a romológia alapjai - connecting repositories · 2017. 11. 30. · fejleszts ld. osós áa íst a...

a romológia alapjai

Pé si Tudo á yegyete Böl sészetudo á yi Kar Neveléstudományi intézet

Ro ológia és Nevelésszo iológia Ta székWlislo ki He rik Szakkollégiu

pécs, 2015

KÉS)ÜLT A TÁMOP-4. . .D- / /KONV- - 9 KOMPLEX HALLGATÓI S)OLGÁLTATÁSOK FEJLES)TÉSE HÁTRÁNYOS

HELY)ETŰ HALLGATÓK RÉS)ÉRE A WLISLOCKI HENRIK

S)AKKOLLÉGIUM S)ERVE)ÉSÉBEN CÍMŰ PROJEKT TÁMOGATÁSÁVAL.

Lektorálta: Forray R. KataliCí lapfotó: Szü s-Rusz ak Karoli a

Olvasószerkesztő: Pál ai Dóra Nyo dai előkészítés: Kiss Ti or Noé

ISBN XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX© Pé si Tudo á yegyete , Orsós A a,

Készült a Bolko-Pri t yo dájá a Pé s, Rét u. ., ügyvezető: Sza ó Péter

Kiadja a Pé si Tudo á yegyete Böl sészetudo á yi Kar Neveléstudo á yi I tézet Ro ológia és Nevelésszo iológia Ta szék,

Wlislo ki He rik Szakkollégiu Cí : Pé s, Ijúság útja .

Felelős kiadó: Orsós A a

Tartalo

FORRAY R. KATALIN: A ro ológia egyete i oktatásáról KÁLLAI ERNŐ: Cigá y soportok Európá a és Magyarországo DUPCSIK CSABA: Képek, keretek, korszakok vázlat a agyarországi igá yok törté etéhez CSERTI CSAPÓ TIBOR: A igá y soportok helyzete a oder társadalo a – szo iológiai egközelítések és azok pro le aikája S)ALAI ANDREA: A igá y kise ség yelvei: szo ioli gviszikai aspektusok ORSÓS ANNA: A eás yelv LAKATOS S)ILVIA: A ro a i yelv HAJDU TAMÁS – KERTESI GÁBOR – KÉ)DI GÁBOR: Ro a iatalok a középiskolá a )OLNAY JÁNOS: A ro a diákok esélyei a közoktatás a FÓRIKA LÁS)LÓ – TÖRÖK TAMÁS – MAGIC) ANDRÁS: A e zeiségi jogok re dszere S)UHAY PÉTER: Néprajz és kulturális a tropológia: kutatások és ozaikok a igá y soportok kultúrájá ól BECK )OLTÁN: A igá y, ro a irodalo és képző űvészet alapjai

117

Bevezető

á ig kise s g el ei: szo ioli g iszikai aspektusok

Bevezetés: A magyarországi cigány kisebbség nyelvei

á ag a o sz gi ig o a, e s pess g e sak t sa-dal i, kultu lis, et ikai, ha e el i sze po t ól is sokszí-

ű, hete og kise s g. Mi el a k tet kül fejezetet sze tel i d a o a i ld. Lakatos “zil ia í s t , i d pedig a e s el ek ld. O sós á a ta ul t , it az e el ek első ltozatoss g al, dialektusai al kap solatos kutat sok a e

t ek ki, sup eg szo ioli g iszikai hel zetk pet zolok fel, a el a a segíi az ol asót, hog a el spe iikus ta-

ul okat t ga ko te tus a tudja hel ez i. á ag a o sz gi ig kise s ge elül a k z ss gek e

esz lt el ek alapj h o ag sopo tot kül ztethe-tü k eg. á k t el ű ig k z ss gek tagjai ak t s ge Mag a o sz go a ag a ellet a o a i el ala el l-tozat t esz li. á o a i az eg etle ol a i d el , a el et a k z pko tól kiz ólag az i diai szu ko i e se kí ül, fők t Európában1 esz l ek Mat as, . Besz lői ek sz t

, s illió k z i e e sülik. á romani terminus olyan

el , a ell el a agukat t i e o ak e ező, a e o a k ezet ltal g ak a ig ak hí ot sopo tok

utal ak a a el ük e. á ode el szei szaki odalo – alkal azkod a a esz lők z ss gek ag sz ek a a el i

dei í iój hoz – t i e ezt a te i ust hasz lja akko , a iko e e az i doeu ópai el sal d i do ja g a ta to-zó, e ős alk i hat st utató ji d el e F ied a , ag a ak ala el ltozat a utal.

S)ALAI ANDREA

A romológia alapjai

á o a i ak is, i t el s lő el ek, sz os kül ző t sadal i, egio lis s ko taktus- ltozata, illet-e sílusa a Mat as , , ; “zalai . á el-i ltozatoss g eg es a dialekt lis s a el i i tkez ssel sszefüggő aspektusai ól az utó i k t ized kutat sai ak

k sz hetőe szletese is e etekkel e delkezü k. á o a i-kutat sok te fők t a ipológiai s a dialektológi-

ai Mat as, Bakke s K u huko , ; Mat as, , ; Bo etzk s Igla, , a ko taktus el szei Bakke s Co iade, ; Mat as, , , ala i t a st uktu lis k d sekkel foglalkozó ltal os el szei izsg latok a Elšík s Mat as, ; Mat as, t t t jele tős elő el -

p s. á ltozatoss g s aspektusai ól, p ld ul a sílusok ól, egiszte ek ől, s ltal a a o a i el hasz lat ól t sa-

dal i s kultu lis ko te tus a a is iszo lag ke eset tu-du k ld. k ső . áz ja dialektológiai kutat sok a o a i el vlah

o a i, e t lis, szaki s alk i dialektus sopo tj t kül -zteik eg Mat as, , , ; “zalai, . Ma-

gyarországon a balkáni dialektusok kivételével valamennyi di-alektus sopo t ősho os ak teki thető, sőt, az -es ektől

eg l külő ig ió ak k sz hetőe alk i dialektusokat esz lő o kkal is tal lkozhatu k, ha sak tutazó a is.

á kelet- s d lkelet-eu ópai o a k z ss gek eset e g a-ko i Bakke s Mat as, ; F ied a , , hog az őket

eg e ező et o i k foglalkoz s e ek e ezethetők isz-sza. N h p lda a o a sopo tok a utaló el e ez sek folk-ei ológi j a: Ču a i/ su : ő feldolgozók, ost sok < o-mán iu szita, osta ; kelde s/kelde /k ld : z ű es, üstk szítő < o ălda e üst , ill. ăldă a kaz ko s,

z ű es ; e h i: s to os < o a i e ha s to ; ol i: sző egesek, te ilke eskedők < o a i olo lepedő st . á lovári, kelderás, e h i st . te i usokkal a roma közösségek

tagjai ltal a kül ző, t sadal ilag eghat ozot sze -po tok sze i t sze eződő sopo tk zi el iók a s hat ok a utal ak. Ezek a o a i el hasz lat a elsőso a t sadal-

i, et ikai katego iz ió a hasz lt, sopo t fu k iój kife-jez sek a el szei szaki odalo a g ak a dialektus -k t is hasz latosak. Íg p ld ul a lo i dialektus , e h i

Szalai Andrea: A cigány kisebbség nyelvei

dialektus st . kifejez sek a agukat lo i ak, e h i ak e-ező k z ss gek e esz lt o a i ltozatok a utal ak, azaz

a o a i el kül ző esz lő sopo tokhoz k tődő t sa-dal i ltozatai ak, dialektusai ak eg e ez s e is szolg l-

ak. Ne kül ző el ek e utal ak teh t, ha e ug a -azo a el e , a o a i el e elüli dialektusok a. B a sajtó a , a h tk z api disku zusok a g ak a tal lkozhatu k

el szei sze po t ól po tatla te i ológi al, a el a o a i Mag a o sz go tal legis e te dialektus a el -

k t utal: pl. „lo i el , „lo i el izsga . B a o a i el e s ag a ul esz lő ag a o sz gi o a pess g ag sze feltehetőe aló a lah o a i,

s szó al „ol h ig ltozatokat esz l, a el szei s et og iai kutat sok e lah, p ld ul e t lis ag a i-g / o u g ó s a e d o a i dialektust s szaki o a i dialektusokat szi tó is doku e t ltak. á o a i a a el ű-ek ag a o a it is esz lők sopo tj t teh t e sup a lah o a i ltozatokat esz lő o k „ol h ig ok al-

kotj k. Ez t p ld ul a Ke Ist -f le szo iológiai izsg la-tok a Ke , ; Ke s Ja k , alkal azot s o a k zis e t lt te i ológia, a el a „ ig ul esz -lőket az „ol h ig okkal azo osítja, po tosít s a szo ul. á ag a o sz gi ig s g sik k t el ű, ag t t -

i e e s ak e ező sopo tja a ag a ellet e a o a i, ha e a e s el ala el ltozat t esz li ld.

O sós á a ta ul t a k tet e . á e sok a a el e – legal is t t ei, ipológiai sze po t ól – o el l-tozat, a el ek fejlőd se a ag a o sz gi e sok eset e a ak k etkezt e , hog e k z ss gek o el te ület-tel aló kap solata hossz ideje egszakadt, a o iai o

ltozatok tól elt ő ódo , d lszl s ag a el i ko -taktushat sok k z t zajlot/zajlik. á ag a o sz gi e sok

ltal esz lt ltozatok s a o el te ülei ltozatai ak kap solat ól ld. Bo l , . á e s k z ss gek e e-sz lt el teh t az i doeu ópai el sal d eolai el ei k z so olható. á o a it esz lő o k s a e sok teh t k t teljese kül ző, eg s sz a k l s se thetetle

el et esz l ek. Mag a el e i dk t el e eg a t szok s ig el k t utal i, ez a te i ológia azo a el-

120


fedi azt a t t, hog k t kül ző el ől s k t kül ző el i k z ss g ől a szó. E e az tele e aló a i -

dokolt a hazai szaki odalo a előfo duló t es sz „ i-g el ek fo a hasz lata. A magyarországi beás közösségek anyanyelvükre általában

a saj t et ikai sopo tjukhoz k tődő, lló ig el k t teki te ek. Haso ló te de i k ig elhetők eg a kül f le i t z i g ako latok a is: az utó i k t ized ag a -o sz gi el poliik ja, oktat si g ako lata s kise s gi jogi dokumentumai a beások által beszélt változatokat nem pusz-t a o el dialektusaik t, ha e lló kise s gi nyelvként kezelik. Ezt a sze l letet k p iselte az .

i LXXVII., a e zei s et ikai kise s gek jogai ól szóló t is, hisze a o a i ellet a ag a o sz gi ig s g

ltal esz lt kise s gi el k t is e te el a e st is. á e s k z ss gek e esz lt ltozatok Mag a o sz go eli dultak a kül fejlőd s, az -es ektől pedig a tudatos, te ezet fejleszt s ld. O sós á a í s t a k tet e , a egio lis sta -da d kialakít s ak i a. á jele legi ag a o sz gi el -hasz lói s el poliikai g ako lat a a e s oltak ppe eg a o el től elt olodot, lló lt áus au- el Kloss, ; Cse es si, . – . k p t utatja.

