a szolgálati jogviszony...
TRANSCRIPT
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Agrár- és Munkajogi Tanszék
A szolgálati jogviszony sajátosságai
Készítette: Szabóné Horváth Szilvia
Konzulens: Dr. Jakab Nóra
Miskolc
2013.
University of Miskolc
Faculty of Law
Department of Agriculture Labour Law
Main characteristics of the officials in service
Author: Szabóné Horváth Szilvia
Consultant: Dr Jakab Nóra
Miskolc
2013.
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 1
1.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALAPJAI ......................................................................... 3
1.1. Az igazgatás kialakulása, fejlődése .................................................................................... 3
1.2. Az igazgatástani kutatások klasszikusai ............................................................................. 5
1.3. Az igazgatás fajtái .............................................................................................................. 9
1.4. A közigazgatás felépítése ................................................................................................. 10
1.5. A védelmi igazgatás rendszere ......................................................................................... 11
1.6. Rendvédelem .................................................................................................................... 12
1.7. Biztonság .......................................................................................................................... 14
2.FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TŰZOLTÓSÁG
KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................................................... 16
2.1. A katasztrófavédelem szervezetének létrehozása ............................................................ 16
2.2. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata ................................................... 17
2.3. A katasztrófavédelem központi irányítási rendszere 2012.-ig ......................................... 18
2.4. A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.-ig ............................................ 21
2.5. Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.január.01.-től ............................... 22
2.6. A Tűzoltóság szervezeti struktúrája 2012.-ig ................................................................... 24
2.7. Miskolci Tűzoltóság szervezeti struktúrája napjainkban ................................................. 25
3.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI .................................... 27
3.1. A Tűzoltó ......................................................................................................................... 27
3.2. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: A Flórián legenda ................................................ 28
3.3. Tűzoltói munkakör ........................................................................................................... 31
3.4. Felvételi eljárás, alkalmassági vizsgálat........................................................................... 31
3.4.1. Alkalmassági vizsgálat .............................................................................................. 32
3.4.2. Szakmai modul .......................................................................................................... 34
3.4.3. Időszakos alkalmassági vizsgálat .............................................................................. 35
3.5. A Miskolci tűzoltóság és készenléti csoportjainak bemutatása........................................ 35
3.6. A tűzoltók napi tevékenységei ......................................................................................... 38
3.7.A hivatásos állomány különös viszonyai .......................................................................... 40
3.7.1. Függelmi viszonyok .................................................................................................. 40
3.7.2. Feladatkiadás ............................................................................................................. 42
3.7.3. Alapjogi korlátozások és összeférhetetlenség ........................................................... 44
3.7.4. Illetmény ................................................................................................................... 45
4.FEJEZET: KVALITATÍV KUTATÁS A MISKOLCI TŰZOLTÓSÁG
MEGÍTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN ................................................................................ 47
4.1. Kvalitatív kutatás célja ..................................................................................................... 47
4.2.Hipotézisek: ...................................................................................................................... 47
4.3. Kommunikáció és image .................................................................................................. 48
4.4. A kommunikáció és image hatékonyságának feltételei ................................................... 48
4.5. Vizsgálati módszer ........................................................................................................... 49
4.6. A megkérdezett személyek adatainak értékelése ............................................................. 49
4.6.1. Iskolai végzettség szerinti megoszlás ........................................................................ 49
4.6.2. Életkor szerinti megoszlás ......................................................................................... 50
4.6.3. Lakosság ismerete a tűzoltói tevékenységről ............................................................ 51
4.6.4. Lakosság bizalom a Tűzoltóság iránt. ....................................................................... 53
4.6.5. A tűzoltók image-nek megítélése .............................................................................. 53
4.7. Következtetések ............................................................................................................... 54
BEFEJEZÉS .............................................................................................................................. 56
MELLÉKLET ........................................................................................................................... 59
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretném megköszönni, Dr. Jakab Nóra, konzulensnek a dolgozat
elkészítéséhez nyújtott segítséget. Iránymutatásaira, tanácsaira és szakértelmére
bármikor számíthattam. Köszönetemet fejezem ki hasznos javaslataiért és építőjellegű
kritikáiért, amelyekkel nagyban hozzájárult munkám színvonalasabbá tételéhez.
Továbbá köszönöm, családom minden tagjának türelmét és segítségét, hogy időt és
fáradságot nem kímélve, lehetővé tették számomra, hogy szakdolgozatomat
elkészíthessem.
Külön köszönöm a Miskolci tűzoltók gyakorlati segítségét és a szakirodalmak
biztosítását.
1
Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van,
hogy egyesíti az embereket;
csak egyetlen igazi fényűzés van:
az emberi kapcsolatoké.
Antoine de Saint-Exupéry
BEVEZETÉS
Az emberi életet végigkíséri, a közösségi élet, a szocializáció, a normák és az egyéni
értékrend összehangolásának az igénye. Az állam feladata, hogy állampolgárai számára
biztosítsa ezek feltételeit. Hierarchikusan felépített szervezet - rendszerein keresztül,
tegye lehetővé, a jogállami, demokratikus keretek kialakítását és fenntartását.
Magyarországon a hatékony állam védelmét és biztonságát - az állam - erre kialakított
szervezetein keresztül valósítja meg. A védelmi igazgatás integráltan, magában foglalja
az ország teljes védelmét. A természeti és civilizációs eredetű veszélyek esetén, a
katasztrófavédelem feladata az állampolgárok életének és anyagi javainak védelme. A
kialakult veszélyhelyzetek során, elsőrendű védelmi feladatokat látnak el a tűzoltóság
egyedi jogállású, állandó készenlétet ellátó szakemberei. A tűzoltóságok szervezeti
struktúráját, munkafeltételeit és feladatellátását, megannyi speciálisan szabályozott elem
érinti. A szervezet viszonyait, munkáltatói – munkavállalói kapcsolatait, autentikus
megközelítésből „tűzoltófeleségként” szeretném bemutatni. A célom az, hogy a
dolgozattal betekintést nyerjenek a tűzoltóság mindennapi tevékenységébe és függelmi
viszonyaiba, azok is, akik más területeken munkavállalók vagy eddig hiányos
ismereteik voltak Miskolc és környezetének tűzvédelméről.
Hipotéziseim:
Az állam kiemelt feladata, a biztonság szavatolása és az állampolgárai számára,
kiszámítható és világos igazgatási rendszer kialakítása és működtetése…
Az élet és anyagi javak védelmének biztosítása és védelme, csak sajátos
szervezeti megvalósításban megoldható…
A tűzoltók, szolgálati jogviszonyból eredő munkavállalói sajátosságaival
szemben, az állami elismerés aránytalan…
Az állampolgárok, alig vagy csak keveset tudnak, a tűzoltók munkájáról,
speciális szervezetükről…
2
A dolgozatom első fejezetében, kvalitatív kutatást végzek, vezetés –
szervezetelméleti megközelítésből kiindulva, az igazgatástan kialakulásától,
történelmének fejlődésétől, az igazgatástan meghatározó klasszikusain keresztül,
napjaink igazgatási tevékenységeit bemutatva. Magyarország állami igazgatással
kapcsolatos elemeit ismertetem, kiemelten a védelmi - igazgatás szervezetrendszerébe
tartozó rendvédelmi szférát, melynek elsőrendű feladata, az állampolgárok számára, a
biztonságos életkörülményeik szavatolása.
A második fejezetben, hazánk belső biztonságát, az emberi élet és anyagi javak
védelmét biztosító szervezeteket mutatom be. Felépítésüket, vertikális viszonyaikat, a
közelmúlt időrendi változásaikat részletezem. A katasztrófavédelem létrehozását,
kapcsolatát, viszonyait a tűzoltósággal. Borsod – Abaúj – Zemplén megyét, már helyi
szintre lebontva jellemzem.
A harmadik fejezetben a hivatásos tűzoltók, készenléti szolgálatban eltöltött
munkavégzésének összetevőit részletezem. Kiemelve a munkavállalói feltételrendszert
és a sajátos munkaköri szabályozók érvényesülését, a mindennapok során. A speciális
nyelvezetet lefordítva - eltekintve az összehasonlító, elemző szintű munkaügyi
kapcsolatoktól - , közérthető példákkal világítok rá a tűzoltói munkakör sajátosságaira.
A dolgozat befejezéseként, kvantitatív kutatást végzek, a Miskolc és
vonzáskörzetében élők között, kérdőíves vizsgálattal. Kutatásom célja, hogy a
felmérjem a tűzoltóság elismertségét. Az állampolgárok és a tűzoltók közötti bizalom
elemeit, a munkájukkal kapcsolatos állampolgári ismereteket és véleményeiket.
3
1.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALAPJAI
1.1. Az igazgatás kialakulása, fejlődése
Az ember társas lény, szokás emlegetni. Társas, igen, de nem egyedülálló módon,
hiszen a földön előforduló sok más élőlényre is a társas lét a jellemző. A társas
életformák, következő kibővült fokozata, a családi kötelék. A családok
összetartozásának, közös kapcsolatának kiterjesztéséből, megalakultak a közösségek.
Az ember, hogy alapvető fiziológiai és az életben maradásához szükséges védelmét
biztosítani tudja, kialakította a közösségen belül azokat a hierarchikus viszonyokat (ami
lehetett: anya – apajogú, vér - szerinti tagozódású, misztikus, vallási, erő vagy előítélet
alapú, alá – fölérendeltségi viszonyú létforma), kiemelve a közösségekből a „vezetőt”,
aki a hatalom birtokában, döntéseivel befolyásolta a közösség tagjainak életét. A
közösségek, idővel egyre nagyobb egyedszámot tartalmaztak és az ősközösségi
hordákból, nagyobb létszámú, fejlettebb életformák alakultak ki. A folyamat, már
igényelte a vezetés megosztásának lehetőségét, így az irányítás létrejöttét, amit a
mindenkori hatalom gyakorlójának, a helyi vezetésnek a koordinálására létrehozott,
összetett szervezeti forma lett.
Az irányítás joga - vagyis a hatalom -, központosult a vezetőnél és vertikális úton
valósult meg. A társadalmi hierarchia szerinti tagozódás és a magántulajdon létrejötte –
öröklés, rablás, szerzés, vagy a vezető által adományozott formában -, valamint a
munkamegosztás szervezeteket hozott létre, amelyeket irányítani kellett. A nagyszámú
közösségek folyamatos vezetését, szervezeteken keresztül irányították, a mindenkori
hatalom birtokosai. A többnyire rokoni, földrajzi elhelyezkedés miatti közösségek
növekedéséből lett nemzetségek, majd államok irányítása nehézkes lett, a technológiai
fejletlenség és a nagy távolságok miatt. A gyorsabb, hatékonyabb állami
hatalomérvényesítés, kialakította a hatalommegosztás strukturálisan fejlett formáját, az
igazgatást. Az igazgatás a mindenkori hatalom végrehajtó és kikényszerítő, erőszak -
monopóliumát volt hivatott kiterjeszteni és működtetni. Úgy, hogy személytelen
formában működjön, de mindenkor az alá – fölérendeltségi viszonyokat tükrözze a
funkcionális működésével.
Az igazgatás első jeleit, a II. sumér birodalom (ie: 1728-1686) Babilon Hammurápi
Törvénykönyvéből ismerhetjük. A törvénykönyv a munkaadók és munkavállalók
viszonyait szabályozta. Törvényi formába öntve a család, házasság, öröklés, vallás,
4
kölcsön szabályait, de külön rendelkezés szabályozta az uzsora elemeit is. Az
igazságszolgáltatás, testi fenyítés vagy peres eljárások menetét is tartalmazta a
törvénykönyv.
A Csou dinasztia (Kína) korában (ie: 1122-249), már közigazgatási tartalmú könyv
jelent meg. Ebből oktatva és alkalmazva a hierarchikus vezetés elemeit, létrehozták az
első bürokratikus hivatalnokok által vezettet koordinált jogállamot.
Európában, elsőként Görögországban, Platón (ie 427-347) írt az ideális
kormányzásról „Állam” című művében, az ideális állam létrehozásának és
működtetésének, szükségleteinek feltételeiről. A hajlandóságot a munkavégzésre az
irányításában és a munkafeltételek biztosításában látta.
A középkorban vallási vezetők, céhek és a hadvezetés soraiban egyaránt fellelhetőek
voltak az igazgatás egyes elemei. A feudális állam, hűbéri lánc vagy az egyházi
hierarchián (pápa – bíborosok – érsekek – püspökök – plébánosok) keresztül, a tradíció
és vallásosság alapul bürokratikus szervezetek működtek.
A reneszánsz korában, Európában az autokrata „én” központú vezetés volt az
elfogadott, melyet az újkor porosz és osztrák közigazgatási rendszere váltott le. A
vezetési funkciók szintekre tagolása, képzési – előmeneteli rendszer kiépítése,
létrehozta azt a bürokratikus struktúrát, amit Magyarország államigazgatása is alapul
vett.
Az ellenőrzési szervezetek létrehozása, a hozzájuk igazított munkamódszerek, a
vezérkarok katonai célú létrejötte (30 éves háború idején) után, a társadalom számos
területén, a bürokratikus vezetési forma lett az elfogadott és alkalmazott vezetési,
szervezeti, irányítási, igazgatási struktúra.
Az állam védelmét, működtetését jellemző rendszert, a porosz - osztrák mintán
alapuló monarchia terjesztette ki Magyarországon. A hivatali ügymenet, mélyen
beleívódott a magyarországi viszonyokba. A mai napig is erősen érződik a hagyománya
és jogalkalmazói szinten is tradicionálisan megtalálható.1
1 Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995 81. – 87.o.
5
1.2. Az igazgatástani kutatások klasszikusai
Az igazgatástani irányzat megalapítója. Henry Fayol (1841 – 1925), a vezetési
tapasztalatot és a racionalizálást a sikeres tevékenység és túlélés zálogaként hirdette.
Fayol szerint a szervezeteket, vezetni és irányítani is kell. Ami, fentről – lefelé
irányulva, hat részfunkcióra bontott modellel lehetséges. Különböző szintekre,
funkciókra felosztva, ahol elhatárolódnak egymástól, ám mégis egy szerves egészet
alkotnak az egyes elemek. Vállalatok rendszerein keresztül szemlélve minden
szervezetet, hat elemre, funkciókra bontva képzelte el a leghatékonyabban működő
vezetést: Műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli és igazgatási
tevékenységekre felosztva.
Fayol - Ipari és általános vezetés – című könyvében jelent meg először az igazgatási
tevékenység, amely a dolgozat témájának, főbb kiindulási pontját jelenti. Az igazgatást
elemezve, további részfunkciókra bontotta:
Tervezés (előrelátás): a jövő kifürkészése (kutatása) és a cselekvéseknek ehhez
történő igazítása, munkaterv, működési jövőkép, tervek egységessége.
Szervezés: a vállalat emberi és dologi (tárgyi) elemeiből álló szervezeti
egységeinek létrehozása és fejlesztése.
Közvetlen irányítás (parancsnoklás): az irányítás egységének megteremtése
és a szervezethez tartozó személyzetnek működtetése.
Koordináció: minden munka egyesítése, összehangolása, és harmonizálása.
Ellenőrzés: hogy minden tervszerűen, a kiadott rendelkezések szerint
történjen.2
Az igazgatás hatékony működtetése érdekében, igazgatási elveket (14) fogalmazott
meg, amit - szerinte - minden sikeres és fenntarthatóságra törekvő szervezetnek
követnie kell.
Munkamegosztás – specializált, szakosodott munkavégzéssel hatékonyabb az
elért eredmény. Azáltal, hogy mindeni, csak egy bizonyos tevékenységet végez a
folyamat egészéből.
Megfelelő centralizálás – hierarchikus viszonyokhoz köti a munkavégzést,
ezáltal bevezeti a hatáskör fogalmát és a hatalommal kapcsolatos összefüggéseit.
2 Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984 57.o.
6
A centralizálás hatalmát, hasznosságát, a helyes mérték meghatározásával
képzeli el.
Tekintély és felelősség – a tekintélyhez a parancsnoklás kifejezést alkalmazza.
Hatásköri lebontással, hogy a tekintély érvényesülhessen. A tekintéllyel
összetartozónak tartja a felelősséget.
Fegyelem – olyan megállapításokat kell tenni, amelyek, minden fél számára
elfogadhatóak, de nem térhetnek el a felállított szervezeti szabályoktól, így a
működési szabályokat mindenkinek el kell fogadnia.
A parancsolás egysége – vertikálisan kialakított, lineáris modellel (egy
beosztott - egy vezetőhöz tartozzon), a szolgálati út betartását tartja
megfelelőnek.
A vezetés egysége – a hasonló feladatok egy kézben összpontosuljanak, ezáltal
a részterületek egységesítik a folyamatokat.
A részérdekek alárendelése az általános érdeknek – az egyéni vagy
csoportérdek, nem előzheti meg a működési szabályokban foglalt általános
szervezeti érdekeket. Szigorú keretekhez igazítva a működtetést.
