A TARTALMI SZABÁLYZÓK MÓDOSÍTÁSA A

KÖZOKTATÁSBAN

Kaposi József

2011. október

AlapelvekAz oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában

is érvényesíteni szükséges.

A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat

szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és

differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

A tantervi szabályozás szintjei

Kormányrendelet

Min.rend.

Helyi

NAT

KT

HT HT

KT

HT

NAT meghatározásaaz új törvény tervezetében

„Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

A NAT-munkálatok főbb elemei

A NAT küldetésének újradefiniálásaA nevelés és az értékek hangsúlyozása

A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítéseA társadalmi szolidaritás megerősítése

Új tantárgyközi ismeretkörök beépítéseA tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése

A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének

megteremtése

Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek Természettudományos és technikai Fenntarthatóságra nevelés Családi életre nevelés Munkára nevelés Közösségi életre és közösségi

tevékenységekre nevelés

Kiemelt fejlesztési területek és a

kulcskompetenciák

Hangsúlyos tantárgyközi elemek

(mely műveltségi területen jelenik meg kiemelten) Egészségtudatosság

(Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat, Ember és természet)

Környezettudatosság(Ember és természet, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat)

Erkölcsi, morális tudatosság(Ember és társadalom)

Jogi és állampolgári tudatosság(Ember és társadalom)

Gazdasági és pénzügyi tudatosság(Ember és társadalom, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Matematika)

Média és médiumtudatosság(Művészetek, Informatika, Magyar nyelv és irodalom)

Önismeret, szereptudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat)

Fogyasztóvédelem(Életvitel és gyakorlat, Informatika)

Három iskolai szakaszban: 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg)

Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”

Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik

meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

Közműveltségi tartalmak

Régi és új tartalmakMűveltségterületek Beépítendő tartalmak

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv Élő idegen nyelvek, klasszikus nyelvek

Matematika

Ember és társadalom Etika, Hon- és népismeret, Pszichológia, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek

Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély)

Földünk és környezetünk Társadalmi, gazdasági ismeretek,

Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret.

Informatika

Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek,

Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés

meghatározó szempont legyen az életkori sajátosságok figyelembe vétele,

legyen életszerű, differenciált felépítésű az elméleti tudás megszerzése,

integráltan jelenjenek meg a kereszttantervi elemek (kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek),

legyen utalás a műveltségterület belső- külső kapcsolódásaira,

hangsúlyos legyen a tehetséggondozás jelenjen meg minden műveltségterületben az

informatika használata

Általános elvárások

a médiumok alkotó használata; az informatika alkalmazása; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet,

megfigyelés) középpontba állítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás

biztosítása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez

szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása;

Műveltségi területekáltalánosan kiemelt területei

Műveltségi területekspeciális elemei

a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használata (Magyar nyelv és irodalom);

a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztése (Idegen nyelv);

a problémafelvetés pontos megfogalmazása és a modellalkotás folyamata (Matematika);

a történeti gondolkodásmód kialakítását (Ember és társadalom);

a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítése (Ember és természet)

Műveltségi területekspeciális elemek

törekvés a természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára (Földünk-környezetünk);

önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés kiemelt kezelése (Művészetek);

kapcsolat létesítse a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel (Informatika);

az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozása (Életvitel és gyakorlat);

a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetése (Testnevelés és sport);

Magyar nyelv és irodalom

Kiemelten érvényesíti: a műveltségterület kapcsolódását a kultúra

állandó és változó elemeihez, a magyar és az európai közös kulturális

szimbólumok használatához, a közösségi élethez, a munka világába

való belépéshez, a médiumok alkotó használatához, az emberismeret és a közösségi élet etikai

kérdéseihez.

Idegen nyelvKiemelten kezeli: a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi

standardokhoz igazított meghatározását, a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési

célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését,

a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését

a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

MatematikaKiemelten kezeli: a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését; a problémafelvetés, pontos megfogalmazását

és a modellalkotás folyamatát, a műveltségterület összehangolását más

tudományterületekkel, a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a

kreativitás fejlesztésének eszközét; az informatika alkalmazását.

Ember és társadalomKiemelten kezeli: a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi

elemek közötti kapcsolatokat, a narratív megismerési mód alkalmazását, a történeti gondolkodásmód kialakítását, a kulturális kódrendszer megismerését és a kollektív identitásképzést, a szociális és állampolgári kompetenciák

fejlesztését.

Ember a természetbenKiemelten kezeli: a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti

összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését,

a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz,

a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

Földünk és környezetünkKiemelten törekszik: A természetföldrajzi-ökológiai és a

társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára,

az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

MűvészetekKiemelten kezeli: az önkifejezést, tehetséggondozást és

közösségépítést, az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást, a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait, a dráma és média integratív elemeit, a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség

fejlesztését, a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések

érvényesülését, a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc

kapcsolata a testneveléssel.

InformatikaKiemelten fontosnak tartja, hogy: az informatikai műveltségi tartalmak ne

korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra, a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák

felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen,

kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel,

foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Kiemelten kezeli: az életben való gyakorlati boldoguláshoz

szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását,

az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését,

a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

Testnevelés és sportKiemelten figyelemmel van: a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra

hatására, a tehetséggondozásra, az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő

együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére, a szocializáció és a szabálykövető magatartás

alkalmazására, az egészséges életmód kialakítására; a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére, a saját felelősség felismerésére az egészség életmód

kialakításában és megerősítésében.

1-4. évfolyam A műveltségterület egyes tartalmai, olvasmányok, tevékenységek

révén kerülnek feldolgozásra. A tanulók ebben a képzési szakaszban a történelmi látásmód

alapelemeit (időbeliség, helyszín, szereplők) sajátíthatják el a személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén keresztül.

