a robbanásbiztonság alapelvei - bartec · villamos készülékek gyártása terén szerzett...

55
A robbanásbiztonság alapelvei

Upload: nguyenthien

Post on 29-Aug-2019

222 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

A robbanásbiztonság alapelvei

Page 2: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

BARTEC brochure „Basic concepts for explosion protection“ - 7. revised edition - Version 2008 HU

A brosúra összeállítása az aktuális szabványok és előírások figyelembevételével történt, a hivatkozott szabványok magyar címeit csak a kiadásidőpontjáig magyar fordítással rendelkező szabványok esetén adtuk meg.A műszaki előírásoknak és törvény szerinti szabályoknak megfelelően javított verzió előkészítés alatt.Nyomdai és egyéb hibák nem jogosítanak fel kár esetén követelésre.

Minden jog fenntartva, különösen a másolás, terjesztés és fordítás esetén.

Page 3: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

1

Tartalom

A robbanásvédelem műszaki fejlődése 2

Robbanásvédelem 4 - 10Robbanás 4A robbanás alapjai 4Robbanási tartomány 4A robbanás megelőzése 5Elsődleges robbanásvédelem 5A három tényező 6Éghető anyagok 6Oxigén 7Gyújtóforrások 8 - 10

Védelmi alapelvek 11 - 22

Áttekintés 11Nem műszaki intézkedések 12Tervezési szabványok 12Szabványok 13 - 16A zónabesorolás fontossága és előnyei 17Robbanási paraméterek 18Gyulladási hőmérséklet – hőmérsékleti osztály 19Különböző típusú porok gyulladási hőmérsékletei 20Minimális gyújtási áramarány – Kísérletileg biztonságos maximális 21 - 22résvastagság – Robbanási alcsoport

Védelmi módok 23 - 32

Általános követelmények 23Nyomásálló tokozat Ex d 24

- Tokozat általi védelem Ex tD 25- Tokozott megszakító berendezés Ex nC 25- Nem-gyújtó komponens Ex nC 25

Túlnyomásos védelem Ex p, Ex pD, Ex p 26- n-túlnyomás Ex pz 26

Védelem kitöltőanyaggal Ex q 27Olaj/Folyadék alá merítés Ex o, Ex k 27Fokozott biztonság Ex e 28

- Nem szikrázó eszköz Ex nA 28- Konstruktív védelem Ex c 28

Védelem kiöntőanyaggal Ex m, Ex mD 29- Hermetikusan lezárt eszköz Ex nC 29- Tokozott eszköz Ex nC 30- Szigetelt eszköz Ex nC 30

Gyújtószikramentes védelem Ex i, Ex iD 31- Kialakításból eredő védelem Ex g 31- Energiakorlátozott áramkör Ex nL 31

Korlátozott szellőzésű tokozat Ex nR, Ex fr 32Gyújtóforrások ellenőrzéséből Ex b 32fakadó védelem

Jelölés 33 - 36

A jelölés tartalma 33 - 34-Megfelelőség 35

EK direktívák 37 - 46

94/9/EK Direktíva 37 - 421999/92/EK Direktíva 43 - 46

Page 4: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

2

Műszaki fejlődés

Azonban, nem mindig lehetséges a robbanásveszélyes anyagok kizárása, mint ametán vagy szénpor a bányák esetén, vagy a benzin -illetve a jövőben talán- hidrogéna gépjárművekben. Ilyen esetekben a védelmet és a biztonságot olyan készülékekbiztosítják, amelyek megbízhatóan védettek a robbanás ellen.

Napjainkban, a robbanásbiztos termékek fejlesztése jócskán meghaladja avillamosmérnöki területet. Ahogy a további fejezetekben bemutatjuk, a jövőben anem-villamos termékek esetén is szükség lesz bizonyos vizsgálatok elvégzésérevagy legalább értékelésre. Ebben az esetben a gyártók hosszú évekre visszanyúlóvillamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösenfontosak lesznek és most is hasznosak a nem-villamos készülékgyártók számára.Ezen gyártók gyakran vásárolnak villamos eszközöket, amelyek automatikusanlehetővé teszik a kapcsolatfelvételt velük.

Nagyon sok olyan alkalmazás van, amelyek robbanásbiztos termékeket igényelnek.A villamos robbanásvédelem több mint 100 éve alatt alapelvek és műszakimegoldások sorát fejlesztették ki, amelyek lehetővé teszik villamos méréstechnikaalkalmazását még olyan helyeken is – például reaktorok belsejében – aholrobbanásveszélyes elegy folyamatosan jelen van.

A bányászati alkalmazások voltak a legelsők. A földgáz és az ásványi olaj bányászataés feldolgozása széles tárházat biztosít a robbanásbiztos készülékek alkalmazásaszámára. A szerves vegyipar, a festékgyártás és a gyógyszergyártás mindegyikerobbanásveszélyes folyadékokkal és gázokkal dolgozik. A biogáz termelése ésfeldolgozása és a szeméttelepek ökológiai felhasználása miatt az új alkalmazásokfolyamatos fejlődésben vannak. A hidrogén felhasználása egyre többszörbeszédtéma, kísérletek folynak, és a szakkiállításokon is jelen van.

GyártóTervezési szabályok

TörvényhozásTervezési szabályok

FelhasználóDirektívák

Minden résztvevőSzemélyes felelősségés elővigyázatosságiintézkedések

A robbanásvédelem műszaki fejlődése

A 19. században villamos készülékek sorát vezették be az ipar különböző területeinés a háztartásokban. Ezután a metán és a szénpor jelenléte a szénbányákbanazonnal a robbanásvédelem műszaki fejlesztésére sarkallt. A villamosság előnyeiolyan jelentősek voltak, hogy nagyon intenzív munka kezdődött, hogy megtalálják arobbanásveszélyes atmoszféra és –a villamos készülék használatából adódóan-meglévő gyújtóforrás biztonságos elválasztásának a módját, így megelőzve arobbanást.

A kezdeti keserű tapasztalatok után, a bányalég-robbanások előfordulását nagy mértékben sikerültcsökkenteni, és ellenőrzött, nagyon magas biztonságielőírásoknak megfelelő villamos készülékeket kezdtekhasználni.

Napjainkban, szerencsére, a villamos gyújtóforrásokokozta balesetek számossága alacsony. A fejlesztésbeés gyártásba befektetett összegek és a törvényszerűszabályozás sikeresnek bizonyult, és a gyakran feltett„megérte a hatalmas befektetést“ kérdésre igennel kellfeleljünk. Bármilyen hanyagság egyenlő mértékű abüntetendő nemtörődömséggel. Sajnos még mindigelőfordulnak olyan robbanások, amelyek demonstráljáka robbanás pusztító hatását, mind az embereken, mindaz üzemekben.

A gyújtóforrásokkal kapcsolatos megoldásokattöbbnyire másodlagos robbanásvédelemnek szoktákemlegetni és a prioritást azok a megoldások kapjákmelyeket elsődleges robbanásvédelemnek nevezünk,mint például: a nem gyúlékony anyagokra történőf igyelemfelkel tés, amelyek nem tudnakrobbanásveszélyes elegyet képezni.

Page 5: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

3

Nemzetközileg egységes villamosmérnöki tervezési szabályzatot hoztak létre az IECszabványok formájában és a jelentéseket is egységesítették, többnyire a CENELECszabványnak megfelelően. Az IEC, CENLEC és DIN szabványokban használatosszámozási sorrend most kerül szabványos formába. Ez az újraszervezés rengetegváltozást foglal magába, de a munka könnyebbé válik a jövőben.

A 94/9/EK direktívában az Európai Únió létrehozott egy kötelező erejű, egységestervezési előírást a robbanásbiztos rendszerek, készülékek és alkatrészek számáraés e direktíva alapját az EN szabványok adják hivatkozva a fentiekre és a CENELECés CEN szabványügyi hivatalokra.

Ezen szabványok segítségével a gyártó fe l téte lezhet i a tervezés és arobbanásbiztossági értékelés alatt, hogy biztonságos, robbanás-biztos rendszert,eszközt vagy alkatrészt fejlesztett ki, amely megfelel a 94/9/EK direktívának, ésamely az egységes és kötelező érvényű kritériumok szerint kerül bevizsgálásra egyaz EU által minősített vizsgáló állomáson. Ha a vizsgálati előírások sikeresenteljesültek, az EU által kijelölt vizsgáló állomás kiad egy ún. típusengedélyt, amelybiztosítja a szabványos formátumot Európában, tekintettel a robbanásbiztos eszközelvárt biztonságára, a legmagasabb vagy emelt biztonsági szinttel. Ezek a gyártóáltal biztosított EU-s típusengedélyek vagy értékelések az előfeltételei a magas vagyemelt biztonsági szintű rendszerek, készülékek és komponensek gyártásának ésforgalmazásának.

Hasonlóan egységes minőségi előírások szerepelnek a 94/9/EK direktívában atelepítésről és javításról, hogy ez a biztonságos állapot fenntartható legyen. A műszakiparamétereket is az EN szabványok definiálják.

A robbanásveszélyes berendezések egységes osztályozása adja a rendszerek éseszközök kiválásztásának és osztályozásának az alapját, a telepítésüket is beleértve.A megfelelő EN szabványok elkészülnek és egységessé válnak lépésről lépésre,ahogy az 1999/92/EK direktívának megfelelően készülnek. Ennek az EK direktívánakmegfelelően, egy Ex-es dokumentum az alapja egy potenciálisan robbanásveszélyesüzem felépítésének és üzemeltetésének. Csak egy ilyen dokumentum teszi lehetővéa rendszerek, készülékek és alkatrészek kiválasztását, a telepítését, üzemeltetését,karbantartását és végső fokon a szabvány követelményei szerinti javítását arobbanásvédelemnek megfelelően.

A direktívák eggyé váltak a nemzeti előírásokkal Németországban pl.: a KészülékBiztonsági Törvényben (GSG) és az Ipari Egészségügyi és Biztonsági Rendelettel(BetrSichV). A 94/9/EK direktíva egységes kötelező előírásokat fogalmaz meg, míga 99/92/EK direktíva nemzeti implementációja a minimális követelményekettartalmazza, amelyeket egy nemzeti szinten tovább lehet szigorítani.

A fentebb említett két direktíva használatával egy következetes rendszer hozhatólétre, amely sikeresen lehetővé teszi a robbanás megelőzését az emberek, akörnyezet és az anyagi javak hatásos védelmének érdekében.

A BARTEC biztonsági rendszereket, eszközöket és alkatrészeket fejleszt és gyárt,projekteket és megoldásokat kínál, illetve megvalósítja azokat.

Cégünk jelmondata:

BARTEC az emberek és a környezet védelme érdekébena komponensek, rendszerek és üzemek biztonságával

Műszaki fejlődés

Page 6: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

4

RobbanásA robbanás definíciója: egy hirtelen bekövetkezőreakció, amely gyors fizikai vagy kémiai oxidációvalvagy bomlással együtt hőmérséklet- és/vagynyomásváltozást okoz. A legismertebb reakciók agyúlékony gázok, gőzök vagy porok és a levegőbentalálható oxigén között játszódhatnak le.

Robbanásvédelem

Robbanásvédelem

A gyártási helyeken és munkahelyeken, robbanásveszélyes terület alakulhat ki, aholcsak a robbanás első két előfeltétele teljesül. Tipikus robbanásveszélyes területekvannak a vegyi üzemekben, finomítókban, festékgyárakban, festő üzemekben,tisztító berendezéseknél, malmokban, őrölt vagy más éghető porok tárolásáraszolgáló épületekben, tartályparkokban, éghető gázok, folyadékok és szilárdanyagok töltésére szolgáló területeken.

A két első tényezőnek – az éghető anyagnak és levegőnek – elegendő mennyiségbenkell jelen lennie a robbanásveszélyes közeg kialakulásához. A robbanásvédelemtörvényszerű definíciói – a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokbólszármaztatva – a munkahelyi környezettel állnak kapcsolatban. Ezen okok miatt, arobbanásvédelem fajtái általánosságban a levegő oxigénjével történő reakciókfelfedésére korlátozódnak. Az oxidációs folyamatok normális esetben hőmérsékletés nyomásemelkedést okoznak, ezért teljesítik a robbanás ismérveit.

Általánosan elfogadott tény, hogy egy zárt térben lévő 10 l mennyiségűrobbanásveszélyes keverék károkat, sebesüléseket képes okozni – különösen azemberi szervezetben. Ezen ok miatt, minden olyan terület, ahol ilyen mennyiségűrobbanásveszélyes keverék összegyűlhet, robbanásveszélyes terület besorolást kap.

Más vegyületek, mint például a klór - hidrogénnel reakcióba kerülve – szintén képesekrobbanóképes elegyet létrehozni, ami már a múltban robbanásokhoz is vezetett.Azonban, mivel ezek a reakciók általában tartályok vagy reaktorok belsejébenjátszódnak le, az üzemek biztonságával illetve környezetre gyakorolt hatásukkalállnak kapcsolatban, ezért az EU gépesítési direktívájában és a baleseti analízisbenfoglalkoznak velük.

Robbanási tartományA belsőégésű motorban a három tényező jó hatásfokkal működik együtt: azüzemanyag, a levegő/oxigén és a gyújtó szikra egy robbanást idéz elő a zárt hengerbelsejében. Hogy ez létrejöjjön az üzemanyag-levegő keveréknek helyesnek kelllennie. Ha az üzemanyagtank kiürült, a levegőszűrő eldugult vagy a gyújtás nemműködik, azaz ennek az ellenőrzött, hasznos robbanásnak egyik komponensehiányzik, a motor nem fog beindulni.

A levegővel kevert éghető anyagok rendelkeznek egy alsó és egy felső robbanásihatárral, ezen határok között található a robbanási tartomány. A munkahelyekbiztonságának meghatározásakor az alsó robbanási határ a legfontosabb érték,ezen értéktől 20%-kal kisebb lehetséges koncentrációt gyakran biztonságosnaklehet venni.

A robbanás alapjaiSzabályszerűen, hogy robbanás keletkezzen a normállégkörben, három tényezőnek kell egy időben jelenlennie:

■ éghető anyag

■ oxigén (levegő)

■ gyújtóforrás

robbanás

oxigén

gyújtóforrás éghető gázok

Page 7: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

5

Robbanásvédelem

Elsődleges robbanásvédelemAz elsődleges robbanásvédelem célja az éghető anyag vagy atmoszferikus oxigénhelyettesítése vagy a mennyiségek olyan szintre történő csökkentése, ahol arobbanásveszélyes keverék keletkezésének veszélye nem áll fenn.

Fokozott levegő keringtetés, levegővel történő öblítés elérhető strukturálismegoldásokkal ; mint p l . : a tö l tőál lomások nyi tott k ia lak í tása miatt arobbanásveszélyes keverék kis mennyiségben van jelen.

Az atmoszferikus oxigén kiváltása nem lehetséges megoldás olyan területeken, aholemberi munkaerőre van szükség. Ezen okból kifolyólag az ilyen területekenhasználható megoldások a következőkre korlátozódnak:

■ a robbanásveszélyes keverék képzésére alkalmas éghető anyagok eltávolításavagy korlátozása

■ az éghető anyagok kibocsátásának és így a robbanásveszélyes keverékkialakulásának megszüntetése vagy korlátozása, a szerelvények belsejében éskülsején, például:

- a koncentrációjuk korlátozásával- tokozatok használatával, amelyek inertizáló anyaggal feltöltöttek- természetes vagy mesterséges szellőztetéssel- koncentrációfigyeléssel, egy gázérzékelő rendszerrel,

amely figyelmeztetést ad/ vagy lekapcsolja a rendszert

A robbanás megelőzéseA robbanásbiztos termék képes a robbanási előfeltételek egyikének – agyújtóforrásnak – a kizárására, és ebben a formában fontos a szerepe arobbanásvédelem érdekében.A háztartásokban, az építési előírások biztosítják, hogy normális működtetés eseténrobbanásveszélyes légkör nem alakulhat ki. Ezen előírások tudatos korlátozása,mint például a tervezett, akadálytalan éghető gázok áramlása, vagy a szellőzésredukálása robbanáshoz vezethet, ha egy gyújtó forrás szintén jelen van.

A legkönnyebb és legegyszerűbb módszer a kis méretű és biztonságos robbanásmegértésére a gázöngyújtó vizsgálata. Amikor a gyújtó szelepét nyitják, egy kismennyiségű gyúlékony gáz távozik. Ez a gáz keveredik a környező levegővel, atűzkő szikrája begyújtja a keveréket, és egy gyenge hang hallható – az égésé.

A szeleptől kissé távolabb az éghető gáz már olyan kis mennyiségben van jelen,hogy a robbanás és a láng csak a szelep közvetlen környezetére korlátozódik. Másszóval, az öngyújtó kialakítása biztosítja a biztonságos működtetést.

A robbanás hatása zárt térben és nem légköri körülmények között – pl.: növeltnyomásviszonyok mellett – gyakran még erőteljesebb. Elegendő csak a gépjárművekmotorjainak hasznos alkalmazására gondolnunk.

Hatásos robbanásvédelem eléréséhez, hogy elkerüljük a nem kontrollált robbanást,amely nem szándékos és ezért hajlamos katasztrofális következményekkel járni,szükséges a három tényező közül egyet távol tartani.

A BARTEC termékek megakadályozzák, hogy a gyújtóforrások kialakuljanak, vagyolyan források keletkezzenek, ahol elektromosság található egy robbanásveszélyeskörnyezetben és ezzel hatásosan megelőzik a robbanás kialakulását, mivel a másikkét tényezőt – a levegő oxigénjét és gyakran a gyúlékony anyagot – nem lehetségesmegbízhatóan és folyamatosan kizárni a munkahelyekről.

Page 8: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

6

Nitrogén

Éter

Aceton

Ben

zin

Oxigén

Hid

rogé

n

Szén

A három tényező

Robbanásvédelem

■ Éghető folyadékok

Az éghető folyadékok gyakran szénhidrogén vegyületek, mint az éter, aceton, vagypetróleum. Ezen anyagok elegendő mennyisége képes gőz halmazállapotúvá válni,már szobahőmérsékleten is, és így robbanásveszélyes keverék jön létre a folyadékfelszínén. Más folyadékok felszínén ilyen légkör csak magasabb hőmérsékletenkeletkezik. Atmoszferikus körülmények között ez a folyamat erőteljesen függ afolyadék hőmérsékletétől.

Ezen okból kifolyólag a lobbanáspont vagy inkább a lobbanási hőmérséklet, egyfontos tényező, amikor éghető folyadékokról van szó. A lobbanáspont arra alegalacsonyabb hőmérsékletre utal, amelynél az éghető folyadék, megfelelő vizsgálatikörülmények között, képes elegendő gőzt képezni a felületén, és ezt a gőz-levegőkeveréket egy megfelelő gyújtóforrással meg lehet gyújtani.

A lobbanáspont fontos tényező a robbanásveszélyes területek osztályozásához. Amagasabb lobbanásponttal rendelkező éghető anyagok kevésbé veszélyesek, mintazok amelyek lobbanáspontja szobahőmérséklettel egyező vagy az alatti.

Éghető anyag porlasztásakor, köd keletkezik, amely nagyon kis cseppekből állnagyon nagy teljes felülettel, ahogyan ez ismerős lehet a flakonok vagy festőműhelyekesetén. Ilyen ködfelhő robbanhat. Ilyen esetben a lobbanáspont kevésbé fontos. Azéghető anyagból származó finom ködök esetén a viselkedésük nagyjából a gőzökismert viselkedéséből származtatható.

