A Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség, a Szol-nok Megyei Jogú Város Helyi Védelmi Bizottsága honvédelmi körzetének katasztrófaveszélyeztetett-

sége, az ellene való felkészülés helyzete

Készítette:

Buzás Tibor okl. mk. pv. alezredes, kirendeltség-vezető

JNSZ MKI Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség

- 2009 -

2

A SZOLNOKI POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG KÖRZETÉNEK JELLEMZŐI

1.1.

A kirendeltség illetékességi területe az ország középső ré-szén, az Alföld közepén, Jász- Nagykun- Szolnok megye nyugati szélén helyezkedik el.

Területe: 1 413,93 km2

A illetékességi területe 26 településre terjed ki:

Ezen belül a Szolnoki Helyi Védelmi Bizottság(HVB) ille-tékességi területe: Szolnok, Besenyszög, Csataszög, Hu-nyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákó-cziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszasüly, Tisza-várkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas,

Törökszentmiklósi HVB területe: Törökszentmiklós, Fegy-vernek, Kuncsorba, Kengyel, Örményes, Tiszabő, Tiszapüs-

pöki, Tiszatenyő.

Területét a Tisza, Tápió és a Zagyva folyók, szelik át.

3

1.2. A Szolnoki HVB területének általános jellemzése:

Földrajzi sajátosságai: Területe sík vidék, az ország legmélyebben fekvő területe, tengerszint fe-letti magassága 80- 105 méter között változik.

Talaja: túlnyomórészt agyagos, folyami hordalék talaj.

A terület éghajlatát az Alföld többi területéhez hasonló, de kissé szélsőségesebb viszonyok jellem-zik. Természetföldrajzi helyzetéből adódóan éghajlata nagy változékonyságot mutat, melyben dön-tően a kontinentális hatások jutnak érvényre (mérsékelten meleg-száraz, és meleg-száraz). Az Al-föld és egyben hazánk legszárazabb területe. A kontinentális hatás következménye, hogy az ország e területén a legnagyobb az évi átlagos és az évi abszolút hőmérsékletingadozás.

A maximális hőmérséklet 39,8 oC, az átlagos 10,3 oC, a minimális -28,2 oC. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,3 oC. Az évi napsütéses órák száma eléri, helyenként túl is haladja a 2050 órát, mely egyszerre kedvező és kedvezőtlen hatást gyakorol a mezőgazdasági termelésre.

A csapadék mennyisége 50 éves átlagban 530-550 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm. Időbeni eloszlása szélsőséges, kevés a tavaszi és a nyári csapadék. Nyáron a felszálló légáram-lat miatt kevés a csapadék, más esetben jelentős károkat okoz a vihar és a jég. A leghosszabb szá-razság 39 napos volt. A téli időszakban átlag 30-32 napig borítja hó a földeket. A hó vastagsága elérte a 80 cm-t (hóvíztartalom 210 mm). A talajfagy megközelítette a 90 cm-t.

Az uralkodó szélirány É- ÉNY- i, átlagosan 3-5 m/s sebességű. Időnként előfordul 80-100 km/óra sebességű viharos szél is.

1.3. A terület vízrajza: A körzet természetes vizekben gazdag, kiterjedt vízelvezető csatornarendszerrel rendelkezik. Leg-nagyobb folyója a Tisza vízállása ingadozó. Közepes vízállásnál szélessége 120- 200 méter, mély-sége 6- 8 méter, átlag sebessége 0,4- 1,0 m/s. Általában két árhulláma van, a tavaszi (február- már-cius) és a nyári (augusztus- szeptember) Az eddig mért legmagasabb vízállás a szolnoki vízmércé-nél 2000-ben 1041 cm, a legalacsonyabb –277 cm. A településeket 5- 7 m magas, és 4- 6 m széles töltések védik az áradástól, a töltéskorona közlekedési útként használható.

1.4. Úthálózat: Szolnok várost és a körzetet NY- K-i irányban átszeli a 4. számú (E60) nemzetközi főútvonal mint-egy 30-35 km hosszú szakaszon.

