a szén-monoxid-mérgezés kialakulásának feltételei, a szén...

A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának

feltételei, a szén-monoxid-érzékelők jellemzői,

a megfelelő termék kiválasztása,

felülvizsgálata és elhelyezése.

Stieber József

Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt.

Előadó: Fazakas Miklós fejlesztési igazgató

MPF-FÉG Kft

Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06. 2017.11.07.

Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.

2017.11.07.

2.1. A szén-monoxid fizikai és kémiai tulajdonságai,

élettani hatása, a mérgezés tünetei

Vízben rosszul oldódó, színtelen, szagtalan, íztelen,

erősen toxikus gáz

Éghető anyagok tökéletlen égésekor keletkezik

Sűrűsége 1,145 g/l (25°C-on és 1013 hPa-on)

Öngyulladási hőmérséklete 609°C

Robbanási határai: 12,5 tf% (ARH), 75 tf% (FRH)

Hatásai:

- Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és

hallásképesség csökkenése és az elhatározó képesség-

hiánya.

- Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését

csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez,

szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát.

- Tévhitek: a szénmonoxid a helyiség alján koncentrálódik

.


2017.11.07.

A szén-monoxid 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér

hemoglobinjához, mint az oxigén

CO koncentráció

(ppm)Hatás

200 2-3 óra után enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés,

hányinger

400 1-2 óra után homloktáji fejfájás, életveszély 3 óra után

800 3/4 óra után fejfájás, rosszullét, 2-3 óra után halál

1600 20 perc után ájulás, egy-két óra után halál

3200 5-10 perc után ájulás, 15-20 percen belül halál

6400 1-2 perc után ájulás, 10-15 perc után halál

12800 1-3 perc alatt halál


2.2 A szénmonoxid-mérgezések kialakulásának műszaki háttere

• Gáztüzelés és szilárd tüzelés összehasonlítása a szénmonoxid mérgezés veszélye

szempontjából

• A szénmonoxid mérgezés eltérő kockázata az égési levegőellátás és égéstermék kivezetés

szempontjából különböző osztályba sorolt „A”, „B” és „C” típusú tüzelőberendezések esetén.

• A „B” típusú tüzelőberendezések esetében a balesetek kialakulásához hozzájárul

- a jól záródó, hatásos tömítéssel ellátott nyílászárók elterjedése

- a helyiség légterében nyomáscsökkenést okozó elszívó berendezések

- a gyorsan lehűlő külső szerelt kémények elégtelen induló huzata

- a gyújtóégő nélküli tüzelőberendezések kéményeinek elégtelen induló huzata

- a kémény kitorkollás helyének helytelen megválasztása

- több tüzelőberendezés égéstermék-elvezetésének kedvezőtlen egymásra hatása

(mesterséges-természetes, természetes-természetes kémények

- több tüzelőberendezés égéstermékét vezető szerkezetekben kialakuló

túlnyomás kedvezőtlen hatása a tüzelőberendezések üzemére.

- az égéstermék kiáramlás elleni védelemmel el nem látott régi gázfogyasztó

készülékek jelentős aránya és a visszaáramlás elleni védelem hiánya az európai

szabványoknak megfelelő gázfogyasztó készülékekben.

- Az épület átalakítása a jóváhagyott gáztervhez képest.


2017.11.07.

2.2 A szénmonoxid-mérgezések kialakulásának műszaki háttere

Alapprobléma: A korszerű épület és a „B” típusú tüzeléstechnika mára, a korszerű

épülettechnológiák (fokozott légzárású nyílászárók, elszívó-berendezések, stb.) elterjedése

következtében egymással összeférhetetlenné váltak. A mérnök olyan technikákat kell

alkalmazzon, amelyek a mai körülmények között biztonságosak. A használókat viszont olyannak

kell elfogadnunk, amilyenek. Például az emberek szagelszívókat szoktak beszerelni a

