A TALAJSZERKEZET ROMLÁSÁRA HATÓ

TÉNYEZŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN

Készítette: Varga KrisztinaKörnyezetmérnök MScBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem2009/2010/II.

Magyarországi művelés alatt lévő talajok

Mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink jelentős része löszön kialakult mezőségi talaj.

Eredeti állapotukban kedvező, morzsalékos szerkezetűek, többnyire mély, sötét színű nagy humusz tartalmú A-szintjük van,

kémhatásuk gyengén lúgos vagy semleges B-szintjük humusztartalma fokozatosan csökken, színük

világosodik. A több évszázados művelés eredménye, hogy ezeken a talajokon

szinte mindenütt megtalálhatók az erózió és/vagy fizikai a fizikai leromlás nyomai.

A régen kitűnő szerkezetű A-szint felső szántott szintje mára már a művelés hatására elporosodott, illetve e poros szántott szint alatt, erősen tömörödött eketalpréteg figyelhető meg.

Az eredeti szerkezet legtöbb esetben csupán az A-szint alsóbb részeiben, illetve a B-szintben található meg.

A talaj fizikai jellemzői a művelés alapján

A genetikai talajtípus által meghatározott tulajdonságok: hatással vannak a művelésre, de annak nyomán többé-kevésbé változatlanok maradnak.

• Ide soroljuk a talajban felfedezhető szemcsenagyságokat, a konzisztenciát, képlékenységét sűrűségét.

• Nagyban meghatározzák az adott területen alkalmazható művelési módokat, illetve technológiákat.

Másik csoport: a talaj azon tulajdonságai, amik művelés hatására változást mutatnak szerkezeti szinten.

• Ebbe soroljuk például a térfogattömeget, összporozitást, pórusméret-eloszlást.

A két csoportba tartozó jellemzők biztosítják azt, hogy a szántóföldi növénytermesztés és az ezt megelőző talajművelés megfelelően működjön.

A fizikai degradáció A többnyire egyoldalú talajhasználat a sokmenetes

művelés, a talaj gyakori mozgatása következtében felerősödnek a talajdegradációs folyamatok.

Ezek közül a legelterjedtebb és a világot leginkább sújtó folyamatok a fizikai degradáció és azok típusai.

Az 1980 évek végén nemzetközi felméréseket végeztek a degradációs folyamatok feltérképezése érdekében.

Ezen belül elemezték azok típusait, területi kiterjedésüket, előfordulásuk gyakoriságát, valamint a kiváltó okokat.

A fizikai degradáció típusai A felmérés során a fizikai degradáció öt

típusát különböztették meg:1. A feltalaj kérgesedése, cserepesedése2. Tömörödés3. Szikesedés miatt bekövetkező

talajszerkezet leromlás4. Belvízveszély5. Erózió és defláció

A talaj művelését befolyásoló tényezők

Állandó tényezők:• A talaj sűrűsége• A talaj kötöttsége, fizikai félesége• A talaj konzisztencia jelenségei• A talaj szerves anyaga• A talajbiológiai élete Változóak:• A talaj szerkezete• A talaj térfogattömege• A talaj pórustérfogata, összporozitása• A talaj ellenállása• A talaj nedvességtartalma

A művelés hatásai Közvetlenül változik a talaj:

térfogattömege, porozitása, háromfázisos rendszere, agronómiai szerkezete.

Közvetve változnak a biológiai és kémiai tulajdonságai.

Pozitív hatások: elősegíti a víz levegő és hőforgalmát javító tápanyagok feltáródását, segíti a hasznos talajlakó élőlények tevékenységét illetve létrehozza a jó minőségű lazult morzsás talajszerkezetet.

Tömörödés A talaj háromfázisos rendszeréből mechanikai

stressz hatására a levegő kiszorul, és a térfogata csökken.

Túlzott munkagép használat hatására. Felmérések szerint Európában 33 millió

hektárt érint a talajtömörödés valamilyen foka. Magyarországon mintegy 1,4 millió hektár

szántóföldet zavarja tömör záróréteg jelenléte. Azonban a korszerű gépek használata a

gazdaságos termelés miatt elengedhetetlen.

