A romantikus gyermekkép A romantikus gyermekkép történeti alakulása történeti alakulása

2.2.

A 17. századi gyermekkép A 17. századi gyermekkép kettős kötődésekettős kötődése

33

Johannes Amos ComeniusJohannes Amos Comenius(1592-1670)(1592-1670)

• Gyermekképét kettős kötődés Gyermekképét kettős kötődés határozza meg. Mégis közelebb határozza meg. Mégis közelebb áll a reneszánsz áll a reneszánsz optimizmusához, mint az optimizmusához, mint az eredendő bűnnel terhelt eredendő bűnnel terhelt gyermekről szóló augustinusi-gyermekről szóló augustinusi-lutheri tanok lutheri tanok pesszimizmusához.pesszimizmusához.

• Gondolkodásmódját erőteljesen Gondolkodásmódját erőteljesen befolyásolja a cseh testvérek befolyásolja a cseh testvérek szektájában terjedő bizakodó hit szektájában terjedő bizakodó hit „Krisztus ezeréves „Krisztus ezeréves birodalmának” belátható időn birodalmának” belátható időn belül való eljöveteléről. Ezt a belül való eljöveteléről. Ezt a csodavárást nevezzük csodavárást nevezzük „chiliasmus”-nak.„chiliasmus”-nak.

44

• A világ megérett a gyökeres A világ megérett a gyökeres megjobbításra, mivel „minden fonákul megjobbításra, mivel „minden fonákul vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy omlik össze”. (Comenius: Didactica vagy omlik össze”. (Comenius: Didactica magna. Pécs, 1992. 28.)magna. Pécs, 1992. 28.)

• A paradicsom tökéletessége nem csak a A paradicsom tökéletessége nem csak a túlvilágon vár ránk, hanem itt a földi túlvilágon vár ránk, hanem itt a földi világban is: „Isten az egyház paradicsomát világban is: „Isten az egyház paradicsomát itt a földön is meg-megújítja, és annak itt a földön is meg-megújítja, és annak kietlen pusztaságát gyönyörűség kertjévé kietlen pusztaságát gyönyörűség kertjévé alakítja át”.alakítja át”.

• Ennek bekövetkeztére a gyermekek helyes Ennek bekövetkeztére a gyermekek helyes nevelésével kell felkészülnünk: „az emberi nevelésével kell felkészülnünk: „az emberi romlottság megjavítására az égvilágon romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél”.helyes nevelésénél”.

55

• Comenius Jézus szavait idézi: „Engedjétek Comenius Jézus szavait idézi: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa”. (Márk, 10, 14.)mennyek országa”. (Márk, 10, 14.)

• Krisztus nyomán Comenius az újszülött Krisztus nyomán Comenius az újszülött gyermeket jónak, romlatlannak tekinti: „… a gyermeket jónak, romlatlannak tekinti: „… a kisdedek, mivel bűnös hitetlenség kisdedek, mivel bűnös hitetlenség nem nem szennyezte be őketszennyezte be őket, Isten országának , Isten országának általános örököseiül jelöltettek ki”. általános örököseiül jelöltettek ki”. (Comenius, 1992, 31.)(Comenius, 1992, 31.)

• „„Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük megőrizzük lelkét a világ romlottságátóllelkét a világ romlottságától, hogy , hogy elvessük elvessük belé a becsületesség magvaitbelé a becsületesség magvait. állandóan . állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkalpéldákkal.” (I. m. 39.) .” (I. m. 39.)

66

• Comenius gyermekképét jól érzékelteti a Comenius gyermekképét jól érzékelteti a (humanistákat idéző) növény-metafora: „(humanistákat idéző) növény-metafora: „Annak a Annak a csecsemőnek a lelke, aki most látta meg a csecsemőnek a lelke, aki most látta meg a napvilágot, legjobban maghoz vagy palántához napvilágot, legjobban maghoz vagy palántához hasonlíthatóhasonlítható;; jóllehet ebben a növénynek vagy jóllehet ebben a növénynek vagy fának az alakja még nem bontakozott ki, fának az alakja még nem bontakozott ki, lényegében mégis benne van a növény…”lényegében mégis benne van a növény…” (I. m. (I. m. 55.)55.)