konyhájukba, akkor is, ha ezt a gázipari szabályzat tiltja. Az emberek megváltoztatására tett

kísérletek eredményességébe vetett hit nem lehet a biztonság záloga. A meglévő épületek nagy

hőigényét, tömegesen csak a meglévő gázhálózat képes kielégíteni. Ezért a meglévő épületek

esetében a megoldás a zárt égésterű tüzelési technológiákra történő átállás. Számos esetben ez

csak a gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati elvezetésével oldható meg. Ezért

hibás az EN 15287-nél lényegesen szigorúbb magyar szabályozás (OTÉK), mert az OTÉK

nagyon sok eseten megakadályozza, hogy a veszélyes nyílt égésterű fűtést, biztonságos zárt

égésterű tüzelőberendezésekkel váltsák ki, amely ráadásul átlagosan 20%-al kisebb

energiafelhasználású is. Minden egyes nyílt-égésterű tüzelés megszüntetésével

eggyel csökken szénmonoxid mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes

lakások száma. A magyar szabályozás hibája, hogy a meglévő épületek esetében

nem az európai szabályozásnak megfelelő mértékben engedi a meglévő állapotnál

biztonságosabb és gazdaságosabb technológiára történő átállást. Ebben az estben

Nem érvényesül az más esetekben általánosan alkalmazott szabály, hogy ha az új

megoldás jobb, mint a meglévő, akkor az akkor is létesíthető, ha nem teljesíti az új

létesítésekre vonatkozó előírásokat. Bár az MBSZ szerint felmentést kell adni, ha a

kérelmező egy európai szabványnak való megfelelőségre hivatkozva kéri a

vonatkozó szabályozás alóli felmentést. Azaz, ha egy homlokzati égéstermék

kivezetési ügyben Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07.

06. 2017.11.07.

2.2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere

.Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.

07. 06.

Kéményáramkör elzáródása, 3 perc alatt halálos lehet,

minimális égéstermék hígítási tényező, - a

tüzelőberendezés égéstermék csonkján biztosítandó

huzat, 1,5 + 0,7 légfelesleg, a minimális égéstermék

hígítási tényező

2017.11.07.

2.2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere

.- távoli levegőelszívó veszélyesebb!- a kéményáramkör megfelelőségének gyakorlati

ellenőrzésevalamennyi nyílászáró jól be legyen zárva. max. terhelésegyidejű szilárd és gáztüzelésmásik kémény

- Tévhitek: - ha a fürdőszobai vízmelegítőt kapcsolják be először- megoldás-e a gyakori szellőztetés vagy egy nyitva hagyott

ablak?- páratartalomra nyíló légbevezető.- bezárt fürdőszoba ajtó megvéd a fürdőszobai vízmelegítő

kéményében kialakuló visszaáramlásának kialakulásától, ha egy távoli konyhában szagelszívót használok.


2017.11.07.

2. 2 A szén-monoxid-mérgezés kialakulásának műszaki háttere

Miért egyre gyakoribbak a szénmonoxid mérgezések?

• gyújtóégő nélküli készülékek • külső szerelt kémények • Ablak, ajtó tömítés• levegő elszívók• szilárd és gázüzemű nyílt égésterű gravitációs kéménybe

kötött tüzelőberendezések egyidejű használata. • Ma sokan nem ismerik a biztonságos szilád tüzelés

feltételeit, akik nemrég elkezdek szilárd tüzeléssel fűteni. • A hagyományos épület jól működött, a mai korszerű

épülettechnológiákkal nem egyeztethető össze a hagyományos kéménytechnológia!

• Az emberek megváltoztatásában bízunk.


2.3 A CO-riasztók alkalmazása a veszélyhelyzetek jelzése

érdekében

Hogyan kerülhetjük el a szén-monoxid-mérgezést?

Ha tehetjük, cseréljük le tüzelőberendezésünket zárt égésterűre.

