A reprezentáció fogalma és vitái

2014 PPKE kurzus

Pléh Csaba

pleh.csaba@ektf.hu

Áttekintés

• Mit is értünk reprezentáción? • Reprezentációs rendszerek• Az ingyen információk• Kauzális és implikációs viszonyok. Fodor, Piaget • VVP rendszer Belief-Desire psychology • Okság és megértés tágabban• Kétféle MIÉRT a köznapi életben • Kétféle MIÉRT a viselkedés értelmezésében • A JELENTÉS és az OKOZÁS kettősségei• Történeti meghaladások• Az ember mint oksági s mint értelmező lény• A hermeneutikai hozzáállás az eltérések magyarázatában• Reprezentáció tulajdonítás ToM

CogSci mint a reprezentáció tudománya

• Vmi Vki számára Vmi helyett áll

• CogSci az irányulás tudománya

R1 Dolog1 kint R2 Dolog2 kint • Reprezentációk belső

szerkezete R1 R2

• Fejlődnek s evolválódnak is

Stanford Enciklopédia „definició”

• “mental representation” is a theoretical construct of cognitive science. As such, it is a basic concept of the Computational Theory of Mind, according to which

cognitive states and processes are constituted by the occurrence, transformation and storage (in the mind/brain) of information-bearing structures (representations) of one kind or another.

Az ember mint reprezentációs lény

A) Reprezentációkat hordoz: olyan intencionális rendszerek „gazdája”, amelyek a külvilágra vonatkoznak.

B) A reprezentációk társas rendszerekhez, közlési rendszerekhez kapcsolódnak.

C) Társas intencionalitása van: társairól is felteszi, hogy azok reprezentációkat hordoznak. ToM

Reprezentációs kutatási keretek

A belső horizontális felfogás Reprezentációs típusok

• Képi

• Kvázi perceptuális

• ? Parlament?

• Mit kapunk ingyen?• Kalap az asztal felett• Asztal a sámli felett• ? Kalap ? Sámli viszonya

• Propozicionális

• Kijelentés szerkezet szemantikai

? Szintaxis• Mit kapunk ingyen?• A banán gyümölcs. • A gyümölcs növény. • ? Banán ? Növény

A szimbolumfeldolgozás és az RTM

Belső életünk - Fordítások végtelen sorozata Paul Valéry

Elképzelhetünk… egy olyan lélektant, amely szerint az igen komplex megismerő folyamatok szimbólumok elemi manipulációiból épülnek fel.

J. Fodor

A Vágy Vélekedés pszichológiafolk psychology

• Propozicionálisan szervezett vélekedéseink vannak. Pisti csigát eszik.

• Ezekhez attitűdök társulnak

• Tudom, hogy

• Nem hiszem hogy Pisti csigát eszik

• Szeretném, hogy

• Ezekkel magyarázzuk mások viselkedését

A ToM alapgondolata

• Reprezentáció és Szándék tulajdonítás mások felé

• A Gondolattulajdonítás tesz minket emberré

• Sajátos evolúciós teljesítmény

• Emeletes buborékok

• Mit gondol mit gondolok

A kétféle hálózat Okság és szemantika

• Piaget 1967• „a tudat állapotok és a

megfelelõ fiziológiai folyamatok paralelizmusa lényegében az oksági és a tágabb értelemben vett implikációs rendszerek izomorfizmusán alapul” „a jelentések implikatív rendszerei és a kauzális anyagi rendszerek izomorfak”.

• Fodor• „A két hálózat – az oksági

és a következtetési – között részleges izomorfizmus állítható fel. Ilyen izomorfizmus mellett egy propozicionális attitûd oksági szerepe a tárgyát alkotó propozíció szemantikai szerepét tükrözi.”

Egy kis Népi Pszichológia: a viselkedés naiv magyarázata

• Feri hazament, levetette a cipőjét és bekapcsolta a televíziót. Aztán eszébe jutott,hogy ma még nem is volt a menzán. Felállt és kinyitotta a jégszekrényt.