á ig kise s g el i sokf les g el ‘ ge , kap solat a eg edül a Ke Ist s u kat sai ltal

- e , - a s - a gzet, a ig pess g e i uló ep eze taí szo iológiai izsg latok ta tal az ak staiszikai adatokat. áz al i t l zat sszefoglalja a h o izsg lat el i adatait.

121


áz adatok azt utatj k, hog a ag a o sz gi ig pess g ag sze a el ileg asszi il lódot, ag a eg el ű- lt. “e a agukat ag a a a el ű ek, se pedig a agukat sak ag a ul esz lők ek, azaz ag a eg el ű-

ek alló esz lők e teki thetők t sadal ilag, et ikailag ho og sopo t ak. á sak ag a ul tudók sopo tja i t el i kategó ia

e sak azokat a ag a eg el űeket foglalja ag a, akik ek elődei a o a i el o u g ó/ ag a ig l-tozat t esz lt k/ esz lik, ha e azokat is, akik e esz lik az előző ge e iók, pl. szüleik- ag szüleik lah o a i, szi tó dialektus t ag e s ltozat t, de az et ikai ide it s teki -tet e to a is o ak, szi tó ak, ag e s ak teki ik

agukat. Ez t a el se e e ed ek t ag a eg el-ű lt esz lőket s k z ss geket se lehet teljes t k-e a o u g ó kategó i al azo osíta i.

á esz lt el teki tet e teh t e sak a e ig -ok ltal g ak a ho og ek teki tet, alój a azo a el i, et ikai, t sadal i s sze po t ól is dife e i lt i-

g kise s g, ha e azo elül a o a i s a e s el et esz lők sopo tja is hete og ld. az al i t .

122


Nyelvi helyzet – nyelvtervezés – nyelvi tévhitek: a ag k e ta ulható-e a ro a i?

á o a it s a e st esz lő k z ss gek szo ioli g iszikai sze po t ól saj tos hel zetűek, hisze a o a i s o

el te ülete kí ül a e s is i de üt kise s gi el . á o a i a to az is jelle ző, hog a esz lők z ss gek el-

hel ezked se e k thető ala el f ld ajzilag ag poliikai-lag k ülhat olható, eg efüggő te ülethez, e zet lla hoz, e e az tele e teh t a o a i e te ito i lis el . Éppe ez a ta tós, i de üt kise s gi hel zet az, a i el-engedhetetlenné teszi e közösségek tagjai számára a minden-ko i efogadó t sadalo el ek/ el ei ek elsaj ít s t

s hasz lat t, azaz a k t- ag t el űs get. á t s g s a kise s gek iszo t g ak a jelle ző hatal i eg e lőtle -s gek a el e s a el hasz lat a a st tus, a ko pusz s az elsaj ít s teki tet e is jele tős hat st g ako ol hat ak. á st tus o atkoz s a t , hog a i de ko i t s gi el

ltal u alt i t z i szí te eke pl. az oktat s a , a tudo-a , a di a st . , s az azokhoz k tődő t kkal

kap solat a a o a it s a e st esz lők ek e olt, sőt jo a a si s lehetős gük a a, hog hasz lj k el üket. E ek a o a it s a e st izo os el hasz lai szí te-ek ől kiz ó g ako lat ak a el ek ko pusza teki tet e az

a k etkez e, hog ezek ek a fu k iók ak az ell t s a jele leg ko l tozot fo sokkal e delkez ek. P ld ul eg es szak el i egiszte ek e alakulhatak ki. á kise s gi hel -zet saj toss gai e sak a el hasz lat, ha e a el el-saj ít s k ül eit is efol solj k: a o a i s a e s is elsőso a az elsődleges el i szo ializ ió szí te ei , a sa-l d a s a k z ss g e , a szó eli ko u ik ió a saj ít-ható el. á o a i s a e s el elsaj ít sa s hasz lata a sodlagos i t z i szo ializ ió szí te ei g g ak a ko l tozot: az oktat si i t z ek e itk a lehetős g hasz latuk a, az iskolai ta te ek e ezek a el ek e dsze-i t legfelje ta t g k t jele ek eg Fo a , ; O sós,

. ázok az -es ek e g eg es szak ai, el-szei disku zusok a is te et e t li g i ista, el i előít -

leteke alapuló, sz les k e elte jedt ideológi k Ha o k,

123


, a el ek a o a i el szűk ek lt szóki s e e-zet k issza a el ko l tozot ko u ik iós lehetős geit,

ppe a ól a ta tósa fe lló t sadal i, poliikai, hatal i eg e lőtle s g ől e etek tudo st, a el a o a i s a e s el et is kiz ta az i t z i, fo lis szí te ek ől, a k z ss ge elüli szó eli ko u ik ió a ko l toz a azok hasz lat t. á hasz lat lehetős gei i dig isszahat ak a

el ko pusz a: ha p ld ul az oktat s a , a k zigazgat s a , a tudo a e hasz lhatók ezek a kódok, akko az e fu k iók ell t s a szolg ló eszk z k pl. szak el i egiszte-ek e alakulhat ak ki. N el i st tus- s ko puszte ez ssel

azo a az e t khoz s hel zetekhez kap solódó egiszte-ek s sílusok is l t ehozhatók – a e i e e e a de ju e s

de fa to lehetős gek s a szüks ges fo sok adotak, s a e-sz lők z ss gek sz ől e e ig utatkozik. Feltehetőe az e lítet, el i dei itet ha gs l ozó el ideológia popu-l is ltozat ak teki thetők azok a o a i el eg sze űs -g el kap solatos elk pzel sek, t hitek, a el ek a laikus dis-ku zusok a s a di a is fel ukka ak, azt llít a, hog a o a i k e s g o sa elsaj ítható el , íg k e sze ezhető előle el izsga. á o a i s a e s is lló, teljes el , saj t, az i do-eu ópai, ji d, illet e eo-lai el-ek e jelle ző g a aikai e dsze el, elsaj ít suk pedig

se i el se eg sze ű , i t el s el . á i e aló a k e dolga lehet a el ta uló ak, az sup az,

hog azokat a el i egiszte eket, a el ek pp a ko l tozot hasz lai lehetős gek iat e alakulhatak ki ag e te jedhetek el, aló a e kell egta ul i: íg p ld ul az o ostudo ag a jogtudo szak ai egiszte e, szó-ki se jele leg g ko l tozot. Ez azo a e ala if le, a o a i a ag a e s a spe i lisa jelle ző el i dei it, ha-e a t sadal i-hatal i eg e lőtle s gek el hasz lat a s el e g ako olt hat sa. á posztkolo i lis t sadal ak a s el i hel zetek e ez a jele s g elte jedt, hisze a fo -

lis szí te eket s i t z eket ko a hossz ideig a g a -atosítók el e u alta. á függetle s g el e se, a g a ai

ad i iszt ió egszű se ut az jo a fo lódó polii-kai alakulatok te ület el ek s esz lők z ss gek sz zai oltak s a ak haso ló hel zet e .


á o a i- ag a s e s- ag a k t el űs g t sadal i jele tős g hez k pest i d ig ke s ta ul foglalko-zot az eg i s a t sadal i k t el űs g kül ző aspek-tusai al.7 Ez t e sak ag a o sz gi, ha e e zetk zi

iszo lat a is hi pótló ak teki thetők azok a kutat sok, a el ek o a i- ag a Ba tha, , s e s- ag a O sós, a k t el ű k z ss gek e izsg lt k a el -

hasz lat s a el laszt s i t it, a esz lők el i ai-tűdjeit Ba tha, ; O sós, , ala i t ezek kap solat t a el egta t ssal s a el se el. á k t el ű o a s e s k z ss gek el i epe to -j t jelle ez e a ko i szaki odalo a o a i s e s p k t el űs get ltal oss g a e diglosszi s ak8 tekin-tete. á ish a i „k t el űs g diglosszi al odell ol a

el i el e dez st p ó lt leí i, a el k t el űs g, i el a esz lők k t kül ző el et hasz l ak ko u ikaí szüks gleteik ek egfelelőe , s diglosszia, i el a k t el i kód k z t saj tos, jól elő e jelezhető fu k ió egoszt s a ‘ ge , . Bizo os szí te eke s t kkal kap solat a ,

fo lis s il os hel zetek e , az í ot ko u ik ió a a esz lők jelle zőe az eg ik el et E – „e elkedet l-tozat , high a iet , íg s, ke s fo lis s e il-

os szí te eke s hel zetek e ipikusa a sik el et K – „k z s ges ltozat , low variety hasz lj k.

Ha ezt a odellt a o a i s a e s p k t el űs g e ltal oss g a es ek ta tjuk, akko azt llítjuk, hog

a k t el k z i fu k ió egoszt st ala e i o a it s e st esz lő k z ss g e az jelle zi, hog a fo lis, il-

os hel zetek e lasztot kód, az e elkedet E ltozat e dsze i t a k ezei el pl. a ag a , a o , a -

et , íg a o a i s a e s ala so a p eszízsű,9 közön-s ges K ltozatk t sak az i fo lis, p i t hel zetek e , p ld ul a sal do elüli t salg s a hasz latos. á ish a i „k t el űs g diglosszi al odell alkal az sa a o a i p k t el űs g leí s a azo a t p o l t is fel et Pi t , . Eg szt puszt a el hasz lai k etkez -

ek leí s a szo ítkozik, s az aktu lis el i hel zet ag a-zat a alap ető fo toss g t t ei, t sadal i t ezők-

e, a kise s gi k t el űs g t sadal i, poliikai do i a -

125


ia iszo okkal sszefüggő aspektusai a e fo dít elege dő ig el et. Ha felt telezhető, hog a ak ol a o a k z ss gek, a el ek e a fe i el e dez s aló a jelle ző, a o a i p k t el ű el hasz latot ltal oss g a e

diglosszi s k t el űs gk t e utat i, a i azt felt telezi, hog a o a i ak sak K fu k iói lehet ek, azt i de üt leg-feljebb bázilektusként hasz lj k Hal a hs, ; Mat as,

. – . , il aló t l ltal osít s. Ez a staikus o-dell nem alkalmas a nyelvválasztás és a nyelvhasználat közös-s ge k t elt ő, sőt, eg adot k z ss ge elül is g ak a

ltozatos i t i ak leí s a s tel ez s e. áz p ld ul, hog az i te et ikus ko u ik ió a a o a i hasz lat a ltal a i s lehetős g, e jele i

eg e azt is, hog a o a it esz lő k z ss gek e a il-os, fo lis o a i el hasz lat ak eg ltal e le -ek szí te ei, sza l ai, eszk zei pl. sílusok, egiszte ek .