A főközlekedési út teherbírása 60 t. A kirendeltség úthálózata csaknem mind a 4-es számú főútvo-nalba csatlakozik, nagyrészt keresztezi.

Szolnok város területén az utak 80%-a burkolt. A kirendeltség községeiben az utak egy része burko-latlan, esős időben az utak csak terepjáró járművekkel járhatók. A kirendeltség községeit műút köti össze mintegy 350 km hosszúságban, ezek szélessége 3-5,5 m között változik. Burkolatuk változa-tos, aszfalt, és felületi kezeléssel ellátott utak.

Jelentős a vasúti hálózata K-Ny irányba Közép-Európa egyik legmodernebb és legnagyobb áteresz-tő képességű vasúti csomópont a hozzátartozó kisegítő objektumaival.

A Tiszán történő szállítások bonyolítására kompok állnak rendelkezésre, melyek száma 3 db Kőte-lek, Nagykörű és Vezseny községekben.

4

1.5. Közműrendszerek, kritikus infrastruktúra

Villamosenergia-ellátás A terület villamos energia ellátási rendszere az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató ZRt.-re épül. A nagy ellátó rendszerek közül a Vinyica-Albertirsa 750 kV-os távvezeték halad át a területen, de az ellátásban közvetlenül nem vesz részt.

A szolgáltatást az északról a megyébe bekapcsolódó 120 és 220 kV-os vezetékek, illetve délről, a paksi 400 kV-os, illetve a Dunaújváros felől érkező 120 kV-os távvezetékek biztosítják. Ezek kap-csolódnak a Szeged felől érkező 220 kV-os, illetve a Békéscsaba irányából kapcsolódó 400 kV-os, illetve 120 kV-os távvezetékhez. A fő szerepet a szolnoki OVIT állomás látja el a villamos energia ellátásában.

281/2002. (XII. 21.) Kormányrendelet rendelkezik a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről.

Gázszolgáltatás - szénhidrogénenergia-ellátás A vezetékes gázellátás Tiszabő kivételével a megye minden településén biztosított. A háztartások 72,2%-a részesül vezetékes gázellátásban. A földgázszolgáltatást a TIGÁZ ZRt biztosítja.

A vezetékes gázfogyasztás kistérségenként igen eltérő képet mutat. A hálózatra való bekapcsoltság legnagyobb mértékben a szolnoki (a lakásállomány 80,6%-a csatlakozott vezetékes hálózatra) való-sult meg.

A megyét is érintik nyersolaj- és gáztávvezetékek, de termék is érkezik a területünkre távvezetéken keresztül. Szajolban van a térség egyik legnagyobb terméktárolója.

Távhőszolgáltatás a) Jelenlegi kiépítettség, fejlettség:

Szolnok városban működik számottevő távhőszolgáltatás. A távhő ellátás hálózata az 1970-es évek-ben épült ki az akkori lakótelep építkezések kapcsán. A vezeték hálózat a lakótelep építkezések befejezése után már csak kisebb mértékben fejlődött- lényegében új ipari fogyasztók bekapcsolódá-sa miatt.

Szolgáltatott energia: forró víz, gőz és melegvíz.

b) A működés helyzete:

A szolgáltató cégek jogi formációja korlátolt felelősségű társaság. A jogi és technikai működési feltételekkel rendelkeznek – jelentős múlttal rendelkező helyi cégek. A távhő-ellátás technikai szín-vonala a mai elvárható színvonalon áll- mindkét szolgáltató gáztüzelésű kazánokkal, megfelelő au-tomatizáltsággal rendelkezik.

A lakossági ellátás forró vízzel üzemeltetett hőcserélős rendszerű, az ipari ellátás döntően forró víz és gőzellátást jelent.

A cégek működtetése állandó alkalmazottakkal történik, a vezetők képesítése – technológiai, tűzvé-delmi ismeretszintje megfelelő színvonalú.

