a szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben
DESCRIPTION
szótövek, jelek, ragokTRANSCRIPT
![Page 1: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/1.jpg)
A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben
![Page 2: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/2.jpg)
A jelezés és a ragozás
![Page 3: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/3.jpg)
A jelezés és a ragozás a szótő szabályos alaki megváltoztatása, jelekkel, ragokkal vagy mindkettővel való ellátása a jelentés módosítása és a mondatbeli szerepek véglegesítése érdekében.
A szóalakok mondatbeli funkcióját általában a ragok jelölik ki.
Az egyes szófajok ragozási sorai a paradigmák.
![Page 4: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/4.jpg)
Az igeragozás
Egy-egy ige valamennyi jelezett, ragos és segédigés alakja együtt az igeragozás rendszer.
A szintetikus igealak tő + jel + jel + rag felépítésű. De a jelek egyike mindig 0 alakú (az adnám esetében az időjel, az adtam esetében a módjel), sőt olyan igealak is van, amelyben a tőn kívül semmi sem materiális.
![Page 5: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/5.jpg)
Az analitikus igealak vagy a főige egyszerű múlt idejű alakjából és a volna segédigéből áll (pl. várt volna), vagy a főige főnévi igenevéből és a fog segédige alakjából (pl. kérni fogsz).
![Page 6: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/6.jpg)
Az ige jelei
Az igemódok.A beszélőnek, illetőleg a beszédbeli szereplőnek az igében kifejezett cselekvés- történés/állapot- vagy létfogalomhoz való aktuális viszonyát, attitűdjét fejezi ki.
1. A kijelentő mód: cselekvés, történés végbemegy. Materiális jele nincs: “Rakodó nagyanyó/ Beveti a vánkost.” (Weöres Sándor- Csupa fehér)
![Page 7: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/7.jpg)
2. A feltételes mód:a cselekvés, történés feltételtől függ, óhajtott, esetleg bizonytalan.Jele: -na/ -ne, -ná/ -né: “Ha a világ rigó lenne, / Kötényemben ő fütyülne.” (Weöres Sándor- Ha a világ rigó lenne) Kötelezően az óhajtó mondatban fordul elő, de szerepelhet más mondatfajtában is.
![Page 8: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/8.jpg)
3. A felszólító mód: a beszélő akaratát kívánságát vagy beleegyezését fejezi ki. Jele:- J, amely hasonúlhat, összeolvadhat, sőt 0 alakú is lehet: “Róka-róka réten,/ Fuss a holdas égen,/ Hagyd itt lenn a/ Házat, erdőt/ Kapsz nyakadra/ Ezüst csengő... ” (Weöres S.- Kergető)Jele a szótövek nagyobb részéhez- j-s alakban járul: lépjen, fujjón, de lehet- jj, -gy, -ggy és -s alakú is: jőjön, igyál, legyen, higgyem, indíts.
![Page 9: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/9.jpg)
Az igeidők
A cselekvés, történé- állapot vagy létezés időbeli lefolyását a beszélés idejéhez viszonyítják.1. A jelenidő cselekvése, történése egybeesik a beszédidővel. “Fut, robog a kicsi kocsi/ Rajta üll a Haragosi...” (Weöres S.- Haragosi)2. A múlt idő cselekvése, történése megelőzi a beszédidőt. Jele: -t, -tt.“Harap utca három alatt/ Megnyílott a kutyatár,/Síppal- dobbal mmegnyította/ Kutyafülű Aladár.” (W.S.- A kutya-tár)
![Page 10: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/10.jpg)
![Page 11: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/11.jpg)
Az ige ragjai
Kétfélék lehetnek: a. általános személyragok (pl. Alsz-ik, jól lát-(o)-k,) b. határozott tárgyú személyragok (pl. várom(a vonatot, azt v. őt)).