• Következő gondolata mintegy „korát megelőzve” Következő gondolata mintegy „korát megelőzve” Rousseau-t és a 20. századi reformpedagógia Rousseau-t és a 20. századi reformpedagógia közismert „kibontakozás-motívumát” („wachsen-közismert „kibontakozás-motívumát” („wachsen-lassen”) idézi fel a mai olvasóban: lassen”) idézi fel a mai olvasóban: „Tehát az „Tehát az emberbe semmi sem vihető be kívülről, hanem emberbe semmi sem vihető be kívülről, hanem csupán arra van szüksége, hogy feltárjuk és csupán arra van szüksége, hogy feltárjuk és továbbfejlesszük azokat a sajátosságokat, amelyek továbbfejlesszük azokat a sajátosságokat, amelyek kifejletlen állapotban vannak jelen benne…”kifejletlen állapotban vannak jelen benne…” (U. o.) (U. o.)

77

• Amikor az ember, a gyermek határtalan Amikor az ember, a gyermek határtalan képezhetőségéről és olthatatlan tudásvágyáról ír, képezhetőségéről és olthatatlan tudásvágyáról ír, olyan metaforákat és hasonlatokat használ, olyan metaforákat és hasonlatokat használ, amelyek toposzként vonulnak végig évezredek amelyek toposzként vonulnak végig évezredek filozófusainak, pedagógusainak filozófusainak, pedagógusainak gondolatvilágában. gondolatvilágában.

• Arisztotelészre hivatkozva a gyerek lelkét Arisztotelészre hivatkozva a gyerek lelkét „letörölt „letörölt táblához”táblához” hasonlítja, hasonlítja, „amelyre nem írtak, de „amelyre nem írtak, de megvan a lehetősége, hogy mindent ráírjanak”.megvan a lehetősége, hogy mindent ráírjanak”. (A (A tanítás technéjének, technikájának fontossága!)tanítás technéjének, technikájának fontossága!)

• Alig egy bekezdéssel később az emberi agyat a Alig egy bekezdéssel később az emberi agyat a viaszhoz viaszhoz hasonlatosnak írja le, hasonlatosnak írja le, olyan viaszhoz, olyan viaszhoz, „amelyre vagy pecsétet nyomnak, vagy kis „amelyre vagy pecsétet nyomnak, vagy kis alakokat mintáznak belőle”.alakokat mintáznak belőle”. (I. m. 57.) Ez a toposz (I. m. 57.) Ez a toposz Locke Locke műveiben bukkan majd fel mintegy 150 műveiben bukkan majd fel mintegy 150 évvel később.évvel később.

88

• Ideáltipikus alakjábanIdeáltipikus alakjában az ember Comenius szerint az ember Comenius szerint „maga a harmónia”.„maga a harmónia”.

• Jelen földi formájában a „megromlott”, bűnbeesett Jelen földi formájában a „megromlott”, bűnbeesett embert olyan embert olyan lehangolt hangszerhezlehangolt hangszerhez hasonlítja, hasonlítja, amelyet a hangszerész mesternek először ismét föl amelyet a hangszerész mesternek először ismét föl kell hangolnia ahhoz, hogy gyönyörködhessünk kell hangolnia ahhoz, hogy gyönyörködhessünk benne.benne.

• Ez e „fölhangolás” a nevelés-oktatás, amely az Ez e „fölhangolás” a nevelés-oktatás, amely az Isten képmására és az uralkodásra teremtett Isten képmására és az uralkodásra teremtett embert fölkészíti evilági-földi és az azt követő embert fölkészíti evilági-földi és az azt követő túlvilági túlvilági hivatása betöltésérehivatása betöltésére..

• Comenius határtalanul Comenius határtalanul optimistaoptimista a nevelhetőség a nevelhetőség kérdését illetően. Az ember nembéli kérdését illetően. Az ember nembéli sajátossága,hogy rendelkezik a mindentudás, az sajátossága,hogy rendelkezik a mindentudás, az erkölcsösség és a jámbor vallásos érzület erkölcsösség és a jámbor vallásos érzület csíráivalcsíráival a lelkében, ezért oktatása-nevelése – a lelkében, ezért oktatása-nevelése – megfelelőmegfelelő módszermódszer alkalmazása esetén – könnyen vezet alkalmazása esetén – könnyen vezet sikerre.sikerre.