■ Éghető gázok

Az éghető gáz lehet kémiai elem mint pl.: a hidrogén, amely nagyon kis befektetettenergiával kölcsönhatásba hozható az oxigénnel. Az éghető gázok gyakran szénbőlés hidrogénből álló vegyületek. Ezek a gázok csak nagyon kicsi energiát igényelneka légköri oxigénnel történő reakcióhoz.

A gőz a folyadék olyan része – ha az éghető folyadékok robbanásvédelméről vanszó – amely a környező levegőbe párolgott a folyadék felszínén kialakult gőznyomáseredményeként, a folyadéksugár vagy a folyadékcseppek körül. A ködök speciálistípusba sorolhatóak, de a robbanási viselkedése miatt, a gőzökkel hasonlóankezelhetőek a biztonsági szempontok teljesítése céljából.

Éghető anyagokAz éghető anyagok lehetnek gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotúak. Amunkahelyekkel kapcsolatosan általánosságban a légköri oxigénnel történőkölcsönhatásukat kell figyelembe venni.

Page 9: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

7

O2

Robbanásvédelem

OxigénA levegőben található oxigén az éghető anyag bizonyos mennyiségét képes oxidálni/elégetni. Az arány elméleti úton meghatározható, melynek a neve sztöchiometrikuskeverék. Amikor az éghető anyag és a rendelkezésre álló oxigén mennyisége ehheza helyes arányhoz közeli, a robbanás hatása – hőmérséklet és nyomásemelkedés -a legpusztítóbb. Amennyiben az éghető anyag mennyisége túl kevés, az égésnehezen terjed, vagy meg is áll. Hasonló a helyzet, ha az éghető anyag mennyiségetúl sok a levegőben lévő oxigén mennyiségéhez képest.

Minden éghető anyag rendelkezik robbanási tartománnyal, amely természetesenfügg a rendelkezésre álló aktiválási energiától. Ezt általában a keverék villamosszikrával történő begyújtásával állapítják meg. A robbanási tartományt szegélyeziaz alsó és felső robbanási határ. Ez azt jelenti, hogy e szint alatt illetve fölött nemkövetkezik be robbanás. Ez a tény használható ki az éghető anyag levegővel történőelégséges felhígításával vagy a levegő/oxigén készülékbe való bejutásánakmegakadályozásával. Ez a második lehetőség azonban nem vagy csakkorlátozásokkal lehetséges olyan helyeken ahol emberi munkaerőre időről időreszükség van, és ezért inkább csak technológiai gépeknél alkalmazzák.

Cukor porFa por

Liszt por

Oxigén

Oxi

gén

O2

■ Éghető szilárd anyagok

A por, szálas vagy pehely formájú szilárd anyagok is reakcióba lépnek az atmoszféraoxigénjével, és ezáltal katasztrofális robbanást okozhatnak. Normál esetben többenergia szükséges a robbanás aktiválásához, mint a gázok és gőzök esetében.Azonban, amikor a gyulladás bekövetkezik, a reakció által termelt hő ésnyomásértékek magasabbak. A szilárd anyag vegyi tulajdonságain kívül a részecskékfinomsága és a teljes felület, amely növekszik a finomsággal, játszik fontos szerepet.A jellemzők, azok a folyamatok, amelyek közvetlenül a szilárd anyag felületéntörténnek. A paraffin-viasz gyertya meggyújtása és eloltása szemlélteti a szilárdanyaggal rövid idő alatt bekövetkező folyamatok sorozatát, amelyet egyszerűformában nehezen lehet bemutatni.

Egy kísérlet bemutatja, hogy amikor a gyertya kanócát meggyújtják, a paraffin-viasz megolvad, és aztán gőzzé válik, és ez a gőz táplálja a lángot. A gyertya eloltásaután, a paraffin gőz még érezhető, a megolvadt viasz megszilárdul, és a paraffingőz eloszlik. Ettől kezdve a paraffin-viasz gyertya újra ártalmatlan tárgy.

A por nagyon eltérően viselkedik, attól függően, hogy akár lerakódott rétegben vanjelen, vagy összefüggő porfelhőt alkot. A lerakódott por meleg felületen hajlamosizzásba jönni, míg a lokálisan vagy meleg felülettel történő érintkezés által begyújtottporfelhő azonnal robban. A porrobbanások gyakran felkavart izzó porrétegekkövetkezményei, amelyek már magukban hordozzák a gyújtáshoz szükségesenergiát. Amikor egy ilyen réteget felkavarnak, például mechanikus tisztításifolyamatokkal szállítás során, vagy nem megfelelő oltási kísérlet folyamán, azporrobbanáshoz vezethet.

Egy gáz- vagy gőz/levegő robbanás szintén felkavarhatja a port, ami gyakran vezetaz első, gáz-robbanás után egy második, por-robbanáshoz. Szénbányákban ametán/bányalég-robbanások sokszor kiváltottak szénpor-robbanásokat, amelyekkövetkezményei sokkal súlyosabbak voltak, mint az eredeti bányalég-robbanásé.

Page 10: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

8

GyújtóforrásokA technológia gépek nagy mennyiségű gyújtóforrással rendelkeznek. A következőáttekintésben szereplő gyújtóforrások mögött szereplő számok az alapszabványmegfelelő fejezetére utalnak:

(MSZ) EN 1127-1: 1997 „Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés ésrobbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan.“

Robbanásvédelem

Forró felületetek (5.3.2) keletkeznek a rendszerek, készülékek éskomponensek normál működése közben fellépő energiaveszteségek miatt.Fűtőtestek esetén ez szándékos. Ezek a hőmérsékletértékek többnyirekontrollálhatóak.Hibás működés esetén – például túlterhelés vagy megszorult csapágy – azenergiaveszteség, és emiatt a hőmérséklet, elkerülhetetlenül növekedni fog. Atechnológiai berendezéseket mindig úgy kell kiválasztani, hogy akár stabilizálódik –pl. akár elér egy végső hőmérsékletet -, akár nem megengedhető , és ezértelkerülendő hőmérsékletre melegedhet, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

Példák: tekercsek, ellenállások vagy izzók, meleg felületű gépek, fékek vagytúlmelegedő csapágyazás

Mechanikus szikrák (5.3.4) keletkeznek például őrlő- vagy vágógépek normálműködése közben és ezért nem megengedett a használatuk robbanásveszélyeskörnyezetben. Forgórészekben fellépő repedések, megfelelő kenés nélkül egymásonsúrlódó részek és ezekhez hasonló helyzetek szintén szikrákat okozhatnak hibásműködés esetén, és ezeket a hibákra való tekintettel figyelembe kell venni.A tokozatok elkészítéséhez használható anyagokról szóló speciális előírás ezengyújtóforrások előfordulási valószínűségének csökkentését szolgálják.

Példák: szerszámok, mint rozsdás kalapács és véső könnyűfémekkel érintkezésbelépve, vagy a villástargonca fém villája

Látható villamos szikrák - villámlások (5.3.5) normál esetben elégségesgyújtóforrásnak tekintendőek. Csak a nagyon alacsony energiatartalmú szikrák,amelyek csak mikrowattmásodperces energiával rendelkeznek, tekinthetőek túlgyengének egy robbanás elindításához. Ezen ok miatt, megfelelő intézkedéseketkell foganatosítani, hogy elkerüljük e gyújtóforrás előfordulását.

Példák: kapcsolási szikrák, kollektoroknál vagy csúszógyűrűknél fellépő szikrázás

Függetlenül attól, hogy villamos tápellátás jelen van-e vagy sem, villamos szikrakeletkezhet sztatikus elektromosság - (5.3.7) miatt. A tárolt energia szikraformájában szabadítható fel, és így gyújtóforrásként működhet. Mivel ez agyújtóforrás a vi l lamos tápel látástól függetlenül létrejöhet, nem-vi l lamosberendezések és alkatrészek esetén is számolni kell vele. A szeparációs eljárásokkaláll elsősorban kapcsolatban, ezért a gyújtóforrásokat ezen eljárásoknál figyelembekell venni.Normál működés közben fellépő súrlódás is lehet elektrosztatikus feltöltődés oka.Például hordozható készülékeket – pont a hordozhatóság miatt - nem lehet földelnivagy ekvipotenciális hálózatra kötni. A felhasználó ruhájával érintkezve akár normálműködés közben is stat ikusan fe l tö l tődhet . A megfele lő intézkedésekfoganatosításával a statikus elektromosságot is meg kell akadályozni, hogygyújtóforrássá váljon.

Példák: műanyagból készül t sz í jak, hordozható készülékek tokozata i ,szintetikus ruházat. Szeparációs folyamatok, amelyek papír vagy műanyagfilmet használnak, műanyag csőrendszerek

Page 11: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

9

Robbanásvédelem

Villámlás (5.3.8) és a villámlás hatása gyújtást okozhat egy robbanásveszélyesterületen. Villámlás mindig a robbanásveszélyes légkör gyújtását okozza. Azonbana gyújtás lehetőségét hordozza a villámlás által keletkezett magas hőmérséklet is.

A villámcsapás nagy áramsűrűsége is szikrákat okozhat a villámcsapás helyénekkörnyezetében.

Villamos sínezés és más földelt vil lamos tápellátás pl. gépek villamoskorrózióvédelme, kóboráramot okozhat, a katódos korrózióvédelem (5.3.6)potenciálkülönbséget okozhat a földelési pontok között. Ez az oka, hogy mindenvillamos vezető részegységet jól vezető csatlakozással kell ellátni, és így apotenciálkülönbséget biztonságos szintre lehet csökkenteni. Nem fontos, hogy avezetőképes egység a berendezés villamos vagy nem-villamos része, ha ez az okaannak, hogy potenciálkülönbség mérhető a külvilághoz képest.

Egy ekvipotenciális hálózatot kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy ilyen áramokvárhatóak-e vagy sem, vagy ismerjük-e a forrását.

Láng, forró gázok és részecskék (5.3.3) keletkezhetnek robbanómotorokbelsejében vagy elemzőberendezések normál használata során, és természetesenhibás működés esetén. Ilyen esetben védelmi intézkedéseket kell életbe léptetni,amelyek megakadályozzák a részecskék szabadba jutását.

Példák: belsőégésű motorok kipufogói vagyte l jes í tménykapcsolók ér intkezőinek erodálódó anyagaa kapcsoláskor keletkező szikrák miatt

A gyújtóforrások mellett, ahol a sugárzott energia eléri a robbanóképes elegyeta következőket érdemes megemlíteni:

Ultrahang (5.3.12),Elektromágneses sugárzás - rádióhullámok (5.3.9),Elektromágneses sugárzás - Infravörös sugárzás, látható fény (5.3.10),Ionizáló sugárzás - Ultraibolya sugárzás (5.3.11).

Ilyen sugárzással működő rendszerek, készülékek és alkatrészek akkor telepíthetőekés működtethetőek robbanásveszélyes területen, ha a paramétereik korlátozottak,megbízhatóak és a készülék ellenőrzés alatt áll.

Példák: adó és vevő berendezések, mobiltelefonok, infrakapuk ésolvasókészülékek

Legvégül, az adiabatikus összenyomás és rezgési hullám (5.3.13) egynegatív nyomású csőrendszer belsejében szintén gyújtóforrássá válhat.

Példák: hosszú fénycső eltörése hidrogén/levegő légkörben

Page 12: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

10

Robbanásvédelem

Karbantartás és ellenőrzés biztonságtech-nikai szakemberrel (1999/92/EK Direktíva)IEC/ (MSZ) EN 60079-17IEC/ (MSZ) EN 61241-17

Üzembehelyezés pl. minősítettszakember által (1999/92/EK Direktíva)

A gyártásra vonatkozó előírásokszerinti installációIEC/ (MSZ) EN 60079-14IEC/ (MSZ) EN 61241-14

Gyártó – gyártásközi ellenőrzés

Minőségbiztosítási rendszerüzemeltetése a 94/9/EK Direktíva szerint

Minősítő intézet által kiállított bizonylatEK típusvizsgálati bizonyítvány

Tervek a tervezési előírások szerintIEC/(MSZ)EN 60079-0 kiegészítésekkelIEC/(MSZ)EN 61241-00 kiegészítésekkel

Ötlet

Gyújtóforrások megelőzése

Üzembehelyezés

Karbantartás

Üzembehelyezés

Karbantartás

Page 13: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

11

Védelmi alapelvek

Védelmi alapelvek

A BARTEC cég ezeket a védelmi alapelveket a gépeinek különféle részeiben a leendőalkalmazásaiknak megfelelően használja. Más gyártók ipari termékeit szinténmegfelelő védelemmel látja el a BARTEC, hogy azokat robbanásveszélyeskörnyezetben használni lehessen.

Áttekintés

A védelmi alapelvek mindazon alapelvek amelyek kizárják a rendszerek, eszközökés komponensek gyújtóforrássá válását.

A súrlódás, ütés vagy elektrosztatikus feltöltődés által keltett szikrákat, mintgyújtóforrásokat a robbanásbiztos termékben el kell kerülni megfelelő anyagok ésépítési előírások alkalmazásával, és ezeket ellenőrizni illetve bizonyítani kell amegfelelő ellenőrzések során.

Négy védelmi alapelv védheti meg a készülékekket a gyújtóforrássá válástól. Azáttekintésben felsorolt védelmi típusokat külön fejezetekben tárgyaljuk.

Minden védelmi alapelv egyik fontos előfeltétele az, hogy azok a részek amelyekakadálytalan kapcsolatban vannak a robbanóképes légkörrel, nem melegedhetnekfel egy szint fölé, amely a gyújtási hőmérséklettől függ. Ez azt jelenti, hogy a gyújtásihőmérséklet minden védelmi mód számára fontos.

A védelmi alapelveket hasonlóan lehet alkalmazni villamos és nem-villamoseszközökre és gázokra illetve porokra. Az alapelvek lehetővé teszik a tervezéstkülönféle biztonsági kategóriákban a 94/9/EK Direktíva szerint.

Kategória 1 - maximális védettség, és így nagyon magas biztonsági szint

Kategória 2 - Fokozott szintű védettség és ezért magas biztonsági szint

Kategória 3 - Szokásos szintű védettség és ezért szokásos biztonsági szint

1. A robbanóképes keverék be tud hatolnia készülékbe és begyulladhat. Különféleintézkedésekkel biztosítani, hogy arobbanás ne terjedjen át a környezetre.

2. A készülék részei tokozattal vannakellátva, amely megakadályozza, hogya robbanóképes keverék hozzáférjen anormál működés közben fellépőgyújtóforrásokhoz, vagy a tokozatbabejusson.

3. Robbanóképes keverék bejuthat atokozatba, de ott nem gyulladhat be.Gyújtóképes szikrák és hőmérsékletkialakulását kell megelőzni.

4. Robbanóképes keverék bejuthat atokozatba, de ott nem gyulladhat be.Gyújtóképes szikrák és hőmérsékletcsak bizonyos határok között fordulhatelő.

Védelmi alapelv Gyúlékony anyag Védelmi mód Kategória

Gázok Nyomásálló tokozat 2

Kvarchomok-kitöltés 2Tokozott megszakító berendezés 3

Gázok és porok Túlnyomásos védelem 2

Légmentes lezárás 2

Gázok Olaj alatti védelem 2Korlátozott szellőzésű tokozat 3

Nem szikrázó komponens 3

Hermetikusan lezárt eszköz 3

Szigeteléssel lezárt eszköz 3Tokozott eszköz 3

n-túlnyomás 3

Porok Tokozat általi védelem 2

Gázok Fokozott biztonság 2Nem szikrázó eszköz 3

Kialakításból eredő védelem 2

Gázok és porok Energiakorlátozott áramkör 3Gázok Gyújtószikramentes védelem 2

Gyújtóforrások ellenőrzéséből 3fakadó védelem

Page 14: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

12

Védelmi alapelvek

Tervezési szabványok robbanásbiztosrendszerek, készülékek és komponensek számára– A berendezések

Az éghető gázok, gőzök és porok kezeléséből származó veszély egységes vegyiés fizikai folyamatokból keletkezik. Ezen ok miatt, a veszély elleni védelmet isegységes módon kell megalkotni.Közel általános egységes követelményt fogalmazott most meg a NemzetköziElektrotechnikai Bizottság az IEC, az európai szabványügyi hivatalok a CENELEC,a CEN, a DKE és a DIN.A gyártóknak és a felhasználóknak ragaszkodniuk kell ezekhez, és ahol fokozottvédelmi követelmények vannak, ott azokat az akkreditált ellenőrző laboratóriumokés a hatóságok is figyelemmel kísérik.

Nem műszaki intézkedésekA villamos készülékek biztonságos működtetésének szükséges előfeltételei arobbanásveszélyes területeken a robbanásbiztos berendezésgyártóknak, akivitelezőknek és a gyárak üzemeltetőinek közös összefogásának eredményekéntjött létre. Nagyon fontos, hogy egy ilyen üzemben dolgozó kezelő meggyőződjönarról, hogy a személyzet tudja azt, hogy a robbanás veszélye hogyan keletkezhet,és milyen intézkedésekkel lehet azt elkerülni.

Az alkalmazottakat alaposan ki kell képezni a robbanásvédelmi dokumentum szerint,amelyet az 1999/92/EK Direktíva alapján kell elkészíteni – a Német SzövetségiKöztársaságban a „BetrSichV Betriebssicherheitsverordnung“ (foglalkoztatottibiztonsági előírás) alapjain megvalósítva - és információval kell ellátni az írásosvállalati szabályzat szerint, melyet folyamatosan frissíteni kell. A BARTEC mint abiztonságtechnika specialistája kínál ilyen tanácsadást és továbbképzést.

Page 15: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

13

SzabványokA paraméterek megállapításáról, a zónabesorolásról, a rendszerek, készülékek éskomponensek tervezési szabványairól és a telepítésről illetve működtetésről – olyanterületeken ahol robbanásveszélyes gázok, gőzök és porok vannak jelen - szólószabványok áttekintését a lent található táblázat mutatja, amely a 2004 áprilisiállapotot tükrözi, így bizonyos módosítások lehetnek. A táblázatban a magyar címmelrendelkező szabványokat a magyar címükkel tüntettük fel.

