A szakszervezetek megújításának kísérletei,

szervezési, toborzási módszertan

Neumann László

SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.

Miről lesz szó?

• Miért szükséges a „megújítás”?• Megújítási („revitalisation”) modellek

(USA, EU országok)• Magyarországi tünetek• Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi

jelenlétéről, tagszervezésről• Korábbi magyarországi megújítási kísérletek • Toborzási módszertan – ITF kézikönyv• Szervezési tapasztalatok megbeszélése

Miért szükséges az „újjáélesztés”?

– Tagság nagysága, összetétele

– Akcióképesség, sztrájkok– Politikai beágyazottság,

állami beavatkozás– Intézményi háttér (jog,

szociális párbeszéd, stb.)– Társadalmi támoga-

tottság, „public image” – Szolidaritás mint érték– Anyagi bázis, sztrájkalap– Szolgáltatások– Belső szervezet

hatékonysága

Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő?

Taglétszám – a csökkenő szak-szervezeti befolyás egyik összetevője

Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok

(állandó, ideiglenes) szerint

A taglétszám csökkenésének okai

• Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség

• Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka

• Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése

• Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek

• Szerény érdekvédelemi eredmények• Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya• A poszt-szocialista átalakulás nehézségei

– Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés)– Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

Szakszervezeti válságtünetek

• Folytonos csökkenés következményei– Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya– Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken

(közszférában és közszolgáltatásokban) – Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-

ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző

– Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség

– Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten.

– Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!

USA, EU: „union revitalisation” modellek

• Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly)

• Klasszikus nyugati megoldások:– Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell)– Szervezkedő, aktivista (USA, UK) – Új célközönség keresése (EU)– Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel– Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok– Új struktúra, szervezeti megújulás

• Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás– Funkcionális újítások:

• „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

Szolgáltató szakszervezeti modell

• Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások – Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell

• Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan– Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és

más szakmai szolgáltatások– Internetes hozzáférés, marketing

• Svédország: „interface unionism”– Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése– Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet)– Aktivisták bevonása vállalati szinten– Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között

• De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt

• Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)

Szervezkedő, aktivista modell

• Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált – USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989)

1995: jelentős forrásátcsoportosítás– UK: TUC Organising Academy– A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása,

a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása• Országonként eltérő célok és stratégiák:

– Belső (ahol már van szakszervezet)– Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok)– Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok)– Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet – Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív

szervezés, külső támogatók• Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni

Új célcsoportok szervezése

• Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka– Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás

útjainak segítése”) • Munkanélküliek (Ghent, Írország)• Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok• Kis és közepes vállalatok munkavállalói• Önfoglalkoztatók

– Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport)

– Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása

– Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria– Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés

esetleg kisvállalkozói kölcsön

Mozgalmi-közösségi aktivitás• Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz

– Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős

• A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.)

• Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás)– Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása– Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás)– Tagszervezés (itt nem elsődleges cél)– Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös )– Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra

alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege– Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges

ellenszenve– De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől

Mozgalmi, politikai aktivitás

• Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban– USA: feketék mozgalmai – EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata

szakszervezetek)• A szakszervezetek változó politikai orientációja

– Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz)– Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország

példája)• Új törekvések, politikai akciók:

– A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.)

• Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

Strukturális változások

• Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!)– Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként

méretgazdaságossági okok miatt– EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB– Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC)

• Centralizáció, források központosítása (DGB)• Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek

terjeszkedése új, szervezetlen területekre• Szétválás-kiválás-specializáció

– pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása

• Új független szakszervezetek alakítása

Funkcionális újítások

• „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK)

• Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország)

• Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV)• (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a

szervezésben (Lengyelország)• Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia• „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás

elnyeréséért (pl. tömegközlekedés)• Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése• „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de

nehézségek a használati- és titokjogokkal)

Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép

Forrás:Pedersini, Eurofound

Eurofound: módszerek és országok

Egyéni megközelítés– Nem-szervezett munkahelyek segítése

(D, UK, PL)– Fiatalok, iskolások

• N: kitelepülés nyári munkához

– Migránsok (GR, I, MT)– Kiszervezett munkaválllaók– Szakszervezeti network

• szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F)• laikus képviselők képzése (UK)

– Szolgáltatások• Biztosítások, árkedvezmények,

tanácsadás, lottó (MT, SI, SK)• Internetes és telefonos szolgáltatás

fiataloknak (IE)

– DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak

• D: opt-out, F: profit-sharing

Szervezeti megközelítés– Rétegszervezetek, bizottságok

• Nők, fiatalok, migránsok• Arányos képviselet a vezetésben

– Programok fiataloknak– Külön szervezési programok

(UK), máshol része a szakszervezeti munkának

– Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek)

– Információs kampányok– Nemzetközi együttműködés

• Migránsok (MT-IT)• Szervezéstechnika (US)

Jelentős országok közötti különbségek

• Szervezkedő szakszervezeti modell– Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a

kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött

– Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb

– „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony

• Hagyományos érdekképviseleti modell– Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új

belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma.

– Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

És Magyarországon?

Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)

Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint (KSH)

A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről

• Kapcsolt kérdőívek módszere– Vezetői kérdőív (1,5 óra)– Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal)– Szakszervezeti kérdőív (45 perc)– Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc)– Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal)

• Minta: 1,000 telephely – Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra

(3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség)

– Csak a versenyszféra – Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek – Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október

Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I.(telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %)

A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyikérdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%)

Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%)

Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

4

17

25

39

4

8

26

64

0 10 20 30 40 50 60 70

10-19 fő

20-49 fő

50-249 fő

250 fő felett14

43

22

20

8

58

20

21

0 10 20 30 40 50 60 70

Magyar,többségében

magántulajdonú

Magyar államitulajdonú

Külföldi tulajdonú

Vegyes (magyarés külföldi)

Munkahelyi szervezettség

Szakszervezeti jelenlét

25

20

41

15

17

30

18

13

16

48

8

9

26

26

0 10 20 30 40 50

Mezőgazdaság-bányászat

Feldolgozóipar

Energia-ésvízgazdálkodás

Építőipar

Kereskedelem

Szállítás ésraktározás

Szolgáltatások

Különböző csoportok aránya a

szakszervezeti tagok között

A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!

A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

9 12 17 19 155

12

29

50

27

8676

55

31

59

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

18-30 éves 31-39 éves 40-49 éves 50 éves vagyidősebb

Együtt

igen, tagja vagyok nem, de korábban voltam nem, soha nem voltam

A szakszervezeti szervezettség változásai Változás az elmúlt két évben

A növekedés okai A csökkenés okai

Szakszervezeti tagszervezés

• a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés

• Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint

• A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

Magyar szakszervezeti válságtünetek

• Tagtoborzás-szervezés gyenge• Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása,

apparátusok leépítése• Országos és ágazati központok gyengesége

– Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben– Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága– Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre– A helyi alku segítése?

• Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is)

• Helyi-regionális struktúra gyengesége– Kismunkáltatók szervezése?

Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell

• Nincs igazi hagyománya – Még az államszocializmusban sem igazán volt– Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási

alap (pl. villamosenergia-ipar)• Elvetélt kezdeményezések:

– 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány• Létező szolgáltatások

– Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet– Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési

felelősségbiztosítás• A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással?• „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál

értékesebb juttatások, mint szervező erő– Szervezés tartóssága?– Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő-

kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?

Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell?

• „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????)• Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése

– Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ)• Kampányok főként a 1990-es évek elején

– Suzuki, ÜT választások• Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq)• Zöldmezős beruházások ?

– Új szerveződések külföldi segítése• Nincs hatékony tagszervezési kampány „források

hiányában”• Kis és közepes vállalatok szervezetlenek

– A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?

Megújulási kísérletek II. - mozgalmi, politikai aktivitás?

• Konföderációk pártkötődése– Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ– Deklarált semlegesség: Autonómok– Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA

• Politikai szakszervezet ?– Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű?

• De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?)

• Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások)

• Újabb próbálkozások: – LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai

kormánytámogatás. Hatása?

Megújulási kísérletek III. - strukturális változások?

• Vagyonfelélés és költségcsökkentés• Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok,

direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés)• Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése?• Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-

2004)• Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek)• Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca

– LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ

– Konföderációk közötti megosztottság erősödése

Újabb megújulási kísérletek (2010-)?

Hogyan értékeljük?

• VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció)• Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi• Közmédia szakszervezeteinek akciói• Magyar Szolidaritás mozgalom• Közszféra szakszervezetinek demonstrációja• „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) • Az új Mt. hatása a szakszervezetekre

• Más megújulási kísérlet ???