Az Alfa Nova kft. a szükséges üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik, melynek része mindennemű katasztrófa helyzet esetén használható.

c) Az ellátott lakások száma: 8714 lakás (30 000 fő) (339 intézmény)

5

d) A működés biztonsága: A szolgáltatók alapvetően függenek a felhasznált energiahordozóktól. A távhő szolgáltatás esetében ez a vizet és a gázt jelenti. A víz kiesése lakossági ellátásban csak a melegvíz szolgáltatás kimaradását okozza, a fűtés továbbra is tartósan működik. Az ipari fogyasztók számára szükséges gőz és forróvíz szolgáltatás leáll. A gáz kiesése teljes üzemi leállást eredményez.

A HONVÉDELMI KÖRZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE TERMÉSZETI ÉS TECHNIKAI KATASZTRÓFÁBÓL EREDŐEN

1.6. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

A körzet veszélyeztetettségének felmérése a 114/1995. (IX.27.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően 1995.-ben megtörtént. A körzet településeinek polgári védelmi besorolása a 18/1996. (VII. 25. ) BM. rendelet alapján:

TELEPÜLÉS Besorolás Lakosság száma Veszélyeztetettsége

1. Besenyszög II. 3 517 Árvíz (Tisza), Belvíz (magas talajvízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság

2. Csataszög II. 309 Árvíz (Tisza), Belvíz (magas talajvízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság

3. Hunyadfalva II. 241 Árvíz (Tisza, körülzárás veszélye), Belvíz (magas talaj-vízszint miatt), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság

4. Kőtelek II. 1 749 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz (magas talaj-vízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság

5. Martfű II. 7293 Árvíz (Tisza), Közlekedés (442-es sz. út, vasút), Vegyi (hexán, ammónia, klór),

6. Nagykörű II. 1 718 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz (magas talaj-vízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság

7. Rákóczifalva - 5 539 Árvízkor a talajvíz megemelkedése okozhat károkat, Veszélyes anyag szállítás (442-es út)

8. Rákócziújfalu - 2 074 Belvíz által veszélyeztetett rész: Arany J., Ságvári E., Sallay, Táncsics, Petőfi S. és Kossuth utcák által közre-zárt terület, Veszélyes anyag szállítás (442-es út)

9. Szajol I. 4 031 Árvíz (Tisza), Belvíz (vasút és a 4. sz. főút által határolt terület), Veszélyes anyagok tárolása (PRÍMAGÁZ Rt.: PB gázok, MOL Rt. BFL Log.: benzinek, gázolaj), Veszélyes anyag szállítás (4-es főút, vasúti csomópont), Rendkívüli téli időjárás miatt 4-es főút járhatatlanná válása

10. Szászberek II. 979 Árvíz és kísérőjelenségei (Zagyva), Belvíz (magas talaj-vízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett)

11. Szolnok I. 77 271 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza, Zagyva), Belvíz (Kocsoros út és térsége, Varjú út és térsége, Hant utca, Lomb utca, Csallóköz utca térsége) Vegyi (Bige Hol-ding Kft..: kén-dioxid, kén-trioxid, kénsavak, klór-szulfonsav, VCSM Zrt.: klór; SOLE-MEAT Kft.: am-mónia; Holland Colours Kft.: nátrium-bikromát), Köz-lekedés, veszélyes anyag szállítás (4-es főút, 442-es út és vasúti csomópontok, híd), Rendkívüli téli időjárás miatt 4-es főút járhatatlanná válása

6

TELEPÜLÉS Besorolás Lakosság száma Veszélyeztetettsége

12. Tiszajenő II. 1 584 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz (vízelvezető rendszer hiánya miatt)

13. Tiszasüly II. 1 702 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz (magas talaj-vízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság

14. Tiszavárkony II. 1 647 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz (különösen Szőlő településrészen), Rendkívüli téli időjárás miatti elzártság (Szőlő településrészen)

15. Tószeg II. 4 655 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz

16. Újszász II. 6 815 Árvíz és kísérőjelenségei (Zagyva, Tápió), Belvíz (tele-pülés 40%-a), Veszélyes anyag szállítás (vasúti csomó-pont)

17. Vezseny II. 682 Árvíz és kísérőjelenségei (Tisza), Belvíz

18. Zagyvarékas II. 3 829 Árvíz és kísérőjelenségei (Zagyva), Belvíz (magas talaj-vízszint miatt, 30-50 mm csapadék felett).