![Page 12: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/12.jpg)
Az igeragozási rendszerek
Van 2 teljes és 2 hiányos ragozási rendszerünk.Teljes a ragozási rendszer, ha megvan egy-egy igéenek minden módja, ideje, száma és személye. Hiányos, ha bármely mód, idő, szám v. személy hiányzik.
![Page 13: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/13.jpg)
Általános (alanyi) ragozásAz iktelen igének teljes, az ikesnek hiányos a ragozási rendszere.
![Page 14: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/14.jpg)
![Page 15: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/15.jpg)
![Page 16: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/16.jpg)
3. A jövőidő cselekvés, történés követi a beszédidőt. Körülírással fejezzük ki, alaktani
értelembe vett jele nincs, pl. sokáig élni fogsz.
![Page 17: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/17.jpg)
A határozott tárgy mint ragozás
![Page 18: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/18.jpg)
![Page 19: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/19.jpg)
A rendhagyó, a hiányos és a régies ragozású igék
A rendhagyó ragozás azt jelenti, hogy a paradigma kevés vagy épp egyetlen szóhoz kapcsolódik. Olykor árnyalatnyi jelentés- és funkcióbeli különbség van köztük, máskor nagyobb is.(Tanár voltam- tanár lettem)A hiányos ragozás azt jelenti, hogy egyes igék ragozási sorából hiányoznak bizonyos alakok. Csak felszólító módú alakjai vannak és azok is csak egyes szám 2., és többes szám 1.és 2. személyben a gyere igének : gyere, gyerünk, gyertek.
![Page 20: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/20.jpg)
A névszóragozás
A névszótöveknek a jelekkel és ragokkal való ellátása.A névszók ragjai ugyanis mondatrészszerepek megteremtésére szólgálnak, az igeragoknak azonban csak egyeztető funkciójuk van.A névszók közül a főnév alakja morfológiailag tő+jel+rag felépítésű. Pl: sátr-(a)-k-nak
![Page 21: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/21.jpg)
A névszók jelei
1.A többesszám jelei: a. Az általános többesjel: -k, a megnevezett dolog többségét fejezi ki (pl. székek) b. A birtoktöbbesítő jel: -i, -ai/ei, -jai/jei, a birtok többségét fejezik ki (pl. álmaim) c. A heterogén többséget kifejező többesjel: -ék, olyan többséget fejez ki, amelynek egyik tagja kiemelt személy (pl. szomszédé, Pistáé)
![Page 22: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/22.jpg)
2. A birtokjel: -é, a megnevezett dolgot, személyt birtokosnak mutatja, s valamilyen birtokra is utal : pl. fiamé.3. A birtokos személyjel: -m, -d, -a/e, -ja/je, -nk, -unk/ünk, -tok/tek/tök, -k, -uk/ük, -juk/jük. A birtokos személyét és számát fejezi ki, pl. kertünk.4. A fokjel: -bb, -b, leg-, legesleg-. A tulajdonságok összehasonlítását, különböző mértékét fejezi ki, pl. szebb, legszebb.
![Page 23: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/23.jpg)
5. A kiemelő jel: -ik. Nyomatékosít, pl. nagyobbik. A főnévhez tipikusan ötféle jel járulhat: az általános többesjel, a birtoktöbbesítő jel, a heterogén többségét kifejező többes jel, a birtokjel és a birtokos személyjel. A -k általános többesjel a legtöbb főnévhez hozzájárulhat, de nem szoktuk többesszámban használni az elvont főneveket és tulajdonneveket.
![Page 24: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/24.jpg)
Az -i, -ai/ei, -jai/jei birtoktöbbesítő jel csak birtokjeles vagy birtokos személyjeles főnévvel fordulhat elő szemben áll az egy birtokot kifejező 0 jellel. (pl. apámé, könyveimé)
A heterogén többséget kifejező -ék többesjel csak személyt jelölő főnevekhez járulhat (pl. szomszédok, szomszédék)--- jelentése rokon az általános többesjelével.
