a „smart city” helyzete magyarországon
DESCRIPTION
A „Smart City” helyzete Magyarországon. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika. 2011/11/21. 5. Kereslet- és kínálatoldali determinációk. egyre több felhasználó egyre több csatorna egyre több eszköz és szolgáltatás egyre több tartalom és alkalmazás. Fogyasztói igények. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
2
Fogyasztói igények Szolgáltató vállalatok
E-közigazgatás
Navigáció
Mobil fizetés
Energia-mérés
E-egészségügy
Kereslet- és kínálatoldali determinációk
• egyre több felhasználó • egyre több csatorna• egyre több eszköz és szolgáltatás• egyre több tartalom és alkalmazás
Mobilitás iránti igény nő
Növekvő interaktivitás
Komplex, együttműködő alkalmazások
Életminőség javítás utáni
növekvő igény
Gyorsan bővülő sávszélesség-
igény
Az állam felelőssége, hogy felkarolja, ösztönözze a digitális szolgáltatásokat, alkalmazásokat és ezek együttműködéséből olyan környezetet teremtsen, amely a közösség életminőségét javítja.
Közlekedés
3
•Az intelligens város fejlett alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújt a közösség számára az infokommunikációs technológiák segítségével azáltal, hogy szolgáltatásokat tesz elérhetővé bárkinek, bárhol, bármikor
•Ezek a szolgáltatások a biztonság, az egészségügy, az oktatás, az energia és a közlekedés, állampolgári szolgáltatások, e-gazdaság területén hasznosíthatóak
•Az intelligens városok fő jellemzője a szélessávú infrastruktúra
•Közösségek egymáshoz vannak kapcsolódva egy integrált szolgáltatási architektúra segítségével, amely lehetővé teszi az azonnali információ megosztást
•Innovációs platformként is funkcionál, amely új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését segíti elő
•„Hálózatosodás” (belső és városok közötti értelemben is)
•Együttműködési kultúra
Mi jellemzi az intelligens várost?
Minden smart city lényeges feltétele a szélessávú infrastruktúra megléte
4
Magyarországi „smart cityétlap”
Hódmezővásárhely „Emberek” alrendszer (közbiztonság,
egészségügy és oktatás) Üzleti alrendszer Városi szolgáltatások alrendszer Közlekedési alrendszer Kommunikációs alrendszer Vízgazdálkodási alrendszer Energiagazdálkodási alrendszer
Bóly• 3880 lakos, 1194 lakás, 251 + 209 helyi vállalkozás• teljes körű infrastruktúra és szociális hálózat• az FTTH korai adaptációja• Ericsson rendszer1600 optikai kábel,1250 végponttal Szolgáltatások:• 5 TV csomag• Internet szolgáltatás (5 – 10 Mbps lakossági)• Telefon• FTP tároló (100 – 200 Mb), WEB tároló (50-100 Mb)• 100 Mbps városon belüli rendszersebesség
5
Gazdaság - vállalkozások
Társadalom - lakosság
Önkormányzat
Innovatív hozzáállás, nyitottságVállalkozó szellem, win-win együttműködések kereséseJó üzleti kultúraNemzetközi kapcsolatok
Jelentős a magas képzettségűek aránya a közösségbenKreatív, törődő Nyitott gondolkodás, új befogadásának képességeKözösségi életben való önkéntes, aktív részvétel
Elkötelezett a fejlődés mellettVilágos, reális városfejlesztési vízió és stratégiával rendelkezikPéldamutató, élenjár, motivál és tudatosságra nevel Átlátható kormányzás,
Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált receptA kialakulás és sikeres működés feltétele a 3 fő stakeholder csoport
együttműködése
Infrastruktúra
Bárhol, bármikor elérhető szélessávMinél több nyilvános ingyenes szélessáv elérésIKT és média eszközök széles spektrumának elérhetőségeFejlett közműhálózat
Alapvető feltételek
6
IKT
Zöld energia
Közlekedés
Támogatáspolitikai eszköztár
Nemzeti Energiastratégia
•energiabiztonság•fenntarthatóság•Versenyképesség•2020-ig 20%-kal csökkenteni
a káros anyag kibocsátást és ezzel párhuzamosan 20%-kal növeli az alternatív, megújuló energia felhasználást.
