A Sió környezete és élővilága

A Sió-csatorna környezete és élővilága

Története röviden

A Sió – csatorna a Balaton vizét engedi le a Dunába. Hossza 121 km. A pécsi püspökség alapítólevelében 1009-ben Ozora, a tihanyi apátság alapítólevelében pedig Fuk folyócskának nevezik , 1055-ben. Neve a Magyar Tájszótár szerint: malom melletti zsilipes árok: a ,, sió´´ kifejezés eredeti alakja ,, si-jó, vagy ,,só-jó´´ lehetett. A ,, si´´ vizet jelent, a másik összetevője (a ,,jó´´) a régi magyar nyelvben szintén vizet jelentett, (fennmaradt más folyónevekben is, mint a ,, sajó´´, ,,hejő´´). A ,, fok´´ kifolyó ér, csatorna. A Sió völgyét a Balaton medencéjére merőleges törésvonal jelölte ki. Érdekessége, hogy eredetileg nem volt összeköttetése a Balatonnal. Emberkéz vágta át, később a vízválasztót 292-ben, valószínűleg Galerius császár idején rendezték a torkolatot , melyet zsilippel láttak el. Később újabb turzás zárta el a lefolyást. A későbbi zsilip más helyen épült ki, 1863-ban épülttel , már a tó vízszintjét is szabályozni lehetett. A zsilip áteresztő képességét többször módosították. Szabályozása jelentős , a 19.szádadtól létfontosságúvá vált. 1860-ban a Déli vasút sínpárja is ideért, fontos üdülőhellyé vált a terület.

A Sió-zsilip régen és ma

Élővilága

A Sió-csatorna élővilága igen változatos, legfőbbképpen a Balaton élővilágához hasonlít. Állat és növényvilága sokszínű, számos védett faj található meg, főként a nádasok közelében. A víz, vízpart és vízközeli helyek élővilága minden formában jelen van, a madaraktól elkezdve, az apró vízparti élőlényeken át a halakig.

Jellemző növények és állatok

A Sió környezetvédelme

A Sió környezetvédelme állandó feladat, vízcseréje, szabályozása. Rendszeres a víz minőségének vizsgálata, a

meder és környékének tisztítása, élőlények csoportosulásainak megóvása, és a környezet

ökovédelme. Legfőbb feladata a Balaton vízszintjének szabályozása, ami kihat az élővilágra is. 2006-ban

újították fel a zsilipet.

A Baross hajó