2012

Változásoka teljesség igénye nélkül

2012-01-1010 óra körül...

MT● ágazatonként eltérő lesz a minimálbér,● 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves

korlátja, ennek arányosítása szükséges a részmunkaidő, a határozott időtartamú, illetve az évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében,

● a munkaviszony létesítésének jogalapja kizárólag a munkaszerződés,

● a felek a törvényes maximumhoz képest rövidebb próbaidőt kötnek ki, lehetőségük van a próbaidő – legfeljebb egy alkalommal, közös megegyezéssel történő – meghosszabbítására is,

MT● a munkavégzés minőségének új mércéjét határozza

meg a törvény egy olyan általános – tehát a munkavégzésen túl is érvényesülő – magatartási szabállyal, amely a munkaviszony bizalmi jellegéből következik,

● a jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a "borravaló" vagy "hálapénz" elfogadását lehetővé tegye a munkavállalóknak. Az "ajándékok" elfogadásának tilalma alóli munkáltatói felmentés esetén viszont a munkavállaló munkabére nem csökkenthető arra tekintettel, hogy ezen felül – az említett módon – egyéb juttatásban részesül,

MT● az új Mt. bővíti az utasítás megtagadásának eddigi

kötelezettségét oly módon, hogy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése is a munkavállaló utasítás teljesítésének megtagadásának jogkövetkezményét vonja maga után,

● rendkívüli felmondás jogintézményét felváltja az azonnali hatályú felmondás, mellyel mind a munkavállaló, mind a munkáltató élhet,

MT● a munkaviszony jogellenes megszüntetésének

jogkövetkezményei alapvetően változnak, így megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor.

● az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét,

MT● a természetes személy munkáltató halála nem

eredményezi a munkaviszony megszűnését, ugyanis örökösei a munkaviszonyba jogutódként belépnek és a munkaviszonyt az általános szabályok szerint szüntethetik meg,

● családok támogatását  kívánja a törvény elősegíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig,

MT● az új törvény mellőzi azt a rendelkezést, amely szerint

a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

● a felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha az anya szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot,

MT● a törvény a jövőben mentesíti a munkáltatót a

határozott időtartamra létesített, de a rendeltetését vesztett munkaviszony további fenntartásától. Ebben az esetben mellőzni kell azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkáltatónak egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb a hátralévő időre jutó átlagkeresetet meg kell fizetnie,

MT● a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a

munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt. Az ún. elmaradt jövedelem címén  igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt,

MT● jogellenes felmondás esetén a kártérítés megfizetésén

túlmenően a munkáltató taxatíve felsorolt esetekben köteles csak a munkavállalót újra foglalkoztatni,

● az új törvény meghatározza a főszabályként érvényesülő általános munkarend (hétfőtől-péntekig) fogalmát, s ez képezi a munkaidő-beosztással kapcsolatos számítási szabály alapját,

● új fogalom az egyenlőtlen munkaidő-beosztás

MT● munkavégzés tilalma kiterjesztésre kerül

a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is,

● a gyermek után járó pótszabadságra mindkét szülő jogosult lesz,

● a munkavállalók számára csak  a beosztás szerinti munkanapra kell szabadságot kiadni, ez irányadó a betegszabadság tekintetében is,

MT● kizárólagos teljesítménybér csak a munkaszerződés

ilyen kikötése esetén lehetséges; az ilyen díjazás mellett a törvény – feltétel nélkül – előírja a garantált bér megállapítási kötelezettséget is, meghatározva ennek minimális mértékét,

MT● az apa már a szülési szabadság ideje alatt igénybe

vegye a gyermek gondozását szolgáló fizetés nélküli szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadság lejártát követően mindkét szülő, akár egyidejűleg is jogosult lesz,