Nyílt égésterű tüzelőberendezést használjuk a jóváhagyott

gázterv szerint,

Hha nincs beépített égéstermék kiáramlás érzékelő, vagy nagy a

fajlagos légtérterhelés alkalmazzunk igazolt minőségű (NFH)

szénmonoxid riasztókat, beavatkozó szerkezeteket.

Vizsgáltassuk meg kéményünket, és a gyártó ajánlása szerint

tartassuk karban tüzelőberendezésünket, az előírt gyakorisággal !


2.4 A CO-riasztók elhelyezése és ellenőrzése

Hol kötelező a szén-monoxid-riasztók felszerelése?

A 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari

közszolgáltatásról 9.§. szerint:

nyitott égésterű berendezés a közösségi terében vagy a légtér-

összeköttetésben lévő terekben

bölcsőde, óvoda, iskola, vendégéjszaka, idősek otthona és hasonló,

fekvőbeteg, zenés, táncos rendezvények,

a tüzelőberendezés

a riasztó használtba vételi feltétel is

a szén-monoxid riasztók olyan hordozható vagy telepített készülékek,

melyek az MSZ EN 50291-1 szabvány pontjait kielégítve riasztó hang

és fényjelzést adnak a szén-monoxid mérgezés elkerülése érdekében.


2017.11.07.

A 12/2014 BM rendelet szén-monoxid-riasztókra

vonatkozó előírásainak ismertetése

2. § A berendezésnek meg kell felelnie az 1.

melléklet szerinti alapvető funkcionális

követelményeknek.

3. § Ha a berendezés az MSZ EN 50291-1

szabványban (Villamos gyártmányok szén-monoxid

érzékelésére lakóhelyiségekben. 1. rész: Vizsgálati

módszerek és működési követelmények) foglalt

követelményeknek megfelel, akkor úgy kell tekinteni,

hogy egyúttal eleget tesz az 1. melléklet szerinti

követelményeknek.

Az 1. melléklet szerinti követelmények az ezen

szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldással is

teljesíthetőek.



2017.11.07.

Azokat a legfontosabb jellemzőket, információkat

és használati útmutatásokat, amelyek ismeretétől és

figyelembevételétől a rendeltetésszerű használat

függ, a berendezésen vagy a csomagolásán, és a

hozzá mellékelt magyar nyelvű használati

utasításban meg kell adni.

A berendezés bekapcsolt állapotát, esetleges

meghibásodását és - amennyiben ilyen funkcióval is

ellátták - élettartamának végét egyértelmű,

egymástól megkülönböztethető jelzésnek kell

mutatnia.



2017.11.07.

Az MSZ EN 50291-1 szabványban rögzített riasztási

szintek és időtartamok

CO-koncentráció

(ppm)Riasztás

30 120 percen belül NE riasszon

50 60 percig NE riasszon, 60…90 perc között IGEN

100 10 percig NE riasszon, 10…40 perc között IGEN

300 3 percen belül riasszon!

600 1 percen belül riasszon!



2017.11.07.

Mit ellenőrizhet a 2012. évi XC. törvény szerint a

kéményseprő a szén-monoxid-riasztókkal

kapcsolatban?

A készülék fizikai ellenőrzése (megtalálható-e az

ingatlanban a CO-riasztó, a tüzelőberendezés

közelében, vagy azzal légtér-kapcsolatban?)

Ha van a készüléken a szenzor élettartamára

vonatkozó jelölés, az ellenőrzéskor még határidőn

belüli dátumot tartalmaz-e?

Amennyiben van a készüléken funkció-ellenőrző

gomb, annak megnyomása után hang- és fényjelzés

tapasztalható?



2017.11.07.

.

Gyártók és termékek a bevizsgálások tükrében

Egy független, kalibráló-laboratórium már 2013

augusztusában az akkor még csak EN 50291-1:2001

szabványnak megfelelően vizsgálta meg 11 Gyártó 33 db

termékét.