á fo lis sílus s előad s ód jelle zői e Mi hael “te a t , s Ko al sik Katali , kutat sai hí -

t k fel a ig el et. Valószí ű, hog a o a i i te ak iót – leg-al is eg es k z ss gek e – e sak az ltaluk ele zet

esz d űfajok eset e jelle zi a fo alit s. ázok a a h -o el ű, E d l - s ‘o ia-sze te g o k t is e t o a

k z ss gek e p ld ul, ahol te ep u k at gezte “za-lai, , azt tapasztalta , hog a k z ss gek t t el el, a lt eli s jele legi t sadal i el iókkal, p eszízs iszo-

okkal kap solatos o a i poliikai disku zus Be ta, . – . i d a szt e ői ke et s a sz teli ódok, i d

pedig a kódkidolgozots g teki tet e saj tos sza l okkal, fo alit ssal I i e, jelle ezhető. E k z ss gek e a fo lis o a i el hasz lat fo tos il os szí te ei p l-d ul a haloi ítusok, ag azok a t sadal i sszej etelek, a el ek e a o k k z i jele tőse ko liktusok eg ita-t sa s iszt z sa, illet e a ko liktus a i tet szt e ők t sas k p ek s p eszízs ek hel e llít sa dek e ke-ül so . á izsg lt g o o a k z ss gek e izo os t k-

hoz s te ke s gekhez, p ld ul az ezüstpoha ak s fedeles kup k k sze eződő p eszízsgazdas ghoz Be ta, , a-la i t a f ű ess ghez is saj tos egiszte ek kap solód ak. Ug a íg e tudja lefed i ez a odell a o a i s a e s

126


el et j, fo lis, il os E kódot ig lő hasz lai szí te ek e e ezető el i g ako latokat, p ld ul e el ek-

ek az í ot s elekt o ikus di a , e zetk zi ko fe e i-ko ag jogi s poliikai doku e tu ok a aló hasz lat t Mat as, .

á fe i tapasztalatok is a ellet el ek, hog legal is eg es k z ss gek e , izo os hel zetek e , esz dese -

ek e a o a i e sup zilekt lis fu k ió a hasz -latos. M sk t fogal az a: l tez ek ol a hel zetek s ol a k t el ű k z ss gek, a el ek e e elkedet ltozatk t

e sak a k ezei el ek et, ha e a o a it is hasz-lj k. Ez a t is a a ig el eztet, hog a el ek k z i

fu k ió egoszt s leí s a a t sadal i s el i ko te tus-a, azok ltozatoss g a z ke e , di a ikusa egk -

zelít s e le e szüks g. Ol a pe spekí a, a el a o a ag k z ss geke elüli il os, fo lis o a i ag e s

el hasz latot s a k ezei el ek o k ltali hasz-lat t az i te et ikus ko u ik ió fo lis hel zetei e

e ele e hie a hikus iszo k t go dolja el. Íg az el lei odell saj toss gai ól k etkezőe e l a l thatatla a il os, fo lis hel zetek o a i ag e s el hasz la-

ta, ala i t elke ülhető le e az aszi et ikus hatal i iszo-okkal ag a zható el hasz lai s el i saj toss gok

dei it- tel ez se. á k ezei el ek s a o a i illet e a e s el i-szo a , legal is eg es el hasz lai szí te eke , l-toz st i díthat ak el az ja el poliikai s el te ez si l p sek, a el ek i t a o a kultu lis s polg jogi ozgal-

ak ege ős d s el p huza osa az -es ektől a el szet e is ek ő deklőd s utatkozik. Ezek a t -

ek sek a o a i s a e s hasz lai k ek, fu k iói ak s ko pusz ak ő ít s el ppe azok ak a el hasz lai

jelle zők ek a eg ltoztat s hoz kí ak hozz j ul i, amelyek a kisebbségi helyzet sajátosságaival összefüggésben

alakultak ki, illet e ltak ta tóss . á o a i s a e s el ű í s elis g iszo lag j keletű, ez t sz les k e is e t s elfogadot o aí í ot t adí-ió ól, egho osodot egio lis ag e zetk zi sta da d

ltozat ok ól jele leg e esz lhetü k. á o a i s a e s

127


a a el űek sz a az a a el i alfa eiz ió lehetős ge a is ko l tozot. Ez il alóa e függetle a kise s gi

hel zet e lítet saj toss gaitól, ide t e a k z ss ge kí üli szí te eke aló o a i s e s el hasz lat jogi s i t z-

i t ogatots g ak hi t is, a el az -es ekig Eu ópa legt lla a jelle ző olt. áz eddigi fol a a-tok11 eg el i plu aliz ust t ogató el poliika i a

utat ak Mat as . B t t tek kís letek eg dialek-tusok s hel i sta da dok felei, e zetk zi sta da d ltozat

s eg eg s ges e zetk zi o a i o tog ia l t ehoz s a is Cou thiade, , a el hasz lói ig ek ltal oi lt o a i el i te ez s sokkal i k eg alul ól sze eződő,

t k zpo t , a o a i ltozatoss g t ig ele e e ő s a ak egő z s t t ogató fol a at Mat as, ; Leggio

s Mat as, . á jele legi el te ez si fol a atok e eg a hasz lók a „felül ől ót, dialektusok f l e elt

e zetk zi sta da d, ha e t kül ző, a el i g a-korlatban formálódó regionális standard változat kidolgozása

fel halad ak Hü s h a o s Neustup ý, ; F ied-a , , , . á el hasz lók ig ei e s el i

g ako lat a alapuló o a i el poliik ak – Mat as sza ai al l e – „a el i plu aliz us poliik j ak kell le -

ie. E l fog a sak akko lehet sike es, ha ig ele e eszi a o a it esz lő k z ss gek el i s t sadal i hel zet ek

saj toss gait, íg a o a i el s az azt esz lő k z ss gek el i s t sadal i sokf les g t is.

á i t azt Ba tha Csilla , s O sós á a a, is ha gs l ozza, a o a i s a e s el egta -

t s t ag e italiz iój t t ogató p og a ok egte ez -s hez ele gedhetetle ek a lok lis k z ss gek e sszpo tosító kutat sok. á el se e s a el egta t s izsg lata p ld ul lehetetle az eg es k z ss gek el i epe to j t, el i ai-tűdjeit ld. Ba tha s Bo l , ; Ba tha, ; O sós, és a nyelvválasztás mintáit lokális szinten vizsgáló kutatások

lkül. T ogató, hozz adó el - s oktat spoliik t eh z kidolgoz i g , hog a l sopo t el i kult j ól i te ak-iós o i ól, esz d űfajai ól, el el/ el hasz latal

kap solatos elk pzel sei ől, el i ideológi i ól alap ető is-e etekkel se e delkezü k. Ez t a el leí sok, a el i


st ukt a i uló kutat sok ellet a el i g ako lat izs-g lata is lkül zhetetle . á o a i s a e s el eset e is szüks g le e p ag aikai, szo ioli g iszikai, el szei a t opológiai, disku zusele ző kutat sok a. Ezek a kutat si te ületek jele leg e zetk zi szi te is alul ep eze t ltak. áz al iak a ol a kutat sok fő e ed eit teki te t, a el ek a o a i el hasz lat eg es jelle zőit a szo iokul-tu lis ko te tussal sszefügg s e izsg lj k.

Beszédet ográiai, el észei a tropológiai izsgálatok ro a it eszélő k z sségek e

A nyelvi szocializáció kutatása

á o a i al kap solatos dei it-el letek e a szűk s szó-ki sel kap solatos llít sok ellet az a leked s is eg-jele t, a el sze i t a o a szülők e foglalkoz ak egfe-lelőe a g e ekeikkel, e fejleszik el i k szs geiket. Ez a el i ideológia eg , a saj t el e t e z t kise s g k p t alkota eg. E e kitű ő legii ió a leltek azok az asszi il iót szo gal azó oktat spoliikai t ek sek, a e-l ek g lt k, hog a a el i kult juktól ppe saj t

dekük e szüks ges egfoszta i a kise s geket, íg a i-g s got is. ‘ sz e ppe az az ig oi lta ‘ ge )ita kutat sait, hog laszt ke esse a a a k d s e, ajo a el-i szo ializ ió aló a hi okkal jelle ezhető fol a at-e

ezek e a k z ss gek e . á el i szo ializ ió kutat s ak a fe ieke t l to i fo tos oktat spoliikai o atkoz sa is a . áz otho elsaj í-tot el hasz lai ódok t sadal i elő k s h t ok fo s eg a t lhat ak, elt ő t k e t ogathatj k a gyermek boldogulását a különféle társadalmi intézmények-

e pl. a szo ializ ió sodlagos, i t z i szí te ei , az iskol a . áz iskolai el i h t g ak a az otho i s az iskolai el hasz lat kül s gei ől e ed ‘ ge , , ; Ba tha, . Ha az iskola is e i az esetleges elt seket, ak-ko k pes lehet dei it hel et kül s gk t, p o l a hel et pote i lis e őfo sk t s ko pete iak t teki te i azok a.


á el i szo ializ ió izsg lata llt a k z ppo tj a ‘ ge )ita o a i- ag a k t el ű k z ss gek e gzet kutat sai ak. É tel ez se sze i t „ez a kutat si te ület l e-g t teki t e el szei a t opológia »fejlőd si pe spekí -

a «: a kultu lis-szo i lis ide it s s a el hasz lat sz-szefügg seit izsg lja az eg fejlőd s ek l tósz g ől, eg -eg adot kultu lis ko te tuso elül ‘ ge , . . . á

el i szo ializ ió te i us k t, eg ssal sszefüggő te-le e hasz latos. áz eg ik eghat oz s sze i t a el i szo ializ ió a t ga a tel ezet szo ializ iós fol a atok

sze s eszk ze, ahol az tadot t sadal i, kultu lis tud st ag szt a el k z eíi szo ializ ió a el segíts g el .