99

• A nevelésre azonban föltétlenül szükség van – A nevelésre azonban föltétlenül szükség van – hangsúlyozza Erasmusra emlékeztető hevülettel hangsúlyozza Erasmusra emlékeztető hevülettel Comenius –, mivel nélküle az ember Comenius –, mivel nélküle az ember vadállatvadállat lennelenne, „, „buta szörny vagy tétlen fajankóbuta szörny vagy tétlen fajankó” (I. m. ” (I. m. 68.) (Ezt a toposzt majd Kant viszi el 68.) (Ezt a toposzt majd Kant viszi el végkifejletig: „… az educatio mögött rejlik az végkifejletig: „… az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka”.)emberi tökéletesség nagy titka”.)

• A célravezető eljárás pedig a A célravezető eljárás pedig a természetestermészetes módszermódszer, ez vezet el bennünket a „mindenkit , ez vezet el bennünket a „mindenkit mindenre megtanítás művészeté”-hez mindenre megtanítás művészeté”-hez (artificium omnia omnes docendi).(artificium omnia omnes docendi).

• A természetes módszer a A természetes módszer a konkrét érzékszervi konkrét érzékszervi tapasztalattokból indul ki,tapasztalattokból indul ki, s onnan jut el az s onnan jut el az általánosítás révén a általánosítás révén a fogalomalkotásigfogalomalkotásig (a (a megismerés induktív útja).megismerés induktív útja).

1010

• Comenius Comenius „Orbis sensualium pictus”„Orbis sensualium pictus” (1658) (1658) című képes nyelvkönyvében a középkorból című képes nyelvkönyvében a középkorból már ismert életkor-piramis rajzát közli.már ismert életkor-piramis rajzát közli.

• Az 1669-ben Nürnbergen megjelent latin-Az 1669-ben Nürnbergen megjelent latin-német-magyar nyelvű változatban a német-magyar nyelvű változatban a következőképpen sorolja fel az emberi következőképpen sorolja fel az emberi életkorokat: életkorokat: „„Az ember legelőször csöcsemő, azután szólló-Az ember legelőször csöcsemő, azután szólló-gyermek, továbbá nevedékeny (felsördült) gyermek, továbbá nevedékeny (felsördült) ifjacska, ennekutána ifjú, követközendőképpen ifjacska, ennekutána ifjú, követközendőképpen ember-(férfi)-korrá jutott, ezekután vén ember-(férfi)-korrá jutott, ezekután vén (koros) ember, ezekután lehorgadt vénember. (koros) ember, ezekután lehorgadt vénember. Eképpen a másik nemben is vadnak a kis Eképpen a másik nemben is vadnak a kis bábgyermek, a leánka, aí kisasszony bábgyermek, a leánka, aí kisasszony (szűzleány), az asszony, a vénasszony, az ag (szűzleány), az asszony, a vénasszony, az ag kofa (vénanyós, baba, agnő)”.kofa (vénanyós, baba, agnő)”. (Comenius, (Comenius, 1669, 114.)1669, 114.)

1111

1212

• Comenius az Orbis felsorolásában is Comenius az Orbis felsorolásában is szereplő első négy életkort – szereplő első négy életkort – csecsemőkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, serdülőkor, ifjúkorkisgyermekkor, serdülőkor, ifjúkor (infantia, (infantia, pueritia, adolescentia, juvenis) nem ragadja pueritia, adolescentia, juvenis) nem ragadja ki az életkorok láncolatából, hanem az ki az életkorok láncolatából, hanem az emberi élet szerves részeként kezeli.emberi élet szerves részeként kezeli.

• Noha a gyermekkornak igen fontos szerepet Noha a gyermekkornak igen fontos szerepet tulajdonít, mégsem túlozza el, mégsem tulajdonít, mégsem túlozza el, mégsem abszolutizálja szerepét, hanem önnönabszolutizálja szerepét, hanem önnön funkcionalitásában értelmezi:funkcionalitásában értelmezi: a gyermekkor a gyermekkor előkészületelőkészület az utána következő életkorokra. az utána következő életkorokra.

