a szarvasmarhatenyÉsztÉs helye, szerepe a magyar gazdasÁgban
DESCRIPTION
A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN. TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008. A SZARVASMARHA ÁGAZAT TIPIKUSAN MULTIFUNKCIONÁLIS. Főbb funkciók: · a lakosság tej-tejtermék ellátása · külkereskedelmi mérleg javítása (-export) · a likviditást javítja („tejpénz”) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBANSZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN
TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008
A SZARVASMARHA ÁGAZAT TIPIKUSAN A SZARVASMARHA ÁGAZAT TIPIKUSAN MULTIFUNKCIONÁLISMULTIFUNKCIONÁLIS
Főbb funkciók:
a lakosság tej-tejtermék ellátása külkereskedelmi mérleg javítása (-export) a likviditást javítja („tejpénz”) a fenntartható gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme (trágya,
szalma) táj- és környezetvédelem foglalkoztatottságot növeli (20-50 tehén/fő)
Össztársadalmi funkciók – társadalmi támogatottság??
Szubvenció
11. . MakrogazdaságiMakrogazdasági
mutatók alapjánmutatók alapján
Az állattenyésztés termelési szerkezete Az állattenyésztés termelési szerkezete folyó áronfolyó áron
MegnevezésMegnevezés19881988 19941994 20002000 20072007
Bruttó termelési érték megoszlása, Bruttó termelési érték megoszlása, %%
Mezőgazdaság összesen, milliárd FtMezőgazdaság összesen, milliárd Ft százalékszázalék
308,7308,7100,0100,0
535,0535,0100,0100,0
1.158,51.158,5100,0100,0
1.365,01.365,0100,0100,0
Ebből: állattenyésztésEbből: állattenyésztés 50,450,4 44,644,6 43,143,1 39,039,0
Az állattenyésztés termelési szerkezeteAz állattenyésztés termelési szerkezete
SzarvasmarhaSzarvasmarha 25,325,3 26,226,2 29,729,7 26,026,0
SertésSertés 39,939,9 33,633,6 32,932,9 32,032,0
JuhJuh 4,24,2 2,02,0 1,81,8 2,02,0
BaromfiBaromfi 26,626,6 33,133,1 30,930,9 35,035,0
EgyébEgyéb 4,04,0 5,05,0 4,74,7 5,05,0
2. Szerepe a belső fogyasztásban és az 2. Szerepe a belső fogyasztásban és az exportbanexportban
létszám
tejfogyasztás-tejexport
marhahús-fogyasztás – export
A szarvasmarha-létszám alakulása A szarvasmarha-létszám alakulása 1970-2006 között1970-2006 között(KSH és AKII adatai nyomán)(KSH és AKII adatai nyomán)
MegnevezésMegnevezés 19701970 19801980 19901990 20002000 20062006
Szarvasmarha-létszám (1.000)Szarvasmarha-létszám (1.000) 1.9111.911 1.9181.918 1.5711.571 805805 708708
Tehénlétszám (1.000)Tehénlétszám (1.000) 763763 765765 646646 380380 335335
Ebből: kettőshasznosítású (%)Ebből: kettőshasznosítású (%)tejhasznú (%)tejhasznú (%)húshasznú (%)húshasznú (%)
99,799,70,20,20,10,1
61,761,727,727,710,610,6
30,030,065,065,05,05,0
19,519,575,075,05,55,5
151560602525
1950
1980
1990
1996
1998
2000
2002
2004
2 018 1 933
1 925 1 766
1 571
928 909 871 873 857 805
783 770 739
723
905 781
765 688
630 421 414 403 407 399 380 368 362 350 345
100 300 500 700 900
1 100 1 300 1 500
1 700
1 900
2 100 Sz
m T
ehén
x 1
000
A SZARVASMARHA ÉS TEHÉNÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA 1950 - 2004
Tehén 1000
Szarvasmarha 1000