• Miért nyitotta ki a jégszekrényt?

Okok és indokok (causes and reasons) Graesser

• Leesett a tintatartó. – Miért?

• Józsi fellökte a tintatartót. Miért?

• Oksági modell a fizikai eseményekre

• Hermeneutikai, indok, szándék modell a mentális eseményekre

Honnan jön a relevancia? Jégszekrény?

• Néhány példa a lehetséges relevanciákra• Vonzat: A favágó nyögve vágta az ágakat. A

fűrész kopott volt. • Rész-viszony: A fiú bement a szobába. Az ablak

nyitva volt. • Oki: A tengerész kikötött. A horgony gyorsan

feneket ért. • Implikáció: Az ügyész letartóztatta a tolvajt. A

vádak nem állták meg a helyüket. • Belső: Feri minden nap átmegy Kovácsékhoz.

Bögyösödni kezdett Mariska.

Franz Brentano felfogásaMinden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott.

Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül…

Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap

 

A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja

a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.

Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: • képzetalkotás • ítélés • érzés

Vágy Vélekedés pszichológia

• A Népi Pszichológia mint magyarázati modell• Szándéktulajdonítás • Evolúciós eredetű alapattribúció

fizikai

tervezeti

intencionális hozzáállás

Daniel Dennett

Dennett felfogása

• A naiv pszichológia tehát abban az értelemben instrumentalista, ahogy a legvadabb realisták is megengednék: az embereknek tényleg vannak vélekedéseik és vágyaik a népi pszichológia által képviselt változatában ugyanúgy, ahogy tényleg van súlypontjuk, és a Földnek van Egyenlítője.

Az intencionális kérdéskör egy mai természettudományos keretben

O. Az élővilág célszerűségei (reflexek, tropizmus) a kutató számára evoluciós magyarázatot kapnak. A látszólagos célszerűség nem mond ellent az okságnak és a fizikalizmusnak.

1. Az állati viselkedés ekvivalencia viszonyai. A cél szempontjából vett racionalitás. Kardos-Barkóczi 2. Szándék és célracionalitás tulajdonítása megjelenik már az

észlelésben is, mind másoknak, mind a tárgyaknak tulajdonítva Gergely,Nádasdy, Csibra, Bíró

3. A reprezentáció és a valóság elválasztása: vélekedés tulajdonítás a tudatelméletben

Perner(1991). Naiv pszichológia kifinomultabbá válik: hamis vélekedés, perspektívák, leválás a pillanatnyi helyzetekről, másodfokú szimbolikus kommunikációt (Leslie, 1987).

• 4. Az intencionális hozzáállás szabad és hajlékony alkalmazása

Tomasello, 2014 a két váltásról

Egy kis történelem, kiegészítésnek Mechanikus és teleológiai modell vitái a századfordulón

A tropizmus vita

• Jacques Loeb 1900• Le a célokkal • Biokémia • A funkcionalizmus

veszélyes • Vak mechanika • Watson tanára

• H. S. Jennings 1906• Szándékok • Funkció, túlélés • Darwini

megfontolások • Célok viselkedésben • Sok evolúciós szerző

tanára

Loeb a mechanikus felfogásról

minden reflexes és ösztönös folyamat valójában a protoplazma általános fizikokémiai tulajdonságaiból vezethető le, legfeljebb magasabbrenűeknél egészíti ki ezt az asszociatív emlékezet. A cél, szándék (purpose) fogalmának nincsen helye a tudományban.

Jennings: szabadon vehetünk fel intencionális megközelítést

• Általában nem tulajdonítunk tudatosságot egy kőnek, mert ez nem segítene a kő viselkedésének megértésében és a felette való ellenőrzésben. ... Másrészt viszont általában tudatosságot tulajdonítunk egy kutyának, mert ez hasznos; gyakorlatban lehetővé teszi, hogy sokkal jobban tudjuk értékelni, előrelátni és ellenőrizni cselekedeteit mint egyébként. ... Ha egy amőba ... olyan nagy lenne, mint egy bálna, elképzelhető, hogy lennének olyan helyzetek, ahol elemi tudatállapotok hozzárendelése megmentené a nem túl felkészült embert az egyébként, ilyen tulajdonítások nélkül bekövetkező pusztítástól.

