A sertés és baromfi-ágazat A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az versenypozíciója az EU-csatlakozás utánEU-csatlakozás után

Nyárs LeventeNyárs Leventetudományos munkatárstudományos munkatárs

Agrárgazdasági Kutató IntézetAgrárgazdasági Kutató Intézet1093. Budapest, Zsil u. 3-51093. Budapest, Zsil u. 3-5

nyarsl@akii.hunyarsl@akii.hu

A világ sertéshústermelésének megoszlása A világ sertéshústermelésének megoszlása (2003)(2003)

Forrás: Ofival 2004

1%

45%

2%

9%

3%

18%

3%2%

1% 2%

14%

Kína

EU-15

USA

EU-10

Oroszország

Távol-Kelet

Brazília

Japán

Kanada

Egyéb

KKE

Világtermelés: 98,6 millió tonna

Sertéshústermelés alakulása MagyarországonSertéshústermelés alakulása Magyarországon (élősúly)(élősúly)

600

665639

613

556

500

550

600

650

700

2000 2001 2002 2003 2004

ezer

tonn

a

MagyarországForrás: FAO

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

4 500

2000 2001 2002 2003 2004

ezer

tonn

a

Spanyolország Németország Magyarország

Lengyelország Dánia Hollandia

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

2000 2001 2002 2003 2004

EU-25 EU-15 EU-10

A EU sertéshús termelése 2000 és 2004 közöttA EU sertéshús termelése 2000 és 2004 között

Forrás: Ofival 2004

Részesedés a világ sertéshúsexportjábólRészesedés a világ sertéshúsexportjából

EU-1515%

Brazília7%

Kanada16%

USA9%

EU-105%

Kína2%

Egyéb46%

Világ sertéshús-kereskedelme: 8,5 millió tonna

Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 4,6 millió tonna

Forrás: Ofival 2004

A sertéshús kereskedelem alakulása a főbb A sertéshús kereskedelem alakulása a főbb termelő országokbantermelő országokban

Forrás: FAO

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1999 2000 2001 2002 2003

ezer

ton

na

Dánia Kanada Brazília USA Magyarország

Egy főre jutó sertéshúsfogysztás az EU-ban Egy főre jutó sertéshúsfogysztás az EU-ban (2004)(2004)

Forrás: Ofival, KSH

0

10

20

30

40

50

60

Francia-ország

EU-15 EgyesültKirályság

Ausztria EU-25 Németország CsehKöztársaság

Lengyel-ország

Magyar-ország

kg/fő

/év

A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaibanUnió országaiban

("E" minőségi kategória) ("E" minőségi kategória)

Forrás: AKI

270

290

310

330

350

370

390

2004. 53. Hét 2005. 1. Hét 2005. 2. Hét 2005. 3. Hét

Ft/k

g

Dánia Németország SpanyolországMagyarország Hollandia Lengyelország

A vágósertés-termelés hatékonyságának A vágósertés-termelés hatékonyságának nemzetközi összehasonlítása nemzetközi összehasonlítása

(2002)(2002)

Forrás: AKII Statisztikai Osztály, valamint Danish Bacon and Meat Council

MegnevezésMegnevezésMagyar-Magyar-országország KanadaKanada DániaDánia HollandiaHollandia

Német-Német-országország

Francia-Francia-országország

Egyesült Egyesült KirályságKirályság

Egy kocára jutó választott Egy kocára jutó választott malacok száma (db/év)malacok száma (db/év)

15,8 19,17 23,20 22,90 21,22 21,26 21,54

Tömeggyarapodás (g/nap)Tömeggyarapodás (g/nap) 520 748 804 768 732 789 657

Takarmányhasznosítás (kg/kg)Takarmányhasznosítás (kg/kg) 4,03 2,69 2,7 2,62 2,94 2,81 2,62

Vágási súly (kg/élő testtömeg)Vágási súly (kg/élő testtömeg) 102 113 101 112 116 113 88,9

A hazai sertésállomány üzemméret A hazai sertésállomány üzemméret szerinti megoszlása (2003)szerinti megoszlása (2003)

Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

Méretkategória Méretkategória (db sertés ) (db sertés )

1-91-9 10-4910-49 50-9950-99 100-399100-399 400-999400-9991000 1000

és és felettefelette

EgyüttEgyütt

Részesedés az Részesedés az üzemek számából üzemek számából 90,2490,24 8,928,92 0,490,49 0,230,23 0,040,04 0,090,09 100,00100,00

Részesedés a Részesedés a sertésállományból sertésállományból 21,97 21,97 15,1315,13 3,183,18 3,743,74 2,282,28 53,7053,70 100,00100,00

M.e.: %

VágósertésVágósertésKöltség és bevétel alakulása Költség és bevétel alakulása

(társas vállalkozások)(társas vállalkozások)

0

50

100

150

200

250

300

350

2001 2002 2003 2004 2005 2006

10

00

Ft/

t (é

lősú

ly)

Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség

259 020 Ft/t 271 441 Ft/t 281 750 Ft/t

Jövedelem:-681 Ft/t

Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

A csatlakozás hatásaiA csatlakozás hatásai Tényleges hatásokTényleges hatások A sertéshús közös piaci szervezetének A sertéshús közös piaci szervezetének

átvételével a hazai szabályozás lényegesen átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött.egyszerűsödött.

Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást iskötött minőségi támogatást is

A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacánversenyben kell helytállniuk az EU piacán

Az EU előírásoknak megfelelni nem képes Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnakvágóhidak bezárnak

Várható hatásokVárható hatások

Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat.felgyorsulhat.

