a taravis baromfi és Élelmiszeripari kft. vagyoni, pénzügyi és ......számvitel szakirány 2013...

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni,

pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a

beszámolók adatai alapján

Belső konzulens: Bedők László

Külső konzulens: Baldauf Roland

Pék Judit

Nappali tagozat

Pénzügy és számvitel szak

Számvitel szakirány

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

(felhasználási engedély)

Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar

Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző

vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és

felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket.

Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában

való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum

üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum

szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár

állományából.

Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak

saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül

és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és

felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni.

Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-

nyilatkozatot tette:

„Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten

a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan

tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott

felhasználási engedély.”

Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei:

- a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt,

- a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos,

időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély,

- a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra –

ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a

felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem

szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül,

valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható,

- a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek

továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FOISKOLA

~BGF GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

BUDAPEST BUSINESS SCHOOL

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitá lis formátumá nak benyújtásáról

A hallgató neve: Pék Judit

Szak/szakirány: Pénzügy és számvitel szak, Számvitel szakirány

Neptun kód: EOAI2A A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 20~3

A szakdolgozat pontos címe:

A Taravis Baromfi és tlelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése

a beszámolók adatai alapján

Belső konzulens neve: Bedők László

Külső konzulens neve: Baldauf Roland

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:

komplex elemzés, hatékonyság, vagyon i helyzet, likviditás, j övedelmezőség

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)

Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főisko l a

könyvtára az interneten a nyi lvánosság számára közzétegye . (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájárulásom - szerző i jogaim maradékta lan ti szte letben tartása me llett - egy nem kizáró lagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

Dátum: 2m3.o~ . o3. f\>-i.1... 1.u.cl..-o. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hall gató aláírása

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom.

" .- f d ' <ola ~l: J j1 ~ ~3:td~13\'r" .... ·szeg J'1Út?l'.AtJv / li G _ctá\\<'Oaa, . .. • k'

a. KOllyvla\ onyvtan un ata rs 1 gersl.e9

8900 Za 00 ll".""

Dátum' 20J.3.O~.03.

r13 \1~"pe" < i Ktr ,."~,,... , .. .. ..... \ .. .... .. .. .. . .. ............ ~. .

M"'r1,'" rr ".'Fl Gaspar:cl1 6~7~ )J9·949_-": í e 1p f on +3 .... .::.:;.::..;--

BGF GazdálkodásI Kar z~ger.szegfH~laegerszeg, Gasparich M u.lalA I Telefon (+36'92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 2 2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere ..................................... 3

2.1. Az éves beszámoló szerepe, fontossága ................................................................ 4 2.2. A beszámoló elemzésének információ forrásai ..................................................... 4 2.3. A gazdasági elemzés módszerei ............................................................................ 7

3. A magyar élelmiszeripar helyzete .............................................................................. 9 3.1. Az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehézségei ........................ 9 3.2. Az ágazat jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen intézkedések ... 10

4. A Taravis Kft. bemutatása ........................................................................................ 12 4.1. A társaság megalakulása, fejlődése ..................................................................... 12

4.2. A vállalkozás tevékenysége ................................................................................. 14

5. A gazdasági hatékonyság alakulása ......................................................................... 19 5.1. Komplex gazdasági hatékonyság elemzése ......................................................... 22

5.1.1. Lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata ........................ 22 5.1.2. Ráfordítások hatékonyságának alakulása a Taravis Kft.nél ...................... 23

5.2. Parciális hatékonyság vizsgálata .......................................................................... 24

5.2.1. Az eszközhatékonyság-és igényesség alakulásának vizsgálata ................ 25 5.2.2. A készletek forgási sebességének változása ............................................. 26 5.2.3. A bérhatékonyság és a bérigényesség vizsgálata ...................................... 27

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése ................................................................ 29 6.1. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök és források állományának alakulása 29

6.2. Vagyonfedezettség, valamint az eszközmegtérülési mutatók vizsgálata ............. 35 6.3. A tőkeszerkezeti mutatók változása a Taravis Kft.-nél ....................................... 40

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása ............................................. 45 7.1. A társaság likviditási mutatóinak vizsgálata ........................................................ 45

7.1.1. A rövidtávú likviditás alakulása ................................................................ 45 7.1.2. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata .................................. 48

7.2. A vevők és szállítók állományának változása ...................................................... 48 7.2.1. A vevők átfutási idejének alakulása a vállalkozásnál ............................... 49

7.2.2. A szállítók átfutási idejének alakulása a vizsgálat során .......................... 50 7.3. A gazdálkodó eladósodottságának elemzése ....................................................... 52

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata .......................................................... 55 8.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása ................................................. 56 8.2. A vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének elemzése ................................. 57

8.3. A Taravis Kft. eszközarányos jövedelmezőségének vizsgálata ........................... 58 8.4. Az élőmunka arányos jövedelmezőség változása ................................................ 59

9. Összefoglalás .............................................................................................................. 61 Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 65 Ábrajegyzék ................................................................................................................... 67 Mellékletek .................................................................................................................... 69

1. Bevezetés

2

1. Bevezetés

A 2008-2009-es években kibontakozott, az egész világra kiterjedő általános pénzügyi és

gazdasági válság következményei miatt különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők

tisztán lássák saját helyzetüket.

A komplex elemzés segítségével valós képet kapunk egy vállalkozás gazdálkodásának

alakulásáról, ha csak egy-egy részterületet ragadnánk ki az elemzés során az nem

tükrözné a vállalat tényleges eredményességét és a gazdasági életben elfoglalt helyét.

A vállalkozások életben maradásához, versenyképességének megtartásához

elengedhetetlen a tevékenység gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értékelése.

A vállalati gazdálkodás reális és tárgyilagos értékelése alapján meghatározhatók azok a

területek, ahol a gazdálkodó jó teljesítményt tud felmutatni, és fény derül azokra a

tényezőkre is, amelyeken változtatni kell az eredményesség érdekében. Az átfogó

elemzés rendkívül hasznos segítője a vállalatvezetésnek, mivel útmutatást ad a

szükséges lépések megtételéhez, ezáltal nagyban hozzájárul a gazdálkodás

színvonalának fejlesztéséhez.

A vállalkozás értékelésének mindig tartalmaznia kell a gazdálkodó jövőbeni fejlődési

lehetőségeit is. Mindehhez olyan mutatószámokra van szükség, amelyek segítségével a

gazdasági tevékenység minden folyamatát mélyrehatóan vizsgálni lehet. Ugyan a

mutatószámok a múltra vonatkoznak, de vállalkozás stratégiájával együtt vizsgálva a

jövőbeni fejlődés iránya is meghatározható.

Az általam választott téma időszerűségét indokolja, hogy napjainkban az élelmiszeripar

és ezen belül a baromfifeldolgozás nehéz helyzetbe került. Ezen ágazatra kettős helyzet

jellemző, egyrészt nagy szükség van rá, ugyanakkor a termelés szinte csak veszteséget

hoz. Egyre több húsfeldolgozással foglalkozó vállalat kénytelen dolgozóinak jelentős

hányadától megvállni, vagy teljesen megszüntetni működését.

Ebben a helyzetben kiemelten fontos a vállalatok számára, hogy tisztában legyenek a

gazdálkodásukat befolyásoló külső és belső tényezőkkel, és ez által rugalmasan és kellő

időben tudjanak alkalmazkodni a változó piaci környezethez.

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere

3


„A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára

hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók mind a nem

nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek

vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk

álljanak rendelkezésre.“1

Kiemelt jelentősége van a vállalkozások megítélésének, értékelésének, működésük

állandó kontrolljának, melyhez megfelelő elemzési módszerek és eljárások szükségesek.

A vállalati vezetők, tulajdonosok, hitelezők, vásárlók és szállítók számára egyre

fontosabb, hogy megértsék azoknak a szervezeteknek a működését, amelyekre építenek.

A megalapozott vállalati döntéseknek alapfeltétele a jövőre irányuló gazdasági

cselekvések, folyamatok és jelenségek mélyreható tanulmányozása.

Az elemzés (analysis) görög eredetű szó, mely részekre, elemekre bontást jelent.

„A vállalkozások megítélésének, értékelésének legfőbb módszere az elemzés. Az

elemzés tulajdonképpen összefüggések, gazdasági jelenségek és az ezekre ható

tényezők feltárását jelenti. Ezzel elősegíti, részben pedig biztosítja is a szükséges

információk megszerzését.„2

„A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a

körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés

döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. A céltudatos

intézkedések nélkülözhetetlen előkészítő eszköze.„3

Az elemzés terjedelme szerint megkülönböztetünk átfogó és részletes elemzést.

A globális, átfogó elemzés a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi

helyzetének összefoglaló vizsgálatát jelenti.

A részleges elemzés az egyes mérlegtételek alakulását részletesen értékeli, esetleg csak

egy-egy szervezeti egység helyzetét vizsgálja.

1 2000. évi C. törvény a számvitelről

2 KOROM E. - ORMOS M. – VERESS A.: Bevezetés a számvitel rendszerébe. Budapest: Akadémia

kiadó, 2005.p. 447. 3 Dr.BIRHER Ilona, Dr. PUCSEK József, SÁNDOR Lászlóné dr., Dr. SZTANÓ Imre: A vállalkozások

tevékenységének gazdasági elemzése. Budapest: Perfekt Zrt., 2006. p.14.


4

2.1. Az éves beszámoló szerepe, fontossága

Ahhoz, hogy a vállalat gazdasági helyzetének értékelése során reális, valósághű képet

kapjunk rengeteg információra van szükség. Az információk forrása a beszámoló. A

piaci szereplők számára valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyokat tükrözi,

ezért az üzleti élet tisztaságának egyik alapeleme. Mivel az elemzés alapján levont

következtetések segítik a hatékony gazdálkodást és kijelölik a vállalat számára a

jövőbeni cselekvés irányát, a megfelelő döntésekhez megalapozott, pontos

információkra van szükség.

A törvény hatálya alá tartozok minden üzleti évről kötelesek beszámolót készíteni.

A beszámoló formáját tekintve többféle változatban készülhet. A megfelelő beszámoló

típus kiválasztása a vállalkozás árbevétele, mérlegfőösszege, valamint a gazdálkodó

által foglalkoztatottak létszáma alapján történik.

Éves beszámolót köteles készíteni minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve

ha adottak az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. Az éves beszámoló

fő részei a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Az éves beszámolót

készítő üzleti jelentést is köteles készíteni.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha

két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutató értékekből legalább

kettő nem haladja meg a megadott határértékeket: a vállalkozói tevékenységből

származó éves nettó árbevétel az 1 000 000 000 Ft-ot, a mérlegfőösszeg az 500 000 000

Ft-ot, és a tárgyévben foglalkoztatott átlagos létszám az 50 főt.

Az a vállalkozás köteles összevont, vagy konszolidált éves beszámolót készíteni,

amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.

Egyszerűsített beszámolót készíthetnek a kormányrendeletben meghatározottak szerint

az egyéb szervezetek (társasházak, alapítványok).

2.2. A beszámoló elemzésének információ forrásai

A vállalkozások gazdasági tevékenységének, eredményességének elemzése a

beszámolók adatai alapján történik. A beszámoló részei a mérleg, az eredménykimutatás

és a kiegészítő melléklet.

A beszámoló adatszolgáltatási igényeinek sokoldalú kielégítéséhez nélkülözhetetlen,


5

hogy a gazdálkodó pontosan és számviteli törvény előírásai alapján vezesse könyveit és

a zárlat során is hasonlóan járjon el.

"A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során

előforduló, a vagyoni, pénzügyi, vagy jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – a

törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatos nyilvántartást vezet és az üzleti év

végével lezárja."4

A kettős könyvvezetést végzők körében a számviteli törvény a zárlati munkálatok

elvégzését kötelezően csak egy alkalommal, a beszámoló elkészítését megelőzően írja

elő. A vállalkozások dönthetnek arról, hogy havonta, negyedévente, vagy csak évente

végzik el a zárlati feladatokat.

A könyvviteli zárlat az a tevékenység, amellyel a tárgyidőszak könyvviteli elszámolását

befejezik és a könyvelt adatokat a beszámoltatásra előkészítik

A zárlat célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, azok helyességének

ellenőrzése, megfelelő rendszerezése és összesítése.

Az éves beszámoló részei az elemzés tekintetében

Az éves beszámoló négy részből áll: mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő

mellékletből és üzleti jelentésből.

Az éves beszámoló részei közül az eredménykimutatás a jövedelmezőségi helyzet, míg

a mérleg a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez használható.

„A mérleg adott időpontra vonatkozóan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás

minden eszközét, továbbá a saját tőkét, a céltartalékokat és a kötelezettségeket – azzal a

céllal, hogy bemutassa a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetve az időszaki

eredményt.“5

A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben, eszköz és forrás oldalról,mutatatja

be. A mérlegegyezőség elvéből adódóan az eszközök és a források összesen értékének

mindig meg kell egyeznie. Az eszközök és források összesen értéke a mérlegfőösszeg.

A mérleg az eszközöket és forrásokat a számviteli törvény által meghatározott kötött

sorrendben összevontan tartalmazza. Az érték adatokat ezer forintra, illetve millió

forintra kerekítve tartalmazza. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés..

4 Dr. SZTANÓ Imre: A számvitel alapjai. Budapest: Perfekt kiadó, 2006. p.86.

5 Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés. Budapest: Kossuth kiadó, 2000. p. 23.


6

„Az eredménykimutatás adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben

kifejezve tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait – a vállalkozásnál maradó

időszaki eredmény (mérlegszerinti eredmény) meghatározásának céljából.„6

Az eredménykimutatásból megállapítható, melyek az eredményt előidéző tényezők, az

adózás előtti eredmény mekkora része marad a vállalkozásnál, milyen összegű társasági

adót fizet a költségvetésnek és a tulajdonosok mekkora osztalékot kapnak.

Jövedelmezőségi szempontból pedig támpontul szolgálhat a jövőbeli döntésekhez.

Az eredmény megállapításának módját tekintve a vállalkozás két módszer közül

választhat, az összköltség és a forgalmi költség eljárás közül. Mindkét eljárást

alkalmazva ugyanarra az eredményre jutunk.

„A kiegészítő melléklet célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt

közlése, amellyel hozzájárulhatunk, hogy a beszámolót tanulmányozó megbízható,

valós képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben jövőbeni vagyoni-

pénzügyi helyzetéről.„7

A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát általánosan fogalmazza meg,

alapvető követelményeket rögzít. A kiegészítő mellékletnek a mérleghez és az

eredménykimutatáshoz kell kapcsolódnia, azok soraihoz, tételeihez kell további

információkat tartalmaznia, hogy lehetővé tegye azok teljesebb, körültekintőbb

megítélését.

Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, ugyanakkor az éves beszámolót készítő

vállalkozó köteles elkészíteni. Elkészítésében a gazdálkodónak csak néhány, a

számviteli törvény által előírt tartalmi követelménynek kell megfelelnie, és viszonylag

nagy önállóságot kap az összeállítást illetően.

Azoknak a vállalkozásoknak kell üzleti jelentést készítenie, melyek nagysága, működési

formája indokolttá teszi a részletesebb információszolgáltatást.

Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a mérleg fordulónapja után bekövetkezett

jelentős eseményeket. Ki kell térnie a várható fejlődésre, a kutatási és fejlesztési

tevékenységre, és a visszavásárolt saját részvények üzletrészek alakulására.

Valamint külön be kell mutatni az üzleti jelentésben a vállalkozásnak a

6 Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés. Budapest: Kossuth kiadó, 2000. p. 30.

7 Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo,

2010. p. 13.


7

környezetvédelemért tett intézkedéseit.

2.3. A gazdasági elemzés módszerei8

Az elemzés céljától függően különböző módszerek állnak rendelkezésre a gazdasági

elemzést végzők számára.

Összehasonlítás a gazdasági elemzésben:

Mivel a gazdasági jelenségek önmagukban nem, vagy nem kielégíthetően vizsgálhatók,

ezért az elemző munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás.

Az összehasonlítás segít véleményt alkotni a vállalat újratermelési folyamatairól, a

gazdálkodást befolyásoló tényezőkről, azok irányáról, mértékéről és intenzitásáról.

Valamint tájékoztat a gazdasági folyamatok mennyiségi és minőségi jellegű

kapcsolatairól.

Az összehasonlítás rendkívül sok hibaforrással, buktatóval terhelt, annak ellenére, hogy

egy viszonylag egyszerű módszernek tűnik.

Az összehasonlításhoz nélkülözhetetlen az összehasonlítási alap helyes megválasztása,

valamint az adatok összehasonlíthatósága. Csak azonos módszerrel és tartalommal

kiszámított adatokat lehet felhasználni az összehasonlítás során. A helyes

következtetések levonása érdekében az összehasonlítást torzító összes tényezőt ki kell

szűrni.

Az összehasonlítás alapja szerint megkülönböztethetünk terv-összehasonlítást, időbeni

összehasonlítást és területi összehasonlítást.

Tényezőkre bontás:

A gazdasági elemzések során vizsgált jelenségek különböző irányú és eltérő intenzitású

összetevők hatását egyesítik. Az alkotórészek a vizsgált hatást illetően sztochasztikus,

vagy oksági tényezőkként jelennek meg.

A felbontás mértékét mindig az elemzési feladat jellege határozza meg. Célszerű

lépésenkénti felbontást alkalmazni, melynek során mindig a közvetlen okokat,

tényezőket kell feltárni, így elkerülhető a felesleges bajlódás a lényegtelen tényezőkkel.

