a roma tehetséggondozó közhasznú alapítvány roma közéleti...

Rominfo, roma közéleti és kulturális havilap, 2009. novemberi szám 1

ROMINFO A Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány roma közéleti és kulturális lapja – 2009/11.

Sárga fények gyúlnak

„… A városok fölött a tél még gőzölög. De villogó vágányokon, városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye. A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye…”

József Attila: Téli Éjszaka (részlet)

Sárga fények gyúltak 2009. november 16-án este Sajóbábonyban.

A hatalmas tűz körül husángokkal felszerelkezett romák

gyülekeznek. Tőlük nem messze az ún. „Új Magyar Gárda”

mozgalom sárga oroszlános (az oroszlánok az ismert vörös-ezüst

címerpajzs kiegészítői) tagjai, dühödt szimpatizánsai. Mintha csak

egy szürreális, archaizáló, apokaliptikus novellába csöppentünk

volna. A két erő összefeszülését csak a felfegyverzett rendőrök

jelenléte akadályozza meg. Egyebekben ők is sárga mellényben. A

várost biztonsági okokból lezárták. Az esti ködben a lámpák is

sárgán világítanak…

A sárga szín már az ókortól kezdve ambivalens jelentéstartalommal

telített. Egyrészről az arany (aranysárga), az éltető tűz, a Nap s így

az isteni erő színe a legtöbb kultúrában. Másrészről a sárga, mint megkülönböztető jelzés régtől fogva a romlottság,

árulás és diszkrimináció színe. A piszkos, zöldes sárga színre már a középkorban utálattal és undorral tekintettek,

mint a kolera és a lepra színére. Akinek besárgult a bőre, azt mondták rá, megmérgezte a féltékenység, fösvénység

vagy az irigység („sárga az irigységtől”). Mivel az irigység és kapzsiság a hét fő bűn közé tartozik, ez is hozzájárult

ahhoz, hogy a sárga színt diszkriminálják.1

A diszkrimináció újra színe lépett. Kísért. Hiába tiltották be a Jobbik elnöke vezette Magyar Gárdát. Új Magyar

Gárda alakul. Hiába utasítja el szóban mindenki az etnikai alapú megbélyegzést. (Nyíltan még a Jobbik sem beszél

genetikai kódoltságról.) A roma embernek – legyen bár tisztességes, jóravaló – félnie kell. Gyermekét féltenie.

Kirekesztve. Ez Európa? A bűnöző, agresszív elemek pedig – úgy a félelmet életvitelszerűen keltő roma bűnözők,

mint a gyűlölködve tüntető, beszélő, cselekvő nagy-magyar bűnözők – folyamatosan találnak önigazolási alapot a

garázdaságra. A félelemkeltésre. Bármire.

S eközben mindenki megtanult virágnyelven beszélni… pontosabban kígyónyelven. Két-színűen. Szóban

összefogást, konstruktivitást, problémamegoldást hirdetve. A valóságban ennek ellenkezőjét gondolva s cselekedve.

Nincsenek világos határok. Sok településen a jóhiszemű romák (akár CKÖ vezetők is) belépnek a Jobbikba, s

barátian elbeszélgetnek a cigánybűnözést és cigányterrort valló párttal. (Talán mert jobb velük jóba lenni?) Süket és

vak lett az ország. Eltűnt minden mérték? Jönnek az ünnepek. Itt a megbékélés, a csendes elmélyülés ideje.

Reméljük együtt, hogy ha ezentúl sárga fény gyúl, az az advent, a karácsony, vagyis az ünnep fénye lesz. És nem

gyülekező, szerveződő, ordas erők toborzó s jelzőfénye. Reméljük…

PT

1 Sárga zászló figyelmeztetett várakon a tomboló pestisre. Hajókon a karantén színe. A Forma 1-ben ma is a veszélyé. A szín kiközösítésének csúcspontját akkor szenvedte el, amikor a német nemzeti szocialisták kötelezték a zsidókat, hogy megkülönböztetésül sárga Dávid-csillagot viseljenek. De a zsidóknak már a 12. században sárga kalapot kellett hordaniuk. Iskarióti Júdást, az áruló középkori archetípusát a középkori festészetben mindig sárga ruhában ábrázolták. Spanyolországban az Inkvizíció áldozatait öltöztették sárga ruhába bűnösségük jeleként.


