A szegedi fizika alapszak

SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport

Dr. Varga Zsuzsa2005. december 16.

Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0016/1.0 projekt támogatásával.

A Bologna-folyamat

1999 Bologna, 2001 Prága, 2003 BerlinEgységes és versenyképes európai felsőoktatási tér

Diplomák egyenértékűségeLineáris képzésRövidebb idő alatt piacképes szakmaMobilitásKreditrendszerMinőségbiztosítás

Élethosszig tartó tanulás (LLL)

Cél: 2010-re az EU a legdinamikusabb oktatási-kutatási tér, amely megelőzi az USA-t és K-Ázsiát

A lineáris képzés további előnyei

lemorzsolódók diplomát kapnakpályaválasztást kitoljamunkaerőpiachoz rugalmasabb3 év után diploma

DUÁLIS KÉPZÉSI SZERKEZET

Magyar Bálint oktatási miniszter 2005.dec.15.

LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZET

6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA

2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS

Szakirányútovábbképzés

2-4 félév

Egységes tanárképzés

Közel egyenrangú két szak

Alapképzés Mester-képzés Összesen

egyik szak 100 15 115másik szak 50 50 100tanári mesterség 10 40 50szakdolgozat 10 15SZV 10 0

180 120 300+30 kredit gyakorlat M után

Mire jó az alapszakos végzettség?

Minden szakon végzettséget és szakképzettséget ad.Minden olyan munkakör betöltésére jogosít, ahol felsőfokú végzettség az alkalmazás feltétele.A hagyományos főiskolai/egyetemi végzettség az alkalmazás szempontjából megfelel az új típusúalapfokozattal/mesterfokozattal.Minden olyan munkakör betöltésére jogosít, ami megfelel a képzési és kimeneti követelményekben szereplő szakképzettségének.www.om.hu/kkk

Egy diploma ingyenes

Egy személy a felsőoktatásban felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben mindösszesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat állami támogatással (+6 félév doktori képzés). Így minden képzési szinten egy diploma ingyenes lehet.

Az egységes, osztatlan képzés mesterfokozatot nyújt, amelynek elvégzése, mindösszesen annyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. A 12 félévnyi támogatási idő egy osztatlan képzés elvégzését teszi lehetővé.

2006-ban érettségi után jelentkező a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetett alapképzési szakokra és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezhet. A jelentkezés során maga dönt a jelentkezési sorrendről, arról, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik-e.

JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE

Jelentkezési határidők:

2006. január 15. – csak a keresztféléves képzésekre (régi képzési rendszer is lehet)2006. február 15. – az érettségire és minden felsőoktatási képzésre (új képzési rendszer)2006. augusztus – pótjelentkezés

Gondolkodási idő:

2005. december 15-től (a felvételi tájékoztató megjelenésétől) a jelentkezési lapok beadásáig.

Nem kell sietni, hiszen január második felében megjelenik a felvételi tájékoztató

hivatalos kiegészítése.

További alapszakok és mesterszakok

Az SZTE TTK új alapképzései

Természettudomány szakterület

A MÉlő természettudomány

Biológia 180 120

Fizika 180 120Kémia 180 120Földrajz 180 120Földtudományi 180 120

Környezettudomány Környezettan 180 120

Matematikatudomány Matematika 180 120

Föld- és földrajztudomány

szakra

Képzési kreditekAlapszakok Jelentkezés módja

Képzési ág

Élettelen természettudomány

Eddigi szakjainkIndítás éve:

fizikatanárifizikus

csillagászinformatikus fizikabiofizikusalkalmazott fizikus (főisk.)

19211966

1999200020002001

Az új fizika alapszak 2006-tólAz eddigi szakok szakirányokként jelennek meg:

Fizikus Csillagász Informatikus fizikaAlkalmazott fizikaKörnyezetfizikaBiofizikaTanári*

Szakok 2005-ig:fizikatanárifizikuscsillagászinformatikus fizikabiofizikusalkalmazott fizikus (főisk.) *Másik szak lehet bármely TTK (nem

TTK) és technika vagy természetismeret

Mit fogok tanulni fizika alapszakon?alapozó ismeretek: 31 kreditpontmatematika; informatikai és elektronika; természettudományos és közismereti alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek; szakmai törzsanyag: 50 kreditpontmechanika; hullámok és optika; termodinamika és statisztikus fizika alapjai; elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai; atomfizikai és kvantumfizikai alapjai; kondenzált anyagok fizikája; mag és részecskefizika; fizikai laboratóriumok; differenciált szakmai ismeretek: 80 kreditponta) fizikus szakirány: elméleti fizika; felsőbb matematika; informatika és elektronika; fizikai laboratóriumok; természettudományos alapismeretek; speciális fizikai ismeretek; b) környezetfizika, biofizika, alkalmazott fizika szakirányok: elméleti fizika; programozási ismeretek; felsőbb matematika; természettudományos alapismeretek, illetve szakirányú ismeretek; c) tanári szakirány: második szak szakterületi ismeretei 50 kredit,elméleti fizika, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális fizikai ismeretek, 20 kreditpedagógia pszichológia ismeretek. 10 kreditSzakdolgozat: 10 kreditSzabadonválasztható: 9 kredit

Mire leszek képes az alapdiplomával?

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várhatószakirányokat is figyelembe véve – alkalmas:

– a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási területen felmerülőkérdésekben; – fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel együttműködve; – fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére; – a mindennapi életben felmerülőtermészettudományosan értékelhető problémák nem szakemberek számára történő megfogalmazására; – a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.

Az M képzés?

Milyen fizika M képzés várható?Hogyan lehet bejutni? Felvételi? Milyen más B szakos jöhet fizikus M-re?Milyen eséllyel mehetek más M-re?

A képzés kerete: a kreditrendszer

Jellemzői (előnyei)Egyénre szabott előrehaladás

időbentárgyválasztásban

Nincs félévismétlésaktív, passzív félév, félévkihagyás

Korábbi tanulmányok beszámítása (kreditátvitel)szakváltás, átvétel, részképzés

Hátránya?önállóság, tervezés, döntések

Alapfogalmak„kreditpont”

1 kredit = 30 hallgatói munkaóra

hallgatói munkaóra: kontaktóra + önálló készülés

Kredit csak érdemjeggyel szerezhető!

1 félévi munka = 30 kreditMiért ennyi?

1 félévi munka:30 kredit*30 hallgatói munkaóra

= 900 munkaóra

1 félév legyen 20 hét900/20 = 45 munkaóra/hét

kredit hozzárendelés:2 órás előadás ≈ 3 kredit2 órás gyakorlat, labor ≈ 2 kredit

Képesítési követelményekKötelező tárgyakKötelezően választható tárgyakSzabadon választható tárgyakKritériumtárgyak

Mintatanterv30±3 kredit/félév

Tantárgy (ea+gy)Előfeltétel ⇒ MintatantervPárhuzamos feltételHelyettesítő tárgy

5. Buktatók és csapdák

A kreditrendszer szűrői – elbocsátás!Minimális kredit/félévtárgyfelvétel maximális számavizsgalehetőség maximális számanem beiratkozott félévek max.számamaximális félévszám

Visszakerülni a szakra/másik szakra?felvételi eljárásban – „tiszta lappal”, korábban elvégzett kreditek beszámíttatása

A sikeres előrehaladás titkai

Előfeltételi rendszer - tervezés• Kurzusfelvétel/leadás időben• A félévi átlag

A buktatók kikerülése• félévkihagyás• A fontos tárgyak teljesítése• (Kivételes tanulmányi rend)• Szak(intézmény)váltás

Viszontlátásra 2006. szeptemberben!