Az összes lényeges feltétel és összefüggés szem előtt tartásával kell megállapítani a

8 Dr. KÖRMENDI Lajos, KRESALEK Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai.

Budapest: PERFEKT kiadó, 2006.


8

felbontás változatait és sorrendjét. A tényezőkre bontásnál ügyelni kell a felbontott

tényezők szakszerű és logikus illeszkedésére. A tényezők közötti szelektálással,

értékeléssel és összehasonlítással párhuzamosan történik a felbontás. Leggyakrabban

abszolút számok és indexek segítségével végezzük el.

A tényezőkre bontás egyik sajátos módszere a láncbehelyettesítés, melynek segítségével

meg tudjuk határozni, hogy az eltéréshez milyen mértékben járult hozzá az egyes

tényezők változása.

A gazdasági elemzésben használt fontosabb matematikai és statisztikai módszerek:

Az elemzés felhasználja a statisztika nyújtotta lehetőségeket, úgymint a

viszonyszámokat, középértékeket, szóródásokat, indexeket, trendszámításokat,

összefüggésvizsgálatokat és a statisztikai mérlegeket.

A matematikai módszerek közül az optimumszámítást és a programozást alkalmazza

leggyakrabban. Az elemzésben még felhasználható módszerek például ABC elemzés, a

portfolióelemzés, a termékéletgörbék, a benchmarking és az értékelemzés.

3. A magyar élelmiszeripar helyzete

9

3. A magyar élelmiszeripar helyzete9

3.1. Az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehézségei

„Az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik fontos, a benne rejlő lehetőségeket

még messze ki nem használó eleme, egyik lehetséges kitörési pontja.

Az ország EU taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese kétségtelenül az

élelmiszer feldolgozás.

Az a tendencia, amely ma ezt a nemzetgazdasági szempontból igen fontos iparág

leépülését jellemzi, semmilyen szinten nem szolgálja az ország érdekét.” 10

A magyar élelmiszeripar vásárolja meg és dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által

előállított alapanyagok nagy részét. Ebből adódóan ezen ágazat teljesítménye nagyban

befolyásolja a mezőgazdaság eredményességét is. Ez azt jelenti, hogy az

élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatott több százezer ember

megélhetése függ ezen iparág teljesítményétől. Súlyának, jelentőségének csökkenése

tovagyűrűző hatást fejt ki, mint ahogy növekedése is ezt tenné.

Ez a stratégiailag fontos ágazat súlyos válságban van. Az élelmiszeripar évek óta

veszteséges, a beruházások értéke folyamatosan csökken, az iparág súlyosan

eladósodott. A 2009-es válság évhez képest is folyamatosan csökken az élelmiszeripar

teljesítménye. Az ágazat nem tudta kihasználni EU csatlakozásból adódó lehetőségeket.

Folyamatosan növekszik az ország feldolgozott élelmiszerimportja, ugyanakkor az

export pozíciója csökkent.

A mezőgazdasági alapanyag és energiaárak, valamint egyéb költségek drasztikus

emelkedése miatt folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. Az uniós átlagot jóval

meghaladó 27%-os általános forgalmi adó csak még tovább súlyosbít a helyzeten.

A fogyasztók többsége nem tudja meg fizetni az áremelkedést, s inkább a kereskedelmi

láncok külföldről behozott, olcsóbb termékeit vásárolják helyette. Ugyanakkor a vásárló

9 Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Állásfoglalás (online dok.)

Letöltés időpontja: 2012.12.13

Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf 10

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Állásfoglalás (online dok.)

Letöltés időpontja: 2012.12.13

Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf


10

a jó minőségű, a termelési költségekkel arányos árú élelmiszerek fogyasztásában

érdekelt, mellyel a hazai munkahelyek megtartását is elősegíti.

Más ágazatokhoz hasonlóan az élelmiszeripar versenyképességét belföldön és külföldön

is erősen sújtja a központi állami elvonásoknak a versenytárs országokhoz mért magas

szintje.

Az élelmiszertermelés jellegéből adódóan súlyosabb következményekkel jár a központi

terhek okozta versenyhátrány, mint más ágazatok esetében.

A válság okozta nehézségeken kívül még az időjárási szélsőségek okozta problémákkal

is meg kell küzdenie az élelmiszeriparnak, s ezen belül a baromfifeldolgozásnak.

A globális felmelegedés következtében a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak

Jóval kevesebb csapadék hullik, s ez sem akkor, amikor a termőföldeknek szüksége

lenne rá.

Ez a takarmányárak jelentős növekedését eredményezi.

Ezáltal növekszik az önköltség, melyet csak áremeléssel tudnak kompenzálni a

vállalatok, mely jelentős piacvesztést okoz belföldön és külföldön egyaránt.

Ilyen helyzetben a baromfifeldolgozó vállalatok nagy része képtelen profitot elérni.

Nem tud beruházni, fejleszteni, mely a növekedés alapja lenne. A vállalatok többsége a

fennmaradásért küzd, melyhez szükség van az állam támogatására is.

3.2. Az ágazat jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen intézkedések

„Az ágazat évek óta tartó zsugorodása az adó és adminisztrációs terhek csökkentése,

valamint hosszú távú kormányzati stratégia nélkül nem állítható meg.” 11

Fontos az ország élelmiszer önellátottságának fejlesztése, valamint a feldolgozott

élelmiszerek importjának csökkentése.

Az alapanyag előállítás és feldolgozás összehangolt és együttes fejlesztése szükséges a

nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának, s így a fogyasztás növekedésének.

11

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Tovább zsugorodott a magyar élelmiszeripar (online

dok.)

Letöltés időpontja: 2012.12.13.

Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efoszkgy2011_sajto%20_final.pdf


11

Az eladóhelyhez közeli élelmiszerellátás segít közelebb vinni a termelőket a

fogyasztókhoz. Minél kisebb a távolság, annál olcsóbb a disztribúció és így a termék.

Növekszik az élelmiszerellátás folyamatának átláthatósága és így a fogyasztók bizalma

is.

A Kormány a központi terhek mérséklésével tudja támogatni a termelő ágazatok

működését. A vállalatok megerősödéséhez nélkülözhetetlen az állami adózási és

adminisztratív terhek csökkentése. Ezen kívül szükség lenne az élelmiszerek áfájának

csökkentésére, valamint a feketegazdaság felszámolására.

Az élelmiszeripar jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen az innováció

támogatása. A vállalkozások nagy része nem képes ezen tevékenységek

finanszírozására, mely jelentősen rontja esélyeiket a versenytársakkal szemben.

A magyar vezetésű élelmiszeripari vállalkozásokra alapvetően a túlélő, vagy legfeljebb

a követő stratégiai felfogás jellemző, s ezért fontos lenne a stratégiai szemléletű

menedzserképzés.

Ezen kívül fontos a fogyasztók tájékoztatatása az élelmiszerekkel kapcsolatos

tudnivalókról, valamint ösztönzésük arra, hogy magyar terméket vásároljanak s ez által

segítség a magyar gazdaságot.

Az élelmiszeripar legfontosabb célja, hogy először megállítsa a termelés csökkenését,

majd ezt követően növelje, s így lehetőségeihez mérten hozzájáruljon az egész gazdaság

fejlődéséhez, mely folyamat végül a fogyasztás és foglalkoztatás növekedését

eredményezi.

4. A Taravis Kft. bemutatása

12


4.1. A társaság megalakulása, fejlődése

A Taravis Kft. jogelődje a Szárnyas Hármas Baromfitermékeket Gyártó és

Kereskedelmi Kft., amely 1996. december 9.-én alakult 6 000 000 Ft törzstőkével. A

társaság megalakulása óta többször került sor a jegyzettőke emelésére.

A vállalat vízi szárnyas termékek nagykereskedelmi forgalmazására alakult.

A megalakulást követően legfőbb cél a működés feltételeinek megteremtése volt,

melynek keretében megvásárolták és felújították a Sárvári Hegyközségben található

vadhústárolót.

A társaság kezdetben viszonylag szűk termékkörrel igyekezett betörni Vas, Zala és

Veszprém megye élelmiszerpiacára.

Ebben az időszakban az alföldi baromfifeldolgozók előhűtött és fagyasztott liba és

kacsa termékei kerültek értékesítésre.

1997 második felében az előbbieken túl csirke, pulyka és előhűtött termékek is

megjelentek a vállalat kínálatában, valamint ebben az évben sikerült realizálnia az első

Cseh és Szlovák export árbevételt.

1999.től a Kft. tölti be a CBA üzletlánc mirelit áru regionális központjának szerepét a

Nyugat Dunántúlon. Mindez biztos és folytonosan növekvő piacot jelentett a

vállalkozás számára, ugyanakkor szükségessé tette a szakszerű tárolásról és

komissiózásról való gondoskodást.

A cég régi telephelye a további fejlődés lehetőségét nem biztosította. 2000-től a

vállalkozás új Rábasömjéni telephelyén folytatta tevékenységét, ahol hűtő, fagyasztó

raktárt, valamint manipulációs egységet alakítottak ki.

Míg korábban más gyártók termékeinek forgalmazásával foglalkozott a vállalkozás,

2001-ben saját termékek is megjelentek a palettán. Kapacitás hiányában ezek a

termékek először bérmunkában készültek.

A társaságnál 2001 szeptemberében jelentős változások következtek be. A tulajdonosi

kör kibővült a Gallus Kft.-vel, valamint jelentős törzstőke emelésre került sor a saját


13

termelés feltételeinek megteremtésére. A társaság új neve Taravis Baromfi és

Élelmiszeripari Kft..

A Taravis Kft. tulajdonosai döntést hoztak egy zöldmezős beruházásban megépülő

húscsirke feldolgozó üzem létrehozásáról és ezzel egyidejűleg a teljes körű integráció

kiépítéséről. Ez a beruházás közel bruttó 1 mrd Ft nagyságrendű infrastrukturális és

technológiai fejlesztést jelentett.

Novemberben elkezdődött a csarnok építése. A legszigorúbb EU állategészségügyi és

élelmiszerhigiéniai követelményeknek megfelelően épült a feldolgozó, mely mind

élelmiszer higiéniai, technológiai, illetve környezetvédelmi szempontból minden igényt

kielégít.

A próbaüzemelést követően sikeres auditálással minősítést kapott az Európai Unióba

történő szállításra. A következő EU országokba kezdte meg a szállítást: Németország,

Olaszország, Ausztria és Svájc.

A Taravis Kft. rendelkezik ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal és

bevezette a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert.12

A magyar csirkefeldolgozó iparon

belül elsőként valósította meg az úgynevezett nyomon követési és eredetigazolási

rendszert, mely a legszigorúbb nyugat-európai követelményeknek megfelelően a napos

állat kihelyezéstől a kész baromfi termékek kereskedelmi forgalomba történő

helyezéséig bezárólag garantáltan nyomon követhetővé teszi a Taravis Kft. termékeink

eredetét, minőségét.

A vállalat, EU tagságát kihasználva, jelentős forgalom és árbevétel növekedést tudott

elérni a 2005-ös évben az importból származó csirke és pulyka termékek beszerzése

révén.

Ezen nyereség alapja lett a további beruházásoknak, melyekkel jelentős

költségmegtakarítást tudott elérni a vállalat. A folyamatos piacbővítés mellett

valamennyi Magyarországon működő multinacionális üzletláncba el tudta helyezni

termékeit.

2010-ben jelentős beruházások történtek. A zsigerelő, valamint a daraboló gépsor teljes

cseréjét valósította meg a vállalkozás. Ezzel egy időben bővítették a sokkoló fagyasztót,

kialakításra került egy kereskedelmi hűtő és egy új targonca töltőállomás.

12

ISO 9001:2001- szabvány tartalmazza a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket

HACCP: a rendszer célja az élelmiszer-biztonság elérése.


14

A jelentős létszámnövekedés miatt 160 fős női öltöző került kialakításra. Mindezek

eredményeképpen napi 48 000 vágócsirke feldolgozására vált alkalmassá a vállalkozás.

4.2. A vállalkozás tevékenysége

A vállalkozás tulajdonosi megoszlása a következőképpen alakul: a Gallus Kft., mely

89,15% tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Food-Master, melynek 8,3%-os részaránya

van és Taravis-Plus Kft., melynek részesedése 2,55%.

1. számú diagram: Tulajdonosi kör

Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler13

szülőpár baromfineveléssel, és

tenyésztéssel, a tenyésztés során keletkező tenyésztojás keltetésével, valamint

takarmánykeveréssel foglalkozik

A Gallus Kft. 2001-ben indította a Taravis Kft.-t, mely broiler csirke integrációt

működtet, és ezen integrációban felnevelt csirkéket levágja, feldolgozza, csomagolja, és

értékesíti.

A Taravis Plusz Kft. baromfihús tovább-feldolgozást végez. Magasabb hozzáadott

értékű, egyedileg fagyasztott termékeket, illetve a marinádozott termékcsaládot gyárt.

A Taravis Kft. termék portfóliójában, a saját integrációból származó elsődlegesen

feldolgozott csirke termékeken túl, megjelentek a GRATIS és PRÉMIUM kategóriás

húskészítmények, a marinádozott és serpenyős félkész ételek, valamint a közkedvelt,

baromfihús alapanyagú gyorsfagyasztott hamburger pogácsák.

13

A broilerek olyan csirkék, amelyeket húsukért nevel és tart a vállalat.

Tulajdonosi kör

"Gallus" Kft.

"Food-Master" Kft.

Taravis-Plus Kft.


15

A vállalat számviteli politikájának ismertetése14

A könyvvezetés, valamint a beszámoló elkészítése a számviteli politikában foglaltak

alapján történik. A számviteli politikában rögzíti a gazdálkodó azokat a lehetőségeket,

amelyeket a számviteli törvényből kiválaszt.

A Taravis Kft. „A” változatú mérleget készít, amely az eszközöket fordított likviditási

sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben mutatja be. A vállalkozás

forgalmi költséges eredmény kimutatást állít össze, melynek választott típusa az „A”

változat.

A társaság esetében az üzleti év megegyezik a naptári évvel, melynek kezdete január 1,

a vége pedig december 31.

A gazdálkodó könyveit magyar nyelven, a kettős könyvvitel elvei és szabályai szerint

vezeti.

Eszközök minősítése

A vállalkozás a számviteli törvény előírásai alapján jár el az eszközök minősítése során.

Azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységét tartósan, egy éven túl szolgálják a

befektetett eszközök közé, amelyek 1 évnél rövidebb ideig, azokat a forgóeszközök

közé sorolja. Amennyiben az eszköz rendeltetése megváltozik, mert a vállalat

tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok

besorolását megváltoztatja.

Amortizációs rendszer

A társaság a tárgyi eszközök értékcsökkenését lineáris leírás alapján számolja el,

figyelembe véve a hasznos élettartamot és a maradványértéket.

A 200.000,- Ft alatti tárgyi eszközök esetén az egyösszegű leírást alkalmazza.

Terven felüli értékcsökkenést számol el azok után az eszközök után, amelyek könyv

szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke.

14

A Taravis Kft. számviteli politikája


16

A vállalkozás Immateriális javainak és Tárgyi eszközeinek hasznos élettartama:

Tétel megnevezése: Élettartam (év):

Alapítás átszervezés aktivált értéke 5

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5

Vagyoni értékű jogok 6

Szellemi termékek 3

Üzleti vagy cégérték 5

Ingatlanok és vagyoni értékű jogok 20

Műszaki berendezések, gépek, járművek 3

Egyéb berendezések, felszerelések,

járművek

7

Tenyészállatok 5

1. számú táblázat

Forrás: Saját készítés a Kft. számviteli politikája alapján

Készletek

Vásárolt készletek: anyagok, áruk

A társaság az anyagokról, árukról folyamatos mennyiségi és értékben nyilvántartást

vezet. A Kft. az anyagok között azokat a készleteket tartja nyilván, melyeket azért

vásárolt, hogy a termelés során felhasználjon. Az áruk mérlegsoron azok a tételek

szerepelnek, melyeket értékesítési céllal szerzett be a vállalkozás.

Saját termelésű készletek

A gazdálkodó folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet a saját termelésű

készleteiről is. A nyilvántartás alapján megállapított saját teljesítményértékek kerülnek

aktiválásra.

2003.01.01-től a saját termelésű készletek a mérlegben az utókalkulációval

megállapított tényleges előállítási költségen jelennek meg.

Befejezetlen termelés értékelése

A Kft. nem él a készültségi fok alapján meghatározott bekerülési érték megállapításának

a módszerével. Így a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka

bekerülési értékének meghatározása is az általános szabályok szerint történik, így

utókalkulációval kerül megállapításra.

Követelések, kötelezettségek értékelése

Év közben a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyamon értékel a Kft.. Év végén

a mérlegforduló-napi MNB deviza árfolyamon értékel.

Lejárt követelések leírása


17

A fizetési határidőn túli követelések az általános szabályokon túl akkor írhatók le

hitelezési veszteségként, ha a követelés várhatóan behajtandó összege a 10EFt-ot nem

haladja meg.

Követelések csoportos értékvesztése

A gazdálkodó az adósokként kisösszegű követelések esetében nem él a csoportos

értékvesztés elszámolásának lehetőségével.

Devizák értékelése

Évközi elszámolásnál a növekedéseket a valuta, deviza megszerzéséért fizetett forint

ellenértéken, illetve MNB valuta, deviza közép árfolyamon számolja a vállalkozás. A

csökkenéseket a meglévő valuta, deviza könyv szerinti árfolyamán elszámolva, FIFO

módszer alapján számolja.