TEHENEK ÁTLAGOS TEJTERMELÉSÉNEK TEHENEK ÁTLAGOS TEJTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSAVÁLTOZÁSA
ÉVJÁRAT1950196019701980199020002006
ÉVES TEJTERMELÉS KG/TEHÉN 1424 2190 2470 3596 4935 5335 6260
TEJ- ÉS TEJTERMÉK-FOGYASZTÁSTEJ- ÉS TEJTERMÉK-FOGYASZTÁS
ÉvÉv
Összes tejfogyasztásÖsszes tejfogyasztás
tejegyenértékben,tejegyenértékben,vaj nélkülvaj nélkülkg/fő/évkg/fő/év
ebből:ebből:sajtsajt
kg/fő/évkg/fő/év
Vaj,Vaj,vajkrémvajkrémkg/fő/évkg/fő/év
19701970 109109 3,33,3 2,22,2
19751975 125125 5,85,8 1,51,5
19801980 166166 7,37,3 2,02,0
19851985 184184 9,29,2 2,52,5
19901990 170170 7,07,0 1,71,7
19951995 133133 6,96,9 1,51,5
19971997 158158 7,27,2 1,21,2
20002000 170170 7,97,9 0,90,9
20062006 176176 9.79.7 1,01,0
Tej és tejtermékfogyasztás csökkenő sorrendbenTej és tejtermékfogyasztás csökkenő sorrendben
OrszágOrszág Összes fogyasztásÖsszes fogyasztásKg/fő/évKg/fő/év Ebből: folyadéktejEbből: folyadéktej SajtSajt
IzlandIzland 421421 180180 18,818,8FinnországFinnország 385385 181181 17,017,0FranciaországFranciaország 379379 9393 23,623,6DániaDánia 332332 128128 16,416,4GörögországGörögország 329329 6868 23,823,8NémetországNémetország 329329 9191 20,520,5OlaszországOlaszország 320320 8787 19,019,0HollandiaHollandia 311311 100100 16,616,6AusztriaAusztria 294294 9393 14,514,5ÍrországÍrország 257257 144144 8,48,4SpanyolországSpanyolország 217217 111111 8,48,4Magyarország (2003)Magyarország (2003) 170170 6565 9,29,2Csehország (2003)Csehország (2003) 223223 9797
Lengyelország (2003)Lengyelország (2003) 280280 132132
Szlovákia (2003)Szlovákia (2003) 167167 7070
Tejtermelés és felhasználásTejtermelés és felhasználás
ÉvTermelés Felvásárlás Import Export
Fogyasztás,liter/főmillió liter
1970 1896 1911 182 182 108
1980 2478 2327 65 236 204
1990 2771 2236 25 487 203
1995 1936 1766 83 238 160
1998 2061 1789 158 419 163
1999 2051 1754 138 431 160
2000 2094 1849 178 413 171
2001 2095 1737 132 481 161
2002 2100 1832 165 428 160
2003 1950 1723 208 435 169
2007 1750 1250 330 340 170
Biológiai teljesitmények változása Biológiai teljesitmények változása 1976-2006 között1976-2006 között
FajtaFajta19761976 20062006
Tej kgTej kg Zsír %Zsír % Tej kgTej kg Zsír %Zsír % Fehérje %Fehérje %
MagyartarkaMagyartarka 3.0153.015 3,873,87 51605160 3,993,99 3,433,43
Holstein-frízHolstein-fríz 5.1575.157 3,363,36 81008100 3,743,74 3,203,20
Az első ellési kor, a két ellés közti idő, a tejelő nap Az első ellési kor, a két ellés közti idő, a tejelő nap és az átlaglaktációs állapot átlagainak alakulásaés az átlaglaktációs állapot átlagainak alakulása
az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban (1993-2004) (1993-2004)
(ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján)(ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján)
Évek Első ell. kor.(nap)
Két ellés közti idő (nap)
Tejelő nap
Átlag laktáció
1993 889 415 295 2,61995 895 415 297 2,62000 886 424 297 2,5
2001 864 426 297 2,52002 853 426 297 2,52003 844 430 297 2,42006 833 434 298 2,3
FORRÁS: OMMI - ÁT kft ( összeállította: Mészáros Gyula CSc.)