Archívum…

Dr. Martin Luther King, Jr: „I Have a Dream”- 2. rész

Az alábbi beszéd szöveges változata a fennmaradt eredeti hanganyag szószerinti átírása. (Forrás: AmericanRhetoryc.com)

Az átírás Michael E. Eidenmuller érdeme. Magyarra fordította: Pávay Tibor filozófus.

Az előző lapszámban leközölt beszéd magyar

fordításának folytatása.

… Nem feledkezhetek meg arról, hogy néhányan

közületek nagy gyötrelmek és megpróbáltatások

közepette jött el ide. Néhányan közületek keskeny

börtöncellákból szabadultak. Néhányak közületek

olyan helyről jöttek, ahol a keresést, a szabadság

keresését az üldöztetés viharai zúzzák szét és a rendőri

brutalitás szele készteti tántorgásra. A teremtő

szenvedés veteránjaivá kell válnotok. Folytassátok

munkátok azzal a hittel, hogy a meg nem érdemelt

szenvedés megváltó. Menjetek vissza Mississippibe,

menjetek vissza Alabamába, menjetek vissza Dél-

Karolinába, menjetek vissza Georgia-ba, menjetek

vissza Louisiana-ba, menjetek vissza északi városaink

gettóinak nyomorúságába, tudván, hogy valahogy ez a

helyzet meg kell és meg fog változni.

Ne dagonyázzunk a kétségbeesés völgyében, ezt

mondom nektek ma, barátaim.

És még ha a ma és a holnap nehézségei várnai is ránk,

mégis van egy álmom. Egy álom, mely mélyen

gyökerezik az amerikai álomban.

Van egy álmom, hogy egy nap ez a nemzet felébred és

átéli e hitvallás igazi értelmét: „Magától értetődő,

hogy minden embert egyenlőnek teremtettek”

Van egy álmom, hogy egy nap, Georgia vörös hegyein

az egykori rabszolgák és rabszolgatartók gyermekei

képesek lesznek majd együtt leülni a testvériség

asztalához.

Van egy álmom, hogy egy nap még akár Mississippi

állam is, egy állam melyet az igazságtalanság és az

elnyomás heve tikkaszt, az igazság és a szabadság

oázisává alakul majd.

Van egy álmom, hogy egy nap az én négy kicsi

gyermekem olyan nemzetben élhet majd, melyben nem

bőrük színe, de belső emberi tartalmuk szerint ítélik

meg őket!

Van egy álmom ma!

Van egy álmom, hogy egy nap lent Alabamában, a

bűnös rasszistákkal és a kormányzóval együtt is, kinek

ajkairól a „beavatkozás” és „megsemmisítés” szavai

csöpögnek… - egy nap éppen ott, Alabamában kis

fekete fiúk és lányok képesek lesznek összefog(ózkod)ni

a kis fehér fiúkkal és lányokkal nővérként, testvérként.

Van egy álmom ma!

…

Folyt. Köv.