Védelmi alapelvek

Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentumazonosító azonosító azonosítóIEC CEN/CENELEC DINKiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma

Alapok

Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. - EN 1127-1 DIN EN 1127-11. rész: Alapelvek és módszertan 2007-11-00 2008-02-00

Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. - EN 1127-2 DIN EN 1127-22. rész: Bányászati alapelvek és módszertan 2002-04-00 2002-07-00

EN 1127-2/prA1 DIN EN 1127-2/A12007-11-00 2008-01-00

Potenciális robbanásveszélyes környezetek. - EN 13237 DIN EN 13237A potenciális robbanásveszélyes környezetekben való használatra tervezett 2003-06-00 2003-11-00berendezések és védelmi rendszerek szakkifejezései és meghatározásuk

Gyúlékony gázok és gőzök jellemzői

Gázok és gőzök legnagyobb robbanási nyomásának és a - EN 13673-1 DIN EN 13673-1nyomásemelkedés legnagyobb sebességének meghatározása. - 2003-04-00 2003-09-001. rész: A legnagyobb robbanási nyomás meghatározása

Gázok és gőzök legnagyobb robbanási nyomásának és a - EN 13673-2 DIN EN 13673-2nyomásemelkedés legnagyobb sebességének meghatározása. 2005-09-00 2005-12-002. rész: A nyomásemelkedés legnagyobb sebességének meghatározása DIN EN 13673-2

Corrigendum 12007-08-00

Electrical apparatus for explosive gas atmosphere IEC 60079-1-1 - -Part 1-1: Flameproof enclosures „d“; Method of test for 2002-07-00

ascertainment for maximum experimental safe gap

Electrical apparatus for explosive gas atmosphere IEC/TR 60079-12 - -Part 12: Classification of mixtures of gases or vapours with 1978-00-00

air according to their maximum experimental safegaps and minimum igniting currents

Electrical apparatus for explosive gas atmospheres IEC/TR3 60079-20 - -Part 20: Data for flammable gases and vapours, 1996-10-00

relating to the use of electrical apparatus

Electrical apparatus for explosive gas atmospheres IEC 60079-4 - -Part 4: Method of test for ignition temperature 1975-00-00

Electrical apparatus for explosive gas atmosphere IEC 60079-4 AMD1 - -Part 4: Method of test for ignition temperature;Amendment 1 1995-06-00

Testing of mineral oil hydrocarbons - - DIN 51794Determination of ignition temperature 2003-05-00

Gyúlékony porok jellemzői

Electrical apparatus for use in the presence of combustible dust IEC 61241-2-1 - -Part 2: Test methods - Section 1: Methods for determining 1994-12-00

the minimum ignition temperatures of dust

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. - EN 50281-2-1 DIN EN 50281-2-12-1. rész: Vizsgálati módszerek. A legkisebb 1998-09-00 1999-11-00

gyulladási hőmérséklet meghatározási módszerei

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC/TR 61241-2-2 EN 61241-2-2 DIN EN 61241-2-22. rész: Vizsgálati módszerek. 2. főfejezet: Porrétegek fajlagos 1993-08-00 1995-08-00 1996-04-00

villamos ellenállásának meghatározási módszere IEC/TR 61241-2-2Cor. 11994-05-00

Page 16: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

14

Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentumazonosító azonosító azonosítóIEC CEN/CENELEC DINKiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma

Gyúlékony porok jellemzői

Electrical apparatus for use in the presence of combustible dust IEC 61241-2-3 - -Part 2: Test methods - Section 3: Method for determining 1994-09-00

minimum ignition energy of dust/air mixtures

Electrical apparatus for use in presence of combustible dust - prEN 61241-2-4 -Part 2: Test methods - Section 4: Method for determining 1993-05-00

the low explosive limit of dust/air mixtures

Robbanásveszélyes területek besorolása éghető gázok és gőzök szerint

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-10 EN 60079-10 DIN EN 60079-1010. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása 2002-06-00 2003-04-00 2004-08-00

Robbanásveszélyes területek besorolása éghető porok szerint

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-10 EN 61241-10 DIN EN 61241-1010. rész: Az olyan térségek besorolása, ahol gyúlékony porok 2004-06-00 2004-07-00 2005-04-00

vannak vagy lehetnek

* A regisztrációs szám változhat az IEC vagy ISO és CENELEC vagy CEN közötti egyeztetés miatt.

Védelmi alapelvek

Védelmi típusok - robbanásbiztos villamos berendezések - villamos berendezések -

■ éghető gázok és gőzök

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-0 EN 60079-0 DIN EN 60079-00. rész: Általános követelmények 2007-10-00 2006-07-00 2007-05-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-1 EN 60079-1 DIN EN 60079-11. rész: Nyomásálló tokozás „d“ 2007-04-00 2007-07-00 2004-12-00

DIN EN 60079-1Berichtigung 12006-09-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-2 EN 60079-2 DIN EN 60079-22. rész: Túlnyomásos védelem „p“ 2007-02-00 2007-11-00 2005-02-00

DIN EN 60079-2Berichtigung 12006-09-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-5 EN 60079-5 DIN EN 500175. rész: Készülékek védelme „q“ kvarchomoktöltéssel 2007-03-00 2007-11-00 2000-02-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-6 EN 60079-6 DIN EN 60079-66. rész: Készülékek „o“ olaj alatti védelemmel 2007-03-00 2007-05-00 2008-02-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-7 EN 60079-7 DIN EN 60079-77. rész: Készülékek „e“ fokozott biztonságú védelemmel 2006-07-00 2007-01-00 2007-08-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-11 EN 60079-11 DIN EN 60079-1111. rész: Készülékek „i“ gyújtószikramentes védelemmel 2006-07-00 2007-01-00 2007-08-00

Explosion-proof electro-technical apparatus IEC/TR 60079-13* - -Part 13: Construction and use of rooms or buildings 1982-00-00

protected by pressurization (report)

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-15 EN 60079-15 DIN EN 60079-1515. rész: Az „n“ védelmi módú villamos gyártmányok kialakítása, 2005-03-00 2005-10-00 2006-05-00

vizsgálata és megjelölése

Electrical apparatus for potentially explosive atmospheres IEC/TR 60079-16* - -Part 16: Artificial ventilation for the protection of analyser(s) houses 1990-04-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-18 EN 60079-18 DIN EN 60079-1818. rész: Kiöntőanyaggal légmentesen lezárt, „m“ védelmű villamos 2004-03-00 2004-04-00 2005-01-00

gyártmányok szerkezete, vizsgálata és megjelölése

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-25 EN 60079-25 DIN EN 5003925. rész: Gyújtószikramentes rendszerek 2003-08-00 2004-01-00 2004-09-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-26 EN 60079-26 DIN EN 60079-2626. rész: A II-es alkalmazási csoportú, 1 G kategóriájú 2006-08-00 2007-03-00 2007-10-00

villamos gyártmányok kialakítása, vizsgálata és megjelölése

Page 17: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

15

■ éghető gázok és gőzök

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-27EN 60079-27 DIN EN 60079-2727. rész: Gyújtószikramentes terepi busz (FISCO) 2008-01-002004-03-00 2006-10-00

és nem gyújtóképes terepi busz (FNICO) biztonsági elvei

28. rész: Optikai sugarat használó készülékek és átviteli IEC 60079-28 EN 60079-28 DIN EN 60079-28rendszerek védelme 2006-08-00 2007-03-00 2007-10-00

29-1. rész: Gázérzékelők. Éghető gázok érzékelőinek működési IEC 60079-29-1 EN 60079-29-1DIN EN 60079-29-1

követelményei 2007-08-00 2007-11-002006-07-00

29-2. rész: Gázérzékelők. Éghető gázok és oxigén érzékelőinek EC 60079-29-2 EN 60079-29-2DIN EN 60079-29-2

kiválasztása, I2007-08-00 2007-11-002007-11-00

30-1. rész: Villamos ellenállásos kísérőfűtés. Általános és IEC 60079-30-1 EN 60079-30-1 DIN EN 60079-30-1vizsgálati követelmények 2007-01-00 2007-04-00 2007-12-00

30-2. rész: Villamos ellenállásos kísérőfűtés. A tervezés, IEC 60079-30-2 EN 60079-30-2 DIN EN 60079-30-2a létesítés és a karbantartás alkalmazási útmutatója 2007-01-00 2007-04-00 2007-12-00

■ éghető porok

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-0 EN 61241-0 DIN EN 61241-00. rész: Általános követelmények 2004-07-00 2006-12-00 2007-07-00

IEC 61241-0 Cor. 12005-11-0

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-1 EN 61241-1 DIN EN 61241-11. rész: Védelem „tD“ tokozással 2004-05-00 2004-06-00 2005-06-00

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-4 EN 61241-4 DIN EN 61241-44. rész: „pD“ típusú védelem 2001-03-00 2006-12-00 2007-07-00

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-11 EN 61241-11 DIN EN 61241-1111. rész: „iD“ gyújtószikramentes védelem 2005-10-00 2006-12-00 2007-07-00

IEC 61241-11 Cor. 12006-02-00

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-18 EN 61241-18 DIN EN 61241-1818. rész: Védelem „mD“ légmentesen lezáró kiöntőanyaggal 2004-08-00 2004-11-00 2005-07-00

Védelmi típusok (robbanásvédelem) - Nem - villamos berendezések -

■ éghető gázok, gőzök és porok

Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN 13463-1 DIN EN 13463-11. rész: Alapmódszer és követelmények 2001-11-00 2002-04-00

EN 13463-1/AC DIN EN 13463-12002-07-00 Corrigendum 1pr EN 13463-1 2003-06-002007-03-00 DIN EN 13463-1

2007-05-00

Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN 13463-2 DIN EN 13463-22. rész: Védelem az áramlást korlátozó „fr“ tokozással 2004-11-00 2005-02-00

Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN 13463-3 DIN EN 13463-33. rész: Védelem nyomásálló tokozással „d“ 2005-04-00 2005-07-00

Non-electrical equipment for potentially explosive atmospheres - - -Part 4: Protection by inherent safety

Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN 13463-5 DIN EN 13463-55. rész: Szerkezetbiztonsági védelem „c“ 2003-12-00 2004-03-00

Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN 13463-6 DIN EN 13463-66. rész: Védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével “b” 2005-04-00 2005-07-00

Non-electrical equipment for potentially explosive atmospheres - - -Part 7: Protection by ...

Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN 13463-8 DIN EN 13463-88. rész: Védelem folyadékba való bemerítéssel „k“ 2003-09-00 2004-01-00

Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentumazonosító azonosító azonosítóIEC CEN/CENELEC DINKiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma

Védelmi alapelvek

Page 18: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

16

A táblázat segítségével, a Cím/Tartalom oszlopban felsorolt információkkalösszehasonlíthatóak a területi és nemzeti megfelelőjükkel. A területi és nemzeticímadás nem kell megegyezzen a „világi“ címmel. (Kérjük vegyék figyelembe atáblázat megjegyzéseit is!)

A BARTEC-nél a tervezési előírásokat folyamatosan alkalmazzák a villamoskészülékre. A megfelelőséget – a BARTEC-nél történő fejlesztés befejezése után –minősítő intézetek ellenőrzik, IEC Ex-tervezet szerinti ellenőrző laboratóriumok, azEurópai Únió ellenőrző laboratóriumai vagy nemzeti laboratóriumok, és amegfelelőség folyamatos ellenőrzését és megvalósítását minden gyártott termékesetén a minőségbiztosítási rendszer biztosítja. A gyártásközi ellenőrzések alatt, abiztonsággal összefüggő követelményeket a specifikációk alapján ellenőrzik, ésjelöléssel igazolják.

A BARTEC cég nem-villamos termékekkel is ellátja a vevőit, a több évtized alattösszegyűjtött tudást felhasználva.

Védelmi alapelvek

Megjegyzés a táblázat használatával kapcsolatban

A táblázat az IEC címek alapján készült, amennyiben nem létezik IEC dokumentum, ott az EN címek kerültek felhasználásra.A dátumformátum szabványosított kivitelű. A 2008.03.31-i állapotot tükrözi, amely elérhető volt a szerző számára. Ez a stílus általánosanelfogadottá válik, de nem minden dokumentum esetén vezették be.A táblázat a szabvány áttekintéséhez nyújt segítséget. A szabványokkal történő tényleges munka és beszerzésük esetén a legutolsókiadást kell beszerezni a kiadótól vagy a szabványügyi hivataltól.

Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentumazonosító azonosító azonosítóIEC CEN/CENELEC DINKiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma

Robbanásbiztonság a gyárakban: Telepítés karbantartás és javítás

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-14 EN 60079-14 DIN EN 60079-1414. rész: Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes 2007-12-00 2003-08-00 2004-07-00

térségekben (a bányák kivételével)

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC 61241-14 EN 61241-14 DIN EN 61241-1414. rész: Kiválasztás és felszerelés 2004-07-00 2004-09-00 2005-06-00

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-17 EN 60079-17 DIN EN 60079-1717. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása 2007-08-00 2007-09-00 2004-06-00

robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével)

Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC 60079-19 EN 60079-19 DIN EN 60079-1919. rész: Robbanásveszélyes közegekben 2006-10-00 2007-07-00 2008-02-00

(a bányák és robbanóanyagok kivételével)

Page 19: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

17

Védelmi alapelvek

A zónabesorolás fontossága és előnyei

A robbanásveszélyes területek zónákra történő felosztása kialakult gyakorlat. Ez azosztályozás a robbanásveszélyes légkör különféle veszélyeit veszi számításba, ésolyan robbanásvédelmi intézkedést engedélyez, ami a mérnöki biztonság és agazdasági hatékonyság szempontjait is figyelembe veszi. Az Európai Unió számára,a zónák definícióit egységes formában az 1999/92/EK direktíva tartalmazza. Aspeciális helyzet értelmezésével kell alkalmazni.

Az IEC 60079-10 körülbelül hasonló besorolást feltételez a gázok és gőzök esetén,amelyet a jövőben elkészülő és az amerikai NEC 505 szabványnak megfelelőenfelépülő üzemekre kell használni. Az IEC 61241-10 a por-robbanásveszélyesterületek zónabesorolásában szolgáltat információkat.A robbanásveszélyes légkört az előforduló robbanásveszélyes közeg gyakoriságaés időtartama szerint sorolják be.

Ez az osztályba sorolás adja az elvégzendő méréséket az 1999/92/EK Direktíva II.mellékletének „A“ fejezete szerint a 94/9/EK direktíva I. mellékletével együtt.

A robbanásveszélyes területek osztályozása

Zóna 0 Olyan térség. ahol az éghető anyagból, - amely lehet gáz, gőz vagy köd -, éslevegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag folyamatosan, vagy hosszú időnkeresztül, vagy gyakran jelen van.

Zóna 1 Olyan térség, ahol az éghető anyagból, - amely lehet gáz, gőz vagy köd -, éslevegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag normális működés közbenalkalmanként előfordulhat.

Zóna 2 Olyan térség, ahol az éghető anyagból, - amely lehet gáz, gőz vagy köd -, éslevegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag normális működés közben nemvalószínű, hogy előfordul, de ha mégis előfordul, csak rövid ideig marad fenn.

Zóna 20 Olyan térség. ahol az éghető porfe lhőből és levegő keverékéből á l lórobbanásveszélyes anyag folyamatosan, vagy hosszú időn keresztül, vagy gyakranjelen van.

Zóna 21 Olyan térség, ahol az éghető porfe lhőből és levegő keverékéből á l lórobbanásveszélyes anyag normális működés közben alkalmanként előfordulhat.

Zóna 22 Olyan térség, ahol az éghető porfe lhőből és levegő keverékéből á l lórobbanásveszélyes anyag normális működés közben nem valószínű, hogy előfordul,de ha mégis előfordul csak rövid ideig marad fenn.

Megjegyzések:1. A rétegeket, lerakódásokat és az éghető anyagból lévő halmokat úgy kell tekinteni, mint másfajta

forrásokat, amelyek képesek robbanásveszélyes légkört létrehozni.2. ‚Normális működés‘ azt az állapotot jelenti, amelyet az adott berendezés tervezési paraméterei

meghatároznak.3. A definíciók az EK direktívának megfelelnek. A HSE munkavállalói biztonsági szabályzatában a

robbanásveszélyes légkör definíciója megtalálható.Az (MSZ) EN 1127-13.17 fejezete a következőképpen határozza meg a potenciálisan robbanásveszélyes légkört: levegőés éghető gázok, gőzök, ködök és porok keveréke normál légköri körülmények között melybenbegyújtás után az égési folyamat továbbterjed a teljes elégetlen keverékben.3.19 fejezete a következőképpen határozza meg a veszélyes potenciálisan robbanásveszélyeslégkört: Potenciálisan robbanásveszélyes légkör, amely robbanás esetén károkat okoz.

Page 20: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

18

Védelmi alapelvek

Munkahelyeken a potenciálisan robbanásveszélyes területek többnyire zóna 1 és 2és/vagy zóna 21 és 22 besorolást kapnak. A zóna 0 és 20 besorolású területeknagyon kis, nehezen elérhető részekre korlátozódnak a munkahelyek esetén, vagytöbbnyire a technológiai berendezések belső részei kapnak ilyen besorolást.

Robbanási paraméterek

A robbanásvédelmi intézkedések, - amelyeket az éghető gázok, gőzök és porokkémiai- f iz ika i je l lemzői a lapján opt imal izá l tak -, kombináció jánakengedélyezhetőségéhez és ezek miatt a gyártók által kivitelezhető védelmekszabványosításához egy robbanási paramétereket tartalmazó rendszert hoztak létre.Ezeket az alkalmazási területekről származó mérési módszerekkel határozták meg.

Ahhoz, hogy egy éghető anyag az atmoszféra oxigénjével reakcióba léphessen egyrobbanás keretein belül, energiára van szükség.

Ez az energia például, közölhető egy felület segítségével. Egy fűtött felület növeli avele kapcsolatba kerülő robbanóképes elegy energiatartalmát. Ha a felületihőmérséklet kellően magas, ez a megnövelt energiatartalom robbanáshoz vezethet.Azonban, az energiát szolgáltathatja egy szikra vagy egy résből a robbanóképeskeverékbe kiáramló forró gázcsóva is. Mindkét típus különböző robbanásiparaméterek meghatározásához vezet.

Zóna 0

Zóna 1

Zóna 2

Zóna 20

Zóna 21

Zóna 22

Page 21: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

19

Gyulladási hőmérséklet – hőmérsékleti osztály

Sok tényező mint pl.: méret, alak, típus és a felületi minőség is hatással van agyulladási hőmérsékletre. Az IEC, CENELEC és más szabványügyi hivatalokmegállapodtak abban a gázok és gőzök esetén használandó módszerben, amelyetaz IEC 60079-4 „Method of test ignition temperature“ ír le. A módszer meghatározásaúgy történik, hogy a műszakilag lehető legkisebb értéket határozza meg.

E módszer felhasználásával a gázok és gőzök hőmérsékleti osztályokba sorolhatóak.Ezeknek a hőmérsékleti osztályoknak megfelelően, a robbanásbiztos berendezésekés más technológiai berendezések felületi hőmérsékletét úgy állapítják meg, hogy afelület ne tudjon gyújtást okozni. A szabvány ezen szabványos értékek alattmegengedhető többletértékeket és a szükséges biztonsági határokat részletesenmeghatározza.

Különböző típusú porok esetén a gyulladási hőmérséklet meghatározásának módjátszintén egységesítették, és az IEC 61241-2-1 számú dokumentumban adták ki.Kérjük jegyezzék meg, hogy a por lerakódott formában – az A jelű eljárássalmeghatározható – más gyulladási hőmérséklettel rendelkezik, mint felkevertformában – amelyet felhőként határozunk meg a B jelű eljárás szerint.

A rendszerek, eszközök és komponensek porok által elérhető részeire vonatkozómegengedett felületi hőmérsékletet úgy kapjuk meg, hogy az A jelű eljárássalmeghatározott értékből levonunk 75 K-t és 2/3-dal szorozzuk a B jelű eljárás soránkapott értéket. A két ilyen módon meghatározott érték közül a kisebb felel meg akészülék megengedhető felületi hőmérséklet értékének. A felület az a terület, amellyela por érintkezhet. Porok esetén nem létezik hőmérsékleti osztályba sorolás, ígymindig a megadott típusú port kell feltételezni. A paramétereket átfogó táblázatokbóllehet megszerezni, illetve laboratóriumok kérésre meghatározzák azokat, és egykis, nem hivatalos áttekintést is tartalmaz a következő táblázat.

