a romániai regionális politika – székelyföld közigazgatási rendszere

A romániai regionális politika – A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási Székelyföld közigazgatási

rendszererendszere

Fóri Endre

2005. november 24. Sopron 2

BevezetésBevezetés

A helyi önkormányzás fogalmát Strasbourgban 1990-ben, az Európa Tanács által elfogadott Charta határozza meg a legátfogóbb módon.

Az önkormányzatiság eszméje kettős hatáskört feltételez:

1. kötelezően ellátandó feladatköröket,

2. önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatásköröket,

A kötelező hatáskörök leírását a helyhatósági választásokat, a helyi költségvetést stb. szabályzó törvények tartalmazzák. Az önként vállalt feladatok viszont, a helyi civiltársadalom, a tradíciók, a speciális érdekeltségek, a szokásjog, a hallgatólagos normák vagy helyi szinten (pl. város - statútum, falutörvények) történő szabályozás rögzít(het)i.


Közigazgatási szintek Közigazgatási szintek Regionális intezményrendszerRegionális intezményrendszer

Az önkormányzatok, mint közigazgatási egységek a következő négy csoportban sorolhatóak:

• községi közigazgatási egységek (önkormányzatok)• városi közigazgatási egységek (önkormányzatok) • megye jogú városi közigazgatási egységek (municipiumi

önkormányzatok)• megyei közigazgatási egységek (önkormányzatok)

Ugyancsak a területi-közigazgatási egységekben, a Kormány képviselőjeként működnek a prefektusok. Romániába háromszintű közigazgatásról beszélhetünk:

• központi – megyei – községi/városi igazgatásról


Székelyföld közigazgatási egységei Székelyföld közigazgatási egységei

Szekelyfold.jpg

Székelyföld Románia 3 (három) szomszédos megyéjét foglalja magába, Kovászna, Hargita és Maros megyét.

Megnevezés Kovászna megye

Hargita megye

Maros megye

Összesen

Megyei jogú város

2 3 4 9

Város 3 6 3 12

Község 34 49 90 173

Falu 122 238 486 846

Dekoncentrált szervezet

45 40 45 130


A 215/2001-es Romániai Közigazgatási Törvény és a Helyi Önkormányzatok Európai A 215/2001-es Romániai Közigazgatási Törvény és a Helyi Önkormányzatok Európai ChartájaChartája

Romániában a helyi közigazgatást az Alkotmány V. fejezete 119-122 szakasza és a 215/2001-es KT szabályozza, amely a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapelveit csak részben alkalmazza

Az Alkotmány majdnem mindent a 215/2001-es Közigazgatási Törvényre hárít, ami ugyan az első szakaszában elfogadja az autonómia elvét, a későbbiekben azonban a törvény szövege nem teszi lehetővé az alapelvek európai normák szerinti alkalmazását

Legnyilvánvalóbban az Európa Charta előírásainak ellentmondó szakaszok a prefektusi intézmény szabályozásában találhatók:

túlzottan kiterjedt jogosítvánnyal látja el, rendelkezik a települések vagyonáról és a helyi költségvetésről, kormány nevezi ki ellenőrzés céljából, tehát függőséget teremt a kormány és a helyi

közigazgatási egység között, és centralizáló hatása van. a helyi tanácsok felosztását kérheti a kormánytól – figyelembe kellene venni azt, hogy a

helyi tanácsok demokratikusan voltak megválasztva – a nép akarata érvényesült, ebben az esetben egy kinevezett személyt nem szabadna ilyen jogkörrel felruházni.

a prefektusnak felfüggesztő ereje van, ahelyett hogy a közigazgatási bíróság rendelje el, megyei testületek és a dekoncentrált intézmények vezetője (tanügy, egészségügy,

pénzügy, rendőrség) - dekoncentrált intézmények centralizálója. kinevezi a titkárokat, jegyzőket – ahelyett – ahelyett hogy a helyi közigazgatási egység

(tanács) vagy polgármester nevezze ki


Románia regionális Románia regionális ““arcaarca””


RomRománia közigazgatási egységei fejlesztési régiónkéntánia közigazgatási egységei fejlesztési régiónként

Régió Megye Megyei jogú város

Város Község Falu

Északkelet 6 16 16 463 2445

Délkelet 6 11 22 332 1455

Dél 7 15 28 481 2030

Délnyugat 5 10 22 387 2080

Nyugat 4 10 27 266 1334

Északnyugat 6 12 23 386 1823

Közép 6 18 32 334 1823

Bukarest 2 1 2 37 102

Összesen 42 93 172 2686 13092


Régiók szervezése RomániábanRégiók szervezése Romániában

Történelmi hagyományok, városhálózati sajátosságok

Az országban már működött tartományi közigazgatás Az ország történeti tájain (Olténia, Munténia, Moldva, Dobrudzsa, Erdély, Bánság,

Kőrös-vidék, Máramaros) felfedezhetőek a regionális identitás maradványai, amire tudatos regionális politikával lehet építkezni

