gázturbina pro-gramot hirdetett meg, amelynek révén arendszer rugalmatlansága tovább nőtt, azMVM új vezetői a osztrák vissza szállítás-ról hallgattak.

A Reális Zöldek Klub elnöke Juhos Lás-zló 1992-ben a Figyelőben megjelent „Lehet egy milliárd dollárral több?” címűírásában figyelmezteti az MVM vezetőitkötelezettségükre. (írását keretes formábanadjuk közre.)

Az MVM vezetői 1990-ben lemondhat-tak a vízlépcsőről, hiszen az a szovjetenergiaimport által biztosított feltételekmellett teljesítményben jelentéktelen,árban pedig versenyképtelen volt. Emiatt akommunista kormányzat soha sem támo-gatta teljes politikai súlyával a művet.



A kaliforniai energiaválsághoz vezető úton a magyar energiapolitika

1992-ben már új helyzet állt elő, és ekkorszükség lett volna arra, hogy az MVM,MDF-es vezetése feltárja a helyzetet a poli-tikai vezetés számára.

Járosi aki meghatározó figurája volt azMDF országlása idején a villamos energiaiparágnak, nyolc év után jutott el arra afelismerésre, hogy: “A magántőke nemszívesen épít csúcserőművet”

Igaza van, de mennyivel hasznosabb lettvolna, ha már 1991-ben hallgat azokra aszakemberekre, akik rámutattak arra, hogya magyar, vagy bármely villamos energiarendszer irányítása válságos helyzetbekerül szabályozási tartalék, azaz csúcs-erőmű nélkül.

1991-ben Mádl miniszter vezetésévelmagyar delegáció utazott Pozsonyba azzala céllal, hogy a szlovákokat lebeszélje avízlépcső továbbépítéséről.

Mádl, a Dunamenti Hőerőmű láto-gatására hívta a szlovákokat, azzal a céllal,hogy megmutatva az itteni létesítményt, abefejezett Bős üzembe helyezése helyettgázturbina építésére késztesse őket. Ebbenaz időben folyt a Százhalombattán egyalaperőműként üzemeltethető gázturbinaépítése, amely a szovjet kooperációrólleválni kívánó magyar rendszer rugalmat-lanságát még tovább növelte. Szerencse,hogy a szlovákok nem fogadták el Mádlminiszter a meghívását, ha a szlovákokkomolyan veszik a Százhalombattáraszóló meghívót és a látogatásra ténylege-sen sor kerül, botránnyá dagad az a tény,hogy Százhalombattán üzembe helyezésközben a gázturbina megsérült, és négymilliárd forint kár keletkezett. Ezért akárért egyértelműen az MVM vezetői afelelősök!

Halz, az MVM vezérigazgatója tiltako-zott ezen vád ellen, de ez a tényeken nemváltoztat. A részletekbe az olvasót Halz,Bakay államtitkához küldött levelénekbemutatásával avatjuk be ( második keretesírásunk).

Vizsgálatra azóta sem került sor. Négymilliárddal nőtt a fogyasztott villamosenergia ára, azaz közel hat tocsiknyi összegszállt el a fogyasztók kasszájából és mégvizsgálat sem történt. Németh Miklós éstársai lenyelték a osztrák kölcsönt, ésközben 1000 MW gázturbina kapacitásépült, a rendszer merevsége csak nőtt. Amerevségre jellemző, hogy napjainkbanmár a Paksi Atomerőmű vissza terheléséreis sor került, ami jelzi azt, hogy a magyarvillamos energia rendszer elindult a kali-forniai országúton.

A polgári kormány komolyan veszigazdaságpolitikai célkitűzéseit, és tisztábanvan azzal, hogy annak egyik alappillére abiztonságos és olcsó energiaellátás. A szük-séges kapacitások létrehozását nemcsakgázra építve, de részben az ingyen ren-delkezésre álló vízenergiára építve is eltudja képzelni. Ez a megoldás nem biztosítextra profitot a magyar gázforrásokatfelvásárló és kézben tartó pénzügyi csopor-toknak. Ezt egyértelműen bizonyítja, hogyaz újjáépülő Mária Valéria híd pillér ma-gassága az eredetinél öt méterrel több, ígya hajók kényelmesen elférnek majd a hídalatt, a nagymarosi duzzasztás után is.