Év végi értékeléskor a deviza és a valuta értékeket mérlegforduló-napi MNB deviza

árfolyamon értékeli.

Aktív időbeli elhatárolások

A nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként számolja el.

Azaz aktív időbeli elhatárolásként veszi számba a pénzügyi műveletek ráfordításainak

csökkentésével, és az előírt mértékű céltartalék képzésével egyidejűleg.

Passzív időbeli elhatárolások

A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevétel a cégvásárlást, az

átalakulást követő 5 év alatt kerül megszüntetésre az egyéb bevételekkel szemben.

Lekötött tartalék

Forgalomképesség megítélése

A Taravis Kft. minden, a mérlegben megjelenő eszköz forgalomképességét

megvizsgálja a mérlegkészítés során. A nem, vagy csak korlátozottan forgalomképes

eszközök után a tőketartalékból, fedezet hiányában az eredménytartalékból lekötött

tartalékot képez, a saját tőke/mérlegfőösszeg arányos összegével egyező mértékben.

Lekötés saját célokra

A gazdálkodó saját céljaira nem képez lekötött tartalékot.


18

Céltartalék képzése

A kereskedelmi láncokban történő beszállítások után fizetendő kötelezettségekre

céltartalékot kell képeznie a vállalkozásnak, ha azok kifizetése a mérlegkészítés

időpontjáig nem történik meg, de szerződés szerinti kötelezettsége van rá a cégnek.

5. A gazdasági hatékonyság alakulása

19


Minden gazdasági tevékenység célja valamilyen eredmény elérése, melynek érdekében

ráfordítások szükségesek. A tevékenység gazdaságosságát az eredmény (hozam) és a

ráfordítás (erőforrás felhasználás) viszonya határozza meg. Javul a gazdaságosság, ha az

eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt

érünk el.

A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. Gazdasági

hatékonyságon az összes termelési tényező (erőforrás) együttes eredményességét értjük.

A gazdasági hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségére jutó

hozammal, vagy ennek reciprokjával mérhető.

A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére

csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést.



A táblázat adatai alapján az alábbi hozammutatókat vizsgálom:

15

A saját előállítású eszközök aktivált értéke egyes esetekben negatív is lehet. Ez például akkor

következhet be, ha a tárgyévben kizárólag csak a saját termelésű készletek értékvesztésének visszaírása

történt.

A Taravis Kft. termelési érték mutatói (adatok: ezer HUF)

2009 2010 2011

Értékesítés nettó árbevétele 10 899 226 12 475 773 14 776 085

-ELÁBÉ 2 451 526 2 983 612 4 426 291

-Eladott (közvetített) szolgáltatások 4 903 5 086 5 435

+Saját előállítású eszközök aktivált értéke 6 993 7 806 -1 59715

+Sajáttermelésű készletek állomány változása 61 421 100 707 -65 837

Bruttó termelési érték 8 511 211 9 595 588 10 276 925

-Anyagköltség 5 635 753 6 745 555 8 187 045

-Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások 1 172 709 1 323 854 1 262 789

Anyagmentes termelési érték 1 702 749 1 526 179 827 091

-Értékcsökkenési leírás 81 485 74 787 105 987

Nettó termelési érték 1 621 264 1 451 392 721 104

-Bérköltség 630 893 754 470 764 519

-Személyi jellegű egyéb kifizetések 84 402 103 057 123 145

Tiszta jövedelem 905 969 593 865 -166 560


20

Értékesítés nettó árbevétele

Bruttó termelési érték

Anyagmentes termelési érték

Nettó termelési érték

2. számú diagram: Értékesítés nettó árbevétele


Az értékesítés nettó árbevétele mindhárom évben növekvő tendenciát mutat. A 2009-

es évről a 2011-es évre 35,57%-os növekedés tapasztalható. 2010-re 14,46%-kal, 2011-

re 18,44%-kal növekedett az értékesítés nettó árbevétele a vevőkör szélesedésének

köszönhetően. Az exportértékesítés, melynek összege szintén növekedett, jelentősen

elmarad a belföldi értékesítéstől, mivel a vállalkozás elsősorban a hazai megrendelőinek

tesz eleget.

A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti. Nem tartalmazza az

ELÁBÉ-t és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, mivel ezek létrehozásában a

vállalkozás sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt. A mutató értéke a 2009-es

évről 2011-re 20,75%-kal növekedett. A vállalat számára kedvezőtlen, hogy a bruttó

termelési érték növekedését meghaladja az értékesítés nettó árbevételének növekedése,

melynek hátterében a takarmányárak növekedése áll.

„A bruttó termelési érték elemzése során figyelemmel kell lenni arra, hogy változásuk

nincs mindig közvetlen összefüggésben a teljesítmény változásával.”

0

5 000 000

10 000 000

15 000 000

2009 2010 2011

Értékesítés nettó árbevétele

Export értékesítés nettóárbevétele

Belföldi értékesítésnettó árbevétele


21

„Mindebből az is következik, hogy ha megváltozik az egyes termékekhez felhasznált

anyagok értéke, vagy a termelés összetétele, akkor megváltozhat a termelési érték is

anélkül, hogy teljesítményváltozás bekövetkezett volna.”16

Az anyagigényes termelésnél fontos információkat hordoz az anyagmentes termelési

érték alakulása, mivel az anyagköltségek és az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások

jelentősen befolyásolják a bruttó termelési értéket. Általában az a kedvező, ha az

anyagmentes termelési érték jobban nő, mint a bruttó termelési érték. A

takarmánypiacon a takarmányok jelentős árnövekedése miatt a Taravis Kft.-nél a

felvásárlási árak a 2011. évben a 2010. évi átlaghoz viszonyítva 16,94%-kal

emelkedtek.17

Eközben az Észak-Afrikai piacokon, melyek tradicionálisan

csirkefogyasztó országok, leállt az európai export és túlkínálat alakult ki. A túlkínálat

miatt a társaság eladási árai csökkentek. Ez a vállalat gazdálkodásában jelentős

veszteséget eredményezett, s ennek tudható be az anyagmentes termelési érték 51,43%

pontos csökkenése.

„A nettó termelési érték a vállalkozások tényleges teljesítményét tükröző mutató,

ugyanis közelítően a vizsgált időszakban létrehozott új értéket mutatja, vagyis azt, hogy

a vállalkozás mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.”18

A nettó termelési értéknek kiemelt szerepe van az elemzésben, a hatékonyság

vizsgálatánál alapvetően ezt a mutatót használjuk a számítások során.

A nettó termelési érték felére csökkent a három év alatt. A mutató értéke 2009-ről 2011-

re 55,52%-kal csökkent, melynek alakulására az értékcsökkenési leírás értékének

változása nem volt hatással, tehát a társaság egyre kisebb összegű új értéket hozott létre

a tevékenysége során, s így egyre kisebb eredménnyel járult hozzá a nemzeti

jövedelemhez.

16

Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo

kiadó, 2010. p. 82. 17

A Taravis Kft. kiegészítő melléklete 2011 18


kiadó, 2010. p. 83.


22

3. számú diagram: Hozammutatók alakulása


5.1. Komplex gazdasági hatékonyság elemzése

5.1.1. Lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata

Az erőforrások felhasználásának együttes hatékonyságát a komplex hatékonysági

mutató kiszámításával vizsgáljuk. A lekötött termelési tényezők hatékonysága

megmutatja, hogy a gazdálkodó egységnyi súlyozott lekötött termelési tényezővel

mekkora nettó termelési érték előállítására volt képes. A hányados nevezőjében szereplő

eszközök között a tárgyi eszközöket, a készleteket, valamint a vállalkozás döntésétől

függően, az immateriális javakat kell figyelembe venni. A képletben alkalmazott

koefficiensek az egyes erőforrásokkal szembeni átlagos hozamelvárásokat tükrözi. Az

eszközök esetében a 0,2-es szorzószám a vizsgált gazdasági társaság hozamelvárását

mutatja, a kifizetett bérek 1,8-as szorzója pedig abból ered, hogy a bérek azok 1,8

szorosába kerülnek a közterhek miatt a vállalkozásnak.

Az elemzés során a növekvő 100% körüli mutatóértéket tekintjük kedvezőnek.

2009 2010 2011

Erőforrás hatékonyság 100,35% 70,82% 33,98%

3.számú táblázat


0

2 000 000

4 000 000

6 000 000

8 000 000

10 000 000

12 000 000

14 000 000

16 000 000

Értékesítés nettóárbevétele

Bruttó termelésiérték

Anyagmentestermelési érték

Nettó termelésiérték

Hozammutatók alakulása

2009

2010

2011


23

A mutató értékében folyamatos csökkenés tapasztalható, egyedül a 2009-es évben éri el

a 100% körüli értéket. A társaság erőforrásaihoz kapcsolódó általános hozamelvárások

sem a 2010-es sem pedig a 2011-es évben nem teljesültek, s a vállalkozás

gazdálkodásának hatékonysága folyamatosan romlik.

A társaság erőforrásainak hatékonysága jóval az elfogadható érték alatt volt a 2011-es

évben. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás egységnyi súlyozott lekötött termelési

tényezővel egyre kevesebb nettó termelési érték előállítására volt képes. A társaság nem

tudta a lekötött eszközeit megfelelően kihasználni, s a tőlük elvárható hatékonyságnál

jóval kisebb eredményt tudott elérni velük.

4. számú diagram: Erőforrás hatékonyság


5.1.2. Ráfordítások hatékonyságának alakulása a Taravis Kft.nél

A ráfordítás hatékonyság vizsgálata arról tájékoztat, hogy egységnyi élő és holtmunka

ráfordításra mekkora tiszta jövedelem jut.

A mutató a tevékenységből származó eredményt viszonyítja a nyereség elérése

érdekében felmerült ráfordításokhoz.

2009 2010 2011

Ráfordítás hatékonyság 8,47 4,74 -1,09



0,00% 50,00% 100,00% 150,00%

2009

2010

2011

Erőforrás hatékonyság

Erőforrás hatékonyság


24

A mutató értékének jelentős romlása figyelhető meg. A ráfordítás hatékonyság 2009-

ben még kedvezően alakult, a 2010-es 4,74 %-os érték is átlagosnak tekinthető. Viszont

2011-ben a mutató negatív értéket vett fel, mivel a vállalkozás nem ért el pozitív tiszta

jövedelmet ebben az évben, ugyanakkor a ráfordításai növekedtek.

Az élő és holtmunka ráfordítások csökkentéséhez folyamatos piackutatásokra,

racionalizálásokra, fejlesztésekre van szükség, hogy megtalálják a leghatékonyabb és

legalacsonyabb ráfordítást, amivel a legnagyobb tiszta jövedelem állítható elő.

A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata önmagában nem alkalmas a működés

hatékonyságának megállapítására, ahhoz szükséges az egyes erőforrások

hatékonyságának részelemzése is.

5. számú diagram: Ráfordítás hatékonyság


5.2. Parciális hatékonyság vizsgálata

Míg a komplex hatékonysági mutatók átfogó képet adnak a vállalkozás

gazdálkodásáról, addig a parciális hatékonysági mutatók a változások okait részletesen

mutatják. Ezen mutatók számítása során azon tényezőkre lehet rávilágítani, amelyek

felhasználása nem gazdaságos és a hatékonyság érdekében javításra szorulnak. A

hatékonyság parciális mérése azért is fontos, mert az egyes erőforrások aránya is

változik.

-2

0

2

4

6

8

10

2009 2010 2011

Ráfordítás hatékonyság

Ráfordításhatékonyság


25

5.2.1. Az eszközhatékonyság-és igényesség alakulásának vizsgálata

Az eszközhatékonyság azt fejezi ki, hogy egységnyi eszközráfordítás mekkora termelési

eredménnyel jár együtt, milyen mértékben képes a kívánt cél teljesítését előmozdítani.

Az eszközhatékonyságra ható tényezők közül a legfontosabbak a termelési tényezők

minősége, struktúrája, a munkamegosztás, valamint a specializáció foka. A mutató

értékelésekor a növekedés és a 100% fölötti értékek tekinthetők kedvezőnek.

Az igényességi mutatók lényegében fordított hatékonysági mutatóként értelmezhetők. A

mutató értéke akkor kedvező, ha 100% alatti, s minél jobban elmarad attól. Az

igényességi mutatókkal, melyek a parciális hatékonysági mutatók reciprokjai, azt

vizsgáljuk, hogy egységnyi hozam előállításához mekkora erőforrás felhasználás volt

szükséges.



Az eszközhatékonyság mutatóit úgy számoljuk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk

a megfelelő eszközzel és megszorozzuk 100-zal.

Az eszközhatékonysági mutatók mindegyike kedvezőtlen tendenciát mutat.

A tárgyi eszközök kihasználtsága a 2009-es évben még kedvező volt, hisz értéke

meghaladta a 100%-ot, ezt követően folyamatosan romlott. A három év alatt 92,14

százalékponttal csökkent. Ennek hátterében az állhat, hogy míg a nettó termelési érték

csökkent, addig a tárgyi eszközök értéke növekedett a vizsgált időszak folyamán. 2010-

ben jelentős beruházásokat hajtott végre a vállalkozás a termelés eredményességének

növelése érdekében. Ennek tudható be a beruházások és a műszaki berendezések, gépek,

járművek állományának jelentős mértékű növekedése. Sajnos ezek a beruházások még

nem igazán éreztették hatásukat a vállalat eredményességében. Az összes eszköz

hatékonyságának mutatójában 32,52%-os csökkenés tapasztalható.

Eszközhatékonyság alakulása

2009 2010 2011

Összes eszköz hatékonyság 46,03% 31,30% 13,51%

Tárgyi eszköz hatékonyság 123,71% 69,13% 31,57%

Készlethatékonyság 491,60% 337,27% 213,88%


26



Az eszköz igényességi mutatók vizsgálata során is hasonló következtetésekre jutunk. A

mutatók értékében növekvő tendencia figyelhető meg, ami ugyancsak kedvezőtlen a

Kft. eredményessége szempontjából.

5.2.2. A készletek forgási sebességének változása

A készletek forgási sebessége

2009 2010 2011

Készletek fordulatszáma 33,05 28,99 43,83

Készletek forgási sebessége napokban 11,04 12,59 8,33



A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy hány nap alatt térül meg a

vállalatnál lekötött árukészlet értéke, illetve hány napi értékesítés összegét köti le. A

készletgazdálkodás vizsgálat során a készletek forgási sebességének napokban és

fordulatokban történő alakulását elemezzük.

Annál pozitívabbnak ítéljük meg a vállalat készlet gazdálkodását minél nagyobb a

készletek forgási sebessége fordulatokban, vagy minél rövidebb a forgás időtartama

napokban.

A három év alatt egy körforgás időtartama majdnem három nappal csökkent, ez 25%-os

javulást eredményezett. Ez az értékesítési forgalom 35,57%-os növekedésének

köszönhető.

A készletek fordulatszámának elemzésével is ugyanerre a következtetésre jutunk.

Ugyan a 2010-es évre 12 %-os csökkenés tapasztalható, összességében javulás

Eszközigényesség alakulása

2009 2010 2011

Összes eszköz igényesség 217,23% 319,50% 740,35%

Tárgyi eszköz igényesség 80,83% 144,65% 316,71%

Készletigényesség 20,34% 29,65% 46,76%


27

figyelhető meg. 2009-ről 2011-re 32,62%-os javulás következett be. A fordulatok száma

ütemesen nő, tehát a készletállomány egyre kisebb részét köti le az értékesítési

bevételnek. Mindez a készletek nagyobb likviditását, gazdaságosabb kihasználását

jelenti. Ez a vállalati készletgazdálkodás színvonalának egyértelmű javulását jelzi.

5.2.3. A bérhatékonyság és a bérigényesség vizsgálata

A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók

munkavégző képessége. Az emberi erőforrás a közgazdasági értelemben vett érték

létrehozásának alapvető forrása. A vállalkozásoknak, mint minden más termelési

tényezővel, az élőmunkával is megfelelően gazdálkodniuk kell. Ez különösen fontos

napjainkban, amikor az élőmunka ráfordítások aránya folyamatosan nő az összes

ráfordításon belül. A bérhatékonyság a vállalatnál kifizetett bér új értéket létrehozó

képességét fejezi ki, számítása során a nettó termelési értéket osztjuk a bérköltséggel.



Mindkét mutató alakulásában romlás figyelhető meg. A bérhatékonyság 110,41

százalékkal csökkent, a bérigényesség pedig 97,98 százalékponttal növekedett. A

mutatók kedvezőtlen alakulása főként a nettó termelési érték csökkenésének

tulajdonítható. Ugyan a kifizetett bérek is növekedtek, de ez reálisnak tekinthető, hisz a

foglalkoztatottak száma 74 fővel növekedett 2011-re.

A kedvezőtlen mutatók ellenére a vállalkozásnak nem a munkavállalók elbocsátásával

kell javítani az eredményességén, hanem megfelelőbben kellene gazdálkodnia az

erőforrásaival és arra törekednie, hogy minél magasabb hozzáadott értékű termékeket

állítson elő. Minél magasabb feldolgozottsági szinten kellene értékesítenie a termékeit,

hisz ezeket sokkal magasabb áron tudná eladni, így realizálni tudná a megemelkedett

alapanyagárak miatti veszteséget.