Vizsgálatuk szomorú megállapítása volt, hogy a készülékek

80%-a nem teljesíti a szabvány előírásait!

2013 szeptemberében a VGF szaklap közzétette 6 oldalas

jelentését 33 db CO-riasztó bevizsgálásáról.

További 3 labor, hasonló vagy rosszabb eredményt mutatott

ki.

A Fogyasztóvédelem nagy szabású vizsgálatba kezdett,

melynek eredményeként létrejött az NFH honlapján

megtekinthető „pozitív lista”, és a „negatív lista”

Mindkét lista folyamatosan bővül.

.


2017.11.07.

.

Az MSZ EN 50292:2013 szabvány a CO-riasztók

felszerelésére, elhelyezésére vonatkozik, melynek

számos pontja nem életszerű előírásokat mutat (pl.

a készüléket fürdőszobában ne használja)

A BM OKF irányvonala, hogy a CO riasztók

megfelelő működésén túl a felszerelés/üzembe

helyezés kontroll alá kerüljön és legyen

szabályozva a készülékek időszakos karbantartása,

kalibrálása.


2.4 Szénmonoxid riasztók elhelyezése, ellenőrzése

Hova helyezzük a szén-monoxid-riasztót?

150 cm magasan helyezzük el, a gázkészüléktől

100…150 cm vízszintes távolságba. Kivétel ez alól a

tüzelőberendezés tápellátását megszakító hálózatos

készülék, ahol a fali táp-csatlakozó aljzat

elhelyezkedése adott. Zuhany esetén a zuhanytól,

párától a lehető legtávolabb. A belépő levegőáram

útjába ne.

Ha elemes készüléket kell vennünk, azokból kettőt

vegyünk: egyet a tüzelőberendezés felállítási

helyiségébe, egyet pedig a lakószobába.

0.


A készülékek többsége érzéketlenné válik, ha

komolyabb szén-monoxid koncentrációnak van

kitéve (1000-3000 ppm) vagy csak cigarettafüsttel,

gépjármű kipufogó gázzal házilag ellenőrizzük.

3 -5-szörös túlterhelés éri az érzékelő szenzort, a

készülék biztosan riasztani fog: először és utoljára!

A diffúz-érzékelők általában kereszt-érzékenyek

alkoholokra, öblítőkre, vegyszerekre, melyek

jelenlétében téves riasztást adnak.


2.4 Szénmonoxid riasztók elhelyezése, ellenőrzése

2017.11.07.

Mi a szakma felelőssége a szén-monoxid-mérgezések

elkerülése érdekében?

Megértetni a felhasználókkal, hogy életüket nem bízhatják

csak egy szén-monoxid-riasztóra,

Megértetni, hogy a meglévő épületek esetében át kell állni a

biztonságot nyújtó zárt égésterű tüzelési technológiákra,

Enyhíteni kell a túl szigorú magyar homlokzati égéstermék

kivezetés szabályozáson, és a vonatkozó európai szabvány

szerinti szabályokat szükséges alkalmazni, mert minden egyes

zárt égésterűre átalakított fűtéssel csökken a potenciális

szénmonoxid mérgezésesek lehetősége.

Ha már szén-monoxid-riasztót vásárolnak, azt válasszák ki

alaposan.

Ellenőriztessék készüléküket legalább 2 évente


Összefoglalás:

2017.11.07.


2.5. A szakterület újdonságai

Zala Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés 2017. 04. 04. Zalaegerszeg 2017.11.07.

.


2017.11.07.


Zala Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 04. 04. Zalaegerszeg 2017.11.07.


2017.11.07.

A hazai telepítési szabályozás a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatali

rendjével azonosan határozza meg a gázfogyasztó készülékek típusát:

11/2013(III.21.) NGM rendelet 2. mellékletének 4.1.2.1. c) pontja szerint. Ez az a

jogszabályi hely, amelyre hivatkozhatunk, ha megkérdőjelezik, hogy egy gázfogyasztó

készüléknek részét képezik-e az égéstermék-vezető szerelvények!


