a talajvédelem alapelvei

Click here to load reader

Post on 18-Mar-2016

45 views

Category:

Documents

2 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A talajvédelem alapelvei. Füzesi István 2011. A talaj fogalma. A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer. Természeti erőforrás: Biomassza termelés alapvető közege Bioszféra primer tápanyagforrása - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

  • A talajvdelem alapelveiFzesi Istvn2011

  • A talaj fogalmaA talaj: a fldfelszn legfels, termkeny rtege, 3 fzis polidiszperz rendszer. Termszeti erforrs:Biomassza termels alapvet kzegeBioszfra primer tpanyagforrsaFontos szerepet jtszik a fenntarthat fejlds clkitzseinek megvalstsban (egyes terleteken a termkpessget cskkent vagy korltoz, az emberi tevkenysg hatsra felersd krnyezeti kockzatokkal kell szmolni)

  • A talaj kolgiai funkciiBiomassza termelsi funkci: a mez- s erdgazdlkods termhelyeSzablyoz funkcik: a krnyezet elemeit vd szr-, tompt- s talakt folyamatokBiotp funkci: a talaj biolgiai lettr, egyben gntartalk

  • Emberi tevkenysghez ktd funkcikFizikai kzeg funkci: A talaj mint ptsi telek technikai, ipari, szocilis ltestmnyek alapjul szolgl, belertve a kzlekedsi utakat, plykat, pihenhelyeket stb.Nyersanyagforrs funkci: A talaj anyagai mint a tzeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az ptipar alapanyagai. Emellett a talaj a vz, olaj, svnyok s egyb nyersanyagok lelhelye is. Archv funkci: Archeolgiai s paleontolgiai informcikat hordozA talaj funkcii vgesek, megjul kpessge pedig behatrolt. Elssorban az kolgiai funkcik srlkenyek s vdelemre szorulnak.

  • TalajdegradciTalajdegradci (talajromls): minden olyan folyamat, mely a talaj termkenysgt cskkenti, minsgt rontja, illetve a funkcikpessgt korltozza, vagy a talaj teljes pusztulshoz vezet (vz- s szlerzi, elssods, szikeseds, talajsavanyods, talajszerkezet romlsa, elmocsarasods, talaj puffer-kapacitsnak romlsa, talajszennyezds)

  • TalajvdelemTalajvdelem: A talaj kedvez llapotnak s funkcikpessgnek megrzse a kros, degradcis s talajrombolsi folyamatok hatsaival szemben

  • Az Eurpai Talaj ChartaAz Eurpai Kzssg alr llamai elfogadtk az Eurpai Talaj Charta (1990) alapelveit s vllaltk, hogy magas szint talajvdelmi politikt valstanak meg s ehhez a megfelel pnzalapokat is biztostjk.Haznk klnsen rdekelt a talajvdelemben, hiszen nagy a hasznostott terlet rszarnya , s a talaj kpezi Magyarorszg legnagyobb termszeti erforrst, kincst.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA talaj az emberisg egyik legdrgbb kincse, mely letteret jelent a nvnyek, llatok s az ember szmra.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA talaj korltozottan ll rendelkezsre s knnyen tnkretehet.

  • Az Eurpai Talaj ChartaAz ipari trsadalmak a talajt ipari s mezgazdasgi clokra egyarnt hasznostjk. A ma s a holnap trsadalma rdekben szksges kidolgozni olyan talajhasznostsi politikt, mely a talajtulajdonsgokon s a regionlis sajtsgokon alapul.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA mez- s erdgazdasgban alkalmazott technolgiknak biztostaniuk kell a talajminsg vdelmt.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA talajt meg kell vdeni az erzitl.A talajt meg kell vdeni a szennyezsekkel szemben.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA vrosfejlesztsi tervezsben a minimlis talajkrosods elsbbsge rvnyesljn.

  • Az Eurpai Talaj ChartaObjektumok tervezsekor hatstanulmnyt kell kszteni a talajvdelmi intzkedsek kltsgeivel bezrlag.

  • Az Eurpai Talaj ChartaElkerlhetetlen a talaj erforrsainak leltrszer felmrse.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA talaj sszer hasznlata s megvsa rdekben tovbbi kutatsokra s interdiszciplinris egyttmkdsre van szksg.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA talaj megvsnak fontossgt minden szinten be kell pteni a kztudatba.