á sik tel ez s sze i t a el i szo ializ ió oltak ppe szo ializ l s a el hasz lat a, azaz ol a i pli it ta ul si fol a at, „a el ek so a g e ekek a a el i k z ss -gük e elsaj ítj k a el kultu lisa eghat ozot hasz -lai ódjait i id. . ‘ ge )ita kutat sai elsőso a az utó i

tele e et el i szo ializ iós st at gi k a i ultak. E ek ke et e k t szte ületet izsg lt: a fel őt-g e ek i te ak iót s a g e ekek eg s k z i ko u ik iój t. Vizsg latai a el elsaj ít s- s a g e ek el -kutat s i -te ak iós t adí iój hoz kap solód ak. E ek az i zat ak fo tos felis e se, hog a elü k születet, u i e z lis el -elsaj ít si k pess ge t l fo tos izsg l i a esz dfejlőd s t sadal i k ezet t is: a el hez ezető utak ug a is kü-l zőek lehet ek kül ző kultu lis, t sadal i ko te -tusok a . Mi el e sak a kisg e ek el i p oduk iój t i ítj k eghat ozot sza l ok, ha e a hozz juk í zet go dozói esz det is, ez t e sup a g e ekek el i p oduk iój t de es izsg l i, ha e ig el et kell fo díta i a el et ta uló kisg e eket k ül e ő t sadal i s i te ak-iós ko te tus a is.

á ‘ ge )ita ltal ezetet el i szo ializ iós kutat s a ize h o k t el ű ag a o sz gi ig k z ss g e ke-ült so el i adatok gzít s e. á fel őt-g e ek ko u-ik ió izsg lat ak alapj ul szolg ló el i i t t a - es

ko k z i kisg e ekhez szóló go dozói esz det gzítő fel-telek k pezt k. É dekes, a egig elői pa ado o adatok-

a g ako olt hat s t s klő ódsze ta i aspektusa az adat-

130


g űjt s ek, hog a kutató ag etofo okat hag ot a kisg e -ekes sal dok l, s egk te az a kat, hog sza ado ,

ked ük sze i t gzíts k a se se őh z ag a kisg e ekhez szóló esz det kül f le hel zetek e pl. j t k ag tkez s k z e , ese o d s so . á fel teleket a kisg e ekes a kkal k szítet eta el i i te j k s a te ep u k sok

egig el sei eg szítet k ki. á kutat s eg szt azt izsg lta, hog a kisg e ekhez

esz lő fel őtek ag ag o g e ekek el hasz latuk-a alkal azkod ak-e a kisg e ek aktu lis el i s kog ií

szi tj hez. áz e ed ek azt utat k, hog a o a i go -dozói beszéd több ponton is alkalmazkodik a gyermek élet-ko i saj toss gaihoz. á ig el i szo ializ iós p ojektu e ed ei e teki tet e jele tős haso lós got utat ak azokkal a kutat si e ed ekkel, a el ek a el elsaj ít s szakasz a le ő g e ek el i k ezet e eg saj tos, g e ekekhez szóló esz d ódot azo osítotak (baby talk,

othe ese . Ezek a – fők t a golsz sz o sz gok a , k z p-oszt l eli sal dok a gzet – e pi ikus kutat sok a fel-

őt-g e ek esz dkap solat izsg lata so eg g e ek-k zpo t , di dikus odellt utatak ki “ hiefeli s O hs,

. ázt tapasztalt k, hog a fel őtek pa t e ek teki ik a g e eket a ko u ik ió a , s a hozz i t zet esz d-

e ol a eg sze űsítet egiszte t hasz l ak, a el a fel őt el eszk z e dsze ől kül ző eg sze űsítő, ag a zó, zele kifejez st szolg ló talakít sok so j l t e. Ezeket

az eg sze űsítő st at gi kat ‘ ge )ita a kisg e ekhez szóló o a i esz d e is azo osítota. Jelle ző ek tal lta p ld ul

a sza ak ha galakj ak eg sze űsít s t, a dajka el i szóki s hasz lat t, a esz d ek esz dsze ű, e p esszí p ozódi -j t, a g ako i is tl s ől fakadó edu da i t ‘ ge , .

– . . Ezeke a s p ld ul eu ópai s a e ikai k z posz-t l eli el i kult kat is jelle ző el hasz lai saj tos-s goko kí ül ol a jele s geket is felt t a kutat s, a el ek a o a k z ss gek el i kult j hoz k thetők. áz eg sze ű-sítet egiszte hasz lata ellet azt is egig elte, hog a kisgyermeknek szóló beszédben már igen korán megjelennek

a o a k z ss g o lis kult j a jelle ző i te ak iós saj -toss gok s a fel őt k z ss g e ele s esz d űfajok,

131


esz d ódok. á o a i szó eli kult a ol a saj toss gai, i t a laza, i p o izaí sze keszt s ód, a lí ai űfajokat is

jelle ző p esz des jelleg, az i te akí sz egalkot s a g e -mekhez szóló beszédben és a gyermekközösségek szóbeli kul-t j a is jele a ak. A vizsgált roma közösségekben már a preverbális korszak-

a le ő kis a hoz szóló esz d e is g ako i st at gi ak izo ult a dialógus-i p o iz ió. Ezzel az elj ssal az a a ag s fel őt ag eg ag o g e ek p esz det odell l ol ódo , hog a esz l i g e tudó, ag a-

la il e ok ól e laszoló g e ek hel et saj t k d seit aga laszolja eg. ‘ ge . – . a a hí ja fel a

ig el et, hog s el i kult k a „a p esz d- odel-l l s so p oduk lt k d s- lasz p ok ta tal ilag s te -jedel ük e eg a t szűk e sza otak. Ez az eg sze l es p esz d – i t a kisg e ek ek szóló esz d ltal a – a jele e fol ó ag legfelje a k z etle lt a t lt, il-let e a k z etle j ő e ek etkező ese ek ől e íi t j t. Te jedel ileg pedig t i e k t – de legfelje -h – . tu - ek felel eg . á izsg lt o a k z ss gek-

e azo a jelle ző olt a te jedel es, szí es i p o iz lt p esz dek hasz lata is, a el ek t jukat teki t e e ko l tozódtak az „it s ost hel zetek ese ei e, ha e a g e ek j ő eli let ek elk pzelt ese eit jele ítet k

eg ‘ ge , . – ., . – . . Eg sik el i szo ializ iós elj s ak a legiatala

letko tól jelle ző ese o d s izo ult, a el e a kis-g e eket hallgatók t s sze eplők t is e o t k a esei t t sek e ‘ ge , . – . . á fel őtek k z ss gi összejöveteleinek keretében zajló mesemondáshoz hason-lóa a kisg e ek ek o dot es ket is jelle zi a k z s, koope aí sz egalkot s, p ld ul a a to s a hallgató k k z i szo os kap solat, s a fel őtek k z i ese o d s so el t akí hallgatói hozz j ul s odell l sa a a -to sz ől. ‘o a i saj toss g ak tű t a tesztk d sek ag gyakorisága a kisgyermekhez szóló gondozói beszédben és a

a aí űfajok a . á g e ek el i aki iz l s a , is e-reteinek tesztelésében számos nyelvi közösségben fontos tár-salgási stratégia a tesztkérdések alkal az sa. á tesztk d -

132


sek g ako is ga azo a az letko elő e haladt al ltal a s kke : ez a k d sípus fokozatosa el eszíi jele tős g t, s jo a a fo lis oktat si szitu iók a ko l tozódik. á a-

g a o sz gi o a i el ű k z ss gek e gzet kutat s i-szo t azt t ta fel, hog e k d sípus hasz lata to a is g ako i st at gia a ad i d a fel őt-g e ek i te ak ió a ,

i d a fel őt a aí űfajok a . á tesztk d sek hasz -lat t a fel őtek a aí i a ‘ ge a o a i el ű kult a szó elis g el hozza sszefügg s e, s ol a t salg si st at -gi ak teki i, a el ek sze epe lehet a k z ss gi e l kezet

s t t ele egalkot s a . ‘ ge )ita . . a a hí ja fel a ig el et, hog a izsg lt o a k z ss gek e „a kisg e ekhez szóló esz d

ige ko ol ko a g e ek aktu lis fejlets gi szi tj t jó al eghaladó o olults ggal ol a el i i t kat k z-eít, a el ek az adot k z ss g szó eli kult j ak i teg s szei, s a el ek a k ső iek e egfelelő ko u ik iós

hel zetek e , adek t esz d ódot jele te ek ajd a fel -ő g e ek sz a .

á települ s g e ekk z ss gei e gzítet i teg ó i fel tel k pezi a Cig G e ek el i “z egko pusz a ag t ‘ ge , . . . E e a g e ek el i sz egko -pusz a t aszkodik a Cig g e ek il g í ű k tet, a el a o a g e ekk z ss gek e zajló ko u ik ió a

sszpo tosít, s eg szak- ag a o sz gi s i g e ekk -z ss g szó eli kult j ak kül ző űfajait utatja e. á a a k etkeztet s e jutot, hog „a hag o os ig k z ss gek e lő g e ekek iskol s ko uk a elsaj ítj k – s alkotó ódo alkal azz k – a ig szó eli kult a egha-t ozó jeg eit: az i p o izaí előad s ódot, a p esz des-i te akí sz eg pít st s a fo lis esz d ele ei ek hasz-

lat t ‘ ge , . . . ázok a leked sek, a el ek a o a k z ss gek e fel -ő g e ekek sal di, el i szo ializ iój t egaí , alap etőe

hi okkal, el i s kog ií dei itel jelle zet fol a atk t í j k le, s a el i szo ializ ió el gtele s g ől esz l ek, e

llj k eg a hel üket. áz iskolai el hasz lai go dok g ke e e a el i szo ializ ió hi a , ha e a el i szo ializ -iós st at gi k kül s g e ke ese dő ‘ ge , .

