A közös európai piac egyik vívmánya, hogy az európai pol-gárok minden európai uniós tagországban nyújthatnakszolgáltatásokat, így 2014. január 1-je óta a román útlevél-lel rendelkezõk munkavállalási engedély nélkül is dolgoz-hatnak Hollandiában. Mindezen jogoknak oda vissza kellmûködniük, de pontosan itt kezdõdnek a gondok.

Magamat igazi európainak érzem, a holland nyelv mel-lett magyarul, németül, angolul és franciául is beszélek.Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Angliában,Ausztriában, Franciaországban és Magyarországon dol-goztam és laktam is már, ezért természetes dolognak tar-tottam azt, hogy Romániában élvezem ezeket az alapjo-gokat, és élek azokkal a lehetõségekkel, amelyeket Ro-mánia EU-s csatlakozása biztosít számomra.

Így az elmúlt évben, december 24-én kísérletet tettemaz európai jogaim érvényesítésére, hogy egy másik euró-pai tagországban magyar tolmácsként dolgozzam. Ezen anapon egy holland rádiós újságírónak tolmácsoltam, aki-nek néhány kérdése volt a marosvásárhelyi helyi rendõr-ség számára. Ebben a városban a román törvények sze-rint a hivatalos szerveknek kötelezõ módon szóban ésírásban válaszolniuk kell magyar nyelven. Ez gyakorlati-lag semmiféle akadályba nem ütközhet, hiszen ennek avárosnak nagyjából 50%-a magyar anyanyelvû.

Arra kértem a helyi rendõrséget, hogy magyar nyelvensegítsenek, amit megtagadtak tõlem. Asszertívan léptemfel, és megmutattam a helyi rendõröknek az érvénybenlévõ román törvényeket, így például a román alkotmány120. cikkelyét. A megnevezett törvény értelmében min-den olyan közigazgatási egységben, ahol a település ma-gyar lakosságának aránya meghaladja a 20%-ot, a ma-gyar nyelv használatának lehetõségét kötelesek biztosí-tani. Asszertivitásomra válaszként bilincset kaptam, vala-mint része lehettem egy megfélemlítõ beszélgetésnek,amelyben felhívták a figyelmemet arra, hogy nem kelleneforradalmat robbantani.

A rendõr, aki megbilincselt, próbálta eltépni a Jogábanáll címû könyvecskét, mely a romániai nyelvi jogokrólszól, ami nem sikerült, mert túl vastag volt a borítója. Eztkövetõen elsötétítette a szobát, és az egyik rendõr erõ-sen beleütött a hátamba a vesém magasságában.

Az igazoltatásomra csak ezután került sor, amikor kide-rült, hogy holland vagyok, megváltozott a hangulat, azegyik rendõr felháborodva azt kérdezte tõlem, hogyan le-hetséges, hogy egy holland tud magyarul. Ez csak azt bi-zonyítja, hogy magyar tolmácsként nagyon jól végzem amunkám.

Összefoglalva tehát holland vállalkozóként az európaijogaim csorbultak, és a román hivatalos szervek mindentelkövettek annak érdekében, hogy lehetetlenné tegyék aszakmám gyakorlását. Hollandiában egy román állampol-gár soha nem tapasztal ilyen jellegû jogtiprást.

A holland újságíró nem kapcsolta ki a mikrofonját és fel-vette az eseményeket (a hangfelvétel a http://www.politia-locala.eu/munka.mp3 tölthetõ le), errõl a holland sajtóbanis beszámolt. A holland nagykövet úr – miután nagyonrészletes beszámolót adtam a történtekrõl – arra biztatott,hogy járjam be a jogi utat. Erre feljelentettem a helyi rend-õrséget a bíróságnál. A helyi rendõrség úgy védekezett,hogy utólagosan hamis jegyzõkönyvet állított ki a nevem-re. Miután a bíróságnak azt feleltem, hogy ez a jegyzõ-

A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA EURÓPÁBANCSAK A ROMÁNOK ELÕJOGA?

1. Európai szabadszolgáltatások

romániai gyakorlata.Szabad munkaválla-

lás helyett bilincsés bántalmazás.

2. Marosvásárhelyihelyi rendorségtáblája. Kint kétnyelvu-ség, belül egynyelvu-ség, xenofóbia, rassziz-mus és apartheid.A 9 alkalmazottból egysem volt magyar nem-zetiségu, holott a városlakossága majdnem50%-ban magyar.

´́´́

´́

´́

könyv hamisított, tovább védekeztek, ésnyolc hamis tanúvallomást írtak arról,hogy jegyzõkönyv hiteles.

A hamisított jegyzõkönyv miatt a ma-rosvásárhelyi rendõrségen újabb bûnvá-di feljelentést tettem, amit kénytelenvoltam magyar nyelven tenni, mivel arendõrség nem volt képes holland tol-mácsot biztosítani számomra, sem az-nap sem másnap, holott házamban, Hol-landiában egy órán belül bármelyik rend-õrõrsön hiteles román tolmácsot tudnakbiztosítani. Ezáltal szintén egyik alapve-tõ emberi jogot sértették meg, éspedigaz anyanyelv-használati jogot a bûnügyieljárásban. Sértettként vagy áldozatkéntmindig hátrányt szenved az, aki nem fe-jezheti ki magát az anyanyelvén.

A bírósági ügy tehát folyamatban van.Természetesen megfelelõ mértékû kárté-rítést kérek. Ugyanakkor azt a következte-tést kell levonnom, hogy Románia egyál-talán nem képes betartani európai polgá-ri jogaimat, hisz a marosvásárhelyi esetsorán – és sajnos nem ez az egyelten amaga nemében – a román hatóságok aka-dályoztak engem abban, hogy munkámatvégezzem. Hollandiában több mint 30ezer román állampolgár él és boldogul,Romániában még ezer holland sem él.

Európai állampolgárként hazám (Euró-pa) egyik tagállamában (Románia) egy-szerûen másodrendû polgár vagyok. Ro-mánia képtelen tiszteletben tartani azo-kat a jogokat, amelyeket saját polgárai-nak milliói Európa másik tagállamaibanélveznek.

Több információ az ügyrõl a http://www.politialocala.eu oldalon található.

Drs. G. Landman

diplomázottmagyar–hollandtolmács és fordító,a holland rendõrségmunkatársa,a Holland FordítóiSzövetség tagja.

Megjelent a Linguaan áprilisi számában és a NederlandsDagblad július 15-ei számában.

3. Jogállamiság teljes hiánya és hatalmi visszaélés.Utólag készített hamis jegyzokönyv

4. Megtagadott kétnyelvuség az 52%-ban magyarok lakta Tordaszentlászlón.A polgármesteri hivatal megtagadta az általam nekik ajándékozott kétnyelvupecsétek használatát, nem kért egy ingyen magyar nyelvu weboldalból, ésa magyar nyelvu kérvényekre sem válaszol. Többszöri felszólításaim is ered-ménytelenek voltak, és a nyelvi jogok tiszteletben tartása helyett azt ajánlottákfel, hogy aszfaltozzam le a házamhoz vezeto utat. Ez utóbbit visszautasítottam.

5. Hiányzó kétnyelvu tábla Kolozsváron.Vállalkozóként számomra anyagi veszteségeket okoz.

Beëdigd Verdaler Hongaarshiteles holland–magyar fordító

´́

´́

´́

´́´́

´́

´́

12 gasztronómia

Kocsis Kitty

Ahol az ízek találkoznak