a seveso irányelv és kapcsolatos hazai jogi szabályozók aktuális változásai bali péter tű....

-1-

A SEVESO irányelv és kapcsolatos hazai jogi szabályozók aktuális

változásai

Bali Péter tű. őrnagy

Pécel, 2014. január 21.

ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

-2-

Bevezető – Az előadás témái

Előadás tartalma:

1. A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek

2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai

-3-


Előadás tartalma:



-4-

Seveso II módosítás okai

1. A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE)

2. Az előző irányelv nem volt részletes a végrehajtásra vonatkozóan.3. Továbbá tisztázni/javítani bizonyos részeket

– A nyilvánosság tájékoztatása– Hatósági ellenőrzés– Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban– Az igazságszolgáltatáshoz való jog

• DE! a Seveso II irányelv filozófiája megmaradt.


-5-

Seveso III

• Első olvasati megállapodás 2012. március 27.

• Elfogadva 2012. július 4.

• Kihirdetve 2012. július 24. ) • (OJ L 197/1)

• Letölthető magyarul is: http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503

• Jogerőre emelkedett 2012. augusztus 13.

• Hazai jogrendbe történő illesztés 2015. május 31. • Végrehajtás 2015. június 1-től


-6-

Néhány példa

Kivételek– Kiegészítés a föld alatti hulladéktárolókkal;– Kiegészítés a gáz föld alatti, nyílt tengeri helyszíneken történő

tárolásával; – Szigorítás a kizárólag szállítással közvetlenül kapcsolatos ideiglenes

tárolás kivételben;

UGYANAKKOR beleveszi:A szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolást.


-7-

Meghatározások– Az eddigiekhez képest finomítás/újítás történt a különböző

eljárási folyamatnak megfelelő üzem kifejezés használatában (új üzem, egyéb üzem stb.)

EGYÉB– NINCS többé lehetőség nemzeti szinten felmentés

alkalmazására. Az Európai Bizottsághoz kell benyújtani ilyen kérelmet.

– Egyértelművé teszi, hogy a Súlyos baleset megelőzési tervét írásban kell benyújtani a hatósághoz.

– Dominóhatásról szóló cikk bővítése, többek között a dominóhatás további vizsgálatát lehet kérni hiánypótlás vagy hatósági ellenőrzés során.


-8-

• EGYÉB– Kiemelve, hogy a biztonsági jelentés kizárólag felső küszöbértékű

veszélyes üzemektől kérhető.

– Kiterjeszti a szabályozást az alsó küszöbértékű üzemekre is.

– Egyértelművé teszi, hogy a településrendezési tervezés során megfelelő biztonsági távolság legyen betartva.

– Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban, igazságszolgáltatáshoz való jog az Aarhusi Egyezmény alapján.

– Az V. mellékletben felsorolt információk a nyilvánosság számára állandóan elérhetőek legyenek.

– Hatósági ellenőrzés részletesebb.


-9-

Az Irányelv hatálya – az 1. számú melléklet


-10-

Nagy változás

1. Táblázat – veszélyes anyag kategóriák

„H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK

„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK

„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK

2. Táblázat – Megnevezett veszélyes anyagok

48 darab


-11-

„H” szakasz – Egészségi veszélyek


-12-

„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 1.


-13-



-14-



-15-



-16-

„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK


-17-

Új nevesített veszélyes anyagok14 új


-18-

Új nevesített veszélyes anyagok


-19-

Új nevesített veszélyes anyagok

Módosítás:

• 2,4 és 2,6 toluol-diizocianát

• Karcinogének kiegészítve 5% határértékkel keverékekre

• Petróleum termékek kibővítve a nehéz fűtőolajokkal és az alternatív tüzelőanyagokkal


-20-


Előadás tartalma:



-21-

Fogalmak pontosítása: -Külső védelmi terv fogalma kiegészült a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozóan

-Küszöbérték alatti üzem fogalma kiegészült az alsó küszöbérték negyedét elérő mennyiséggel (csak a meghaladó mennyiség volt meghatározva)

-Veszélyes anyag fogalma kiegészült a „ hulladékokkal” a rendelet analógiájára

-Veszélyes tevékenység fogalom egyszerűsítése (az „ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység” szövegrész helyett veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység )

Törvény IV fejezetének hatálya nem terjed ki:

a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására.

a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra

Hatóság megnevezése a törvény minden rendelkezésében „IPARBIZTONSÁGI HATÓSÁG” –ra változott.