133


Duma és vorba: Formális és informális beszéd a romaniban

Ko al sik Katali et o uzikológiai s Mi hael “te a t a t o-pológiai kutat sai ak esz d űfajokkal s sílusokkal kap so-latos aspektusai a o a i esz det og iai kutat sokhoz is fo tos hozz j ul st jele te ek. áz -as ek sodik fel -

e gzet kutat saik so i dkete azt tapasztalt k, hog eg es o a k z ss gek e egkül zteik a h tk z api, i fo lis t salg si hel zetek e hasz lt sílust a fo -lis k z ss gi ese eke el t idealiz lt esz d ódtól. áz elő it a duma kifejez s jel li, íg a fo lis sílus k etel -

ei ek egfelelő esz d ódok g űjtő e e a vorba te i us. Ez utó ihoz lla dó jelzők t g ak a t sítj k a čači igaz jelzőt is. á duma-vorba disi k ió az i fo lis-fo lis ko i-

uu k t sz lső t kek t is felfogható, s a fo alit s foka sze i t sz os t e ei sz egípus l tezhet. á vorba űfaj t teki t e lehet ese, t fa, tal lós k d s, de k z ss gi ssze-j etelek alkal al legi k dal “te a t, . – . . A nyilvános közösségi eseményeken a térhasználatnak is

t sadal i e ileg dife e i lt sza l ai a ak: a f iak s a ők t eli elkül ül se a egszokot g ako lat. “te-a t . – , . – . tel ez se sze i t az

egalitáriánus közösségeszménnyel összefüggésben ilyenkor a

f it sas g a az sszej etel lja a o a f iak sszeta -toz s ak, test is g ek ki il ít sa. Ezek az alkalmak a

e ig ok s a o k k z i iszo a g ak a lkü-l z t isztelet ki utat s a, a o a ide it s ege ősít s -e is szolg l ak. á k z s ekl s ek pp g , i t „a f iak

k z i ese o d s ak eg a ak a aga sza l ai, ahol a ők e juthat ak sze ephez Ko al sik, . . . á ők al-

kal i kiz sa a f i- sszej etelek idealiz lt il g ól, ag a elük sze e egfogal azot passzí jele l t el sa il-

vánvalóan nem független a roma közösségek társadalmi nemi

ideológi itól. Ezeke a k z ss gi ese eke kie elkedő jele tős ge a az ud a ias iselked s ek, el i tele e is. Fo tos a hel zet ek egfelelő k sz t sek s egszólí-t sok alkal az sa. á szó egsze z s ek s a esz lő lt s-

ak is saj tos sza l ai a ak. áz ekl s ag ese o d s előt az ekes/ a to ltal el o dot e ezető üd zlő s


e ged l k ő fo ul k „jelzik, hog e ag esz d ől a szó “te a t, . – . . á k sz t s p ld ul T’aven

a tale! Leg etek sze e s sek! e e a szitu ió a ol a ko e io lis i di ekt esz daktus, a el et ig ele felhí-

sk t s se d e aló ud a ias felszólít sk t hasz l ak s tel ez ek. Mi el fo j t teki t e e di ekí u , isz-

szautasíta i se lehet “te a t . . . á szót k ő esz -lő ta tózkod st kifejező ud a iass gi fo ul k hasz lat al jelzi a k z s g i a a isztelet t, s eg tal azt, hog a jele le ők t ogat sa, eg et t se lkül e kí ja a-g hoz agad i a szót. Il e ko e io lis el i ud a iass gi st at giak t tel ezhetjük azt a ese o d st egelőző eg ezked st is, a el et eg szakkelet- ag a o sz gi o a k z ss g ől sz azó ese o dó, ‘ost s Mih l ese o -dói g ako lat t ele ez e Ko al sik Katali , í t le. á ól sz olt e, hog a kül f le k z ss gi ese eke , amelyek a mesemondás beszédeseményének társadalmi kon-te tus t jele tet k, a ese o dó e dsze i t egkí ta a felk st, hosszas esz l st Ko al sik, . . K z ss ge kí üli szí te eke , ol a esz dhel zetek e , a iko az ak-í k z e űk d shez szüks ges ko pete i al e delkező

szt e ők hi oztak, p ld ul i te j hel zet e ő aga ala-kítota g a kutató al aló p esz det, hog a ese o d s kezdet t hosszas fo tolgat s előzhesse eg. áz ekl s ag

ese o d s t i e sak a jele le ők e pli it jó hag s -al kezdődhet eg, s a ak efejez s t is k sz tőfo ul k,

jókí s gok jelzik. á k z ss gi ese eke elha gzó lass dalokkal kap so-lat a a “te a t ltal izsg lt s i k z ss g e , h as: a el laszt s a, a fo a s ta talo a o atkozó k e-tel eket fogal az ak eg. Fo tos, hog a dalok o a i

el e szólalja ak eg, hog sílusuk egfelelje a k z s-s g o i ak, ig o a o leg e , s hog ta tal uk a igazak čačo , a aló let e o atkozóak leg e ek “te a t,

. , . . . “te a t ha gs l ozza az eg i, szu -jekí s a k z ss g sz a is elfogadható, ltaluk is legii lt igazs g k z i disi k iót: a il oss g előt a dalok a az eg i tapasztalatokat k z ss gileg elfogadható ódo , szte-eoip fo ul k felhasz l s al kell egfogal az i. áz „igaz

135


esz det ta tal i ta uk is jelle zik: ke ülik a g sz s a hal l t j t, a tesi fol a atokhoz k tődő t kat, p ld ul a e-tegs get,17 s a sze ualit ssal kap solatos utal sokat. Ez is a-g a zhatja “te a t tapasztalatait, a el ek sze i t a f iak

sszej etelei előadot lass dalok a a o k ig ekez ek ke ül i a ő i t feles g e lít s t.18

Eg to i a aí űfaj, a el e eg es o a k z ss -gek e „igaz esz dk t szoktak utal i, a ese. Eg szakke-let- ag a o sz gi e h i- su i k z ss g ől sz azot az a

ese o dó, aki ek epe to j a, s a ese o d s esz d-ese hez kap solódó i te ak iós o k a o atkozóa eg o og ia G a ó z s Ko al sik, , s eg ta ul-

Ko al sik, is egjele t. áz e lítet k z ss g e a es l s elsőso a a f iak eg ik szó akoz si fo ja, a e-l e ők s g e ekek is jele lehet ek. áz ő sz telük sak k z s gk t lehets ges, a t t et alakít s a akí a e esz ek szt, ha e te ek ala it, a ese o d s szü-et e k dezheik eg. Ko al sik . – . h o ol a

t ezőt e lít, a el ek az e lítet k z ss g e a f iak e-se o d s t fo lis ese teszik: a fo lis iselked si sza l okat, a fo lis esz det s az akí sz tel k te-lezets g t. á fo lis esz d hasz lata egkí ja, hog a szt e ők sz os t salg si ui t, ud a iass gi fo ul t hasz lja ak. á szitu ió fo lis jelleg t s az előad si sí-lus e elkedets g t ha gs l ozz k to a esz d k z e g ak a is telt, a jele le ők e Iste ld s t k ő fo ul k, ala i t a esz lő ltal ag a s sal dj a o dot t-

kok is, a el ek a sze ző sze i t a eg ilatkoz sok igazs g -ak al t aszt s a szolg l ak.

A mesemondás a vizsgált közösségben nem monologikus

előad st felt telező esz dese , ha e a a to s a hallgatók k z i dialógus, azaz a hallgatók akí sz tele a

esz dese l t ej t ek felt tele. á f i hallgatóktól el-j k, hog ig el üket a es lő esz d t g ak a egsza-

kító k z eszól sokkal jelezz k. á k z eszól sok eg a t o-atkozhat ak a ta tal i ele ek e s az előad s ódj a. Ezt

a gyakorlatot „ ute ipo”- ak, egfog s ak, „fog sol s ak e ezik. á ute ipo t lt szolg l. Eg szt a sz egalkot s i t k z ss gi, t sas te ke s g eg ik elj sa, s szt

136


az „igazs g o j ak eta t s t felüg elő ko t oll eg ik eszk ze, s az ug at s eg fo jak t szó akoz si fo s is. á

ese o dó ak szüks ge a eg pa t e e,19 aki a legjobban

ko t oll lja őt. á k z eszóló pa t e s a es lő dialógusa e se g s ek tű ik, azt ud a iass gi ui ok ezeik e s

z j k le. á t i e k d s- lasz szek e i k a előadot el st el z st k ő, jókí s gokat kifejező fo ul k k l-

s s hasz lata kís i. Ezek lja a k l s s isztelet kife-jez s t l a ak egelőz se, hog a dialógust a szt e ők alódi i zultusk t tel ezz k.

á ese o d st ele ez e Ko al sik eg t sadal i e i sze po tot is fel et. á sze ző a izsg lt k z ss g f i s ői

ese o d ssal kap solatos el sait eg , a egszokotól el-t ő f i ese o dó- ői pa t e dialógus p ld j utatja

e Ko al sik . – . . áz ele zet szitu ió a a őktől a fo lis ese o d s so el t ta tózkodó iselked s, a

e sz ől az apósa i t ta síta dó isztelet, s a ői sz -egalkot si ódok ke ül ek ko liktus a a f iak k z i e-

se o d sko a es lő s pa t e e i i t eg e a g szt e-ők k z i i te ak ió i t i al. Ko al sik sze i t a ők sze epe

a es l s e elsőso a a szüzs k to ad sa a g e ekek-ek, akik k zül a i k ajd a f it sas g a saj ítj k el azt az

„igaz esz d e jelle ző előad si sílust, a el ko pe-te s szt e ői lesz ek a f iak t sas gi ese ei ek. áz „igaz esz d o a tel ez s hez isz k zele az a ta ul Ko al sik, is, a el oltak ppe az ek l s

s a o a i esz d sszefügg s ől szóló eta el i disku -zus ak teki thető lass dalt ele ez. á dal a egjele ítet

el i isztas gesz t az ekes a esz lők e, a el e iszta s. t t , a esz d e o a i s. s s a ta talo a igaz s. hazug o atkozó oppozí iók s jelzők igazi, o a i,

iszta segíts g el jelle zi Ko al sik, . . .

Prag aikai érték és társas fu k ió: az átokhasz álat a gá or ro ák közöi i terak ió a

“zalai á d ea o a i- ag a - o h o el ű e d l i g o o a k z ss gek e gzet a t opológiai el szei te ep u k t. á izsg lt k z ss gek ől, s a g o o k k -

137


z i t sadal i s el i kül s geket l t ehozó s ag a -zó el i s s ideológi k ól: ld. “zalai , a. Mu k i

eteki t st ad ak a k z ss gek eg es disku zusst at gi i a, ala i t az azok p ag aikai s t sas sze ep el kap solatos