2017.11.07.

Az ábrán vékony fekete vonal jelöli a gázfogyasztó

készüléket és vastag fekete kitöltés jelöli a

gázfogyasztó készüléktől függetlenül forgalomba hozott

szerelvényeket

2017.11.07.Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki

Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11. 07. 06.

Alapvetések:

- A gázfogyasztó készülék típusát a gázfogyasztó készülék telepítését tervező mérnök

határozza meg.

- A létesítést követően a megvalósult felhasználói berendezés megfelelőségét a telepítés

tervéhez képest kell kiértékelni. Azaz egy gázfogyasztó készülék telepítése esetén a

megfelelőséget a gázfogyasztó készülék telepítésének tervén, vagy az egyszerűsített

készülék-csere bizonylaton feltűntetett típus feltételezésével kell ellenőrizni. A rendszert

képező, helyszínen készre szerelt gázfogyasztó készülék típusának a telepítési terv

szerinti megfelelőségét a gázfogyasztó készülék gyártója által üzembe helyezésre

feljogosított gázkészülék szerelő igazolhatja. Olyan nincs, hogy egy gázfogyasztó

készülék típusát a kéményseprőnek kell megállapítania. A kéményseprő feladata, hogy

4. melléklet a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelethez szerint a nyilvántartásába átvezesse a

gázfogyasztó készülék terven, vagy az egyszerűsített készülékcsere bizonylaton

feltüntetett típusát és egyéb adatait a következő táblázat szerint:

Tüzelőberendezés Tüzelőanyag: földgáz (G), propán-bután (PB), szén (C), fa (F),

olaj (O), egyéb (E)

Jellege / db szám

Égéstermék-elvezetés szerinti besorolása Bxx, Cxx

Gyártmánya

Típusa

Névleges bemenő hőterhelése (kWth)

Füstcsonk mérete (mm)

Telepítési helyisége



A gázfogyasztó készüléket, mint rendszert a telepítés helyszínén az EK

típus-megfelelőség tanúsításhoz kapcsolódó azonosítási dokumentációnak

megfelelően kell összeszerelni és működőképes állapotban a használónak

az üzembe-helyezésnek nevezett eljárás keretében, műszakilag átadni.

A telepítés tervezése nem a gázfogyasztó készülék konstrukciójára, hanem

a gázfogyasztó készülék és az azt befogadó épület viszonylatára

vonatkozik. Ugyanis a tagállami telepítési jogszabályok nem is

tartalmazhatnak a gázfogyasztó készülék konstrukciójára vonatkozó

előírásokat, mert a Gázkészülék irányelv, nálunk a 22/98 IKIM rendelet

hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készülék konstrukciója a

forgalomba hozatalra vonatkozó, azaz a 22/98 IKIM rendelet hatálya alatt

meghatározott, a gázfogyasztó készülék átalakítása, például mérőnyílás

fúrása, vagy az azonosítási dokumentációban nem szereplő tisztítónyílás

beépítése a gázkészülék illegális átalakításával egyenlő! Semmilyen CE

minősítés hatálya alatt forgalomba hozott szerkezet nem fúrunk, meg és

nem alakítunk át. Ha a jogszabály előírja mérő, vagy tisztítónyílások

alkalmazását, akkor ezek a szerkezetek meg kell feleljenek az azonosítási

dokumentációnak, azaz csak az adott berendezés gázfogyasztó készülék,

égéstermék-elvezető (mint rendszer) részeként forgalomba hozott

szerkezetek lehetnek.


2017.11.07.