A bérhatékonyság és igényesség alakulása

2009 2010 2011

Bérhatékonyság (%) 174,86 133,41 64,45

Bérigényesség (%) 57,19 74,96 155,17


28

A termelési költségek alakulása

A hatékonyság elemzés során vizsgálni kell a felhasznált (költségként elszámolt)

erőforrások hasznosítását is. Ez a bruttó termelési érték és a termelési költségek

arányosításával történik. Ennek során meghatározzuk a 100 Ft termelési költségre jutó

bruttó termelési értéket. A növekvő mutató értéket tekintjük kedvezőnek. A termelési

költségek közé tartozik: az anyagköltség, az igénybevett szolgáltatások értéke, az egyéb

szolgáltatások értéke, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás.

A termelési költségek alakulása

2009 2010 2011

Bruttó termelési érték 8 511 211 9 595 588 10 276 925

Termelési költség 7 851 396 9 265 727 10 710 962

100 Ft termelési költségre jutó bruttó

termelési érték 108,40 103,56 95,95



A bruttó termelési érték és a termelési költség alakulásában is évről-évre növekedés

tapasztalható. A termelési költségek növekedésének üteme meghaladta a bruttó

termelési érték növekedését, ezért a 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési

érték folyamatosan csökken. A 2011-es évben kisebb termelési értéket tudott létrehozni

a vállalat, mint amennyi a költségei voltak. Mindebből az következik, hogy a Taravis

Kft.-nek hatékonyabb költséggazdálkodást kell megvalósítania. A költségek

csökkentése érdekében a kisebb élőmunka ráfordítást igénylő termékek termelése felé

mozgott a vállalat a piacon, valamint a broilerek átlagsúlyának növelésével próbálta

csökkenteni a baromfihús feldolgozás költségeit.

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése

29


A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének megítélésére a mérleg elemzése ad

lehetőséget. Az elemzés elvégezhető a mérleg átfogó elemzésével és az egyes

mérlegtételek részletes vizsgálatával. Az eszközök és források adatainak

felhasználásával az elemzés történhet vertikálisan és horizontálisan. Vertikális elemzés

során számításainkat vagy csak az eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatai alapján

végezzük el. Horizontális elemzés alkalmazása esetén, az elemzés céljának megfelelően

összevetjük a mérleg két oldalának valamely csoportját vagy tételét. Módszertanilag az

elemzés két módon valósítható meg. Egyrészt az eszköz-és forrásállomány

összetételének elemzésével, másrészt a mutatószámok képzésével.

A vizsgálat során feltárt lényegesebb eltérések megmutatják számunkra, melyek a

továbbiakban részletesebben vizsgálandó vagyonelemek.

6.1. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök és források állományának alakulása

„A mérleg nagyvonalú elemzéséhez – a részletesebb elemzés kiindulópontjaként –

alkalmas módszer lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és forráscsoportok tárgyévi és

e0lőző évi megoszlási viszonyszámainak számszerűsítése és az így meghatározott,

azonos módon számított viszonyszámok időbeli összehasonlítása.„19

6. számú diagram: A Taravis Kft. eszközeinek alakulása


19


kiadó, 2010. p. 24.

0

2 000 000

4 000 000

6 000 000

2009 2010 2011

A Taravis Kft. eszközeinek alakulása

C. Aktív időbelielhatárolásokB. Forgóeszközök

A. Befektetett eszközök


30

A vállalkozás eszközeinek alakulása

Pénzegység: ezer HUF 2009 % 2010 % 2011 %

A. Befektetett eszközök 1 311 747 37,25 2 100 592 45,30 2 300 046 42,96

I. Immateriális javak 1 237 0,04 1 179 0,03 943 0,02

II. Tárgyi eszközök 1 310 510 37,21 2 099 413 45,27 2 283 803 42,66

III. Befektetett pénzügyi

eszközök 0,00 0,00 15 300 0,29

B. Forgóeszközök 2 196 012 62,35 2 530 268 54,56 3 028 665 56,57

I. Készletek 329 792 9,36 430 330 9,28 337 157 6,30

II. Követelések 1 775 159 50,40 2 050 264 44,21 2 672 463 49,92

III. Értékpapírok 0,00 0,00 0,00

IV. Pénzeszközök 91 061 2,59 49 674 1,07 19 045 0,36

C. Aktív időbeli

elhatárolások 14 083 0,40 6 290 0,14 25 290 0,47

ESZKÖZÖK

ÖSSZESEN 3 521 842 100,00 4 637 150 100,00 5 354 001 100,00



Figyelembe kell venni az elemzés során, hogy a tevékenység jellege alapvetően

meghatározza az eszközszerkezetet.

Attól függően, hogy a vállalkozás milyen tevékenységet végez eltérő arányban van

szüksége befektetett, illetve forgóeszközökre a folyamatos működés feltételeinek

megteremtéséhez. Így nincs általánosan elfogadott érték a befektetett illetve

forgóeszközök arányára. A hasonló tevékenységet végző vállalkozások arányaihoz,

valamint a gazdálkodó előző évi eredményeihez történő hasonlításból vonhatunk le

következtetéseket.

A társaság működő vagyona folyamatosan gyarapodott a vizsgált időszakban, az összes

eszköz 52%-kal emelkedett a három év alatt. A társaság alkalmazkodóképességére,

rugalmasságára utal, hogy a forgóeszközök aránya mindegyik évben jóval meghaladta a

befektetett eszközök arányát. Ugyanakkor a forgóeszközök egyre kisebb részt

képviselnek az összes eszközön belül. 2009-ben 62,35%-ot, 2010-ben 54,57%-ot és

2011-ben 56,57%-ot. Ennek oka, hogy a vállalkozás 2010-ben jelentős beruházásokat

hajtott végre, melyeket később aktivált, így növelve a tevékenységet közvetlenül

szolgáló műszaki berendezések, gépek, járművek állományát, mely 2009-ről 2011-re


31

több mint 4-szeresére növekedett. Ez pozitív jelenségnek tekinthető, mivel ezzel a

vállalkozás megteremtette a jövőbeni hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.

A beruházás keretében a zsigerelő és daraboló gépsor teljes cseréjét valósította meg a

Kft., valamint kialakításra került egy új 0 fokos kereskedelmi hűtő és egy új

targoncatöltő állomás. Az élelmiszergyártásnak magas a befektetett eszköz igénye,

mivel a termeléshez és értékesítéshez ingatlanokra, gépekre, berendezésekre és

járművekre van szükség, ez indokolttá teszi a magas befektetett eszközállományt.

A befektetett pénzügyi eszközök nem játszanak fontos szerepet az elemzés során.

Egyedül a 2011-es évben szerepel érték ezen a mérlegsoron, de ez sem képvisel jelentős

összeget a vállalkozás vagyonából, mindössze 0,29%-ot. A 2011-es évben 15 300 eFt

volt kimutatva a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron, mely a

későbbi évek folyamán hosszú távú pénzáramokat jelent majd a vállalkozás számára.

A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök képviselnek jelentős értéket, ami

természetes is egy termelő tevékenységet végző vállalkozásnál, ahol a folyamatos

működéshez elengedhetetlen a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása.

Az immateriális javak nagy része mindhárom évben szellemi termék, mely a vállalkozás

szoftvereit és minőségbiztosítási rendszerét jelenti. A Taravis Kft. rendelkezik ISO

9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal és bevezette a HACCP

élelmiszerbiztonsági rendszert. A magyar csirkefeldolgozó iparon belül elsőként

valósította meg az úgynevezett nyomon követési és eredetigazolási rendszert, mely a

legszigorúbb nyugat-európai követelményeknek megfelelően a napos állat kihelyezéstől

a kész baromfi termékek kereskedelmi forgalomba történő helyezéséig bezárólag

garantáltan nyomon követhetővé teszi a Taravis Kft. termékeink eredetét, minőségét.

A forgó eszközökön belül a követelések képviselik a legnagyobb arányt mindhárom

évben. A követelések nagy része vevőkövetelés. A követelések állománya folyamatosan

növekedett 2009-ről 2010-re 15,5%-kal, 2010-ről 2011-re 30,35%-kal. A vevők

állományának gyarapodása a kereslet növekedésének köszönhető, hisz az értékesítés

mindhárom évben emelkedett. Valamint az eladási árak emelkedése is szerepet játszott

a vevő követelések állományának növekedésében. A három év alatt a vevők fizetési

képessége romlott, egyre későbbre tolták ki a fizetés időpontját, így ezen tényező

negatív hatásainak is köszönhető a vevőállomány emelkedése.


32

A készletek aránya folyamatosan csökkent a forgóeszközökön belül. Mivel a

készleteken belül a késztermékek képviselik a legnagyobb arányt, mindez a

készletgazdálkodás hatékonyságának növekedésére enged következtetni. A vállalkozás

baromfifeldolgozással foglalkozik, ebből adódik, hogy a készletek aránya nem lehet túl

magas a termékek romlandósága miatt.

Összehangolt szervezést igényel a vállalat munkatársaitól, hogy a megfelelő

alapanyagok mindig rendelkezésre álljanak a termelés számára, valamint az elkészült

késztermékek felvevő piacáról gondoskodjanak.

Nagyon fontos a Taravis Kft. számára az optimális készletszint meghatározása, ugyanis

a magas szint a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi helyzetére gyakorol negatív hatást, az

alacsony szint pedig a gyártás folytonosságának biztosítását veszélyezteti.

A vállalkozásnak egyik évben sem voltak értékpapírjai. Ez azzal magyarázható, hogy a

Kft. által folytatott tevékenység magas alapanyagigénye nem hagy erőforrást az

értékpapírokkal való kereskedelemre. A pénzeszközök értéke 72 016 eFt-tal csökkent

2011-re, mindez a bankbetétek állományának jelentős visszaesésének tudható be.

Az aktív időbeli elhatárolások szerkezetében is változás következett be. Míg 2009-ben a

bevételek aktív időbeli elhatárolása képezte a legnagyobb arányt, addig 2011-ben már a

költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 89,7%-os részt képviselt. Mindez

kedvezőtlen a Taravis Kft. számára, hisz ez a mérlegsor a vállalkozás tárgyévi

ráfordításainak növekedését jelzi, melyek kifizetése a következő években válik

esedékessé. Ezen mérlegsor növekedésének oka a beruházási hitel

árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása.


33

A vállalkozás forrásainak alakulása

Pénzegység: ezer HUF 2009 % 2010 % 2011 %

D. Saját tőke 762 925 21,66 828 476 17,87 247 481 4,62

I. Jegyzettőke 527 000 14,96 527 000 11,36 527 000 9,84

II. Jegyzett, de még be

nem fizetett tőke (-) 0,00 0,00 0,00

III. Tőketartalék 0,00 36 848 0,79 126 848 2,37

IV. Eredménytartalék -1 249 161 -35,47 -999 982 -21,56 -979 021 -18,29

V. Lekötött tartalék 796 404 22,61 796 404 17,17 814 832 15,22

VI. Értékelési tartalék 439 504 12,48 428 817 9,25 426 452 7,97

VII. Mérlegszerinti

eredmény 249 178 7,08 39 389 0,85 -668 630 -12,49

E. Céltartalékok 0,00 0,00 2 701 0,05

F. Kötelezettségek 2 569 905 72,97 3 752 531 80,92 5 048 052 94,29

I. Hátrasorolt

kötelezettségek 0,00 0,00 0,00

II. Hosszú lejáratú

kötelezettségek 52 876 1,50 320 318 6,91 373 962 6,98

III. Rövid lejáratú

kötelezettségek 2 517 029 71,47 3 432 213 74,02 4 674 090 87,30

G. Passzív időbeli

elhatárolások 189 012 5,37 56 143 1,21 55 767 1,04

FORRÁSOK ÖSSZESEN 3 521 842 100,00 4 637 150 100,00 5 354 001 100,0



A vállalkozás vagyonának eredetét, származását a mérleg forrás oldala mutatja. A

gazdálkodó eszközei származhatnak saját és idegen forrásból. A mérleg forrás oldala

arról ad információt, hogy mennyi a cég saját vagyona, illetve a tartozása. A saját forrás

magas aránya a vállalkozások nagyobb pénzügyi önállóságát jelenti.

A Taravis Kft. esetében a kötelezettségek aránya mindegyik évben meghaladta a saját

források arányát. A saját tőke 67,56%-kal csökkent 2011-re. Ezzel szemben

kötelezettségek összege folyamatosan növekedett a három év alatt 2010-re 46%-kal

2011-re 34,5%-kal. A kötelezettségek arányának viszonylagos állandósága, vagy

növekedése stabil, jövedelmező üzletmenet, valamint bővülő tevékenységi kör esetén

nem feltétlenül értékelendő negatív jelenségnek.


34

Az idegen forrás aránya az adósság mértékére utal, elfogadható mértéke 30% körül

mozog. A Kft. esetében az idegen tőke aránya mindhárom évben jóval meghaladja az

elfogadható mértéket: 2009-ben 72,97%, 2010-ben 80,92% és 2011-ben 94,29%. A

vállalkozás rendkívüli mértékben eladósodott, s a hitelek után fizetendő magas kamat

csak még tovább ront a helyzeten, a nagyarányú idegen tőke miatt a vállalkozás egyre

jobban függ a külső finanszírozástól.

A sajáttőke alakulásában a mérlegszerinti eredmény és eredménytartalék alakulása

játszott meghatározó szerepet, a többi tőkeelem értéke alig változott az évek során. A

jegyzettőke összege 527 000 eFt, mivel tőkeemelésre nem került sor, ezért értéke nem

változott. Az előző évek gazdálkodásának halmozott eredményét az eredménytartalék

mutatja. Az eredménytartalék mindhárom évben negatív volt, de összege folyamatosan

csökkent, annak köszönhetően, hogy 2009-es és a 2010-es pozitív mérlegszerinti

eredmény is átvezetésre került belé. A vállalatnak egyedül a 2011-es évben nem sikerült

eredményesen gazdálkodnia, ekkor 668 630 eFt vesztesége keletkezett. Ebben az évben

még a szokásos üzletmenettel kapcsolatos kiadásait sem fedezték a bevételei. Az

értékelési tartalék összege megegyezik a befektetett eszközök értékhelyesbítésének

összegével, és azok piaci és könyvszerinti értékének különbségét jelzi.

Fontos információkhoz jutunk, ha áttekintjük az idegen tőke szerkezetét. A

kötelezettségek nagy része rövid lejáratú kötelezettség.

Hátrasorolt kötelezettsége egyáltalán nincs a vállalkozásnak egyik évben sem. A hosszú

lejáratú kötelezettségek aránya növekedett, melynek szinte egészét a beruházási és

fejlesztési hitelek teszik ki. A beruházási és fejlesztési hitelek növekedése indokolt, hisz

a vállalkozás ezen hitelek segítségével valósította meg a beruházásait a 2010-es évben.

A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a rövid lejáratú hitelek és a szállító tartozás

képvisel jelentős hányadot. A rövid lejáratú hitelállományt a likviditási problémáinak

megoldására tartja a vállalkozás. A szállító tartozás a ki nem egyenlített alapanyag

vásárlási számlákat jelenti. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek a költségvetéssel

szembeni tartozásokat, a hitelek következő évi esedékes törlesztő részletét, és a lízing

díjakat mutatják.

A szállítói állomány két és félszeresére növekedett a három év alatt. A mérleg eszköz

oldalán látható, hogy a vásárolt készletek állományának változása nem követte ezt a


35

tendenciát. A szállítóállomány növekedése egyrészt a termelés növekedéséből adódik,

mivel a vállalatnak egyre több alapanyagra van szüksége a termelés biztosításához,

másrészt pedig, az alapanyag árak jelentősen emelkedésének köszönhető a vizsgált

időszak folyamán. Ezen mérlegsor növekedése nem feltétlenül kedvezőtlen a

vállalkozás számára, ugyanis a társaságnak sikerült hosszabb fizetési határidőt kötni a

szállítóival, mint a vevők átlagos futamideje, így tulajdonképpen a szállító tartozásaival

finanszírozta a Taravis Kft. a gazdálkodását.

A céltartalékok aránya a vállalat gazdálkodásában rejlő bizonytalanságot tükrözi,

kedvező mértéke 1-2% körül van. A vállalkozásnak egyedül az utolsó évben voltak

céltartalékai, ekkor 0,05%-os arányt képviseltek az összes forráson belül, mindez stabil,

biztos működésre utal. A Kft. céltartalékait a beruházási hitelei árfolyamveszteségére

képezte, mivel ezen hiteleket EUR-ban vette fel.

A passzív időbeli elhatárolások értéke 133 245 eFt-tal csökkent 2011-re, így arányuk az

összes forráson belül 5,37%-ról 1,04%-ra esett vissza. A költségek, ráfordítások passzív

időbeli elhatárolásaként azok a tételek szerepelnek, amelyek ugyan a tárgyidőszakot

terhelik, de csak utólag lettek kiszámlázva. A halasztott bevételek között pedig a kapott

támogatások szerepelnek. A halasztott bevételek mérlegsor az induláskor a feldolgozó

üzem létrehozására felvett Széchenyi fejlesztési hitel elhatárolását tartalmazza, amely

ezen beruházás keretében beszerzett eszközök értékcsökkenése arányában kerül a

rendkívüli bevételek közé.