A TEJELŐ ÁGAZAT STRATÉGIÁJAA TEJELŐ ÁGAZAT STRATÉGIÁJAALAPVETŐ CÉL: A HAZAI FOGYASZTÁS
IGÉNYEINEK KIELÉGITÉSEAZ EXPORT SZEREPE KORÁBBAN A PIACI
FESZÜLTSÉGEK LEVEZETÉSE,DE UJABBAN A KEDVEZŐ EXPORTÁRAK FOLYTÁN ÜZLETI SZEMPONTBÓL ELŐNYÖS
A BELSŐ FOGYASZTÁST JÓ LENNE NÖVELNI, AZ EHEZ SZÜKSÉGES TERMELÉSI POTENCIÁL ADOTT
Szarvasmarha létszám és a vágómarha-Szarvasmarha létszám és a vágómarha-termelés változása 1970-2006 közötttermelés változása 1970-2006 között
MegnevezésMegnevezés 19701970 19801980 19901990 20002000 20012001 20062006
Szarvasmarha-Szarvasmarha-létszám (ezer)létszám (ezer) 1.9111.911 1.9181.918 1.5711.571 805805 778778 708708
Tehénlétszám (ezer)Tehénlétszám (ezer) 763763 765765 630630 380380 367367 334334
Vágómarha-termelés Vágómarha-termelés élősúly (ezer t)élősúly (ezer t) 324324 329329 250250 117117 9898 8585
Vágómarha-export Vágómarha-export élősúly (ezer t)élősúly (ezer t) 110110 100100 8686 4545 4343 5656
A hazai húsfogyasztás alakulásaA hazai húsfogyasztás alakulása(kg/fő/év)(kg/fő/év)
(KSH és AKII adatai nyomán)(KSH és AKII adatai nyomán)
ÉvÉvSertés-Sertés-
húshúsBaromfi-Baromfi-
húshúsMarha-Marha-
húshúsEgyébEgyéb
(juh, hal)(juh, hal)ÖsszesÖsszes
húsfogyasztáshúsfogyasztás19701970 29,829,8 14,214,2 10,110,1 5,85,8 59,959,919801980 40,240,2 18,018,0 9,69,6 6,06,0 73,873,819911991 37,737,7 20,920,9 7,47,4 5,25,2 71,371,319941994 29,629,6 23,123,1 8,18,1 5,05,0 65,865,819991999 28,828,8 24,624,6 4,24,2 7,17,1 64,764,720002000 28,528,5 34,434,4 4,44,4 5,55,5 72,872,820062006 27,027,0 32,532,5 4,54,5 5,15,1 69,169,1
A MARHAHUSTERMELÉS A MARHAHUSTERMELÉS STRATÉGIÁJASTRATÉGIÁJA
A BELSŐ FOGYASZTÁS CSEKÉLYA MINŐSÉGI MARHAHUS IRÁNTI
KERESLET NÖVEKSZIKAZ ÁGAZAT EXPORTORIENTÁLTA TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK
BIOLÓGIAI KORLÁTAI VANNAK
3. Természeti és közgazdasági 3. Természeti és közgazdasági adottságaink a szarvasmarha-tenyésztés adottságaink a szarvasmarha-tenyésztés
szempontjábólszempontjából
klimatikus-földrajzi adottságok
takarmánytermesztési adottságok
tulajdonviszonyok
üzemi struktúra (kisüzem-nagyüzem)
műszaki állapot
FONTOSABB TAKARMÁNYNÖVÉNYEK HOZAMAI HAZÁNKBAN, (FONTOSABB TAKARMÁNYNÖVÉNYEK HOZAMAI HAZÁNKBAN, (t / ha)t / ha) KSH adatKSH adat
ÉvÉv Búza Búza Kukorica Kukorica LucernaLucerna VöröshereVöröshere GyepGyep SilókukoricaSilókukorica
1850-19001850-1900 1,11,1 1,71,7 4,24,2 2,82,8 2,82,8
1950-19601950-1960 1,11,1 2,12,1 3,53,5 3,53,5 2,52,5 17,517,5
19751975 3,23,2 5,05,0 5,55,5 4,24,2 1,41,4 21,721,7
19801980 4,74,7 5,35,3 5,95,9 3,93,9 1,61,6 20,020,0
19851985 4,84,8 6,36,3 5,55,5 4,44,4 ------ 22,422,4
19901990 5,05,0 4,04,0 4,74,7 3,13,1 1,11,1 16,616,6
19971997 4,24,2 6,46,4 4,94,9 2,92,9 1,31,3 24,724,7
19991999 3,63,6 6,36,3 5,55,5 3,13,1 1,21,2 27,427,4
20002000 3,73,7 4,14,1 4,24,2 2,52,5 1,11,1 16,016,0
20022002 3,53,5 5,05,0 4,54,5 2,62,6 1,11,1 16,716,7
20062006 5,05,0 7,07,0 5,35,3 3,53,5 1,71,7 30,630,6 o=
A gyepek területi tagoltságaA gyepek területi tagoltsága
Nagyság szerintiNagyság szerinticsoportosításcsoportosítás %%
0,5-3 ha között0,5-3 ha között 39,339,33,0-58 ha között3,0-58 ha között 18,018,058-173 ha között58-173 ha között 21,821,8173 ha felett173 ha felett 20,920,9Összesen:Összesen: 100,0100,0
