a rop cÉlterÜletei - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság

A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése,

decentralizáció és fenntarthatóság

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

<[email protected]><http://www.vki.hu/~tfleisch>

MŰHELYVITA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓLVÁTI Területfejlesztési Igazgatóság

Budapest, 2003 április 24.

A ROP célterületei - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság

A ROP célrendszerének áttekintése, a célok

konzisztenciája

A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli

összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet

Térségek és térségközpontok helye a célrendszerben

Az elmaradott térségek kezelésének problémája

A tanulságok összefoglalása

A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája

Az NFT három specifikus célja: versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés

A ROP átfogó célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. A ROP a fenti célt a továbbiakban 2, 3, 4 és 5 cél illetve prioritás

formájában fogalmazza meg, és ezek között a csoportosítások között nem fedezhető fel következetes összefüggés.

ROP 0.1.1.: - a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítése, - a városok települési környezetének fejlesztése, - a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése, - az infrastrukturális fejlesztések, és - a foglalkoztatáspolitikai, képzési támogatások.

A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - inkonzisztenciája

ROP 0.1.1. - a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítése,p.5 felsorolás - a városok települési környezetének fejlesztése, - a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése, - az infrastrukturális fejlesztések, és - a foglalkoztatáspolitikai, képzési támogatások.

ROP 0.1.2. - turisztikai potenciál erősítése,p.6 Négy - térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése,beavatkozási - régiók emberi erőforrásának fejlesztése,terület - szakértői segítségnyújtás

ROP 0.1.2. - A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú p.6 Három fenntartható hasznosítása,specifikus - vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál cél fejlesztése a városokban - megújulásra képes helyi társadalom megteremtése

ROP 0.1.2. - a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztése, p.6 Két - társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek értelmezés és hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése

ROP 0.1.2. - a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése p.6 Egyátfogó cél

A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - kettes osztás versus NFT célok

Verseny-képesebb

GAZDASÁG

Humán erőforrá-sok jobb

kihasználásaTÁRSADALOM

Jobb minőségűKÖRNYEZET

(FEJLETT)KÖZPONT

(1) meghatározócentrumok,térségközpontokgazdaságifejlesztése

(2) többségébenhátrányos helyzetűekáltal lakotttelepülésrészekfejlesztése

(ELMA-RADOTT)TÉRSÉG

(2) társadalmi-gazdaságiszempontbólelmaradotttérségek fejlesztése

(2) társadalmi-gazdasági szempontbólelmaradott térségekfejlesztése

A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - kettes osztás versus NFT célok

GAZDASÁG TÁRSADALOM KÖRNYEZET

KÖZPONT

TÉRSÉG

A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - a három specifikus cél átformálása


KÖZPONT

Városokgazdaságipotenciáljánakfejlesztése

[Többnyire helyiönkormányzatokhozkötődő foglalkoztatás-politikai, képzésitámogatások]humán tőkefejlesztése

Vonzó településikörnyezetkialakítása,

a kulturális örökség[…] megőrzése

TÉRSÉG

Térségekgazdaságipotenciáljánakfejlesztése

Megújulásra képeshelyi társadalommegteremtése,társadalmi tőkefejlesztése

A természetikörnyezet [turisztikaicélú fenntarthatóhasznosítása]megőrzése

A ROP célrendszerének áttekintéseA célok konzisztenciája - a beavatkozási területek

Turisztikai potenciál erősítése (kapcsolódások: térségi gazdaság potenciálja, humán tőke, társadalmi tőke, kulturális örökség védelme, természeti környezet védelme)

Térségi infrastruktúra fejlesztése (kapcsolódások: települések gazdasági potenciálja, térségek gazdasági potenciálja, társadalmi tőke (kapcsolatháló) erősítése, vonzó települési környezet alakítása, természeti környezet védelme (pl. hulladék, víz).

Régiók humán tőke (emberi erőforrás) fejlesztése (kapcsolódások:humán tőke, társadalmi tőke potenciálja, városok gazdasági potenciálja, térségek gazdasági potenciálja, vonzó települési környezet kialakítása)

…?