  • Az Eurpai Talaj ChartaA kormnyok s a helyi hatsgok cltudatos intzkedsekkel ktelesek segteni a talajvdelem gyt.

  • Az EU krnyezetvdelmi politikjnak t legfontosabb alapelve (EU trvny 130R cikkely):Megelz fellpsA krnyezetszennyezst a forrsnl kell megakadlyozniA szennyez fizet elvIntegrciSzubszidiarits

  • Szennyezett talajok minstseA, B, C minstsi rendszerkiegszl a mindenkori hasznostsi/rzkenysgi kritriumokkala hatrrtkek nem alkalmazhatk sablonosan a helyi viszonyok ismerete nlkl

  • Szennyezett talajok minstseA: Referencia vagy httrszintet jell, amennyiben a talajok tlagos sszettelnek felel meg az orszgban s fgg a termhelytl, loklisan alacsonyabb vagy geolgiai okokbl magasabb is lehet. Az A minsg azt jelenti, hogy a talaj normlis sszettel, melyhez alkalmazkodott nvny, llat, ember ppgy mint a benne lv mikroorganizmusok.

  • Szennyezett talajok minstseB: Az a szennyezanyag-koncentrci (vagy tartomny) amelyet meghalad rtk esetn a talaj szennyezettnek tekinthet.A tolerlhat B minsgnl felttelezzk, hogy a vdend objektumra nzve tartsan veszlytelen (lettartamt, teljestmnyt, minsgt nem cskkenti) jelenlegi tudsunk szerint.

  • Szennyezett talajok minstseC: A beavatkozsi rtk az a szennyezanyag-koncentrci, amelyet meghalad rtk esetn a talaj krosodottnak minsl.A szennyezettebb C minsg arra utal, hogy minden vdend objektum veszlyeztetett, azaz mindenfle talajhasznlati lehetsg megsznhet.

  • Szennyezett talajok minstseA C minsg olyan fito/zoo/ko/humn toxikolgiai hatrkoncentrci, mely felett az albbi krosodsok lphetnek fel:A nvnyek termse vagy minsge gazdasgilag mr elviselhetetlen mrtkben cskken, a krosanyagok mennyisge tllpi a megengedettet a termesztett nvnyekben; Az llati s emberi szervezetben egszsgi krosods vagy teljestmny cskkens ll el. Az llati eredet lelmiszerek krosanyag tartalma tllpi a megengedettet; Az koszisztmk, helyi nvnytrsulsok sszettele megvltozik; A talajfunkcik s a talajlet krosodsa nyomon kvethet.

  • Szennyezett talajok minstseA hazai szablyozs a beavatkozsi hatrrtk esetn 3 szintet klnt el: Fokozottan rzkeny terlet, az intzkedsi rtk C1 (pl. llami tulajdonban lv felszni llvz kzpvzi mederltl szmtott 0,25 km szles sv)rzkeny terlet, az intzkedsi rtk C2 (pl. llami tulajdonban lv felszni llvz kzpvzi mederltl szmtott 0,25-1 km szles sv)Kevsb rzkeny terletek, az intzkedsi rtk C3

  • A magyar szablyozs alapjai

  • A talajszennyezs sematikus ttekintse

  • A talajmintavtelszmszer paramtereket nyjt a talajtulajdonsgok s a terlet szennyezettsgnek jellemzsrea talajtulajdonsgok s a terlet szennyezettsgnek vltozkonysgnak (variabilitsnak) megtlst szolglja

  • A talajmintavtel alapelveiA talaj tulajdonsgai s a szennyezk mind horizontlisan, mind vertiklisan vltozhatnak: tlagmintval dolgozunkEgy-egy tlagmintt legalbb 20-20 pontminta vagy rszminta (leszrs, lefrs) anyagbl kell keverni a reprezentativits cljblAz tlagminta keverse felttelezi, hogy a pontmintk azonos trfogatak s slyak, ill. azonos mretek legyenek; azonos genetikai vagy szennyezettsgi szintbl szrmaz talajtmeget tartalmaznak.Nem kpezhet tlagminta, ill. a pontmintk nem egyesthetk, amennyiben a vizsgland talajtulajdonsg vagy a szennyezk meghatrozst az sszekevers mdosthatja.A reprezentatvnak tekintett tlagmintbl, pl. az 1-2 kg mennyisgbl is csupn nhny vagy nhny tized g-ot mrnk be az analzis sorn a laboratriumban: gondos elkszts szksges

  • A mintavtel mlysge

  • Szisztematikus hls mintavteli rendszerekFigyelembe kell vennnk a terlet morfolgiai viszonyait: az erzi kvetkeztben a lejt fels, kzps s als szakasza eltr minsg, szennyezettsg lehet.

