A romantika irodalmából

A romantika fogalma

romantika, romantikus, romantikázik

Zorán: Romantika c. dala

A romantika „önmeghatározása”

1. A. W. Schlegel: A drámai művészetről és irodalomról – T-táblázat segítségével gyűjtsétek össze, hogy milyen lényegi különbségeket lát a szerző az általa „régiek költészetének” tartott, és a saját maguk által képviselt „modern” költészet között!

2. F. Schlegel: Athenaeum-töredékek – Milyen kulcsszavakkal jellemezhető az idézett részlet alapján a romantikus költészet? Mely pontokon kapcsolódik, és mely pontokon mond ez ellent a klasszicizmus művészetfelfogásának?

3. F. Schlegel: Beszéd a mitológiáról – Hogyan jellemzi a szerző a romantikus költőt, és miben jelöli meg a legfőbb célt, amelynek szolgálatába kell állnia?

A romantika fogalma I.

• A fogalom eredete:

– 'roman' (fr.) regény szóból (a középkorban az anyanyelven írt irodalmi műveket jelölte)

– az irodalomból indult ki, összekapcsolódott a korabeli nyelvkérdéssel (nemzeti nyelvek)

A romantika fogalma II.

• Időbeli- és térbeli keretek:– 19. századi Európa – a 18. század végén a német nyelvterületen

bontakozik ki, majd Angliában „hódít” először teret

– az 1830-40-es években Franciaországban és Kelet-Közép-Európában bontakozott ki

– a 60-as évektől kezdve fokozatosan „lecseng”, de a késő romantika egészen a századfordulóig hatott

A romantika fogalma III.

• a romantika mint korstílus:– hatása a képzőművészetekre:• festészet• szobrászat• építészet

A debreceni Csokonai Színház

Bartholdi: Szabadság

Caspar David: Vándor a ködtenger

fölött (1818)

A romantika fogalma IV.

• történeti- és eszmetörténeti háttere:– Rousseau-i filozófia, Sturm und Drang-mozgalom– polgári átalakulás − polgári forradalmak– 1789. nagy francia forradalom– „kiábrándulás”:• felvilágosodás eszméi• megvalósíthatóság?• vágy tapasztalat

– liberalizmus, nacionalizmusDelacroix: A szabadság vezeti a népet (1830)

Rousseau-i filozófia

• társadalom-és természetszemlélete:– társadalmi egyenlőtlenségek eredete a

magántulajdon– az ember eredendően „jó”, a körülmények

befolyásolják– „vissza a természetbe” – harmónia, idill,

önazonosság – (egyházellenesség)

Sturm und Drang

• a német felvilágosodás vezető mozgalma• észelvűség• zsenikultusz• történelem iránti érdeklődés• nemzettudat• Herder, Goethe, Schiller

Goethe

A romantika világképe

• Individualizmus - szubjektivizmus• történetiség – a saját (nemzeti) múlt

felfedezése• természetkultusz• szabadságeszmény• elvágyódás, egzotikum

Delacroix: Algériai nők