Bérezés meghatározása – legyen igazságos (differenciáltság, ösztönzés),
biztosítson tisztes megélhetést és sarkaljon hatékonyabb munkavégzésre minden
egyént, és legyen költséghatékony.
Hierarchia és szolgálati út leszabályozása – hatásköri pontosítások és határaik.
Merev rendszerű hatáskörök szükségesek, elkerülve azok túllépését. A merev
rendszer átlépését, kizárólag meghatalmazással – a szolgálati út betartásával –
engedi.
A rend biztosítása – megfelelő anyagi, humán erőforrást a megfelelő helyre és
megfelelő időben, hogy a belső rend biztosítható lehessen.
Méltányosság gyakorlása – a szolgálati szerződések nem láthatnak mindent
előre, ezért méltányosan kell lenni, ami kitölti a joghézagokat, elejét véve a
kialakuló vitának.
Személyzeti stabilitás – a legkisebb egység kiesése, idő és feladat ellátási
nehézséget okozhat, ami a betanítási időszakkal, további veszteséget okoz. A
nagymértékű elvándorlás, nem kívánatos.
7
Kezdeményezés – az öntevékenység formáit támogatni kell, hiszen az adott
folyamat mélységeit legjobban értő, hatékonyságnövelő ötleteket adhat. Az
öntevékenységnek, a szervezeti fegyelem a korlátja.
Egység biztosítása – az erők összefogása előnyös, egységben többet lehet
elérni. Az egyéni képességek kibontakoztatása, előnyökkel jár a szervezet
számára.
Fayol szerint: az igazgatási elvek és módszerek, melyeket a vállalati vezetés
mintájára fogalmazott meg, teljes egészében alkalmazhatóak a közigazgatásban is.
Hiszen a szervezés része az igazgatásnak, mert emberi együttműködéssel, tudatosan az
adott cél elérését a tevékenységek és feltételek összehangolásával éri el. Így az
igazgatás egy folyamat, amit igazgatási ciklusnak is lehet nevezni.3
Fayol elképzeléseivel kapcsolatban, Alfred Kieser a következőket állapította meg:
rendszerezettséget hozott a szervezés világába, ezáltal az igazgatás elemeit,
célirányosan és hatékony módon lehet alkalmazni a bürokratikus mintára felépített
rendszerekben. Kieser kiemelten fontosnak tartotta, a szankciók okos alkalmazását, az
egyértelmű megállapodások fontosságát, betartását és azt, hogy minden szintre a
megfelelő ember kerüljön.4
Az igazgatástani kutatásban, Fayol kortársa Max Wéber (1864-1920) Gazdaság és
társadalom című könyvének (1919) fő mondanivalója - szociológiai elveiből kiindulva –
a racionalizálás elmélete volt. Azt vallotta, hogy az emberi társadalomnak, társas
szervezeti formáinak, vannak olyan általánosítható jegyei, amelyek segítségével
célirányosan kialakítható és működtethető, egy minden más szervezeti forma fölött álló,
racionálisan legideálisabb forma: a bürokrácia. Wéber szerint: a bürokrácia egyenlő az
igazgatási szervezettel, ami a közigazgatási tevékenységben testesülhet meg a
legcélravezetőbben. A szabályokkal rendszerezett, semleges és érzelemmentes hivatali
ügymenet, amely folyamatos szabályokhoz kötött hivatali ügyvitellel, illetékességgel,
hatáskörrel rendelkezik. A parancsadási jog, kényszerítő eszközök alkalmazása, a
3 Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984 58. – 86.o.
4 Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995 88.o.
8
hivatali hierarchia, világosan kijelölt ellenőrző és felügyeleti hatóság jellemzi és ezek az
összetevők, vagy elemek feltétlenül szükségesek a működéshez és a működtetéshez.
Összefoglalta a bürokratikus rendszer elengedhetetlen kritériumait és összetevőit:
Írásban, rögzítettséggel kell szabályozni az ügyintézés (ügyvitel, ügyiratok)
menetét.
Igazgatási és termelési tényezők szétválasztását, koordinálását meg kell oldani,
így létrehozható a hivatal. A funkciók így elkülönülnek (hivatalnok – munkás).
Nem adott személynek, hanem a felállított szabályoknak kell
engedelmeskedniük és megfelelniük a hivatalnokoknak.
Igazgatási rendszert kell kiépíteni, bürokratikus mintára, ami politikailag is
semleges és kiszámítható ügymenettel működtethető.5
A hivatali ügymenetet megtestesítő személynek, a hivatalnok nevet adta és
életpályamodellt tervezett a hivatalnokok számára (idő és képzettségarányos bérezéssel,
kiszámítható előmenetellel, nyugdíjjogosultsággal), szigorú hivatali rendszerben
alkalmazva.
Weber a kiszámítható és személytelen funkciókon keresztül vizsgálta a szervezet
működését, ami szigorúan szabályozott és érzelemmentes. Az embert – bár mint fontos
tényezőt - nem tartotta központi elemnek, egy bürokratikus módon működő
rendszerben. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Charles Perrow: amikor az emberi
váz anatómiai felépítéséhez hasonlította Weber elméletét, amelyben a bürokratikus
elemek, egy emberi csontvázat alkotva, felépítik, összetartják és működtetik az embert,
de nem foglalkoznak magával, a szervezetet alkotó emberrel. Perrow szerint: a
szervezet valamivel több, mint a Weberi váz, strukturális elemei.6
A hatalommal kapcsolatosan, Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés című
könyvében, a szervezetek által biztosított hatalomforrásoknál említi Weber elveit,
miszerint a szervezetekben, igazgatási rendszerű hatalomforrás érvényesül. Ezek a
racionális – bürokratikus elemek, ténylegesen hatalmi pozíciókat jelentenek, s ezek a
törvényes hatalom, eltérő szintekre lebontott kiterjesztései. Weber bürokratikus, a
hatalom intézményesüléséhez kapcsolt forrása a hatáskör. Bakacsi szerint ez nem más,
5 Max Weber – Gazdaság és társadalom Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1967 89. – 118.o.
6 Charles Perrow – Szervezet szociológia Osiris kiadó Budapest 2003 133. – 141.o.
9
mint a szervezet, egy meghatározott pozíciójához kapcsolt jogosítványok köre, amit
hatáskörnek, autoritásnak is nevezhetünk. Mértéke inkább köthető a szabályok által
delegált státusznak, mint a betöltő személynek.7
A vezetés mesterfogásai című könyvében Angyal Ádám, a Weber által leírt,
hatalomhoz kapcsolódó modellről írta, hogy a hatalom gyakorlása a vezető feladata –
természetesen szintekre lebontva – és ez az értelmezés, közel áll a magyar nyelvben, a
hatalom eredetéhez. Vagyis, „ami valakinek a hatalmában van, az meg tudja csinálni”.
Weber bürokratikus rendszerére igaz a tétel, hiszen nem csak eszköze, de megjelenési
formája is. Jellemző példaként, a belső kiválasztást említi, mint előmeneteli lehetőséget,
ami az igazgatási struktúrán belül – a közigazgatási és katonai mintára felépülő
szervezetekben is – érvényesül. A munkavállaló, aki csak közepesen végzi el a
munkáját, de az előléptetés feltételeivel rendelkezik és persze lojális, lényegében
garantált karriert érhet el, a bürokratikus igazgatástani „iskola” szerint. A teljesítmény
és az alkalmazhatóság, így háttérbe szorul, az eltöltött évek középszerűségéhez képest.8
1.3. Az igazgatás fajtái
A magántulajdon megjelenése átalakította a kapcsolatrendszereket és sokféle
tulajdoni formát képezve, felosztotta a társadalmi viszonyokat. A tulajdonnal való
gazdálkodásról, eltérő módokon dönthettek a társadalmakban. Egyének, csoportok,
nagyobb közösségek vagy államok, a birtokolt vagy kezelt tulajdonnal (igazgatástani
elemek szerint) háromféle formát alakítottak ki. Napjainkban ez a három, tulajdonnal
kapcsolatos igazgatási fajta a jellemző:
1. Magánigazgatás: A kialakult, legitim és természetes magántulajdon képezi az
alapját a magánigazgatásnak. A tulajdonos az igazgatás elemeit, vagyis a teljes
igazgatási ciklust felügyeli. Dönt a célokról, a végrehajtásról és ő maga ellenőrzi
a végeredményt is. A magánigazgatás kötetlen formában valósul meg, hiszen a
ciklus elemeit a tulajdonnal rendelkező határozza meg. A paletta színes:
befektet, kezel, szolgáltat, intézetet alapít, működtet, elherdálja vagy a „párna
alatt” tartja a tulajdonát, kizárólag csak a törvényi feltételeknek kell megfelelnie.
7 Bakacsi gyula – Szervezeti magatartás és vezetés Jogi és üzleti kiadó Budapest 2003 158. – 165.o.
8 Angyal Ádám – A vezetés mesterfogásai Kossuth kiadó Budapest 1996 81. – 94.o.
10
2. Társadalmi önigazgatás: A szabad akaratukból alakuló közösségek,
kötöttségek nélkül alakult szervezeti formája jellemzi. Saját vagy rájuk bízott
tulajdonnal, szabályozott formában, de öntevékeny módon gazdálkodnak.
Jellemzően egyesületi és alapítványi formák szerint működnek.
3. Állami igazgatás: Állami tulajdonnal való rendszerezett, felépített gazdálkodást
jelent. Az állam, működése és fenntarthatósága érdekében, létrehozza azokat
ügymenetet biztosító igazgatási elemeket, amelyekkel az állam működésének,
szigorúan szabályozott és szervezett elemei alkotják. A megvalósulásnak két
formája jellemző Magyarországon. Közhatalommal rendelkező államszervek
vagy közhatalommal nem rendelkező állami munkaszervezetek.
Az államszerveknek három típusa alakult ki: a) törvényhozói hatalmat gyakorló
szervek, b) végrehajtási (közigazgatási) szervek, c) bírói hatalmat ellátó szervek.
Az állami munkaszervek három típusa: a) állami gazdálkodó szervek (állami vállaltok,
gazdasági társaságok) b) állami intézetek c) egyéb állami munkaszervek.
1.4. A közigazgatás felépítése
Az állam védelmét, zavartalan működését biztosító rendszerben, meghatározó
szerepet tölt be a védelemre felkészült és működőképes államszervezet, más néven a
közigazgatás szervezetrendszere. Alapvető funkciója a törvényhozó szervek által
meghatározott feladatok, közhatalommal történő végrehajtása: ezek közé tartozik, a
jogalkotó, hatósági jogalkalmazó tevékenység és közszolgáltató feladatok ellátása.
A közigazgatás rendszerének, két fő pillére, az önkormányzati igazgatás és az
államigazgatás. Az önkormányzati igazgatás, nem tárgya a dolgozatnak – bár a szerző,
több mint egy évtizedes, köztisztviselői múlttal - munkaviszonnyal rendelkezik – így,
csak említés szintjén kerül bele a dolgozatba, melynek további részeiben, az
államigazgatás elemei kerülnek elemzésre.
Az államigazgatás jellemzői: hierarchikus rendszerben, állami feladatokat ellátva
(országos közügy), felettes szerv felügyeletével, igazgatási elemeket felhasználva,
önálló költségvetéssel rendelkezve, az állami vagyont kezelve működnek. A
közigazgatás felépítése az 1. sz.ábrán látható.
11
1.számú ábra: A védelmi igazgatás helye a közigazgatásban
Az ország védelemét, működését biztosító tevékenységek rendszere, olyan komplex
feladat, intézmény és szervezetrendszer, amely valamennyi, a rendszert alkotó
közreműködő részvételét igényli ahhoz, hogy a feladatellátás eredményes legyen. Ezért
a szervezetek között intenzív együttműködés, szakmailag átgondolt munkamegosztás,
jól elhatárolható felelősségi területek kijelölése szükséges.
1.5. A védelmi igazgatás rendszere
A védelmi Igazgatás, a közigazgatás részét képező feladat és szervezeti rendszer,
amely az állam, védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, e feladatra kijelölt
közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenysége. Magában
foglalja az alaptörvényben szabályozott különleges jogrendre: honvédelmi, polgári
védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság ellátási feladatainak
ÁLLAMIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁS
ÖNKORMÁNYZATI
IGAZGATÁS
VÉDELMI IGAZGATÁS
HONVÉDELMI
IGAZGATÁS
KATASZTRÓFAVÉDELEM
VÉDELEMGAZDASÁGI
TERVEZÉS
12
tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek
összességét.9
Magyarországon a centrális vezetésű, hierarchikus felépítés jellemzi az
államigazgatáson belül, a védelmi igazgatás elemeinek működését. A katonai mintára
felépülő szervezés, a különféle veszélyek fennállása esetén, a gyors reagálást hivatott
elősegíteni. A rendszer sajátossága, hogy tervezési sémák kidolgozásával és rendszeres
begyakorlásával, állandó készenlétben funkcionál. A védelmi igazgatás az ország
védelme érdekében összefogja a társadalom erőit és az ország civil rendszereinek is
meghatározó eleme. A mindenkori védelmi felkészítést irányító, szervező és koordináló
kormányzati – közigazgatási rendszer.
Az utóbbi évtizedekben, a katonai jellegű fenyegetettség, ezek elleni védekezés,
eltolódott a természeti és társadalmi eredetű védekezések irányába. A katonai
fenyegetettség – a politikai konszenzusok hatására – lecsökkent, helyébe a terrorizmus,
a migráció, a szervezett bűnözés és a természeti csapások elleni védekezések kerültek
előtérbe. A védelmi igazgatás elemei közül, ez nagyobb feladat és hatáskör kiterjesztést
jelentett a rendvédelmi szervek irányába. Mivel az országot kívülről érintő
fenyegetettség mértéke lecsökkent, határaink és területi védelmünk helyett, a belső
védelmünk lett a legfontosabb szempont (lásd: a határőrség megszüntetése, illetve
beleintegrálása a rendőrségbe), a védelmi igazgatás feladatrendszerén belül. Az ország
belső védelmét ellátó szervezeteket, rendvédelmi szerveknek nevezik.
1.6. Rendvédelem
Mi is az a rendvédelem? Egységes definíciója nincs, csak szakágankénti törvényi
szabályozású, eltérő szemszögből vizsgált, egyes elemeire ráilleszthető, érvényes
megfogalmazások vannak. Amelyek nem fedik le az egész rendvédelmi területet, vagy
nem alkalmazhatóak minden rendvédelmi szervre. A rendvédelem kifejezés, a múlt
század utolsó évtizedében került bele a magyar hivatalos szóhasználatba. Egységes
definíció nincs a kifejezés értelmezésére, csak a törvényekben nevesítik a rendvédelem
fogalmat, a megfelelő célterületük vonatkozásában.
9 Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó különszáma Budapest (2011 április
25.) 5. – 52.o.
13
A rendvédelem alatt, az ország belső fegyveres védelme értendő: ami egységes,
hivatásos szolgálati jogviszonyú, fegyveres egyenruhás szerveket takar. A fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.éviXLIII.
törvény (továbbiakban: HSZT), az első paragrafusának 1. pontjában rögzíti, a
rendvédelem körébe tartozó szerveket. „(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a
rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet),
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e
törvény alkalmazásában, a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos
állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és
társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”10
A törvény alkalmazhatósága, már itt
megkérdőjelezhető, hiszen a fegyveres kitétel nem igaz a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv kötelékébe tartozó hivatásos tűzoltókra, hiszen nincsenek felszerelve sem
központilag, sem egyénileg, rendszeresített fegyverrel (az értelmezés szövege a
lőfegyver, maroklőfegyver viselésére vonatkozik), vagy a fegyveres rendvédelem
jellegéből adódó, bármilyen eszközzel. (Itt meg kell jegyezni, hogy a 2006. Októberi
tömegdemonstráció idején, a hatalmon lévő kormányzatnak szándékában állt az MTV
székház elleni „ostromnál”, a tűzoltóautó vízágyúját - mint tömegoszlató fegyvert -
bevetni, de az eszközök használatából – szerencsére – nem lett semmi).11
A rendvédelem az ország működését, törvényes rendjét hivatott védeni, azokkal a
szervekkel, melyek hivatásos állományúak. A közrend és közbiztonság védelme
érdekében, gyűjtőfogalomként célszerű használni a rendvédelem kifejezést, hiszen a
nevesített rendvédelmi szervek mellett a katonaság szervezete is elláthat rendvédelmi
feladatokat (1.5. fejezet: Alaptörvény: különleges jogrend). Amire, sajnos gyakori
példával szolgálnak a természeti csapások okozta veszélyeztetettségek esetén a
katonaság bevetése. Nyilván elsősorban a technikai eszközöknek kezelésével,
igénybevételével kapcsolatosan kerülnek szóba, de a közrend és közbiztonság
fenntartása miatt is bevethetőek. A rendvédelem - a védelmi igazgatás részeként - az
államigazgatás szervezetrendszerébe tartozik. Ebből következik, hogy állami
10
1996. évi XLIII törvény – A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 11
A megjegyzésnek hiteles forrása nincs. Lehet, hogy csak feltételezésen, pletykán alapuló hír volt
csupán. A témához, csak a fegyver, mint rendvédelmi eszköz értelmezése kapcsán került említésre
14
feladatként, a közrend és közbiztonság érdekében fenntartott szerveken keresztül
funkcionál.