A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik sertéshús a hazai piacra (elsősorban olcsóbb sertéshús a hazai piacra (elsősorban olcsóbb árfekvésű termékek és húsipari alapanyagok, árfekvésű termékek és húsipari alapanyagok, továbbá apróhúsok)továbbá apróhúsok)

Az ágazat szereplőinek maguknak kell Az ágazat szereplőinek maguknak kell megszervezniük a termékpályát.megszervezniük a termékpályát.

Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnaktelepek bezárnak

Az ágazat versenyképessége Az ágazat versenyképessége javításának alapvető javításának alapvető

feladataifeladatai A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés

és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával;támogatásával;

Az elsődleges feldolgozás versenyképességének Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése;megteremtése;

A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban;összhangban;

A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

A baromfihústermelés megoszlása a főbb A baromfihústermelés megoszlása a főbb

termelő országokbantermelő országokban

Forrás: Ofival 2004

2%

19%

1%

1%2%

1%3%

10%

18%

2%

12%

6%

23%

USA

Kína

EU-15

EU-10

Közel-Kelet

Brazília

Mexikó

KKE országok

Japán

Oroszország

Thaiföld

Dél-Afrika

Egyéb

A baromfihústermelés alakulása A baromfihústermelés alakulása

MagyarországonMagyarországon

470

472

479

438

458

410 420 430 440 450 460 470 480 490

2000

2001

2002

2003

2004

ezer tonnaForrás: KSH

A EU baromfihús termelése 2000 és 2004 A EU baromfihús termelése 2000 és 2004 közöttközött

Forrás: Ofival 2004

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

2000 2001 2002 2003 2004

ezer

tonn

a

Spanyolország Németország Magyarország

Lengyelország Franciaország Hollandia

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

2003 2004

EU-25 EU-15 EU-10

Részesedés a világ baromfihús-exportjábólRészesedés a világ baromfihús-exportjából

Egyéb31%

Thaiföld6%

EU-1511%

Brazília20%

EU-103%

Kína4%

USA25%

Világ baromfihús-kereskedelme: 10,1 millió tonna

Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 6,9 millió tonna

Forrás: Ofival 2004

A főbb baromfihús exportőrök kivitelének A főbb baromfihús exportőrök kivitelének

alakulásaalakulása

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

2000 2001 2002 2003

ezer

ton

na

EU15 Brazília KínaMagyarország Lengyleország ThaiföldUSA Egyéb

Forrás: FAO

Egy főre jutó baromfihús-fogysztás Egy főre jutó baromfihús-fogysztás az EU-ban (2002)az EU-ban (2002)

Forrás: KSH, FAO

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Francia

-orsz

ág

EU-15

Spany

olorsz

ágDán

ia

EU-25

Németo

rszág

Cseh k

öztár

sasá

g

Lengy

el-or

szág

Mag

yar-o

rszág

kg/

fő/é

v

A brojler felvásárlási árának alakulásaA brojler felvásárlási árának alakulása

160

165

170

175

180

185

Ft/

kg

(él

ő t

estt

öm

eg)

2005. 2. hét

Forrás: AKI Piaci Információs Osztály

A hazai vágócsirke-termelés naturális A hazai vágócsirke-termelés naturális hatékonyságának összehasonlításahatékonyságának összehasonlítása

az EU legnagyobb csirkehús-termelő tagállamaival az EU legnagyobb csirkehús-termelő tagállamaival (2002)(2002)

Megnevezés Magyarország Franciaország HollandiaEgyesült

Királyság

Hizlalási idő (nap) 42,5 45 41 44

Vágósúly (kg) 2,07 2,45 2,26 2,47

Takarmányfelhasználás (kg/kg)

1,97 1,88 1,78 1,85

Forrás: Baromfi Terméktanács, valamint Nyárs és Papp [2002]

A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2003)megoszlása (2003)

Méretkategória Méretkategória (db) (db)

< 999< 999 1 000 -9 9991 000 -9 999 10 000 – 49 99910 000 – 49 999 ≥ ≥ 50 00050 000 EgyüttEgyütt

Részesedés az Részesedés az üzemek számából üzemek számából

44,944,9 26,1 26,1 21,2 21,2 7,7 7,7 100,0100,0

Részesedés a Részesedés a brojler-állományból brojler-állományból

0,3 0,3 6,9 6,9 26,526,5 66,4 66,4 100,0100,0

Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

VágócsirkeVágócsirkeKöltség és bevétel alakulása (társas Költség és bevétel alakulása (társas

vállalkozások)vállalkozások)

0

50

100

150

200

250

2001 2002 2003 2004 2005 2006

10

00

Ft/

t (é

lősú

ly)

Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség

Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

183 170 Ft/t 191 230 Ft/t 198 500 Ft/t

Jövedelem:-7 312 Ft/t

A csatlakozás hatásaiA csatlakozás hatásai

Tényleges hatásokTényleges hatások A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai

szabályozás lényegesen egyszerűsödött.szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti

támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást istámogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell

helytállniuk az EU piacánhelytállniuk az EU piacán

Várható hatásokVárható hatások

Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat.feldolgozásban még inkább felgyorsulhat.

Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús)Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús) Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak

megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnakmegfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására

az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására lehet számítani.lehet számítani.

Az ágazat versenyképessége Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladataijavításának alapvető feladatai

A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés, hizlalás A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés, hizlalás és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával;vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával;

A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban;közösségi jogszabályokkal összhangban;

A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése;feltételeinek megteremtése;

A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.