Különböző minőségű gyepterületek Különböző minőségű gyepterületek hasznosítási lehetőségeihasznosítási lehetőségei
Gyep típusának jellemzéseSzénahozam
t/haÁllattenyésztési ágazat
Intenzív gyep 9-15tejelő tehenészet,tejelő juhászat
Félintenzív gyep 3-8tenyészüsző-nevelés,húsmarhatartás,húslótartás
Extenzív gyep 1-2
húsmarhatartás,húslótartás,Extenzív juhtartás,tenyésztett vadfajok(gímszarvas, dámvad)
Telepek Tehén- Átlagszáma létszám létszám
Részvénytársaság 161 82 584 512Korlátolt fel.társ. 235 77 396 329Betéti társaság 9 1 500 166
Szövetkezet 127 38 467 302Vállalkozás 111 9 400 84Intézmény * 16 1 275 79
Összesen: 659 210 625 320
* oktatás,kutatás
Tulajdonformák
A TEHENÉSZETI TELEPEK ÉS A TEHÉNLÉTSZÁM MEGOSZLÁSA TULAJDONFORMÁK SZERINT
( 2005. JANUÁR )( 2005. JANUÁR )
Nagyüzem-kisüzem a szarvasmarha-tenyésztésbenNagyüzem-kisüzem a szarvasmarha-tenyésztésbenNagyüzemNagyüzem KisüzemKisüzem
ElőnyökElőnyök
HátrányokHátrányok
- eszközhatékonyság jóeszközhatékonyság jó- beszerzés-értékesítés nagy beszerzés-értékesítés nagy tömegbentömegben- szelekció, teny. eljárások szelekció, teny. eljárások hatékonysága jobbhatékonysága jobb - kisebb fajlagos költségek- kisebb fajlagos költségek- nem eléggé rugalmasnem eléggé rugalmas- nagyobb környezeti nagyobb környezeti terhelésterhelés- egyedi bánásmód egyedi bánásmód hiányzikhiányzik- természetszerűtlen- természetszerűtlen
- egyei bánásmód lehetősége (gondosság)egyei bánásmód lehetősége (gondosság)- természetszerűbbtermészetszerűbb- olcsóbb takarmányozás lehetősége (gyep, olcsóbb takarmányozás lehetősége (gyep, melléktermékmelléktermék- rugalmasabbrugalmasabb- a környezet számára kevésbé megterhelőa környezet számára kevésbé megterhelő- eszközhatékonyság rosszeszközhatékonyság rossz- beszerzés-értékesítés piaci pozíciói beszerzés-értékesítés piaci pozíciói rosszabbakrosszabbak- szelekció, tenyésztésszervezés bonyolultabb- szelekció, tenyésztésszervezés bonyolultabb
HasznosításiHasznosításiirányirány
- tejelő tehéntejelő tehén- tenyészüszőtenyészüsző- hízómarha hízómarha
- húsmarha, hizlaláshúsmarha, hizlalás- borjúnevelésborjúnevelés- kettőshasznosítású tehenészetkettőshasznosítású tehenészet
Teljesítményvizsgálat alatt álló tehenészetek Teljesítményvizsgálat alatt álló tehenészetek tartási- és fejéstechnológiájatartási- és fejéstechnológiája
TechnológiaTechnológiaTelepekTelepek TehenekTehenek
számaszáma arányaaránya számaszáma arányaaránya
Kötetlen tartás Kötetlen tartás fejőházi fejésfejőházi fejés 560560 72 %72 % 205.238205.238 86 %86 %
Kötött tartásKötött tartás 217217 28 %28 % 29.71929.719 14 %14 %
Összesen:Összesen: 777777 100 %100 % 234.957234.957 100 %100 %
A magyar szarvasmarha-tenyésztés A magyar szarvasmarha-tenyésztés számokbanszámokban
MegnevezésMegnevezés 19701970 19801980 19901990 20002000 20062006Szarvasmarha-létszámSzarvasmarha-létszám 1.9111.911 1.9181.918 1.5711.571 805805 708708TehénlétszámTehénlétszám 763763 765765 630630 380380 330330Ebből: Ebből: tejhasznú, %tejhasznú, %
kettős hasznú, %kettős hasznú, %húshasznú, %húshasznú, %
0,20,299,799,70,10,1
303060601010
606030301010
7575191966
606015152525