Az EK típus-tanúsítás szerint a gáztüzelő berendezések részeként tanúsított égésterméket

vezető részegységek nem feletethetők meg a kéményseprő-ipari törvényben közölt

égéstermék-elvezető definíciójának, mert a definíció szerinti égéstermék-elvezető ott

kezdődik, ahol a tüzelőberendezés véget ér! Ezért a meghosszabbított gáztüzelő

berendezések hosszabbító szerelvényei nem tartoznak a kéményseprő-ipari tevékenység

hatálya alá.

.


Az ATB-knek helye lehetne a C6 típusú telepítések elősegítésében, különösen az

egyszerűsített gáztüzelő berendezés cserék esetén, annak igazolására például, hogy egy

C6 gáztüzelő berendezés és egy égéstermék elvezető berendezés mechanikailag

megfelelően összekapcsolható, sőt a két szerkezet összekapcsolhatóságát hő és

áramlástani szempontok szerint előzetesen méretezni is lehetne, amely alapján táblázatra

alapozott telepítés is elképzelhető. Azonban az ATB nem alkalmazható a C1, C3, C5, C9,

C(11), C(13), C(14), C(15) típusok esetén annak igazolására, hogy a gázfogyasztó

készülék részeként forgalomba hozott égéstermék-vezető szerelvények, kiválthatók idegen

szerkezetekre, mert az ilyen átalakítások, csak annak a gázkészülék tanúsító intézetnek a

hozzájárulásával és tudtával hajthatók végre, amelynek négyjegyű azonosító száma a

gázkészülék adattábláján a CE jelet követően fel van tüntetve. Az ismert ATBK-et pedig

nem gázkészülék tanúsító intézet, hanem egy építési termékek tanúsítására kijelölt intézet

állította ki, amelynek azonosítója nem szerepel az adott gázfogyasztó készülékek

adattábláján. Tehát az ismert ATB-kel az a gond, hogy nem a vonatkozó jogszabály szerint

meghatározott (22/98 IKIM rendelet) tanúsító intézet állította ki őket.

Fontos változás az új helyzetben, hogy szakterületünkön a gázkészülék szerelők és a

kéményseprők tevékenységi területét a felelősségi mátrixban most már egyértelműen az

határozza meg, hogy a terméket CPR (európai építési termék rendelet) vagy a GAD

európai gázkészülék irányelv, illetve 2018-ban az utóbbi helyébe lépő GAR (európai

gázkészülék rendelet) hatálya alatt hozták-e forgalomba. Tehát azok a szerelvények,

amelyeket a GAD vagy GAR hatálya alatt hoztak forgalomba, egyértelműen a gáztörvény

hatálya alá tarozó szerelvények, amelyek a gázkészülék szerelők tevékenységi területébe

tartoznak. A kéményseprőkhöz taroznak a CPR rendelet hatálya alatt forgalomba hozott

égéstermék-elvezetők. A létesítéskor a légellátás nem tarozik a kéményseprők

tevékenységi területébe, csak a sormunkák során. Ez a világos elhatárolás nagymértékben

egyszerűsíti a szakterületek tevékenységének összehangolását. (Mert így megszűntek az

átfedések)


EU

RENDELET

SZÁMA

Tárgya Hatálya Alkalma

zás első

időpont

ja

2015/1185

/EU

Szilárd tüzelésű

kályhák

környezettudatos

tervezése

max 50kW közvetlen < 6%; Kizárva: kültéri, nem fás

biomassza, légfűtő, szauna

2022.01

.01

2015/1186

/EU

Lokális (egyedi)

helyiségfűtők

címkézése

max: 50 kW kizárva: elektromos egyedi,

kompresszoros, vagy szorpciós, nem fás biomassza,

nem emberi komfortot biztosító, házi gyártmányok,

sugárzók, légfűtő és szauna

2018.01

.01

2015/1187

/EU


kazánok

Víz hőhordozó közeg. Kizárva: csak szaniter

vízmelegítők, gázüzemű hőhordozót melegítő: gőz,

levegő, 50kW feletti elektromos, nem fás biomassza

tüzelés

2017.04

.01

2015/1188

/EU

Lokális (egyedi)

helyiségfűtők

környezettudatos

tervezése

Max 50 kW illetve 120 kW kereskedelmi. Kizárva

légfűtő, szauna kályha,

2018.01

.01

2015/1189

/EU


kazánok

környezettudatos

tervezése

Max 500 kW. Kizárva szaniter meleg-víz, gáznemű

hőhordozó, 50kW feletti kapcsolt elektromos, nem fás

biomassza.