Nagymarosról és a magyar termőföldrőlés a rendelkezésre álló többi vízerő kapaci-tásról lemondani egyaránt nemzetellenes.A reális zöldek azt vallják, hogy többválasztási cikluson keresztül csak olyan erőkormányozhat, amely a magyar érdekekethosszútávon képviseli

Ez olyan alapigazság, amelyet nemhagyhat figyelmen kívül a Fidesz kormány,ha 2002 után is hatalomban kíván maradni.

(Kos)



A generátor állórész csavarjait valóbana gyártónál húzzák meg. De ha ott valamihiba, elnézés történik, azt az üzembehe-lyezési folyamatban kell korrigálni. Ehhezhasonló, ha egy új autóba kevés hűtő-folyadékot töltenek és a folyadék szint-jelző lámpája sem működik, a próbauton,vagy akár az első uton a vásárlónak megkell állni, ha felforr a hűtőfolyadék. Avibrációs mérések egyértelműen mutattáka hibát, amit Juhos L. jelentett, de avezetők ennek ellenére eröltették a továb-bi üzemet, a felvett próbaüzemi jegy-zőkönyvek alapján a szállító szavatosságátnem lehetett érvényesíteni.

Juhos L. Figyelő-ben megjelent cikkéta 8. oldalon közöljük. (Szerk.)



Magyarország a kisvállalkozók, a foghíjbeépítések és a kisügyeskedések országa, azaz hogy csak volt. Szemünk előttszületik meg a nagy üzletek és nagy vállalkozások országa. 1996-ban a budapesti Bankcenter jelenti Európa kiemelt építkezését,Közép-Európa legnagyobb irodaépülete s minden bizonnyal Euró-pa legmodernebb ilyen funkciójú épületegyüttese.

Budapest egésze egy óriás építési projektként lép elénk, ahol a100 éves infrastruktúra megújítása együtt zajlik új zöldövezetilakónegyedek kiépülésével. A város röpke évtizedek alatt szinteösszeér majd Szentendrével és Gödöllővel, a velencei-tavi üdülő-,majd lakóövezettel és a Bécsig futó autópálya legközelebbi váro-saival.

Egy kis ország nagy projektje az is, hogy területének északnyu-gati sávjában megszületik Közép-Európa első kistigrise, hiszen a13,5 milliárd dolláros külföldi tőkebefektetés mintegy 75 százalé-ka három észak-dunántúli megyébe és Budapestre érkezett. Azipari export 60 százalékát adják az itt megtelepült külföldi cégek.

A kereskedelemben egyszerre 6 óriás bevásárlóközpont épül.Teljes gőzzel halad előre egy nem bejelentett másik óriás projekt:Záhony és Nyíregyháza térsége a kelet-nyugati kereskedelmi éspénzügyi tranzakciók alközpontjává válik.

A Nyugatnak Magyarországra történő behatolása hatalmaskülönbségeket, így profitokat termel a keleti és nyugati civilizáció,termékek és gondolkodás határsávjaiban. Egy folyamatos nagyprojekt fut a turizmusban is, hiszen a 41 millió látogatóval és a 22millió turistával nem állunk rosszul.

Magyarország a “kicsi szép” hazájából a “nagy szép” országáváválik. Részben kényszerből, mert nincs olyan erős középvál-lalkozói rétege, amely betöltené a kicsik által birtokba nem vehetővállalkozási teret. Részben azonban gyors alkalmazkodásból is,Magyarország az igazgató újat, a külföldit, ezen belül is az angol-szászt gyorsabban teszi magáévá mindenben, mint bármelyik máseurópai ország. A gazdagabbak jobban védekeznek, mert erősbelső középosztályuk szűr, a szegényebbek pedig nemigen kel-lenek a külföldnek és az újnak.