A hivatásos állományúak alkalmazásával, katonai mintára felépülő szervezetekkel, a
biztonságot fenntartó, ennek érdekében végrehajtó, esetleg kikényszerítő eszközök
alkalmazásával felruházott, önálló feladat, de összekapcsolható hatáskörrel rendelkezik.
A védelmi igazgatás - ezen belül is a rendvédelem szerveinek - a biztonság általános
érvényű fenntartása a legfontosabb feladata.12
1.7. Biztonság
A biztonság alapvető emberi jog, amely az erőszakmentes, boldog élet lehetőségét
garantálja, de egyben a jövőbeni fejlődés legfontosabb záloga is. Az állam e célra
létrehozott és működtetett szervekkel, köteles biztosítani állampolgárai számára a
stabilitás megteremtését, a tényleges fegyveres erőszak megszüntetésén túl a
humanitárius katasztrófa kialakulásának megakadályozását, és az ipari – természeti
katasztrófák elleni védekezést és hatékony beavatkozást is. „A Magyar Köztársaság a
biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai
tényezőkön túl magába foglalja, a széles értelemben vett biztonság egyéb – gazdasági és
pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint
nemzetközi jogi – dimenzióit is. A globális kihívások, a nemzetközi politikai-gazdasági
kölcsönös függőség, a technológiai fejlődés világában az euro - atlanti térség biztonsága
oszthatatlan.13
A Magyar értelmező kéziszótár szerint: a biztonság „… valamely dolog
veszélyektől vagy valamely bántódástól mentes, zavartalan állapota”.
A biztonság értelmezésének, tehát egy olyan objektív állapotot lehet érteni, amelyben
az állam és az államot alkotó állampolgárok számára, a normális életet és az élet
feltételeit veszélyeztető hatások, nem, vagy csak elhanyagolható, ezáltal kezelhető
módon jelentkeznek. Ez már magában foglalja a biztonság célját is, hogy a társadalmi
szuverenitás és egyéni függetlenség, szabadság, biztosított legyen.
12
Szikinger István - Rendvédelem Nemzetvédelmi egyetemi jegyzet 2009 2.o. 13
Friedmann Viktor - Globális felelősség: Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési
tevékenységben Corvinus Külügyi és Kulturális egyesület Budapest 2008 26.- 61.o.
15
A biztonság alapvető területei: társadalmi, politikai, katonai, gazdasági,
közbiztonsági és az informatikai biztonság.
Magyarország, külső és belső biztonságának megteremtésében és fenntartásában az
államigazgatás alá tartozó szerveknek kiemelt szerepe van. Mára a külső biztonság
szerepe, nem vált olyan fontossá, hogy ennek érdekében jelentős létszámú hadsereget
kellene fenntartani. A belső biztonságot sem fenyegeti olyan szintű veszély vagy válság,
aminek érezhető, fokozott felkészítést igénylő előjelei lennének. Mára az államot alkotó
egyének, csoportok biztonsága helyeződött az előtérbe. A lokális biztonság szavatolása,
az élet és anyagi javak biztonsága, biztosítása érdekében az állampolgárok elvárják az
állam rendvédelmi szerveitől, a biztonságuk megőrzését és védelmét. Az
államigazgatáson belül a rendvédelmi szervek feladata, az egyének, csoportok, élet és
vagyonvédelme. A rendvédelmi szervek közül a katasztrófavédelem szervezete hivatott,
a nem belátható, előre nem tervezett, élet és anyagi javakban keletkezett és a
biztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetekben, segítséget nyújtani és helytállni.
16
2.FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TŰZOLTÓSÁG
KAPCSOLATRENDSZERE
A katasztrófavédelem két fontos területe: a lakossági felkészítés és a lakossági
védelem. Hiszen minden állampolgárnak joga van, a lehető legteljesebb mértékben
megismerni az őt körülvevő veszélyeket, azok elkerülésének módjait, a
veszélyhelyzetben indokolt magatartási szabályokat, intézkedéseket. Ugyanakkor azt is
tudniuk kell, hogy milyen kötelezettségeik vannak a veszélyhelyzetek megelőzése és a
kezelése során.
2.1. A katasztrófavédelem szervezetének létrehozása
A rendszerváltozást megelőző időszakban, amikor - a hidegháborús elveket követve -
, nagy létszámú, komoly költségvetési tételt jelentő néphadsereget tartott fenn az állam,
a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés megoldott volt. Nem jelentett
különösebb problémát szavatolni az állampolgárok biztonságát. Az állam, hadserege és
fegyveres rendvédelmi szervein keresztül, komoly erőket és eszközparkot
tudott”csatasorba állítani”, a katasztrófahelyzetek felszámolására és a kialakult
helyzetek kezelésére. A rendszerváltozás után, a hadsereg létszáma drasztikusan
lecsökkent, a sorkatonai szolgálatot folyamatos rövidülés (18, 12, 9, 6 hónap) után
megszüntették.
A fegyveres rendvédelmi szervek közül a munkásőrség, teljesen megszűnt létezni. A
munkásőrség, speciális testület volt a kommunista rezsimben. A félkatonai mintára
létrehozott szervezet, több tízezer tagból állt (pontos adatokra vonatkozó információk
nehezen hozzáférhetőek vagy hiányosak), feladatuk a katasztrófahelyzetben és egyéb, a
társadalmi rendet, békét veszélyeztető szituációkban, a hivatásos állomány kisegítése
volt. Egyes hírek, de nem bizonyított források alapján, köztudott volt, hogy kb. 20000
és 30000 darab közötti maroklőfegyver volt kiosztva a munkásőrség tagjainak. Emiatt, a
békés rendszerváltás nagy kérdése, félelme volt, hogy önként visszaszolgáltatják-e a
fegyvereiket a munkásőrök. Szerencsére visszaszolgáltatták, így a békés rendszerváltás
folyamatának egy rizikófaktora elhárult.
A katasztrófák elleni hatékony védekezés szükségességét, egy - egy nagy hatású
hazai vagy külföldi káresemény, veszélyhelyzet újra és újra reflektorfénybe állította. A
katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés szabályozásával,
irányításával, finanszírozásával kapcsolatos feladatokat meg kellett oldani. A
17
tűzoltóság, csak gyors segítségnyújtásra volt felkészülve. A hosszantartó problémák
kezelése összetettebb megoldást kívánt. A tűzoltóság és a polgári védelem országos
parancsnokságát 1993 júniusában összevonták, amit az alkotmánybíróság
alkotmányellenesnek minősített. Ezért, 1996. január 1. után különvált a tűzoltóság és a
katasztrófahelyzetek, háttér és szervezési munkáiban résztvevő polgári védelem. Az
egységes katasztrófavédelmi - elhárítási rendszer kialakítását több tényező hátráltatta.
Egyes katasztrófatípusoknak, mint például az árvizeknek, járványoknak, tűzeseteknek,
már több évtizede megfelelő „gazdájuk” volt, szabályozási rendszerük,
szakembergárdájuk, szakfelszereléseik képessé tették őket, a hatáskörükbe tartozó
katasztrófák kezelésére. Más katasztrófatípusok pedig, mint a földrengések,
földcsuszamlások, viharok, hófúvások, „gazda” és szabályozás nélkül maradtak. A
hadsereg lényegében megszűnt, az állami nagyvállatokat privatizálták, így nehézkessé
vált a technikai és szakképzett személyi bázist mozgósítani. A katasztrófavédelem
anyagi, pénzügyi alapjait sem a központi költségvetés, sem az önkormányzatok nem
tudták megteremteni. A biztosítok és a pénzintézetek többnyire elzárkóztak, a
nemzetközi segélyprogramok pedig, csak konkrét események alkalmával, legfeljebb
humanitárius tevékenységet végeztek.
A gyors reagálási képesség visszaállítása érdekében az ezredfordulóra, az állami
vezetés létrehozta, a Katasztrófavédelem szervezetét és a parlament elfogadta az 1999.
évi LXXIV. törvényt: A katasztrófák elleni védekezésről, irányításáról, szervezetéről és
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésről. Elfogadásával egy
időben az 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról (HSZT), Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a
tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. Törvény és a Polgári védelemről szóló 1996.évi
XXXVII. törvény, hatályban maradt.
2.2. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata
A katasztrófavédelem célja, hogy hatékony megelőzéssel és gyors, eredményes
beavatkozással, garantálni lehessen a társadalom egészének biztonságos mindennapjait.
Katasztrófaveszély: az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott veszélyhelyzetet
megelőző olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet
számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ez által
veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
18
A katasztrófavédelem fogalma: A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon
tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési,
tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége. Amelyek a
katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző
okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi
javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés
végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.
A katasztrófák elleni védekezés struktúrája szerint, a védekezés megvalósulhat a
választott tisztségviselők feladatain keresztül, együttműködéseken keresztül és a
hivatásos állományúak szabályozásain keresztül. A választott tisztségviselői körbe
tartozik az állami vezetés, a legfelsőbb irányítói, koordináló feladat és hatáskörrel
ellátva. A hierarchikus struktúrában, következő elem a szaktárca (Belügyminisztérium),
majd területi és helyi szinten valósul meg a katasztrófavédelmi védekezés. Az
igazgatási elemek kapcsolata, szigorúan szabályozott, vertikális elrendezésű. A
kormány: végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb irányítását, a Kormányzati
Koordinációs Bizottság összehangolja a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos
tevékenységét; összehangolja a Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési
tevékenységét. A belügyminiszter felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi
szervezetek működtetéséért. A területi szint, ami régiós szintekről megyei szintekre
tagozódott, megyei kormányhivatalok (Borsod – Abaúj – Zemplén megyében Demeter
Ervin vezeti a kormányhivatalt) vezetésével, a járási szintek és helyi (települési) szintek,
már a helyi sajátosságok és veszélyeztetettség alapján irányítva működnek.
2.3. A katasztrófavédelem központi irányítási rendszere 2012.-ig
A katasztrófavédelmi tagozódás az igazgatási elemek összehangolásával, a
közigazgatás rendszerének két fő pillérére épül: az önkormányzati igazgatás és az
államigazgatás feladatai katasztrófavédelmi feladatok ellátásánál, közösen
szabályozottak és bevonják az együttműködési megállapodások értelmében, a
magánszféra elemeit is. Így a védelmi igazgatás rendszerén belül a katasztrófavédelem,
országos és helyi szintekre lebontva működik. Lehetővé téve a gyors, hatékony
védekezést és kárelhárítást.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjain keresztül valósul meg, a védekezés és
komplett feladatellátás szakmai irányítása. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv
19
államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos
állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak.
A katasztrófavédelem hivatásos és önkéntes szerveződések irányítói, szakmai
felügyeleti, a tevékenységet segítő és közvetlen utasítási joggal rendelkezések
ismertetése a 2. számú ábrán látható. 2000.január.1.-től – 2011.december. 31.-ig ebben a
szervezeti formában működött hazánk katasztrófavédelme. Az ábrán látható, hogy
2012.-ig, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az önkormányzatok irányítása és
fenntartása alá tartoztak.
20
2.számú ábra: A katasztrófavédelem szakmai szintjei
Irányítás:
Szakmai felügyelet:
Tevékenység segítése:
Korlátozott közvetlen utasítási jog :
KÖZTESTÜLET
Létrehozója
Önkormányzat és
tűzoltó egyesület
FENNTARTÓ
(gazdálkodó szerv)
A TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZAT
Tűzoltó
egyesületek
Hivatásos önkormányzati
tűzoltóság
(HÖT)
Önkéntes tűzoltóság
Létesítményi tűzoltóság
Katasztrófavédelmi Oktatási
Központ(KOK)
Repülőtéri Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Országház Tűzoltó
Parancsnokság
TERÜLETI KATASZTRÓFAVÉDELMI
SZERV
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (MKI)
KÖZPONTI KATASZTRÓFAVÉDELMI
SZERV (OKF)
KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT
FELELŐS MINISZTER (BM)
21
2.4. A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.-ig
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) a Hivatásos
Önkormányzati Tűzoltóságok (továbbiakban: HÖT) tekintetében (2011. December 31.-
ig) a szakmai felügyelettel rendelkezett. Javaslattételi, egyetértési lehetősége volt a
Tűzoltóságok létrehozására vagy megszüntetésére, rendkívüli készenléti szolgálat
elrendelésére és a fejlesztési tevékenység koordinálására. A 2. számú ábrán látható
jogosultsági, irányítási és hatásköri viszonyok széttagoltsága miatt, valamint rendszer
egyenlőtlenségei és a megnövekedett feladatok ellátása érdekében, a katasztrófavédelem
vezetői, strukturális változásokat szorgalmaztak.
A változások szakmai igényét, legjellemzőbben a megyei Katasztrófavédelmi
igazgató és a városi tűzoltóparancsnokkal szembeni, rosszul szabályozott munkáltatói
jogviszony a legjobb példa. A HÖT parancsnok felett, a munkáltatói jogkör gyakorlója
az önkormányzati képviselő - testülete volt 2011. december. 31.-ig. Addig a megyei
igazgató, bár javaslatételi lehetőséggel rendelkezett a parancsnok kinevezésével és
felmentésével kapcsolatban, de a városi Tűzoltóparancsnok személyéről az
önkormányzat képviselő - testülete döntött. Így a szakmai vezetés, irányítás folyamata
megtört. Hiszen könnyen előfordulhatott, hogy a képviselő - testület - amelyben elvétve
fordult elő képzett tűzoltó vagy katasztrófavédelmi szakember – határozott, a
parancsnok kinevezéséről vagy felmentéséről. Itt az önkormányzat, mint fenntartó és
munkáltató, eltérhetett a tűzoltóparancsnokra gyakorolt hatásköre miatt, a szakmai
kívánalmaktól. Ezzel párhuzamosan, a tűzoltóparancsnok is kialakíthatott egy olyan
állapotot, melyek hatására a szakmai irányvonal, háttérbe szorulhatott.
A rendszerváltozás utáni évektől, 2012.-ig tartó önkormányzati ciklus a tűzoltóságok
fenntartásában - az állami normatíván kívül -, lehetőséget adott a helyi tűzoltóságok
támogatására, anyagilag és egyéb szempontok figyelembevételével. Az önkormányzati
fenntartás, alapvetően jó elgondolás volt, ám az önkormányzatok gazdasági helyzete és
a gazdasági környezet, egyenlőtlenné tették a tűzoltóságok működésének biztosítását.
Az országban 96 db. HÖT (2012.01.01.-ig érvényes adat) tűzoltóságai
gazdálkodásában, s ezáltal a működésében, jelentős minőségi különbségek keletkeztek.
A tehetősebb önkormányzatok korszerű felszerelésekkel, komfortosabb elhelyezési
körülményekkel tudták biztosítani a tűzoltóságok működését. Ugyanakkor, voltak olyan
önkormányzatok, melyek a pénzügyi nehézségeik miatt, az állami normatívát időnként
22
visszatartották, vagy nagy adósságállományuk miatt, kevesebb pénzt utalt számukra a
MÁK (Magyar Államkincstár), így előfordulhatott, hogy 2011 tavaszán, egy B-A-Z
megyei - régen a csokoládégyártásáról híres - város tűzoltói, nem kapták meg időben a
havi járandóságaikat. Az államtól térítésmentesen megkapott tűzoltóság által használt
ingatlanokra és területeikre, pedig hiteleik miatt jelzálog került, ezzel anyagilag és
morálisan is ellehetetlenítették a tűzoltóságokat és a teljes személyi állományt.
2.5. Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.január.01.-től
A 2012. Január. elsejével megvalósult feladatvállalással, az állam átvette az
önkormányzatok kötelezően előírt feladataikból a helyi szintű tűzvédelmet,
megszüntetve az egyenlőtlenségeket és államosítva a tűzoltóságokat. 2012. január 1.
napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltóságokká alakultak át. Az
állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a fővárosban a kerületek miatt használatos
kifejezés: tűzőrségek) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, általános jogutódja lett.