Törvényi módosítások – I.

-22-

Településrendezési tervvel kapcsolatban: •településszerkezeti terv fogalom került alkalmazásra•A településszerkezeti terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli.

A Kat. IV. fejezetével kapcsolatos hatósági eljárások hatálya a településszerkezeti terv módosításának költségviselésére nem terjed ki.

Szankcionálási intézkedés pontosítása:Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.

Törvényi módosítások – II.

-23-

Veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos baleset, illetve üzemzavar bejelentési rendszer egyszerűsödött. Üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni. (a polgármestert és a MVB elnökét a katasztrófavédelem tájékoztatja)

Biztonsági dokumentáció felülvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie (nem csak bejelenteni a hatóságnak) az üzemeltetőnek a veszélyes tevékenység ismételt folytatása, a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatás, valamint a veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése esetén.

Törvényi módosítások – III.

-24-

2015. június 1–i hatálybalépéssel a SEVESO III irányelv hazai jogrendbe való átültetéséhez szükséges törvényi módosítások:

1. Fogalom meghatározások módosítása:• Üzemeltető • Veszélyes anyag • Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény • Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem • Veszélyes anyagok jelenléte

2. A törvény IV. fejezetének hatálya.

3. Üzemeltetőt terhelő bejelentési, biztonsági dokumentáció felülvizsgálati kötelezettség esetei.

4. Dominóhatásban érintettek körének meghatározása hatósági ellenőrzés tapasztalatai alapján is lehetséges.

5. Hatósági ellenőrzések céljainak kibővítése a súlyos balesetek kivizsgálásával.

Törvényi módosítások – IV.

-25-

Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmának pontosítása: (veszélyes anyag jelen van, jelen lehet)

Hatósági felügyeleti tevékenyég kiterjesztése: belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatásának ellenőrzésére, vizsgálatára,

Ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása!

Az üzemeltető a biztonsági dokumentációban foglaltak szerint köteles működni.

A kormányrendeletben szabályozott eljárások ügyintézési határideje első- és másodfokon megegyeznek.

Biztonsági jelentés és biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg benyújtandó katasztrófavédelmi engedély kérelem kötelező tartalmi elemeinek kibővítése: a BE, BJ készítő szakértő aláírásával, valamint a veszélyes ipari

védelmi ügyintéző nevével, címével, elérhetőségével és aláírásával.

Rendeleti módosítások – I.

-26-

Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje a hatóság által elfogadott mértékben csökken.

Új üzemeltetői kötelezettség: Naprakész nyilvántartás vezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani.

Új hatósági ellenőrzési jogosultság: A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.

Rendeleti módosítások – II.

-27-

Közmeghallgatás nélkül lefolytatott eljárásokban a polgármesterhez érkezett BE-vel és BJ-vel kapcsolatos észrevételeket a hatóság a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

KVT életbe léptetése nem a polgármester, hanem a hatóság feladata: A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar bekövetkezésekor szükség esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

Lakosság tájékoztató kiadványt a veszélyeztetett területen élő (1 %-os sérülés) lakosságnak és a közintézményeknek kell eljuttatni.

A „mérgezőek” és „nagyon mérgezőek” veszélyességi osztályok megnevezésének cseréje „mérgező és nagyon mérgező anyagok és készítmények” veszélyességi osztályra.

Rendeleti módosítások – III.

-28-

A lakosság tájékoztatásával és a KVT-vel kapcsolatos módosítások: - A KVT hirdetményi közzétételének szabályozása: A rendelet 10. melléklet kiegészül egy új 7. ponttal A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma:a) a külső védelmi terv hol és milyen időpontokban tekinthető meg;b) arról szóló felhívás, hogy a megadott határidőig a külső védelmi tervvel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni.