Magyarországot sajátos tranzit és híd funkciói további nagyprojektekre vezetik majd a jövőben. Elkerülhetetlen az autópálya-hálózat megtöbbszörözése, a Duna-Tisza csatorna megépítéseEurópa legolcsóbb zöldségházát alakíthatja ki, a Duna-TiszaMaros 7 milliós kisrégió kiépülése dél-keleti híd lehet Európafejlett része számára. A Duna mint vízi út új kikötők egész sorátfogja életre hívni a következő évtizedekben. A Bécs-Budapest-Brno-Pozsony városnégyszög gazdasági és kulturális kisrégiókéntemelkedhet nyugat-európai társai mellé.

Néhány magyar cégnek sikerülhet regionális múltivá nőnie. Amagyar kisvállalkozók tízezrei számára ez új stratégia követésétkínálhatja. Ma a túlélés sokak stratégiája, keveseknek sikerülheterős középvállalattá nőni és bekapcsolódni a multik hálózatába.Sokak stratégiája lehet azonban az, hogy nem maguk nőnek nag-gyá, hanem időben eveznek be egy-egy nagy magyar projektbe,elindítva olyan kicsi beruházásokat, melyek beleillenek a már futóvagy jövőben születő kis Magyarország nagy vállalkozásaiba.

A KP 1996. 25. június 19. sz. naprakész rovatából idézzük Matolcsi Györgynek akkor a Privatizációs Kutatóintézet igazgatójának

Lehet szép a nagy is cimmel megjelent írását

A környezet védelme nem helyi, és nemhatárok közé szorítható kérdés. Alélegezhető levegő, az iható víz, a tisztakörnyezet csak közös összefogás ered-ménye lehet. Románia keserves örökségethurcol magával e téren, Közel-Kelet-Euró-pa talán leginkább megbélyegzett országa.

Kelet-Európában az állampolgárokat azérdekli, ránézésre mennyire szennyezett avíz, látszik-e a meder alja, vagy hogy alevegő ne legyen poros és a gyár körül kor-mos. Ezzel szemben az EU-országok főcélja az, milyen minőségű mérő-figyelmeztető műszerek egymástól milyentávolságra vannak felállítva.

Románia be akar lépni az Európai Unió-ba, de kell az, hogy ehhez nagyon sokkövetelménynek kell eleget tegyen.Egyetlen területen sincs akkora lemaradásaz EU és a belépésre váró országok között,mint a környezetvédelem terén. A létezőEU-normákkal szemben nálunk olyan nagya lemaradás, hogy hosszú időnek kell eltel-nie, amíg behozzuk. Példaként hadd említ-sem meg azt, hogy míg az EU-országaibana GDP 1.5-1.8 százalékát fordítjákkörnyezetvédelemre, addig Romániában ez0.8 százaléknál tart, noha a lemaradás miattmeg kellene haladnia a két százalékot.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy1996-2000 között és ebben az évbenkörnyezetvédelmi szempontból annyi újtörvényt hoztak, hogy kb. 60 százalékátlefedik az EU elvárásoknak, de ez mindhiába történik, ha nincs megfelelő anyagibázis. Úgy tudom, hogy Romániával szem-ben az elvárás, hogy környezetvédelemrelakosonként negyven euró legyen számít-va.

Anyagi támogatásban reménykedünk amost beinduló Sapard, Phare, ISPA, Lifeprogramok kapcsán, de ez nem biztos és atámogatás időpontja is nagyon elhúzódik.

Nem szabad tétlenül várni ezek

valamikori megvalósulását, hanem mármost fel kell hívni a társadalom figyelmétkörnyezetünk szennyezettségére, arra ishogy változtatni kell a fogyasztói maga-táráson, az energia- és vízgazdálkodásmódszerein és partneri kapcsolatokat kelllétrehozni.