• A gyermeknek is van dolga az isteni terv A gyermeknek is van dolga az isteni terv megvalósításában – a megvalósításában – a tanulástanulás –, éppen úgy, –, éppen úgy, mint a rá következő életkoroknak. mint a rá következő életkoroknak.

1313

• ÖsszefoglalásÖsszefoglalás::• A romantikus (eszményített) gyermekkép elemeit A romantikus (eszményített) gyermekkép elemeit

keresve megállapítható, hogy Comenius elvont keresve megállapítható, hogy Comenius elvont gyermekeszménye gyermekeszménye több szállal kapcsolódiktöbb szállal kapcsolódik a a gyermeket kultikus magaslatokba emelő gyermeket kultikus magaslatokba emelő későhellén-későhellén-újplatonikus-krisztusi-pelagiánus-humanista újplatonikus-krisztusi-pelagiánus-humanista vonulathozvonulathoz, de vannak lazább szálú kötődései az , de vannak lazább szálú kötődései az ótestamentumi-ágostoni-lutheri dogmatikus ótestamentumi-ágostoni-lutheri dogmatikus irányzathoz is. irányzathoz is.

• PedagógiaiPedagógiai fejtegetéseiben Comenius érthető módon fejtegetéseiben Comenius érthető módon gyakorlatiasabbgyakorlatiasabb, mint az ember- és , mint az ember- és gyermekeszményről szóló filozófiai okfejtéseiben (pl. gyermekeszményről szóló filozófiai okfejtéseiben (pl. a Didactica magna első fejezeteiben).a Didactica magna első fejezeteiben).

• A pedagógiai céltudatosság, az egész életre A pedagógiai céltudatosság, az egész életre kiterjesztett iskoláztatás elve alapján a gyermekkort kiterjesztett iskoláztatás elve alapján a gyermekkort már az emberi élet egyik igen fontos lépcsőjének – de már az emberi élet egyik igen fontos lépcsőjének – de ténylegesen egy lépcsőjének – tekinti.ténylegesen egy lépcsőjének – tekinti.

A felvilágosodás korának A felvilágosodás korának pedagógiai optimizmusapedagógiai optimizmusa

1515

• A felvilágosodás fordulata jelentős A felvilágosodás fordulata jelentős változást idézett elő a gyermekképben is. változást idézett elő a gyermekképben is.

• A világ középkori mitikus „varázsától való A világ középkori mitikus „varázsától való megfosztása” (die Entzauberung der Welt) megfosztása” (die Entzauberung der Welt) az evilági dolgok felé irányította az ember az evilági dolgok felé irányította az ember figyelmét.figyelmét.

• Az értelem, a megismerés Az értelem, a megismerés mindenhatóságába vetett – sokszor mindenhatóságába vetett – sokszor meghökkentően naiv – hit a pedagógiában meghökkentően naiv – hit a pedagógiában is éreztette hatását.is éreztette hatását.

• Eszerint a gyermek racionális neveléssel Eszerint a gyermek racionális neveléssel tökéletesen azzá formálható, amit a felnőtt tökéletesen azzá formálható, amit a felnőtt céljainak megfelel. céljainak megfelel.

• A 18. századot joggal nevezhetjük a A 18. századot joggal nevezhetjük a „nevelés évszázadának” (Fináczy Ernő).„nevelés évszázadának” (Fináczy Ernő).

1616

John Locke (1632-1704)John Locke (1632-1704)

• Ez a mentalitás jelentős mértékben Ez a mentalitás jelentős mértékben Locke munkáságának köszönhető.Locke munkáságának köszönhető.

• „„Some thoughts concerning Some thoughts concerning education”education” (1693) (1693)

• ÚjdonságÚjdonság: az ismeretelméletileg és : az ismeretelméletileg és lélektanilag kidolgozott elméleti lélektanilag kidolgozott elméleti fejtegetések sora az ember fejtegetések sora az ember erkölcsierkölcsi neveléséneknevelésének módszertanárólmódszertanáról..

• Válaszok arra, hogyan lehet a Válaszok arra, hogyan lehet a gyermek természetes ösztöneit az gyermek természetes ösztöneit az értelmes cselekvés szolgálatába értelmes cselekvés szolgálatába állítani. állítani.