Alapelvek és célok 1. (Történelem)

5-8. évfolyam A történelem tananyag feldolgozásának alapelve a történetek

elbeszélésén, megjelenítésén alapuló és tevékenységközpontú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása.

Fontos szempont a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási értékeinek megismertetése, valamint hogy megismerjék a történelmi múltat feldolgozók (történész, régész, nyelvész) munkájának alapelemeit.

A képzési szakasz második felében a történelmi gondolkodás továbbfejlesztése áll a középpontban, a történelmi dokumentumok feldolgozása pedig a társadalmi és állampolgári normák elsajátítására is irányul.

Alapelvek és célok 2.(Történelem)

9-12. évfolyam A tanítás a forrás- és tevékenységközpontú tananyag-

feldolgozásra épül. Ennek keretében a diákoknak meg kell ismerkedniük a történelmi

múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá el kell elsajátítaniuk az a képességet, hogy a különböző típusú forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját.

Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi problémahelyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében.

Alapelvek és célok 3. (Történelem)

Fejlesztési feladatok

5-8. évfolyamon:

9-12. évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki:

- család és lakóhely; - nők és férfiak életmódja;- betegségek, járványok; - erőforrások, termelési kultúrák;- hétköznapok, ünnepek; - szegények gazdagok világa;- öltözködés, divat; - környezet, környezet-átalakítás;- gyermekek nevelése és oktatása; - falvak és városok;- békék, háborúk és hadviselés; - felfedezők és feltalálók.- közlekedés, úthálózat, hírközlés;

- államformák és államszervezet; - politikai és katonai szövetségek;- birodalmak; - földrajzi környezet szerepe;- hatalommegosztás formái, szintjei; - kisebbség-többség;- reform – kompromisszum; - eszmék, ideológiák;- vallások, vallásújítók; - világkép ;- korok, korstílusok; - a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda.

Közműveltségi tartalmak 1.(Történelem - hosszmetszeti témák)

1. Az őskor és az ókori Kelet2. Az antikvitás3. A középkori Európa4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába5. A világ és Európa a kora újkorban6. Magyarország a XVII-XVIII. században7. Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon8. A nemzetállamok kora9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében11. A globalizálódó világ és Magyarország

Közműveltségi tartalmak 2.(Történelem - témák)

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVII-XVIII. században1. Végvári küzdelmek.

2. Bocskai István és a hajdúk.

3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.

4. Zrínyi Miklós a hadvezér.

5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései.

6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok.

1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.

2. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások.

4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus.

Közműveltségi tartalmak 3.(Történelem – 6. téma felosztása)

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam7. Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon1. A francia forradalom vívmányai és

árnyoldalai.

2. Napóleon fölemelkedése és bukása.

3. Az ipari forradalom találmányai.

4. A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi).

5. A forradalom és szabadságharc személyiségei és célkitűzései Magyarországon.

1. A francia forradalom eszméi, irányzatai, vezetői és árnyoldalai.

2. A napóleoni háborúk és hatásuk Európára és Magyarországra.

3. A XIX. század uralkodó eszméi.

4. Az ipari forradalom és hatásai.

5. A reformkor fő kérdései, személyiségei, a nemzeti kultúra.

6. Forradalom és szabadságharc Magyarországon.

Közműveltségi tartalmak 3.(Történelem – 7. téma felosztása)

A kerettanterv és az új köznevelési törvény

„A Nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által rendeletben kiadott kerettantervek biztosítják.

Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti vagy kétévfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A tervezett koncepció Alapgondolata: külön kerettantervi csomagok

legyenek minden iskolatípusra / képzési formára

Kerettantervi csomagok tartalma: általános bevezetők, tantárgy kerettantervek (kötelező és szabadon

választható)

Az iskolák feladata/lehetősége: a helyi oktatási program összeállítása az adott csomagban található előírások, tantervek alapján

Kulcsszavak: egységes szabályozás; moduláris struktúra; szabályozott választási keretek a helyi tantervek számára

Tervezett kerettantervi csomagok

1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium8 Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program) Nemzetiségi iskolák Két tanítási nyelvű iskolák Speciális nevelési igényű tantervek

A kerettantervi csomag1-4. évfolyamon

1-4 évfolyamKötelező órák tantervei(pl.: Magyar nyelv és irodalom, Matematika)Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei(pl.: Dráma és tánc, Hon- és népismeret)Tagozatos órák tantervei(pl.: Művészet, Testnevelés)

Cél: A művészeti képzés és a testnevelés kereteinek bővítése.

5-8 évfolyamKötelező órák tantervei(pl.: Matematika, Történelem, Fizika, Biológia)Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei(pl.: Médiagyakorlat, Közlekedéskultúra)Tagozatos órák tantervei(pl.: Idegen nyelv, Informatika)

A kerettantervi csomag5-8. évfolyamon

Cél: Egységesség (kötelező órák) és differenciáltság (szabadon felhasználható órák) együttes érvényesítése.

9-12 évfolyamKötelező órák tantervei(pl.: Matematika, Idegen nyelv, Magyar nyelv és irodalom)Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei(pl.: Művészetek, Természettudományi gyakorlatok)Tagozatos órák tantervei(pl.: Matematika, Informatika, Művészet)

A kerettantervi csomag9-12. évfolyamon

Cél: 9-10. évf.: egységesség biztosítása; 11-12. évf.: széleskörű differenciálás, figyelembe

véve az érettségi standardokat;

Összegzés a kompetenciafejlesztési elvárások és tartalmak

összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal; a fejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is

komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg;

hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek);

ezek az új ismeretkörök kereszttantervi szálként hassák át az iskolai pedagógia gyakorlatot.

Összegzés Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely

az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi

összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. Az ismeretközvetítés és a képesség-

tehetségfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani.

A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.