E. B. Holt: a viselkedés több szinten írandó le, Jennings és Loeb nem zárja ki egymást

• Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák is közülünk - arra, hogy azt higgyük, hogy a viselkedés valahogy reflex tevékenységekből áll össze. Ez teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. Így a végső elemzés szerint a korallzátony is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha így fogná föl

Holt. The Freudian wish and its place ein ethics. 1915, 232. old.

A releváns elemzési színt kérdése

• Mit is csinál az állat? A távoli koordinációs tárgyak fontosak

• A szervezet a környezet valamely tárgyához vagy tényéhez viszonyítva mozog...

• Azt, hogy az állat, mint egész hogyan viselkedik, nem lehet leírni a közvetlen ingerek terminusaiban; csak azoknak a környezeti tárgyaknak a keretében tehető ez meg, melyekre az állat viselkedése irányul. Pontosan ez a különbség a reflexes aktus és a specifikus válasz vagy viselkedés között

Karl Bühler: összekapcsolja ezt a kérdést a lélektan

alapfeszültségeivel• az állati célszerűség • a magasabb emberi

intencionalitás• a kultúra objektivációira

irányulás a gondolkodásban

• Egy állat fajtársa viselkedését támadásként értékeli- ez "cél" keretében megfogalmazott elvonatkoztatás.

Dilthey és a szellemtudományos lélektan

• a természettudományi okság szemben a megértéssel

• a jelentés szemben a jelentéstelen elvekkel

• leíró pszichológia: nem magyarázni kíván

• Történeti-beleélő módszer az okságival szemben

Hans-Georg Gadamer: Két világ polgára

a tudomány [...] mélységes feszültség okozója is a modern világban. Az egyik oldalról kultúránk hagyományai alakítottak minket [...]

A másik oldalról a modern tapasztalati tudományok átformálták világunkat és azt, ahogyan ezt az egész világot értelmezzük.

Mérlegen a huszadik század

pszichológiája: Jó hírek• A huszadik század pszichológiája, bár sok ciklikus és

önismétlő folyamaton ment át, pozitív s nehezen visszafordítható eredményeket is hozott.

• 1. Megfosztotta az embert a tudat hübriszétől. Ez a pszichoanalitikus és a behaviorista gondolkodás közös üzenete.

• 2. Magyarázó elvvé tette a fejlődést. • 3. A belső emberre a korábbinál strukturáltabb felfogásokat

fogalmazott meg az alaklélektanban, Piaget-nál, a kognitív pszichológiában, s bizony Freudnál is.

• 4. Kezdeti, beavatkozásaiban egyszerű és gondolkodásában profetikus lelkesedése után kialakított egy visszafogottabb alkalmazott lélektant. Az analitikus terápia mértékletessége ilyen.

A múlt század rossz öröksége

1. Számos győzedelmes megoldást hirdetett, Vigotszkijtól a mai neuropszichológiáig, de nem tudott fogalmilag megküzdeni a neurális magyarázat pszichológiai érvényének kérdésével. Az analitikus is hisz ebben.

2. Egyéni és szociális reprezentációk viszonyát Bartlett, Vigotszkij, a szociálpszichológia megoldani véli, Freud spekulatívan véli megoldottnak, ugyanakkor genezisében s a társadalmiság nyomasztó voltának kerülésében számos kérdést nyitva hagy.

3. Nagy gond maradt máig az egyéni változatok értékének és eredetének kérdése. Itt az analízis az „előírt minták” és interpretált élet között ingadozik

4. Az ígéret az, hogy a kulturális és az evolúciós pszichológia házassága fel fogja oldani ezeket a dillemákat.