1717

• A lélek két fontos „erejére”, funkciójára hívja A lélek két fontos „erejére”, funkciójára hívja fel a figyelmet: fel a figyelmet:

• az az akaratakarat, mint a testi és szellemi , mint a testi és szellemi tevékenység hajtóereje éstevékenység hajtóereje és

• az az észész mint a megismerés hajtóereje. mint a megismerés hajtóereje.• Ahogyan az emberi értelem születéskor Ahogyan az emberi értelem születéskor

„tabula rasa”, úgy a jellem sem veleszületett „tabula rasa”, úgy a jellem sem veleszületett adottság. adottság.

• Descartes-szel ellentétben tagadja a Descartes-szel ellentétben tagadja a veleszületett eszmék („ideae innatae”) létét.veleszületett eszmék („ideae innatae”) létét.

• Locke szenzualista: az eszméket az Locke szenzualista: az eszméket az érzékszervekből eredezteti: „Nihil est in érzékszervekből eredezteti: „Nihil est in intellectu, quod non fuerit prima in intellectu, quod non fuerit prima in sensibus”. (Semmi sincs az értelmünkben, sensibus”. (Semmi sincs az értelmünkben, ami nem volt meg már előbb az ami nem volt meg már előbb az érzékleteinkben.)érzékleteinkben.)

1818

• Figyelemre méltó (bár témánk Figyelemre méltó (bár témánk szempontjából nem jelentős) tény, hogy a szempontjából nem jelentős) tény, hogy a közhiedelem a tételt Locke-nak tulajdonítja, közhiedelem a tételt Locke-nak tulajdonítja, de az már jóval korábban előfordul de az már jóval korábban előfordul Aquinói Aquinói TamásnálTamásnál és másoknál. (Egyebek közt és másoknál. (Egyebek közt Comenius is leírja az Orbis-ban: Comenius is leírja az Orbis-ban: „Nincsen „Nincsen penig semmi is az értelemben, hogyha az penig semmi is az értelemben, hogyha az előtt nem volt az érzékenségben.”előtt nem volt az érzékenségben.”) )

• Locke tehát Locke tehát szenzualistaszenzualista, de nem empirista , de nem empirista úgy, mint például Francis úgy, mint például Francis BaconBacon..

• A lélekben összeszerveződő tudás nála A lélekben összeszerveződő tudás nála nem a külvilági tapasztalatok (nem a külvilági tapasztalatok (sensationssensations) ) mechanikus lenyomataként jön létre, mechanikus lenyomataként jön létre, hanem a tudat önmozgása, az hanem a tudat önmozgása, az „eszmélődés” („eszmélődés” (reflectionreflection) segítségével) segítségével

1919

• Locke „tabula rasa”-elve és a nevelés Locke „tabula rasa”-elve és a nevelés mindenható erejébe vetett tipikusan mindenható erejébe vetett tipikusan aufklérista hit ok-okozati aufklérista hit ok-okozati összefüggésben van egymással.összefüggésben van egymással.

• Az érintetlen viaszlaphoz vagy üres Az érintetlen viaszlaphoz vagy üres papírlaphoz hasonlóan „tiszta” papírlaphoz hasonlóan „tiszta” lelkületű gyermek a lelkületű gyermek a külvilág (közte a külvilág (közte a nevelés) hatására lesz emberrénevelés) hatására lesz emberré. . Nincsenek veleszületett adottságok és Nincsenek veleszületett adottságok és nincsenek arisztokratikus előjogok nincsenek arisztokratikus előjogok sem. sem.

• A gyermek lelke nem „romlott”, de A gyermek lelke nem „romlott”, de nem is „jó”. nem is „jó”. Etikailag nem minősíthetőEtikailag nem minősíthető..

2020

• Locke tehát feltétlenül Locke tehát feltétlenül nevelendőneknevelendőnek tartja tartja a gyermeket. a gyermeket.

• „… „… azt hiszem, nyugodtan mondhatom, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy az utunkba akadó emberek kilenctized hogy az utunkba akadó emberek kilenctized része nevelés útján lett azzá, ami – jóvá része nevelés útján lett azzá, ami – jóvá vagy gonosszá, hasznossá vagy vagy gonosszá, hasznossá vagy haszontalanná. A nevelés okozza a nagy haszontalanná. A nevelés okozza a nagy külömbségeket az emberek között.” (Locke: külömbségeket az emberek között.” (Locke: Gondolatok a nevelésről. Bp., 1914. 42.)Gondolatok a nevelésről. Bp., 1914. 42.)