A fenti elvárások megvalósításábanóriási szerep hárul azon civilszerveződésekre, amelyek Romániában akörnyezet szennyezettsége ellen küzdenek.Értesültem arról, hogy Székelykeresztúronis tevékenykedik egy ilyen civilszerveződés, amelynek KörnyezetvédőKlub a neve és a székelykeresztúri AmbrusFerenc a vezetője. Felkerestem Ambrusurat megtudtam, hogy a klub a magyar-országi Reális Zöldek Klub erdélyi kiren-deltsége. Már több éves kapcsolat alakultki a magyarországi klubbal, amely szak-mailag, módszertanilag próbálja segíteni,de sajnos eddig még anyagilag nem tudtatámogatni a székelykeresztúri klubtevékenységét.

A klub tagsága nagyobbrészt vadászok-ból tevődik össze, próbált egy-két akciótszervezni a természetvédelem terén. Nagy-obb rendezvények megtartására anyagialap szükséges, amivel sajnos nem ren-delkeznek.

A klub vezetője szólt arról is, hogykörnyezetvédelem terén mit szeretnénekmegvalósítani. Ezek közül talán a leg-fontosabbak az alábbiak: A különbözőkörnyezetvédelmi rendezvényeken felvilá-gosítani a lakosságot a víz és a levegő szen-nyezéséről, az élővilág pusztulásáról.

Mivel Keresztúr kistérségéhez 8 községiönkormányzat tartozik felvállalják e térségkörnyezetvédelmi problémáinak feltárását,ismertetését, és anyagi lehetőségeik szerintsegítséget adnak megoldásukban.

Elkeserítőnek tartják, hogy Nagykü-küllő és Fehér-Nyikó mentén lefelé halad-



Olvasói levél SzékelyföldrőlA REÁLIS ZÖLDEK KLUB az ember és a társadalom harmonikus együttélését kívánja segíteni.

Valljuk, a társadalmi csapdák, a zsákutcák csak a fizika a kémia, a biológia és a társadalomtörvényeinek, a történelem tapasztalatinak ismeretében és azok következetes alkalmazásával kerül-hetők el. KLUBUNK megvalósítandónak tartja a politika, a tudomány és a köznapi gyakorlat har-móniáját. Veszélyesnek látjuk a környezetvédelem leple alatt egyre jobban eluralkodó totalitást, apótcselekvések propagandáját, a tudomány, a technika és a műszaki értelmiség lejáratását.

Számukra a környezetvédelem, az élet minden formája, a rendelkezésünkre álló megújulóenergiák, az emberi és a természeti erőforrások védelmét jelenti. Ehhez csak akkor tudunk reálistársadalmi támogatást szerezni, ha tudomásul vesszük, először a technika adott rá módot, hogy atermelés fokozásán megtörjön a nyomor, s az ember testi erejét a természeti erők rabszolgaságapótolja.

Az alábbi levél Túri-Kovács Béla miniszter, Bálványos - Fürdőn megtartott előadását követőenérkezett címünkre.

A KÖRNYEZETVÉDELM CSAK ÁLDOZATOS MUNKÁVAL ÉSANYAGI RÁFORDÍTÁSSAL VALÓSÍTHATÓ MEG

László Miklós az Udvarhelyi Híradó tudósítója, Székelykeresztúr, Hargita utca 69.

Reális Zöld valóságA Reális Zöldek Klub időszakos kiadványa.Kiadja a PVP Stúdió.Nyomás:ALFAPRINT

Föszerkesztő: Juhos LászlóKiadványunkat tájékoztatásul eljuttatjuk a reális Zöldek Klub tagjainak, támogatóinknak és a

közélet formálóinak. Minden hasznos ötletet

és támogatást megköszönünk.

