a „smart city” helyzete magyarországon

9
1 A „Smart City” helyzete Magyarország on Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21

Upload: kieran-fletcher

Post on 31-Dec-2015

29 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

A „Smart City” helyzete Magyarországon. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika. 2011/11/21. 5. Kereslet- és kínálatoldali determinációk. egyre több felhasználó egyre több csatorna egyre több eszköz és szolgáltatás egyre több tartalom és alkalmazás. Fogyasztói igények. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

1

A „Smart City” helyzete

Magyarországon

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Németh Mónika

2011/11/21

2

Fogyasztói igények Szolgáltató vállalatok

E-közigazgatás

Navigáció

Mobil fizetés

Energia-mérés

E-egészségügy

Kereslet- és kínálatoldali determinációk

• egyre több felhasználó • egyre több csatorna• egyre több eszköz és szolgáltatás• egyre több tartalom és alkalmazás

Mobilitás iránti igény nő

Növekvő interaktivitás

Komplex, együttműködő alkalmazások

Életminőség javítás utáni

növekvő igény

Gyorsan bővülő sávszélesség-

igény

Az állam felelőssége, hogy felkarolja, ösztönözze a digitális szolgáltatásokat, alkalmazásokat és ezek együttműködéséből olyan környezetet teremtsen, amely a közösség életminőségét javítja.

Közlekedés

3

•Az intelligens város fejlett alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújt a közösség számára az infokommunikációs technológiák segítségével azáltal, hogy szolgáltatásokat tesz elérhetővé bárkinek, bárhol, bármikor

•Ezek a szolgáltatások a biztonság, az egészségügy, az oktatás, az energia és a közlekedés, állampolgári szolgáltatások, e-gazdaság területén hasznosíthatóak

•Az intelligens városok fő jellemzője a szélessávú infrastruktúra

•Közösségek egymáshoz vannak kapcsolódva egy integrált szolgáltatási architektúra segítségével, amely lehetővé teszi az azonnali információ megosztást

•Innovációs platformként is funkcionál, amely új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését segíti elő

•„Hálózatosodás” (belső és városok közötti értelemben is)

•Együttműködési kultúra

Mi jellemzi az intelligens várost?

Minden smart city lényeges feltétele a szélessávú infrastruktúra megléte

4

Magyarországi „smart cityétlap”

Hódmezővásárhely „Emberek” alrendszer (közbiztonság,

egészségügy és oktatás) Üzleti alrendszer Városi szolgáltatások alrendszer Közlekedési alrendszer Kommunikációs alrendszer Vízgazdálkodási alrendszer Energiagazdálkodási alrendszer

Bóly• 3880 lakos, 1194 lakás, 251 + 209 helyi vállalkozás• teljes körű infrastruktúra és szociális hálózat• az FTTH korai adaptációja• Ericsson rendszer1600 optikai kábel,1250 végponttal Szolgáltatások:• 5 TV csomag• Internet szolgáltatás (5 – 10 Mbps lakossági)• Telefon• FTP tároló (100 – 200 Mb), WEB tároló (50-100 Mb)• 100 Mbps városon belüli rendszersebesség

5

Gazdaság - vállalkozások

Társadalom - lakosság

Önkormányzat

Innovatív hozzáállás, nyitottságVállalkozó szellem, win-win együttműködések kereséseJó üzleti kultúraNemzetközi kapcsolatok

Jelentős a magas képzettségűek aránya a közösségbenKreatív, törődő Nyitott gondolkodás, új befogadásának képességeKözösségi életben való önkéntes, aktív részvétel

Elkötelezett a fejlődés mellettVilágos, reális városfejlesztési vízió és stratégiával rendelkezikPéldamutató, élenjár, motivál és tudatosságra nevel Átlátható kormányzás,

Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált receptA kialakulás és sikeres működés feltétele a 3 fő stakeholder csoport

együttműködése

Infrastruktúra

Bárhol, bármikor elérhető szélessávMinél több nyilvános ingyenes szélessáv elérésIKT és média eszközök széles spektrumának elérhetőségeFejlett közműhálózat

Alapvető feltételek

6

IKT

Zöld energia

Közlekedés

Támogatáspolitikai eszköztár

Nemzeti Energiastratégia

•energiabiztonság•fenntarthatóság•Versenyképesség•2020-ig 20%-kal csökkenteni

a káros anyag kibocsátást és ezzel párhuzamosan 20%-kal növeli az alternatív, megújuló energia felhasználást.