• Ebből a plasztikus, képlékeny, jól formálható Ebből a plasztikus, képlékeny, jól formálható lelki és testi konstitúcióval rendelkező lelki és testi konstitúcióval rendelkező gyerekből akar az angol filozófus elsősorban gyerekből akar az angol filozófus elsősorban erkölcsöserkölcsös, de emellett , de emellett praktikus tudással praktikus tudással felvértezettfelvértezett és és edzettedzett fizikummalfizikummal rendelkező rendelkező felnőtt embert nevelni. felnőtt embert nevelni.

2121

• Annak ellenére, hogy a „tabula rasa”-elv Annak ellenére, hogy a „tabula rasa”-elv értelmében a születésekor érintetlen lelkű értelmében a születésekor érintetlen lelkű gyermek – legalábbis elvileg – nem lehet se gyermek – legalábbis elvileg – nem lehet se jó, se rossz, a „Gondoloatok”-ban Locke jó, se rossz, a „Gondoloatok”-ban Locke mégsem marad e tételhez következetesen hű. mégsem marad e tételhez következetesen hű. (Gondolatainak felfedezhető inkoherenciája (Gondolatainak felfedezhető inkoherenciája talán a kötet születési körülményeivel talán a kötet születési körülményeivel magyarázható: barátjának korábban írt magyarázható: barátjának korábban írt nevelési tárgyú leveleiből szerkesztette nevelési tárgyú leveleiből szerkesztette egybe.)egybe.)

• Tézisét hamar ellenpontozza, amikor a Tézisét hamar ellenpontozza, amikor a gyermekek veleszületett ösztöneiből fakadó gyermekek veleszületett ösztöneiből fakadó uralkodási vágyáról ír, amelyekkel rossz uralkodási vágyáról ír, amelyekkel rossz esetben akár a felnőttek felett is esetben akár a felnőttek felett is zsarnokoskodhatnak: zsarnokoskodhatnak:

2222

• „„Minél fiatalabbak [a gyermekek], annál Minél fiatalabbak [a gyermekek], annál kevésbé szabad helyén nem való és féktelen kevésbé szabad helyén nem való és féktelen vágyaikat kielégítenünk. Minél kevesebb a vágyaikat kielégítenünk. Minél kevesebb a maguk esze, annál korlátlanabb felettük maguk esze, annál korlátlanabb felettük azoknak a hatalma, akiknek a kezébe van az azoknak a hatalma, akiknek a kezébe van az ő sorsuk letéve.”ő sorsuk letéve.” (I. m. 64.) (I. m. 64.)

• Mindemellett találunk a könyvben olyan Mindemellett találunk a könyvben olyan kijelentést, mely szerint a gyermekkor kijelentést, mely szerint a gyermekkor „az „az ártatlan évek”ártatlan évek” korszaka (34. §, 147. §), korszaka (34. §, 147. §), másutt azt olvassuk, hogy „a gyermekek másutt azt olvassuk, hogy „a gyermekek szeretik szabadságukat” (103. §). Ugyanakkor szeretik szabadságukat” (103. §). Ugyanakkor ezek a szabadságszerető ártatlan lények ezek a szabadságszerető ártatlan lények „sírnak, makacskodnak”, ha nem teljesítik „sírnak, makacskodnak”, ha nem teljesítik kívánságaikat, és birtokukba akarják venni kívánságaikat, és birtokukba akarják venni mindazt, „ami kezük ügyébe esik” (104-105. mindazt, „ami kezük ügyébe esik” (104-105. §).§).

2323

• Egyik helyen elragadtatott hangon ír a Egyik helyen elragadtatott hangon ír a gyermekek „gyermekek „játszókedvérőljátszókedvéről”, „”, „amelyet a amelyet a természet fűzött korukhoz és természet fűzött korukhoz és vérmérsékletükhöz”.vérmérsékletükhöz”.