MT● teljesítménybérnek csak az a díjazás

minősülhet, amely a munkavállaló számára meghatározott és általa teljesíthető teljesítménykövetelményen alapul; ezzel kizárásra kerülnek ebből a körből azok a díjazások, amelyek a munkavállalók nagyobb csoportjának, illetve a munkáltató teljesítményéhez kötődnek (pl. a munkáltató eredményességéhez kötődő vezetői prémiumok);

MT● megszűnik az átlagkereset és a távolléti díj

kettőssége,● a munkavállaló szándékos vagy súlyosan

gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni,

● bekerült a törvénybe a behívás alapján történő munkavégzés, mely esetben a munkaidő felső határa napi 6 óra,

MT● új jogintézmény a munkavállalói  biztosíték, az a

munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult,

MT● a jogszabály rendelkezik a munkakör megosztásról,

melynél egy munkaszerződés megkötésére kerül sor,● a távmunka pontos fogalmat kapott, s a távmunkának

már a munkaszerződésből is ki kell derülnie; főszabályként a munkáltató utasítási joga kizárólag az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,

MT● pontosításra került a vezető állású munkavállalók

fogalma, az eddigiekkel ellentétben a felek megállapodásához köti a törvény a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok kiterjesztését,

● a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egyszerűsödtek,

● az új törvény a tanulmányi szerződés megszüntetésnek lehetőségét egyértelműen szabályozza,

MT● A cselekvőképtelen munkavállaló● 212. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló

csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

Cselekvőképtelen munkavállaló● (2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz

tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.

Cselekvőképtelen munkavállaló● (3) A munkavállaló munkavégzését

folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

Cselekvőképtelen munkavállaló● (4) A munkavállaló esetében a XIV. fejezet

szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

MT● 21. § ● (4) A törvényes képviselő hozzájárulása

szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.

● (5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.

Új igénylők ●

● 1.1 Az új igénylő védett korban van: ● Rokkantsági ellátást kell megállapítani a 40-69% közötti

egészségkorosodottaknak (egészségi állapota 31-60%) ha a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

Új igénylők

● 1.2 Az új igénylőnek öt évnél több van hátra a nyugdíjkorhatárig

● Az igénybejelentést a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet beadni személyesen, postai vagy elektronikus úton. A nyugdíjbiztosító küld majd értesítést arról, mikor végzik el a komplex minősítést. A kifejezés azt jelenti, hogy nem csak orvos szakértők vizsgálják meg a leszázalékolását kérőt, hanem abban is állást foglalnak, rehabilitálható-e, magyarán: visszavezethető-e a munka világába.

● Az eddigiekkel ellentétben nem a rokkantság fokát nézik meg, hanem az egészségi állapot mértékét.

Új igénylők

● 1.2.1.      Az új igénylőnek öt évnél több van hátra a nyugdíjkorhatárig és rehabilitálható.

● Akinek 50-60 százalékos, vagy annál kisebb a megmaradt egészségi állapota (vagyis 40-50 százalék közötti a rokkantság foka) rehabilitációs ellátásra szerezhet jogosultságot, de nem kaphatnak több pénzt a minimálbér felénél.

● Részletesebben:

Új igénylők● 51-60% közötti egészségi állapotnál (vagyis 40-49

százalékos rokkantságnál) a havi átlagjövedelmének 35%-a, de minimum a minimálbér 30%-a és maximum a minimálbér 40%-a,

● 31-50% közötti egészségi állapotnál (50-69 százalékos rokkantságnál) a havi átlagjövedelmének 45%-a, de minimum a minimálbér 40% és maximum a minimálbér 50%-a az ellátás összege.

Új igénylők● A rehabilitációs ellátás maximum három évre állapítható

meg, és ha valakinek sikerül elhelyezkednie, akkor felfüggesztik a folyósítását.

Új igénylők● 1.2.2.      Az új igénylőnek öt évnél több van hátra a

nyugdíjkorhatárig és nem rehabilitálható● Ehhez legalább 40 százalékos rokkantság (60 százalékos

egészségi állapot)  szükséges és az, hogy a bizottság ne javasoljon rehabilitációt, ilyenkor az igénylő rokkantsági ellátásra lehet jogosult. A rokkantsági ellátás sem túl bőkezű, de jelentős egészségkárosodás esetén akár a minimálbér 150 százaléka is lehet.