Védelmi alapelvek

Hőmérsékleti A keverék gyulladási A villamos készülékosztályok hőmérséklet tartománya megengedett felületi

hőmérséklete

T1 > 450 °C 450 °C

T2 > 300 ... < 450 °C 300 °C

T3 > 200 ... < 300 °C 200 °C

T4 > 135 ... < 200 °C 135 °C

T5 > 100 ... < 135 °C 100 °C

T6 > 85 ... < 100 °C 85 °C

85 °CT 6

T 5T 4

T 3

T 2

T 1

Clas

se d

e te

mpé

ratu

re

100 °C100 °C

200 °C

300 °C 300 °C

200 °C

400 °C

500 °C

600 °C

135 °C

450 °C

85 °CT 6

T 5T 4

T 3

T 2

T 1

100 °C100 °C

200 °C

300 °C 300 °C

200 °C

400 °C

500 °C

600 °C

135 °C

450 °C

mér

sékl

eti o

sztá

ly

Page 22: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

20

Védelmi alapelvek

Különböző típusú porok gyulladási hőmérsékletei

A szilárd A érték B érték Megengedhető határhőmérséklet azanyag gyulladási gyulladási (A-75K) vagy 2/3*B kisebb értékemegnevezése hőmérséklet hőmérséklet

IEC 61241-2-1 IEC 61241-2-1„A“ eljárás „B“ eljárás 450... 300... 280... 260... 230... 215... 200... 180... 165... 160...lerakódott (°C) felhő (°C) > 300 > 280 > 260 > 230 > 215 > 200 > 180 > 165 > 160 > 135

Természetes anyagok porai (példák)

Gyapot 350 560 275

Barnaszén 225 380 150

Cellulóz 370 500 295

Gabonafélék 290 420 215

Fa gyanta 290 500 215

Fűrészpor (fa) 300 400 225

Kakaó 460 580 385

Kopra 290 470 215

Parafa 300 470 225

Takarmány koncentrátum 295 525 220

Vászon 230 440 155

Tejpor 340 440 265

Papír 300 540 225

Pektin 380 410 273

Szója 245 500 170

Keményítő 290 440 215

Feketeszén 245 590 170

Dohány 300 450 225

Tapióka 290 450 215

Tea 300 510 225

Tőzeg 295 360 220

Búzaliszt 450 480 320

Cukorpor 290 460 215

Vegyi technológiai anyagok porai (példák)

Cellulóz éter 275 330 200Izoszorbid dinitrát 240 220 146

Vulkanizálatlan gumi 220 460 145

Petróleum koksz 280 690 205

Poliszacharid deriv. 270 580 195

Polivinil acetát 340 500 265

Polivinil klorid 380 530 305

Korom 385 620 310

Laminált műanyag 330 510 255

Kén 280 280 186

Fémporok (példák)

Alumínium 280 530 205

Bronz 260 390 185

Vas 300 310 206

Réz-szilícium ötvözet 305 690 230

Magnézium 410 610 335

Mangán 285 330 210

Cink 440 570 365

Page 23: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

21

Védelmi alapelvek

Minimális gyújtási áramarány– Kísérletileg biztonságos maximális résvastagság– Robbanási alcsoportA meleg felületen történő gyulladás egy relatíve nagy, „makroszkopikus“keverékrészben keletkezik. Ezzel szemben, a szikra általi gyújtás a térfogat relatívekis, „mikroszkopikus” részéből terjed tovább. Egy kapacitás kisütésével vagy egyrezisztív/induktív villamos áramkör megszakításával a gázok és gőzök vagy porokosztályozhatóak olyan szempontból hogy mennyire könnyen gyújthatóak be a teljestérfogat mikroszkópikus részében.

A gázok és gőzök villamos gyújtásának értékelésére egy az IEC 60079-11szabványban definiált készülék segítségével, és metánnal, mint egy szabványosítottáramkör mellett alkalmazott referenciagázzal, történő összehasonlítást használják.Ez az összehasonlító érték a minimális gyújtási áramarány, MIC. Ez az értékhasználatos a gázok és gőzök II robbanási csoporton belüli IIA, IIB és IICalcsoportokba sorolására.

Egy hasonló besorolást végzünk, amikor egy résen keresztülhatoló forró gáz-sugárgyújtóhatását vizsgálva csoportosítunk. Az IEC 60079-1A „Method of test forascertainment of the experimental safe gap“ szerint egy vizsgálóberendezésbenegyeztek meg, amelyben egy gömb formában 20 cm3 térfogat található, amelyet 2félgömbből állítanak össze. Ezek 25-mm széles karimával rendelkeznek. Ez a gömbformájú tárgy egy nagyobb tartályba kerül, és mindkettőt megtöltik a vizsgálandókeverékkel. A 25 mm széles karimák között mérhető résvastagság, amelynél agömbön belül történő tíz gyújtási próba nem tudott átterjedni a külső tartályba akeverékre jellemző érték, és kísérletileg biztonságos maximális résvastagságnak,MESG-nek nevezik.

A résben szereplő folyamatok, amelyek megakadályozzák a robbanás tovaterjedésétmeglehetősen komplexek. A gázok és gőzök biztonságos résméretei alapján történőosztályozása kb. –kis átfedéssel – azonos a már ismertetett minimális gyújtásiáramarány segítségével létrehozott osztályokkal. Az IEC/TR 60079-12 tartalmazegy áttekintést a két módszer, MESG és MIC által létrehozott osztályozásról.

A biztonságos résméret-érték jelentős fontossággal bír a „nyomásálló tokozat“védelmi mód tervezése esetén; a minimális gyújtási áramarány fontos a„gyújtószikramentes védelem“ esetén. Ezen két védelmi mód esetén, a gázok ésgőzök IIA, IIB és IIC alcsoportjai fontosak. A gázokról és gőzökről rendelkezésreálló információk általában használhatóak ködök esetén is.

Az elektrosztatikus kisülés feltételeinek meghatározásához, a gázok és gőzökminimális gyújtási energiája a IIA, IIB és IIC alcsoportok besorolás segítségévelmegbecsülhető:

IIA kb. 300 µWsIIB kb. 50 µWsIIC < 50 µWs

Porok esetén, a paraméterek meghatározásához szükséges szabványok márelérhetőek, vagy előkészületi státusban vannak.

A minimális gyújtási energia, a minimális gyújtási áramhoz hasonló paraméter, azIEC 61241-2-3 alapján határozható meg éghető porok esetén.

Page 24: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

22

Védelmi alapelvek

A következő táblázat példákat mutat a gázok és gőzök megfelelőhőmérsékleti osztályba és robbanási alcsoportba történő besorolására:

Robbanási csoport MESG alapján történő besorolás

IIA IIB IIC> 0,9 mm ≤ 0,9... ≥ 0,5 mm < 0,5 mm

T1 > 450 °C Aceton Földgáz Hidrogén

Ammónia

Benzol - tiszta

Ecetsav

Etán

Etil-acetát

Etil-klorid

Szénmonoxid

Metán

Metanol

Metil-klorid

Naftalin

Fenol

Propán

Toluén

T2 > 300 ... ≤ 450 °C Etil-alkohol Etilén Acetilén

i amil acetát Etilén-oxid

n bután

n butil-alkohol

Ciklohexán

Ecet-anhidrid

T3 > 200 ... ≤ 300 °C Petróleum - ált. Etilén-glikol

Diesel olaj Hidrogén-szulfid

Kerozin

Fűtőolaj DIN 51603

n hexán

T4 > 135 ... ≤ 200 °C Acetaldehid Etil-éter

T5 > 100 ... ≤ 135 °C

T6 > 85 ... ≤ 100 °C Szén biszulfid

Gyulladásihőmérséklet

Hőmérsékletiosztályok

Page 25: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

23

Védelmi módok

Minden védelmi módra igaz, ahol a részegységek közvetlen kapcsolatban vannak arobbanásveszélyes közeggel, hogy a hőmérsékletük nem nőhet egy szint fölé.A környezeti hőmérséklet és a melegedés hatásainak figyelembe vételével, ahőmérséklet csak olyan szintet érhet el, amely megfelel a hőmérsékleti osztálynakvagy az éghető por megengedett hőmérsékletének, amely értékeket arobbanásveszélyes légkör elemzésével határozhatjuk meg.

Védelmi módok

Általános követelmények

AlapelvMinden a készülékek esetén általánosan használandó követelményt a szabványokfoglalnak össze

IEC 60079-0 gázok és gőzök esetén

IEC 61241-0 porok esetén és

(MSZ) EN 13463-1 nem-villamos termékek esetén.

Az általános tervezési követelmények keretein belül ezekben a szabványokban többvédelmi módot érintő egységesített védelmi előírások találhatóak, mint például azelektrosztatikus feltöltődés elleni védekezés, intézkedések a fém tokozatokpotenciálkülönbségének elkerülésére, vagy az ütések elleni mechanikai védettség.Bizonyos esetekben, egyéni, még specifikusabb szabványok ettől szigorúbbelőírásokat vagy éppen enyhébb előírásokat is támaszthatnak.

Ezek az előírások részben a robbanóképes gázok és gőzök esetén alkalmazottvillamos termékekre vonatkozó előírásokon alapulnak, a porok és a nem-villamostermékek esetén fellépő eltéréseket az egyedi alapszabvány tartalmazza. Az 1-től3-ig terjedő kategória-besorolás, amelynek meg kell felelni, szintén különbözőáltalános előírásokat tartalmazhat.

A robbanásbiztos villamos termékek alkalmazásához az általános működésihőmérsékletet -20 °C és +40 °C között definiálták. Az ettől előforduló lehetségeseltéréseket, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik a hőmérsékleti tartományt,szintén specifikálni kell.

A IIA, IIB és IIC alcsoportok számára a laboratóriumban kb +20 °C-on meghatározottértékeket ± 40 K hőmérsékleti tartományra alkalmazzák azaz -20 °C-tól +60 °C-ig.

Ezt a két hőmérsékleti tartományt, egyrészt a működési helyre jellemzőt illetve azeszköz működés közben fellépő melegedését kell figyelembe venni. A robbanásinyomás, a megengedett résméretek és a megengedett áramértékekmegváltoztathatják ezt a hőmérsékleti tartományt. Ezeket a készülék használatasorán figyelembe kell venni, illetve különleges tesztelési körülmények lehetnekszükségesek.

A jelölések használatával kapcsolatos információk

A továbbiakban felsorolt jelzések használata a nem-villamos termékek és a por-robbanásbiztos eszközök esetén még elbírálás alatt áll. Ezen ok miatt csak ideiglenesnektekinthetőek.

Page 26: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

24

Védelmi módok

Nyomásálló tokozatJelölés „Ex d“ II 2 G IEC 60079-0 szerintJelölés „d“ II 2 G (MSZ) EN 13463-1 szerint

AlapelvOlyan védelmi mód, amely esetén a robbanóképes közeg gyújtását okozó részekegy olyan tokozaton belül kerülnek elhelyezésre, amely képes a tokozaton belüllévő robbanóképes elegy robbanási nyomásának ellenállni és megelőzi a robbanástovábbterjedését a tokozaton kívül található robbanóképes elegyre.A technológiailag elkerülhetetlen rések olyan hosszúak és keskenyek, hogy a kifúvódóforró gázok, az alatt az idő alatt, amíg elérik a tokozat külső részét, elvesztik azenergiájukat, vagy, amennyiben a rések csak a gyártási folyamat során szükségesek,tömíthetőek megfelelő ragasztóanyaggal.

Fontos tervezési paraméterek■ Mechanikai szilárdság a megadott biztonsági tényezőnek megfelelően, hogy a

belső robbanási nyomásnak ellenálljon.■ Iránymutató értékként, feltételezhető, hogy a tokozaton belül kb. 0.8 MPa (8 bar)

jöhet létre és mivel ez a tokozat Ex d tokozatként kerül felhasználásra, így ki kellbírnia 1.2 MPa (12 bar) nyomást is.

■ A tokozaton lévő minden rést olyan keskenyen és hosszan kell kialakítani hogy akiáramló forró gáz ne legyen képes a robbanásveszélyes közeget begyújtani, amia potenciálisan robbanásveszélyes térben jelen lehet.

■ A gyújtásátterjedést megakadályozó résméretek, vastagság/hosszúság,különbözőek a IIA, IIB és IIC alcsoport esetén. A legszigorúbb előírások a résparaméterek tekintetében a IIC robbanási alcsoport esetén alkalmazotttokozatokra vonatkoznak.

Alkalmazások■ Olyan eszközök, amelyek normál működési körülmények között szikrák, villamos

ívek és/vagy meleg felületek keletkeznek, mint például kapcsolóberendezések,csúszógyűrűk, áramszedők, állítható ellenállások, biztosítók vagy lámpák,fűtőbetétek, dörzsfékek.

Gázok/Gőzök Gázok/Gőzök Porok

Védelmi mód Villamos nem-villamos villamosberendezés berendezés berendezés berendezés

Nyomásálló tokozat -Tokozott megszakító - -Nem-gyújtó komponens - -Túlnyomásos védelem

n-túlnyomás - -Védelem kitöltőanyaggal - -Olaj alá merítés -Fokozott biztonság - -Nem szikrázó eszköz - -Védelem kiöntőanyaggal -Hermetikusan lezárt eszköz - -Tokozott eszköz - -Szigetelt eszköz - -Tokozat általi védelem - -

Gyújtószikramentes védelem

Energiakorlátozott áramkör - -Korlátozott szellőzésű tokozat -Felépítésből eredő védelem - -Gyújtóforrások ellenőrzéséből - -fakadó védelem

Page 27: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

25

Védelmi módok

Nem-gyújtó komponensJelölés „Ex nC“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvAz Ex n védelmi mód olyan változata, amelynél a kontaktusok nyitják zárják azáramkört, és így potenciálisan képesek robbanást indítani, ahol a kontaktus maga,vagy a kontaktusok elhelyezésére szolgáló tokozat úgy lett kialakítva, hogy a IIA,IIB vagy IIC alcsoportbéli keverék begyújtását a normál üzemi körülmények közöttnem teszi lehetővé.

Fontos tervezési paraméterek■ A szabad belső térfogat ≤ 20 cm3.

■ A tokozatnak ellen kell állnia ≥10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek amaximális működési hőmérséklet felett.

■ A részegységek kombinációját alaposan le kell szigetelni vagy

■ A kontaktusok kialakítása olyan, hogy kioltják a kezdeti lángot.

■ AC 254 V és 16 A értékekre korlátozott.

■ L és C a teszt részeit alkotják.

■ A IIA, IIB és IIC robbanási alcsoportokat különbözően kell kezelni.

Alkalmazások■ Kapcsolóberendezések

Tokozat általi védelemJelölés „Ex tD“ II 2 D IEC 61241-0 szerint

AlapelvA tokozat olyan mértékben tömített, hogy a gyúlékony por nem képes behatolni. Akülső tokozat felületi hőmérséklete határolt.

Fontos tervezési paraméterek■ Az IEC/ (MSZ) EN 60529 szerint a minimális védelmi fokozat: IP 6X.

■ A felületen összegyűlő port figyelembe kell venni és a megengedhető felületihőmérséklet redukálható, ha a porréteg ≥ 5 mm.

Alkalmazások■ Különféle berendezések, amelyeknél normális működés során szikrák, villamos

ívek vagy meleg felületek keletkeznek és komplex ipari berendezések (vezérlők)amelyeknél ez a t ípusú védelmi mód alkalmazható a potenciá l isanrobbanásveszélyes környezetben.

Tokozott megszakító berendezésJelölés „Ex nC“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvKapcsoló berendezések -mint az Ex n védelmi mód olyan változata, ahol akontaktusok nyitják zárják az áramkört, és így potenciálisan képesek robbanástindítani- olyan tokozattal, amely képes ellenállni a IIA, IIB vagy IIC alcsoportbélikeverék a tokozat belsejében létrejövő robbanásának sérülés nélkül vagy a robbanáshatásának a külvilágba történő továbbítása nélkül.

Fontos tervezési paraméterek■ A szabad belső térfogat ≤ 20 cm3.

■ A tokozatnak ellen kell állnia ≥ 10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek amaximális működési hőmérséklet felett

■ AC 690 V és 16 A értékekre korlátozott.

Alkalmazások■ Kapcsolóberendezések

Page 28: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

26

Védelmi módok

n-túlnyomásJelölés „Ex pz“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvVédőgáz használata a tokozaton belül történő gyújtás megelőzésére, és a tokozatonbelül kialakuló robbanásveszélyes légkör kialakulását megelőzendő a környezetilégnyomástól nagyobb belső nyomás létrehozása és fenntartása.

Fontos tervezési paraméterek■ A túlnyomásos védelmi móddal szemben a legfontosabb eltérés az a megkötés,

hogy a tokozat nem tartalmazhat kibocsátó forrást és semmilyen éghető gázvagy gőz nem bocsátható ki.

■ Tokozás erőssége.■ Átöblítés szükséges a villamos berendezés üzembe helyezése előtt.■ Kikapcsolás vagy vészjelzés, ha a védőgáz-áram vagy a túlnyomásérték nem

megfelelő.

Alkalmazások■ Olyan berendezések, ahol normál működési körülmények között szikrák, villamos

ívek vagy meleg felületek keletkeznek és komplex ipari berendezések (vezérlők)amelyeket potenciál isan robbanásveszélyes légkörben kel l üzemeltetniilyen védelmi mód alkalmazásával.

■ Belső kibocsátó forrás nélküli analizátorok.

Túlnyomásos védelemJelölés „Ex p“ II 2 G IEC 60079-0 szerintJelölés „Ex pD“ II 2 D IEC 61241-0 szerintJelölés „p“ II 2 G/D (MSZ) EN 13463-1 szerint

AlapelvA környező légkör behatolását, a villamos berendezést tartalmazó tokozatba, egygyújtást nem okozó gáz (levegő, inert vagy más használható gáz) normál légkörinyomás feletti nyomással a tokozatba történő bejuttatásával előzzük meg. Atúlnyomás karbantartását a védőgáz folyamatos áramoltatásával vagy anélkül isfenn lehet tartani.

Fontos tervezési paraméterek■ Tokozás erőssége; a zárt, átöblített tokozatnak ki kell bírnia a normál működés

közben fellépő túlnyomásérték 1,5-szeresét.■ Átöblítés szükséges a villamos berendezés üzembe helyezése előtt.■ Kikapcsolás vagy vészjelzés, ha a védőgáz-áram vagy a túlnyomásérték nem

megfelelő.

Alkalmazások■ Olyan berendezések, ahol normál működési körülmények között szikrák, villamos

ívek vagy meleg felületek keletkeznek és komplex ipari berendezések (vezérlők)amelyeket potenciál isan robbanásveszélyes légkörben kel l üzemeltetniilyen védelmi mód alkalmazásával.

■ Nagy gépek, csúszógyűrűs vagy kollektoros motorok, Kapcsolószekrények,vezérlőszekrények és analizátor berendezések.

Page 29: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

27

Védelmi módok

Védelem kitöltőanyaggalJelölés „Ex q“ II 2 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvA tokozat feltöltése finomra őrölt porral, így a tokozaton belül, üzemszerű használatesetén, keletkező szikra nem képes a külső tér robbanásveszélyes légkörétbegyújtani. Nem lehet sem láng, sem a tokozat felületén magas hőmérsékletkialakulásának lehetősége.

Fontos tervezési paraméterek■ A kitöltőanyagnak, mint például homok, üvegszemcsék stb., speciál is

követelményeknek kell megfelelnie, mint ahogy a tokozat kialakításának is. Akitöltőanyag nem juthat ki a tokozatból sem normál működési körülmények között,sem pedig elektromos ív vagy a kitöltött tokozat belsejében lejátszódó folyamatokkövetkezményeként.

