a szegénység b.-a.-z. megyében
DESCRIPTION
A szegénység B.-A.-Z. megyében. „SZEGÉNYEK MINDIG LESZNEK VELETEK” Mihályi Helga 2009. 05. 04. A szegénység fogalma. Alacsony jövedelmek és az ebből adódó egyéb hátrányok, illetve kirekesztés. - Abszolút: létminimum alatt élők - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A szegénység B.-A.-Z. megyében
„SZEGÉNYEK MINDIG LESZNEK VELETEK”
Mihályi Helga 2009. 05. 04.
A szegénység fogalma
Alacsony jövedelmek és az ebből adódó egyéb hátrányok, illetve kirekesztés.
- Abszolút: létminimum alatt élők- Relatív: 1. átlag, vagy mediánjövedelem alatt élők
2. alsó decilis, vagy kvintilis alatt élők
- Objektív: bemondott jövedelem- Szubjektív: „nagyon szűkös” megélhetéshez szükséges jövedelem
A szegénység mérése
KSH háztartások jövedelme, fogyasztása
TÁRKI szegénységmutatók, idősorok
UNDP, ENSZcivil jelentés a szegénységről
PSEanyagilag elérhető javak, szubjektív érzések
EU-SILCLaekeni-indikátorok
A magyarországi szegénység nemzetközi összehasonlításban
2001. Laekeni – indikátorok: a jövedelmi szegénység és kirekesztettség
mérésére.
EU-SILC alapján a társadalmi befogadás4 dimenziójának mérése:
- jövedelmi szegénység- foglalkoztatottság- egészség- oktatás
A magyarországi szegénység nemzetközi összehasonlításban
A jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénységmértéke alapján az európai középmezőnybenállunk.
- Szegénységi ráta: 15% EU: 10-23%
- A felső és alsó ötöd jövedelmének hányadosa: 11,5EU: 5,5
- 10, illetve 5 euró/nap ekvivalens jövedelem alatt élő népesség aránya: 12, illetve 2%
EU: 5, illetve 1%(regionális, háztartásnagyság, munkaerő-piaci
részvétel különbségek)
A szegénység Magyarországon
1. 1945 előtt:„hárommillió koldus”
2. A szocialista korszakot végigkísérte a szegénység, de jellege és összetétele változott:- ’60-70-es években „régi szegények” (35%)
- ’80-as években radikális csökkenés (10%)
A szegénység Magyarországon
3. A rendszerváltás óta
- a jövedelmi egyenlőtlenségek a felső és az alsó tized jövedelmének hányadosa: 1992. 6,0 1996. 7,5 2005. 7,6- a szegénység szegénységi ráta:1992 22%1996 30-35%2005 13%
rohamos növekedése a ’90-es évek közepéig, majd alacsonyabb szinten stabilizálódása.
Szegénységi kockázatok Magyarországon (1995,2004)
1. A háztartás taglétszáma szerint:egyszemélyes - 0,30; 0,60
2. A háztartás keresőinek száma szerint:nincs kereső - 1,49; 1,85
3. A háztartás munkanélküliségben való érintettsége szerint:van munkanélküli - 2,40; 3,08
4. A háztartásban élő 20 éven aluli eltartottak száma szerint:nincs - 0,26; 0,42, illetve 3fő+ - 3,94; 4,23
5. A háztartásfő iskolai végzettsége szerint:8 általános vagy kevesebb - 1,35; 1,79
6. A háztartásfő korcsoportja szerint:70 év+ - 0,11; 0,26
7. A háztartástagok kora szerint:mindhárom korosztály - 0,47; 0,86
8. A település mérete szerint:1 ezer-50 ezer fő – 1,15; 1,23
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
A szegénység B.-A.-Z. megyében
Szegénységi kockázatok B.-A.-Z. megyében
1. A háztartások keresőinek száma az országos átlaghoz képest alacsonyabb (nincs kereső: 46,7%; ország: 39,8%).
2. A háztartásos munkanélküliségben való érintettsége az országos átlaghoz képest magasabb (13,8%; ország: 7,4%).
3. A háztartásokban élő 20 éven aluli eltartottak száma az országos átlaghoz képest magasabb (az országos kb. 110%-a).
4. A háztartásfők iskolai végzettsége az országos átlaghoz képest alacsonyabb (8 általános 89%; ország: 92%).
5. A települések mérete az országos átlaghoz képest kisebb (1000 fő alatt a népesség 12,4%-a; ország: 7,6%-a).
Szegénységi kockázatok B.-A.-Z. megyében
A rendszerváltás óta Borsod - Abaúj - Zemplén megyébenkiemelkedően magas a szegénység kockázata.
Az észak - magyarországi régió az Európai Unió 10 legszegényebb régiója közé tartozik . Az egy főre jutó GDP az EU átlag 37,3%-a.
A megye 4 kistérsége (Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Edelény, Encs) a KSH társadalmi - gazdasági mutatói alapján a „lemaradók” közé tartozik.
A megye 7 kistérsége a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség közötttalálható. (1. Encs, 3. Szikszó, 5. Szerencs, 6. Edelény, 8. Sátoraljaújhely,
8. Ózd, 27. Sárospatak)
A 2008-as év legszegényebb települése az egy főre jutó SZJA, illetve az egy főre jutó vásárlóerő szempontjából Csenyéte.