Címünk: Reális Zöldek Klub1279 Budapest, pf: 74.Tel./fax:(361)2759 851

Email: [email protected]: http://www.realzoldek.hu

Lapunk következőszámában, mért adatok

alapján kivánunk részleteselemzést adni a Várpalotán

közel egy éve üzembehe-lyezett szélerőműről.

Az energetikusok

szerint inkább rá

hasonlít

A környzetvédők ma

még ilyennek látják a

szélerőművet

va szeméthalmazba botlik az arra járó.Hogy ezt felszámolják településeken belülolyan akciókat szeretnének szervezni ame-lyeknek célja a Nagyküküllő, a Nyikótisztítása.

Anyagi segítségre lenne szükség úgy avárosi, mint a falvakon lévő vízvezetékek,a derítőállomások felújítására, Keresztúronpedig egy új ökológiai szemétlerakatlétesítésére.

Nagyon fontosnak tarják felvilágosítaniaz embereket városon és falun egyaránt. Etéren a tevékenységet már az iskoláknálkellene elkezdeni. Végül rávenni azembereket arra, hogy ki-ki a maga vigyáz-zon saját kisebb-nagyobb környezetére.

Szép tervek ezek, de megvalósításukhoz

anyagi segítségre van szükség. Eddig nemkaptak ilyen támogatást, de remélik, hogy amostani magyar Kormány a Státusz-törvény, a Széchenyi terv keretében vagymás téren talál lehetőséget arra, hogy amagyarországi Reális Zöldek Klubjánkeresztül anyagi támogatásban részesítse aHargita megyében tevékenykedő keresztúrizöldeket.

A Klub székhelye: 4810 Székely-keresztúr, Kakustava utca 12 szám. Tele-fon: 00 40 66-242-351. Elnök AmbrusFerenc.

A rendszerváltás előtt szinte min-

den évben eltöltöttünk néhány hetet azAdrián. Ide nem vonatkozott aháromévenkénti útlevél, és akkor azüzemanyag ára sem volt számottevő.Az éves égetett szesz szükséglet Cézárés Zrinski konyak formájában történőbeszerzése talán még kompenzálta is azüzemanyagra költött összeget. Akempingek ára sem volt megfizet-hetetlen, és még vadkempinglehetőségek is akadtak.

A mostani út tervezésénél a hazai210 Ft-os és a horvát kb. 185 Ft-nakmegfelelő gázolaj árat, a személyre ésnapra számított 15-DM, durván 2000Ft kempingköltséget alapul véve, atengerhez vezető legrövidebb utatválasztottuk.

A háborús sérüléseknek nyomát semláttuk. A határtól Károlyvárosig kész azautópálya. Letenye-Fime közöttvalószinű hamarabb lesz autópálya,mint Budapestről-Letenyéig.

A hatalmas turistaáradat ellenérerend és tisztaság mindenütt. A turistákáltal leginkább látogatott helyeken,kikötőkben, piactereken nem túlterheltszemétkosarakat, de a szelektív sze-métgyűjtéshez nemzetközileg szokásosnégy konténerből álló gyűjtőkkeltalálkoztunk. Ott nem csak panaszkod-nak, mint Demszky, a kutyaürülékmiatt, de lehetőséget is adnak a sétál-tató gazdinak arra, hogy összegyűjtse.

Erről és az Isztriai-félsziget közepénépített völgyzárógátról közlünk képet.Talán eszébe jut valamelyik honatyá-nak, egy olyan törvényjavaslat, misze-rint: minden tizedik fizető parkolójegykiadó oszlop mellé, egy a képenbemutatotthoz hasonló “kutyaürülékterminált” is fel kell állítani.


Reális Zöldek Klub Országos Civil Szerveződés 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26. Tel./fax: (36-1) 275 9851 Völgyzárógát az Isztriai félsziget közepén

Egy iszriai kirándulás tanulsága

Gagyi Vencel, reális zöld Erdélyből

Környezetbarát vízmelegítő

a reális zöldek klub környezetpolitikai lapjaakadémia elnökét, berend t. ivánt, alkal-mi...

Documents