Hatására lelassul a csírázás és kelés, csökken a gyökérnövekedés és a gyökérhossz, a levélfelület, a szárazanyag produkció, a termés mennyisége és minősége, romlik a tápelemek és a víz felvehetősége, a növények ellenálló képessége és stressz

tűrése, fokozódik a növények légzése és párologtatása, gátolja a víz beszivárgását, ami nagyobb

csapadék lehullása után belvízhez vezet.

Talajok nedvességtartalmai

Legnagyobb gyakorisággal a tárcsázás és a szántás mélységében alakulhat ki, de legrosszabb esetben a talajszelvény 2-3 rétege is tömörödhet.

Ezt nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen eredeti állapotára visszaállítani.

A tömörödés függ:• az adott talajt alkotó szemcseméretektől, • annak humusztartalmától• a kiváltó tényező erősségétől, • az egységnyi területre vonatkoztatott

terheléstől, • a terhelés időtartamától• a talaj és a kerék érintkezési felületének

nagyságától, illetve tulajdonságaitól.

A defláció A talajrészecskék felszínről való elmozdításának,

szállításának, és újbóli felhalmozásának a folyamata. Világviszonylatban 550millió hektáron okoz károkat. Magyarországon 1,5-2millió hektáron észlelhető. Legdeflációérzékenyebb területek: Nyírség, Duna-

Tisza köze és Belső-Somogy egyes részei. Leginkább homoktalajokon, láptalajokon vagy

elporosodott talajokon fedezhető fel, ahol a szemcsék átmérője 0,08-0,1mm között van.

Meghatározó tényezők: A szél sebessége, örvénylése és a deflációs terület kitettsége és hossza.

Hatások:• a talajok minőségét erősen befolyásolja, • hat a talaj szemcseösszetételére,• agronómiai szerkezetére, • növényborítottságára, • és a szerves anyag tartalmára.

Hatásosan megállítani csak jelentős erdővegetáció képes.

Az adott terület növénnyel való borítottsága is hatékony megoldásnak bizonyult.

A védekezéseket mindig uralkodó széliránnyal merőlegesen kell végezni.

A megművelt talaj finom öntözése is segíti a talajszemcséket összeragasztani így nem lesz olyan nagy a kifúvás a területen.

Kártétele:• A talaj szerves és szervetlen kolloid

tápanyagaiban, illetve szerkezetességében legértékesebb felső rétegének elhordása.

• Így a termések mennyisége jelentős lecsökkenése.

• Ha lejtős területet érint ott súlyos aszálykárokra kell számítani.

Erózió Réteg és vonalas erózió A rétegerózió az a talajpusztulási forma,

amelynél a víz hatása a szinte teljesen sík területeken is érvényesül.

Vonalas erózió: közepesen és erősen lejtős területeken a nagy rétegvastagsággal mozgó víz idézi elő.

Befolyásoló tényezők: • a talaj szerkezete, • nedvességi állapota, • vízgazdálkodása • és növényborítottsága. Következmények: • csökken a talaj termékenysége. • Erősen erodált talajokon a termelés

mennyisége akár 30-40%-al eshet vissza.

Források Mohácsi Adrienn Tímea: Talajszerkezet leromlása mezőgazdasági

területen Buzás István: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv INDA 4231

Kiadó Budapest 1993 Czinege Erik: A talajtakaró változatosságát figyelembe vevő

agrotechnika új lehetőségei (Szemle) Filep György-Ferencz Géza: Javaslat a magyarországi talajok

szemcseösszetétel szerinti osztályozásának pontosítására. Agrokémia és talajtan 1999

Keveiné Bárány Ilona-Farsang Andrea: Terep és laborvizsgálati módszerek a természetföldrajzban JATEperss Szeged 2008

Gyuricza Csaba: Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban 2001 http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/6het/foci/foci62.jpg http://www.geocaching.hu/cacheimages/2007-

10/754_20071022_145959.jpg