2020.01

.01


Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése 2017. 11.

07. 06.

MBSZ várható újdonságok

- Alapvető változás: Az égéstermék-elvezető és égéstermék-vezető

megkülönböztetése: GAD és CPR szerint történt forgalomba hozatal

alapján. Ha általánosságban beszélünk akkor égéstermék kivezetés.

- A gázkészülékek európai osztályba sorolási rendje szerinti típusok

telepítési ábrái. Nem a CEN/TR 1749 ábrái, hanem a típusok telepítési

ábrái. C6-os típusok ábrái is. Csak B1, B2 és C6 típusoknak nincs

kötelező gázkészülék gyártói meghosszabbító szerelvénye:

2017.11.07.


07. 06. 2017.11.07.


07. 06.

- A felhasználói berendezés Különböző CE jel hatálya alatt forgalomba hozott

részeinek megfelelő összekapcsolhatóságát az épületgépész mérnöknek kell

igazolnia a tervezés során. Az üzembe helyezőnek kell igazolnia, hogy a

fogyasztói berendezés különböző CE jel hatálya alá tartozó részeinek megfelelő

kapcsolatát.

- Az égési levegő oldalon is szükség van egy minimális tömörségre, különben

nem C típus, hanem B.

- Az égési levegő bevezetés megfelelőségének ellenőrzése akkor sem feladata a

kéményseprőnek, ha cső a csőben rendszerű az égéstermék-elvezető

berendezés.

- Az egyes gázfogyasztókhoz vezető gázvezetékek esetében 1

db. menetes kötés megengedett lesz.

- A bukóablak nyitott állapotának érzékelése esetén a

szagelszívó hatását nem kell figyelembe venni, például egy

fürdőszobai „B” típusú vízmelegítő esetében.

- Ismét szükség lesz 12m3/kW levegőellátásra az „A” típusok

esetén.

-

2017.11.07.


07. 06.

09. 26.-án változott 21/2016 BM rendelet Egyértelmű, hogy a kéményseprőknek a

hatályos kéményseprő-ipari szabályozás szerint kell ellenőrizni és e szerint

jelenetnek a Katasztrófavédelem felé is. A használóknak viszont a létesítéskor

hatályos előírások szerint kell fenntartaniuk a műszaki berendezésük megfelelő

műszaki állapotát.

12.§(1)

Au ingatlan használója:

b) az összekötőelem tisztíthatóságát elsősorban annak bonthatóságával vagy

tisztítónyílások kialakításával.

szabványok önkéntes alkalmazásnak elve: Szabvánnyal a nem-megfelelőség nem

támasztható alá és nem alkalmazható visszamenőlegesen! Szabvány kizárólag

önkéntesen alkalmazható, ha a kérelmező ezt az eljárást választja a jogszabálynak

való megfelelőség igazolás módszeréül!

- A felhasználói berendezés Különböző CE jel hatálya alatt forgalomba hozott

részeinek megfelelő összekapcsolhatóságát az épületgépész mérnöknek kell

igazolnia a tervezés során. Az üzembe helyezőnek kell igazolnia, hogy a

fogyasztói berendezés különböző CE jel hatálya alá tartozó részeinek megfelelő

kapcsolatát.

2017.11.07.

Köszönöm a figyelmüket!Fazakas Miklós

30 9779594


a szén-monoxid-mérgezés kialakulásának feltételei, a szén...

Documents