KÖZPONT

Városokgazdaságipotenciáljánakfejlesztése

[Többnyire helyiönkormányzatokhozkötődő foglalkoztatás-politikai, képzésitámogatások]humán tőkefejlesztése

Vonzó településikörnyezetkialakítása,

a kulturális örökség[…] megőrzése

TÉRSÉG

Térségekgazdaságipotenciáljánakfejlesztése

Megújulásra képeshelyi társadalommegteremtése,társadalmi tőkefejlesztése

A természetikörnyezet [turisztikaicélú fenntarthatóhasznosítása]megőrzése

A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet

Általában a fenntarthatóságot időben értelmezik, mint gondoskodás a jövő generációk környezeti feltételeiről (intergenerációs szolidaritás)

A fenntarthatóság kapcsán ritkábban kerül szóba az intra-generációs szolidaritás követelménye, (bár pl. szociális, biztonsági, politikai, kulturális, globalizációs dimenziója gyakori téma). Megfogalmazható a térbeli szolidaritás és egymásrautaltság formájában is.

Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg mások iránt

Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.


Manuel Castells a fenntarthatóság térbeli aspektusaként éppen ezt, vagyis a védelmi funkciót emeli ki: nevezetesen a “helyek tere” a védelemre szorul az “áramlások terével” szemben.

Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelentéssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, rendjével, kultúrájával, szabályaival és belső struktúrájával – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti.

Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség.


Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) (ld. Tér és Társadalom 2001/3-4).

Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest

Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

A fenntarthatóság térbeli vonatkozásairól Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség

Kulcsfogalom a térségi felszívóképesség. Ennek alapvető feltétele a belső kapcsolatrendszer megléte - a

társadalmi, a gazdasági és a fizikai kapcsolatrendszer egyaránt. A társadalmi kapcsolatrendszer eredménye a társadalmi tőke, a

kapcsolati viszonyoknak az először nem intézményes, majd esetenként intézményesülő formája.

A gazdasági kapcsolatrendszer léte elengedhetetlen a térségi versenyképesség létrejöttéhez, azaz ahhoz, hogy a térség képes legyen kívülről felszívni, magának megszerezni és megtartani gazdasági tényezőket. A kifelé erősödő versenyképességnek befelé feltétlenül együttműködési készséggel kell párosulnia.

A fizikai kapcsolatrendszer, azaz a térségi infrastruktúra hálózatai egyrészt eredményei, másrészt fenntartói a létrejött kapcsolatoknak.

Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3.


Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4.


A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998-ban

Térségek és térségközpontok a célrendszerben Nem a fejlett központoknak van régiójuk, hanem a fejlett régióknak központjuk

A tartós (fenntartható) fejlődés nem egy-egy kiemelkedő pólus, hanem egész térségek fejlődését követeli meg.

Az egyes térségeknek az az érdekük, hogy kialakuljon a sűrű belső hálózati rendszerük, mégpedig olyan módon, hogy az ne csupán egyes központokat, de minél több települést hozzon előnyös helyzetbe. Sokoldalú és sokirányú kapcsolatrendszer képes erősen beágyazni az egyes településeket a térségükbe.

Emellett a térségeknek az is érdeke, hogy a sűrű hálózat ne szakadjon meg a térség határán, hanem a határ menti települések számára is biztosítva legyen a kapcsolatok sokirányúsága.

Az ilyen módon kialakuló erős és prosperáló térségek hívják életre az erős központokat - és nem fordítva.

Fentiek egyébként egyaránt érvényesek emberek társadalomba, vállalatok gazdaságba, települések régiókba való beágyazódására


A ROP első prioritása esetén (Turisztikai potenciál erősítése) kétszeresen is lehetőség lenne a beágyazódás erősítésére.

Egyrészt látni kell, hogy a turizmus csak visszatükrözi egy térség érdekességét, vonzerejét. A turisztikai célokat támogatni kell, de tartósan nem szakadhat el a turisztikai vonzerő a térségben élők számára megélhető körülményektől.. (gazdaság, civilizáció, értékrendszer, elfogadottság, kultúra, lokálpatriotizmus stb.).

Másrészt a kívánatos nemzetközi elit-turizmus egy piramis csúcsa: Akkor képes tartósan működni, ha beágyazódik egy prosperáló belföldi turizmusba, és ezzel együtt egy még szélesebb szabadidő-kultúrába.

A ROP első prioritásának akkor van indokoltsága, ha elő képes segíteni ezeknek a beágyazódási kapcsolatoknak a kialakulását.


A ROP második prioritása (Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése) explicit módon is célul tűzi ki a kapcsolatok erősítését valamint a decentralizációt.