Aktualitások

A Hajdú-Bihar megyei cigány népesség becsült lélekszáma

A tanulmány a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat által vezetett felmérésre támaszkodik (s a települési CKÖ-k becsült kisebbségi adatait rendszerezve), és ezen adatok alapján próbál képet adni a megye cigány lakosainak számáról s elhelyezkedéséről. A megye 82 települése közül 66 olyan település van, ahol jelentős számban élnek roma lakosok. A másik 16 településen csak elenyésző számban fordul elő cigány népesség. Ide tartozik: Ártánd, Bakonszeg, Bihardancsháza, Bocskaikert, Ebes, Folyás, Hortobágy, Magyarhomorog, Nagyhegyes, Téglás, Tépe, Tiszagyulaháza, Újiráz, Újtikos, Váncsod, Vekerd. A megyei adatokat összegezve megállapítható, hogy a roma lakosság teljes létszáma, mintegy 45.000 főre tehető, ami az összlakosság tekintetében meghaladja a 8 %-ot. (Ezt az adatot, ha összevetjük a 2001-es népszámlálási adatokkal (10836 fő ) beláthatjuk, hogy a népszámlálás nem adott reális képet a roma lakosság számáról). A térkép alapján is látható, hogy a cigányság a megyében nem egyenletesen oszlik meg: a megye határ menti, hátrányosabb helyzetű térségeiben nagyobb arányban élnek cigányok. A települések közül olyanokat is találunk, ahol a roma lakosság aránya megközelíti, sőt egyes esetekben meghaladja az 50%-ot, (Pl.: Bedő 40%, Hencida 47%, Bojt 79%, Told 96%), további 12 településen pedig a 20%-ot. A legnépesebb roma etnikummal Debrecen (kb. 10.000 fő, 5 %), Hajdúhadház (kb. 3500 fő, 28 %) és Püspökladány (kb. 3000 fő, 20 %) rendelkezik. Kistérségi szinten (a megyei adathoz viszonyítva): a Debreceni Kistérségben (22,9%), a Hajdúhadházi Kistérségben (16,5%), a Püspökladányi Kistérségben (15,8%), a Berettyóújfalui Kistérségben (13,3%), a Derecske-Létavértesi Kistérségben (12,2%), a Balmazújvárosi Kistérségben (8,7%) kiemelkedő a romák aránya. A megyei 8%-os átlag alatt 3 kistérség található: a Hajdúböszörményi Kistérség (6,6%), a Polgári Kistérség (2,1%) és a Hajdúszoboszlói Kistérség (1.9%). Az adatokból megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megyében a cigány lakosság arányát tekintve heterogén. Vannak települések, ahol szinte egyáltalán nem élnek cigányok, és vannak, ahol a lakosság negyedét-harmadát, vagy még nagyobb hányadát képezik. Éppen ezért az is belátható, hogy a konkrét tennivalók a társadalmi integrációt illetően nagyban különbözhetnek. S az integrációs intézkedéseket ezen adatok alapján kell meghozni.

Pásztor István Zoltán PHD hallgató, DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék


Közéleti Rovat

A roma érdekképviselet megerősítése

A Rominfo két munkatársa meghívást kapott Brüsszelbe, az Európai Roma Információs Hivatal (ERIO) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által 2009. november 11-én megtartott konferenciára, melynek témája a Roma érdekképviselet erősítése volt a civil és politikai szektorban. A meghívás egyenesen Ivan Ivanovtól, az ERIO bolgár roma származású elnökétől érkezett, aki a magyarországi magas szintű EU egyeztető fórumon (melyről előző lapszámunkban már hírt adtunk) ismerte meg megyei kisebbségi munkánkat. Ahogy az Ivan Ivanov bevezetőjében elhangzott, a romák a legnagyobb számú európai kisebbség, szervezett érdek-képviselet nélkül. Elmondása szerint az ERIO kulcsszerepet tölt, és töltött be abban, hogy információkat gyűjtve lehetőséget ad az EU szerveinek a roma kérdés hatékony megoldásához (az ERIO működéséről és aktuális kutatásairól következő lapszámunkban adunk bővebb ismertetőt). Kiemelte, hogy ilyen, és hasonló kerekasztal megbe-szélésekre van szükség ahhoz, hogy a roma érdekképviselet, részvétel növekedhessen úgy politikai, mint civil társadalmi szinten. Utalt a magyarországi egyeztető fórum sikerére, melynek eredményeképp több európai szerv, szervezet magas rangú képviselője is szembesülhetett a roma kérdés összetettségével. (a szembesülést nagyban elősegítette a vidéki konferenciák és projektlátogatások életközelisége, tapasztalata.). Ezután Mario Sepi, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke beszélt röviden azon tervezett projektekről, melyeket célzottan a roma érdekképviselet előmozdítása végett tervez végrehajtani az EU. Ezt követően az Európai Bizottság egyik spanyol tagja tartott előadást, felvázolva a roma kérdés összetevőit. Sorra vette a következő kérdéseket: kisebbségi oktatás, iskolai szegregáció, a kisebbségi identitáshoz való jog kérdése, a többségi társadalom kirekesztő magatartása, melynek eredményeképp a többség nem szívesen lát, tud maga körül roma barátot, vagy szomszédot. Felhívta ezentúl a figyelmet a hátrányok egymásra rakódására, melynek eredményeként egy roma nő már puszta státuszánál fogva alapvetően halmozottan hátrányos helyzetű, ha ezt nyíltan nem is szokták elismerni. Ezen kívül felhívta a figyelmet az identitásvesztés veszélyére, a hagyományok és szokások fokozatos eltűnésére. Külön színfoltot jelentett Járóka Lívia Európai Parlamenti képviselőasszony beszéde. Kifejezte sajnálatát, hogy immár Ő az egyedüli roma, az Európai Parlamentben, mivel a szintén magyar származású Mohácsi Viktória nem nyert mandátumot a legutóbbi választáson. Kettejük közös sikerének könyvelte el, hogy az utóbbi 5 évben a roma kérdés az Európai Parlament érdeklődésének horizontjába került. Hangsúlyozta az NGO (Non–governmental organizations), vagyis a civil szervezetek fontosságát. Elmondta, szerepüket növelni kell mind az oktatási, mind a szociális problémák megoldása érdekében. Ki kell nevelni egy roma értelmiségi

réteget, és meg kell szűntetni azt a szerencsétlen gyakorlatot, hogy a diplomás romák legyenek bár jogászok, vagy politológusok, diplomájuk megszerzése után nem térnek vissza saját közösségükbe. Annak ügyei nem érdeklik őket. Arra a visszásságra is rámutatott, hogy sokszor olyan professzionális, pszeudo-civil szervezetek nyerik el a nagy volumenű roma projektek lebonyolítási jogát, akik nem egyszer semmilyen roma kötődéssel, tapasztalattal, beágyazottsággal nem bírnak. (Itt jegyezzük meg, hogy ez a gyakorlat Magyarországon nap mint nap tetten érhető – a szerk.). Amíg a romák hagyják magukat kihasználni, és a kisebbségi szervek nem élnek jogaikkal, lehetőségeikkel, addig nem várható a roma kérdés megoldása. A romáknak részt kell venniük saját sorsuk alakításban, nem szabad hagyni, hogy mások mondják meg nekik, mi a jó. Kiemelte, hogy a romák hatalmas politikai erőt képviselhetnének, ha képesek lennének összefogni (úgy európai, mint nemzeti szinten), és nem hagynák magukat megosztani. Elfogadták ugyan a roma nemzeti zászlót és himnuszt, de ez önmagában nem volt képes megteremteni a roma nemzeti egységet. Sajnos az európai állampolgárok sokkal kevésbé kritikusan nézik a romákkal szembeni diszkriminációt, mint más emberi jogok megsértését. A romáknak valóban európai állampolgároknak kell válniuk ahhoz, hogy ezen változtassanak. Szükség lenne lobby tevékenységük megerősítésére, és különösen olyan, nemzeti vagy európai szintű iskolarendszeren kívüli, mégis színvonalas tanfolyamokra / kurzusokra, melyeken a jelenlegi és jövendő roma politikusok megtanulhatnák, elsajátíthatnák a hatékony érdekképviselethez szükséges készségeket, képességeket. Az új roma vezető rétegnek mindenekelőtt felkészültnek, a roma közösség érdekeit szem előtt tartónak, másodsorban együttműködésre és összefogásra késznek kell lennie. (Szerk.: Ezen új roma értelmiség kiművelését szolgálja