Alkalmazások■ Kondenzátorok, elektronikus alkatrészek vagy transzformátorok amelyek

potenciálisan robbanásveszélyes területen kerülnek elhelyezésre. Gyakran olyankomponensek, amelyekben szikrák vagy meleg felületek keletkeznek, de aműködésüket nem befolyásolja a finomra őrölt kitöltőanyag.

1)Olaj/ 2)Folyadék alá merítés1)Jelölés „Ex o“ II 2 G IEC 60079-0 szerint2)Jelölés „k“ II 2 G (MSZ) EN 13463-1 szerint

AlapelvAzokat a részeket, amelyek képesek begyújtani a robbanólépes elegyet, olaj vagymás nem-éghető, szigetelő folyadék alá merítik, és így az olaj szintje fölött és atokozaton kívül található gázokat és gőzöket az olaj alatt keletkezett villamos ívekés szikrák illetve a kapcsolással keletkező forró gázok vagy meleg felületek – mintpéldául egy ellenállás felülete, nem tudják begyújtani.

Fontos tervezési paraméterek■ Meghatározott, szigetelő folyadékok, pl. olaj

A folyadék védelme a szennyeződésektől és nedvességtől.■ Az olaj biztonságos szintjének biztosítása és ellenőrzése

- felfűtés vagy lehűtés során- szivárgások helyének meghatározása során

■ Nem hordozható készülékekre korlátozva.

Alkalmazások■ Nagy méretű transzformátorok, kapcsolóberendezések, indítóellenállások és

komplett indítóberendezések.

Page 30: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

28

Védelmi módok

Fokozott biztonságJelölés „Ex e“ II 2 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvTovábbi intézkedések biztosítják a védelem magasabb szintjét. Ez biztosítja azelfogadhatatlanul magas hőmérséklet és szikrák vagy villamos ívek kialakulásánakelegséges védelmét az olyan villamos berendezés belsejében és külsején amelynormál működése során nem tartalmaz magas hőmérsékletű elemet, nemkeletkeznek szikrák vagy ívek.

Fontos tervezési paraméterek■ A nem szigetelt, feszültség alatt lévő részekhez speciális védelmi előírásokat kell

használni.■ A légrések és kúszóáramutak hosszabbak az ipari kivitelekben használtakhoz képest.

Az IP védelemre speciális feltételek vonatkoznak, amelyekhez ragaszkodni kell.■ A tekercsek esetén a kivitelükre, a mechanikai szilárdságukra és a szigetelésükre

további előírások vonatkoznak és a tekercseket a magas hőmérséklettől védeni kell.■ A minimális keresztmetszetet meghatározzák a vezető, az impregnálás és a tekercs

megerősítés és a hőmérsékletfigyelő eszköz számára.

Alkalmazások■ Terepi anyagok, mint például kötődobozok, szekrények fűtési rendszerek,

akkumulátorok, transzformátorok, előtétek és kalickás motorok számára.

Nem szikrázó eszközJelölés „Ex nA“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvA kialakítás biztosítja elfogadhatatlanul magas hőmérséklet és szikrák vagy villamosívek kialakulásának elegséges védelmét az olyan villamos berendezés belsejébenés külsején amely normál működése során nem tartalmaz magas hőmérsékletűelemet, nem keletkeznek szikrák vagy ívek.

Fontos tervezési paraméterek■ A nem szigetelt, feszültség alatt lévő részekhez speciális védelmi előírásokat

kell használni.■ A légrések és kúszóáramutak előírtak.■ Bizonyos típusú eszközök esetén speciális követelményeknek kell megfelelni.

Alkalmazások■ Terepi anyagok, mint például kötődobozok, szekrények, villamos forgógépek,

speciális biztosítók, lámpák, akkumulátorok és cellák, transzformátorok ésalacsony energiájú eszközök.

Konstruktív védelemJelölés „c“ II 2 G/D (MSZ) EN 13463-1 szerint

AlapelvA rendszerek, készülékek és komponensek felépítése olyan, amely biztosítja hogyne váljanak gyújtóforrássá normál üzemi körülmények vagy hibás működés esetén.

Fontos tervezési paraméterek■ A tokozat anyagára vonatkozó előírások közül ugyanazok használandók amelyek

a többi védelmi mód esetén (lásd, pl., (MSZ) EN 60079-0).■ A komponensek úgy kell kiválasztani, hogy a felmelegedésük, pl. súrlódás által,

kizárható legyen..■ Továbbá, a normál működés során fellépő súrlódás nem vezethet elektrosztatikus

feltöltődéshez vagy szikrázáshoz.■ A felépítésre vonatkozó előírásokat - az (MSZ) EN 1127-1 szerint – a lehetséges

gyújtóforrások alapján igazolni kell.

Alkalmazások■ Jelenleg csak kevés információ áll rendelkezésre, mert a szabvány még csak

vázlati stádiumban létezik.

Page 31: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

29

Védelem kiöntőanyaggalJelölés „Ex m“ II 2 G IEC 60079-0 szerintJelölés „Ex mD“ II 2 D IEC 61241-0 szerint

AlapelvAzok a részek, amelyek szikrázás vagy hő miatt be tudnák gyújtani a robbanóképesközeget, ki vannak öntve oly módon, hogy megakadályozzák a robbanóképes elegybegyújtását. Ezt a komponens fizikai – különösen villamos, hő és mechanikai – ésvegyi hatásoknak ellenálló műanyagba történő betokozásával érik el.

Fontos tervezési paraméterek■ Tokozás:

- Lebomlással szembeni ellenállóképesség- Alacsony víz abszorpció- Különféle behatásokkal szembeni ellenállóképesség- A kiöntőanyagnak minden oldalról megfelelő vastagsággal kell rendelkeznie- Üregek csak korlátozott méretben engedélyezettek- Szabályként a kiöntőanyagból csak a kábelbevezetések állhatnak ki

■ A komponensek terhelhetősége korlátozott vagy csökkentett■ A feszültség alatt lévő részek között növelt rés szükséges

Alkalmazások■ Statikus tekercsek gyújtókban, mágnesszelepek vagy motorok, relék és más

korlátozott energiájú vezérlőelemek és komplett nyomtatott áramkörök.

Hermetikusan lezárt eszközJelölés „Ex nC“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvA berendezésben lehetnek üregek. Olyan a kialakítás, hogy a külső levegő nem tudbejutni.

Fontos tervezési paraméterek■ A lezárás olvasztási folyamattal történik, pl.:

- Lágyforrasz- Kemény forrasz- Hegesztés- Üveg és fém egyesítve

Alkalmazások

■ Szikrakeltő eszközök

Védelmi módok

Page 32: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

30

Tokozott eszközJelölés „Ex nC“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvA berendezés tartalmazhat üregeket, amelyek teljesen körülzártak pl. műgyanta,hasonlóan a kiöntőanyaggal történő védelmi mód esetén, és így a külső légkörbejutását megakadályozzák.

Fontos tervezési paraméterek■ Meg kel l akadályozni a készülék felnyitását normál működés közben,

a belső szabad térfogat ≤ 100 cm3

■ Külső csatlakozóelemeknek, sorkapcsoknak vagy kábelnek rendelkezésre kell állnia■ A szigetelőanyagnak ellen kell állnia ≥ 10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek a

maximális működési hőmérséklet felett■ A rugalmas szigetelőanyagok mechanikailag nem sérülhetnek normál működési

körülmények között; a szigetelő tulajdonságukat meg kell őrizniük az eszközszervizciklusai között

Alkalmazások■ Érintkezőrendszerek, statikus tekercsek gyújtókban, mágnesszelepek vagy

motorok és komplett nyomtatott áramkörök.

Védelmi módok

Szigetelt eszközJelölés „Ex nC“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvA berendezés tartalmazhat üregeket, amelyek teljesen körülzártak, hasonlóan akiöntőanyaggal történő védelmi mód esetén, és így a külső légkör bejutásátmegakadályozzák.

Fontos tervezési paraméterek■ Meg kel l akadályozni a készülék felnyitását normál működés közben,

a belső szabad térfogat ≤ 100 cm3

■ Külső csatlakozóelemeknek, sorkapcsoknak vagy kábelnek rendelkezésre kell állnia■ A rugalmas szigetelőanyagok mechanikailag nem sérülhetnek normál működési

körülmények között; a szigetelő tulajdonságukat meg kell őrizniük az eszközszervizciklusai között

Alkalmazások■ Érintkezőrendszerek, statikus tekercsek gyújtókban, mágnesszelepek vagy

motorok és komplett nyomtatott áramkörök.

Page 33: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

31

Gyújtószikramentes védelemJelölés „Ex i“ II 2 G IEC 60079-0 szerintJelölés „Ex iD“ II 2 D IEC 61241-0 szerint

AlapelvGyújtószikramentes védelmű villamos berendezések csak olyan áramkörökettartalmaznak, amelyek teljesítik a gyújtószikramentes áramkörök követelményeit.A gyújtószikramentes áramkörök olyan áramkörök, amelyekben nem keletkezik olyanszikra, sem olyan mértékű melegedés - a szabványban lefektetett ellenőrzésikörülmények között-, hogy az a IIA, IIB vagy IIC alcsoportbéli anyag és levegő/porrobbanóképes keverékét begyújtsa. A szabványban előírt ellenőrzési körülményeka normál működési- és néhány hibaállapotot fednek le.

Fontos tervezési paraméterek■ Néhány komponens használata az elektronikus áramkörök létrehozásához.■ Alacsonyabb megengedett terhelés a normál ipari alkalmazásokhoz képest a

komponenseken figyelembe véve a következőket- a feszültség arányos az áramerősséggel- az áram arányos a melegedéssel

■ A feszültség és áram, a biztonsági tartalékkal együtt, folyamatosan olyan alacsonyszinten tartottak, hogy nem keletkezhet nem megengedett hőmérséklet, és azáramkör megszakítása vagy rövidre zárása során a szikrák és villamos ívek olyan kisenergiával rendelkeznek, hogy nem képesek begyújtani a robbanóképes közeget.

■ A védelmi mód legjobb jellemzése az a tény, hogy a IIA alcsoportbeli robbanóképeskeverék csak néhány száz µW energiát igényel a begyújtáshoz míg a IIC alcsoportesetén ez az érték csak 10µW.

Alkalmazások■ Mérő- és ellenőrzőberendezések, vezérlések.■ Fizikai, kémiai vagy mechanikai úton és korlátozott energiával működő érzékelők.■ Beavatkozószervek, amelyek optikai, akusztikai és bizonyos mértékben,

mechanikai módon működnek.

Energiakorlátozott áramkörJelölés „Ex nL“ II 3 G IEC 60079-0 szerint

AlapelvEzekben az áramkörökben a szabványban előírt ellenőrzési körülmények közöttolyan mértékű szikra vagy hő nem keletkezik, amely képes begyújtani a IIA, IIB ésIIC alcsoportba tartozó robbanásveszélyes elegyet, vagy por keveréket.Az ellenőrzések a normális működtetést és a szabványban meghatározotthibaállapotokat fedik le. A megengedett áram- és feszültségértékek meghaladják agyújtószikramentes védelmi mód szabványban rögzített értékeit.

Fontos tervezési paraméterek■ Az áramkör és a komponensek terhelése által teljesítendő követelmények

alacsonyabbak, mint a gyújtószikramentes védelmi módnál meghatározottak.■ A hibák figyelembevételével is, alacsonyabb követelmények vannak.

Alkalmazások■ Mérő- és ellenőrzőberendezések, vezérlések.■ Fizikai, kémiai vagy mechanikai úton és korlátozott energiával működő érzékelők.■ Beavatkozószervek, amelyek optikai, akusztikai és bizonyos mértékben,

mechanikai módon működnek.

Védelmi módok

Kialakításból eredő védelemJelölés „g“ II 2 G/D IEC 60079-0 szerint

AlapelvA készüléken belül található folyamatok, mint pl.: relatív sebesség és ütközésienergia, olyan kis dinamikus energiaszinten vannak, hogy a robbanóképes elegybegyújtása nem lehetséges. A szabvány még kezdeti vázlat állapotban van, az ilyeneszközök a 94/9/EK Direktíva érvényességi körén kívül helyezkednek el, azon okmiatt, hogy nem tartalmaznak potenciális gyújtó forrást.

Page 34: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

32

Korlátozott szellőzésű tokozatJelölés „Ex nR“ II 3 G IEC 60079-0 szerintJelölés „fr“ II 3 G (MSZ) EN 13463-1 szerint

AlapelvA tokozatok kialakítása úgy történik, hogy a gázok bejutása korlátozott.

Fontos tervezési paraméterek■ A tokozaton belüli energiaveszteség, amennyiben szikrázó komponenst tartalmaz,

csak olyan hőmérsékletemelkedést okozhat amely a környezeti hőmérséklethezképest ≤ 10 K.

■ Az ilyen tokozattal ellátott eszközök lehetővé kell tegyék a gőzmentességmonitorozását, és a telepítés illetve karbantartás utáni vízhatlanságot.

■ A hőmérsékleti osztály meghatározása a tokozatok külső felületi hőmérséklete alapjántörténik, függetlenül attól, hogy szikrázó komponenst tartalmaznak-e vagy sem.

■ A rugalmas szigetelőanyagok normál működés során mechanikai sérülést nemszenvedhetnek; a szigetelő tulajdonságukat meg kell őrizzék az eszközszervizintervalluma alatt.

■ Az öntött szigetelőanyagoknak ellen kell állniuk ≥ 10 K tartós hőmérséklete-melkedésnek a maximális működési hőmérséklet felett.

Alkalmazások■ Kapcsolóberendezések, mérő és monitoring illetve információs rendszerek és

készülékek.

Védelmi módok

Gyújtóforrások ellenőrzéséből fakadó védelemJelölés „b“ II 2 G/D (MSZ) EN 13463-1 szerint

Lehetséges alapelvA normál működés során a gyújtóforrások monitorozása, amelyek nincsenek jelen,de keletkezhetnek, mint például részek felmelegedése, kritikus esetekben esetlegbekövetkező reakciók. Jelen pillanatban csak elméleti szinten létezik a szabványvázlata.

Fontos tervezési paraméterek■ Kidolgozás alatt – További vizsgálatok szükségesek.

Alkalmazások■ Nem ismert alkalmazás a szabvány jelenlegi fejlesztése miatt.

Speciális védelemAzon eszközök, amelyek védelme nem teljesen egyezik meg semelyikvédelmi móddal, de összehasonlítható védettséget biztosítJelölés „Ex s“ II 1/2/3 G IEC 60079-0 szerint

Page 35: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

33

A jelölés tartalmaA rendszerek, berendezések és komponensek jelölésének szabályait a szabványokegységesen meghatározzák az általános műszaki követelményeknek megfelelően.

Mivel az Európai Unió tagországai megegyeztek, hogy a jövőben egységeskövetelményeket fogalmaznak meg, és a nem villamos rendszerek, berendezésekés komponensek egységes osztályozását vezetik be, a jelöléseket isegységesítették. Így további jelzéseket vezettek be.

Ezeket a 94/9/EK direktíva definiálja a „Devices and protective systems for use inhazardous areas“.

Ez a direktíva a villamos berendezéseket tartalmazza, és a fenti ok miatt a jelölésekettovábbi szimbólumokkal látták el.

Minden robbanásveszélyes környezetben használható berendezésnek és védelmieszköznek jelölnie kell a tervezett felhasználási területet.

AlapelvA jelölésnek a következőket kell tartalmaznia■ A gyártó, aki a terméket piacra dobta.■ A termék megnevezése, amellyel azonosítható.■ Az alkalmazási csoport Földfelszín alatt I

Földfelszín felett II,Gázok és gőzök - G -, porok - D – vagy bányák - M -

■ A kategóriabesorolás, amely mutatja, hogy az eszköz csak bizonyos zónákbanalkalmazható.

■ Az eszköz által teljesített védelmi mód(ok).■ A robbanási csoport, és ha szükséges, a robbanási alcsoport, amelyben

használható és■ A hőmérsékleti osztály, amelynek a termék megfelel■ A minősítő intézet, amely a bizonylatot kiállította, a szabvány vagy a szabvány

revíziója, amely alkalmazható az eszközre, beleértve a minősítő intézet által adottbizonylat számát, és, ha szükséges, milyen speciális állapotokat kell mégfigyelembe venni.

Emellett, azok az információk, dokumentumok, amelyek szükségesek egy hasonlóipari berendezéshez, rendelkezésre kell álljanak.

Jelölés

Jelölés

A következő termékcsoportokat különböztetjük meg

Termékcsoport II földfelszín felettKategória 2 Zóna 1 - ban alkalmazhatóGázok, gőzök vagy ködök jelölés a G előtaggal

A 94/9/EK direktívának megfelelően, minden eszköz jövőbeli jelölése akövetkezőképpen kell kinézzen:

0044 II 2 Ga 94/9/EK Direktíva szerint

Megfelelőségi jelzés0044 Minősítő intézet, amely – ha szükséges – bizonylatolja a minőségügyirendszert vagy a terméket

Page 36: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

34

Védelmi mód, robbanási csoport/alcsoport és hőmérsékleti osztály, amelynekmegfelelően elkészítették a berendezést és amelynek megfelel, a továbbiakban avillamos berendezések szokásos jelölései között lesznek megtalálhatóak.

EC típusvizsgálati bizonylat: PTB 97 ATEX 1065 XX = speciális feltételekPTB 97 ATEX 1064 UU = komponens bizonylat – nincs hőmérsékleti osztály

A jelölések egy példája – villamos berendezés

Jelölés

BARTEC 07-3353-31../.... típus II 2G Ex d IIC T6 PTB 97 ATEX 1065 X

BARTEC 07-3353-31../.... típus

Ex d IIC T6

PTB 97 ATEX 1065 X

Gyártó ésTípus jelölés

Az (MSZ) EN 60079-0 szabványnak megfelelően gyártva

Nyomásálló tokozat

Nem bányászati berendezés„C“ alcsoportT6 hőmérsékleti osztály

A minősítő intézet jelzése

1997-ben bizonylatolva először

ATEX generációA minősítő intézet azonosító számaHa rendelkezésre áll – a speciális feltételeket megvizsgálni:pl. „A fénykibocsátó egységet úgy kell felszerelni, hogyaz mechanikai védelemmel rendelkezzen ütési energia eseténaz (MSZ) EN 60079-0; 24.4.2 fejezetben leírtaknak megfelelően“

Terület Robbanási veszély Az alkalmazott eszközosztályozása igényelt jelölése

Termékcsoport Kategória

Földfelszín alatt Működtetés robbanásveszély esetén I M 1

Földfelszín alatt Lekapcsolás robbanásveszély esetén I M 2 és M 1

Minden más Zóna 0 II 1 G

Minden más Zóna 1 II 2 G + 1 G

Minden más Zóna 2 II 3 G + 2 G + 1 G

Minden más Zóna 20 II 1 D

Minden más Zóna 21 II 2 D + 1 D

Minden más Zóna 22 II 3 D + 2 D + 1 D

Page 37: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

35

Jelölés

CE jelölésazonosító-számmal2

CE jelölésazonosító-számmal2

I & II csoportba tartozóberendezés,

M1 & 11 kategória ésÖnműködő védelmi rendszerek

és

1 és komponenseik, ha egy külön bizonylat tárgyát képezik.