A szervezeti struktúraváltozások, - gazdasági és szakmai irányítással -, létrehozta a
katasztrófavédelem egységét. Az OKF a szakmai, gazdasági és humán erőforrások
feletti rendelkezéseit, irányítását és koordinálását, ellenőrzését, a területi szintet vezető,
megyei igazgatók kezébe helyezte. Így a megyék hivatásos munkavállalóival és a
szerveknél dolgozó, egyéb jogállású munkavállalókkal lezajlott elbeszélgetések
kapcsán, tisztázódtak a szervezeti viszonyok. Az új rendszerben a hivatásos tűzoltó
parancsnokságok, a katasztrófavédelem helyi szerveként működtek tovább. A
gazdálkodást a megye koordinálta és felügyeli. Kiküszöbölve az előző rendszer hibáját,
amikor az önkormányzat, egy közbülső lépcsőt képezett a normatíva eljuttatásában, ha
az eltérő adottságú, támogatottságú tűzoltóságok fejlődéskülönbsége miatt,
kialakulhatott a veszélyeztetett feladatellátás. A szervezeti és gazdasági változások,
valamint az államosítás egységeként, megszűntek a megyei tűzoltóságok közötti
működési és fenntartási különbségek. Egységes lett a gazdálkodás, a beavatkozások erő
- eszköz igénye, központilag koordinált lett és összességében megvalósulhatott, a helyi
szintek megfelelő védelmének rendszere. Az államosítás utáni irányítói, felügyeleti és a
23
tevékenységet segítői hatáskörök változásai, a 3. számú ábrán láthatóak. Az
„államosítás” miatt, a korlátozott közvetlen utasítási jog, kikerült a rendszerből. 14
3.számú ábra: A katasztrófavédelem szakmai szintjei
Irányítás:
Szakmai felügyelet:
Tevékenység segítése:
14
2011. évi CXXVIII. törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról
KÖZTESTÜLET
Létrehozója önkormányzat és tűzoltó
egyesület
FENNTARTÓ
(gazdálkodó szerv)
A TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZAT
Tűzoltó egyesületek
Hivatásos Tűzoltóság
Hivatásos
Önkormányzati
Tűzoltóság
Létesítményi tűzoltóság
Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Országház Tűzoltó Parancsnokság
TERÜLETI KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
KÖZPONTI
KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV (OKF)
KATASZTRÓFÁK ELLENI
VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER
(BM)
24
2.6. A Tűzoltóság szervezeti struktúrája 2012.-ig
Az egységes elvű, önálló jogi kategorizáltság szerint felépített rendvédelmi
szervként, de szigorúan szabályozott, alá-fölérendelt viszonyokkal, meghatározott
szakmai időbeosztással és függelmi rend szerinti feladatköri felelősséggel irányított
rendszerben működött, a tűzoltóság szervezete 2012.-ig. A Tűzoltóparancsnok vezetése
alá tartozott a tűz megelőzési osztály, gazdasági osztály és a műszaki mentési osztály.
Az osztályok teljes személyi állománya és a titkárság hivatala. A munkáltatói jogkör
gyakorlója a parancsnok volt. A Tűzoltóság tevékenységét - mint önálló gazdálkodást
folytató szerv -, helyben kiadott intézkedések: Szervezeti működési szabályzat
(SZMSZ) és Szolgálati rend (SZR) szabályozták az önkormányzati rendszerben. Az
SZMSZ-ben megtalálható a HÖT szervezeti felépítése, létszáma, osztályai, vezetői
szintek, feladataik, működési, illetékességi besorolások, Az SZMSZ -, mint bármely
más gazdálkodó szervezetnél - az alapítás, feltételek, jogi szabályozások, strukturális,
működési feladat együttest összefoglaló irat. Az SZR a szakmai rendszer, törvényi
szabályozását követve íródik. Az egyéb helyi szabályozású parancsnoki intézkedések, a
belső szabályozás eszközei. A 4. számú ábrán látható a Miskolci HÖT szervezetének,
vezetési struktúrája 2012-ig.
4.számú ábra: A Miskolci HÖT szervezeti felépítése (2005-2012)
TŰZOLTÓPARANCSNOK
TITKÁRSÁG
Tűzoltási és Műszaki
Mentési Osztály
Híradó ügyeleti csoport
Gazdasági Osztály
Tűzmegelőzési
Osztály
Szolgálat-
parancsnok
Szolgálat-
parancsnok
Szolgálat-
parancsnok
Készenléti Szolgálati
Csoport”C”
Készenléti Szolgálati
Csoport “A”
Készenléti Szolgálati
Csoport”B”
25
Az ábrán látható, hogy a Tűzoltóparancsnok felelős a teljes személyi állományért,
gazdasági és szakmai irányításért. A hierarchia és a feladatok eloszlása, vertikális
szintjei jól szemléltethetőek a tagozódáson. A titkárság közvetlenül a
Tűzoltóparancsnok irányítása alá tartozott, elkülönülve a többi szervezeti egységtől. A
tűzmegelőzési osztály végezte a létesítéssel – használattal (engedélyezési, hatósági,
szakhatósági, tűzvizsgálati), s az ezekkel kapcsolatos eseményeket, feladatokat, hivatali
idejű (8 órás) munkarendben. Kivételt képezett a tűzvizsgálat ügyeleti ellátása, ami heti
bontásban, hivatali munkaidőn túli készenlétet jelentett a tűzesetek hatósági
vizsgálatával foglalkozó tűzoltóknak. a gazdasági osztály – mint bármely más önálló
költségvetéssel rendelkező egység -, a gazdasági tevékenység komplett irányításáért
felelt. Tagjait alkothatták hivatásos és egyéb jogállású alkalmazottak is. A szakmai
vonal – kizárólag hivatásos állományú, szakképzett tűzoltók – a tűzoltási és műszaki
mentési osztály irányítása alá tartozott. Miskolc és működési területének, lakosainak
élet és vagyonbiztonságát védelmező, készenléti szolgálatot ellátó tűzoltói munka
kapcsán, három csoportra bontva, 24/48 órás (A, B, C csoportok) munkarendben
szolgálatot teljesítő tűzoltók végezték. Egy – egy csoportban, átlagosan 45 fő tűzoltóval,
két laktanyában (Miskolc Dózsa Gy. 15., Diósgyőr Kerpely A. 12.) látták el készenléti
feladataikat.
2.7. Miskolci Tűzoltóság szervezeti struktúrája napjainkban
Az állami tűzoltóságok megalakulásainak időpontját az alaptörvényhez kellett
igazítani. A 2012. Január. elsején az állam átvette az önkormányzatok, kötelezően előírt
feladataikból a helyi szintű tűzvédelmet, államosítva a tűzoltóságokat. 2012. január 1.
napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakultak át. Az
állami tűzoltóság a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, általános jogutódja lett.
A szervezeti változások, gazdasági és szakmai irányítással, átalakították a
katasztrófavédelem irányítási, felügyeleti rendszerét. És a szakmai, gazdasági és humán
erőforrások feletti rendelkezést, irányítást a B-A-Z megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság megyei igazgatójának kezébe helyezte. Az új rendszerben a hivatásos
tűzoltó parancsnokságok, a katasztrófavédelem helyi szerveként működtek tovább. A
gazdálkodást a megye koordinálta, kiküszöbölve az előző rendszer hibáját, amikor az
önkormányzat egy közbülső lépcsőt képezett a normatíva eljuttatásában. Ha az eltérő
adottságú, támogatottságú tűzoltóságok fejlődéskülönbsége miatt, kialakulhatott a
26
veszélyeztetett feladatellátás. A szervezeti és gazdasági változások, valamint az
államosítás egységeként, megszűntek a megyei tűzoltóságok közötti működési és
fenntartási különbségek. Egységes lett a gazdálkodás és a káreseti beavatkozások erő -
eszköz igénye. Központilag koordinált lett és összességében megvalósult a helyi szintek
megfelelő védelme. A megye kilenc tűzoltósága, megmaradt hivatásos tűzoltó
parancsnokságnak (HTP). Élükön megmaradtak a Tűzoltóparancsnokok. A kilenc
tűzoltóságot, négy kirendeltségbe (Miskolc, Tiszaújváros, Encs, Kazincbarcika)
rendezték, élükre kirendeltség – vezetőket (a városi parancsnok és a megyei igazgató
közötti, vezetői pozícióban) nevezett ki a megyei igazgató.
Feladatuk volt a működtetés biztosítása. A meglévő osztályok vezetői főfelügyelők
lettek és megalakult, egy új szervezeti osztály. Iparbiztonsággal (veszélyes anyagokkal,
szállítással, felügyeleti jogkörrel) kapcsolatos feladatok ellátására. A változások a
vonulós tűzoltókra nézve, nem voltak mélyrehatóak az alapfeladatok ellátását tekintve.
A strukturális változások, inkább a középvezetői szinten éreztették jobban a hatásukat.
A változások vezérlő elve az volt, hogy egységeses is és hierarchikusan is szabályozott
legyen a rendszer.
Az államosítás és a változások, átalakítások, új korszak kezdetét jelentették, az
integrált katasztrófavédelemben elhelyezkedő hívatásos állományú munkavállalóknak.
Az államosítás, fenntartói rendszerek és változó jogviszonyok, nemcsak egyszeri
eseményként jelentkeztek a Miskolci tűzoltóság történetében. A város a tűzoltósága
megalakulása óta - és kiváltképp a rendszerváltozás utáni bő 20 évben – jelentős
változásokon ment keresztül. A Miskolci tűzoltóság rövid történetét, fenntartói
viszonyait, szervezeti változásait és a tűzoltókat szervesen érintő átalakításokat -
mélyebb, már helyi szintű, speciálisan a szolgálati jogviszony elemeit bemutatva -, a
következő fejezetben ismertetem.
27
3.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI
Ebben a fejezetben a készenléti szolgálati csoportok tagjait, a tűzoltókat mutatom be.
A munkavállalás feltételeit, összetevőit, napi tevékenységeiket, a szolgálati jogviszony
speciális elemeit és a civil állampolgárok számára „misztikus és kicsit rejtélyes”
alapfeladataikat ismertetem, kiemelten a Miskolci tűzoltóság vonatkozásában.
3.1. A Tűzoltó
A világon sokféle munkavégzés, s hozzá kapcsolódó munkafolyamat létezik. Az
ember, végzettségének megfelelően válogathat közöttük. Általában véve, vannak fizikai
vagy szellemi munkák és olyanok is, amelyek e kettőt ötvözik. A tűzoltók munkája az
utóbbira hasonlít leginkább. Fontos, hogy egy tűzoltó megfelelő szellemi szintű
szakértelemmel rendelkezzen, ugyanakkor az is ugyanolyan lényeges, hogy fizikailag is
- bizonyos mértékben - az átlag felett kell teljesítsen. Egy tűzoltóságon, azonban nem
csak kimagasló fizikumú és kiváló szellemi képességekkel megáldott emberek
dolgoznak (teljesítenek szolgálatot). Inkább úgy lehetne őket találóan jellemezni: hogy
átlagos emberek alkotnak, speciális, egyedi létformát megkövetelő közösséget. A
specialitás és egyedi létforma lényege, a feladatellátás nehézségi fokából és a
csapatmunkában történő végrehajtásban rejlik. Ki ebben, ki abban nyújt kiemelkedőt, a
mindennapokban, a készenléti szolgálat ellátása során. Az emberek sokszínű elegye és
sokrétű munkavégzés elvárásai, csoportban való gondolkodást, erős fizikai – szellemi
munkavégzést igényelnek, sokszor komoly pszichés megterhelés mellett. Ebbe a
viszonylag zárt közösségbe, csak meghatározott feltételek, magas szintű és komplex
teljesítése után lehet beletartozni. Tűzoltó az lehet, aki a felvételi követelményeknek
megfelel és a tűzoltóságnak is „szüksége” van rá.
A tűzoltók, napi tevékenységük során, állandó kölcsönhatásba kerülnek más,
többnyire veszélyben lévő emberekkel és mindig újabb helyzetekben kell azonnal
reagálniuk a velük „munkakapcsolatba” lépő eseményekkel. Kapcsolataik célirányos
alakításában, feladataik elvégzésében - társas szerepeink során és a munkahelyen -
meghatározó jelentősége van személyiségüknek. Ez a különleges kötelék, amely
összeköti a tűzoltókat, nem egyszerűen munkakapcsolat, hanem az egyének különféle
módon jelenlévő, de mégis az egy cél eléréséért való küzdés. Hiszen az az ember, aki
életpályául választja a tűzoltói hivatást, fokozottan veszélyeztetett rizikócsoportba
tartozik. Meg kell találnia a hivatás különlegességét, azt az egész életét betöltő tudatot,
hogy ő az emberi életek megmentésére szakosodott. Minden tűzoltó más és más, ahogy
28
minden ember is más, azonban alapvető hasonlóságokat fedezhetünk fel a
„lánglovagokban”15
.Egyfelől folyamatosan tapasztalják, hogy az életet becsülni és
tisztelni kell, mert illékony. Másfelől a munkabeosztásuk révén életük egyharmadát,
állandó veszélyeztetettségnek kitéve, közösen töltik. A tűzoltóság nagy veszélyfaktorú
tevékenységet végző, azonnal bevethető rendészeti szerv, 24/48-as szolgálati
beosztással. Ez utóbbi annyit jelent, hogy 24 óra szolgálat után 48 óra pihenőidő
következik. A tűzoltói szakma erkölcsi elismertségi szintje az egész társadalomban
jelentős. A veszélyesnek minősülő szakmák közötti közvélemény – kutatási
felméréseket, rendre magasan megnyerik a tűzoltók (lásd:4. fejezet). Már a klasszikus
versben is megírta a költő „ Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!...”16
A
tűzoltói hivatás (általános szóhasználat hazánkban. Azokat a szakmákat illetik ezzel a
jelzővel, melyek nagyrészt a rendvédelem elemei, egyéb államilag szabályozott keretek
közötti, többnyire fegyverviselésére jogosító szakmák, illetve az élet védelme vagy
erkölcsileg magasan elismert munkatevékenységeket takarnak.), régóta elismert
szakma, szerte a világban, melynek eredetét, legendás védőszentjét röviden ismertetem.
3.2. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: A Flórián legenda
Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel.
Különösen baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók elűzni a rosszat,
leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az
egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a
"tűz katonájának" kultuszát. Szent Flórián alakjával a világon sok helyen
találkozhatunk. Templomokban, házak falába süllyesztve, köztereken áll a római katona
szobra, aki rocskából önti a vizet az égő ház tetejére. Tűzoltó elődeink védőszentjükként
tisztelték, díszünnepként ülték meg május 4-ét Flórián napját, s a tűzoltók ma is a
személye előtti főhajtással tisztelegnek alakjának. Élete és halála megmintázza azt az
elkötelezett hivatástudatot, melynek alapja a munkába vetett hit és a hagyományokhoz
való ragaszkodás. Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az
emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé.
A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy,
kinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek megőrizték. A Berni Kódex adatait
15 Köznapi – szleng elnevezése a Tűzoltóknak. Lásd: Lánglovagok. hu - internet
16 József Attila: Altató – részlet 1935 02.02.
29
egészíti ki a "Passio St. Florian", a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt
ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született
a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be
légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a
katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben
hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus - szinte kilátástalan helyzetből -
megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus
emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra
adva, megszületett a Flórián-legenda:
"Diocletianus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket.
Ebben az időben a Noricum-parton Aquilius helytartó kormányzott, aki Lorchba
érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához. Florianus
katonái közül is elfogtak negyvenet, kiket hosszú kínzások után tömlöcbe vetettek.
Florianus igazságérzete, emberségessége fellázadt Aquilius kegyetlenkedései ellen,
börtönbe vetett 40 társa mellé állt, magát is kereszténynek vallva. Ezt megtudva a
helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek, ezt azonban Florianus megtagadta.
Ekkor kegyetlenül megkínozták, majd kínpadra feszítették. Végül megszületett az ítélet
és a császár parancsára 304. május 4-én malomkővel a nyakában az Enns folyóba
vetették. A hóhér, aki bedobta megvakult, a folyó megijedt és a holttestet egy kiálló
sziklára sodorta, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Majd a
szent megjelent egy asszonynak és megmutatta a helyet, ahol a holtteste található. A
jelenés után az asszony befogta az igavonó állatokat, az Enns folyóhoz hajtott és
megtalálta a holttestet, amit a pogánytól való félelmében szalmával és lombbal takart le.
Az úton az igavonó állatok úgy kifáradtak, hogy egy lépést sem mentek tovább. Akkor
az asszony fohászkodására egy forrás fakadt a földből, amely még ma is ad vizet. A
felfrissült állatok továbbmentek, majd megálltak azon a helyen, amit a szent megjelölt.
Sietve és titokban temették el. A sírnál számos csoda történt; gonosz szellemeket űztek
ki emberekből, betegek gyógyultak meg és találtak enyhülést. Mindez történt a
Noricum-part közelében Lauriacumban, Diocletianus és Maximian uralkodása idején,
amikor Aquilinus volt a helytartó." Flórián sírja fölé a IX. században oltárt emeltek,
30
majd kolostort építettek. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek
elleni védőszentként is tisztelték.17
1.számú Kép: Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje
2.- 3.számú Kép: Szent Flórián emlékmű a Miskolci tűzoltóság épülete előtt
17
A tűzrendészet fejlődése – BM könyvkiadó Budapest 1986 5 – 53.o.