![Page 25: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/25.jpg)
Az -é birtokjel a magyar nyelv igen jellegzetes főnévi tolldaléka. A birtokjeles szóalak jelentése egy birtokos szerkezettel egyenértékű: (az autó az ) apámé (=az apám autója).
![Page 26: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/26.jpg)
![Page 27: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/27.jpg)
![Page 28: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/28.jpg)
A melléknév és a számnév jelei
Két tipikus saját jele van: a fokjel, amely az összehasonlítható tulajdonságot jelentő minősítő melléknevek tolldaléka, ill. A kiemelő jel, amely csak közép- és felsőfokú alakokhoz járulhat (nagyobb-ik, legkisebb-ik). A kiemelő jel több tulajdonságok egyikét emeli ki, különbözteti meg, teszi határozottá (szebbik, a legszebbik).
![Page 29: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/29.jpg)
A számnévnek saját jelei nincsenek. Az általános többesjelet magához kapcsolhatja néhány határozatlan számnév: sokak, többek, kevesek, sok, több, kevés ember, továbbá személyekre vonatkozóan a fokozó szerepük határozatlan értékű számnév: milliók, százak meg százak, ezrekre rúg.
![Page 30: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/30.jpg)
![Page 31: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/31.jpg)
A névszók ragjai
1. A alany ragja: 0 (pl. ház-0, gyerekek-0)2. A tárgy ragjai: -t, a vele tolldalákolt szót a mondat tárgyává teszi (pl. házat, gyerekeket).3. A birtokos jelző ragja: -nak/nek, a vele tolldalékolt szóalakok szerepe a mondatban birtokos jelző (pl. háznak a ..., gyerekeknek a...).4. A határozó ragok pl. -ban/ben, -kor, -n, -an/en, -nál/nél, a velük lezárt szóalakok a mondat különféle határozói (pl. házból, gyerekekkel, szépen).
![Page 32: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/32.jpg)
A főnév ragjaiA főnévhez mind a négy ragfajta járulhat. Ezek
együttese adja a főnév esetrendszerét.A magyarban legalább 18 vagy 19 eset van, attól függően, hogy egybe-vagy külön számoljuk-e a birtokos jelző és a részeshatározó – nak/-nek
ragját
![Page 33: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/33.jpg)
![Page 34: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/34.jpg)
![Page 35: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/35.jpg)
![Page 36: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/36.jpg)
A főnév korlátozottabb használatú és átmeneti jellegű ragokat is kaphat a toldalékolás során.
Átmeneti jellegűket az mutatja, hogy jellel bővült alakokhoz nem járulhatnak, s vonzatkeretben is
csak ritkán fordulhatnak elő.
![Page 37: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/37.jpg)
pl.:1. -képp/-képpen(formális módhatározó alak):példaképpen2.-kor(temporális időhatározói alak):szüretkor3.-nként(distributivus, “osztóhatározói alak”):hetenként4.-stül/-stül(sociativus, társhatározói alak):ajtóstul5.-nta/-nte(distributiv-temporális, ismétlődő időhatározói alak):nyaranta
![Page 38: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/38.jpg)
![Page 39: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/39.jpg)
A névmások ragozásaA névmásoknak nincsenek saját ragjai. A személyes névmások határozós eseteinek felépítésének azonban történetileg tőként viselkedő határozóragok+személyragok, illetve névutók+személyragok tömbösödése figyelhető meg
![Page 40: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/40.jpg)
![Page 41: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/41.jpg)
A főnévi igenév személyragozásaA főnévi igenévvel elvontan kifejezett
cselekvésfogalmat névszói ragokkal tehetjük konkrétabbá, személyhez kötötté.
S zemélyragjai:-m, -d ,-a/e, -unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük
![Page 42: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/42.jpg)
![Page 43: A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben](https://reader035.vdocuments.pub/reader035/viewer/2022062308/55cf9965550346d0339d288c/html5/thumbnails/43.jpg)