Új igénylők● 51-60% közötti egészségi állapotnál (40-49 százalékos

rokkantságnál) a havi átlag jövedelmének 40%-a, de minimum a minimálbér 30%, maximum a minimálbér 45%-a,

● 31-50% közötti egészségi állapotnál (50-69 százalékos rokkantságnál) a havi átlagjövedelmének 60%-a, de minimum a minimálbér 45%, maximum a minimálbér 150%-a,

Új igénylők● 1-30% közötti egészségi állapotnál (70-99 százalékos

rokkantságnál) és kizárólag folyamatos támogatással javasolt foglalkoztatásnál a havi átlagjövedelmének 65%-a, de minimum a minimálbér 50%, maximum a minimálbér 150%-a,

Új igénylők● 1-30% közötti egészségi állapotnál (70-99 százaékos

rokkantságnál) és önellátási képesség teljes vagy részben elvesztése esetében a havi átlagjövedelmének 70%-a, de minimum a minimálbér 55%, maximum a minimálbér 150%-a az ellátás összege.

Ellátásban már részesülők ● 2.1. Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt● Azok a 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugellátásban részesülő személyek, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálatra nem kötelezettek. Ugyanazt az összegű nyugdíjat kapják tovább, emelésre is jogosultak, a változás csak annyi, hogy öregségi nyugellátásnak nevezik majd a járadékukat.

Ellátásban már részesülők ● 2.2 Védett korúak ● Akik 2011. december 31-én III. csoportú rokkantsági, vagy

baleseti rokkantsági nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban ellátásban részesülnek és 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt ugyanazt az összeget kapják tovább, csak az elnevezés változik: rokkantsági ellátásnak hívják majd. Ha a határozatukban soros „időszakos" felülvizsgálati időt határoztak meg számukra, a vizsgálaton kötelességük megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság küld értesítést számukra.

Ellátásban már részesülők ● 2.3  Nem védettkorú súlyosabb rokkantak● Akik jelenleg I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugellátásban részesülnek ugyanazt az ellátást kapják tovább, mint eddig, az elnevezés azonban rokkantsági ellátásra módosul. Ha a határozatukban soros „időszakos" felülvizsgálati időt határoztak meg számukra, a vizsgálaton kötelességük megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság küld értesítést számukra..    

Ellátásban már részesülők ● 2.4. Jelenlegi III. típusú rokkantak, akiknek öt évnél több

van hátra a nyugdíjig● A legfontosabb változás őket érinti majd, nekik ugyanis

felülvizsgálaton kell megjelenniük függetlenül attól, hogy korábban a szakértői bizottság újbóli vizsgálatukat nem tartotta szüskégesnek és az állapotukat véglegesnek minősítette. Az érintettek azok, akik 2011. december 31-én III. csoportba tartozó rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva érik el.

Ellátásban már részesülők ● 2012. január 31-ig értesítést kapnak az új szabályokról, és

2012 március 31-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy kérik-e az új szabályok szerint ellátást. Őket ezt követően értesítik majd a felülvizsgálat pontos helyéről és időpontjáról.

● Ha a fenti időpontig nem kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál a felülvizsgálat elvégzését rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosultak lesznek, de ellátásukat a nyugdíjbiztosítási szerv május elsejével megszünteti.

Ellátásban már részesülők ● A felülvizsgálatig ugyanazt az összeget kapják, mint eddig.● Azt követően viszont csak azok kapnak pénzbeli ellátást,

akiknek egészségkárosodása eléri a 40 százalékos mértéket. ● Ha rehabilitálhatóak, akkor 51-60% közötti egészségi

állapotnál a közfoglalkoztatási bér 40%-a; 31-50% közötti egészségi állapotnál a közfoglalkoztatási bér 80%-a az ellátás összege.