Összesen: 125 635

I. besorolású: 2 település II. besorolású: 14 település III. besorolású: 0 település Nem sorolt: 2 település

7

1.7. Természeti eredetű veszélyforrások: 1.7.1. árvíz, a Tisza, Zagyva folyók huzamosabb ideig tartó telítettsége, hirtelen hóol-

vadás és tartós esőzések esetén keletkezhet. A védekezési munkák a KÖVIZIG-ek irányításával, a lakosság és a települési polgári védelmi szer-vezetek közreműködésével előreláthatólag különösebb külső segítség nélkül elvégezhetők. A gátak magassága meghaladja a mértékadó vízszintet. Aktuális állapotuk az adott évszaktól és a meteoro-lógiai viszonyoktól függően változó lehet. Földrajzi elhelyezkedésük, a védvonalak állapota, és a viszonylag hosszú felkészülési idő miatt a körzet jól védhető. Az utóbbi években levonuló árhullá-mok elleni védekezést a Vízügyi Igazgatóságok saját erőből meg tudták oldani. A közelmúlt rend-kívüli árhullámai elleni védekezéshez a lakosság, a polgári védelmi szervezetek, a honvédség köz-reműködését indokolttá tette. Az eddigieket jóval meghaladó áradás, és a körülmények szerencsét-len alakulásának együttes hatása okozhat árvízkatasztrófát.

Az árvízi helyzetek kezelésénél igen gyakori a kitelepítés és befogadás végrehajtása, amelyre fo-lyamatosan készülnünk kell a település jellemző adatainak rendszeres gyűjtésével és napra készen tartásával.

8

1.7.2. Belvíz Az átlagosnál csapadékosabb – esős – évszakokban a mély fekvésű területeken jelentkezik, amely a körzet területének jelentős hányadát képezi, rendszeres feladatot adott a kezelése az önkormányzatoknak különösen 2005-2006 években. 1.7.3. Földrengés A szeizmográfiai előrejelzés alapján a kirendeltség területét várhatóan 6-7-es erősségben érintheti.

1.8. Technikai eredetű veszélyforrások:

1.8.1. Mérgező anyagokat gyártó, felhasználó és tároló gazdálkodók - Bige Holding Kft. – SO2 (kén-dioxid), SO3 (kévsavköd formában) - Holland Colours Pigment Kft.- kálium-bikromát - MOL Rt. TKD Logisztika Szajol Bázistelep - szénhidrogének

A 18/2006. Kormányrendelet szerinti felső küszöbértékű üzemek hatásterülete által érintett telepü-lésekre, így tehát Szolnokra és Szajolra külső védelmi terv készült, ebben kerül bemutatásra a Bige Holding Kft., a HOLLAND COLOURS HUNGARIA Kft., és a MOL Rt. TKD Logisztika Szajol Bázistelep veszélyeztető hatásainak kezelése. Ennek rendszeres pontosítása és éves rendszerű gya-koroltatása 2003 óta folyamatos.

- A Víz és Csatornaművek Koncessziós RT. - klór - SZOLE-MEAT Kft. (Szolnok, Vágóhíd út 60.) - ammónia: - MÁV Szolnoki Állomásfőnökség – mérgező gázok, illékony folyadékok

A MÁV a rendező-pályaudvaraira vonatkozóan az elmúlt év végén építette be belső szabályozóiba a veszélyes anyagok kockázatainak elemzésére és a védelmi tervezésre vonatkozó Európai Uniós direktívákat. A katasztrófavédelmi terv készítése a szolnoki pályaudvarra vonatkozóan folyamatban van.

A rendelkezésünkre álló információk alapján feltételezhető, hogy a fenti időszak adatai tükrözik a

- Martfű, Bunge Zrt.- hexán - Martfű, Brau-Union Hungária Nyrt.- ammónia

E két üzem veszélyeztető hatása az üzemek elhelyezéséből adódóan a lakosságra nem terjed ki.