31
3.3. Tűzoltói munkakör
A hivatásos tűzoltók állományába bekerülő személyeknek, jogszabályban
meghatározott alapvető követelményeknek kell megfelelniük18
, különös tekintettel az
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságra. Munkapszichológiai megközelítésből,
vett idézet szerint: „Mindenfajta alkalmasság vizsgálati modell első lépése a
munkatevékenység, illetve a munkakör ellátáshoz szükséges viselkedésformák
tanulmányozása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha nem ismerjük a kérdéses munka
természetét, akkor a kiválasztás is pusztán véletlenszerűen történhet.”19
Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a váltásos munkarendbe, vagyis a 24/48 órás
munkavégzéssel járó munkakörökbe (vonulós tűzoltói szolgálati beosztásokba), jelenleg
nőket nem vesznek fel. Az indoklás szerint: olyan típusú és mértékű igénybevétel érheti
a szervezetet, ami a nők genetikai adottságait tekintve, attól nagyban eltér és egyedi
veszélyforrásokat hordoz magában.
Vagyis a nők szervezetét érhetik, a tűzesetek – műszaki mentések során a
környezetbe jutó, fel – kiszabaduló gázok, gőzök, egészségre ártalmas égéstermékei,
amelyek utódkárosító (mutagén) hatásúak lehetnek. Ráadásul a megfelelő elszeparálás –
koedukált viszonyok kialakítása, jelentős gondokat okozna. Így a klasszikus értelemben
vett tűzoltó, jelenleg csak férfi lehet, aki a készenléti szolgálat ellátására alkalmazható.
Meg kell említeni, egy kivételt. Magyarországon - a fővárosban -, szolgálatot teljesít
egy női tűzoltó is, de csakis kutyás személykeresési feladatkörben, s az ehhez tartozó
jogviszonnyal. Tűzoltó úrhölgy (a hajadon hívatásos elnevezése) a hivatalos
megszólítása és hivatásos státuszt foglal el, de ő nem vonulós készenléti szolgálatot lát
el, a már említett okok miatt.
3.4. Felvételi eljárás, alkalmassági vizsgálat
A tűzoltóságra bekerülni vágyó jelentkezőknek, többlépcsős szintet kell teljesíteni,
amely felvételi eljárás keretében – három, egymáshoz szervesen kapcsolódó lépésnek
eleget téve – valósul meg. A bekerülés nehézségére utal, hogy olyan szakmákkal
egyenértékű a felvételi nehézsége, mint a TEK: terrorelhárító központ vagy a polgári
18
10/2008. évi (x.30) ÖM rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti, szakmai képzési követelmények
rendezik a hivatásos állományúak képzési előírásait. Az iskolai végzettségek és a betölthető
beosztásokhoz kapcsolódó képesítési követelmények felsorolását, szintjeit találjuk meg a rendeletben. 19
Klein Sándor - Munkapszichológia. 2. Átdolgozott kiadás SHL Hungary Kft. Budapest 2001 229.o.
32
titkosszolgálatok, adott beosztásaiba jelentkezők felvételijénél , lehet hasonló feltételek
és nehézségi szint teljesítése után bekerülni. A tűzoltókra vonatkozó felvételi és
végzettség megszerzésének, lépéseit ismertetem.
3.4.1. Alkalmassági vizsgálat
1. lépés: Az eljárás egyéni, önkéntes jelentkezés előfeltételeként, felvételi kérelem
alapján történik, a honlapon és egyéb fórumokon meghirdetett álláshirdetés után,
önéletrajz eljuttatásával, regisztrálják a jelentkezőt. Egyidejűleg tájékoztatják a felvételi
követelményekről (18. – 37. életévig, cselekvőképesség, magyar állampolgárság,
állandó belföldi lakóhely), felvételi időpontról. Már ekkor, egy rövid ismertető
keretében tájékoztatják a potenciális jelentkezőket, a követelményrendszerről, kiemelve
a kifogástalan életviteli (feddhetetlenség – HSZT 3. melléklete) vizsgálat, kizáró
jellegét (lásd: 2. lépés)..
2. lépés: Fizikai szintfelmérés: Az elmúlt évek átlagából kiderült, hogy sokszoros
túljelentkezés van egy tűzoltói státuszra, ezért az első „szűrés”, mindig a fizikai
felmérő. 2000m futás, helyből távolugrás, felülés, fekvőtámasz, súllyal fekve nyomás és
tériszonyvizsgálat (magasból mentő - szerrel 30 m magasságig felviszik a jelentkezőket,
hogy kiszűrjék az arra alkalmatlanokat), képezik az első szűrést. A fizikailag megfelelt
jelöltekkel – általában a felvehető személyek kétszeresével számolva - nyilatkozatot
íratnak alá, melyben vállalják, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatnak (olyan szintű
nemzetbiztonsági vizsgálat, mely elengedhetetlen a tűzoltói munka során. Hiszen a
tűzoltó egyedi jogkörébe tartozik, a káreseteknél az emberi élet védelme érdekében,
idegen tulajdonú objektumba való behatolás, vagy a közvetlen - közvetett életveszély
elhárítása érdekében végzett épületbontás is) vetik alá őket, hiszen csak feddhetetlen
előéletű, 18. életévét betöltött, Magyar állampolgárból lehet tűzoltó. Ekkor még nem
köteleznek el egy jelentkezőt sem. Ha nem írja alá az említett nyilatkozatot, a
jelentkezését és addigi eredményeit semmisnek veszik és törlik a jelentkezők listájáról.
3. lépés: Egészségügyi, pszichikai és fizikai terheléses laboratóriumi alkalmassági
vizsgálat, ahol egynapos, mindenre kiterjedő vizsgálaton (Belügyminisztérium: (BM)
egészségügyi központi kórház) esik át az idáig eljutott jelentkező. A vizsgálandó
személynek egy kérőlapot kell kitöltenie, amely személy adataira, egészségi állapotára,
betegségeire vonatkozó kérdőívet tartalmaz, amely alapját képezi a további orvosi
vizsgálatoknak. Ez nagyon komoly vizsgálatok egészen alapos és kiterjedt folyamatát
33
takarja. A munkából adódó stressz és egyéb veszélyhelyzetekben, csak a teljesen
egészséges jelöltek léphetnek túl, megfelelt eredménnyel. A felvételi eljárás a fenti
lépések sorrendjében történik. Az egészségügyi felmérésen, már csak azok vehetnek
részt, akik az előző kettőn alkalmasnak bizonyultak. A felvétel során valamely feltételt
kizáró ok (pl. látás - halláscsökkenés, reflexív, fiziológiai jellegű szervi hibák, de akár
egy végtagműtét, illetve régebben még egy tetoválás sem volt megengedett) felmerülése
esetén, az érintett jelentkező nem lehet tagja a szervezetnek, amiről írásban
tájékoztatják, indokolva az elutasítás okáról.
A pszichológiai alkalmasság - vizsgálat részei:
intelligencia teszt,
műszeres, vagy papír-ceruza teszttel történő figyelemvizsgálat,
személyiség kérdőív,
speciális beosztáshoz szükséges képesség vizsgálata,
pályamotivációs kérdőív,
életrajz mutató,
anamnézis (a jelentkező életpályája alapján, eddigi legdöntőbb momentumai)
exploráció. (A környezeti hatásokat, milyen módon éli meg a jelentkező)
Mivel – kiemelten a készenléti szolgálatokat ellátók - tűzoltósági munkára
pszichikailag az a személy alkalmas, aki várhatóan hosszú távon megfelel a munkakör
által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi pályamotivációs
követelményeknek. „Ha folyamatosan, vagy legalább is sokszor kerülünk stresszes
helyzetbe és a testünk sokáig próbál alkalmazkodni, megfelelni ezeknek a kihívásoknak,
a felhalmozott tartalékok felőrlődnek. A legyengült szervezet hajlamosabb lesz a
fekélyekre, szívbetegségekre, és károsodhat az immunrendszer is. Az adrenokortikális
rendszer hosszú időn át tartó izgatott állapota károsíthatja az artériákat és a belső
szerveket. Az erős stresszt megélő emberek hajlamosabbak a koszorúér-betegségekre.
Ez különösen igaz azokra a munkahelyekre, ahol az emberek nagy terhelésnek,
felelősségnek, sok szerepkonfliktusnak vannak kitéve, de kevés lehetőség van
34
módosítani a munka sebességén, jellegén, vagy feltételein.”20
Emiatt a pszichológiai
vizsgálatok rendszeressége 50 év feletti életkor esetén évente, 40 év felett 2 évente, 40
év alatt 3 évente kötelező, minden tűzoltóra nézve.
3.4.2. Szakmai modul
A felvételt nyert személyeknek, ha teljesítették a felvételi 3 lépését és a
nemzetbiztonsági – feddhetetlenségi követelményeknek is eleget tettek, tanulmányi
szerződést kötnek az illetékes Tűzoltó – parancsnokkal. Ez által a hivatásos állományba
kerülnek be és az OKJ - 31 861 03 (Országos képzési jegyzék: Tűzoltó I – rendészeti
modul, Tűzoltó II – szakmai modul) által akkreditált, alapfokú tanfolyamot kell
elvégezniük. A jelenlegi jogszabályok szerint, ez a képzési forma, rendvédelmi
alapképzéssel kezdődik. Ennek az az oka, hogy a sorkatonai szolgálatot eltörölték, de a
rendvédelmi jelleg alapkövetelmény és a szervezet rendvédelmi létformáját könnyebb
elfogadni és megszokni, ezért 2 hónapos oktatás keretében ismertetik meg a
munkavállalókkal a rendvédelmi szféra általános, szigorú, függelmi normarendszerét. A
készenléti állományba kerülés alapvető feltétele az alapfokú tanfolyam utáni sikeres
vizsga letétele. A rendészeti alapképzést követően, az ország egyetlen tűzoltókat képző
intézetben (KOK – Katasztrófavédelmi Oktatási Központ), már szakképesítést
szerezhetnek a tűzoltó – jelöltek. 650 órás időtartam alatt, elméleti és gyakorlati képzést
kapnak. Ha itt is sikeresen teljesítették a vizsgafeltételeket, már képzett tűzoltóként
kezdhetik meg, hivatásuk gyakorlását. Szakmai munkájukat a szolgálatparancsnokok és
azok helyettesei közvetlen alárendeltségben végzik, akik felé beszámolási
kötelezettséggel tartoznak.
A hivatásos állományba felvett munkavállaló próbaideje 12 hónap. Ezen időtartamon
belül, a munkaviszony, bármely fél részéről indoklás nélkül megszüntethető. A
próbaidő lejárta után, a tűzoltó határozatlan idejű munkaszerződést köt a
munkáltatójával, vagyis „véglegesítik”. A próbaidejét felügyelő vezetője (mentora)
jellemzést, teljesítményértékelést ír róla, amit a munkavállaló személyi kartonjában
rögzítenek. A gyakorlatban elenyésző, a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetése –
bármely fél részéről – a tűzoltóságon. Ennek oka a munkáltató kiválasztási
rendszerében és a munkavállaló kialakult hivatástudatában keresendő. Itt meg kell
20
Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem - Pszichológia Osiris kiadó
Budapest 1997 433.o.
35
jegyezni, hogy a fluktuáció (pályaelhagyás miatti új munkavállalók) értéke, nem
jelentősebb (évi: 2-3%), a más szakmáknál tapasztaltaknál.21
3.4.3. Időszakos alkalmassági vizsgálat
A munkakörök folyamatos betölthetőségéhez – vagyis hogy adott munkaviszony ne
szűnjön meg -, meg kell felelni az évente ismétlődő, időszakos alkalmassági
vizsgálatoknak is. Ez azt jelenti, hogy a már a rendszerben lévő tűzoltóknak, évente
meghatározott: fizikai, pszichológiai, orvosi - egészségügyi alkalmassági
követelményeket kell teljesíteniük. A követelmények hasonlóak az első felvételt
teljesítők követelményeihez, de korcsoportonként változó pontozási rendszerben (5
korcsoport/életkor/ teljesítményszint szerint), ekkor a megfelelt minősítés elegendő a
beosztás megtartásához. Sikertelen fizikai felmérés esetén, 90 napon belüli, egyszeri
ismétlési lehetősége van, a gyengén teljesítő tűzoltónak. Ha ott sem sikerül megfelelő
eredménnyel végeznie, ez a szolgálati jogviszonya elvesztését jelentheti számára. A
pszichológiai alkalmasság – vizsgálatot, korcsoportonként változó időintervallumban a
beosztáshoz kapcsolódó munkaköri követelményeknek való megfelelés határozza meg.
3.5. A Miskolci tűzoltóság és készenléti csoportjainak bemutatása
Az első magyar írásos emlék, István királyunk idejéből származik, mely szerint a
kötelező vasárnapi templomba járás alól, felmentést kaptak a tűzre vigyázók. A tűz
felügyeletét, oltását évszázadokon keresztül egyletek, karitatív formában, egy – egy
nemes vagy mecénás finanszírozásával végezték. Miskolcon, 1706-ban leégett a teljes
város. Csak két templom és a papszer utcai, mai Herman Ottó múzeumépület maradt
épen a tomboló tűzvészek, sokszor veszélyeztették a lakosság életét, anyagi javait. A
városban 1873-tól, már főállású tűzoltókat alkalmaztak. Az egylet alapításában és
fenntartásában, nagy szerepet vállalt Martin Károly földbirtokos (a mai Martin –
kertváros elnevezés névadója) és Soltész nagy Kálmán tiszti ügyész (később
polgármester). 1890-től a fizetett tűzoltónak intézményes nyugellátás járt, az
özvegyeket, árvákat járulékkal segítették. Később fokozatosan egységesítették a tűzoltó
egylet mintájára fenntartott helyi szervezeteket (pl: Hejőcsaba, akkor önálló község) és
a századfordulóra, egységesen szervezett védelme lett Miskolc városának. Az elmúlt
században, többször volt állami és önkormányzati fennhatóság alatt a tűzoltóság, de
21
Katasztrófavédelem.hu / fluktuáció - internet
36
mindegyik rendszerben, már hivatásos tűzoltókat foglalkoztatva, szervezett formában
működött, az elmúlt 140 évben. 22
Magyarország egyik legjobban veszélyeztetett ipari környezetében fekszik B –A-Z
megye. A területi lebontású, veszélyes technológiával foglalkozó üzemek száma itt a
legtöbb az országban (10 db.). A földrajzi elhelyezkedés, ipar, mezőgazdaság, megannyi
sokféle veszélyforrásként jelentkezik, nagyszámú és összetett feladatokat,
beavatkozásokat igényel a tűzoltóság részéről. Miskolc a megyén belül kiemelten fontos
település, hiszen kulturális, közlekedési, s ezáltal a potenciálisan legtöbb veszélyforrást
jelentő csomópontja a megyének. A Tűzoltóság, mintegy 160 fővel, látja el Miskolc és a
működési, illetékességi területén - a lakosság (35 településen, közel 300 000 ember) -, a
tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait. Miskolc és a hozzá tartozó területeken élők és
értékeik védelmét, az ország legnagyobb tűzoltósága biztosítja, ebben az évben
ünnepelve, 140 éves múltját.
4.számú Kép: Ipar és vegyi veszélyeztetettség magyarországon
22
Közjóért, becsületből – Miskolci tűzoltóság 135 éves évfordulójára megjelentetett kiadvány Akropolisz
alapítvány Miskolc 2008 2. – 23. o.
37
A 24/48 órás, folyamatos készenléti szolgálatot biztosító munkarend, szavatolja
leghatásosabban a gyors segítségnyújtást. A csoportok élén a szolgálatparancsnok áll.
Egyszemélyi és teljes felelőse, egy 24 órás szolgálat során a teljes állomány által
végzett, minden egyes tevékenységért. Ebbe a káresetek, napi programok, képzés,
fejlesztés, hatósági munka egyaránt beletartozik. Felsőfokú tűzoltás – vezetői
(tűzesetek, műszaki mentések alkalmával, vezetői, irányítói jogosultság) képesítéssel
rendelkezik. Tűzoltó tisztként látja el feladatait.
Miskolcon, két helyettese van a szolgálatparancsnoknak. Ugyanolyan képesítési
követelményeknek kell megfelelniük és ugyanolyan felelősségi körben kell értelmezni
őket, mint a szolgálatparancsnokot. Ezek a beosztások is felsőfokú képesítést
igényelnek. Onnan lehet megismerni őket, hogy piros színű sisakjuk van káreseteknél.
A tűzoltófecskendőkön a gépjárművezető melletti (anyósülés) helyet foglalják el. A
további beosztásokhoz, már nem szükséges felsőfokú szakmai végzettség (ezek már
nem tiszti helyek).
A szerparancsnoki beosztás, középfokú (technikus) végzettséget igényel, amely
feljogosítja a tűzoltót, a szolgálatparancsnok - helyettesek helyettesítésére. A különleges
szerkezelők, egy adott gépjármű kezeléséért (magasból – mentő, mentőlétra, daru,)
felelősek. A tűzoltófecskendőn, hátul négy fő tűzoltó foglal helyet, ők a beosztott
tűzoltók.