„laikus , esz lői leked sek e dsze e. á kutat s elsőso -a k t, a o k k z i t salg s a g ako i diszku zí fo -a, az tok s a felt teles tok p ag aikai s t sas fu k ióit,

hasz lat t s az ezzel kap solatos el i ideológi t izsg lta. ‘ utatot a a, hog ezek a diszku zí fo k, a el eket a

e ig k ezet g ak a a el i ag esszió eg il -ul saik t tel ez s et ikai szte eoípi k egalkot s a

is felhasz l, alój a sokf le s p ag aikai s t sas lt szolg l ak a o k k z i i te ak ió a . Eg ik ta ul a “zalai, a az tokhasz latot a kis-g e ekhez szóló esz d e izsg lja. ‘ utat a a, hog a iko a kisg e ek felis e i, hog ez a diszku zí fo a sz -

os kül f le fu k ió a pl. e z sk t, g e ekfeg el e-ző fo ak t, t fak t-ug at sk t hasz lható, eg tal azt is egtapasztalja, hog a eg ilatkoz sok p ag aikai -t ke a fol a at a le ő i te ak ió a j l t e. E ek so az is il goss lesz sz a, hog e e a jele t salkotó fo-l a at a a ko te tualiz ió ak jele tős sze epe a , hisze az tokfo ula fu k iój ak tel ez s e t aszkod ia kell a kül f le i pli it etap ag aikai jelz sek e. áz tok-hasz lat ele z s ke esztül azok a a go dozói disku zus-st at gi k a is epilla t st e hetü k, a el ek t ogatj k a kisg e eket a a , hog j tass got sze ezze a kül f le ko te tualiz iós jelz sek felis e s e s hasz lat a ld. ‘ ge , . á kisg e ek a ko te tualiz iós fogódzók-a – pl. a t lz s kül f le eszk zei, e p esszí p ozódia, e e-

t s – t aszkod a ta ul eg kül s get te i a kül f le tokhasz lai ódok k z t. á go dozói esz d e g azódó tkok lehet ek ked eskedő, e ző fo k, de hasz lhatók

j t kos i zultusk t, ug at sk t is. áz ele z s utat, hog a efe e s laszt s – pl. izo os ői efe e sek, a ki-si jele t sű le a ag o f a e pít se segíts g el – aguk az tokfo ul k is etap ag aikai fu k iój jelz ss ,

a j t koss got jelző ko te tualiz iós fogódzó lhat ak az i te ak ió a . áz tokfo ula izo os ele ei ek ki laszt -


sa ltal k z eítet ko te tualiz iós üze etek azo osít s hoz azo a kult a-spe iikus tud s szüks ges. á ői efe e st ta tal azó tok sak azok sz a lehet az i te ak ió j t kos-s g a, t f s jelleg e utaló i pli it etap ag aikai jelz s, akik is e ik a g o o k f i- e t ikus ge de -ideológi j t,

s a ak sszefügg s t az tok- s felt teles tok-hasz latal kap solatos el i ideológi al, ppe ez t tudj k azt, hog a efe e s e e a fo ula p ag aikai t k ek i de ek t szolg lhat. áz tokfo ul k teh t sak akko tudj k et lte i ko te tualiz ló, ko te tust alkotó sze epüket, ha a hallgató e delkezik e e a t ga , el e kí üli ko te tus a o atkozó

h t is e etel is. Ezek a tapasztalatok összhangban vannak

Gu pe z el let el , a el sze i t a ko te tualiz ió eg sze e eg ete es s pa ikul is: ol a u i e z lis fol a-

at, a el kult aspe iikus tud st hoz l t e s foglal ag -a , ez t eg t s hez s sike es hasz lat hoz is lkül z-

hetetle eg fajta kultu lis h t tud s, a ko te tualiz ió al kap solatos kultu lis ko e iók is e ete. E kultu lis tud s

sz t k pezik a el i ideológi k s a elük k l s hat s a lló s ideológi k, p ld ul a t sadal i e ek iszo al

kap solatos kultu lis leked sek is, a el ek izsg lat al a h tk z api i te ak ió ejtet hatal i aspektusai is felt hatók. á ta ul kit e diszku zí fo k hasz lat ak t sadal-

i e i aspektusai a is, s e utatja azt, hog az tokhasz-lat i t tel ezhető az aszi et ikus t sadal i e i

iszo ok l t ehoz s a s egjele ít s e k z e űk dő el i g ako latk t.

Eg sik ta ul a ki si ít st kifejező el i fo k hasz lat t, t sas fu k iój t ele zi “zalai, a g o o a k z ss gek felt teles tok-hasz latal kap solatos el-i ideológi j ak ko te tus a . Elsőso a a t sas, a u -

k al/kap solai u k al Lo he s Wats, sszefüggő tel ez sek e fo dít ig el et.

á felt teles tkokat a szaki odalo elsőso a az eskü s íg et esz daktus ak ki itelez s e szolg ló st at gi-

ak t e líi. “zalai e utatja, hog hasz latuk e ko l tozódik az e lítet esz daktusok a. Elsődleges

sze epük e izo os esz daktusok ki itelez se, ha e a iszo ul sjelz s Du Bois, . Eg spo t eta el i


disku zus ele z s ke esztül a ellet el “zalai, , hog a felt teles tkok alój a ulifu k io lis diszku zí fo k. áz tokfo ula efe e s ek sze a ikai jeg eit pl.

e , et i it s, ki si ít st kifejező fo a a i l a a esz lő e sak a eg ilatkoz s ta tal hoz aló iszo t jelezhe-

i, ha e saj t t sas k p e s a szt e őkh z aló iszo -a o atkozó üze eteket is k z eíthet. á disku zus ele z se

a a a fol a at a e ged epilla t st, ahog a a szt e ők eg itatj k a ‚ki si jele t sű ele eket ta tal azó tokfo -ul k hasz lat ak t sadal i jele t s t s o it, s ko -

sze zust alakíta ak ki a ól. áz ele z s utat a a, hog az ud a iass g s a isztelet fogal a a t sas i te ak ió a zajló eg ezked s so j l t e s e legii it s Mills, . A feltételes átokformulák használata bizonyos esetekben

pl. kí l si hel zetek, eghí s t sadal ilag el t. áz tok-formulák ezekben a helyzetekben nyelvi udvariassági straté-giak t is fu k io lhat ak a o a i i te ak ió a “zalai,

.

Poliikai diskurzus és ar u ka az erdélyi gá or ro ák közöt

Be ta P te - e egjele t o og i ja jele tős te et sze tel az e d l i g o o a k z ss gek saj t poliika-fo-gal ak: a ŕo a i poliika ‚ o a poliika „a t sadal i s gazdas gi kül s gek egalkot s a, ep eze t l s a s

a ipul l s a szolg ló t k e se … , a el – sz e et i iz lt – szi olikus küzdőte ek, g ako latok s ideológi k so t foglalja ag a Be ta, . . . á ŕo a i poliika ke et e izsg lja a g o o k k z i poliikai disku zust is. á i t a sze ző egjeg zi . . : „a g o ok a kü-l ző t sadal i ese eke eskü ők , eljeg z seke , i asztóko , te et seke st . , ala i t a letle sze űe

sze eződő, i fo lisa t salg s so … is g ak a e-sz lget ek a poliika ese ei ől: a legutó i p eszízst g -ad s telek ől, az apai gak s sal dok k z i, lt eli s jele legi p eszízs iszo ok ól, a e g l tesítet apat si sz ets gek ől . á ellet el, hog a il os k z ss gi

sszej etelek eskü ők, i asztók poliikai disku zusai a a szt e ők „t salg si hozz j ul suk egte ez se, ki ite-


lez se s i ősít se so ha gs l osa ig ele e et k, hogy azok hogyan hatnak önmaguk és hallgatóik társas képé-e Be ta, . . , azaz el i iselked süket „i te zí

a z ke s g, illet e poliikai a u ka jelle ezte . á pozií t sas k p egó s ak tulajdo ítot, kitü te-tet t sadal i jele tős g tel ez se sze i t „elsőso a azzal az eg s autalts ggal ag a zható, „a el a g o o kat a poliikai teljesít ük t sadal i hitelesít se s

p eszízzs /hí alakít sa so jelle zi Be ta, . . . Ez az eg s a utalts g eg szt a ól fakad, hog „a

poliika legfo tosa szi olikus t ófe i – a p eszízs s a hí –, ala i t az ltaluk előid zet kül s gek ha gs -l osa i te akí : kiz ólag a t sadal i eg ezked s ko te -tus a l t ehozható, s sok ltal tulajdo ítot … i ő-s gek Be ta, . . . áz eg s a utalts g sik fo -rása a ŕo a i poliika et i iz lts ga, ag is az, hog a g o o k k z i p eszízs e se „t szi olikus küzdőte e

– a p eszízst g gazdas g, az apai gak p eszízshie a hi ja, a h zass gpoliika – ha gs l osa et i iz lt, íg az ot el t e ed eket kiz ólag a g o ok jutal azz k hí el s t sadal i elis e ssel. … áz et i iz lts g iat a poliikai eredmények társadalmilag elismert sikerekké és különbsé-gekké konvertálása során a gábor romák kizárólag egymás

t ogat s a s jó hag s a sz íthat ak. E t ogat s s jó hag s ozgósít s ak eg ik leghat ko a eszk ze a t sadal i eg e sül s s a isztelet e ltós g a patji ki-

de l se, a el elsőso a a t sas iszo ok s i te ak iók e edzsel s t koo di ló g o o a eika isztelet e ta t -

sa a „laśo phi aji o” jó iselked s hető el Be ta, . – . .

Be ta P te o og i ja egkül ztetet ig el et sze tel a diszku zí poliikai ep eze t ió eik j ak. Ele z se utat a a, hog a t sas iszo ok s i te ak i-ók e edzsel s ek g o o a eik ja „sz os, a il os poliikai a u k t, azo elül a poliikai ep eze t iót koo di ló, t sadal ilag t ogatot diszku zí te h ik t foglal ag a . Ezek jele tős sze a egsz g e ítő ssze-haso lít s elke ül s t, illet e to pít s t s elle s l oz s t, ag is a esz lő s a hallgatók t sas k p ek eg idejű eg-


ó s t, gső so o pedig a ko liktus egelőz st szolg lja Be ta, . . .

E ek az eik ak ha gs l os ele e a „ ílt s hi alkodó di s et „ašarimo”/„putja i o” di sek s/ üszk lked s

hel tele ít se s o lis sig aiz l sa Be ta, . . , ala i t a saj t poliikai sike ek il os ltat s t kís ő

a ó ó st at gi k alkal az sa. á sze ző sz os o a i s ag a el ű disku zus szlet ele z s ke esztül utatja

e a il os di s et e adot laszok a alkal azot a -ó ó te h ik kat a di s et isszautasít s t; az eg i poliikai sike ek el s t lehető te ő, kül s gte e tő k pess g/

ge ia il os „sz toszt s t , t sadal iasít s t; a szi -olikus le t kel st; a t sadal i ki lós g/kül s gek

szak aliz l s t st . . E ellet is e tei a poliikai ep eze -t ió so g ak a alkal azot t salg si jó te s st at gi it pl. o s atk s a jele l őktől s/ ag Iste től az di s -et előt ag ut ; di i uí -hasz lat . Kül ig el et fo -

dít az i di ekt el hasz lat ele z s e is. á g o o k k z i poliikai disku zust izsg l a Be ta

. . e utatja, hog „a szo ia ilit s g o o a ei-k ja … a poliikai ep eze t ió azo ódozatait szesíi elő e … , a el ek eg tel űe kifejez s e jutatj k, hog a esz lő ig ekszik isztelet e ta ta i hallgatói pozií t sas k p i i ig t, ag is a el ek kii o ult diszku zí poliikai ele ió ól s i te zí ko l toz s ól ta skod ak

Összegzés

á kül f le o a i esz d űfajok s disku zusst at gi k ele z s el a fe t is e tetet u k k j kutat si i t i-totak eg a o a i el szei kutat sok a , s eg tal fo -tos hozz j ul st jele te ek a i d ig sek l ek o dha-tó ag a el ű esz det og iai, el szei a t opológiai szaki odalo hoz is.