Településrendezési tervezéssel kapcsolatban történő pontosítások: A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján azok feltételek nélküli elfogadásával egyidejűleg a katasztrófavédelmi engedélyben kerül kijelölésre a veszélyességi övezet határai. A rendeletben pontosításra kerültek a településszerkezeti elemek így a veszélyességi övezetet a településszerkezeti tervben kell majd feltüntetni.

Rendeleti módosítások – IV.

-29-

Küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos eljárások pontosítása: Szétválasztásra került az üzemazonosítási és a veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás.

SKET készítési kritériumok pontosítása: 34. § (1)c) veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

Rendeleti módosítások – V.

-30-

SKET készítése alóli felmentés lehetőségének kiegészítése: 34. § (3)a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, ésb) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés eseténba) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,bb) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,bc) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, ésbd) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

Rendeleti módosítások – VI.

-31-

SKET benyújtási kritériumok kiegészítése: 35. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.

(1a) Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.

Rendeleti módosítások – VII.

-32-

SKET nélküli felülvizsgálati kritériumai: A katasztrófavédelmi engedélyt háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében a hatóság üzemazonosítási eljárást folytat le.

SKET soros felülvizsgálatát háromévenként el kell végezni.

SKET valóságtartalmi és hatósági ellenőrzésére vonatkozó kibővítés: A SKET valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti. Háromévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.

Az üzemeltető a SKET gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a hatóság területi szerve részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld.

A hatóság háromévente legalább egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatását, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Ha a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét

Rendeleti módosítások – VIII.

-33-

Átmeneti rendelkezés módosítása: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének értelmében a szabályozásba bekerülnek a nehéz fűtőolajok „Kőolaj termékek” mint nevesített veszélyes anyagokhoz 2500/25000 tonna.

A nehéz fűtőolajok miatt e rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2014. április 30-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetők 2014. április 30-ig elvégzik a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 11. § és 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálatát

Rendeleti módosítások – IX.

-34-

Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat

A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került.

Üzemazonosítási adatszolgáltatás B/1. adatlap 1. pontjának kiegészítése: Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:

Rendeleti módosítások – X.

-35-

A rendelet 5. mellékletében a külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatoknál: a küszöbérték alatti üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

A rendelet 7. melléklet 5.3. pontjában meghatározott „ a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés minősítésének szempontjai” kiegészült a SKET elfogadhatósági kritériumok meghatározásával:

5.3.3. Halálos hatást jelent: a) tűzhatás tekintetében:

aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus, ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy

meghaladó veszélyes anyag koncentráció, ac) 1 %-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási

valószínűség; b) mérgezési hatás tekintetében:

ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,

bb) 1 %-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám

Rendeleti módosítások – XI.

-36-

A rendelet 7. melléklet SKET vizsgálata és minősítése, elfogadhatóság feltételei egy újabb ponttal egészül ki: (A BVT gyakorlatnál már ismert szempontok alapján)

5.5.5. A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a gyakorlat során a súlyos káresemény elhárítási tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné.

Rendelet 7. mellékletében a veszélyes ipari védelmi ügyintéző feladatainak kiegészítése:Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken

Rendeleti módosítások – XII.

-37-

Rendelet 7. melléklet 6.1 pont b) alpontja megváltoztatása: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés, és a lehetséges súlyos baleset következményeinek értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság által elfogadott szoftvert alkalmazni

A rendelet 8. mellékletben meghatározott BVT tartalmi és formai követelményei kiegészültek a SKET tartalmi követelményeinél (5. melléklet) leírtak analógiájára.

Rendelet 12. melléklet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bejelentésének kötelező tartalmi elemeinek pontosítása:

Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,

Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése, tulajdonsága (R-mondatok, halmazállapota) és mennyisége.

Rendeleti módosítások – XIII.

-38-

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


a seveso irányelv és kapcsolatos hazai jogi szabályozók aktuális változásai bali péter tű....

Documents