6.2. Vagyonfedezettség, valamint az eszközmegtérülési mutatók vizsgálata

„A részletes mérlegelemzés lehetőséget ad arra, hogy az átfogó elemzés keretében

megszerzett ismereteket kibővítsük, és a kialakított átfogó értékeléseket elmélyítsük,

részletesen is feltárva az egyes eszköz- és forrástételek vizsgálatával a vagyoni és

pénzügyi helyzet változásában érvényesülő ok-okozati összefüggéseket.„20

20

Dr. BÍRÓ Tibor, KRESALEK Péter, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: A vállalkozások

tevékenységének komplex elemzése. Budapest: Perfekt kiadó, 2007. p.76.


36

A befektetett eszközök fedezetének vizsgálata a vagyon szerkezetének, az eszközök

és források összhangjának minősítésére alkalmas elemzési mód. Segítségével a tartósan

lekötött eszközök és a tartós források egymáshoz mért viszonyát ítélhetjük meg.

A vagyonfedezettség I. és vagyonfedezettség II. mutatók horizontális mutatók,

értékelésük során a számviteli alapelvek közül az illeszkedés elvéből kell kiindulni.

Ebből adódóan a források lejáratának és az eszközök megtérülésének összhangban kell

lennie egymással, vagyis a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásokkal kell

finanszírozni.

A vagyon fedezet I. mutató megmutatja, hogy a befektetett vagyonra mekkora fedezetet

biztosít a sajáttőke. A vagyonfedezettség II. mutató pedig arról tájékoztat, hogy az

összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen tőke. A

vállalatokkal szemben általános elvárás, hogy befektetett eszközeiket saját forrásból

finanszírozzák.

A vagyonfedezettség II. mutató esetében a kedvező érték 1 vagy ennél nagyobb szám,

mivel ebben az esetben a tartósan lekötött eszközök finanszírozására elegendő volt a

rendelkezésre álló tartós forrás. A vagyonfedezettség I. mutató esetében nem

határozható meg optimális érték, csak időbeli és ágazati összehasonlításokra alkalmas.

Vagyonfedezettség

2009 2010 2011

Vagyonfedezettség I. 0,5816 0,3944 0,1076

Vagyon fedezettség II. 0,6219 0,5469 0,2702



A vállalkozás egyre kevésbé tudott eredményesen gazdálkodni az évek folyamán, 2011-

ben már negatív mérleg szerinti eredménnyel zárta az évet. Mindezek hatására a

vállalkozás saját tőkéjében is jelentős mértékű csökkenés következett be. A Taravis

Kft.-nek egyik évben sem volt elegendő tartós forrása ahhoz, hogy befektetett eszközeit

abból finanszírozni tudja.

Mindkét mutató alakulásában nagymértékű csökkenés figyelhető meg. Az első

hányados azt jelzi, hogy a vállalkozás a tartós eszközeit milyen arányban finanszírozza

saját forrásból. Mivel a Kft. jelentős hitelből megvalósuló beruházásokat hajtott végre a


37

vizsgált időszakban, így a csökkenés elfogadható. A vagyonfedezettség II. mutató

esetében 1, vagy ennél nagyobb értéket tekintünk elfogadhatónak. A vállalkozás egyik

évben sem érte el ezt az értéket, sőt 2011-re 0,2702-re csökkent a mutató, melyből

következik, hogy a Kft. eszközeinek finanszírozásában nem érvényesül az illeszkedés

elve. A Taravis Kft.-nek rövid lejáratú kötelezettségeket is igénybe kellett vennie a

tartós eszközök fedezésére, melyek drágították a beruházásokat. A finanszírozási

feltételek alapvetően meghatározzák egy vállalkozás fejlődési lehetőségeit, ezért a Kft.

finanszírozási stratégiája mielőbbi átalakítást igényel. A vállalatnak óvatosabb,

konzervatívabb finanszírozási elvet kellene követnie. A problémára egy lehetséges

megoldás lenne, ha a társaság tárgyi eszközeit úgy lízingelné és így nem kellene annyi

hitelt felvennie.

7. számú diagram: A vagyonfedezettség alakulása


A fenti mutatók számításakor a tartósan lekötött eszközök között nem vettük figyelembe

a forgóeszközök tartósan lekötött állományát. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek az

a része, amelyet tartós forrással finanszíroznak. Értékét a forgóeszközök és a rövid

lejáratú kötelezettségek különbségeként kaphatjuk meg. A kivonást elvégezve

mindhárom évben negatív értéket kapunk. 2011: -1 645 425, 2010: -901 945, 2009: -

321 017 eFt.

Mindebből az következik, hogy a vállalkozás több rövid lejáratú kötelezettséget tart,

mint amennyire a forgóeszközök finanszírozására szükség lenne, itt sem érvényesül az

0,0000

0,1000

0,2000

0,3000

0,4000

0,5000

0,6000

0,7000

2009 2010 2011

A vagyonfedezettség alakulása

Vagyonfedezettség I.

Vagyon fedezettség II.


38

illeszkedés elve. A vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeket is felhasznál a befektetett

eszközeinek fedezésére, annak ellenére, hogy a kötelezettségeket előbb kell vissza

fizetni, mint azok a tartós eszközök működése révén megtérülnének, mindez

kedvezőtlenül befolyásolja a Kft. likviditási helyzetét.



Mivel a befektetett eszközök nagy részét a tárgyi eszközök jelentik, ezért szükségszerű

ezen mérlegsor alakulásának vizsgálata.

A tárgyi eszközök használhatósági foka jellemzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek

állapotát, megmutatja azok elhasználódottságát. Annál újabb a tárgyi eszközök

állománya, minél közelebb van a mutató értéke a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke

elöregedett eszközállományra, valamint a fejlesztések és beruházások szükségességére

hívja fel a figyelmet. Minél öregebb az eszközállomány, annál több üzemeltetési,

javítási és karbantartási költsége merül fel a gazdálkodónak.

A Taravis Kft. eszközállománya „fiatalnak” mondható, ráadásul a 2010-es évben

elvégzett aktiválásoknak köszönhetően a mutató értéke közel 8%-kal emelkedett. A

beruházásoknak köszönhetően a vállalkozás csökkenteni tudta az üzemeltetési és

energia költségeket, valamint a növelni tudta a termelést és így az árbevételét is.

A vállalat eredményének alakulása szempontjából kedvezőtlen, hogy ennyire új az

eszközállománya, mivel az eszközök magas értékcsökkenése nagy összegű költséget

jelent, ezáltal rontva eredményességét.

Tárgyi eszközök használhatósági foka és megújítási mértéke

2009 2010 2011

Tárgyi eszközök használhatósági foka 67,95% 75,82% 75,28%

Tárgyi eszközök megújítási mértéke 3,59% 31,49% 10%


39

8. számú diagram: Tárgyi eszközök megújítási mértéke


A tárgyi eszközök megújítási mértéke a tárgyi eszközök pótlásának mértékét fejezi ki.

Alakulásában a növekvő tendencia kedvező. A mutató alakulásában jelentős növekedés

volt tapasztalható a 2010-es évben, de a többi év folyamán is elfogadható szinten van a

tárgyi eszközök megújítási mértéke.

Eszközmegtérülési mutató alakulása és azon belül a tárgyi eszközök

megtérülésének változása

Az eszközmegtérülési mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló

eszközeivel mekkora adózás előtti eredményt volt képes létrehozni. A mutató értékében

a növekedés számít kedvezőnek. Növekedés esetén a vállalkozás egyre hatékonyabban

tudja eszközeit kihasználni és ez által egyre nagyobb eredményt ér el.

Eszközmegtérülési mutatók alakulása

2009 2010 2011

Eszközmegtérülési mutató 7,33% 0,85% -12,49%

Tárgyi eszközök megtérülése 19,70% 1,88% -29,28%



A vizsgált időszakban a vállalkozás adózás előtti eredménye jelentősen visszaesett.

A Kft.-nek 2011-ben nem sikerült pozitív adózás előtti eredményt elérnie. Ebben az

évben a tevékenységével kapcsolatos ráfordításait sem fedezték a bevételei.

0,00%

20,00%

40,00%

2009 2010 2011

Tárgyi eszközök megújítási mértéke

Tárgyi eszközökmegújítási mértéke


40

Mindezek következtében a vállalkozás eszközmegtérülési mutatóiban is csökkenő

tendencia figyelhető meg, s az utolsó évben pedig negatívba fordult át, mely kritikus

értéknek számít a megtérülés szempontjából. Hiába hajtott végre jelentős

beruházásokat a társaság, a piaci viszonyok miatt (folyamatosan csökkenő kereslet,

alapanyagárak nagymértékű emelkedése) a vállalat üzembe helyezett eszközei

egyenlőre még nem teljesítették a tőlük elvárt normákat.

Készletek fordulatszáma

Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál az egyik legfontosabb mutató a

készletvizsgálati módszerek közül. A készletek fordulatszáma azt fejezi ki, hogy a

vizsgált időszakban a készletek záró állománya hányszor térül meg az árbevételben.

A fordulatok száma 2010-re 4-gyel csökkent, majd 2011-re közel 15-tel növekedett. Ez

pozitívan értékelhető, hisz a mutató alakulásában a növekedés számít kedvezőnek.

Mindez azt jelenti, hogy a készletek egyre gyorsabban cserélődnek, mely szükséges is

egy baromfifeldolgozással foglalkozó cég esetén. A Taravis Kft. készletgazdálkodása

egyre színvonalasabb.

9. számú diagram: Készletek fordulatszáma


6.3. A tőkeszerkezeti mutatók változása a Taravis Kft.-nél

A gazdálkodás zavartalanságának egyik legfontosabb megalapozója a helyesen

felépített tőkeszerkezet.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

2009 2010 2011

33,05 29

43,83




41

Tőkeerősség és tőkefeszültség alakulása

2009 2010 2011

Tőkeerősség, Tőkeellátottság 21,66% 17,87% 4,62%

Tőkefeszültség 72,97% 80,92% 94,29%



Tőkeerősség

A tőkeellátottság mutatója a saját tőke arányát mutatja az összes forráson belül. A

tőkeerősség alapvetően arról tájékoztat, hogy a tulajdonosok milyen mértékben kívánják

ellátni saját forrással a vállalkozást. A működés eredményeként képződő adózott

eredmény visszaforgatása a leggyakoribb módja a saját források növelésének. A

sajáttőke növelésére kerül sor alapításkor, valamint tőkeemeléskor is. Az alacsony

tőkeellátottság külső forrás bevonására kényszeríti a vállalkozást a tevékenységének

bővítése esetén.

A mutató alakulásában a növekedés minősíthető kedvezőnek. A 30%, vagy az az alatti

érték már kritikusnak mondható. Mivel a vállalat termelő tevékenységet folytat,

melynek magas a tárgyi eszköz igénye ezért a 70% feletti mutatószám érték számít

elfogadhatónak.

A Taravis Kft. tőkeerőssége egyik évben sem éri el a 30%-os küszöbértéket, ezen felül a

mutató alakulásában nagymértékű visszaesés figyelhető meg. Mindezek alapján a

vállalkozás tőkeellátottsága kritikusnak minősíthető. A negatív tendencia

kialakulásának egyik oka, hogy a vállalkozás jelentős beruházási és fejlesztési hitelt vett

fel a vizsgált időszakban beruházásainak fedezetére.

A másik ok, hogy társaság már a korábbi években is eredménytelenül gazdálkodott,

ezen időszakok halmozott veszteségét tartalmazza az eredménytartalék, mely nagyban

hozzájárult a saját tőke összegének csökkenéséhez. A saját tőke alakulásában fontos

szerepet játszó másik tényező a mérlegszerinti eredmény, amely a három év alatt

folyamatosan csökkent, valamint 2011-ben 668 630 eFt vesztesége keletkezett a

vállalkozásnak, melynek hatására a saját források állománya még tovább csökkent.


42

10. számú diagram: A saját és az idegen tőke aránya


Tőkefeszültség

A tőkefeszültség azt mutatja meg, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben van

jelen a külső finanszírozás a vállalkozásnál. Választ ad arra, hogy egységnyi saját tőkét

mekkora idegen forrás terhel.

Minél nagyobb a mutató értéke, annál kockázatosabb, bizonytalanabb a vállalkozás

helyzete, annál jobban függ a gazdálkodó a külső hitelezőitől.

A vállalkozásnál jelentős likviditási zavarok vannak. A rövid lejáratú és a tartós

kötelezettségek értéke is nagymértékben növekedett az évek folyamán, ezzel szemben a

vállalkozás saját tőkéje drasztikusan csökkent. A vállalkozás teljesen eladósodott a

2011-es évre, saját forrásainak állománya mindössze 4,62%-ot tett ki. A vállalkozás

vagyoni helyzetének stabilitása érdekében elkerülhetetlen a vállalat saját tőkéjének

növelése. Mivel bizonytalan, hogy a Taravis Kft. a jövőben képes lesz-e az eredményes

működésre, ezért szükségszerűvé vált a vállalkozás jegyzettőkéjének növelése. A

jegyzettőke emelésére két lehetősége van a társaságnak, egyrészt a már meglévő

tulajdonosai által teljesített pótbefizetésből emelheti jegyzettőkéjét, valamint új

részvények kibocsátása által is növelheti jegyzettőkéjének összegét.

0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

2009 2010 2011

A saját tőke és az idegen tőke aránya

Tőkeerősség,Tőkeellátottság

Tőkefeszültség


43

Tőkenövekedési ráta

A tőkenövekedési ráta a saját tőke teljes - nem csak az adott évre vonatozó –

növekedésének a mértékét vizsgálja. A mutató tükrözi, hogy a vállalkozásnak alapítása

óta mennyivel sikerült növelnie a vagyonát.

2009-ben a tőkenövekedési ráta 1,4477, mely azt jelenti, hogy a vállalkozásnak

körülbelül másfélszeresére sikerült növelnie a jegyzett tőkéjét. A mutató értéke

hasonlóan alakul a 2010-es évben is, ekkor 1,5721. A tőkenövekedési ráta emelkedése

mind két évben nagyon alacsony, ennek oka az eredménytelen gazdálkodás, hisz a

tulajdonosoknak egyik évben sem lett osztalék fizetve. 2011-ben a sajáttőke a jegyzett

tőke 50%-a alá csökkent, a Kft.-nek a jogszabályban előírt saját tőke biztosításáról

gondoskodnia kell, hogy tovább folytathassa tevékenységet.

Tőkearányos mérlegszerinti eredmény

A tőkearányos mérlegszerinti eredmény mutatók a saját forrásból megvalósuló tárgyévi

vagyongyarapodás vizsgálatát teszik lehetővé. A viszonyítási alaptól függően kétféle

változatban határozható meg. A jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény mutató

azt jelzi, hogy a jegyzettőkéhez viszonyítva milyen mértékben változott az eredmény. A

sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény mutató a mérlegszerinti eredménynek a

sajáttőke alakulásában betöltött szerepét mutatja meg.



A vállalkozás sajáttőkéje az évek folyamán jelentős mértékben csökkent, s ugyanez

mondható el a Kft. mérlegszerinti eredményéről is. A 2011-es évben a vállalat

veszteségesen gazdálkodott, még a szokásos üzletmenettel kapcsolatos költségei sem

térültek meg a bevételeiből. Az eredménytelen gazdálkodás legfőbb oka, hogy a

vállalatnak jelentősen növekedtek a termeléssel kapcsolatos költségei a vizsgált időszak

folyamán, ugyanakkor a visszaeső kereslet miatt az áraiban képtelen volt ezt az

Tőkearányos mérlegszerinti eredmény

2009 2010 2011

Sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény 32,66% 4,75% -270,17%

Jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény 47,28% 7,47% -126,87%


44

emelkedést kompenzálni. Az eredmény alakulására a tulajdonosok osztalékigénye nem

volt hatással, mivel egyik évben sem lett nekik osztalék fizetve.

A vállalkozás tőkehatékonysága megegyezik a sajáttőke arányos mérlegszerinti

eredmény mutatókkal, mivel az adózott eredmény mindegyik évben egyenlő a

mérlegszerinti eredménnyel.

A nemzetközi gyakorlatban gyakran alkalmazzák a tőkehatékonysági mutatót ROE

(return on equity). A mutató eredményét éves kamatlábként értelmezve megkapjuk a

saját tőke adott évi kamatozását a vállalkozás tevékenységében. A tulajdonosok

szempontjából csak akkor van értelme a társaságban tartani a tőkéjüket, ha ez a

kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb.

11. számú diagram: Tőkehatékonyság


32,66% 4,75%

-270,17% -300,00%

-250,00%

-200,00%

-150,00%

-100,00%

-50,00%

0,00%

50,00%

2009 2010 2011

Tőkehatékonyság

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása

45


Egy vállalkozás stabil és folyamatos működésének egyik legfontosabb feltétele a

megfelelő pénzügyi és likviditási helyzet.

A pénzügyi elemzés segítségével értékelni tudjuk a vállalkozás pénzügyi pozícióját,

fizetőképességét, valamint a vizsgálat során fény derül a pénzfolyamatok

zavartalanságát akadályozó tényezőkre is.

„A vállalkozónak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie pénzügyi helyzetének

alakulását, ha el akarja kerülni a csődhelyzeteket, ha hosszabb távon fenn akarja tartani

pénzügyi életképességét.„21

A gazdálkodó rövid és hosszú távú pénzügyi helyzetéről átfogó képet kapunk a

mutatószámok segítségével történő elemzés során.

7.1. A társaság likviditási mutatóinak vizsgálata

Likviditás alatt a vállalkozó azon képességét értjük, hogy fizetési kötelezettségeinek

határidőben eleget tud tenni. Különös figyelmet kell fordítani a likviditás alakulására,

mert ennek hiánya rendszerint a gazdálkodó tönkremeneteléhez vezet.