Ők végzik - a közvetlen beavatkozások során, oroszlánrészt vállalva - a nehéz fizikai
és a nagyfokú stresszel járó munka nagy részét. A tűzoltóságon belül, meghatározott
beosztások vannak és az ezekhez előírt képesítési követelmények határozzák meg, a
tűzoltók helyét, keresetét és felelősségi körét a szervezetben. A szolgálati csoportok
felépítése az 5. számú ábrán látható.
38
A SZOLGÁLATI CSOPORTOK HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE
SZOLGÁLATPARANCSNOKOK
(3fő: A, B, C csoportokban)
SZOLGÁLATPARANCSNOK-HELYETTESEK
(6fő. A, B, C csoportokban)
SZERPARANCSNOKOK
(csoportonként 2 fő)
( nehézgépes vizsga+típusvizsga): KÜLÖNLEGES SZERKEZELŐK
(csoportonként 13 fő)
(C jogosítvány+pav1): GÉPJÁRMŰVEZETŐK
(csoportonként 14fő)
(alap tűzoltói végzettség.): BEOSZTOTT TŰZOLTÓK
(csoportonként 23-30fő)
5.számú ábra: A szolgálati csoportok hierarchikus felépítése
3.6. A tűzoltók napi tevékenységei
A 24 órás szolgálat megkezdése minden nap, reggel 6 órától, másnap reggel 6 óráig
tart. Ekkor a szolgálatot leadó csoport, átadja a felszereléseket, az átvevő csoportnak.
Mivel a tűzoltóautón a felszerelések állandóan rajra vannak, így a tűzoltók, csak az
egyéni védőfelszereléseiket rakják fel az autóra. Ezáltal válik folyamatossá a készenlét
fenntartása. A tűzoltók segítséget nyújtani, a tudomásukra jutott bejelentések alapján
indulnak. A bajban lévők adatainak (mi ég, hol, életveszély van – e, stb.) rögzítése után,
elrendeli az egységek riasztását a diszpécser – szolgálat (híradó – ügyelet). A riasztás:
káresetek felszámolására figyelmeztető fény és hangjelzés. Miskolcon a laktanya teljes
területét behálózó hangszórókból, hangos figyelmeztető dallam és a jelzéssel
egyidejűleg felkapcsolódó lámpák jelentik, a riasztás elrendelését. A káreset jellege
határozza meg a leriasztott, ember – eszköz igényt. Ha a tűzoltók nem tartózkodnak a
laktanyában, rádión keresztül kapják a riasztást.
39
A készenlét abból áll, hogy bárhol tartózkodjanak is, két percen belül, haladéktalanul
meg kell kezdeniük a vonulást. A vonulás: káresethez indulás, a tűzoltóautó és a rajta
elhelyezkedő emberekkel, ami a helyszínre érkezésig tart. A tűzoltók között, már
legendássá vált egy szállóige: „bemegyünk szolgálatba és várjuk a bajt”. A várakozás
nem azt jelenti, hogy 24 órán keresztül, csak ezt végzik.
A tűzoltók szolgálatban eltöltött napjait, napi lebontású terv határozza meg. A
parancsnok feladata az éves kiképzési terv kialakítása. A tervben hétfőtől – szombatig,
kiemelt szerepe van, a káreseteknél alkalmazott eszközökkel történő gyakorlásnak.
Ennek célja, a készségszint megőrzése. Az állampolgárok, amikor egy – egy tűzesetnél,
nemcsak az égő épültbe berontó tűzoltókat, hanem a kisegítő – háttér feladatot végzők
szervezett, összehangolt munkáját is látják, ez mind a sémák begyakorlásának
következménye. A napi programban elméleti, sportfoglalkozás, a működési terület
intézményeinek megismerését szolgáló helyismereti foglalkozások és egyéb
laktanyában elvégzett munkavégzés is szerepel. A munkavégzésbe, a belső – külső
helyiségek takarításától (nincs takarítónő, a tűzoltók tartják tisztán a körleteket), a rend
és állag megőrzéséig, minden hasznos tevékenység megtalálható.
A nap 24 órájában, prioritása van a riasztással egybekötött feladatok ellátásának,
melyek gyakran átírhatják az ütemezési időket és bármilyen más feladatot. Vagyis
teljesen mindegy, hogy melyik napszak vagy helyszín, vagy mi a program, feladat, a
riasztás idejére szüneteltetni kell az addig végzett tevékenységet. Ez alól csak egy
kivétel van, 6 órától a váltás átvételének - lezajlásáig eltelt időben. Ekkor még, a leadós
szolgálat köteles vonulni. Ha a káreset, mégis elhúzódik a váltásidőn túlra, a szolgálatot
felvevő csoport tagjai, lehetőleg minél hamarabb leváltják (már a kárhelyszínen), a még
szolgálatban lévő csoportot. Munkanapokon: hétfőtől – csütörtökig, a hivatali munkaidő
(irodai dolgozók: ügyintézései, ügyfélfogadás) 16:00-ig, pénteken 14 óráig tart. A
hivatali munkaidőn túl, a szolgálatparancsnok hatáskörébe tartozik az idő - és
feladatbeosztás. Egyetlen szempontot kell figyelembe vennie: az állomány részére
biztosítania kell, a nyolc órás pihenőidőt, (ami gyakran a riasztások miatt nem
sikerülhet) és lehetőleg egyhuzamban. Vasárnap és az ünnepnapokon kiképzési szünet
van, a szolgálatparancsnok feladata eldönteni, a napi programot.
40
3.7.A hivatásos állomány különös viszonyai
A közszféra és a versenyszféra, minden fejlett polgári társadalomban elkülönül
egymástól. A konkrét különbségtétel – a már említett - munkafeltételekben és
munkakörülményekben, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakíthatóságában
felismerhető. A munkaügyi kapcsolatok szempontjából, egy 1998. évi keltezésű, Berki
Erzsébet által jegyzett tanulmány szerint: a köztisztviselői státuszban az „elégséges
biztonság – elégséges jog”, a közalkalmazotti státuszban az „alacsonyszintű biztonság –
rosszul korlátozott jog” fogalompárral jellemezhetjük.23
A dolgozatom témáját adó
tűzoltók, sajátos függelmi rendszerben, a végrehajtó hatalomban is egyedi, speciális
helyet foglalnak el. A szolgálati jogviszony jellege szerint: Az állam és a hivatásos
állomány tagja között létrejött, különleges közszolgálati jogviszony.24
A jogosultságok
és a szervezet egyedi rendeltetése indokolja az eltérő besorolást. Magát a munkavégzést
szemlélve, azonban nem különbözik, más állami felügyeleti - fennhatóságú, vagy akár
más rendvédelmi szervtől. A változások, a jogszabályok megváltoztatásával mérhetőek.
A Köztisztviselőkről szóló, 1992. évi XXIII. törvény és a Kormánytisztviselőkről szóló
2010. évi LVIII. törvény helyébe, a Közszolgálati tisztségviselőkről (KTTV) szóló,
2011.évi CXCIX. törvény lépett. Az új Munka törvénykönyve, a 2012.évi I. törvény,
nem mögöttes jogterületként értelmezendő. A törvényi változások, nem érintették a
tűzoltóság alapfeladatait, sem azokat a speciális függelmi viszonyú elemeket, melyek a
HSZT létrejötte óta változatlanok.
A szigorú függelmi rend és a végletekig leszabályozott működtetés, megannyi olyan
elemet tartalmaz, amit sokszor az versenyszférában munkát vállalók számára, nehezen
érthető - értelmezhető. Ezért néhány speciális „elem” ismertetésével igyekszem
bemutatni a „lánglovagok”munkáját.
3.7.1. Függelmi viszonyok
A vertikálisan felépített rendvédelmi szervezetben, a vezető kifejezés használatos. A
mindenkori legmagasabb beosztással járó, adott szervezeti egységben elfoglalt helyet
jelöli. Köznapi megfogalmazásban: a legnagyobb hatalommal rendelkező. „Vezető: aki
kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban teljesít hivatásos szolgálatot,
amelyben a feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére
23
Berki Erzsébet – A köz szolgái Munkaügyi szemle Budapest1998 11.szám 16 – 21. o. 24
Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
(3.§) és a módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény
41
ideiglenesen alárendelt állomány (személy, csoport, alegység stb.) munkájának
irányításáért, ellenőrzéséért vagy a szervezet működéséért is felelős.” (9/1997. (II.12)
BM. rendelet 2.§. c) pontja). A fenti meghatározás alapján ismertetem, a hivatásos
állományúakra jellemző, különös függelmi viszonyokat.
Elöljáró: Aki a szolgálati beosztása alapján - akár ideiglenesen is - a hivatásos
állomány tagja fölé van rendelve. Az elöljárók alárendeltjeikkel szemben parancsadási,
utasítási és ellenőrzési joggal rendelkeznek. Az is előfordulhat, hogy munkáltatói
jogkört is gyakorolnak. Tehát hivatalos felhatalmazással rendelkező, klasszikus
értelemben vett vezetők. Az alá - fölérendeltség szempontjából ez a legerősebb
meghatározó erővel rendelkező viszony, amely független a rendfokozati hierarchiától. A
legmagasabbaktól – legalacsonyabb felé irányuló rendfokozatok: Tábornok – ezredes –
alezredes – őrnagy – százados – főhadnagy – hadnagy – főtörzszászlós – törzszászlós –
zászlós - főtörzsőrmester – törzsőrmester – őrmester (a rendfokozatokat a ruházaton
viselik, ezért azonnal beazonosíthatóak). Nem ritka eset, hogy az alacsonyabb
rendfokozatú elöljáró utasíthatja a magasabb rendfokozatú alárendeltjét. (Például:
hadnagyi rendfokozatú tűzoltóparancsnok elöljárója az őrnagy
szolgálatparancsnoknak,).
Feljebbvaló: A másik félnél, magasabb rendfokozatban álló személy (a szervezetben
elfoglalt helyüktől függetlenül), még akkor is, ha más rendvédelmi szervezet hivatásos
állományú tagja. (Például: a rendőr őrmesternek, feljebbvalója a tűzoltó zászlós.)
Rangidős: Kettő vagy több, azonos rendfokozatú személy közül az, aki az adott
rendfokozatot a leghosszabb ideje viseli (vagyis amelyiküket hamarabb nevezték ki
Például: hadnaggyá, a másik vagy a többi hadnagynál), ha a rendfokozatot egyszerre
kapták, akkor az, aki - életkorát tekintve - idősebb. Emellett rangidősnek nevezik, még
az azonos beosztású vagy azonos helyzetben lévő (pl. egy osztályhoz, tanulói
jogviszonyba tartozó) hivatásosok közül azt, akinek a legmagasabb a rendfokozata.
Fontos szabály, hogy a rangidős elöljáróvá és akár vezetővé léphet elő. (Például: ha
helyettesíti a szolgálatparancsnokot vagy átkerülve egy másik osztályra, az osztály-
vezetőt.)
42
3.7.2. Feladatkiadás
A feladatkiadás határozza meg, hogy az egyes munkavállalóknak, hogy milyen
tevékenységet kell kifejtenie a szervezet céljainak elérése érdekében. Konkrét, érthető
feladatkiadás nélkül, nem képzelhető el a szervezeti munkavégzés. A munkavállalók
feladatait, alapvetően a szervezeti igényeknek, céloknak, alapokmányoknak - ezen belül
is különösen a munkaköri leírások – megfelelő elvárások, jogosultságok tartalmazzák.
A munkaköri leírás, egy meghatározott szolgálati beosztás betöltésének feltételeit
(elvárásait, jogosultságait) részletezi.
A feladatkiadás klasszikus formái:
A tűzoltóságon, két típusú feladatkiadási mód a jellemző. A tevékenység jellege
(gyors cselekvés, segítségnyújtás esetén, nincs idő magyarázatot adni), sokszor
megkívánja a „katonás” – parancs és a „megengedőbb” – utasítás alkalmazását. Hozzá
kell tenni, hogy a parancsot ritkán alkalmazzák, főleg a demoralizáló jellege miatt. Az
utasítás az általánosan használt feladatkiadási mód, melynek pozitív pedagógiai szerepe
is van.
Parancs: egy meghatározott feladat, tevékenység, magatartás végrehajtására irányuló,
szóban vagy írásban közölt felszólítás. A parancs azt határozza meg, hogy MIT kell
tenni. Ez a leghatározottabb, legszigorúbb feladatkiadási mód, véleménykérés -
válaszlehetőség, indokolás nélkül. Nem ad pozitív ösztönzést, csak fenyegetést a nem
megfelelő végrehajtás esetén.
Utasítás: A feladat-végrehajtás, cselekvés, magatartás végrehajtásának módjára
vonatkozó irányító rendelkezés – tehát a HOGYAN kérdésre (is) válaszol. Végrehajtása
szintén kötelező, de a feladat fontosságát és az elvárásokat is ismerteti a vezető, így
ösztönző hatása nagyobb. Ez a gyakorlatban a leginkább és a legjobb eredményekkel
alkalmazott, klasszikus feladatkiadási forma.
A végrehajtás kötelezettsége és megtagadásának lehetősége megilleti a tűzoltót,
ezekből a lehetőségekből említek néhányat, a HSZT rendelkezéseiből:
„69. § (1). A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az
elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne
el”. Ez tipikusan a parancsmegtagadás egyetlen törvényes lehetősége.
43
„68.§ (1) b). A hivatásos állomány tagja köteles „szolgálati feladatait a törvényes
előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén veszély
vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan
végrehajtani” Vagyis nem kötelezhetnek senkit arra, hogy életét feláldozza, vagy az
életére nézve veszélyes feladatot végezzen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a
potenciális életveszélyben - ami jelen van a munkájuk során - nem kell feláldozniuk
magukat. Őket erre, sem a törvény, sem a vezetőjük nem kötelezheti. A tűzoltók
elmondása alapján, ha életveszélyes helyzetben dönteniük kell (például: égő épületből,
gázpalackot kell kivinni), önkéntes alapon vállalva jelzik a vezetőnek.
„(2). Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő
parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak
jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét
felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja,
azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés
végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.” Ez azt jelenti, hogy a jogellenes parancsot,
csak a kiadó írásos nyilatkozata után – de akkor kötelezően - kell végrehajtani és ezért a
parancsot kiadó felel, nem a parancsot végrehajtó.
A parancsok „ütközése”:
Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az
előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsot ad a
végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első
parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell, amennyiben nem
ellentétes a már végrehajtott paranccsal. Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért,
késedelmes teljesítéséért az új rendelkezést adó elöljárót terheli a felelősség.
Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A
parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell. Vagyis egy vezetőtől kapott
parancsot, egy másik vezető hamarább elvégzendő parancsával ütközik. Mivel
egyszerre nem lehet két, ellentétes tevékenységet végezni az utólag adottat kell először,
majd az elsőt elvégezni. A felelős pedig az újabb parancsot kiadó vezető lesz és a régit
kiadónak is neki kell esetleg magyarázkodnia. A tűzoltó nem tehet mást, mint felcseréli
tevékenységének sorrendjét és a végrehajtást jelenteni.
44
A személyes sérelmet okozó (megalázó, tekintélyromboló) parancsot is végre kell
hajtani. Ellene, utólag a parancsadó elöljárójánál lehet írásban panasszal élni, aki
kivizsgáltatja a jogosságát és határoz, amit ugyancsak írásban közöl az érintettekkel. A
parancs és az utasítás végrehajtását a vezető (feladatkiadó) számára jelenteni kell.
Jelenteni kell azt is, ha: a feladatot nem sikerült végrehajtani, illetve annak okát (pl.
elháríthatatlan akadály), vagy ha ellentétes eredményt hozhatna.
3.7.3. Alapjogi korlátozások és összeférhetetlenség
A szervezet rendészeti mivoltából adódik, hogy a jogok és kötelességek némiképp
eltérnek, a civil munkavállalói szférájától. Meg kell azonban említeni, hogy a
korlátozásoknak, eltéréseknek arányosnak kell lenniük a jogosultságokkal. Alapvető
jogok korlátozása (HSZT: 14 - 20§).
A szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztása. A munkavégzés jellege,
katasztrófa - veszélyhelyzet miatt, nagyobb létszámigényt, esetenként berendelést, más
munkavégzési helyet vonhat maga után, ezért a szolgálatmentes időszakban is
elérhetőnek kell lennie a tűzoltónak. Külföldre utazását, be kell jelentenie. Vélemény -
nyilvánítás szabadsága, gyülekezési jog, egyesülési jog: Erkölcsileg és lojalitásában is
megfelelő magatartást várnak el a tűzoltótól. Választójog, művelődéshez, tanuláshoz
való jog, megegyezik a civil szféra munkavállalói jogaival, de nem veszélyeztetheti a
szolgálat ellátását. Munka és foglalkozás szabad megválasztása: Képzettségének
megfelelő végzettséggel, szabad átjárás biztosított számára, más tűzoltóságon való
munkavégzés céljából. Például, megváltozott lakóhely esetén, legfeljebb fél évig lehet
visszatartani (amíg a pótlását meg nem oldják), de rendelkeznie kell az új
állomáshelyének befogadó – nyilatkozatával is.