1.8.2. Veszélyes anyagok közúti szállítása során bekövetkező balesetek

Különösen jelentős közúti tiszai átkelőhely Szolnok, ahol az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontja is üzemel és egyben a Nyugat és Kelet Európai vasúti összeköttetés tiszai átkelőhelye is. Ugyancsak itt halad át a Tiszán az E-15 sz. és a 4. sz. országos fő-közlekedési út is. A veszélyes anyagok nemzetközi közúti szállítása szempontjából kiemelkedő fontossá-gú a 4. sz. főközlekedési út, amelyen a Magyarországon Románia, Ukrajna, Oroszor-szág felé átmenő tranzit szállítmányok közlekednek igen nagy számban, de a vasúti szállításra is érvényesek az itt elmondottak. A belföldi veszélyes anyag szállítások egyrészt a kirendeltség vegyipari létesítményei-nek alapanyag igényét elégítik ki, másrészt a késztermék kiszállítások történnek. Ezért jelentős a folyékony kén, valamint a kénsav, óleumok, klór-szulfonsav, PB-gáz, ben-zin, gázolaj mind közúti mind vasúti szállítása a megye területén. A vízművek igényeit kiszolgáló klórgáz szállítmányok is rendszeresen közlekednek az utakon. Fontos veszélyes anyag szállítási útvonal még a kirendeltség területén a 31 sz., a 32 sz., a 44 sz., a 45 sz. és a 442. sz. út is.

9

1.9. Egyéb rendkívüli helyzetekből adódó veszélyforrások: • Járványos fertőző megbetegedések lehetősége fenn áll, elsősorban behurcolás útján, mivel a

körzet területén fertőző góc kialakulására elhanyagolható az esély.

• Járványos állat megbetegedések alakulhatnak ki a körzet területén mezőgazdasági vállalkozá-sok állattartó telepein, valamint a kisegítő és háztáji gazdaságokban.

A fertőző állatbetegségek tekintetében katasztrófa helyzet akkor következik be, ha az a törzsál-lomány 25 %- ára terjed ki.

• Rendkívüli időjárási viszonyokból eredő veszélyeztetés:

A terület alföldi jellegéből adódóan kevés szélvédett területtel rendelkezik, a havazások idején, a hófúvások komoly gondot jelentenek. A 4-es számú főút forgalma havazások idején gyakran elakad, – egy-egy kamion megcsúszása, keresztbe fordulása miatt – mivel a legtöbb helyen nincs megkerülési lehetőség. Ilyen helyzetek tartós forgalmi akadályt okoznak, mert a mentő-erők sem képesek gyorsan a kárhelyre jutni.

Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy egyes településeken rövid idő alatt nagymennyi-ségű csapadék hullott. Az ilyen helyzetek vagy a tartós csapadék, a kirendeltség településeinek rossz minőségű belvíz elvezető rendszere miatt okozhatnak nem várt veszélyhelyzeteket.

• Szolnok és a környező hat település vízellátását biztosító és felügyelő központjának (Víz és Csatornaművek Koncessziós Zrt.) rongálódása esetén a térség vízellátása veszélyeztetett.

2. A FELKÉSZÜLÉS HELYZETE, FELADATAI:

A rendkívüli helyzetekre történő felkészülés és azok kezelése területünkön nem ritka feladat.

Az árvízi és katasztrofális vízszennyezési helyzetek kezelését sajnos 1998, 1999, 2000 és 2006 években volt alkalmunk gyakorolni. Véleményem szerint a védelmi igazgatás szervezetei évről évre egyre hatékonyabban látták el feladataikat ezeknél a veszélyhelyzeteknél. 2006. évben már az előző évek védekezési tapasztalatait feldolgozva a katasztrófavédelem igen hatékony logisztikai támoga-tást tudott nyújtani az árvíz következtében az önkormányzatoknál jelentkező védekezési feladatok ellátásához védőruhák, szerszámok, szivattyúk, homokzsákok, valamint a kitelepítettek befogadásá-hoz elhelyezési anyagok biztosításával.

A természeti és technikai katasztrófák és egyéb rendkívüli körülmények lehetőségei, hatásai, bekö-vetkezésük ideje, sőt helye nem minden esetben kiszámítható és tervezhető. A helyzetek kezelésére vonatkozóan a települések és a kirendeltség rendelkezik az idén korszerűsített tartalmú veszély-elhárítási tervekkel.