Ellátásban már részesülők ● Ha nem rehabilitálhatóak, akkor ugyanazt az összeget

kapják tovább, mint eddig, csak éppen rokkantsági ellátásnak nevezik majd, és jogosultak lesznek az év végi nyugdíjemelésre is.

● Rokkantsági ellátás mellett dolgozhatnak is, ám ha a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapra vonatkozó átlaga, meghaladja a minimálbér 150%-át meg kell szüntetni az ellátás folyósítását. A

● határozatok ellen fellebbezni is lehet, ezeket az ellátásokat egyébként az egészségbiztosító fedezi.

●06 80 205 236●www.onyf.hu

Igénybevevői nyilvántartás● Kötelezett:● bármely általa nyújtott szolgáltatás után az

adott időpontban normatív állami hozzájárulásban vagy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet szerinti finanszírozásban részsül.

Igénybevevői nyilvántartás● Nem terjed ki:● Családsegítés esetében, amennyiben a külön

jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható

● falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, ● népkonyha, ● szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása,● utcai szociális munka esetén

Igénybevevői nyilvántartás● Nem terjed ki:● a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI Tv. 139 §-a alapján● a) alternatív napközbeni ellátás esetén,● b) házi gyermekfelügyelet esetén,● c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a

gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható,

● d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén.

Igénybevevői nyilvántartás

● 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 13/C. § (1) bekezdése alapján az

igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért a

fenntartó felel.

Igénybevevői nyilvántartás● FENNTARTÓ FELADATA:● 1. A 2012. január 1-jén működési engedéllyel

rendelkező fenntartónak minimum egy személyt ki kell jelölnie, akinek - amennyiben még nem rendelkezik vele - 2012. január hónapban a területileg illetékes Okmányirodán kell személyi hozzáférést kérnie az ügyfélkapun történő belépéshez.

Igénybevevői nyilvántartás● FENNTARTÓ FELADATA:● 2. Ezt követően a fenntartónak a

MEGHATALMAZÁS formanyomtatványon (1. számú melléklet) kell a már ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt

● (a továbbiakban: e-képviselő) meghatalmaznia az adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

● A fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek.

Igénybevevői nyilvántartás● FENNTARTÓ FELADATA:● A fenntartó köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha

az e-képviselő nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy megbízása megszűnt.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● 1. Az e-képviselő a 2. sz. mellékletében foglalt Regionális

Igazgatóságok Kirendeltségeinél nyilvántartásba vétel céljából – személyesen mutatja be az alábbi dokumentumokat:

● Meghatalmazás, ● Személyazonosító okmány, ● Ügyfélkapus regisztrációkor kapott igazolás (nem kötelező, de

a pontos beazonosíthatóság érdekében kérjük bemutatni)● Olyan működési engedély, amelyben a fenntartó adatai

szerepelnek (nem kötelező, de a pontos beazonosíthatóság érdekében kérjük bemutatni)

Igénybevevői nyilvántartás● A Hivatal Kirendeltségeinél az e-képviselő

adatait a fenti iratok alapján berögzítik az elektronikus rendszerbe, majd ezt követően a Kirendeltség ügyintézője a Szociális Regiszterben szereplő fenntartóhoz hozzárendeli.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● 2. A nyilvántartásba vételt követően az e-

képviselő az általa megadott elektronikus elérhetőségre kapni fog egy aktivációs kódot, majd a saját munkaállomásán be kell lépnie a tevadmin.nrszh.hu weboldalra.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● 3. Az aktivációs kódot megadva a rendszer

felveszi a kapcsolatot az ügyfélkapuval és úgynevezett visszaazonosítást végez a következőek szerint:

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● Az aktivációs kód megadása után a rendszer

automatikusan átirányítja az elektronikus felületet az ügyfélkapu oldalára, ahol az azonosítás érdekében az e-képviselőnek be kell lépni az ügyfélkapuba a létesítéskor megadott felhasználói névvel és jelszóval.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● Az ügyfélkapu ez után leellenőrzi, hogy a

kirendeltségen történő nyilvántartásba vételkor valamint az ügyfélkapu létesítésekor megadott személyi adatok egyeznek-e és amennyiben igen az e- képviselő beléphet az igénybevevői nyilvántartás felületére.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● Az ezt követő alkalmakkor már kizárólag csak

az ügyfélkapuhoz használatos belépési nevet és jelszót szükséges megadni az igénybevevői nyilvántartásba történő felületre történő belépéshez.