többek között a 7. oldalon közölt roma szakkollégiumi felhívásunk is!). Ezen új roma vezetőknek erőseknek kell lenniük, nem csak a kisebbségi politika terén, de a nagypolitika színterén is. S ez utóbbi talán a fontosabb. Meg kell tanulniuk használni a médiát, s ebben nagy szerepe lehet az ERIO-nak is, mely képes lehet új arcokat, személyiségeket az európai köztudatba emelni. Fel kell gyorsítani ezt a folyamatot, s magának a roma közösségnek is késznek kell lennie a változásra! A képviselőasszony felszólalását hosszú vita követte, melyben több ország képviselői is felszólaltak. Felvetődött annak problémája, hiánya, hogy a roma hagyományok, történelem, kulturális értékek, nem csak a többségi társadalom köztudatából hiányoznak, de mára maguk a romák sincsenek tisztában önazonosságukkal, gyökereikkel. Érdekességképp megemlítjük, hogy egy spanyol felszólaló felhívta a figyelmet, sőt, kifejezetten kérte a roma, és a gipsy (cigány) fogalmak megkülönböztetését.2 Ő a romaságot egy kulturális önazonosság - tudattal bíró, öntudatos, s így a diszkriminációnak kevésbé kitett népcsoportnak írta le, míg a cigányokat egy sokkal jobban diszkriminált, valós közösségi kohézió nélküli népcsoport szerencsétlen tagjainak aposztrofálta. A második szekcióból Rumyan Russinov, a bolgár Közpolitikai Képviseleti Központ igazgatója beszédét emelhetjük ki, melyben kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy a romáknak nem kisebbségi szinten, a kisebbségi politikában kell elsősorban részt venniük, de a nagypártok (mainstream parties) tagjaként kell kifejteni tevékenységüket közösségük érdekében. Hangsúlyozta, hogy az etnikai alapon szerveződő pártok Európában egyelőre csak partikuláris sikereket érhetnek el. Várat még magára az az idő, mikor egy valóban öntudatos, valóban felkészült roma értelmiség léphet majd színre. Ő is utalt a budapesti és a vidéki konferenciák sikerére, és kiemelte, a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) integrációban betöltött szerepét. Meg kell szüntetni azt a szerencsétlen gyakorlatot, hogy a romák egymás között veszekednek, torzsalkodnak a kisebbségi politika területén. A romáknak nemcsak a kisebbségi politika területén van tennivalójuk, hanem a nagypolitika színterén is érvényesíteniük kell mind saját, mind más európai csoportok érdekeit. Előadótársaival együtt bemutatta a bolgár helyzetet, a politikai és a civil szervezetek együttműködésének sikerességét. Kiemelte, milyen fontos az, hogy a nagypártok valós partnernek tekintsék a roma közösséget, érdekképviseletet. Ezután Dimitrina Petrova, az Egyesült Királyságbeli Egyenlő Bizalomért szervezet igazgatója szólalt fel. Beszéde rendkívül logikusan felépített, gyakorlatorientált feladatokat vázoló volt. Kiemelte, hogy Brüsszelnek meg kell értenie, hogy nem az a fontos és a cél, hogy beszéljünk a roma részvételről (a politikában és a civil szektorban), hanem hogy azt gyakoroljuk, s megvalósuljon. Párhuzamba hozta a roma kérdést a muszlim problémával. Felhívta a figyelmet a

2 Különböző jelentéstartalmakkal a két fogalom elkülönítése több hazai fórumon is felvetődött már – a szerk. megjegyzése.

dedukció fontosságára, vagyis hogy a strukturális problémák megértése s kezelése kell megelőzze a sajátos problémák orvoslását. A további hozzászólók az ír travellerek és a törökországi kurdok helyzetének párhuzamait mutatták be a roma helyzettel. A harmadik szekcióban romániai előadók (elsősorban Maria Koreck) ismertették a romániai cigányok sajátos helyzetét. Kiemelték, hogy a politika nem veszi komolyan a kisebbségek helyzetét a gyakorlatban. A gettósodás és a cigánytelepek mindennaposak. Ugyanakkor a romák és más kisebbségek érdekképviselete előrébb tart a magyarországi helyzetnél.