2 Minősítő intézet azonosító száma, amely a minőségbiztosítási rendszert értékelte (MÉ) vagy a terméket bevizsgálta.

EK típus vizsgálati jegyzőkönyv

Gyártás MÉtermék-vizsgálat

vagy

I & II csoportba tartozóberendezés,

M2 & 21 kategória

II csoportbatartozó

berendezés,31 kategória

A megfelelőség megállapításának lentebb közölt módszerét a 94/9/EKDirektíva tartalmazza.Minden termékkategória esetén a Direktíva megadja, hogy a gyártónak milyenmódszerekhez kell ragaszkodnia egészen a Megfelelőségi Nyilatkozat kiállításáig.Az alábbi áttekintésben láthatóak ezek a módszerek, különböző megfelelőségikategóriák esetén.

Az egyedi direktívák előírásainak történő megfelelőség

Megfelelőségi Értékelési EljárásA megfelelőségi és CE jelöléshez szükséges módszerek

Belsőégésű motor,Villamos berendezés

igen nem

EK típus vizsgálati jegyzőkönyv

Termék MÉTervnek valómegfelelőség

CE jelölésazonosító-számmal2

EKmegfelelőségi

nyilatkozat

EKmegfelelőségi

nyilatkozat

EKmegfelelőségi

nyilatkozat

EKmegfelelőségi

nyilatkozat

CE jelölésazonosító-számmal2

és

vagy

Belsőgyártásellenőrzés

A műszakidokumentáció

eljuttatásaa minősítő intézet

részére

CE jelölésazonosító szám

nélkül2

CE jelölésazonosító szám

nélkül2

EKmegfelelőségi

nyilatkozat

EKmegfelelőségi

nyilatkozat

Belsőgyártásellenőrzés

Page 38: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

36

Jegyzetek

Page 39: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

37

94/9/EK Direktíva

Az Európai Parlament és a Tanács 94/9/EK

irányelve (1994. március 23.)

robbanásveszélyes légkörben való

használatra szánt felszerelésekre és

védelmi rendszerekre vonatkozó

tagállami jogszabályok közelítéséről

A direktívák tartalma változhat. A direktívák, és természetesen a mellékletek ésmagyarázatok, aktuális verzióját megtalálhatja honlapunkon, amely a következőcímen érhető el: www.bartec.de/homepage/atexinfo/index.htm

Page 40: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

38

94/9/EK Direktíva

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre éskülönösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 189b. cikkébenmegállapított eljárásnak megfelelően,mivel a tagállamok feladata, hogy a területükön tartózkodószemélyek, valamint adott esetben a háziá l latok ésvagyontárgyak biztonságáról és egészségérőlgondoskodjanak, különösen olyan munkavállalók tekintetében,mindenekelőtt a potenciálisan robbanásveszélyes légkörbenhasználatos felszerelések és védelmi rendszerek használatábólszármazó veszélyekkel szemben;

mivel a tagál lamokban kötelezően alkalmazandórendelkezések határozzák meg a robbanásveszélyes légkörbentörténő felhasználásra szánt felszerelések és védelmirendszerek használata által elérendő védettségi szintet; mivelezek a rendelkezések általában a robbanásveszélyeslégkörben használandó felszerelések tervezésére és szerkezetifelépítésére hatással levő elektromos és nem elektromosműszaki jellemzőket írják elő;

mivel az i lyen fe lszere lésekkel szemben támasztottkövetelmények tagállamonként alkalmazásuk terjedelme és azalkalmazott vizsgálati módszerek vonatkozásában eltérőek;mivel ezek az eltérések ezért akadályozzák a Közösségen belüliszabad kereskedelmet;mivel a szabad kereskedelmet akadályozó ilyen tényezőkmegszüntetése csak a nemzeti jogrendszerek közelítése útjánlehetséges; mivel ezt a célkitűzést az egyes tagállamokönmagukban nem képesek megfelelően megvalósítani; mivelez az irányelv csak a hatálya alá tartozó felszerelések szabadmozgásához szükséges alapvető fontosságú követelményeketírja elő;

mivel a szabad kereskedelem technikai akadályainakmegszüntetését célzó rendeleteknek a 1985. május 7-i tanácsihatározatban [3] meghatározott új megközelítést kell követniük,amelyek megkövetelik a biztonsággal és egyéb társadalmie lvárásokkal kapcsolatos a lapvető követelményekmeghatározását, a tagállamokban már meglévő, megalapozottvédelmi színvonal csökkentése nélkül; mivel az említetthatározat elrendeli, hogy egyetlen irányelvben igen nagy számútermék szabályozását kell biztosítani annak érdekében, hogyelkerülhető legyen a gyakori módosítás és az irányelvekszámának indokolatlan mértékű növekedése;

mivel a felszerelések szerkezeti felépítését szabályozó előírásokbevezetésén keresztül a tagállamok a robbanásveszélyeslégkörben használt elektromos felszerelésekkel kapcsolatosjogszabályainak a közelítéséről szóló jelenlegi irányelvek pozitívelőrehaladást jelentenek a robbanás elleni védelem biztosításaterén, amely intézkedések elősegítik a szabadkereskedelmetis ezen a területen; mivel ezzel párhuzamosan szükségessévált a meglévő irányelvek felülvizsgálata és kibővítése, mertteljes egészében meg kell szüntetni az ilyen felszerelésekhasználatából eredő potenciális veszélyeket. Ez különösenazokat az intézkedéseket érinti, amelyek biztosítják, hogy afelszereléshasználók és harmadik személyek hatékonyvédelmét már a tervezési és gyártási folyamatokban figyelembevegyék;

mivel a veszély jellegének megfelelően a védőintézkedésekés vizsgálati módszerek gyakran nagyon hasonlóak, vagyazonosak a föld alatti munka során és a felszínen használt

felszerelések esetében; mivel ezért kifejezetten szükséges,hogy mindkét csoport felszereléseit és védelmi rendszereitegyetlen irányelv szabályozza;mivel az előzőekben említett két felszereléscsoportotnagyszámú kereskedelmi és ipari ágazatban használják, ésezért ezek a felszereléscsoportok számottevő gazdaságijelentőséggel bírnak;

mivel a felszerelések és védelmi rendszerek biztonságiszintjének a biztosítása érdekében lényeges az alapvetőbiztonsági és egészségvédelmi követelmények betartása; mivelaz ilyen alapkövetelményeket olyan általános jellegű éskiegészítő alkövetelményekre osztották fel, amelyeknek avédőfelszereléseknek és rendszereknek meg kell felelniük;mivel különösen a kiegészítő követelményeket kell a fennállóvagy potenciális veszélyek esetén figyelembe venni; mivel avédőfelszerelésekre és rendszerekre vonatkozó előírásoknaklegalább egy ilyen követelménynek kell megfelelniük olyanesetekben, amikor ez szükséges azok megfele lőműködéséhez, illetve rendeltetésszerű felhasználásuk esetén;mivel a rendeltetésszerű felhasználás fogalma elsődlegesfontosságú a védőfe lszere lések és rendszerekrobbanásbiztossá tételét illetően; mivel alapvető követelmény,hogy a gyártók termékeikről tel jes körű információkatszolgáltassanak; mivel ezért az is szükséges, hogy az ilyenfelszerelések jól megkülönböztethető, egyértelmű jelöléssellegyenek ellátva, amely utal arra, hogy robbanásveszélyeslégkörben való használatra készültek;

mivel fennáll a 118a. cikk rendelkezései alapján egy irányelvkidolgozásának szándéka a robbanásveszélyes légkörbenvégzett munkavégzéssel kapcsolatosan; mivel ennek akiegészítő irányelvnek különösen a felhasználás és/vagy típusmiatt, illetve telepítés során előidézett robbanásveszély ellenivédelmére kell vonatkoznia;mivel a felszerelések biztonságos alkalmazása érdekében azalapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekbetartása kötelező; mivel az ilyen követelmények teljesítésevonatkozásában figyelembe kell venni a gyártás időpontjábanalkalmazott technológiát;

mivel ezért ez az irányelv csak az alapvető követelményeketrögzí t i ; továbbá az a lapvető követelményeknek valómegfelelőség igazolásának megkönnyítése érdekébenharmonizált európai szabványokra van szükség, különösen arobbanás elleni védelem nem elektromossággal kapcsolatosszempontjai vonatkozásában – a felszerelések tervezésével,gyártásával és vizsgálatával kapcsolatos szabványokra,amelyeknek betartása esetén feltételezhető, hogy a kérdésestermék megfelel az alapvető követelményeknek; mivel aharmonizált európai szabványokat magánjogi szervekdolgozzák ki, amelyeknek meg kell tartaniuk nem kötelezőjellegüket; mivel e célból az Európai Szabványügyi Bizottságot(CEN) és az Európai Elektrontechnikai SzabványügyiBizottságot (CENELEC) ismerik el a harmonizált szabványokelfogadására illetékes szervként, amelyek követik a Bizottságés a két szerv között 1984. november 13-án aláírt általánosegyüttműködési iránymutatásokat; mivel ennek az irányelvnekaz alkalmazásában harmonizált szabvány alatt olyan műszakielőírás (európai szabvány, illetve harmonizációs dokumentum)értendő, amelyet a fenti két szerv egyike, vagy mindkettőfogadott el a Bizottság felhívására a műszaki szabványok ésszabályok terén történő információszolgáltatási el járásmegállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK tanácsiirányelv [4] és a fenti általános iránymutatások alapján;

mivel annak biztosítása érdekében, hogy a munkaadók ésmunkavál la lók hatékonyan és megfele lő módon

Page 41: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

39

94/9/EK Direktíva

hozzájárulhassanak a szabványosítási folyamathoz, fejlesztenikell a jogalkotási kereteket; mivel ezt ennek az irányelvnek ahatálybalépése időpontjáig el kell végezni;mivel a felszerelések robbanásveszélyes légkörben valóhasználatával járó kockázatok jellegét illetően ki kell dolgozniaz irányelvek alapkövetelményeinek való megfelelőségértékelésére alkalmazandó eljárásokat; mivel ezeket azel járásokat a felszerelések jel legéből fakadó kockázatszintjének, és/vagy annak akockázatnak a tükrében kellmeghatározni, amellyel szemben a felszereléseknek aközvetlen környezet számára védelmet kell nyújtaniuk; mivelezért minden egyes felszerelés megfelelőségi kategóriájánakel lenőrzését k i ke l l egészí teni egy megfele lő e l járásalkalmazásával vagy több alkalmazható egyenértékű eljárásválasztékával; mivel az elfogadott eljárások teljes egészébenmegfelelnek a megfelelőségértékelési eljárások különbözőszakaszainak moduljairól és a CE megfelelőségi jelölésfeltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációsirányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július22-i 93/465/EGK tanácsi irányelvnek [5];

mivel a Tanács rendelkezett arról, hogy a gyártónak, vagyKözösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének felkell tüntetnie a terméken a CE-jelölést; mivel a CE-jelölés aztjelenti, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó közösségijogszabályokban rögzített összes alapvető követelménynek ésmegfelel az értékelési eljárásnak;

mivel indokolt, hogy a tagállamok a Szerződés 100a. cikkévelösszhangban olyan átmeneti intézkedéseket hozzanak,amelyekkel korlátozzák, illetve megtiltják felszerelések ésvédelmi rendszerek forgalomba hozatalát és használatát olyanesetekben, amennyiben ezek különösen veszélyeztetikszemélyek, valamint adott esetben háziá l latok vagyvagyontárgyak biztonságát, feltéve hogy ezek az intézkedésekközösségi ellenőrzési eljárás alá esnek;mivel az irányelv alapján hozott bármely határozatban azindokolást a fellebbezési lehetőségekkel együtt tudomásárakell hozni annak, akire a határozat vonatkozik;

mivel a Tanács 1975. december 18-án e l fogadta arobbanásveszélyes környezetben használt v i l lamosberendezésekre vonatkozó tagál lami jogszabályokközelítéséről szóló keretirányelvet (76/117/EGK) [6], valamint1982. február 15-én a sújtólégveszélyes bányákban arobbanásveszélyes környezetben használt v i l lamosberendezésekre vonatkozó tagál lami jogszabályokközelítéséről szóló irányelvet (82/130/EGK) [7]; mivel aharmonizációs munka megkezdésének időpontjától kezdvefigyelembe vették az ezen irányelvek alapját képező eseti ésrészleges harmonizációnak a te l jes harmonizációváalakításához szükséges szempontokat; mivel ennek azirányelvnek a hatálya teljes mértékben fedi a fenti irányelvekhatályát, és mivel ennek következtében azok az irányelvekhatályukat vesztik;

mivel a belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelybenbiztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabadmozgása;

mivel átmeneti rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővéteszik az olyan felszerelések forgalomba hozatalát és üzembehelyezését, amelyek az i rányelv hatá lybalépésénekidőpontjában érvényes nemzeti rendelkezéseknek megfelelőenkészültek,ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZETAz irányelv hatálya, forgalomba hozatal és az áruk szabadmozgása

1. cikk(1) Ezt az irányelvet a robbanásveszélyes légkörben valóhasználatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekrevonatkozóan kell alkalmazni.(2) Az irányelv hatálya kiterjed olyan biztonsági, vezérlőeszközökre és szabályzó eszközökre is, amelyeket nem arobbanásveszélyes légkörben való használatra szántak, deamelyek szükségesek a felszerelések és védelmi rendszerekbiztonságos működéséhez a robbanási kockázatra tekintettel.

(3) Az i rányelv a lkalmazásában a következőfogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szántfelszerelések és védelmi rendszerek

a) Felszerelés: olyan gépek, készülékek, rögzített vagymozdítható eszközök, vezérlőrészek és ezek műszerezése,továbbá olyan érzékelő, i l letve hibaelhárító rendszerekegyüttesen vagy külön-külön, amelyek energia fejlesztésére,szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására,i l letve anyagok feldolgozására szántak, amelyek sajátpotenciális gyújtóforrásuk által robbanást idézhetnek elő.b) Védelmi rendszerek: olyan tervezési egységek, amelyek akezdeti robbanás azonnali leállítására, és/vagy a robbanásiláng- és nyomásterjedés hatékony korlátozására szolgálnak.Védelmi rendszerek beépíthetők felszerelésekbe, vagy önállórendszerekként is forgalomba hozhatók.

c) Alkatrész: a fe lszere lések és védelmi rendszerekbiztonságos működéséhez alapvetően szükséges, de önállófunkcióval nem rendelkező egység.

Robbanásveszélyes légkörGyúlékony gáz, gőz, köd vagy por formájú anyagok és levegőkeveréke normál légköri viszonyok között, amely keverékbengyújtást követően az égés az egész keverékre átterjed.

Potenciálisan robbanásveszélyes légkör

Olyan légkör, amelyek a helyi és az üzemeltetési viszonyokfolytán robbanásveszélyessé válhat.

Felszereléscsoportok és kategóriákAz I. felszereléscsoportba tartoznak a bányák felszín alattirészeiben történő használatra szánt felszerelések, valamintaz ilyen bányák felszíni létesítményeinek sújtólég és/vagyéghető por által veszélyeztetett részei.

A II. felszereléscsoportba tartoznak a robbanásveszélyeslégkörnek kitett, egyéb helyeken történő használatra szántfelszerelések.

Az egyes felszereléskategóriáknak megfelelő előírt védelmiszint meghatározását az I. melléklet tartalmazza.

Készí thetők fe lszere lések és védelmi rendszerekmeghatározott típusú robbanásveszélyes légkörben valóhasználatra. Ebben az esetben az ilyen felszereléseket ésvédelmi rendszereket ennek megfelelő jelöléssel kell ellátni.Rendeltetésszerű használat

Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt felszereléseknek, védelmirendszereknek és eszközöknek a felszereléscsoportnak vagykategóriának megfelelő, a felszerelések, védelmi rendszerekés eszközök biztonságos működéséhez szükséges, gyártóáltal javasolt alkalmazása.

Page 42: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

40

94/9/EK Direktíva

(4) Nem terjed ki az irányelv hatálya a következőkre:- gyógyászati célú környezetben való használatra szántgyógyászati eszközök,

- olyan felszerelések és védelmi rendszerek, amelyek esetébena robbanásveszély kizárólag robbanóanyagok vagy nem stabilvegyi anyagok jelenléte következtében alakul ki,

- olyan háztartási és nem kereskedelmi használatra szántfelszerelések, ahol robbanásveszélyes légkör csak ritkán éskizárólag fűtőgáz véletlen szivárgása következtében alakulhatki,

- a 89/686/EGK irányelvben [8] felsorolt egyéni védőeszközök,- tengerjáró hajók és mozgó tengeri létesítmények az ilyenhajók vagy létesítmények fedélzetére telepített felszerelésekkelegyütt,

- szállítóeszközök, azaz olyan járművek és azok pótkocsijai,amelyeket kizárólag személyszállítási célokra használnak a légi,közúti, vasúti vagy vízi közlekedési hálózatokban, valamint azolyan szállítóeszközök, amelyeket áruk légi, közúti, vasúti vagyvízi közlekedési hálózatokban való szállítására terveztek. Arobbanásveszélyes légkörben való használatra szánt járművekennek az irányelvnek a hatálya alól nem vonhatók ki,

- a Szerződés 223. cikkének (1) bekezdése (b) pontjábanemlített felszerelések.

2. cikk(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annakbiztosítására, hogy az 1. cikk (2) bekezdésben említettfelszerelések és védelmi rendszerek, illetve eszközök csakakkor legyenek forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők,ha azok megfelelő megépítés, karbantartás és rendeltetésszerűhasználat esetén nem veszélyeztetik személyek egészségétés biztonságát, vagyontárgyak biztonságát, i l letve akörnyezetet.

(2) Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tagállamok azonjogát, hogy a Szerződés rendelkezéseinek figyelembevételéveláltaluk szükségesnek tartott követelményeket írjanak elő annakbiztosítása érdekében, hogy személyek, és különösen amunkavál la lók, az 1. c ikk (2) bekezdésében eml í tettfelszerelések, védelmi rendszerek és eszközök használatakormegfelelő védelemben részesüljenek, azzal a kikötéssel, hogya tagállamok e joga nem jelentheti az előbbieknek azirányelvben meghatározottaktól eltérő módosítását.(3) Szakmai vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon stb.a tagállamok nem akadályozhatják meg az 1. cikk (2)bekezdésében említett olyan felszerelések, védelmi rendszerekvagy eszközök bemutatását, amelyek nem felelnek meg azezen irányelvben előírt rendelkezéseknek abban az esetben,ha jól látható jelölés utal arra, hogy azok nem felelnek meg akövetelményeknek, és azokat nem hozzák forgalomba addig,amíg a gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazottképviselője nem gondoskodik arról, hogy az ilyen termékekmegfeleljenek az irányelv előírásainak. A bemutatók alkalmávalmegfelelő biztonsági intézkedésekkel biztosítani kell aszemélyek védelmét.

3. cikkAz ezen irányelv hatálya alá eső, az 1. cikk (2) bekezdésébeneml í tett fe lszere léseknek, védelmi rendszereknek éseszközöknek a rendeltetésszerű használat figyelembevételévelmeg kell felelniük a II. melléklet vonatkozó egészségvédelmiés biztonsági rendelkezéseinek.

4. cikk(1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, ésnem akadályozhatják az 1. cikk (2) bekezdésben szereplőmegfelelő felszerelések és védelmi rendszerek, illetve eszközökterületükön történő forgalomba hozatalát és üzembehelyezését abban az esetben, ha azok megfelelnek azirányelvnek.

(2) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, ésnem akadályozhatják meg olyan – a 8. cikk (3) bekezdésébenemlített, megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező – alkatrészekforgalomba hozatalát, amelyeket a felszerelésekbe és védelmirendszerekbe történő beépítésre szánnak.