Erdély az ország fejlett régiói közé tartozik – 16 megye közül 4 igen fejlettnek, 3 fejlettnek, 6 pedig közepesen fejlettnek tekinthető és csupán 3 fejletlen megye található a 3 Erdélyi régióban

A decentralizált területfejlesztés számára Románia viszonylag kedvező nagyvárosi hálózattal rendelkezik- tényleges növekedési központok-

A nagyvárosok szellemi, kulturális funkciói erősek- kutatási-fejlesztési kapacitás, egyetemek

Az ország területi-közigazgatási rendszere sok egységből áll –41 megye- méretük és népességszám alapján NUTS 3 egységeknek tekinthetők


Székelyföld fejlesztési esélyeiSzékelyföld fejlesztési esélyei

A térség története (település- és gazdaságszerkezete) Regionális kultúra és identitás Etnocentrikus politika A román állam gazdaság- és területfejlesztési politikája Magyarország regionális gazdaságpolitikája A magyar kormány által a határon túli magyaroknak juttatott támogatások rendszere Románia közigazgatási rendszere, a döntési kompetenciák megosztása Székelyföldön élő közösségek kezdeményezései


A fejlődés esélyeiA fejlődés esélyei

A helyi közösségek részvételére alapozó fejlesztési filozófia és stratégia meghonosítása

A fejlesztési politikák etnocentrikus jellegének csökkentése A régió érdekérvényesítő képességének javítása párhuzamosan nyitottságának

erősítésével A keresletorientált fejlesztési politikák súlyának növelése a kínálatorientált

politikákkal szemben


Székelyföld sajátos társadalmi szerkezeteSzékelyföld sajátos társadalmi szerkezete

A három domináns történelmi paradigma egyidejű jelenléte és fenntartható működése

Tradicionális (természetközelség, családcentrikusság, erkölcs, hit, közösség, szabadság, önfenntartás, túlélési ösztön)

Modern (szekularizáció, demokrácia, jogegyenlőség, individualizmus, magántulajdon, jogállam, piac, verseny)

Posztmodern (mobilitás, temészettudatosság, kulturális sokszínűség, globalizáció)


Székelyföld, mint régióSzékelyföld, mint régió

Székelyföldet, mint régiót meghatározó érvelések nagy része az etnikai elvet tekinti alapvetőnek

Székelyföld, mint közösség és igazgatási régió, premodern képződmény – faluközösségek gyepüvédő szerepe, az erdélyi rendi társadalom

Erdélyi sajátosság, hogy a feudális rendek kialakulása és léte jól körülhatárolható térségekhez köthető – Szászföld, Székelyföld

A rendi tagoltság fontos jellemzője az erdélyi regionális folyamatoknak A rend alapjait nem a nemzeti öntudat és az országgal kapcsolatos politikai

fogalmak képezték, hanem: Mindennapi közösségi élet A fenntarthatóságot biztosító erőforrásokhoz való hozzájutás

szabályai Közteherviselés rendszere Ezek a közösség belső, autonóm működésének szabályait

határozzák meg

A székelység nem nemzetiségként, hanem közösségi formaként alakult


Területi politika a rendszerváltozás utánTerületi politika a rendszerváltozás után

A területfejlesztési rendszert az EU előcsatlakozási, majd a strukturális alapjainak felhasználására hozták létre

A források felhasználása korlátozott mértékben volt lehetséges, hiányzó politikák, stratégiák, projektek miatt

Akadályt jelent a rendszer működési filozófiája Az elképzelés forrásvezérelt volt, feltételezte az uniós pénzeket, nem a reális

szükségletekből és a fejlettségi problémákból indult ki A fejlesztés nincs kellően alátámasztva a civil társadalom és helyi önkormányzatok

részvételével A pénzforrások elosztási rendjéről és a fejlesztési prioritásokról a kormány dönt


Székelyföld a romániai gazdasági térbenSzékelyföld a romániai gazdasági térben

Az átlagos méretű, országhatárral nem érintkező makrorégió, az ország harmadik legfejlettebb térsége

Második legurbanizáltabb, városlakók aránya 60,3 % Legnagyobb az ipari foglalkoztatottak aránya – jelentős a nagyvállalatok súlya Az egy főre jutó GDP alapján, Bukarestet és a nyugat-romániai régiót követően a

harmadik helyet foglalja el Közel egyharmada magyar nemzetiségű A válságövezetek a vegyipari és kohászati üzemek (Kiskapus, Ludas, Zalatna,

Fogaras) vagy bányaipari települések (Balánbánya, Barót) környékén alakultak ki. A társadalmi-gazdasági paraméterek többsége a romániai átlag körül szóródik A vonalas infrastruktúra néhány elemében – út-, és távközlési hálózat – valamint

az innovatív fejlődés hajtóerőinek állapotában érzékelhető gyengeség – kedvezőtlenül befolyásolják a térség fejlődését

a romániai regionális politika – székelyföld közigazgatási rendszere

Documents