Intelligens közlekedési rendszerek koncepció
•a város fejlesztés és közlekedéspolitikája határozza meg az elérendő célokat – az ITS csak eszköz, nem cél
Ma meglévő kormányzati stratégiai alapok
Finanszírozás
Közpolitika
Szabályozás
IKT stratégia és akcióterv
• INFRASTRUKTÚRA: infokommunikációs technológiák (IKT) mint „enabler” (eszköz, szoftver)
• INNOVÁCIÓ: környezetünk élhetőbbé és intelligensebbé tétele
• TUDÁS: motiváció- és figyelemfelkeltés, oktatás, használatösztönzés
7
•Online ügyintézés•Távfelügyelet, video
megfigyelés kialakítása, vagyonbiztonsági rendszer kialakítása
•Települések/ vállalatok flotta menedzsmentje (hulladékkezelés, közművállalatok, stb.)
Energiahatékonyság, CO2 kibocsátás csökkentése
Állampolgári szolgáltatások
Lehetséges beavatkozási területek
Közlekedési megoldások
•Közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentje
•Elektronikus jegyrendszer•Forgalomirányítási rendszer•Motor stop/start rendszerek,
visszaszámlálós közlekedési jelzőlámpák
•Forgalomirányító lámpák; érzékelők
•Parkolóhely menedzsment;•Multimodális/gyalogos
navigációs rendszerek•Sebességmérő rendszer
Közlekedési szabályok betartását ellenőrző kamerás rendszerek (buszsáv, tilos megállás, tilos jelzésen áthaladás)
•Okos, „forgalomfigyelő” gyalogátkelőhelyek
Energia
•Okos energiamérő rendszer kialakítása
•Környezetvédelmi megfigyelő rendszerek kialakítása (integrált por, zaj, talajvíz mérő rendszerek)
•Intelligens világítás, fényerő szabályozás megvalósítása, kontroll kiépítése (M2M, Obserware kontroll)
• Állampolgári szolgáltatások: gyorsabb ügymenet, ügyfélkiszolgálás, belső folyamatok racionalizálása
• Energia: energiaköltségek csökkenése• Közlekedési megoldások: forgalomcsillapítás,
forgalombiztonság, balesetek csökkenése, időzíthető közlekedés
Az energiafelhasználás 70%-a városokhoz kötődik.A közlekedési rendszerek a városokban okozzák a legtöbb problémát.
A városokban élők „számlájára írható” az ügyintézések nagy része.
8
Állami szerepvállalás lehetséges irányai
Koordináció
Kommunikáció
Fejlesztési stratégia kidolgozása
Pénzügyi, finanszírozási források tervezése (EU-s pályázatok felhasználása)
Ajánlások
Monitoring
Társfinanszírozás
Best practice
Kezdeményező államVegyes modellKoordinátor állam
Közpolitika
Megjelenés európai uniós és nemzetközi porondon
Kiemelt pályázati konstrukció kidolgozása
Feladatok
Az intelligens városok alapvetően állami és piaci szerepvállalás mellett kell megvalósuljanak. Minden fejlesztésnél az állampolgári igényeket, a környezetvédelmi szempontokat és gazdasági
érdekeket kell figyelembe venni.
Az intelligens városok olyan települések, amelyek ösztönzik a fenntartható gazdasági növekedést, ezért fejlesztésük fontos nemzetgazdasági érdek
9
Bizottsági Versenyképességi Innovációs Program (CIP ICTP)
Stratégiai célok: Az energia hatékony intelligens városok digitális támogatása:
Innovatív digitális szolgáltatások az energia hatékony alacsony CO2 kibocsátású smart city-k részére
Más közösségi szolgáltatásokkal fennálló szinergiák kihasználása (pl. eGov): Erős integráció: a meglévő szinergiákra építve és azokkal együttműködve
Támogassa a Zöld Digitális Kartát: Az elkötelezett városok tapasztalatait felhasználva
Együttműködő közlekedési rendszerek alkalmazás az intelligens mobilitás megvalósítására
Elérendő hatások: A városok az innovatív IKT segítségével lépjenek előre az energia megtakarításban
Intelligens, energia hatékony, alacsony CO2 kibocsátású intelligens városok kooperációja
Intelligens folyamatok (pl. távmunka, zöld közcélú szolgáltatások, fejlett logisztika, mikro-generáció használata)
Energia szolgáltatók bevonása