A felső küszöbértékű veszélyes üzemekkel kapcsolatos tervezési tevékenység a külön jogszabály által előírtaknak megfelelően folyamatos munkát jelent kirendeltségünk és Szolnok, valamint Szajol önkormányzatai részére. Évi rendszerességgel gyakoroljuk a kárelhárítási, bevetésirányítási és la-kosságvédelmi tevékenységet.

Az alsó küszöbérték alatti, de a lakosságra nézve veszélyes üzemeket (Víz- és Csatornaművek Kon-cessziós ZRt., Szole-Meat Kft.) a társhatóságokkal együtt rendszeresen ellenőrizzük, az üzemi ve-szély-elhárítási terveiket rendszeresen pontosíttatjuk.

A MÁV belső átszervezése és a belső szabályzórendszerének szigorodása eredményezte, hogy évek óta először kaphatunk képet a Szolnoki rendező pályaudvaron átmenő, esetleg itt rendezésre kerülő veszélyes anyag szállítmányokról. A MÁV rendelkezése alapján a rendező pályaudvarra katasztró-favédelmi tervet kell készíteni. Ezt a munkát az állomásfőnökség szakemberével szorosan együtt-működve végzi kirendeltségünk. Már most, a tervezési szakaszban megállapítottuk, hogy igen ko-moly lakossági veszélyeztető hatással járhat, egy-egy különösen veszélyes anyagot szállító kocsi

10

sérülése, és a jelenlegi – a sérült kocsik kezelésére vonatkozó - belső szabályok sem megfelelőek a kockázat csökkentésére. A tervezés során próbálunk olyan megoldást találni, amelynek eredménye-ként a sérült, veszélyes anyagot tartalmazó kocsikat mielőbb a városon kívülre lehetne vontatni.

A Honvédség átalakítását követően rendkívül fontosnak ítélem a védekezési feladatok ellátásához a tömegerő biztosítása területén a polgári védelmi szervezetek szerepét.

Ugyancsak rendkívül fontosnak tartom, hogy a települések kitelepítési-befogadási szempontból lényeges adatait megyei védelmi bizottsági határozat alapján évente kétszer be tudjuk gyűjteni, és ezzel aktualizáljuk a kitelepítési-befogadási terveinket, ezért rendkívüli helyzetben elkerülhetjük a kapkodásból származó téves számításokat. Az adatszolgáltatás fontosságára és pontosságára ezúton is szeretném felhívni a figyelmet!

Összességében elmondható, hogy a 2001 évben megkezdett, a polgári védelmi szervezetek összeté-telételét, létszámát célzó korszerűsítés mindenhol befejeződött és a jelenlegi összetételben alkalma-sak a kialakult veszélyhelyzetek kezelésének támogatására.

A fő hangsúlyt a megelőzésre, az erők képzettségére, a technikai eszközök meglétére és optimális csoportosítására kell helyeznünk.

Az alegységparancsnoki állomány és a települési vezető szervezetek beosztottainak kiképzését igyekszünk kétévenkénti gyakorisággal minden településen végrehajtani. Sajnos a beosztotti állo-mány kiképzésére évek óta nem áll rendelkezésre költségvetési forrás, bár annak elkülönítését tör-vény írja elő.

Lakosságtájékoztatási tevékenységünket az immár hagyománnyá váló és évről évre egyre nagyobb érdeklődéssel megrendezett ifjúsági katasztrófavédelmi versenyekre történő felkészítés keretében látjuk el.

A 2006. évi árvízi védekezési tapasztalatok alapján a települési védekezési, kárelhárítási valamint kitelepítési-befogadási feladatok ellátásához megfelelő szakanyag és eszközkészlettel rendelkezünk, sajnos azonban a személyi felszerelések tekintetében a munkaruha, védőcsizma készletek eléggé korlátozottak. Szolnok, 2009. március 9. Buzás Tibor okl. mk. pv. alezredes sk. kirendeltség-vezető