7.1.1. A rövidtávú likviditás alakulása

A rövidtávú likviditási helyzet elemzése során arra keressük a választ, hogy a

vállalkozás likvid eszközei milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségeit.

A vállalkozás rövidtávú fizetőképességének vizsgálata kiemelten fontos, hisz ez a

gazdálkodó túlélési feltételeinek legfontosabb eleme.



21

Dr. TÉTÉNYI Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek. Budapest: Perfekt kiadó,

2001. p. 353.

Likviditás alakulása

2009 2010 2011

Likviditási ráta 87,25% 73,72% 64,80%

Likviditási gyorsráta 74,14% 61,18% 57,58%

Pénzeszköz likviditás 3,62% 1,45% 0,41%


46

A likviditási ráta kifejezi, hogy a forgóeszközök értéke hányszorosa az éven belül

esedékes kötelezettségeknek. A mutató elvárt értéke 100%, vagy ennél nagyobb összeg.

Banki vizsgálat során a 150% számít elfogadhatónak, mely jelzi a hitelintézet számára,

hogy az adott vállalkozás hitelképes.

A Taravis Kft. likvid eszközei egyik évben sem fedezték a rövidlejáratú

kötelezettségeit, mely kedvezőtlen a társaság likviditási helyzete szempontjából.

Jövőbeni fizetési problémák jelentkezését jelzi, hogy a mutató értéke 100% alá

csökkent. A likviditási ráta 2010-re 13,53%-kal, 2011-re 8,92%-kal esett vissza. Mindez

annak tudható be, hogy a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei nagyobb mértékben

növekedtek, mint a forgóeszközei. Az éven belül esedékes kötelezettségek 85,7%-kal,

míg a forgóeszközök 38%-kal emelkedtek a három év alatt.

Hogy tisztább képet kapjunk a vállalat fizetőképességéről érdemes a fenti mutatót úgy

kiszámolni, hogy kiszűrjük a készletek okozta hatásokat. Ez egyrészt azért szükséges,

mert a készletek a forgóeszközök legkevésbé likvid eszközeit alkotják, másrészt a

gazdálkodónak szüksége van ezen eszközökre a tevékenységének folytatásához. A

likviditási gyorsráta esetében is a 100%, vagy az a fölötti érték tekintendő

elfogathatónak. Ez a mutatószám az éven belül esedékes kötelezettségeket a gyorsan

pénzzé tehető eszközökhöz hasonlítja, ezért megbízhatóbb képet mutat a vállalkozás

likviditási helyzetéről. A mutató biztonságos, minimális értéke 130% körül van. A

Taravis Kft. esetében a kapott értékek mindegyik évben jóval elmaradnak a kívánatos

szinttől. A mutató értéke 2009-ben még 74,14%, míg 2011-ben már csak 57,58%. A

16,56%-os csökkenésben fontos szerepet játszott a rövidlejáratú kötelezettségek jelentős

növekedése. A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta hasonló módon alakult a vizsgált

időszak folyamán, mivel a vállalkozás készleteiben nem történt említést érdemlő

változás.

Mivel a Taravis Kft. egyik évben sem rendelkezett értékpapírokkal a pénzhányad

mutatója megegyezik a készpénz likviditási mutatójával. A készpénz likviditási

mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás milyen mértékben tudna azonnal eleget

tenni a rövidlejáratú kötelezettségeinek, vagyis a vállalkozás szabad pénzeszközei

milyen mértékben fedezik a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeit. A mutató

esetében a növekedés számít pozitívnak.


47

A Kft. esetében az értékek messze elmaradnak az elfogadhatótól, ráadásul folyamatosan

csökkenek az elemzés alá vont évek folyamán. A vállalkozás pénzeszközeinek az

aránya mindvégig elég alacsony volt a forgó eszközön belül (2009: 4,15%, 2010:

1,96%, 2011:0,62%), főként ennek tudható be a mutató kedvezőtlen alakulása.

A nettó forgótőke a forgóeszközöknek azon része, amelyet tartós forrásokkal

finanszíroznak. Ha a mutató értéke negatív, akkor az azt jelenti, hogy a tartós

befektetések egy része is átmeneti forrásokkal van finanszírozva. A nettó forgótőke

mindhárom évben negatív (2009: -321 017, 2010: -901 945, 2011: -1 645 425 eFt) és

összege folyamatosan emelkedett, mely a vállalkozás rövidtávú likviditási zavarainak

növekedését jelzi. A vállalkozás gazdálkodása során nem érvényesül az illeszkedés

elve, mely később komoly problémákat okozhat. A társaság rövid lejáratú forrásokat is

felhasznált tartós eszközei finanszírozásában, annak ellenére, hogy ezekből egy éven túl

térülnek meg a befektetései.

12. számú diagram: Hitelfedezettség


A hitelfedezettség mutató kifejezi, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben

fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeit. A 100%-nál magasabb érték számít

kedvezőnek, mert ez esetben a társaság adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint

amennyivel a gazdálkodó tartozik a hitelezőinek.

A hitelfedezettség változása csökkenő tendenciát mutat, mely a pénzügyi zavarokra

hívja fel a figyelmet, a vállalat követelés állománya egyre kisebb összegben nyújt

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

2009 2010 2011

70,53% 59,74% 57,18%

Hitelfedezettség

Hitelfedezettség


48

fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségeire. A mutató 2009-ről 2011-re 13,35%-kal

csökkent. Bár a követelés állomány 50,55%-kal gyarapodott a vizsgálat során, ezt

meghaladta az esedékes kötelezettségek 85,7%-os emelkedése.

7.1.2. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata

Dinamikus és hosszú távú likviditás

2009 2010 2011

Dinamikus likviditás 13,73% 2,98% -12,47%

Hosszú távú likviditás 13,44% 2,73% -11,54%



A dinamikus likviditás arról tájékoztat, hogy az üzemi tevékenység eredménye milyen

mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre, kifejezi, hogy a vállalkozás a

szokásos üzletmenetéből származó eredményéből ki tudja-e egyenlíteni az esedékessé

váló kötelezettségeit. Elfogadhatónak az 50%-nál magasabb mutatóértéket tekintjük.

A Taravis Kft. esetében a dinamikus likviditás egyik évben sem éri el az elfogadható

szintet, ráadásul a mutató alakulásában 10,75%-os csökkenés tapasztalható 2010-re,

valamint 2011-ben a dinamikus likviditás már negatív előjelet vett fel. A vállalkozás

gazdálkodása egyre kevésbé volt eredményes az évek folyamán, valamint a 2011-es

üzleti évet -582 693eFt üzemi eredménnyel zárta a Kft., ugyanakkor a társaság rövid

lejáratú kötelezettségei jelentős mértékben növekedtek az évek folyamán.

A hosszú távú likviditás arról ad információt, hogy az adott év üzleti eredménye

milyen mértékben fedezi a vállalkozás összes kötelezettségét. Mivel az összes

kötelezettség nagy része rövid lejáratú kötelezettség, ezért a hosszú távú likviditás

hasonlóan alakul a dinamikus likviditáshoz.

7.2. A vevők és szállítók állományának változása

A gazdálkodó likviditásának szempontjából kiemelt fontosságú, hogy milyen gyorsan

tudja behajtani a követeléseit, valamint mennyi idő alatt tud eleget tenni

kötelezettségeinek. Ezért szükségszerű a vevők és a szállítók átfutási idejének

vizsgálata.


49

Kedvezőnek tekinthető, ha a szállítok átfutási ideje meghaladja a vevőkét. A

gazdálkodónak ebben az esetben lehetősége nyílik arra, hogy vevőállományának egy

részét a szállítói tartozásaival finanszírozza.

7.2.1. A vevők átfutási idejének alakulása a vállalkozásnál

A vevők futamidejét beszedési időnek is nevezzük, mely napokban és fordulatokban is

számítható. A vevők forgási sebessége azt fejezi ki, hogy milyen a vevők fizetési

fegyelme, hogy a termékek kiszállítása után mennyi idő elteltével fizetnek.

Vevők átfutási ideje

2009 2010 2011

Vevők forgási sebessége napokban 55,57 52,82 62,14

Vevők forgási sebessége fordulatokban 6,57 6,91 5,87



A vevők forgási sebessége napokban azt fejezi ki, hogy átlagosan hány nap alatt

egyenlítik ki a vevők a vállalkozással szemben fenn álló tartozásaikat. A mutató

segítségével azt vizsgáljuk, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési

árbevételnek felel meg. A mutató annál jobb, minél kisebb.

A vevők átlagosan 56 nap alatt fizették meg tartozásaikat 2009-ben. 2010-re 3 nappal

csökkent a mutató értéke, majd 2011-re 10 nappal növekedett az előző évhez képest.

Mindez a vevőállomány növekedésének, valamint a romló fizetési fegyelemnek tudható

be.

A vevők forgási sebessége fordulatokban arról tájékoztat, hogy a vevőállomány

hányszor fordult meg a vállalat nettó árbevételében a vizsgált időszak folyamán.

Értékeléskor a minél nagyobb mutató értéket tekintjük kedvezőnek.

2010-re kismértékű növekedés tapasztalható a mutató alakulásában, majd 2011-re 5,87-

re csökkent a fordulatok száma, ennek legfőbb oka, hogy romlott a Taravis Kft.

vevőinek a fizetési fegyelme. A fordulatok számának alakulásában az is szerepet

játszott, hogy a követelések állománya nagyobb mértékben emelkedett, mint az

értékesítés nettó árbevétele a három év folyamán.


50

7.2.2. A szállítók átfutási idejének alakulása a vizsgálat során

A szállítók átfutási idejének vizsgálata során az adott cég fizetési fegyelméről tudunk

tájékozódni. A szállítók állománya és az anyagjellegű ráfordítások felhasználásával a

mutató számítható napokban és fordulatokban.



A szállítók forgási sebessége napokban kifejezi, hogy a teljesítést követően a cég hány

napon belül fizet a szállítóinak.

A Kft. szállítóinak forgási sebessége napokban folyamatosan növekedett. 2009-ről

2011-re 33 nappal emelkedett a szállítok futamideje. Ez annak a következménye, hogy a

szállítók állományának 149%-os emelkedése jóval meghaladta az anyagjellegű

ráfordítások 50%-os növekedését.

Ez kedvezőtlen a Taravis Kft. számára, hisz egy rossz likviditású vállalat mely

folyamatosan késve fizet a szállítóinak előbb-utóbb elveszíti a partnerei bizalmát,

valamint a határidőn túli fizetés okozta késedelmi kamatok plusz költségeket is

jelentenek a gazdálkodó számára.

Szállítók átfutási ideje

2009 2010 2011

Szállítók forgási sebessége napokban 48,98 63,03 81,6

Szállítók forgási sebessége fordulatokban 7,45 5,79 4,47


51

13. számú diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége napokban


A 2009-es évet leszámítva a szállítók futamideje mindkét évben meghaladta a vevőkét,

mely kedvező a vállalat számára, hisz így lehetősége nyílt arra, hogy a vevőállomány

egy részét a szállító tartozásokkal finanszírozza.

A szállítók forgási sebessége fordulatokban arról tájékoztat, hogy a vizsgált időszak

folyamán a vállalat szállítóállománya hányszor fordult meg az anyagjellegű

ráfordításokban. A vállalkozás számára az az előnyős minél többször megteszi azt.

A fordulatok számában jelentős csökkenés figyelhető meg, mely 2,98-cal csökkent a

három év folyamán, ami negatívan érinti a Kft. likviditásának alakulását.

0

20

40

60

80

100

2009 2010 2011

A vevők és szállítók forgási sebessége napokban

Vevők forgási sebességenapokban

Szállítók forgási sebességenapokban


52

14. számú diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban


7.3. A gazdálkodó eladósodottságának elemzése

A vállalkozás eladósodottságának mértéke fontos információkat szolgáltat a gazdálkodó

hitelezői és befektetői számára. Minél jobban növekszik egy vállalkozás eladósodottsági

foka, az idegen tőke annál jobban veszélyezteti a gazdálkodó pénzügyi biztonságát.

A hosszú távú pénzügyi helyzet elemzése során az adósságállományt viszonyítjuk a

vállalkozás összes eszközéhez, sajáttőkéjéhez, valamint árbevételéhez.

Az egy évet meghaladó hosszú lejáratú kötelezettségek tekintendők a vállalkozás

adósságállományaként.

Az eladósodottság mértéke arról nyújt információt, hogy a vállalkozás saját forrásai

milyen mértékben nyújtanak fedezetet a vállalat kötelezettségeire. A 150-180% körüli

mutatóérték számít kedvezőnek.

A Kft. eladósodottsága

2009 2010 2011

Eladósodottság mértéke 29,69% 22,08% 4,90%

Eladósodottság foka 72,97% 80,92% 94,29%



0

2

4

6

8

2009 2010 2011

A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban

Vevők forgási sebességefordulatokban

Szállítók forgási sebességefordulatokban


53

A számított értékek mindhárom évben messze elmaradnak az elvárttól, sőt a három év

alatt a mutató alakulásában 24,79%-os csökkenés tapasztalható. Mindez annak a

következménye, hogy a Taravis Kft. kötelezettségei 96,43%-kal emelkedtek a vizsgált

időszak alatt, ugyanakkor a sajáttők alakulásában 67,56%-os csökkenés következett be.

A vállalkozás sajáttőkéje és adósságállománya nincs összhangban egymással, valamint

az eladósodottság mértéke 2011-ben 4,9%-ra csökkent, mely kritikusnak számít a

vállalkozás likviditási helyzete szempontjából. Kérdéses, hogy a vállalat a következő

években eleget tud-e tenni a fizetési kötelezettségének, valamint képes lesz-e pénzügyi

helyzetét stabilizálni.

Az eladósodottság foka kifejezi, hogy a vállalkozó eszközállománya milyen mértékben

van megterhelve kötelezettségvállalással. Az eladósodottság foka a 2010-es évre 7,95%-

kal emelkedett, majd 2011-re további 13,37%-kal növekedett a mutató értéke. A Taravis

Kft. eladósodottságának foka mindhárom évben meghaladja a még elfogadhatónak

tekinthető 70%-os határt. Az utolsó évben már 94,29%-ban el volt adósodva a vállalat,

mely szükségszerűvé teszi a vállalkozás számára, hogy intézkedéseket tegyen a

pénzügyi helyzetének stabilitása érdekében. Mivel a társaságnak jelentős összegű hitelei

vannak, így nem szabad további külső forrásból finanszírozott beruházásokba kezdenie,

helyette inkább a termékszerkezetét kellene átalakítania, valamint új piacokat szereznie.

Magasabb hozzáadott értékű termékeket kellene gyártania, nagyobb hangsúlyt kellene

fektetnie a baromfihús tovább feldolgozására. Hisz a magasabb feldolgozottsági fokú

félkész ételeket jóval magasabb áron tudná értékesíteni, és így realizálni tudná az

alapanyagárak drasztikus emelkedése miatt jelentkező veszteséget is.

Az árbevételre vetített eladósodottság arról tájékoztat, hogy a kötelezettségeknek a

likvid forgóeszközökkel csökkentett részére milyen mértékű fedezetet nyújt az

árbevétel. Kedvezőnek a csökkenő tendencia, valamint a 100%-nál jóval alacsonyabb

érték tekinthető.

2009 2010 2011

Árbevételre vetített eladósodottság 22,74% 29,68% 34,03%




54

Az egyik kritériumnak, mely szerint a mutatónak 100% alatti értéket kell felvennie,

megfelel a Taravis Kft. A másik feltételt nem teljesíti a társaság, mivel az árbevételre

vetített eladósodottsága emelkedett, a vizsgált időszak folyamán 11,29%-os növekedés

figyelhető meg. A működésből származó bevételek egyre kevésbé biztosítanak fedezetet

a kötelezettségek teljesítéséhez. Ennek oka, hogy a vállalat kötelezettségei jóval

nagyobb mértékben növekedtek mint az árbevétele, ezenkívül a mutató alakulásában

még szerepet játszott az is, hogy a likvid eszközök állománya közel 80%-kal csökkent

az időszak folyamán.

Az adósságszolgálati mutatót adósminősítésre használják, információt nyújt a

hitelezőknek arról, hogy milyen biztonsággal tudja törleszteni a hiteleit a gazdálkodó. A

mutató kifejezi, hogy a vállalkozás mérlegszerinti eredménye és értékcsökkenési leírása

milyen mértékben nyújt fedezetet a vállalat hosszúlejáratú kötelezettségeire. Ha az

adósságszolgálati mutató 140%-nál magasabb, I. osztályú adósról, ha 120-140% között

alakul II. osztályú adósról, ha pedig 120%-nál alacsonyabb értéket vesz fel, akkor III.

osztályú adósról beszélünk. A mutató alakulásában jelentős szerepet játszott az, hogy a

vállalkozás eredményessége folyamatosan csökkent, valamint az utolsó évet nagy

összegű veszteséggel zárta. Ezenkívül nagyban befolyásolta a kapott értékeket az is,

hogy a társaság jelentős mértékű beruházási és fejlesztési hitelt vett fel a 2010-es évben.

Mindezek alapján a vállalkozás adósminősítése a vizsgált időszak folyamán:

2009: I. osztályú adós (625,36%)

2010: III. osztályú adós (35,64%)

2011: III. osztályú adós (-150,45%)

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata

55


A vállalkozás jövedelmezősége, eredménytermelő képessége kiemelten fontos a

gazdasági elemzés során, mivel ettől függ a vállalkozás osztalékfizető képessége,

valamint nagyban befolyásolja a gazdálkodó jövőbeli fejlődésének feltételrendszerét.