• Azt tanácsolja a szülőknek, nevelőknek, Azt tanácsolja a szülőknek, nevelőknek, hogy törekedjenek rá, hogy hogy törekedjenek rá, hogy „minden „minden teendőjüket játékká, szórakozássá teendőjüket játékká, szórakozássá varázsolják”varázsolják” (63. §) (63. §)

• Másutt viszont azt fejtegeti, hogy a Másutt viszont azt fejtegeti, hogy a gyermek értelmes, racionális lény: gyermek értelmes, racionális lény: „Azt „Azt tanácsolom … a szülőknek, hogy … tanácsolom … a szülőknek, hogy … gyermekeikkel úgy bánjanak, mint eszes gyermekeikkel úgy bánjanak, mint eszes lényekkel.”lényekkel.” (54. §) (54. §)

2424

• Ellentmondásos részeket találunk a könyvben a Ellentmondásos részeket találunk a könyvben a testi fenyítéktesti fenyíték témájáról is. témájáról is.

• Egyik helyen azt írja, hogy a fizikai büntetés Egyik helyen azt írja, hogy a fizikai büntetés lealacsonyítjalealacsonyítja, , megalázza a gyermeket, megalázza a gyermeket, rabszolgákhoz méltó büntetés, amely rabszolgákhoz méltó büntetés, amely rabszolgalelket hoz létre. Elfojtja életkedvüket, rabszolgalelket hoz létre. Elfojtja életkedvüket, meghunyászkodó, kishitű embereket formál meghunyászkodó, kishitű embereket formál belőlük: belőlük: „... a lealázott, félénk, hunyászkodó, „... a lealázott, félénk, hunyászkodó, kishitű embereket bajos felemelni, fölbátorítani s kishitű embereket bajos felemelni, fölbátorítani s ritkán lesz belőlük valami”ritkán lesz belőlük valami” (I. m. 67.) (I. m. 67.)

• Másutt Másutt megengedimegengedi e verést, de csak e verést, de csak legvégsőlegvégső esetbenesetben:: „... a verés a legrosszabb s épp azért „... a verés a legrosszabb s épp azért utoljára kell alkalmazni a gyermek büntetésénél, utoljára kell alkalmazni a gyermek büntetésénél, a legvégső esetekben, mikor eredménytelenül a legvégső esetekben, mikor eredménytelenül kisérlettünk már meg minden szelid eszközt...”kisérlettünk már meg minden szelid eszközt...” ( I. m. 97.)( I. m. 97.)

2525

• Egy harmadik helyen pedig Egy harmadik helyen pedig kifejezetten kifejezetten jótékonynak tartja a veréstjótékonynak tartja a verést a nyílt a nyílt ellenszegülés, megátalkodott hazudozás ellenszegülés, megátalkodott hazudozás büntetésére: büntetésére: „... a csökönyösséget és a „... a csökönyösséget és a makacs engedetlenséget erőszakkal, makacs engedetlenséget erőszakkal, veréssel kell letörni - erre nincs más veréssel kell letörni - erre nincs más orvosság [ ... ] ha te parancsolsz és ő nem orvosság [ ... ] ha te parancsolsz és ő nem engedelmeskedik, neked okvetlenül felül engedelmeskedik, neked okvetlenül felül kell kerekedned, akármilyen verés árán is, kell kerekedned, akármilyen verés árán is, ha intésed, szavad nem volt elegendő, ha ha intésed, szavad nem volt elegendő, ha nem akarsz ezentúl mindvégig engedelmes nem akarsz ezentúl mindvégig engedelmes szolgája lenni fiadnak.”szolgája lenni fiadnak.” ( I. m. 92.) ( I. m. 92.)

• Locke dicséri az édesanyát, aki dajkaságból Locke dicséri az édesanyát, aki dajkaságból hazatért kisleányát dacossága miatt egy hazatért kisleányát dacossága miatt egy alkalommal hétszer egymásután verte meg, alkalommal hétszer egymásután verte meg, míg végül a nyolcadik verés törte meg a míg végül a nyolcadik verés törte meg a gyerek konokságát. gyerek konokságát.

2626

• Locke tovább megy azon az úton, Locke tovább megy azon az úton, amelyen a humanisták – mindenekelőtt amelyen a humanisták – mindenekelőtt ErasmusErasmus – elindultak: a gyermekre – elindultak: a gyermekre olyan lényként tekint, aki a nevelés olyan lényként tekint, aki a nevelés nélkül állati alakot öltene. nélkül állati alakot öltene.