  • Ngyzethls mintavteli rendszerAz ismeretlen szennyez forrsok vagy homogn szennyezettsg terletek vizsglata sorn alkalmazzk.A mintavteli pontok kzti tvolsgot a vizsgland terlet nagysga, homogenitsa s szennyezettsge adja meg.A ngyzethl le kell hogy fedje a teljes vizsgland terletet.A mintkat a kimrt ngyzetek kzppontjbl kell venni.

  • Hexagonlis mintavteli rendszerA hexagonlis mintavteli rendszert olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a mrhlzat pontostst lehetv tev alapinformcik (pldul a szennyezs mrtke, a szennyezs s/vagy a talaj minsge) hinyoznak. A vizsglati terletet a hl kialaktsa eltt kell behatrolni. A hl felfektetshez megfelel mretarny trkpet kell hasznlnunk. A hl kzppontja a terleten meghzhat leghosszabb egyenes kzppontja. A hlt az egyenesek mentn fokozatosan kell kialaktanunk a fldrajzi szlessggel prhuzamosan.

  • Pontszer szennyezk krnyezetnek mintzsaPontszer lgszennyez forrs krnyezetben - a szennyez forrst (pl. gyrkmnyt) kzppontnak vve - a mintavtelt koncentrikus krk mentn vgezzk a f- s mellkgtjaknak megfelelen. A kzppontot, a szennyez forrst 1:10 000 lptk trkpre rajzoljuk be. A trkpvzlaton 0.2, 0.5 s 1.0 km sugar krket, valamint az uralkod szlirnyban 2, 3, 4, 5 km sugar legalbb 120 o -os krveket rajzolunk. A teljeskrk mentn, az sszes f- s mellkgtjnak megfelel sugarak metszspontjban kijelljk a mintavteli helyeket. A 2, 3, 4 s 5 km sugar krveken szlirnyban, szintn a f- s mellkgtjaknak megfelel sugar metszspontokon, tovbb azok felezpontjban is 22.5 fokonknt mintavtelre kerl sor.

  • Pontszer szennyezk krnyezetnek mintzsaA feIszni mintkat 0-25 cm talajrtegbl vesszk, az tlagmintk tmege minimum 1 kg legyen. Amennyiben felmerl a mlyebb szennyezs gyanja, a 20-20 m hl sarkain s tli metszspontjban (sszesen 5 db) mlyfrst vgznk mintaterenknt, ill. az tlk metszspontjaiban 1-1 talajszelvnyt trunk fel.

  • Talajban tallhat pontszer szennyezforrsA szennyez forrst kzppontnak vve a trkpre 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 stb. mter sugar krket rajzolunk, A krk, illetve a f- s mellkgtjaknak megfelel sugarak metszspontjaiban jelljk ki a mintavteli helyeket.

  • Lineris emisszis terlet mintzsaAutplyk, utak, vasutak, csatornk mentn a mintavtel kveti a lineris szennyezforrs helyzett. A mintavteli hl tglalap alak, nyjtott, a hlpontok a szennyezforrstl 5, 10, 20, 50, 100 stb. m tvolsgban helyezkedhetnek el a szennyezs jellegtl fggen. A hlk, ill. mintavteli terletek tli mentn vesszk meg vletlenszer leszrsokkal a 2-2 tlagmintt a felsznen, ill. szksg szerint a hl sarok s tljnak metszspontjaiban 5-5 mlyfrsra kerlhet sor, melyek anyagt rszben tlagmintkk egyesthetnk vagy kln analizlunk.

  • Lineris emisszis terlet mintzsa

  • Egyb kismret terlet mintzsaA mintzand terletet elszr bejrjuk s kijelljk a mintavteli egysgeket, megrajzoljuk vzlaton a talajhlt. Minimum 4-6 mintavteli

View more