A jövedelmezőségi mutatók egyrészt az üzleti kockázatokat mérik, másrészt kifejezik a

vállalat működésének eredményességét.

„A számvitelről szóló törvény előírása és szelleme szerint a vállalkozásnak a

jövedelmezőség alakulását be kell mutatnia a kiegészítő mellékletben, illetve bővebben

az üzleti jelentésben is. Ehhez pedig célszerűen megválasztott mutatókra van szükség.”

22 A jövedelmezőségi helyzet elemzése során az egyes eredménykategóriákat

valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk.

A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető eredménykategóriák:

- értékesítés bruttó eredménye

- az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

- a szokásos vállalkozási eredmény

- az adózás előtti eredmény

- az adózott eredmény, stb.

Az alkalmazható vetítési alapok:

- az értékesítés nettó árbevétele

- az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege

- a saját tőke összege

- az összes eszközérték

- a bérköltség

- a személyi jellegű ráfordítások

- a vállalkozás átlagos állományi létszáma, stb.

Ezek alapján kialakíthatók árbevétel-, tőke-, eszköz-, és élőmunka-arányos

jövedelmezőségi mutatók. Azokat a mutatókat célszerű kiszámítani, amelyek hasznos

22

Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo,

2010. p. 59.


56

információkat nyújtanak a vállalkozás jövedelmi helyzetéről és leginkább jellemzik a

vállalat gazdálkodását.

8.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása

Az árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók esetében a kiválasztott

eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás árbevételével és más

bevétel adataival. A mutatók kialakításánál fontos, hogy az adott bevétel- és

eredménykategóriák összhangban legyenek egymással, vagyis mindig csak olyan

bevételi tételhez szabad viszonyítani az egyes eredménykategóriákat, amely részt vett az

eredmény képződésében.

A forgalom arányos jövedelmezőségi mutatók azt fejezik ki, hogy valamely bevétel

kategóriának hány százaléka maradt meg a gazdálkodónál eredményként.

A mutatószámok elemzésénél a növekedés számít jónak.

Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók

2009 2010 2011

Árbevétel arányos üzemi eredmény 3,15% 0,82% -3,94%

Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény 2,30% 0,30% -4,44%

Árbevétel arányos adózás előtti eredmény 2,34% 0,31% -4,49%



Az árbevétel arányos üzemi eredmény alakulásában folyamatos csökkenés figyelhető

meg, a vizsgált időszak folyamán 7,09%-kal esett vissza a mutató értéke, mely

kedvezőtlen a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából. Mivel a Kft.-nek az utolsó

évben negatív üzemi eredménye volt, ezért a forgalom arányos üzemi eredmény

mutatója ebben az évben már negatív értéket vett fel. A Taravis Kft.-nél a nettó

árbevétel kis része realizálódik üzemi eredményként, ennek legfőbb oka, hogy a vállalat

a termékeinek áraiban nem tudta érvényesíteni a termelés során felmerülő

költségnövekedést. Az alapanyagárak drasztikusan emelkedtek az évek folyamán,

ugyanakkor a csökkenő kereslet miatt a vállalkozás nem tudta jelentős mértékben

emelni az eladási árait.


57

Az árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény a fenti mutatótól a pénzügyi

műveletek hatásával tér el. A pénzügyi műveletek ráfordításai mindhárom évben

meghaladták a pénzügyi műveletek bevételeit. Ennek következtében a mutató 2010-re

2%-kal, 2011-re pedig 4,74%-kal esett vissza.

Az árbevétel arányos adózás előtti eredmény a rendkívüli eredmények hatását

tükrözi, mely szinte elhanyagolható.

8.2. A vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének elemzése

A tőkearányos jövedelmezőség mutató értéke a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti,

arról tájékoztat, hogy a társaság egységnyi lekötött saját tőkével mekkora eredmény ért

el a vizsgált időszakban. Számítása során az egyes eredménykategóriák összegét kell

viszonyítani a saját tőke összegéhez. A mutató alakulásában a növekedés számít

kedvezőnek

Az elemzés során az egységnyi saját tőkére jutó üzemi tevékenység eredményét,

valamint a tőkearányos adózott eredményt vizsgáltam.



A tőkearányos üzemi eredmény mutatója kedvezőtlenül alakult a Kft.-nek. A 2010-es

évre 32,92%-kal csökkent a hányados értéke. Az első és a második évben a tőkearányos

üzleti eredmény még jónak számít a piaci átlaghoz viszonyítva, de figyelembe kell

venni az elemzés során, hogy az adott időszakban nagyon alacsony volt a saját tőke

összege az összes forráson belül. A vagyoni likviditási helyzetnél hátrány, ha az adott

vállalat nem rendelkezik nagyarányú saját tőkével, ugyanakkor mindez a

jövedelmezőséget kedvezően befolyásolja mindaddig, amíg az adott eredménykategória

pozitív.

A mutató -235,45%-os értéket vett fel 2011-ben, mely annak tudható be, hogy ebben az

évben a vállalkozásnak nem sikerült eredményesen gazdálkodnia és 582 693eFt

veszteségjellegű üzemi eredménye keletkezett.

Tőkearányos jövedelmezőség

2009 2010 2011

Tőkearányos üzemi (üzleti) eredmény 45,28% 12,36% -235,45%

Tőkearányos adózott eredmény (ROE) 32,66% 4,75% -270,17%


58

A negatív tendencia kialakulásában azon kívül, hogy a vállalkozás egyre kevésbé volt

képes eredményesen gazdálkodni, még szerepet játszott az is, hogy az adott időszakban

a saját tőke körülbelül a harmadára csökkent.

A tőkearányos adózott eredmény (ROE – return of equity) információkat szolgáltat a

gazdálkodó osztalékfizetési képességéről, valamint a lehetséges maximális

tőkegyarapodás mértékéről. A tőkearányos adózott eredmény hasonlóan alakult

tőkearányos üzemi eredmény mutatóhoz, csak még alacsonyabb értékeket vett fel.

Ebben legfőképpen a pénzügyi műveletek vesztesége játszott szerepet, mivel a

rendkívüli eredmény, valamint az adófizetési kötelezettség hatása nem volt számottevő.

8.3. A Taravis Kft. eszközarányos jövedelmezőségének vizsgálata

Az eszközarányos jövedelmezőségi mutató azt fejezi ki, hogy mekkora a vállalkozás

eszközeinek jövedelemtermelő képessége. A mutatók számítása során célszerűen

megválasztott eredménykategóriákat viszonyítunk az eszközök valamely csoportjához,

mert egy-egy mutatóban olyan eszköz nem szerepeltethető, amely nem járult hozzá az

adott eredménykategória keletkezéséhez.

Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók

2009 2010 2011

Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi

eredmény 26,34% 4,87% -25,50%

Készletekre jutó üzemi eredmény 104,76% 23,79% -172,83 %

ROA (Return on Assets) 7,33% 0,85% -12,49%

Tőkearányos adózott eredmény (ROE) 32,66% 4,75% -270,17 %



Az immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény alakulásában

nagymértékű csökkenés tapasztalható, valamint az utolsó évben már negatív értéket vett

fel. A mutató alakulását nagyban befolyásolta, hogy a társaság üzleti eredményében

jelentős csökkenés figyelhető meg a vizsgált időszak folyamán, ráadásul az utolsó

évben csak veszteséget tudott realizálni a Kft. a főtevékenysége eredményeként. A

hányados értékének csökkenésében fontos szerepet játszott az is, hogy a vállalkozás


59

lekötött eszközeinek állománya nagymértékben növekedett az adott időszakban, ugyanis

a Taravis Kft. jelentős beruházásokat hajtott végre a 2010-es év folyamán.

Remélhetőleg ez csak rövidtávú hatásként jelentkezik, ugyanis a társaság jelentős

eredményjavulást remél az új beruházásaitól.

A készletekre jutó üzemi eredmény alakulása nagymértékű csökkenést mutat. Mivel a

készletek állomány alig változott a vizsgált időszak folyamán, mindez az üzleti

eredmény változásának köszönhető.

A vállalkozás egészének eredményességét méri a ROA (return on assets) mutató, mely

kifejezi, hogy a gazdálkodó teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot

biztosított. Minél nagyobb a mutató értéke, a vállalkozás annál nagyobb hozamot ért el

az eszközei működtetése révén. Az adott tevékenység üzleti kockázatát is jelzi a ROA

mutató. A magasabb ROA értékek kockázatosabb tevékenységet folytató vállalkozást

jeleznek.

A ROA mutató a gazdálkodó működését minősíti függetlenül annak finanszírozási

formájától, szemben a ROE mutatóval, mely a befektetett saját vagyon hozamát

szemlélteti. A Taravis Kft. egyre nehezebben tudta eladási áraiban érvényesíteni az

alapanyagárak növekedése miatt jelentkező költségnövekedést a kereslet visszaesése

miatt, s így képtelen volt az eredményes gazdálkodásra. Ennek hatása tükröződik a Kft

adózás előtti eredményének alakulásában, mely meghatározó szerepet játszott az

eszközarányos jövedelmezőség visszaesésében.

8.4. Az élőmunka arányos jövedelmezőség változása

Egy termelő tevékenységet végző vállalat eredményének alakulásában meghatározó

szerepe van az élőmunka felhasználásnak. Az élőmunka arányos jövedelmezőségi

mutatók számítása során az eredményt viszonyítjuk az átlagos állományi létszámhoz, a

bérköltséghez, valamint a személyi jellegű ráfordításokhoz. Itt is figyelni kell arra, hogy

a kiválasztott eredménykategóriát az élőmunka-felhasználás megfelelő adataihoz

viszonyítsuk. Az elemzést az egy főre jutó üzemi eredmény, a bérköltség arányos üzemi

jövedelmezőség és a személyi jellegű ráfordítás arányos jövedelmezőség alapján

végeztem. A mutatók értékelésénél a pozitív változás értékelhető kedvezőnek.


60

Élőmunka arányos jövedelmezőség

2009 2010 2011

1 főre jutó üzemi eredmény 836,5 212,8 -1196,49

Bérarányos jövedelmezőség I. 54,76% 13,57% -76,22%

Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség I. 37,26% 9,41% -52,08%



A Taravis Kft.-nek az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére is sikerült 74

fővel növelnie állományi létszámát, melynek következtében jelentősen emelkedtek a

személyi jellegű ráfordításai. A költségek növekedésének, valamint az üzemi eredmény

nagymértékű csökkenésének tudható be a mutatók kedvezőtlen alakulása.

61

9. Összefoglalás

Szakdolgozatom témája a Taravis Kft. vagyoni,- pénzügyi,- és jövedelmi helyzetének

vizsgálata a beszámolók adatai alapján. A társaság gazdálkodását a 2009-es időszaktól

egészen 2011-ig mutatom be. Munkám során a vállalkozás mérlegeit, eredmény

kimutatásait, kiegészítő mellékleteit, valamint a kapcsolódó szakirodalmat használtam

fel. Részletesen vizsgáltam a vállalat gazdálkodását és az abban bekövetkezett

változásokat. Az elemzés során törekedtem a mutatószámok és a tendenciák mögött

rejlő gazdasági összefüggések feltárására is.

A vizsgált időszakban tükröződik a magyar gazdaság általános helyzete, valamint a

mutatók alakulásában az élelmiszeripar sajátosságaiból adódó nehézségek is szerepet

játszottak. Az élelmiszeripar évek óta veszteséges, teljesítménye folyamatosan csökken,

az iparág súlyosan eladósodott.

A komplex hatékonyságról elmondható, hogy 2009-ben még kedvezően alakult, de ezt

követően folyamatosan romlott. Hasonló képet mutatnak a parciális hatékonysági

mutatók értékei is. Ennek hátterében az alapanyagárak nagymértékű emelkedése áll,

melyet a kereslet csökkenése miatt a vállalat nem tudott beépíteni az eladási áraiba.

Mivel a baromfifeldolgozás sajátosságaiból adódó magas költségigény jelentősen

meghatározza a gazdálkodás folyamatát a társaságnak keresni kell az olcsóbb,

ugyanakkor jó minőségi erőforrás beszerzési lehetőségeit, valamint újabb értékesítési

piacokat kell szereznie. A parciális hatékonysági mutatók közül egyedül a készletek

forgási sebességében történt kedvező változás. A Kft. készletgazdálkodásának

színvonala folyamatosan javult a vizsgált időszak folyamán, mely a készletek

gazdaságosabb kihasználását, nagyobb likviditását jelenti.

A társaság eszközeinek nagyobb részét a forgóeszközök jelentik. A forgóeszközökön

belül a készletek és a követelések képviselik a legnagyobb hányadot. A készletek

állományában nem történt jelentős változás a vizsgált időszak folyamán. A követelések

nagyarányú emelkedése figyelhető meg a három év folyamán, mely az értékesítés

növekedésének, az eladási árak emelkedésének, valamint a vevők romló fizetési

fegyelmének tudható be.

62

A Taravis Kft.nek a termeléshez és értékesítéshez ingatlanokra, gépekre,

berendezésekre és járművekre van szüksége, ami indokolttá teszi a magas befektetett

eszközállományt.

A befektetett eszközök meghatározó hányadát a tárgyi eszközök jelentik, melyek

használhatósági foka és megújulási mértéke kedvezően alakult az elemzés során. A

2010-es évben jelentős beruházásokat hajtott végre a Kft. a hatékonyságának növelése

érdekében. A beruházás keretében aktivált gyártó eszközök a kedvezőtlen piaci

feltételek miatt még nem teljesítették a tőlük elvárt normákat. A vállalatnak jelenleg

nincs szüksége további beruházásokra, a meglévő termelő berendezések kapacitás

kihasználtságának javítására kell törekednie.

A mérlegszerinti eredmény a gazdálkodás legösszetettebb és egyben legkifejezőbb

mutatója, mely a gazdálkodó tevékenységének alakulását mutatja. A vállalkozás

mérlegszerinti eredményének alakulásában jelentős visszaesés figyelhető meg az évek

folyamán, valamint az utolsó évet több mint fél milliárd Ft-os veszteséggel zárta a

vállalat. Ennek hatása érezhető a vagyonfedezettség és a tőkeszerkezet alakulásában. A

vállalat saját vagyona nem nyújt fedezetet a befektetett eszközeire, valamint a

tőkefeszültség mutatója mindhárom évben jóval meghaladja az elfogadhatónak

tekinthető 30%-os határt. A Taravis Kft. eredménytelen gazdálkodása következtében

nagymértékben csökkent a saját vagyona, ugyanakkor a kötelezettségek állománya

jelentősen emelkedett a három év folyamán. A társaság rendkívüli mértékben

eladósodott a 2011-es évre, teljesen kiszolgáltatottá vált a külső finanszírozói számára.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Kft. sajáttőkéje a jegyzettőke 50%-a alá csökkent, mely

szükségessé teszi a jegyzettőke emelést, ez történhet tagi befizetéssel és új részvények

kibocsátásával is.

A pénzügyi, likviditási helyzet megmutatja, hogy az adott gazdálkodó forgóeszközei

mennyire könnyen tehetők pénzzé, vagyis a vállalkozó milyen gyorsan tudja

visszafizetni a rövidlejáratú kötelezettségeit. A vizsgált időszak folyamán társaság

forgóeszközei egyik évben sem nyújtottak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségeire,

valamint a likviditási ráta alakulásában is csökkenő tendencia figyelhető meg. Mindez

likviditási hiányra hívja fel a figyelmet, mely veszélyezteti a társaság pénzügyi

stabilitását. A vállalkozás gazdálkodása során nem érvényesül az illeszkedés elve, mely

később komoly problémákat okozhat. A társaság rövid lejáratú forrásokat is felhasznált

63

tartós eszközei finanszírozásában, annak ellenére, hogy ezekből egy éven túl térülnek

meg a befektetései. A Taravis Kft.-nek ahhoz, hogy megőrizze fizetőképességét

óvatosabb, konzervatívabb finanszírozási stratégiát kellene követnie, valamint szem

előtt kellene tartania az illeszkedés elvét a pénzügyi tevékenysége folyamán. A vevők és

szállítók futamideje is kedvezőtlenül alakult az elemzés alá vont évek folyamán, az

viszont pozitívan értékelhető, hogy a szállítók futamideje meghaladta a vevőkét.

Az elmúlt évek időjárási viszontagságai jelentős hatással voltak a jövedelmezőség

alakulására. A takarmányárak emelkedése következtében az élőállat felvásárlási ára is

jelentős mértékben növekedett. A csökkenő kereslet miatt a társaság nem reagálhatott

nagymértékű áremeléssel a költségek növekedésére, mivel az piacvesztést okozott volna

belföldön és külföldön egyaránt. Mindezek következtében a vállalat eredménye

drasztikusan csökkent, valamint az utolsó év folyamán még a szokásos üzletmenetéből

adódó ráfordításait sem fedezték a bevételei. Ennek következtében a jövedelmezőség

alakulásában csökkenő tendencia figyelhető meg, a mutatók értéke egyik évben sem

érte el a kívánatos szintet.

A fent említett problémákra az árbevétel növelése az egyik lehetséges megoldás. Mivel

a vállalat termékeinek alacsony a hozzáadott értéke, így az árbevétel növekedést a

termékkör bővítésével, valamint új piacok szerzésével tudná elérni a vállalkozás.