5. cikk(1) A tagállamok a következő termékeknél abból indulnak ki,hogy azok megfelelnek az ezen irányelvben foglalt összesrendelkezésnek, beleértve a II. fejezetben szabályozottmegfelelőségértékelési eljárásokat is:

- az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a X. melléklet szerintimegfelelőségi nyi latkozattal rendelkező és a 10. cikkrendelkezései szerinti CE-jelöléssel ellátott felszerelések,védelmi rendszerek és eszközök,

- a 4. cikk (2) bekezdésében említett, a 8. cikk (3) bekezdésbenemlített írásos megfelelőségi nyi latkozattal rendelkezőalkatrészek.

Harmonizált szabványok hiányában a tagállamok kötelesekmegtenni minden általuk szükségesnek tartott lépést annakbiztosítására, hogy az adott termékek vonatkozásában azérintett felek figyelmét felhívják azokra a meglévő nemzetiszabványokra és műszaki előírásokra, amelyeket a I I .mellékletben előírt alapvető egészségvédelmi és biztonságikövetelmények megfelelő alkalmazásához szükségesek, illetvefontosak.

(2) Amennyiben egy olyan nemzeti szabvány – amely az EurópaiKözösség Hivatalos Lapjában kihirdetett harmonizált szabványültet át – egy vagy több lényeges egészségvédelmi ésbiztonsági követelményt magában foglal, úgy azt az 1. cikk(2) bekezdésben említett felszerelést vagy védelmi rendszert,illetve a 4. cikk (2) bekezdésben említett alkatrészt, amely ezzela szabvánnyal összhangban készült, a vonatkozó alapvetőegészségvédelmi és biztonsági követelményeket teljesítőnekkell tekinteni.

A tagállamok kihirdetik azokat a nemzeti szabványaikat,amelyek a harmonizált szabványokat átültetik.

(3) A tagál lamok kötelesek gondoskodni a megfelelőintézkedések meghozataláról annak biztosítása érdekében,hogy a szociális partnerek nemzeti szinten befolyásolhassáka harmonizált szabványok előkészítési és felügyeleti folyamatát.

6. cikk(1) Amennyiben valamely tagállam, illetve a Bizottság úgy látja,hogy az 5. cikk (2) bekezdésben említett harmonizáltszabványok nem teljesen felelnek meg a vonatkozó alapvetőegészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, úgy azadott tagállam, illetve a Bizottság értesíti erről a 83/189/EGKirányelv alapján létrehozott bizottságot (a továbbiakban: abizottság) az indokok megadásával. A bizottság haladéktalanulvéleményt nyilvánít.

A bizottság véleményének kézhezvételét követőn, a Bizottságközli a tagállamokkal, hogy az érintett szabványok törlendők-e vagy sem az 5. cikk (2) bekezdésben említett közzétételekközül.

Page 43: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

41

94/9/EK Direktíva

(2) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat a (3)bekezdésben szabályozott eljárásnak megfelelően annakérdekében, hogy az i rányelv gyakor lat i végrehaj tásaegységesen történjék.(3) A Bizottság munkáját egy Állandó Bizottság segíti, amely atagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottságképviselője.

Az Állandó Bizottság megállapítja eljárási szabályzatát.

A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandóintézkedések tervezetét. A bizottság az elnök által az ügysürgősségének megfelelően megszabott határidőn belül, adottesetben szavazás alapján, véleményt nyilvánít a tervezetről.

A véleményt jegyzőkönyvbe foglalják; emellett minden tagállamjogosult arra, hogy álláspontjának jegyzőkönyvi rögzítésétkérje.A Bizottság az Állandó Bizottság véleményét a lehetőlegnagyobb mértékben figyelembe veszi. Értesíti a bizottságotarról, hogy mennyiben vette figyelembe annak véleményét.

(4) Az Ál landó Bizottság ezen túlmenően az i rányelvalkalmazásával kapcsolatos bármely o lyan kérdéstmegvizsgálhat, amelyet elnöke a saját vagy valamely tagállamkezdeményezésére elé terjeszt.

7. cikk(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy CE-megfelelőségi jelet viselő és rendeltetésszerűen használt, az1. cikk (2) bekezdésben említett felszerelés, védelmi rendszer,illetve eszköz személyek egészségét és biztonságát, valamint– adott esetben – vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti,úgy megteszi a szükséges intézkedéseket az adott felszerelésvagy védelmi rendszer forgalomból való kivonására vagyforgalomba hozatalának, üzembe helyezésének, i l letvehasználatának beti l tására, i l letve szabad mozgásánakkorlátozására.

Az érintett tagállam intézkedéseiről döntésének indoklásávalhaladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, és közli, hogy a nemmegfelelőség oka:

a) a 3. cikkben említett alapvető követelmények be nemtartása;b) az 5. cikk (2) bekezdésben szereplő szabványok helytelenalkalmazása;

c) az 5. cikk (2) bekezdésben szereplő szabványban előfordulóhiányosság.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultációtkezdeményez az érintett felekkel. Amennyiben a Bizottság – akonzultációt követően – úgy ítéli meg, hogy az intézkedésekindokoltak, úgy haladéktalanul értesíti erről az intézkedéstmeghozó tagállamot, és a többi tagállamot. Amennyiben aBizottság – a konzultációt követően – úgy ítéli meg, hogy azintézkedések nem indokoltak, úgy ezt haladéktalanul közli azintézkedést hozó tagál lammal és a gyártóval vagyKözösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjével.Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés indoka aszabványokban előforduló hiányosság volt, és a döntéstmeghozó tagállam azt fenn kívánja tartani, a Bizottság azonnaltájékoztatja a bizottságot abból a célból, hogy megindítsa a6. cikk (1) bekezdésében említett eljárást.

(3) Amennyiben egy CE megfelelőségi jelöléssel ellátottfelszerelésről vagy védelmi rendszerről kiderül, hogy nem felelmeg a követelményeknek, az illetékes tagállam megfelelő

intézkedést hoz azzal szemben, aki a jelet felhelyezte, és errőltájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok folyamatostájékoztatást kapjanak az eljárás menetéről és eredményéről.

II. FEJEZETMegfelelőségértékelési eljárások

8. cikk(1) A felszerelések, és ahol szükséges, az 1. cikk (2)bekezdésében eml í tett eszközök megfele lőségénekértékelését az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) I. és II. felszereléscsoport, M 1 és 1 felszereléskategóriaA CE-jelölés elhelyezéséhez a gyártó, vagy Közösségbenletelepedett meghatalmazott képviselője köteles az alábbiakvalamelyikével összefüggésben lefolytatni a (III. mellékletrendelkezéseiben előírt) EK-típusvizsgálati eljárást:

- a gyártási minőségbiztosítási eljárás (IV. melléklet),

vagy

- a termék-ellenőrzési eljárás (V. melléklet);b) I. és II. felszereléscsoport, M 2 és 2 felszerelés kategória

i. Ezekbe a felszereléscsoportokba és osztályokba tartozóbelsőégésű motorok és elektromos felszerelések esetében aCE-jelölés felhelyezéséhez a gyártó, vagy Közösségbenletelepedett meghatalmazott képviselője köteles az alábbiakvalamelyikével összefüggésben lefolytatni a (III. mellékletrendelkezéseiben előírt) EK-típusvizsgálati eljárást:

- a típusmegfelelőségi eljárás (VI. melléklet), vagy- termék-minőségbiztosítási eljárás (VII. melléklet);

ii. az ezekhez a felszereléscsoportokhoz vagy osztályokhoztartozó egyéb felszerelések eseteiben a gyártó, vagyKözösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a CE-jelölés felhelyezéséhez köteles a belső gyártás-ellenőrzésieljárásokat lefolytatni (VIII. melléklet), és a VIII. melléklet (3)bekezdésének rendelkezései szer int i dokumentációmegküldésével köteles a bejelentett szervezetet tájékoztatni,amely utóbbi köteles a dokumentáció átvételét elismerni, ésazt megőrizni;

c) II. felszereléscsoport, 3. felszereléskategória

A gyártó, vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazottképviselője a CE-jelölés felhelyezéséhez köteles a belsőgyártás-ellenőrzési eljárásokat lefolytatni (VIII. melléklet);d) I. és II. felszereléscsoport

Az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban felsorolt eljárásokontúlmenően a gyártó, vagy Közösségben lete lepedettmeghatalmazott képviselője a CE-jelölés felhelyezéséhezlefolytathatja az egyedi EK-ellenőrzést is (IX. melléklet).

(2) A fenti 1. bekezdés a) vagy 1. bekezdés d) pontjaiban előírtrendelkezéseket kel l a lkalmazni az autonóm védelmirendszerek megfelelőségi felmérésének a végrehajtásához.

(3) A CE-jelölés felhelyezésére vonatkozó rendelkezésekkivételével a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt alkatrészektekintetében az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók. Agyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazottképviselője köteles írásos nyilatkozatot kibocsátani, amelybenkinyilvánítja, hogy az alkatrészek megfelelnek az irányelv rájukvonatkozó rendelkezéseinek, valamint arról, hogy azokat milyenmódon kel l beépíteni a fe lszere lésekbe és védelmirendszerekbe annak biztosítása céljából, hogy azok teljesítsék

Page 44: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

42

94/9/EK Direktíva

a véglegesen elkészült fe lszerelésekkel vagy védelmirendszerekkel szemben támasztott alapvető követelményeket.(4) A fentieken túlmenően a gyártó, vagy Közösségbenletelepedett meghatalmazott képviselője a II. melléklet 1.2.7.pontjában említett biztonsági szempontok vonatkozásában aCE-jelölés felhelyezéséhez lefolytathatja a belső gyártás-ellenőrzési eljárásokat is (VIII. melléklet).

(5) Az előző bekezdések rendelkezéseitől eltérően az illetékeshatóságok megfelelően indokolt kérésre engedélyezhetik olyan,az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt felszerelések, védelmirendszerek vagy egyéni védőeszközök forgalomba hozatalátés üzembe helyezését az érintett tagállam területén, amelyekesetében az előző bekezdésekben említett eljárásokat nemalkalmazták, és amelyeknek a használata védelmi szempontbóltörténik.

(6) Az előző bekezdésekben említett eljárásokkal kapcsolatosdokumentumokat és a levélváltást a tagállamok közül annaka tagállamnak a hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynekterületén az eljárásokat lefolytatják, vagy egy, a kijelölt szerváltal elfogadott nyelven.

(7) a) Ha a felszerelések és védelmi rendszerek a Közösségmás olyan irányelveinek a hatálya alá esnek, amelyek szinténrendelkeznek a 10. cikk rendelkezéseiben említett CE-jelölésfelhelyezéséről, a jelölés mutatja, hogy úgy kell tekinteni ezeketa felszereléseket és védelmi rendszereket, hogy azok egybenmegfele lnek azon i rányelvek rendelkezéseiben e lő í r tkövetelményeknek is.b) Ha azonban egy vagy több ilyen irányelv engedélyezi agyártó számára, hogy egy átmeneti időszak folyamánválasszon, hogy mely rendelkezéseket kívánja alkalmazni, aCE-jelölésen csak azokat az irányelveket kell feltüntetni,amelyek rendelkezéseit a gyártó alkalmazza. Ilyen esetbenezeknek az irányelveknek a számát meg kel l adni azirányelvekben megkövetelt, a felszerelésekhez és védelmirendszerekhez mel lékelendő dokumentációban,tájékoztatókban vagy utasításokban abban a formában, ahogyazokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdették.

9. cikk(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamotarról, hogy mely szerveket jelöltek ki a 8. cikkben említettmegfelelőségértékelési eljárás elvégzésére, milyen speciálisfeladatokra jelölték ki ezeket, és milyen azonosító számotkaptak ezek előzetesen a Bizottságtól.

A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjábanközzéteszi a bejelentett szervezetek jegyzékét, azonosításiszámukkal és kijelölt feladataikkal együtt, és gondoskodik ajegyzék naprakészen tartásáról.

(2) A tagállamoknak a kijelölendő szervek értékelése során aXI. mellékletben szereplő kritériumokat kell alkalmazniuk. Avonatkozó harmonizált szabványokban szereplő értékelésikritériumoknak megfelelő szervek úgy tekintendők, mintamelyek megfelelnek e kritériumoknak.

(3) A kijelölő tagállamnak vissza kell vonni a kijelölést, ha úgylátja, hogy a szerv már nem felel meg a XI. mellékletkritériumainak. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságotés a többi tagállamot.

III. FEJEZETCE megfelelőségi jelölés

10. cikk(1) A CE megfelelőségi jelölés a „CE“ betűkből áll. A jelöléscéljaira használandó alaki jellemzőket a X. melléklet mutatjabe. A CE-jelölést követően fel kell tüntetni annak a bejelentettszervezetnek az azonosító számát is, amely a gyártás-ellenőrzési fázisban közreműködik.(2) A CE-jelölést mástól elkülönülten, láthatóan, jól olvashatóés letörölhetetlen formában kell feltüntetni a felszerelésekenés védelmi rendszereken, a II. melléklet 1.0.5. pontjábanfoglaltakkal kiegészítve.

(3) Tilos olyan jelzések feltüntetése a felszereléseken és védelmirendszereken, amelyek félrevezethetnek harmadik személyeketa CE megfelelőségi jelölés jelentését és formáját illetően.Bármilyen egyéb jelölés feltüntethető a felszereléseken ésvédelmi rendszereken, feltéve, hogy ez nem csökkenti a CEmegfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát.

11. cikkA 7. cikk sérelme nélkül:

a) ha egy tagállam megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölésjogosulatlanul van feltüntetve, úgy a gyártó vagy Közösségbenletelepedett meghatalmazott képviselője köteles a terméket aCE-jelölésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangba hozniés a további jogsértést megszüntetni a tagál lam általmegszabott feltételek mellett;

b) amennyiben a nem megfelelőség továbbra is fennáll, atagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket aszóban forgó termék forgalmazásának korlátozására, illetvebetiltására, illetve biztosítania kell annak forgalomból történőkivonását a 7. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően.

IV. FEJEZETZáró rendelkezések

12. cikkAz irányelv alapján hozott olyan döntésben, amely korlátozza,vagy megtiltja az 1. cikk (1) bekezdésben felsorolt felszerelések,védelmi rendszerek, eszközök forgalmazását és/vagy üzembehelyezését, vagy amely a termék piacról történő kivonásárólszól, pontosan meg kell határozni azokat az okokat, amelyekena döntés alapul. Az ilyen döntéseket haladéktalanul közölnikell az érintett féllel, akit egyidejűleg tájékoztatni kell az érintetttagállamban rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről ésezek határidejéről.

13. cikkA tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az irányelvrendelkezéseinek alkalmazásában érintett felek mindegyikemegőr izze fe ladatai végrehajtásával kapcsolatosanmegszerzett információk bizalmasságát. Ez a kötelezettségnem érinti a tagállamoknak és kijelölt szerveknek a kölcsönösinformációszolgáltatásra és figyelmeztetésre vonatkozókötelezettségét.

Page 45: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

43

14. cikk(1) A 76/117/EGK irányelv, a 79/196/EGK irányelv [9] és a82/130/EGK irányelv 2003. július 1-jén hatályát veszti.(2) Az (1) bekezdésben felsorolt irányelvekben szabályozotte l járásoknak megfele lően kapott , a harmonizál tszabványoknak való megfelelést igazoló EK megfelelőségitanúsítványok 2003. június 30-ig érvényesek maradnak,k ivéve akkor, ha le járatuk korábban bekövetkezik.Érvényességük folytatólagosan az (1) bekezdésben felsorolti rányelvekben megje lö l t harmonizál t szabványokrakorlátozódik.

(3) A tagál lamok kötelesek megtenni a szükségesintézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 8. cikk(1)–(4) bekezdéseiben említett, a 2003. július 1. előttforgalomba hozott e lektromos fe lszere lésekmegfelelőségértékelési feladatainak ellátásáért felelős kijelöltszervek vegyék figyelembe az (1) bekezdésben felsoroltirányelvek alapján végrehajtott ellenőrzések és vizsgálatokeredményeit.

15. cikk(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi,rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyekszükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb1995. szeptember 1-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanultájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 1996. március 1-jétőlalkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják az első albekezdésbenemlített rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre azirányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmávalilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamokhatározzák meg.

(2) A tagállamok azonban 2003. június 30-ig engedélyezikolyan felszerelések és védelmi rendszerek forgalombahozatalát és üzembe helyezését, amelyek a területükön azirányelv elfogadásának időpontjában érvényes nemzetirendelkezéseknek megfelelnek.

16. cikkEnnek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1994. március 23-án.

az Európai Parlament részérőlaz elnökE. Klepsch

a Tanács részérőlaz elnökTH. Pangalos

A direktíva mellékleteit megtalálhatja a következő honlapon:www.bartec.de/homepage/atexinfo/index.htm

94/9/EK Direktíva

[1] HL C 46., 1992.2.20., 19. o.

[2] HL C 106., 1992.4.27., 9. o.

[3] HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

[4] HL L 109., 1983.4.26., 8. o. A legutóbb a 88/182/EGKirányelvvel (HL L 81., 1988.3.26., 75. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 220., 1993.8.30., 23. o.

[6] HL L 24., 1976.1.31., 45. o. A legutóbb a 90/487/EGKirányelvvel (HL L 270., 1990.10.2., 23. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 59., 1982.3.2., 10. o.

[8] HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

[9] HL L 43., 1979.2.20., 20. o. A legutóbb a 90/487/EGKirányelvvel (HL L 270., 1990.10.2., 23. o.) módosított irányelv.