Jegyzetek

‘o a i ltozatokat esz lő e ig s k z ss gek Eu óp kí-ül, p ld ul az U“á- a s Ka ad a “alo, a .

sz zad utolsó ha ad tól jele a ak. áz s k z i időszak a gzet o a i el sze-

i kutat sokat jól ep eze t lja a Bakke s Mat as ltal sze kesztet i liog ia.

áz a t azo a , hog eg es et o i k foglalkoz si spe iali-z lód s a utal ak, e tesz lehető ltal osítható k etkez-tet seket se a gazdas gi p oil, se az et ikai ide it s s a sopo that ok, se a k z ss gek o a i ltozata, se pe-

dig az e t ezők k z i iszo teki tet e . ázaz előfo dul-hat, hog pl. e i de kelde sk t is e t sopo t esz li ug a azt a lah o a i ltozatot, e kiz ólag a z ű ess -get alkal azt k eg lhet si st at giak t st .

á el s a dialektus k z i disi k ió p o l i al, e kate-gó i k t sadal ilag ko st u lt jelleg el kap solat a ld. Cse es si, . – ; “kut a -Ka gas, . – ; Wa dhaugh, . – . á el ek azo osít s ak s a el-ek k z i hat ok „ eg llapít s ak ideológiai di e ziój ól

ld. I i e s Gal, ; F ied a , . á s p ld ul sze , ho t, g g ag o el i k -

ezet e lő e s k z ss gek e s ltozatai a feltehetőe sz e s ltoz sok zajla ak.

á k t ko i izsg lat adatai sz zal kos, a . i pedig sz zal kos o sz gosa ep eze taí i t alapul ak, ld. Ke-

s Ja k , . . á i ta tel szletei ől ld. Ke tesi s K zdi, . – .

á kutat s eg ol a kise s gi k t el űs get izsg ló szo io-li g iszikai p ojektu sz t k pezi Ba tha s Bo l , , a el ek ke et e hat kül ző ag a o sz gi kise s g ki lasztot k z ss gei e ke ült so te ep u k a, s sta da -diz lt k dőí eke alapuló el hasz lai i te j k fel tel e. Íg a o a k z ss gek e kapot adatok ssze ethetők s

ag a o sz gi kise s gek i el. á diglosszi s k t el űs g fogal ól l sd Fish a .

á klasszikus fe guso i s a Fish a o a t el űs -gi hel zetek e is kite jesztet diglosszia-el letek ől s azok k iik j ól ld. Ba tha . – . , Fasold . – . , “ hif a .

Ezzel elle t tes tapasztalat ól sz ol e Ko al sik : az l-tala esz lt o a i ltozat p eszízs ől s saj t pozií el i


aitűdj ől eg o a f i lass dalt gt z t a kutató al aló i te ak ió so .

á zilektus Hal a hs sze i t eg k z ss g el i epe -to j ak az a sze, a el a „t sadal i ik okoz osz p i t, i fo lis szí te eke , p ld ul a sal d a ag a a i i t-kez s e hasz latos ltozatait diat pes foglalja ag a .

á o a i ltozatok kodiik iój al kap solat a l sd Mat as , : . fejezet, , Leggio s Mat as, . áz ok-

tat si el poliika s a o a i s e s el te ez s k d se-i ől, p o l i ól Mag a o sz go ld. Ba tha s H o i, ; Fo a , ; Ko t a, ; O sós, a; ‘ ge , , ; “zalai, .

á egig elői pa ado o o se e s pa ado a szo ioli g isz-ik a azt a ódsze ta i-is e etel lei p o l t e ezi

eg, a el a ól fakad, hog a a ag u k kí siak, hog a esz l ek a szt e ők akko , a iko e ig eljük eg őket. Ez

lehetetle , t ekedhetü k a kutatói jele l t el i iselke-d s e g ako olt hat s ak s kl s e, p ld ul a t opológiai te ep u ka ódsze ek szt e ő egig el s s La o sze i t kül f le i te j te h ik k alkal az sa is.

á tesztk d sek „ol a k d sek, a el ek e a k dező sze l ele e tudja a laszt, s esz dpa t e től ezt az elő e

egsza ot laszt ja el ‘ ge , . . . áz üd zl si fo k ól k t ag a o sz gi o a k z ss g e ld.

Bódi, . á egfelelő i to ió al ki o dot k sz t sek i di ekt e-

sz daktusk t aló hasz lat ól ld. Ko al sik, . . Wilki so -Ke t sz I . . d l- ag a o sz gi ol h i-

g k z ss gek e gzet te ep u k ja so azt tapasztal-ta, hog a o a i el hasz lata fo tos, de e kiz óla-gos k it iu : a ak ol a alkal ak, a iko „ ag a ul eklik a ŕo a i djilit, s fo dít a, o a i el e a ag a dalokat . Ebben a tekintetben hasonló a helyzet az általunk vizsgált erdé-l i g o o a k z ss gek e is.

17 A személyes és a közösség számára is elfogadható igazság közöt-i disi k ió, s az ezzel sszefüggő te aikus k t ts gek a-g a zz k azt, hog eg f i a etegs g ől i p o iz lt dalokat

e osztota eg s o kkal, ha e ag etofo a gzí-tete, ajd Ko al sik Katali ak aj d kozta azokat. áz eg i

letso sokat el esz lő lass dalok ól ld. Ko al sik, . Míg “te a t elsőso a a il os hel zetek eg ípus a ko -

e t lt, Wilki so -Ke t sz ke s il os s eg -i ko te tusok a is izsg lta a lass dalokat. ázt tapasztalta,


hog „ izo os ze ei eg ilatkoz sok a ők sz a is lehet-s gesek a k z s ese ek so . . .

Ezt – s esz dese kap s – e d l i te ep u k so- is tapasztalta . Eg apjai ag sz t otho a t ltő

idős ŕo , ha lass dalt aka t ekel i, s e olt jele f i-pa t e , ag t eg tkoz a Pl. Me el uŕo šoŕo, te a eh a d ă te phu deh a a ekh djili! ‚Haljo eg a feje , ha e j l e, hog f jj el ele eg dalt! g ak a az ut ól i i-t lt e ol a o kat, akik ől tudta, hog egfelelő pa t e ek lehet ek az ekl s e .

Irodalomjegyzék

Bakke , Pete s Co iade, Ma el , sze k. : I the a gi of ‘o a i. G ps la guages i o ta t. I situte fo Ge-

e al Li guisi s, á ste da . Bakke , Pete s Mat as, Ya o : I t odu io . I :

Mat as, Y. et al sze k. : The Tipolog a d Diale tolog of Romani. Joh Be ja i s, á ste da . ii- .

Bakke , Pete – Mat as, Ya o , sze k. : Bi liog aph of Mode ‘o a i Li guisi s. Joh Be ja i s, á ste da .

Ba tha Csilla : á két el űség alapké dései. Ne zei Ta k kiadó, Budapest.

Ba tha Csilla : N el i h t s iskola. Iskolakultú a, . – . sz. – .

Ba tha Csilla : „á giek a gi ig t esz lik, i ka a juk – N el se e k t ag a o sz gi ol h ig k z ss g e . I : K l L. sze k. : KB . á itkos kö-

tet. N el észei ta ul ok B éi )olt és Ko lós á d s iszteleté e. MTá N el tudo i I t zet – Ti ta K kiadó, Budapest. – .

Ba tha Csilla : N el i aitűd k s el se e – Hat a-g a o sz gi kise s gi k z ss g el i aitűdjei ek sz-szehaso lító ele z se. I : Be ő á., Fazekas E. s “zil g i N. “. sze k. : N el ek és el ltozatok I. Köszö tő kö-

tet Pé tek J os iszteleté e. – .Ba tha Csilla s Bo l á a : Di e sio s of li guisi

othe ess: p ospe ts of i o it la guage ai te a e in Hungary. La guage Poli . . sz. – .


Ba tha Csilla s H o i Ág es : Cig k z ss gek, el-i sokszí űs g s az oktat s el i kihí sai. Mag a o -

sz gi hel zetk p. Európai Tükör . . sz. – . Be ta P te : Fog aszt s, hí é , poliika. áz e dél i

g o o k p eszízsgazdas ga. MTá BTK N p ajztudo-i I t zet, Budapest.

Bódi )suzsa a : Üd zl si fo k k t ol h ig k -z ss g e . Rom Som . – .

Bo l á a : á ag a o sz gi e s el hel e a o- el e elül. I : Cse i Csapó T. sze k. : Cig

nyelvek nemzetközi szemináriuma G ps “tudies – Ci-g Ta ul ok . P si Tudo eg ete , B l s -szetudo i Ka , ‘o ológia Ta sz k, P s. – .

Bo etzk , No e t – Igla, Bi git : Ko e ie te Dialektatlas des ‘o a i. Ha aso itz, Wies ade .

Cou thiade, Ma el : La la gue ‘o a i Tsiga e : oluio , sta da disaio , u ii aio , fo e. I : Fo-

do , I. – Hag ge, C. sze k. : La guage efo . Histo a d future. Buske, Ha u g. – .

Cse es si L szló : N el ek és st atégi k a ag a el a t opológi ja. Ti ta Kiadó, Budapest.

Du Bois, Joh : The sta e t ia gle. I : E gle etso , ‘. sze k. : Sta etaki g i dis ou se: Su je i it , e alua-

io , i te a io . Joh Be ja i s, á ste da . – . Elšík, Vikto s Mat as, Ya o , sze k. : G a ai al ‘e-

laio s i ‘o a i: The Nou Ph ase. Joh Be ja i s, á ste da .

Fasold, ‘alph : The So ioli guisi s of So iet . Bla k ell. Fish a , Joshua á. : Bili gualis ith a d ithout

Diglossia, Diglossia ith a d ithout Bili gualis . The

Jou al of So ial Issues . – .F ied a , Vi to á. : ‘o a i sta da dizaio a d sta-

tus i the ‘epu li of Ma edo ia. I : Mat as, Y. sze k. : ‘o a i i Co ta t. The Histo , St u tu e a d So iolog of a La guage. Joh Be ja i s, á ste da . – .

F ied a , Vi to á. : O e G a a , Th ee Le i o s: Ideologi al O e to es a d U de pi i gs i the Balka “p a h u d. I : “i ge , K. – Egge t, ‘. – á de so , G. sze k. : CLS : Pape s f o the Pa els o Li guisi Ide-


ologies i Co ta t, U i e sal G a a , Pa a ete s a d T polog , The pe epio of Spee h ad othe á ousi Sig-

nals. Chi ago Li guisi “o iet , Chi ago. – . F ied a , Vi to á. : The ‘o a i La guage i the

‘epu li of Ma edo ia: “tatus, Usage a d “o ioli guisi Pe spe i es. á ta Li guisi a Hu ga i a . – .