Ilona Negro és Aba-Horváth István Brüsszelben

A konferencia után lehetőségünk volt Ilona Negro-val, az Európai Szocális Alap magyar származású hivatalnokával is hosszabban elbeszélgetnünk a konferencia sikerességéről és a honi roma helyzetről, ahogy az az Európai Unióból látszik. (Ilona Negro eddig is sokat segített abban, hogy a Hajdú-Bihari roma képviselet országosan elismert munkájának híre Brüsszelbe is eljusson az illetékesekhez.) Ilona Negro elmondta, hogy az európai hivatalokban is megfogalmazódott az a cél, hogy törekedni kell a decentralizációra, s nem szabad engedni, hogy minden romaügyi kérdés budapesti centrumokon, zárt érdekcsoportokon keresztül valósuljon meg. Mert így veszélybe kerülhet az esélyegyenlőség, s a szabad információáramlás elvárása. Meg kell fogalmazni a problémákat helyi szinten (úgy az EU-s pályázatokkal, kiírásokkal, közreműködő s ellenőrző szervekkel kapcsolatban, mint akár egyes akadályozó személyek, szervezetek tekintetében), s lehetőleg alulról szerveződő, valóban szakmai alapú regionális vidéki csomópontokat kell létrehozni ezek orvoslására s az információk összegyűjtésére és disszeminációjára. Ennek elindítása végett januárban megegyeztünk egy, európai uniós hivatalnokok részvételével tartandó igen szűk körű, de országos lefedettségű, debreceni székhelyű romaügyi kerekasztal megszervezésében, megtartásában. (Ennek eredményeiről természetesen annak megtartása után azonnal hírt adunk! – szerk.) Összességében elmondható, hogy a konferencia s a négyszemközti megbeszélések (romániai, brüsszeli, s egyéb nációjú szakemberekkel) eredményesen zárultak. Új, európai kapukat, távlatokat nyithatnak úgy a honi romaügy előtt.

Pávay Tibor


Bemutatjuk… Integrációs Díj átadás Nyíregyházán

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jogvédő Roma

Alapítvány 2009. november 23-án első alkalommal, a

hagyományteremtés szándékával adta át az

Integrációs díjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Önkormányzat épületében, ünnepélyes keretek

között.

A díjakat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Önkormányzat Bessenyei termében Balogh Albert, az

alapítvány elnöke adta át ünnepélyes keretek között.

Minden díjazott az oklevelen túl egy Beeri Dávid, roma

származású festőművész által festett különleges képet

is átvehetett. Az első díjazott Seszták Oszkár, a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke

volt, aki a méltató beszéd szerint a megyei roma

fórumok rendszeres védnöke, a kisebbségi

rendezvények állandó támogatója. Elnöksége nagyban

hozzájárult a szabolcs megyei romák integrációjához.

Aba-Horváth István, a Hajdú-Bihar Önkormányzat

Etnikai Tanácsnoka4 roma polgárjogi és

érdekképviseleti-, valamint kiemelkedő civil szakmai

tevékenységéért kapta a díjat. A két megye közötti

szoros romaügyi együttműködés, összefogás kialakulása

elsősorban neki köszönhető.