A hivatásos szolgálat ellátása során a már említett szigorú alá – fölé rendeletségi
viszonyokon belül, jogszabály (HSZT: 65§) határozza meg, azokat az eseteket, amikor
nem lehet – vagy csak miniszteri, parancsnoki engedéllyel – bizonyos szolgálati
beosztásokat betölteni. Például az a tűzoltó, aki hatósági, szakhatósági ügyekkel
megbízott munkavállaló, nem lehet olyan gazdálkodó szervezettel kapcsolata, ahol -
„másodállásban, vagy közeli hozzátartozója révén -, elszámolási viszonyba kerülhet.
Ugyancsak nem lehet, közeli hozzátartozóval, közvetlen függelmi viszonyban sem. Ez
utóbbi azt jelenti, hogy testvérek, nem dolgozhatnak egy települési tűzoltóságon, ha
például az egyik testvér a parancsnok, a másik testvér pedig, készenlétet ellátó tűzoltó.
45
Csak engedéllyel létesíthet, olyan munkavégzéssel járó, egyéb jogviszonyt, ami nem
összeférhetetlen a hivatásos szolgálattal és a beosztásával. Amennyiben az
összeférhetetlenség esete fennáll - a felszólítást követően -, 30 napon belül meg kell
szüntetnie, a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlensége. Ha nem szünteti meg,
szolgálati viszonya megszűnik. Nem kell viszont engedélyt kérnie a tűzoltónak:
tudományos, oktatói, lektori, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
végzéséhez, amennyiben ez a tevékenység, szolgálati időn kívül esik.
3.7.4. Illetmény
A hivatásos állomány tagjának „fizetése” az illetmény. Az illetmény függ a
beosztástól, és a képzettségtől. Hasonló kutatásokat, már 1995 – ben végeztek,
elsősorban a katonák besorolási és illetményrendszerét alapul véve. Azóta változott az
illetményalap és másak lettek a szorzószámok is, de a besorolás menete - struktúrája, az
akkori rendszer szerint megmaradt.25
Az 1. számú táblázat, adott végzettség utáni
beosztásokat és szorzószámokat tartalmaz és a szervezetnél eltöltött évek alapján van
kategorizálva. A rendfokozati illetménnyel kiegészítve, képezik a tűzoltó
alapilletményét. A kiegészítő juttatások számításának az alapja, az illetményalap
(38650ft.) szorzata. Ezek lehetnek: illetménykiegészítés (10%), korpótlék (10 év után
12,5%), délutáni – éjszakai pótlék (átlagban 40%) és a veszélyességi pótlék (45%).
Emelheti még az összeget, egy - egy nyelvvizsga megléte. Alapfokú C 15%, középfokú
C 60%, felsőfokú C 100%.26
A felvázolt elemekkel, egy tíz éve tűzoltóként dolgozó munkavállaló fizetése –
nyelvvizsga nélkül – az alábbiakból tevődik össze: 3,01x38650ft.= alapilletmény,
1,075x38650ft.= kiegészítő juttatások. Együtt= 4.085x38650 = bruttó157885forint.
Vagyis, egy több mint 10 éve dolgozó tűzoltónak ennyi a bruttó fizetése. Féléves
periódusra megállapított, maximálisan engedélyezett1248 órás időkeretet alapul véve,
havi 208 óra (8,6 munkanap), a munkaórák száma. A 24/48 órás munkarend, havi
minimum 9 - maximum 11 munkanapot jelent a tűzoltóknak. A túlmunka elkerülése és
a 25 nap szabadság elosztása miatt, átlagosan 8 szolgálati napon dolgoznak a tűzoltók.
Ez órabérre visszaosztva 157885/192=822,3 forint, bruttó órabért jelent. Csak egy
25
Berki Erzsébet – Illetmények az államháztartásban Vezetéstudomány Budapest 1995 2. szám 39 - 48.o. 26
Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény(HSZT) A dolgozat3.7.fejezeti részéhez
46
példát említve a civil szférából: egy bevásárlóközponti betanított munkás órabére is
több a számítási példaként ismertetett, tűzoltó órabérénél.
Végzettség Munkaviszony (év) Szorzó (Xx38650ft.)
(OKJ) (év)
(Xx38650ft.)
Elérhető legmagasabb rendfokozat X
38650ft. TŰZOLTÓI
VÉGZETTSÉGGEL
0-3 2,30 őrmester 0,38
Alapfokú
végzettség
4-6 2,40 törzsőrmester 0,40
Alapfokú
végzettség
7-9 2,50 főtörzsőrmester 0,41
Alapfokú
végzettség
10- 2,60 főtörzsőrmester 0,41
Különleges
szerkezelő
0-3 3,00 zászlós 0,42
Különleges
szerkezelő
4-6 3,20 zászlós 0,42
Különleges
szerkezelő
7-9 3,40 törzszászlós 0,43
Különleges
szerkezelő
10- 3,60 főtörzszászlós 0,44
Technikusi
végzettség
0-3 4,10 zászlós 0,42
Technikusi
végzettség
4-6 4,20 zászlós 0,42
Technikusi
végzettség
7-9 4,30 törzszászlós 0,43
Technikusi
végzettség
10- 4,40 főtörzszászlós 0,44
FELSŐFOKÚ
VÉGZETTSÉGGEL
Tűzoltótiszt 0-3 5,30 hadnagy 0,56
Tűzoltótiszt 4-6 5,40 főhadnagy 0,59
Tűzoltótiszt 7- 5,60 százados 0,63
Tűzoltótiszt 0-3 5,70 őrnagy 0,69
Tűzoltótiszt 4- 5,80 alezredes 0,75
Tűzoltótiszt 0-3 5,90 alezredes 0,75
Tűzoltótiszt 4- 6,00 alezredes 0,75
1.számú táblázat: A tűzoltók bérezése: végzettség/év x illetményalap (HSZT 6.melléklete alapján).
47
4.FEJEZET: KVALITATÍV KUTATÁS A MISKOLCI TŰZOLTÓSÁG
MEGÍTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
A Miskolci Hivatásos Tűzoltóság 2013-ban, már 140 éve látja el Miskolcon és a környező
településeken, katasztrófavédelmi, tűzoltási és műszaki mentési feladatait. A térség
lakosságának, ipari és közlekedési létesítményeinek biztonságát szolgáló hivatásos tűzoltók, a
tűz pusztításának megfékezésére, a közlekedési utak, épület, technológiai balesetek során
életveszélybe került személyek mentésére és az életveszély elhárítására szakosodtak. Fontos,
hogy ez a tevékenység megfelelő társadalmi megbecsülést kapjon. E cél elérésének a legjobb
eszköze, a jó kommunikációs tevékenység és az ebből kialakuló pozitívabb image.
4.1. Kvalitatív kutatás célja
Kutatásomnak az volt a célja, hogy megvizsgáljam a kommunikációs tevékenység hatásait,
s ezzel összefüggésben lévő image alakulását, Miskolc és körzetének lakossága körében. A
vizsgálatot, kérdőíves lekérdezéssel hajtottam végre, 100 fős egyedszámra kiterjedően. A
vizsgálatot a reprezentativitást biztosító, lakóhelyre vonatkozó érvényességi, szóbeli
szűrőkérdéssel kezdtem meg, ami alkalmassá tette, a Tűzoltóság működési körzetében élő
válaszadók szűrését. Az adatközlő, lakóhelyére vonatkozó kérdés, már azonnal jelezte, hogy
megfelel vagy sem, a vizsgálat alapszempontjának: mely szerint autentikus véleménye lehet, a
tűzvédelmi tevékenységekről és a Tűzoltóságról.
A mintavétel, reprezentatív abból a szempontból is, hogy az életkorra vonatkozó kérdés
után, kizárólag nagykorú választópolgárokkal végeztem a kutatást. Ennek az volt a célja, hogy
a felnőttek véleményét kutassam, akik már érettebb adatközlőként viszonyulnak a kutatáshoz.
A szisztematikus mintavételi szűrés után a kérdezettek önállóan kitöltötték a kérdőívet, de
sokszor – főleg a korosabb adatközlők – megkértek a kérdőív kitöltésére. Arra ügyeltem, hogy
a nemek aránya 50-50% legyen. Köszönettel tartozom a kérdőíves vizsgálat lebonyolításában
résztvevő tűzoltó férjemnek és kollégáinak, akik segítették a hatékony és gyors adat -
felvételezést.. Kutatásomban a Tűzoltóság és a Miskolci és vonzáskörzetében élő lakosság
közötti ismertséggel, kommunikációval foglalkoztam és az image alakulásával.
4.2.Hipotézisek:
Az eredményes kommunikáció által biztosított ismertség, nagymértékben elősegíti a
pozitív image kialakulását…
Nagyon meghatározható, a lakosság és a Tűzoltóság kapcsolata és együttműködése, a
tűzvédelem minőségéből…
48
4.3. Kommunikáció és image
A kommunikációban a résztvevő felek, illetve a körülöttük zajló történéseket, kialakított
jelrendszer segítségével (pl. nyelv, gesztus, stb.) közölni képesek, s így hatnak egymásra.” A
döntő momentum itt a hatás, vagyis hogy a kommunikáció, milyen hatást ér el, milyen
eszközökkel lehet eredményes.
A kommunikációra épül az image, ami a tényleges mutatója, a kommunikáció
eredményének. Az image: képét, légkörét, jelenti egy tárgynak, fogalomnak, egyénnek, vagy
intézménynek.
A kommunikáció és image - főleg a napi kapcsolatokban – alapja, egy szervezet
megítélésének. A pozitív visszacsatolás, megerősíti a tényleges értékét. A megfelelő
kommunikációs csatornák megválasztásával és a hitelességgel, pozitív irányú image - építést
lehet elérni. 27
4.4. A kommunikáció és image hatékonyságának feltételei
A kommunikáció hatékonysága részben szakmai, részben a kommunikációból adódó
lehetőségeket kiaknázva valósulhat meg. Az egyértelmű, hogy a tűzzel szembeni beállítódás
az egyes embereknél és emberek különböző csoportjainál változó. Egyesek a tűzkárokat, ipari
vagy a mezőgazdasági problémájának tartják, mások a lakásukra vonatkoztatják, mások a
környezetükre, munkahelyükre, vagy akár az ott adódó baleseti lehetőségekre gondolnak. A
tűz mindenkinek mást jelenthet, különböző dolgokat juttatnak az emberek eszébe.
A Tűzoltóság csak akkor folytathat igazi hatékony kommunikációt, s ezáltal image építést,
ha arculatának formálása érdekében, hatékony lépéseket tesz. Ezért meg kell ismernie, a
lakosság, tűzzel kapcsolatos beállítódását, véleményét, félelmeit. Fel kell mérni az
ismereteiket a tűz keletkezési okokról, a felelősségről. Az image a másik fontos összetevője a
hatékonyságnak. Meg kell kérdezni az állampolgárok véleményét a tűzoltók munkájáról,
ismereteket kell szerezni a tűzoltók megítéléséről, elismeréséről.
Lényeges tehát a kommunikációnál figyelembe venni, a megszólítani kívánt személyek
önmagukra és cselekvéseikre vonatkozó sztereotípiáit. A tűz erejének kordában tartását a mai
ember természetesnek értékeli, gyermekkorban megtanulja, majd a tudását gyermekeinek
27
Peter F. Drucker - A hatékony vezető. Park kiadó, Budapest, 1992. 58. o.
49
továbbadja. Tudomásul veszi, hogy a Tűzoltóságra szükség van, mint közhasznú társadalmi
szervre.28
4.5. Vizsgálati módszer
A vizsgálatom célja annak felmérése volt, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik
a Tűzoltóságról, annak tevékenységéről, és hogyan ítéli meg azt. Ebből következően, milyen a
Tűzoltóság kommunikációja és image a lakosság szemében. A kérdőív többségében, egyszerű
- könnyen megválaszolható -, mérési szintű kérdéseket tartalmazott. A kérdések között,
néhány nyitott kérdés lehetőséget ad a kérdezettek bővebb véleménykifejtésére.
A vizsgálatot véletlenszerű mintavételezéssel bonyolítottam le, Miskolci
bevásárlóközpontoknál. Itt biztosított volt a véletlenszerű megkérdezési lehetőség. Mivel a
kitűnő tömegközlekedési elérhetősége miatt, a város és az agglomeráció egész területéről
jönnek ide, a vásárolni szándékozó személyek. A 100 főt tartalmazó mintában, csak a sietős,
dolguk elintézése miatt igyekvő egyedek, csekély számát kellett (megválaszolási arány:97%)
pótolni, a visszapótlás nem torzította a mintát.
A vizsgálat az alábbi fő kérdésekre terjedt ki:
A lakosság ismerete a tűzoltók tevékenységi köréről.
A lakosság bizalma a Tűzoltóság tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási
tevékenységével szemben
A lakosság megítélése a Tűzoltóság szervezeti hovatartozásáról, illetve a tűzvédelmi
feladatok biztosításáról
A tűzoltók image-nek megítélése.
4.6. A megkérdezett személyek adatainak értékelése
A nemek szerinti megoszlás egyenletes volt, így kizártam azt, hogy a megkérdezés esetleg
az egyik vagy a másik nem irányába eltolódjon, hiszen a mindennapi életben mindkét nem
ugyanúgy találkozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal. A vizsgálathoz, egyformán
segítőkészen álltak hozzá, a nők és a férfiak is.
4.6.1. Iskolai végzettség szerinti megoszlás
A megkérdezett személyek az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeztek:
Általános iskolai végzettséggel rendelkezik: 11 személy
28
Alaptörvény - alapvetés G cikk( 2) – Magyarország védelmezi állampolgárait
50
Szakmunkásképzőben, szakmunkás végzettséggel rendelkezik: 33 személy
Érettségivel rendelkezik: 35 személy
Főiskola és/vagy egyetem végzettsége van:21 személy
Megállapítható tehát, hogy a vizsgált mintán belül az érettségivel rendelkezők aránya volt a
legmagasabb. A többi három csoport megosztása különböző a mintán belül. Mégis
arányosnak tekinthető, tekintettel arra, hogy a válaszadók életkori eloszlásában, a
középkorúak döntő többséggel szerepeltek (1. számú diagram).
1.számú diagram
4.6.2. Életkor szerinti megoszlás
A vizsgálatba a tizennyolc év alatti személyeket nem vontam be (lásd: kutatás célja,
hipotézisek résznél). A vizsgálat szempontjából a szakirodalmat tanulmányozva29
, három
életkor csoportot állítottam fel. Az első a 18-30 éves korig (nagyrészt a diplomás
válaszadókból adódott össze), a második a 31-60 éves korig (jellemzően ez a korcsoporti
rétek adta a szakmunkásképzőt végzettek, döntő hányadát) és a harmadik a 61 év felettiek
29
Earl Babbie - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó Budapest 2000 276 – 303. o.
Iskolai végzettség szerinti
megoszlás
11
%
33
% 35
%
21
% Általános
iskola Szakmunkás
Érettségi
Diplomás
s
51
korcsoportja (a nyugdíjas vagy nyugdíjkorhatárhoz közeli válaszadók adták az általános
iskolai végzettségűek 50%-át).
A megkérdezettek a következő korcsoportokba tartoztak:
18-30 év között: 20 személy
31-60 év között: 59 személy
61 év felett: 21 személy
2.számú diagram
Megállapítható tehát, hogy a vizsgált mintán belül dominált a középső korcsoport az
úgynevezett aktív keresők csoportja, míg a nyugdíjasok és a fiatalabb korcsoport, a
válaszadókon belül, egyenletesen volt jelen (2. számú diagram)..
4.6.3. Lakosság ismerete a tűzoltói tevékenységről
A kérdés vizsgálata mögött az volt a szándékom, hogy kiderítsem a lakosság ismeretét, a
tűzoltói munkáról, vagyis hogy a lakosság milyen mértékben ismeri a tűzoltók tevékenységét?
Vajon tudják, hogy milyen veszélyhelyzetek esetén számíthatnak a tűzoltók segítségére?
Ezeknek a tevékenységeknek az ismerete feltételezi azt is, hogy tudják milyen sokrétű
Életkor szerinti megoszlás
20%
59%
21%
18-30 év
31-60 év
61 évfelett
52
ismeretekkel, tudással kell rendelkeznie a mai kor tűzoltójának. A kérdés értékeléséhez, öt (A,
B, C, D, E) kategóriát állítottam fel:
A - Tűzoltási feladatcsoport.
B - Közlekedési baleseteknél való beavatkozás.
C - Katasztrófa elhárítás.
D - Közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés.
E - Egyéb - segítő tevékenységek.