F ied a , Vi to á. : ‘o a i i the Balka Li guisi League. I : Tzitzilis, Ch. − “ eo id s, Kh. sze k. : Valka ikē Glossologia: S gkh o ia kai Diakh o i. Balka li guisik: S h o ie u d Dia h o ie, U i e sit of Thessalo iki, Thessalo iki. – .

Fo a ‘. Katali : N el poliika – a ig el ek okta-t s ak hel zete. I : Ba tha Csilla sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k -kiadó, Budapest. – .

Gu pe z, Joh J. : Co te tualizaio a d u de sta di g. I : Du a i, á. – Good i , C. sze k. : ‘ethi ki g Co te t: La guage as a I te a i e Phe o e o . Ca idge U i e sit P ess, Ca idge. – .

Hal a hs, Diete W. : Pol s ste , ‘epe toi e u d Ide ität. G aze Li guisis he Studie , - . – .

Ha o k, Ia : Dut a d eaut , possessio a d t uth: The lai of le i al i po e ish e t as o t ol. I To g, Dia e sze k. : G psies: á ook of i te dis ipli a eade . Ga la d Pu lishe s, Ne Yo k.

I i e, Judith : Fo alit a d I fo alit i Co u i a-i e E e ts. á e i a á th opologist . – .

I i e, Judith T. s Gal, “usa : La guage Ideolog a d Li guisi Dife e iaio . I : K osk it , P. V. sze k. : ‘egi es of La guage. Ideologies, Poliies, a d Ide iites. “ hool of á e i a ‘esea h P ess, “a ta Fe. – .

Ke Ist : á ag a o sz gi ig s g sze kezete a el i ltoz sok tük e . ‘egio . . sz. – .

Ke Ist s Ja k B la : á . i ig fel -s ől. N pesed si, el - hasz lai s e zeis gi ada-

tok. Beszélő . . sz. – . Ke tesi G o s K zdi G o : á ig épesség Ma-

g a o sz go . Doku e t ió és adat . “o io-t po, Bu-dapest.


Kloss, H. : á sta d la guages a d áus au La guages. á th opologi al Li guisi s . – .

Ko t a Miklós : N el i jogok, el i te ez s s az a a-el ek ta el k t aló hasz lat ak p o l i. I :

Cse i Csapó Ti o sze k. : Cig el ek e zetközi szemináriuma. P si Tudo eg ete , B l s szetudo-

i Ka , ‘o ológia Ta sz k, P s. Ko al sik Katali : Eg i letso sokat el esz lő lass

dalok. I : )e etudo i dolgozatok. MTá )e etudo -i I t zet, Budapest. – .

Ko al sik Katali : Be ezet s. I : G a ó z G. − Ko al sik K. A mesemondó Rostás Mihály. Ciga iszikai ta ul ok-Hu ga ia G ps “tudies . MTá N p ajzi Kutató Csopo t, Budapest. – .

Ko al sik Katali : Me s a d Wo e s “to telli g i a Hu ga ia Vla h G ps Co u it . Jou al of the G ps Lo e So iet . so ozat . sz. – .

Ko al sik Katali : „á i a dal a a , az a ig e-sz d. Eg e d l i ol h ig k z ss g el i ideológi -ja. I : Ba i K ol sze k. : Ta ul ok a ig s g ól és hag o os kultú j ól. Petői “ do Mű előd si K zpo t, G d llő. – .

Leggio, Da iele V. s Mat as, Ya o : “o ial et o ks as e t es of la guage odii aio : ‘o a i o YouTu e. Ro-

Ide t Wo ki g Pape s .Lo he , Mi ia á. s Wats, ‘i ha d J. : Polite ess the-

o a d elaio al o k. Jou al of Polite ess ‘esea h . – .

Mat as, Ya o , sze k. : ‘o a i i Co ta t. The Histo , St u tu e a d So iolog of a La guage. Joh Be ja i s, á ste da .

Mat as, Ya o − Bakke , Pete − K u huko , H isto , sze k. : The Tipolog a d Diale tolog of ‘o a i. Joh Be ja i s, á ste da .

Mat as, Ya o : W ii g ‘o a i: the p ag ai s of odi-i aio i a stateless la guage. ápplied Li guisi s .

– . Mat as, Ya o : ‘o a i. á Li guisi I t odu io .

Ca idge U i e sit P ess, Ca idge.


Mat as, Ya o : á Geog aphi al ápp oa h to the Classii-aio of ‘o a i Diale ts. I : “alo, “. − P ó ai Cs. sze k. :

Eth i Ide iies i D a i Pe spe i e. Go dolat, Buda-pest. – .

Mat as, Ya o : The lassii aio of ‘o a i diale ts: á geog aphi -histo i al pe spe i e. I : á os h, G. − “ h a el, B. − Hal a hs, D. W. sze k. : General and Ap-

plied ‘o a i Li gusii s. Li o Eu opa, Mu i h. – .Mat as, Ya o : ‘o a i. I : B o , K. sze k. : E lope-

dia of La guage a d Li guisi s. Else ie , O fo d.Mat as, Ya o : á o a i j ője: á el i plu aliz us

poliik ja fel . I Ba tha Cs. sze k. : Cig el ek és kö-

zösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest. – .

Mat as, Ya o : T a s aio al poli a d ‚authe i it dis ou ses o ‘o a i la guage a d ide it . La guage i So iet : –

Mills, “a a , Ge de a d Polite ess. Ca idge U i e -sit P ess, Ca idge.

O sós á a a : á e s el egő z s ek lehetős gei. I : Ba tha Csilla sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest.

– .O sós á a : á e s el Mag a o sz go . I : Ba tha

Csilla sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- e-

de é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest. – .O sós á a : N el i aitűd k a ag a o sz gi e s k -

z ss g e . I : )ellige E zs et sze k. : N el , te ülei-

ség, t sadalo . MN TK. . sz. Budapest. – .Pi t Ti o : Ész e telek a ig ok diglosszi j ól. I :

Bo l á a – Va o K e e Ildikó – Hat Helga sze k. : N el ideológi k, aitűdök és szte eoípi k. .

Élő el i ko fe e ia, . szepte e – . P k “zlo kia . Ti ta K kiadó, Budapest. – .

‘ ge )ita : N el i szo ializ ió s el hasz lat a-g a o sz gi ig el i k z ss gek e . I : Műhel -

u k k a el észet és t studo ai kö é ől III. MTá N el tudo i I t zete, Budapest. – .

‘ ge )ita : á ig el : kutat sok s itapo tok. I :


Műhel u k k a el észet és t studo ai kö é ől IV. MTá N el tudo i I t zete, Budapest. – .

‘ ge )ita : Utak a el hez. N el i szo ializ ió- el i hátrány. ákad iai, Budapest.

‘ ge )ita : Cig g e ekek el i p o l i s iskolai es l ei. Iskolakultú a . . sz. – .

‘ ge )ita : “ze po tok a ig g e ek el i sz eg-ko pusz ele z s hez. I : Gós M ia sze k. : Beszédku-

tat s . Beszéd, spo t eszéd, ko u ik ió. MTá N el tudo i I t zet, Budapest. – .

‘ ge )ita : Teasi g i the li guisi so ializaio of G ps hild e i Hu ga . á ta Li guisi a Hu ga i a .

– . sz. – .‘ ge )ita : Cig g e ek il g. L Ha ata , Buda-

pest. “ hiefeli , Ba i – O hs, Eli o , sze k. : La guage So-

ializaio a oss Cultu es. Ca idge U i e sit P ess, Ca idge.

“ hif a , H. F. : Diglossia as a so ioli guisi situaio . I : Coul as, F. sze k. : The Ha d ook of So ioli guisi s. Bla k ell, O fo d. – .

“kut a -Ka gas, To e. : Li guisi ge o ide i edu aio – o o ld ide di e sit a d hu a ights?

La e e E l au , Mah ah, Ne Je se s Lo do . “te a t, Mi hael “. : „Igaz esz d – a ag i t e-

kel ek az ol h ig ok? Valós g . . sz. – .“te a t, Mi hael “. : Daltest é ek. áz ol h ig ide -

it s és közösség to élése a szo ialista Mag a o sz -

go . T-T i s–MTá “zo iológiai I t zet–Ma We e ála-pít , Budapest.

“te a t, Mi hael “. : The i e of the G psies. West ie P ess, O fo d.

“zalai, á d ea. : Li guisi Hu a ‘ights P o le s a o g ‘o a i a d Bo ash “peake s i Hu ga ith spe ial ate io to edu aio . I : Ko t a, M. – “kut a -Ka gas, T. –Phillipso , ‘. – V ad , T. sze k. : La guage: á ‘ight a d a ‘esou e. ápp oa hi g Li guisi Hu a ‘ights. CEU P ess, Budapest. – .

“zalai á d ea : Eg s gess g? V ltozatoss g? á ig

150


kise s g s a el i sokf les g. Nyelvtudományi Közle-

mények . – .“zalai á d ea : N el i ideológi k s a t sadal i hat -

ok kijel l se eg e d l i g o o a k z ss g e . I : Feis h idt Ma git sze k. : Et i it s. Külö ségte e tő társadalom. Go dolat – MTá Kise s gkutató I t zet, Budapest. – .

“zalai á d ea a : Átok s ko te tualiz ió a o a i go dozói esz d e . N el tudo á ta U i e sita-

is Szegedie sis Se io Li guisi a VIII-IX - : – .

“zalai á d ea : á kí l s p ag aik ja g o o a k z ss gek e . I : Be ő áila, Fazakas E ese s K d Edit sze k. : „…hog leg e a íz ek lefol sa…” K sz -tő k tet “zil g i N. “ do isztelet e. E d l i M zeu Eg esület, Kolozs . – .

“zalai á d ea a : Ideologies of so ial dife e iaio a o g T a s l a ia Ga o ‘o a. á ta Eth og aphi a Hu ga i a . . sz. – .

“zalai á d ea : á ki si ítők pző-hasz lat t sadal i jele t se a g o o k felt teles tokkal kap solatos

el i ideológi j a . I : Cse i Csapó Ti o sze k. : III. ‘o ológus ko fe e ia. G ps Studies – Cig Ta ul -

nyok 33. P s: PTE BTK NTI ‘o ológia s Ne el sszo io-lógia Ta sz k. – .

Wilki so -Ke t sz I : V s a előte . Eg é i alko-

t sok és t sadal i ko te tusuk eg dél- ag a o sz gi ol h ig lassú dal a . MTá )e etudo i I t zet, Budapest.

K sz et il á ítás

á ta ul az OTKá PD s az MTá Bol ai J os Kuta-tói Öszt díj t ogat s al k szült.

a romológia alapjai - connecting repositories · 2017. 11. 30. · fejleszts ld. osós áa íst a...

Documents