Igénybevevői nyilvántartás

● Egy személy lehet több fenntartó e-képviselője, de erről a rendszer a fenntartókat értesíti valamint ugyanazon fenntartó több e-képviselőt is meghatalmazhat egyidejűleg.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● 4. Adatszolgáltató munkatárs berögzítése● Az adatszolgáltatás teljesítésére az e-képviselő

a nyilvántartásba vételét követően – az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs).

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő

felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik. Az e-képviselő az adatszolgáltató munkatársak berögzítése során megadja, hogy adott munkatársnak mely ellátás nyújtási hely (székhely, telephely) és mely szolgáltatási típus vonatkozásában van jogosultsága a napi adatrögzítést elvégezni.

Igénybevevői nyilvántartás

● 5. Amennyiben az e-képviselő maga is szeretne adatrögzítési jogosultsággal rendelkezni, abban az esetben a saját jogosultságát is meg kell adnia, tekintettel arra, hogy automatikusan nem jogosult egyetlen szolgáltató adatainak kezelésére sem.

Igénybevevői nyilvántartás● E-KÉPVISELŐ FELADATA:● 6. Az e-képviselő feladatát képezi

továbbiakban, hogy amennyiben szükséges módosítja vagy megszünteti az adatszolgáltató munkatársak jogosultságait.

● Az adatszolgáltató munkatárs kijelölése az igénybevevői nyilvántartás rendszerében vonható vissza.

Igénybevevői nyilvántartás● ADATSZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRS

FELADATA:● 1. Az adatszolgáltatás az igénybe vevők Szt.,

illetve Gyvt. szerinti adatainak a 13/E. § szerinti rögzítéséből és a 13/F. § szerinti napi jelentésből áll.

Igénybevevői nyilvántartás● ADATSZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRS

FELADATA:● Az adatszolgáltatásra jogosult az Szt.-ben,

illetve a Gyvt.-ben meghatározott adatokat● a) szociális szolgáltatás és gyermekjóléti

alapellátás esetén legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig,

Igénybevevői nyilvántartás● ADATSZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRS

FELADATA:● b) gyermekvédelmi szakellátás esetén az ideiglenes hatályú

elhelyezés, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, illetve az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági határozatban az ellátás kezdő időpontjaként megjelölt napot, ennek hiányában a határozat keltének napját követő munkanap 24 óráig, de legkésőbb a határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban.

Igénybevevői nyilvántartás

● IV. Az Igénybevevői nyilvántartási rendszer kiépülése kapcsán az alábbi fontos dátumokat és határidőket kellbetartani:

Igénybevevői nyilvántartás

● 2012. január 1-től 2012. január 31-ig● működési engedéllyel rendelkező fenntartók e-

képviselője 2012. január 31-ig köteles kérni a nyilvántartásba vételét.

Igénybevevői nyilvántartás

● 2012. február 1-től 2012. február 29-ig● nyilvántartásba vett e- képviselő 2012. február

29-ig rögzíti a törzsadatokat.

Igénybevevői nyilvántartás

● 2012. március 1-től 2012. június 30-ig● napi jelentési kötelezettség teljesítése

elindulása jogkövetkezmény nélkül

Igénybevevői nyilvántartás

● 2012. június 30-tól● jogkövetkezmény alkalmazása a napi jelentési

kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt

SZOCIÁLIS REGISZTER HELP

●06-1-462-66-20

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!MOLNÁR ISTVÁN JÁNOS