Seszták Oszkár és Balogh Albert

- a patrónus és az alapító -

Az alapítvány elnöke, az integrációs díj alapítója és

megálmodója Balogh Albert, roma származású szabolcs

megyei képviselő. A díjat azzal a céllal alapította, hogy

felhívja a figyelmet mindazon személyekre, akik az

adott évben a legtöbbet tettek a romák társadalmi

integrációjáért. Bevezető beszédében elmondta, hogy

fontosnak érzi, hogy teljesítményük, munkájuk

elismerésre kerüljön, s közismertté váljon. Ez egyben

pozitív példát is mutathat másoknak. S a sok negatívum

mellett, ami a médiából árad (néha jogosan, de sokszor

oktalanul és felelőtlenül) a roma ügyről, ez igen fontos.

Aba-Horváth István díjazott

A harmadik díjazott, Pásztor András mezőgazdasági

vállalkozó, sok roma családnak biztosít megélhetést, és

ő maga is sokat köszönhet a roma munkásoknak. A

romákat, legyenek akár vállalkozók, akár kétkezi

munkások, egyenrangú partnerként kezeli. Több roma

rendezvény és kezdeményezés állandó támogatója.

Egy ilyen díjra már régen szükség lett volna Szabolcs

megyében, mondhatni hiánypótló.3 Ennek köszönhető,

hogy idén öt díjazott került kitüntetésre.

A negyedik díjazott Gégény József rendőr alezredes,

kisebbségi referens volt, akinek munkája nagyban

hozzájárult ahhoz, hogy szabolcs megyében a romák és

a rendőrkapitányság viszonya a kölcsönös megbecsülés

jegyében stabil szakmai alapokon álljon.

Utolsóként Temesfalvi Miklós, a megyei munkaügyi

központ főosztályvezetője vehette át a díjat, a romák

munkaerő-piaci helyzetének javításáért.

A díjazottak G.E.

3 A díj mintájául a debreceni székhelyű Eu-Roma Országos Egyesület által 2005-ben alapított Tolerancia Díj szolgált.

4 Aki egyben a Rominfo közéleti rovatvezetője is. Ezúton is gratulálunk munkatársunknak a kitüntetéshez!


Aktuális…

FELHÍVÁS

Tisztelt kisebbségi önkormányzat vezető, roma civil szervezet vezető!

Ha Ön elégedetlen az országos roma politikával és vezetéssel és új utakat keres, várjuk a hamarosan induló

Keleti Roma Szakkollégium Képviselői Tagozatába!

Ha nem valami és valakik ellen, hanem valamiért (értékek, célok, a közösség és nem az egyéni érdekek mentén) képzeli el a képviselői munkát és gondolatait szívesen megosztaná más képviselőtársaival is,

keressen bátran minket, szeretettel várjuk!

Képviselők Országos Egyesülete Elérhetőségünk: 4026 Debrecen, Csap. u. 9.

E-mail: [email protected]

FELHÍVÁS

2010 januárjában kezdi el tevékenységét a

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ROMA SZAKKOLLÉGIUM

a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok, valamint fiatal diplomás roma értelmiségiek részére!

Amennyiben …

♦ … felelős értelmiségi életre készülve érdekel a roma közélet és közösséged sorsa,

♦ … Te is úgy gondolod, hogy a roma politikában gyökeres változásra van szükség,

♦ … vannak ötleteid és szeretnéd ezeket megosztani másokkal,

♦ … friss szellemi közegre vágysz és szeretnéd jobban megérteni, hogy mi miért történik

♦ … téged is aggaszt az erősödő rasszizmus és keresed a megoldásokat,

csatlakozz a Szakkollégiumhoz!

A Szakkollégium civil összefogás keretében az EU-ROMA Országos Egyesület, a Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, a Képviselők Országos Egyesülete és a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Kisebbségi

Önkormányzat közös szervezésében valósul meg.