Laktációs átlagtermelés (kg/tehén)Laktációs átlagtermelés (kg/tehén) 3.4583.458 4.1384.138 5.5345.534 6.7736.773 72807280Fajlagos termelés (kg/tehén)Fajlagos termelés (kg/tehén) 2.1872.187 3.5963.596 4.9204.920 5.6945.694 62006200
Tejfogyasztás (liter/fő, vaj nélkül)Tejfogyasztás (liter/fő, vaj nélkül) 109109 166166 170170 147147 175175Tej export (ezer liter)Tej export (ezer liter) 104104 121121 114114 440440 380380Vágómarha-termelés (ezer t)Vágómarha-termelés (ezer t) 324324 329329 250250 9999 8585Marhahús-fogyasztás (kg/fő/év)Marhahús-fogyasztás (kg/fő/év) 9,19,1 7,37,3 5,25,2 4,44,4 4,54,5Vágómarha-export (ezer t)Vágómarha-export (ezer t) 110110 100100 8686 6060 5656
KövetkeztetésekKövetkeztetések
A versenyképességet növelő tényezők:A versenyképességet növelő tényezők:- kukorica-övezetben vagyunk- kukorica-övezetben vagyunk- üzemi struktúra kedvező, dominálnak a nagyüzemek- üzemi struktúra kedvező, dominálnak a nagyüzemek- műszaki állapot közepes- műszaki állapot közepes- munkabérek relatíve alacsonyak- munkabérek relatíve alacsonyak
A versenyképességet rontó tényezők:A versenyképességet rontó tényezők:- takarmányköltség indokolatlanul nagy- takarmányköltség indokolatlanul nagy- fehérje-importra szorulunk- fehérje-importra szorulunk- egészségi állapot (tőgy, szaporodásbiológia, élettan)- egészségi állapot (tőgy, szaporodásbiológia, élettan) kritikuskritikus- integrálatlan termékpálya- integrálatlan termékpálya
A tejár alakulása 1997-2007 közöttA tejár alakulása 1997-2007 között
TejminőségTejminőség 19971997 20002000 20012001 20022002 20032003 20042004 2005 2007
ExtraExtra 45,7645,76 65,5265,52 73,6573,65 78,1778,17 78,1978,19 63,563,5 64,0 85
I. osztályúI. osztályú 42,1842,18 59.2859.28 65,4465,44 68,5268,52 68,3568,35 0-500-50 0-50 0-50
II. osztályúII. osztályú 34,2334,23 47,8247,82 52,5352,53 54,7154,71 55,8255,82
III. osztályúIII. osztályú 30,5330,53 43,8143,81 49,7949,79 51,6751,67 51,3951,39
Kvóta-Kvóta-támogatástámogatás 2,02,0 4,6 8,1
ÖsszesenÖsszesen 44,1344,13 63,3063,30 71,4471,44 75,9675,96 76,6176,61 65,565,5 68,6 93-95
Forrás: Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKIIForrás: Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII* * 2003. őszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent2003. őszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent
A tejtermelő ágazat összefoglaló jellemzéseA tejtermelő ágazat összefoglaló jellemzése
A hatékony, versenyképes tejtermeléshez szükséges biológiai alapok rendelkezésre állnak
A műszaki háttér adott, koncepciójában korszerű, a hazai adottságokhoz igazodik:– dominál a nyitott, kötetlen nagycsoportos tartás– a telepek egy része elhasználódott, rekonstrukcióra szorul, kiegészítő létesítmények (trágyatárolók, fedett takarmánytárolók) hiányoznak
A takarmányozás silókukoricára, lucernára alapozott
Környezet-állatvédelmi előírások teljesítése megoldható
A tejpiacon a kereslet növekszik, az ár, ill. a jövedelmezőség javul Strukturális átrendeződés megy végbe
– kistermelés visszaszorul– létszám csökken ill. stabilizálódik– kvótakihasználás nem javul
A húsmarha ágazat helyzeteA húsmarha ágazat helyzeteA JÖVEDELMEZŐSÉG JAVULLÉTSZÁM NÖVEKSZIK
EXPORTÁRAK MAGASAK
BELFÖLDI HIZÓÁRAK LASSAN NŐNEK
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ÁLLATVÉDELMI ELŐIRÁSOK SZIGORODNAK