• A gyermek tehát „hiánylény”, aki a A gyermek tehát „hiánylény”, aki a nevelés útján válik emberré.nevelés útján válik emberré.

• Ez a pontosan kidolgozott terv szerint Ez a pontosan kidolgozott terv szerint zajló nevelés azonban egyet jelent a zajló nevelés azonban egyet jelent a felnőttnek a gyermek feletti felnőttnek a gyermek feletti ellenőrzésének, sőt uralmának további ellenőrzésének, sőt uralmának további kiterjesztésével, a kiterjesztésével, a gyermeklélek gyermeklélek „gyarmatosításával”.„gyarmatosításával”.

2727

• A felvilágosodás századában a tervszerű A felvilágosodás századában a tervszerű nevelés azt jelentette, hogy a gyermek „vad nevelés azt jelentette, hogy a gyermek „vad természetét” megtörték, megszelídítették. természetét” megtörték, megszelídítették. Céltudatos képzéssel, kultúrjavakkal való Céltudatos képzéssel, kultúrjavakkal való felvértezéssel civilizálták annak érdekében, felvértezéssel civilizálták annak érdekében, hogy a hogy a kívánatosnak tartott morális kívánatosnak tartott morális karaktervonások kialakuljanakkaraktervonások kialakuljanak lelkében. lelkében.

• A nevelés itt nem a gyermek érdekeit szolgálja, A nevelés itt nem a gyermek érdekeit szolgálja, hanem hanem a felnőttek közösségének elvárásai a felnőttek közösségének elvárásai szerint szocializálszerint szocializál. . Hasznos „állampolgárráHasznos „állampolgárrá”, ”, „alattvalóvá” (horribile dictu „egydimenziós „alattvalóvá” (horribile dictu „egydimenziós emberré”) formál (illetve deformál). Eközben a emberré”) formál (illetve deformál). Eközben a felnőttek uralomvágyát is kielégíti. A nevelés felnőttek uralomvágyát is kielégíti. A nevelés ebben az esetben „fekete pedagógia”. (Alice ebben az esetben „fekete pedagógia”. (Alice MillerMiller svájci pszichológus-pedagógus svájci pszichológus-pedagógus szóhasználata.)szóhasználata.)

2828

• Neil Neil PostmanPostman amerikai pedagógiai szakíró amerikai pedagógiai szakíró érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet: a érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet: a tabula rasa-ként felfogott gyermeki lélek és az tabula rasa-ként felfogott gyermeki lélek és az alfabetizációalfabetizáció elterjedése elterjedése összefüggösszefügg egymással. egymással.

• Kialakul a felfogás, hogy Kialakul a felfogás, hogy a gyermek olyan a gyermek olyan megformálatlan lény, akiből az írás, olvasás, megformálatlan lény, akiből az írás, olvasás, az önuralom és a szégyenérzet az önuralom és a szégyenérzet (lásd: Norbert (lásd: Norbert Elias könyvét!)Elias könyvét!) alakít civilizált felnőttet alakít civilizált felnőttet..

• A gyermek lelke ebben a kontextusban olyan A gyermek lelke ebben a kontextusban olyan üres üres könyvhözkönyvhöz válik hasonlatossá, amelynek válik hasonlatossá, amelynek üres lapajait folyamatosan írjuk tele. üres lapajait folyamatosan írjuk tele.

• A nevelés célja itt a társadalmi betagolódásra, A nevelés célja itt a társadalmi betagolódásra, a nagykorúságra való felkészítés. a nagykorúságra való felkészítés.

2929

• Locke Locke ellentmondásosellentmondásos gyermekképegyermekképe – amelyben pozitív és negatív – amelyben pozitív és negatív attitűdöket egyaránt felfedezhetünk attitűdöket egyaránt felfedezhetünk – voltaképpen a 18. század „intruzív” – voltaképpen a 18. század „intruzív” nevelési törekvéseinek, a gyermeki nevelési törekvéseinek, a gyermeki lelket erőszakosan birtokba vevő lelket erőszakosan birtokba vevő nevelési ambícióinak volt hű nevelési ambícióinak volt hű leképeződése.leképeződése.

* * ** * *