A Térségi kapcsolatok fejlesztése kifejezett céljának kell tekintse a belső feltártsági viszonyok javítását, mégpedig valamennyi település számára és nem csak a központok elérhetőségét emelve ki. Ez utóbbi cél előtérbe helyezésével a ROP paradox módon egyszerre akarja csökkenteni a települési központok terhelését (elkerülő utak) és növelni a központi települések terhelését (elérhetőségük kiemelése).

További két cél (Település-rehabilitáció és Barnamezők újraélesztése) nem tárgyalható a fenntarthatóságot önmagában is érintő zöldmezős beruházások problémájának bevonása nélkül. A külső segítségnek éppen a zöldmezős alternatíva árkülönbségét kell kompenzálnia.

A Regionális tudásközpont gazdasági kapcsolatrendszerbe ágyazását indokolatlan elválasztani a másik prioritásnál szereplő szempontoktól.


A ROP harmadik prioritása (Térségi (regionális) humán erőforrás fejlesztés) hangsúlyozottan kapcsolatokat és együttműködéseket épít.

Ide tartozik a helyi közigazgatási és a civil szféra együttműködésének a fejlesztése, a munkavállalók szakképzése kapcsán a térségen belüli szakmai kapcsolatok létrehozása; míg a regionális tudásközpont létrehozásánál kifejezetten az egyik fő cél a térségi kapcsolatok elősegítése.

A hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának elősegítése a fenntarthatóság egy másik követelményét, a térségi szolidaritás erősítését szolgálja.

A ROP negyedik prioritása (Technikai segítségnyújtás) mindenképpen beolvasztandó lenne a harmadik prioritásba: tartalmi elemei oda tartoznak, technikai vonatkozásai pedig nem illeszkednek a prioritások rendszerébe..

Az elmaradottság fogalmának kezelése a célok szempontjából és ennek fenntarthatósági és környezeti következményei

Az elmaradott térségek kezelésének problémája nem bízható spontán folyamatokra, hanem a területi politika fókuszában kell álljon. Minél kevésbé képes egy társadalom közvetlen (gazdasági, fejlesztési) politikájában érvényesíteni a szolidaritás követelményét, annál nagyobb teher hárul ebből a területi politikára.

Ennek megfelelően a térségi és szociális különbségek csökkentésének a sikeressége a NFT öt operatív programjának összességén múlik.

Egy olyan infrastruktúra-politikát, amely a fenntartás rovására is fejlesztéseket szorgalmaz, amely a többrétegű hálózatból indokolatlan mértékben az inter-regionális szintre koncentrálja a fejlesztéseket, amely a közlekedési ágak közül indokolatlan mértékben emeli ki az autópálya-fejlesztéseket, és amelyik ezt a hálózatot egy kifejezetten Budapest-centrikus struktúrában valósítja meg, nem lehet a káros hatásait helyi regionális fejlesztési ellenintézkedésekkel helyrehozni.

A tanulságok összefoglalása

A ROP és az NFT célrendszerét összhangba hozandó, egyfelől a gazdasági - társadalmi - környezeti megközelítés, másfelől ennek két markáns térbeli helyszíne - térségek és központok - keresztezésével állítottuk elő a ROP specifikus céljainak a vonatkoztatási keretét..

A beavatkozási területeknek megítélésünk szerint nem az egyes specifikus célokat kell megismételniük, hanem olyan, húzó hatású akciókra kell irányulniuk, amelyek minél több kitűzött cél megvalósulását képesek elősegíteni.

A fenntarthatóság térbeli összefüggéseire koncentrálva kiemeltük a térbeli önvédelem fontosságát a gyors külső változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak.

A belső hálózatoknak kell a térséget megerősíteniük, és a fejlett térségek termelik ki szervesen a térségközpontokat, nem fordítva

Az elmaradott térségek kezelésének problémája nem bízható spontán folyamatokra, hanem a területi politika fókuszában kell álljon. Minél kevésbé képes egy társadalom közvetlen (gazdasági, fejlesztési) politikájában érvényesíteni a szolidaritás követelményét, annál nagyobb teher hárul ebből a területi politikára

A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése,

decentralizáció és fenntarthatóságFleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<[email protected]> <http://www.vki.hu/~tfleisch>

MŰHELYVITA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓLVÁTI Területfejlesztési Igazgatóság

Budapest, 2003 április 24.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

a rop cÉlterÜletei - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság

Documents