Kapcsolat: 4026 Debrecen, Csap u. 9. E-mail: [email protected]


Kulturális rovat Roma Pannó Tiszadobon

Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye földrajzilag legnyugatibb fekvésű települése, lényegében három megye - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén – találkozásá-nál fekszik. Tiszadob történelme hosszú évszázadokra nyúlik vissza, a krónikák először 1220-ban említik. Az Andrássy-család a XVIII. század derekán, Gróf Andrássy Károly házassága révén jutott elsőként dobi birtokokhoz. E család sarjai mind vitéz hazafiak voltak, kiknek sorsa gyakran a nagypolitika színterén íródott. Közülük kiemelkedő egyéniség volt Gróf Andrássy Gyula, Széchenyi István ifjú barátja, aki 1867-1871 között Magyarország miniszterelnöki székében foglalt helyet, s aki megépítette a ma is megcsodálható tiszadobi Andrássy-kastélyt -a legenda szerint Erzsébet királynő tiszteletére. A gróf elképzeléseit követve, a kúria a francia Loire folyó mentén található középkori lovagi várkastélyok, és a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti jegyeit egyesíti magában. Az Andrássyak lehanyatlásával és a világháborúk mindent elérő pusztításával a gyönyörű kastély funkciója is átalakult. 1950 óta gyermekotthonként működik tovább. Többek között itt nevelkedett Oláh Ibolya, országos hírű roma származású énekesnő is. A kastélyban található felbecsülhetetlen értékű műkincsek sorából kiemelkedik Péli Tamás: Születés című pannója. A pannó francia eredetű szó, a reneszánsz korában fából készített falburkolat volt. Újabban a nagyméretű vászonra vagy farostlemezre festett díszítő funkciójú képet nevezzük pannónak. 1983-ban Péli Tamás röpke öt hónap leforgása alatt elkészítette a tiszadobi gyermekváros számára ezt a közel negyvenöt négyzetméteres monumentális pannót, mely a cigány nép történetét örökíti meg, s annak összefonódását a magyar történelemmel. A festmény egymás mellé szerelt pozdorjalemezekre készült, melyeket egy tartóvázba foglalva szereltek fel a kastélyban a könyvtár mögötti nagyterem falára. Ezután megkezdődött a munka. A Születés című pannó megszületése. S mint az embernél, úgy egy kép megszületésekor is csodás eseménysor megy végbe, melynek kulcsfontosságú szereplője a nő. E kép születésekor is a nő szerepe volt a döntő. A festő ugyanis komoly előtanulmányt készített, melyet véglegesnek ítélve mutatott be családjának és barátainak. Ezen a festményen mitológiai alakok, kentaurok – azaz félig állat-, félig emberalakok - nyüzsögtek.

Péli Tamás: Születés című pannója

a tiszadobi Andrássy-kastélyban (részlet, Káli istenasszony5)

Amikor Péli Tamás édesanyja meglátta ezt a képet, így kiáltott: „Nem szégyelled magad fiam, ilyet akarsz festeni a cigányságról?” Tamásnak nem kellett több. Azonnal változtatott eredeti elképzelésein és új képbe kezdett. Ez az asszony tehát egy ecsetvonással átírta e kép sorsát, s „világra segítette” a ma is csodált, új alkotást. Ez, az utókorra hagyott festmény, gyökeresen eltér a korábbitól. A ma látható festményen Péli összefonva múltat és jelent, történelmi korokon átívelő emléket emel a cigány népnek. „A karácsonyi jelképekben - mint például a betlehemes játékban is - az egész család jelen van, s éppen ezért az egységért, osztatlanságért tekintjük szeretetünnepének. S ahogy a hajdan volt betlehemi család egyik tagja sem fekete bárány, úgy a nemzet nagy családján belül sem lehetnek háttérbe szorítottak, kirekesztettek, számkivetettek.”

ROMINFO A ROTEKA roma közéleti és kulturális lapja

Főszerkesztő: Pávay Tibor Közéleti rovatvezető: Aba-Horváth István

Munkatársak: Balogh Mária, Grecskó Edit A szerkesztőség postacíme: 4026 Debrecen, Csap u. 9.

ISSN 1585-7271

5 Az indiai mitológia Káli istenasszonya a roma vallásosság ma is tovább élő szereplője Kali Sára néven.

a roma tehetséggondozó közhasznú alapítvány roma közéleti...

Documents