A vizsgálat értékelése után elmondható, hogy a tűzoltási tevékenység mellett a válaszadó
egyedek, ismerték a tűzoltóságnak, baleseteknél történő beavatkozói szerepeit is. Tisztában
vannak a katasztrófahelyzetekben nyújtott tűzoltói és egyéb segítői tevékenységeket is tudtak
említeni. Az (A, B, C, D, E) kategóriák után a válaszoló/tevékenység ismeretét bejelölők
száma szerepel.
A - Tűzoltási feladatcsoport – 100/100
B - Közlekedési baleseteknél való beavatkozás – 100/100.
C - Katasztrófa elhárítás – 100/70
D - Közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés – 100/50
E - Egyéb segítő tevékenységek – 100/70
Látható, hogy a tűzesettel, balesettel kapcsolatos tűzoltói tevékenységet, mindenki (vagyis:
100 egyedből, 100 jelölés jelent meg a kérdőíven) ismeri. A katasztrófavédelmi feladatok
ismertsége, viszonylag magas értéket képvisel, 70 válaszadó jelölte be. Ez betudható az
események publicitásának, a közelmúlt sajnálatos B – A – Z megyei árvizeinek, melyek nap,
mint nap hangsúlyos szerepet kaptak a médiákban. Az egyéb - segítő válaszlehetőségeket,
ugyancsak 70 fő jelölte meg. Leggyakrabban a magasból mentéseket ismerték a válaszadók
(például: valamelyik magasabb épületbe behatolás, épületről öngyilkosjelölt lehozatalát vagy
jégcsap, lemálló vakolat leszedéseknél), ezzel a megkérdezettek közel háromnegyede volt
tisztában. Legkevesebben a közvetlen tűz – vagy robbanásveszélyt jelölték meg. Az 50%
arányú ismertség, betudható a médiák híreinek, hiszen közvetlenül ritkán – gyakran csak az
érintettek – találkoznak ilyen típusú tűzoltói tevékenységgel.
53
4.6.4. Lakosság bizalom a Tűzoltóság iránt.
Az oszlopdiagram értékeiből jól kiolvasható, hogy a legtöbb igen választ, az érettségizettek
és a szakmával rendelkezők adták. Tehát ennek a rétegnek a legnagyobb a bizalma a
Tűzoltóságban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők bizalma, csak kevéssel tér el, a már
említett két csoporttól. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők között volt a vizsgált
mintán belül a legkevesebb az igen válaszok aránya. Ebben a csoportban, ennél a rétegnél van
leginkább szükség a bizalom erősítésére (3. számú diagram).
3.számú diagram
4.6.5. A tűzoltók image-nek megítélése
A megkérdezetteknek, három válaszlehetőség közül lehetett választani, a tűzoltóság image
- megítélése kapcsán:
A - Megfelelő
B - Javul, de még elmarad az elvárásoktól
C - Nem megfelelő
%
Általános iskola Szakmunkás
Érettségi Diplomás
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Lakosság bizalma a Miskolci Tűzoltóparancsnokságban
Nem
Igen
54
Megállapítható, hogy a vizsgált mintában a tűzoltók image erősen pozitív és markánsan
jelentkezik. Egy véletlenszerű mintában ilyen egyértelműen jelentkező releváns különbség,
kivetíthető nagyobb csoportra is, tehát a város lakosságára. Meg kell jegyezni, hogy a
mellékkérdésre (Lenne-e ön tűzoltó?) Adott igenlő válaszok indoklása között túlsúlyban volt
az az indoklás, hogy izgalmas, érdekes foglakozás (.4. számú diagram).
4.számú diagram
4.7. Következtetések
A kommunikáció eredményes megszervezése és irányítása az élet minden területén fontos
feladat a mai világban, így van ez a Tűzoltóság és a lakosság között is. Azt vizsgáltam, hogy a
Tűzoltóság és Miskolc működési területén élő lakosság között milyen a kommunikációs
tevékenység és ez hogyan befolyásolta a Tűzoltóság image-ét. Hipotézisem szerint az
eredményes kommunikáció nagymértékben elősegíti a pozitív image kialakulását.
Hipotézisem arra alapult, hogy a lakosság és a Tűzoltóság együttműködése nagyon fontos a
tűzvédelem szempontjából. Ez az együttműködés leghatékonyabban a kommunikációs
tevékenységen keresztül fejleszthető és irányítható. A vizsgálat igazolta, hogy a
kommunikáció fejlesztése, a korral való haladás, az elektronikus médiák felé való erőteljes
nyitás, létfontosságú a lakossággal való együttműködés és kapcsolattartás fejlesztése
Tűzoltók image-ének megítélése
Megfelelő
Jelentősen javulNem megfelelő
55
érdekében. A vizsgálat szerint a Kommunikáció a tűzoltóság és a lakosság napi
kapcsolattartása jó. A lakosság tájékozott a Tűzoltóság munkájával kapcsolatban, bízik a
tűzoltókban.
Az image erőssége, fajsúlyossága, kitűnik a kérdőívek értékeléséből. Az adatokat
megvizsgálva, hipotézisem beigazolódását látom: az eredményes, tervszerű kommunikáció
nagymértékben elősegíti a még pozitívabb image erősödését. Fontos a további arculaterősítő
kommunikációs tevékenység. Mégpedig olyan elemekkel, amelyek a lakosság számára
láthatóvá, „eladhatóvá” teszi a tűzoltóság munkáját.
Sajnálatos tény, hogy a tűzoltókról szóló filmek között az úgynevezett „amerikai sorozatok”,
téves képet festenek a tűzoltókról, és ezt a téves képet néhányan - helytelenül vagy
tudatlanságból - kivetítik a tűzoltókra is.
Az átlagember számára a tűz nem egy mindennapos esemény. Az emberek többsége
keveset gondolkodik azon, hogy mit fog tenni tűz esetén. Ahhoz, hogy cselekedeteik
ésszerűek legyenek, tisztában kell lenniük az ilyenkor követendő helyes viselkedés sémáival.
Fontos feladata tehát a tűzvédelmi propagandának – kommunikációnak, az állampolgárok
alapvető tűzvédelmi ismereteinek növelése. Ugyancsak fontos a segély hívószám mélyebb
beépítése a köztudatba. Mert sajnos a tűzoltóság hívószáma (105) helyett, néhányan téves
számot adtak meg (107,104). Ezen a problémán az egységes segélyhívószám (112 – 2014-ben
várható) elterjedése nagyrészt segíteni fog. A pozitív image nagyon törékeny jelenség.
Folyamatos fejlesztésre szorul. Világos, egyértelmű és tudatos kommunikációval kell
erősíteni.
56
BEFEJEZÉS
A munka az emberi élettevékenység alapvető, történetileg kialakult formája. Két
szempontból, nagyon fontos szerepet tölt be az emberek életében. Egyrészt formálja a
környezetet, másrészt, magát az embert is. A munkavégzés magasabb rendű formája a
személyes értékmegvalósításban, a hivatástudatban jelölhető meg. Az átlagemberek számára,
kicsit ismeretlen és misztikus, a tűzoltók munkája. A tűzoltóság szervezetét, felépítését,
szabályozóit, működését, kevesen ismerik. Még kevesebben vannak azok, akik tényleges
ismeretekkel rendelkeznek, a szolgálati jogviszony sajátosságairól. Ezek az alapgondolatok
vezéreltek, a témaválasztás kapcsán és a dolgozat megírásakor.
A dolgozatomat négy fejezetre – fejezetenként, hét alfejezetre - bontottam. Az első
fejezetet, kvalitatív kutatással kezdtem, vezetés – szervezetelméleti megközelítést alapul véve.
Kutattam az igazgatás létrejöttét, meghatározó történelmi alakulását. Az elméleti kutatás
klasszikusait, legfontosabb gondolataik alapján jellemeztem. Hazánkban, a szervezett
társadalmi élet folyamatai, az igazgatás elemeire épülnek. A közigazgatás
szervezetrendszerében, a biztonság megteremtésében és fenntartásában, meghatározó szerepe
van a védelmi igazgatásnak. A védelmi igazgatás jellemzése után, a rendvédelmi szféra
feladatait, az ország belső védelmének a biztosítását szemléltettem.
A következő fejezetben, a katasztrófavédelem szervezetétének létrehozását, felépítését
időrendben ismertettem. Ábrák segítségével jellemzem az irányítás, felügyeleti változásokat
és hatásaikat. 2012. Január elsejétől, állami feladattá vált a katasztrófavédelembe integrált,
tűzoltóság irányítása és fenntartása. Időrendben mutattam be azokat a markáns változásokat,
amelyek szervesen érintették a tűzoltóságokat. A fejezet további részeiben, a Borsod – Abaúj
– Zemplén megyei katasztrófavédelem és a Miskolci tűzoltóság szervezetének jellemzésével
folytattam a vizsgálódást. Elemeztem a strukturális, gazdasági változásokat és hatásaikat.
Bemutattam a működtetést szabályozó, koordináló elemeket.
A harmadik fejezetben egy foglalkozás, szigorú szabályozóinak és a munkavállalás összetett
feltételeinek, ismertetésére vállalkoztam. A tűzoltói hivatás szigorú függelmi rendjét, normáit,
a tűzoltó életformát jellemeztem. Az eszmeiséget, hivatástudatot, egy történelmi legenda
bemutatásával példáztam. Részleteztem azokat a feltételeket és kritériumokat, melyek
megteremtik annak a lehetőségét, hogy tűzoltó lehessen valaki. A készenléti szolgálatot
57
ellátók egyedi szabályozóit, különös viszonyait, speciális életformájukat, a tartós
munkavállalói jogviszony feltételeit jellemeztem. A napi tevékenységeket, csoport, alá –
fölérendeltségi, függelmi viszonyok és a munkavállalók illetményrendszerének részletezését
végeztem el. A bemutatással nem az volt a célom, hogy az Mt. és a Kttv hatálya alá tartozó,
hasonlóan az illetményrendszer szerinti bérek összehasonlítását elvégezzem. Csupán a
speciális szegmens strukturális és ismeretnövelő elemeit mutattam be.
A dolgozat utolsó fejezetében, kvantitatív kutatást végeztem, Miskolc vonzáskörzetében
élők, egyszeri kérdőíves lekérdezésével. Azt kutattam, hogy a kommunikáció és image,
milyen összefüggésben lehet hatékony, milyen mértékben befolyásolja a tűzoltók megítélését.
A statisztikai eredmények igazolták, az általam felvázolt hipotéziseket. Valóban meghatározó
szerepe van a kommunikációnak abban, hogy pozitívabb image alakuljon ki. A dolgozat
megírása után, igazolni látom hipotéziseimet:
Az állam, vezetés – szervezetelméleti alapokra épülő szervezetekkel szavatolja,
állampolgárai biztonságát. Mivel ezeket a szervezeteket az állam hozza léte és
működteti, az alapvetésben (Alaptörvény - alapvetés G cikk (2) – Magyarország
védelmezi állampolgárait) elfogadott elv érvényesítése érdekében, szigorúan
szabályozza a közigazgatást.
Az emberek tömegét érinthető, élet és anyagi javak biztonságát veszélyeztető
helyzetekben, az állam által fenntartott és felkészített szervezetek, együttes
tevékenysége lehet csak célravezető. Ezért az egységesített, szigorúan szabályozott,
vertikális felépítésű szervezetek, hatékonyabbak.
A hivatásos szolgálati jogviszony szerint foglalkoztatott munkavállalók, alapjogaik
korlátozása és sok egyéb, erősen leszabályozott feltétel mellett látják el a
feladataikat. Ellenértékként az állam, nem nyújt kellő fedezetet ahhoz, hogy az
áldozatvállalással arányos juttatások a hivatásos állományúak számára biztosítottak
legyenek. Különösen igaz ez, az általam vizsgált régióra.
Image tekintetében, a tűzoltók megítélése pozitív. Miskolc és környékén élők
nagykorú lakosok, csak általánosságban ismerik a tevékenységeiket. Ésszerűbb
kommunikációval, tudatosabb társadalmi tevékenységekkel és a médiák józan
értékrend szerint leadott híreivel, az image mértéke növelhető.
58
A dolgozatom végén, egy idézettel zárom. Dr. Tomcsányi Kálmán belügyminiszteri
tanácsos fogalmazta meg a „Tűzoltóság és társadalom” című írásában. „Mi is hát voltaképpen
a tűzoltó hivatása? Őrállás az embertársait, honfitársait vagyonukban és személyükben
fenyegető tűzveszélyek megelőzése céljából a saját élete kockáztatásával vívott harc a
minduntalan kitörő elemekkel, ezeknek a végső sorban, nemzeti értékeknek megmentése
érdekében.” Ezek a szavak nemcsak 88 évvel ezelőtt, hanem napjainkban is igazak.
59
MELLÉKLET KÉRDŐÍV
A válaszadás önkéntes és névtelen kitöltést igényel
1. Neme---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. Életkora------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3. Családi állapota---------------------------------------------------------------------------------------------------------
4.Miskolcon, illetve Miskolc vonzáskörzetében lakik?--------------------------------------------------------------
5.Legmagasabb iskolai végzettsége-------------------------------------------------------------------------------------
6.Mit gondol, milyen tevékenységet végez a tűzoltó?
tűzesetnél a veszélyeztetett személyeket menti.
közrend, közbiztonság védelme.
tűzesetnél az anyagi javak védelme.
építménykároknál élet és vagyonmentés.
közlekedési baleseteknél beavatkozás ha élet-és vagyonmentés szükséges
katasztrófa elhárítás
közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés
egyéb:------------------------------------------------------------------------------------------------------------
7. Mi a tűzoltóság segélyhívószáma----------------------------------------------------------------------------------
8. Ön szerint ,hova tartozik a Miskolci tűzoltóság?
Fegyveres erők, testületek
Állami szerv
Önkormányzat
Egyéb-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
9. Ön szerint a tűzoltóság, képes-e Miskolc tűzvédelmét biztosítani?
Igen
Nem
10. Ön szerint a tűzvédelem biztosítása kinek a feladata?
Állami feladat
A Biztosító társaságok feladata
Önkormányzati feladat
Egyéb
60
11. Az ön megítélése szerint megfelelő-e a tűzoltók megbecsülése a város lakossága körében?
Megfelel az elvárásoknak.
Az utóbbi pár évben jelentősen javul, de még elmarad az elvárható szinttől .
Nem megfelelő.
12. Lenne-e ön tűzoltó ?
Nem, mert:
unalmas
veszélyes
kevés a fizetés
kötöttségekkel jár
Igen, mert:
izgalmas, érdekes foglalkozás
jó a fizetés
szeretem a rendet és fegyelmet
kevés a munka
.Köszönöm a közreműködését a válaszadásban!
61
IRODALOMJEGYZÉK
1. Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995
2. Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984
3. Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984
4. Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995
5. Max Weber – Gazdaság és társadalom Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1967
6. Charles Perrow – Szervezet szociológia Osiris kiadó Budapest 2003
7. Bakacsi gyula – Szervezeti magatartás és vezetés Jogi és üzleti kiadó Budapest 2003
8. Angyal Ádám – A vezetés mesterfogásai Kossuth kiadó Budapest 1996
9. Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2011
10. 1996. évi XLIII törvény – A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
11. A megjegyzésnek hiteles forrása nincs. Lehet, hogy csak feltételezésen, pletykán alapuló hír volt
csupán. A témához, csak a fegyver, mint rendvédelmi eszköz értelmezése kapcsán került említésre
12. Szikinger István - Rendvédelem Nemzetvédelmi egyetemi jegyzet Budapest 2009
13. Friedmann Viktor - Globális felelősség: Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési
tevékenységben Corvinus Külügyi és Kulturális egyesület Budapest 2008
14. 2011. évi CXXVIII.törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról
15. Köznapi – szleng elnevezése a Tűzoltóknak. Lásd: Lánglovagok.hu - internet
16. József Attila: Altató – részlet 1935 02.02.
17. A tűzrendészet fejlődése – BM könyvkiadó Budapest 1986
18. 10/2008. évi (x.30) ÖM rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti, szakmai képzési követelmények
rendezik a hivatásos állományúak képzési előírásait. Az iskolai végzettségek és a betölthető
beosztásokhoz kapcsolódó képesítési követelmények felsorolását, szintjeit találjuk meg a rendeletben.
19. Klein Sándor - Munkapszichológia. 2. Átdolgozott kiadás SHL Hungary Kft. Budapest 2001
62
20. Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem : Pszichológia Osiris kiadó
Budapest 1997
21. Katasztrófavédelem.hu/ fluktuáció - internet
22. Közjóért, becsületből – Miskolci tűzoltóság 135 éves évfordulójára megjelentetett kiadvány Akropolisz
alapítvány Miskolc 2008
23. Berki Erzsébet – A köz szolgái Munkaügyi szemle Budapest1998 11. szám
24. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
(3.§) és a módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény
25. Berki Erzsébet – Illetmények az államháztartásban Vezetéstudomány Budapest 1995 2. szám
26. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény(HSZT) A dolgozat3.7.fejezeti részéhez
27. Peter F. Drucker - A hatékony vezető Park kiadó Budapest 1992
28. Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2011
29. Earl Babbie: - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó Budapest 2000