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a marketing tevékenységre, az emberek előtt

ismertté kellene tenni a vállalat termékportfolióját, valamint bővíteni kellene a kínálatát.

A gazdasági elemzés folyamán fontos a tevékenységet befolyásoló körülmények

áttekintése is, hisz nem lehet csak a mutatószámok értékeléséből megítélni egy

gazdasági társaság működését. A külső –vállalkozástól független- tényezők jelentősen

befolyásolták a vállalat eredményességét. Az elemzés alá vont évek folyamán egyre

markánsabban jelentkeznek a gazdasági válság hatásai, úgymint a visszaeső kereslet.

Ezen kívül a nyári csapadékhiány és kánikula következtében jelentkező takarmányár

emelkedés is rányomta a bélyegét a vállalat eredményességére.

Mindezek ellenére a Kft. megpróbálta hatékonyságát javítani, beruházásokat hajtott

végre, valamint állományi létszámát is gyarapította. Az értékesítés nettó árbevétele

növekvő tendenciát mutat, melynek összege 14 milliárd Ft körül mozog.

64

Mivel a mutatók kedvezőtlen alakulásában az eredmény csökkenésének volt

meghatározó szerepe, így törekedni kellene a mérlegszerinti eredmény növelésére.

Ennek érdekében a vállalatnak növelnie kellene a bevételeit, valamint csökkentenie a

költségeit. A Taravis Kft.-nek a bevétel növelésére kell koncentrálnia, mivel az

alapanyagok felvásárlási árai adottak számára, valamint az üzemeltetései költségeinek

csökkentése érdekében már végrehajtotta a szükséges beruházásokat. A bevétel

növelésére egy lehetséges megoldás lenne, ha a vállalat magasabb feldolgozottsági

fokú, félkész termékeket is gyártana, így ezeket magasabb áron tudná értékesíteni,

valamint ez által új piacokat is tudna szerezni.

Összességében megállapítható, hogy a vállalkozás nehézségeit nagyrészt a

gazdálkodótól függetlenül végbemenő, külső folyamatok okozták.

Viszont a vállalkozás működésének hiányosságaira hívja fel a figyelmet a likviditási

helyzet alakulása, mely mielőbbi változtatást igényel a vállalat vezetőségétől a stabil

pénzügyi helyzet megteremtése érdekében.

65

Irodalomjegyzék

1. 2000. évi C. törvény a számvitelről

2. A Taravis Baromfi és élelmiszeripari Kft. számviteli politikája

3. ADORJÁN Csaba, LUKÁCS János, RÓTH József, VEIT József: Számviteli

esettanulmányok

(Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ, Budapest 2009.)

4. BIRHER Ilona, PUCSEK József, SÁNDOR Lászlóné, SZTANÓ Imre: A

vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése

(Perfekt Zrt., Budapest 2006.)

5. BÍRÓ Tibor, PUCSEK József, SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010.

(Saldo, Budapest 2010.)

6. BÍRÓ Tibor, KRESALEK Péter, PUCSEK József, SZTANÓ Imre: A

vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

(PERFEKT kiadó, Budapest 2007.)

7. KARDOS Péter, SZAKÁCS Imre, TÓTH Mihály: A számvitel nagy

kézikönyve

(Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató, Budapest 2012.)

8. KOROM E., ORMOS M., VERESS A.: Bevezetés a számvitelrendszerbe.

(Akadémia kiadó, Budapest 2005.)

66

9. KÖRMENDI Lajos, KRESALEK Péter: A vállalkozások elemzésének

módszertani alapjai

(PERFEKT kiadó, Budapest 2006.)

10. Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés

(Kossuth kiadó, Budapest 2000.)

11. SZTANÓ Imre: A számvitel alapjai

(Perfekt kiadó, Budapest 2006.)

12. TÉTÉNYI Veronika: Pénzügy és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

(Perfekt kiadó, Budapest 2001.)

Felhasznált belső dokumentációk:

A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2009.



Iternet források:

http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf

http://www.efosz.hu/letoltes/efoszkgy2011_sajto%20_final.pdf

67

Ábrajegyzék

1. diagram: Tulajdonosi kör

2. diagram: Értékesítés nettó árbevétele

3. diagram: Hozammutatók alakulása

4. diagram: Erőforrás hatékonyság

5. diagram: Ráfordítás hatékonyság

6. diagram: A Taravis Kft. eszközeinek alakulása

7. diagram: A vagyonfedezettség alakulása

8. diagram: A tárgyi eszközök megújítási mértéke

9. diagram: Készletek fordulatszáma

10. diagram: A saját tőke és az idegen tőke aránya

11. diagram: Tőkehatékonyság

12. diagram: Hitelfedezettség

13. diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége napokban

14. diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban

1. táblázat: A vállalkozás Immateriális javainak és Tárgyi eszközeinek hasznos

élettartama

2. táblázat: A Taravis Kft. termelési érték mutatói

3. táblázat: Erőforrás hatékonyság

4. táblázat: Ráfordítás hatékonyság

5. táblázat: Eszközhatékonyság alakulása

6. táblázat: Eszközigényesség alakulása

7. táblázat: A készletek forgási sebessége

8. táblázat: A bérhatékonyság és igényesség alakulása

9. táblázat: A termelési költségek alakulása

10. táblázat: A vállalkozás eszközeinek alakulása

11. táblázat: A vállalkozás forrásainak alakulása

12. táblázat: Vagyonfedezettség

13. táblázat: Tárgyi eszközök használhatósági foka és megújítási mértéke

14. táblázat: Eszközmegtérülési mutatók alakulása

68

15. táblázat: Tőkeerősség és tőkefeszültség alakulása

16. táblázat: Tőkearányos mérlegszerinti eredmény

17. táblázat: Likviditás alakulása

18. táblázat: Dinamikus és hosszú távú likviditás

19. táblázat: Vevők átfutási ideje

20. táblázat: Szállítók átfutási ideje

21. táblázat: A Kft. eladósodottsága

22. táblázat: Árbevételre vetített eladósodottság

23. táblázat: Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók

24. táblázat: Tőkearányos jövedelmezőség

25. táblázat: Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók

26. táblázat: Élőmunka arányos jövedelmezőség

69

Mellékletek

1. sz. melléklet: Felhasznált képletek

1. Erőforrás hatékonyság (%):

2. Ráfordítás hatékonyság:

3. Összes eszköz hatékonyság (%):

4. Tárgyi eszköz hatékonyság (%):

5. Készlet hatékonyság (%):

6. Készletek fordulatszáma:

7. Készletek forgási sebessége napokban:

8. Bérhatékonyság (%):

9. Bérigényesség (%):

10. 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték:

70

11. Vagyonfedezettség I.:

12. Vagyonfedezettség II.:

13. Nettó forgótőke: forg eszk z k-r vidlej rat k telezetts gek

14. Tárgyi eszközök használhatósági foka (%):

15. Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%):

16. Eszközmegtérülési mutató (%):

17. Tárgyi eszközök megtérülése (%):

18. Készletek fordulatszáma:

19. Tőkeerősség, tőkeellátottság (%):

20. Tőkefeszültség (%):

21. Tőkenövekedési ráta:

22. Saját tőke arányos mérlegszerinti eredmény

(%):

71

23. Jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény

(%):

24. Likviditási ráta (%):

25. Likviditási gyorsráta (%):

26. Pénzeszköz likviditás (%):

27. Hitelfedezettség (%):

28. Dinamikus likviditás (%):

29. Hosszú távú likviditás (%):

30. Vevők forgási sebessége napokban:

31. Vevők forgási sebessége fordulatokban:

32. Szállítók forgási sebessége napokban:

33. Szállítók forgási sebessége fordulatokban:

34. Eladósodottság mértéke (%):

35. Eladósodottság foka (%):

72

36. Árbevételre vetített eladósodottság

(%): ( )

37. Adósságszolgálati mutató (%):

38. Árbevétel arányos üzemi eredmény

(%):

39. Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény

(%):

40. Árbevétel arányos adózás előtti eredmény (%):

41. Tőkearányos üzemi eredmény (%):

42. Tőkearányos adózott eredmény (ROE) (%):

43. Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény

(%):

44. Készletekre jutó üzemi eredmény (%):

45. ROA (Return on Assets) (%):

46. 1 főre jutó üzemi eredmény:

73

47. Bérarányos jövedelmezőség I. (%):

48. Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség I.

(%):

74

2. sz. melléklet: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. mérlege

Pénzegység: ezer HUF 2009 2010 2011

1 A. Befektetett eszközök (02+10+18 sor) 1 311 747 2 100 592 2 300 046 2 I. Immateriális javak (03-09 sorok) 1 237 1 179 943

3 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 4 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

5 3. Vagyoni értékű jogok 286 191 95 6 4. Szellemi termékek 872 916 782

7 5. Üzleti vagy cégérték

8 6. Immateriális javakra adott előleg 9 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 79 72 66

10 II. Tárgyi eszközök (11-17 sorok) 1 310 510 2 099 413 2 283 803 11 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 677 121 689 833 726 466

12 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 154 217 260 858 647 909

13 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4 438 12 257 9 861 14 4. Tenyészállatok

15 5. Beruházások, felújítások 35 309 698 270 473 181 16 6. Beruházásokra adott előlegek 9 450

17 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 439 425 428 745 426 386 18 III. Befektetett pénzügyi eszközök (19-26 sorok) 15 300

19 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

20 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 15 300 21 3. Egyéb tartós részesedés

22 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban

lévő vállalkozásban

23 5. Egyéb tartósan adott kölcsön

24 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

25 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

27 B. Forgóeszközök (28+35+43+49 sor) 2 196 012 2 530 268 3 028 665 28 I. Készletek (29-34 sorok) 329 792 430 330 337 157

29 1. Anyagok 92 967 62 717 66 393 30 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 641 109 4 313

31 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok

32 4. Késztermékek 185 784 287 023 216 982 33 5. Árúk 50 400 80 481 49 469

34 6. Készletekre adott előlegek 35 II. Követelések (36-42 sorok) 1 775 159 2 050 264 2 672 463

36 1. Követelések árú szállításból és szolgáltatásból (vevők) 1 659 415 1 805 295 2 515 640

37 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 38 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben

40 222 1 246

39 4. Váltókövetelések 40 5. Egyéb követelések 75 522 243 723 156 823

41 6. Követelések értékelési különbözete

42 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 43 III. Érték papírok (44-48 sorok)

44 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 45 2. Egyéb részesedés

46 3. Saját részvények, üzletrészek 47 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

48 5. Értékpapírok értékelési különbözete

49 IV. Pénzeszközök (50-51 sorok) 91 061 49 674 19 045 50 1. Pénztár, csekkek 892 875 2 011

51 2. Bankbetétek 90 169 48 799 17 034 52 C. Aktív időbeli elhatárolások (53-55 sorok) 14 083 6 290 25 290

53 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 12 755 3 247 2 609

54 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 1 328 3 043 22 681 55 3. Halasztott ráfordítások

56 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (01+27+51 sor) 3 521 842 4 637 150 5 354 001

75


57 D. Saját tőke (58+60+61+62+63+64+67 sorok) 762 925 828 476 247 481 58 I. Jegyzettőke 527 000 527 000 527 000

59 ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 60 II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

61 III. Tőketartalék 36 848 126 848 62 IV. Eredménytartalék -1 249 161 -999 982 -979 021

63 V. Lekötött tartalék 796 404 796 404 814 832

64 VI. Értékelési tartalék (56-66 sorok) 439 504 428 817 426 452 65 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 439 504 428 817 426 452

66 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 67 VII. Mérlegszerinti eredmény 249 178 39 389 -668 630

68 E. Céltartalékok (69-71 sorok) 2 701

69 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 70 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre

71 3. Egyéb céltartalékok 2 701 72 F. Kötelezettségek (73+77+86 sorok) 2 569 905 3 752 531 5 048 052

73 I. Hátrasorolt kötelezettségek (74-76 sorok)

74 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben

75 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozóval szemben

76 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval

szemben

77 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (78-85 sorok) 52 876 320 318 373 962

78 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 79 2. Átváltoztatható kötvények

80 3. Tartozások kötvénykibocsátásból

81 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 44 961 316 260 372 898 82 5. Egyéb hosszúlejáratú hitelek 7 915 4 058 1 064

83 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 84 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban

lévő vállalkozással szemben

85 8. Egyéb hosszúlejárató hitelek

86 III. Rövid lejáratú kötelezettségek (87, és 89-97) 2 517 029 3 432 213 4 674 090 87 1. Rövid lejáratú kölcsönök

88 ebből: átváltoztatható kötvények 89 2. Rövid lejáratú hitelek 976 077 1 045 382 1 131 460

90 3. Vevőktől kapott előlegek 91 4. Kötelezettségek árú szállításból és szolgáltatásból

(szállítók)

1 247 857 1 915 445 3 111 387

92 5. Váltótartozások

93 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben

192 651 326 748 269 386 94 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozóval szemben

395 31 360 61 304

95 8. Egyéb rövidlejárató kötelezettségek 100 049 113 278 100 553 96 9. Kötelezettségek értékelési különbözete

97 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

98 G. Passzív időbeli elhatárolások (99-101 sorok) 189 012 56 143 55 767 99 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

100 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 157 502 26 402 26 995 101 3. Halasztott bevételek 31 510 29 741 28 772

102 FORRÁSOK ÖSSZESEN (57+68+72+98 sorok) 3 521 842 4 637 150 5 354 001

76

3. sz. melléklet: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. eredmény kimutatása


1 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 9 561 491 10 722 185 12 844 416 2 02. Export értékesítés nettó árbevétele 1 337 735 1 753 588 1 931 669

3 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 10 899 226 12 475 773 14 776 085 4 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 6 680 626 7 944 438 9 623 040

5 04. Eladott áruk beszerzési értéke 2 451 526 2 983 612 4 426 291 6 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 4 903 5 086 5 435

7 II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 137 055 10 933 136 14 054 766

8 III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 1 762 171 1 542 637 721 319 9 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 851 782 917 578 876 358

10 07. Igazgatási költségek 247 374 290 026 272 998 11 08. Egyéb általános költségek 3 200 5 172 6 000

12 IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 1 102 356 1 212 776 1 155 356

13 V. Egyéb bevételek 75 077 59 721 25 971 14 ebből: visszaírt értékvesztés 52

15 VI. Egyéb ráfordítások 389 417 287 223 174 627 16 ebből: értékvesztés 10 943 4 799 11 249

17 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+-III.-IV.+V.-

VI.)

345 475 102 359 -582 693 18 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés

19 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

20 10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 21 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

22 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyeresége

23 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

24 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű

bevételek

4 548 1 352 465

25 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 26 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 27 941 35 887 87 328

27 ebből: értékelési különbözet 28 VII. Pénzügyi műveletek bevételei (09+10+11+12+13) 32 489 37 239 87 793

29 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

30 ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 31 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 85 335 65 718 84 264

32 ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 2 232 33 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése

34 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 39 586 35 679 82 244 35 ebből: értékelési különbözet

36 VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (14+15+16+17) 124 921 101 397 166 508

37 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VII.-VIII.) -92 432 -64 158 -78 715 38 C. Szokásos vállalkozói eredmény (+-A+-B) 253 043 38 201 -661 408

39 IX. Rendkívüli bevételek 5 574 1 770 969 40 X. Rendkívüli ráfordítások 440 582 8 191

41 D. Rendkívüli eredmény (IX.-X.) 5 134 1 188 -7 222

42 E. Adózás előtti eredmény (+-C.+-D.) 258 177 39 389 -668 630 43 XI. Adófizetési kötelezettség 8 999

44 F. Adózott eredmény (+-E-XI.) 249 178 39 389 -668 630 45 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,

részesedésra

46 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés 47 G. Mérlegszerinti eredmény (+-F+18-19) 249 178 39 389 -668 630

77

4. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált lekötött

eszközérték meghatározása.

2009 2010 2011

Tárgyi eszközök nettó értéke 1 310 510 2 099 413 2 283 803

Készletek 329 792 430 330 337 157

Lekötött eszközök összesen 1 640 302 2 529 743 2 620 960

5. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált összes

kifizetett bér meghatározása.

2009 2010 2011

Bérköltség 630 893 754 470 764 519

Személyi jellegű egyéb kifizetések 84 402 103 057 123 145

Összes kifizetett bér 715 295 857 527 887 664

6. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált élő-és holt

munka ráfordítások meghatározása.

2009 2010 2011

Anyagjellegű ráfordítások 9 299 137 11 091 696 13 917 764

+Személyi jellegű ráfordítások 927 203 1 087 942 1 118 937

+Értékcsökkenési leírás 81 485 74 787 105 987

+Egyéb ráfordítások 389 417 287 223 174 627

=Élő és holt munka ráfordítások 10 697 242 12 541 648 15 317 315

7. sz. melléklet: A Taravis Kft. termelési költségeinek meghatározása

2009 2010 2011

Anyagköltség 5 635 753 6 745 555 8 187 045

+Igénybevett szolgáltatások értéke 1 172 709 1 323 854 1 262 789

+Egyéb szolgáltatások értéke 34 246 33 589 36 204

+Személyi jellegű ráfordítások 927 203 1 087 942 1 118 937

+Értékcsökkenési leírás 81 485 74 787 105 987

=Termelési költségek 7 851 396 9 265 727 10 710 962

NYILATKOZAT

Alulírott Pék Judit büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2013. január 2.

Pék Judit S.K.

hallgató aláírása

a taravis baromfi és Élelmiszeripari kft. vagyoni, pénzügyi és ......számvitel szakirány 2013...

Documents