Page 46: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

44

Jegyzetek

Page 47: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

45

1999/92/EK Direktíva

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK

irányelve

(1999. december 16.)

a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitettmunkavállalók biztonságának ésegészségvédelménekjavítására vonatkozó minimumkövetelményekről(15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

A direktívák tartalma változhat. A direktívák, és természetesen a mellékletek ésmagyarázatok, aktuális verzióját megtalálhatja honlapunkon, amely a következőcímen érhető el: www.bartec.de/homepage/atexinfo/index.htm

Page 48: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

46

1999/92/EK Direktíva

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre éskülönösen annak 137. cikkére, tekintettel a Bizottságnak amunkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmitanácsadó bizottsággal, valamint a Kőszénbányák és EgyébNyersanyagkitermelő Iparágak Biztonsági és EgészségügyiÁllandó Bizottságával folytatott konzultációt követőenbenyújtott javaslatára (1), tekintettel a Gazdasági ésSzociális Bizottság véleményére (2), a Régiók Bizottságávalfolytatott konzultációt követően, a Szerződés 251. cikkébenmegállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztető bizottságáltal 1999. október 21-én jóváhagyott együttesszövegtervezet (3) figyelembevételével, mivel:

(1) a Szerződés 137. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvekútján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogykülönösen a munkakörnyezet tekintetében javításokatösztönözzön a munkavállalók egészségének ésbiztonságának magasabb szintű biztosítása érdekében;

(2) e cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kellolyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását,amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapításátés fejlődését;

(3) a munkahelyi biztonság, higiénia és egészségvédelemjavítása olyan cél, amelyet nem szabad tisztán gazdaságimegfontolásoknak alárendelni;

(4) amennyiben biztosítani kell a munkavállalók biztonságátés egészsége védelmét, elengedhetetlen azoknak aminimumkövetelményeknek a betartása, amelyek arobbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalókbiztonságának és egészségvédelmének javításáhozszükségesek;

(5) ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyibiztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzőintézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1)bekezdése értelmében (4); ezért az említett irányelvrendelkezései – különösen, amelyek a munkavállalóktájékoztatására, a velük folytatott konzultációra, valamintrészvételükre és oktatásukra vonatkoznak – teljesmértékben alkalmazandók a robbanásveszélyes légkörkockázatának kitett munkavállalókra, az ezen irányelvbenfoglalt szigorúbb, vagy különös rendelkezések sérelme nélkül;

(6) ez az irányelv gyakorlati lépést jelent a belső piacszociális dimenziójának elérése felé;

(7) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szántfelszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállamijogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EKeurópai parlamenti és a tanácsi irányelv (5) előírja egytovábbi, a Szerződés 137. cikkén alapuló irányelv

kidolgozását, amely különösen a felszerelések használatából,illetve típusából és üzembe helyezési módjából eredőrobbanásveszélyről szól;

(8) a robbanás elleni védelem különösen fontos abiztonsághoz; mivel a robbanások a munkavállalók életét ésegészségét veszélyeztetik a lángok és a légnyomásellenőrizhetetlen hatásai, valamint a káros reakciótermékekjelenléte és a munkavállalók légzéséhez szükséges, akörnyező levegőben lévő oxigén elhasználása következtében;

(9) a robbanások megelőzését szolgáló következetesstratégia kialakítása megköveteli, hogy a munkahelyenhozott műszaki intézkedéseket szervezeti intézkedések iskiegészítsék; a 89/391/EGK irányelv előírja, hogy amunkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállalókbiztonságát és egészségét érintő kockázatokat felmérődokumentummal; e követelményt úgy kell tekinteni, minthaazt ez az irányelv határozná meg, előírva, hogy amunkáltatónak az ebben az irányelvben megállapítottminimumkövetelményeket kielégítő robbanásvédelmidokumentumot, vagy dokumentumok összességét kellkidolgoznia és azokat folyamatosan naprakésszé kell tennie;az ilyen robbanásvédelmi dokumentum a 89/391/EGKirányelv 9. cikkével összhangban tartalmazza a veszélyazonosítását, a kockázatok értékelését és arobbanásveszélyes légkör kockázatánakkitett munkavállalókbiztonsága és egészsége védelmének érdekében teendőegyedi intézkedések meghatározását; a robbanásvédelmidokumentum részét képezheti a 89/391/EGK irányelv 9.cikkében előírt munkahelyi biztonságot ésegészségvédelmet érintő kockázatok becslésének;

(10) a robbanással kapcsolatos kockázatok becslését másközösségi jogi aktusok is előírhatják; mivel a munkaszükségtelen ismétlésének elkerülése érdekében – anemzeti gyakorlatnak megfelelően – a munkáltató számáralehetővé kell tenni, hogy az ilyen dokumentumokat,dokumentum-részeket, vagy más, egyéb közösségi jogiaktusok alapján készített, ezekkel egyenértékű jelentéseketegyetlen „biztonsági jelentésben“ egyesítse;

(1) HL C 332., 1995. 9. 12., 10. o. és HL C 184.,1997.6.17., 1. o.

(2) HL C 153., 1996.5.28., 35. o.

(3) Az Európai Parlament 1996. június 20-i véleménye(HL C 198., 1996.7.8., 160. o.), amit 1999. május 4-énerősítettek meg (HL C 279., 1999.10.1., 55. o.), a Tanács1998. december 22-i közös állásfoglalása(HL C 55., 1999.2.25., 45. o.), az Európai Parlament 1999.május 6-i határozata (HL C 279., 1999.10.1., 386. o.),az Európai Parlament 1999. december 2-i és a Tanács 1999.december 6-i határozata.

Page 49: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

47

1999/92/EK Direktíva

(4) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(5) HL L 100., 1994.4.19., 1. o.414 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 05/3. kötet

(11) a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzésébebeletartozik a helyettesítési elv alkalmazása is;

(12) amennyiben ugyanazon a munkahelyen több vállalkozásmunkavállalói egyidejűleg vannak jelen, koordinációra vanszükség;

(13) a megelőző jellegű intézkedéseket szükség eseténolyan további intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyekgyulladás bekövetkezése esetén lépnek hatályba; amaximális biztonságot úgy lehet elérni, ha a megelőzőintézkedéseket olyan további intézkedésekkel kombinálják,amelyek a csökkentik a robbanásoknak a munkavállalókragyakorolt káros hatásait;

(14) a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmijelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló,1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (kilencedikegyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1)bekezdése értelmében) (1) teljes mértékben alkalmazandó,különösen a veszélyes területekkel közvetlenül szomszédosolyan helyeken, ahol dohányzás, keresztvágás, hegesztés,vagy más, tüzet vagy szikrázást okozó tevékenységekkölcsönhatásba kerülhetnek a veszélyes területtel;

(15) a 94/9/EK irányelv a benne foglalt berendezéseket ésvédelmi rendszereket berendezéscsoportokba és-kategóriákba sorolja; ez az irányelv előírja arobbanásveszélyes légkörrel jellemezhető helyek zónánkénti,munkáltató általi besorolását és meghatározza, hogy aberendezések és védelmi rendszerek mely csoportjait éskategóriáit kell az egyes zónákon belül használni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és alkalmazási kör

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK tanácsi irányelv16. cikkének

(1) bekezdése értelmében a tizenötödik egyedi irányelv,megállapítja a2. cikkben meghatározott, a robbanásveszélyes légkörkockázatának kitett munkavállalók biztonságára ésegészségvédelmére vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2) Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:a) betegek egészségügyi ellátásához közvetlenül és annaksorán használt területek;

b) gázüzemű készülékeknek a 90/396/EGK (2) irányelvnekmegfelelő használata;

c) robbanóanyagok, vagy vegyileg nem állandó anyagokgyártása, kezelése, használata, tárolása és szállítása;

d) a 92/91/EGK (3) vagy a 92/104/EGK (4) irányelvbenfoglalt, ásványi nyersanyagtermelő iparágak;

e) olyan szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközökhasználata, amelyekre nemzetközi megállapodások(pl. ADNR, ADR, ICAO, IMO, RID) megfelelő rendelkezései,valamint az e megállapodásokat hatályba léptető közösségiirányelveket kell alkalmazni. A robbanásveszélyes légkörbenrendeltetésszerűen használt közlekedési eszközök nemzárhatók ki.

(3) A 89/391/EGK irányelv és a megfelelő egyedi irányelvekteljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említettterületre, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, vagykülönös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározás Ennek az irányelvnek azalkalmazásában „robbanásveszélyes légkör“ a légköriviszonyok mellett a gázok, gőzök, ködök, vagy porokformájában megjelenő gyúlékony anyagok levegővel alkotottelegye, amelyben – a gyulladás bekövetkezését követően –az égés átterjed a teljes, még el nem égett elegyre.

II. FEJEZET

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Robbanások megelőzése és robbanásvédelem

A robbanásoknak a 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (2)bekezdésének értelmében történő megelőzése és arobbanásvédelem biztosítása érdekében a munkáltató atevékenységek jellegének megfelelő műszaki, illetveszervezési intézkedéseket hoz, fontossági sorrendben, akövetkező alapelvekkel összhangban:

– a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzése,vagy ha a tevékenységek jellege ezt nem teszi lehetővé,

– a robbanásveszélyes légkör begyulladásának elkerülése, és

– a robbanás hátrányos hatásainak az enyhítése amunkavállalók egészségének és biztonságának a biztosításaérdekében. Ezeket az intézkedéseket szükség szerint arobbanás továbbterjedése ellen ható intézkedésekkel kellötvözni, illetve kiegészíteni, továbbá ezeket rendszeresenfelül kell vizsgálni, és mindig, amikor a körülményekbenlényeges változások állnak be.

Page 50: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

48

(1) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.(2) HL L 196., 1990.7.26., 15. o. A 93/68/EGK irányelvvel(HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv.(3) HL L 348., 1992.11.28., 9. o.(4) HL 404., 1992.12.31, 10. o. 05/3. kötet HU Az EurópaiUnió Hivatalos Lapja 415

4 cikk

A robbanási kockázatok felmérése

(1) A 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (3)bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében megállapítottkötelezettségek teljesítése orán a munkáltatónak fel kellmérnie a robbanásveszélyes légkörből adódó sajátoskockázatokat, figyelembe véve legalább a következőket:

– robbanásveszélyes légkör létrejöttének és fennállásának avalószínűsége,

– annak valószínűsége, hogy gyújtóforrások, beleértve az ekisüléseket is, jelennek meg, aktiválódnak és fejtik ki hatásukat,

– felszerelések, használt anyagok, folyamatok, valamint ezeklehetséges kölcsönhatásai,

– a várt hatások nagyságrendje.

A robbanásveszély kockázatait összességében kell felmérni.

(2) A robbanás kockázatának felmérésekor számításba kellvenni olyan helyeket is, amelyek nyílásokon keresztülkapcsolatban vannak vagy kapcsolatba kerülhetnek olyanhelyekkel, ahol robbanásveszélyes légkör előfordulhat.

5. cikk

Általános kötelezettségek

A munkavállalók biztonságának és egészségénekbiztosítására, valamint a kockázatbecslés alapelveivel és a3. cikkben megállapított elvekkel összhangban a munkáltatómegteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

– ahol olyan mértékben alakulhat ki robbanásveszélyeslégkör, ami már veszélyezteti a munkavállalók vagy másszemélyek egészségét és biztonságát, a munkakörnyezetetúgy kell kialakítani, hogy a munkát biztonságosan lehessenelvégezni,

– olyan munkakörnyezetekben, ahol olyan mértékben alakulhatki robbanásveszélyes légkör, ami már a munkavállalókegészségét és biztonságát veszélyezteti, megfelelő műszakieszközök alkalmazásával a kockázatbecslés eredményeivelösszhangban álló felügyeletről kell gondoskodni a munkavállalókott-tartózkodása során.

6 cikk

A koordináció kötelezettsége

Ahol több vállalkozás munkavállalói tartózkodnak egyazonmunkahelyen, minden munkáltató a saját ellenőrzése alátartozó összes ügyért felel.

A 89/391/EGK irányelvben előírt egyéni munkáltatóifelelősség sérelme nélkül, a nemzeti jogszabályoknak, illetvegyakorlatnak megfelelően a munkahelyért felelős munkáltatóösszehangolja a munkavállalók biztonságára és

egészségvédelmére vonatkozó intézkedések végrehajtását,továbbá a 8. cikkben említett robbanásvédelmidokumentumban nyilatkozik e koordináció céljáról és avégrehajtásra vonatkozó intézkedésekről és eljárásokról.

7. cikk

Helyek, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő

(1) A munkáltató azokat a helyeket, ahol robbanásveszélyeslégkör fordulhat elő, az I. mellékletnek megfelelően zónákbasorolja.

(2) A munkáltató biztosítja, hogy a II. mellékletbenmegállapított minimumkövetelményeket alkalmazzák az (1)bekezdésben említett helyeken.

(3) Amennyiben szükséges, azokat a helyeket, ahol olyanmértékben fordulhat elő robbanásveszélyes légkör, ami márveszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát, abelépési pontoknál jelzéssel kell ellátni a III. mellékletnekmegfelelően.

8. cikk

A robbanásvédelmi dokumentum

A 4. cikkben megállapított kötelezettségei teljesítése során amunkáltató biztosítja egy dokumentum, a továbbiakban„robbanásvédelmi dokumentum“ elkészítését és folyamatosnaprakésszé tételét.

A robbanásvédelmi dokumentumban különösképpen ki kelltérni a következőkre:

– a robbanásveszély kockázatának meghatározása ésfelmérése megtörtént,

– megfelelő intézkedéseket hoznak ezen irányelv céljainakelérésére,

– az I. mellékletnek megfelelően zónákba sorolt helyek,

– azok a helyek, amelyekre a II. mellékletben meghatározottminimumkövetelmények vonatkoznak,

– a munkahelyet és a munkaeszközt (beleértve afigyelmeztető eszközöket is) a biztonságra kellő tekintetteltervezték meg, üzemeltetik és tartják karban,

– a 89/655/EGK tanácsi irányelvnek (1) megfelelőenintézkedéseket hoztak a munkaeszközök biztonságoshasználata érdekében.

A robbanásvédelmi dokumentumot a munkavégzésmegkezdése előtt kell összeállítani és minden alkalommalfelül kell vizsgálni, amikor a munkahely, a munkaeszközök,vagy a munkaszervezés jelentősebb változáson, bővítésen,vagy átalakításon megy keresztül.

A munkáltató ötvözheti a már meglévő kockázatbecsléseket,dokumentumokat, vagy más, egyéb közösségi jogi aktusokértelmében készült, ezekkel egyenértékű jelentéseket.

9. cikk

A munkaeszközökre és a munkahelyekre vonatkozókülönleges követelmények

1999/92/EK Direktíva

Page 51: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

49

(1) A 2003. június 30. előtt már használt, illetve avállalkozásban vagy a telephelyen első alkalommal ezenidőpontot megelőzően rendelkezésre bocsátott és olyanhelyeken alkalmazott munkaeszközök, aholrobbanásveszélyes légkör fordulhat elő, ettől a naptól fogvamegfelelnek a II. melléklet A. részében megállapítottminimumkövetelményeknek, amennyiben más közösségiirányelv csak részben, vagy egyáltalán nem alkalmazható.

(1) HL L 393., 1989.12.30., 13. o. A 95/63/EK irányelvvel(HL L 335., 1995.12.30. 28. o.) módosított irányelv.416 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 05/3. kötet

(2) A 2003. június 30. után első alkalommal a vállalkozásbanvagy a telephelyen rendelkezésre bocsátott és olyan helyenhasznált munkaeszközök, ahol robbanásveszélyes légkörfordulhat elő, megfelelnek a II. melléklet A. és B. részébenmegállapított minimumkövetelményeknek.

(3) A 2003. június 30. után első alkalommal használatbavett munkahelyek, amelyeken belül olyan helyek találhatók,ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, megfelelnekaz ebben az irányelvben meghatározottminimumkövetelményeknek.

(4) A 2003. június 30. előtt használatba vett munkahelyek,amelyeken belül olyan helyek találhatók, aholrobbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a fenti időpontotkövetően legkésőbb három éven belül megfelelnek azebben az irányelvben meghatározottminimumkövetelményeknek.

(5) Ha 2003. június 30-át követően bármilyen módosítás,bővítés, vagy szerkezetátalakítás következik be olyanmunkahelyeken, amelyeken belül olyan helyek találhatóak,ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a munkáltatómegteszi a szükséges lépéseket, hogy ezek megfeleljenekaz ebben az irányelvben meghatározottminimumkövetelményeknek.

III. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

10. cikk

A mellékletek kiigazításai

A 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkében megállapítotteljárás szerint kell elfogadni a mellékleteknek:

– a robbanásvédelem területét érintő műszakiharmonizációról és szabványosításról szóló irányelvekelfogadása, illetve

– a robbanás megelőzése és a robbanásvédelem területénvégbemenő műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások,vagy előírások változása és új találmányok általszükségessé tett, tisztán technikai kiigazításait.

11. cikk

Útmutató a helyes gyakorlathoz

A Bizottság gyakorlati iránymutatásokat dolgoz ki egy nemkötelező jellegű, helyes gyakorlatról szóló útmutatóban. Azútmutató a 3., 4., 5., 6., 7. és 8. cikkben, az I. mellékletbenés a II. melléklet A. részében említett kérdéseket érinti.

A Bizottság elsőként a munkahelyi biztonsági, higiéniai ésegészségvédelmi tanácsadó bizottsággal konzultál, a Tanács74/325/EGK (1) határozatával összhangban.Ennek az irányelvnek az alkalmazása során a tagállamok alehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az említettútmutatót a munkavállalók biztonsága és egészségevédelmére vonatkozó nemzeti politikájuk kidolgozásakor.

12. cikk

A vállalkozásoknak adott tájékoztatás

A tagállamok törekednek arra, hogy a 11. cikknekmegfelelően – kérelemre – a lényeges információt amunkáltatók rendelkezésére bocsássák, különös tekintettel ahelyes gyakorlatról szóló útmutatóra.

13 cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeletiés közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesekahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2003. június30-ig megfeleljenek.Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket,azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhozhivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni.A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknakazokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv általszabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

(3) A tagállamok ötévente jelentést tesznek a Bizottságnakezen irányelv rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásáról,jelezve a munkáltatók és a munkavállalók álláspontját is. ABizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, aTanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint amunkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmitanácsadó bizottságot.

14. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjábanvaló kihirdetésének napján lép hatályba.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.Kelt Brüsszelben, 1999. december 16-án.

az Európai Parlament részérőlaz elnökN. FONTAINE

a Tanács részérőlaz elnökK. HEMILÄ

A direktíva mellékleteit megtalálhatja a következő honlapon:www.bartec.de/homepage/atexinfo/index.htm

1999/92/EK Direktíva

Page 52: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

50

Termékekés piacok

Page 53: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

51

A biztonság elkötelezettje

A biztonságtechnika az élet velejárója minden olyan területen ahol robbanásveszélyes

anyagok, mint például olaj, gáz vagy por van jelen. Egyetlen szikra is elegendő a

robbanásveszélyes keverék begyújtásához. Minden BARTEC által kifejlesztett

komponens és rendszer megfelel az európai direktívákban (ATEX), a nemzetközi

szabványokban és ajánlásokban szereplő követelményeknek.

Az egész világon, az emberek ismerik és megbíznak a BARTEC névben. A vevőink

bizalma kötelez minket arra, hogy a legmagasabb minőségi előírásoknak is

megfelel jünk. Büszkék vagyunk a vevőinkkel kialakult hosszú ideje tartó

kapcsolatainkra.

ATEX certifiedLU®®®®®

BARTEC Safe.t® Akadémia

BARTEC Safe.t® Tervezés és Szolgáltatás

Kapcsolóberendezések és motorok

Mérés és adatgyűjtő rendszerek

Analizátorok és méréstechnika

Fűtéstechnológia

Automatizálás technológia

Kapcsoló és vezérlő elemek

Villamos berendezések bányák számára

Page 54: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

52

A biztonságtechnika találkozópontja

Folyamatos képzéssel garantálható a biztonság. Munkatársainak képzettsége,szaktudása és tapasztalata van a figyelem középpontjában.

A BARTEC Safe.t®Akadémia előadás sorozaton részt vehetnek gyártók, felhasználókés egyéb szolgáltatásokat végző szakemberek. A Safe.t®rendezvény segítségetnyújt a projektek tervezése, a fejlesztés, az üzembe helyezés és felülvizsgálat soránalkalmazandó törvényi előírások könnyebb és hatékonyabb megértésére,betartására.

A Bad Mergentheim-ben tartott biztonságtechnikai szakkonferencia az újdonságokés tapasztalatok nemzetközi fóruma. Számos külföldi gyártó és szakember használjaezt az alkalmat a tapasztalatainak megosztására.

Gyakorlati kurzus

Technológiai kurzus

Szakmai kurzus

Alap kurzus

Page 55: A robbanásbiztonság alapelvei - BARTEC · villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a

HU-D

-EXC

1906

09-0

6/09

-BAR

TEC

Wer

beAg

entu

r-29

2382

BARTEC az

emberek és

a környezet

védelmében a

komponensek ,

r e n d s z e r e k

és üzemek

biztonsága által.

Budafoki út 187-189H-1117 Budapest

[email protected]

BARTECHUNGARY Kft.

Phone: +36-1-204-0864Fax: +36-1-204-0917