Intelligens közlekedési rendszerek koncepció

•a város fejlesztés és közlekedéspolitikája határozza meg az elérendő célokat – az ITS csak eszköz, nem cél

Ma meglévő kormányzati stratégiai alapok

Finanszírozás

Közpolitika

Szabályozás

IKT stratégia és akcióterv

• INFRASTRUKTÚRA: infokommunikációs technológiák (IKT) mint „enabler” (eszköz, szoftver)

• INNOVÁCIÓ: környezetünk élhetőbbé és intelligensebbé tétele

• TUDÁS: motiváció- és figyelemfelkeltés, oktatás, használatösztönzés

7

•Online ügyintézés•Távfelügyelet, video

megfigyelés kialakítása, vagyonbiztonsági rendszer kialakítása

•Települések/ vállalatok flotta menedzsmentje (hulladékkezelés, közművállalatok, stb.)

Energiahatékonyság, CO2 kibocsátás csökkentése

Állampolgári szolgáltatások

Lehetséges beavatkozási területek

Közlekedési megoldások

•Közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentje

•Elektronikus jegyrendszer•Forgalomirányítási rendszer•Motor stop/start rendszerek,

visszaszámlálós közlekedési jelzőlámpák

•Forgalomirányító lámpák; érzékelők

•Parkolóhely menedzsment;•Multimodális/gyalogos

navigációs rendszerek•Sebességmérő rendszer

Közlekedési szabályok betartását ellenőrző kamerás rendszerek (buszsáv, tilos megállás, tilos jelzésen áthaladás)

•Okos, „forgalomfigyelő” gyalogátkelőhelyek

Energia

•Okos energiamérő rendszer kialakítása

•Környezetvédelmi megfigyelő rendszerek kialakítása (integrált por, zaj, talajvíz mérő rendszerek)

•Intelligens világítás, fényerő szabályozás megvalósítása, kontroll kiépítése (M2M, Obserware kontroll)

• Állampolgári szolgáltatások: gyorsabb ügymenet, ügyfélkiszolgálás, belső folyamatok racionalizálása

• Energia: energiaköltségek csökkenése• Közlekedési megoldások: forgalomcsillapítás,

forgalombiztonság, balesetek csökkenése, időzíthető közlekedés

Az energiafelhasználás 70%-a városokhoz kötődik.A közlekedési rendszerek a városokban okozzák a legtöbb problémát.

A városokban élők „számlájára írható” az ügyintézések nagy része.

8

Állami szerepvállalás lehetséges irányai

Koordináció

Kommunikáció

Fejlesztési stratégia kidolgozása

Pénzügyi, finanszírozási források tervezése (EU-s pályázatok felhasználása)

Ajánlások

Monitoring

Társfinanszírozás

Best practice

Kezdeményező államVegyes modellKoordinátor állam

Közpolitika

Megjelenés európai uniós és nemzetközi porondon

Kiemelt pályázati konstrukció kidolgozása

Feladatok

Az intelligens városok alapvetően állami és piaci szerepvállalás mellett kell megvalósuljanak. Minden fejlesztésnél az állampolgári igényeket, a környezetvédelmi szempontokat és gazdasági

érdekeket kell figyelembe venni.

Az intelligens városok olyan települések, amelyek ösztönzik a fenntartható gazdasági növekedést, ezért fejlesztésük fontos nemzetgazdasági érdek

9

Bizottsági Versenyképességi Innovációs Program (CIP ICTP)

Stratégiai célok: Az energia hatékony intelligens városok digitális támogatása:

Innovatív digitális szolgáltatások az energia hatékony alacsony CO2 kibocsátású smart city-k részére

Más közösségi szolgáltatásokkal fennálló szinergiák kihasználása (pl. eGov): Erős integráció: a meglévő szinergiákra építve és azokkal együttműködve

Támogassa a Zöld Digitális Kartát: Az elkötelezett városok tapasztalatait felhasználva

Együttműködő közlekedési rendszerek alkalmazás az intelligens mobilitás megvalósítására

Elérendő hatások: A városok az innovatív IKT segítségével lépjenek előre az energia megtakarításban

Intelligens, energia hatékony, alacsony CO2 kibocsátású intelligens városok kooperációja

Intelligens folyamatok (pl. távmunka, zöld közcélú szolgáltatások, fejlett logisztika, mikro-generáció használata)

Energia szolgáltatók bevonása