a természettudományos oktatás komplex megújítása a...

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

KÉMIA

Emelt szintű érettségi

Árki Csilla

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ........................................................................................ 3

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4

1. Oldhatóság .............................................................................. 8

2. Jód oldódása .......................................................................... 13

3. Ionvegyületek oldhatósága ...................................................... 18

4. A kémiai reakciók típusai I. ...................................................... 22

5. A kémiai reakciók típusai II...................................................... 26

6. Katalizátor ............................................................................. 31

7. Egyensúlyi reakciók ................................................................ 37

8. Indikátorok ............................................................................ 42

9. Hidrolízis ............................................................................... 48

10. Komplex képződés .................................................................. 54

11. Redoxi reakciók értelmezése standard elektródpotenciálok

segítségével ........................................................................... 59

12. Redoxi reakciók brómmal ........................................................ 65

13. Elektrolízis ............................................................................. 69

14. Alkáliföldfémek reakciói ........................................................... 73

15. Szerves anyagok reakciója brómmal ......................................... 77

16. A formil-csoport redukáló hatása .............................................. 83

17. Ezüsttükörpróba ..................................................................... 88

18. Fehling-próba......................................................................... 93

19. Szerves anyagok kémhatása .................................................... 98

20. Szénhidrátok ....................................................................... 102

Fogalomtár .................................................................................. 107

Források ...................................................................................... 112

Munkafüzet – Kémia, Emelt szintű érettségi

– 3 –

BEVEZETÉS

Kedves Diákok!

Iskolánk, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium „A természettu-

dományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és

Kollégiumban” című, TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 számú pályázatával

lehetőséget kapott két, a XXI. századi követelményeknek minden tekin-

tetben megfelelő természettudományos labor kialakítására. A laborok fel-

szereltsége lehetővé teszi a kémia, a fizika, a biológia, illetve a földrajz

korszerű, kísérletezésen és önálló felfedezéseken keresztüli tanítását. A

természettudományos tanórákat nemcsak tartalmi, hanem módszertani

megújulás is jellemzi, így minden tantárgyhoz, minden évfolyamon egy-

egy munkafüzettel kívánjuk segíteni a laborok használatát.

A munkafüzet, amelyet az Olvasó a kezében tart, az emelt szintű kémiai

érettségihez kíván segítséget nyújtani. Az érettségin kitűzött 70 kísérlet-

ből 20 foglalkozást kialakítva, összesen mintegy 40 kísérletet dolgoztunk

fel. Minden kísérletnél felsoroltuk a szükséges eszközöket és anyagokat,

majd megadtuk a kísérlet leírását. A laborban lehetőség adódik arra, hogy

a diákok által elvégezhető kísérleteket valóban önállóan is kipróbálhassák.

A kísérlet elvégzése után a látottak feldolgozását egymásra épülő kérdé-

sek, feladatok segítik. A tananyag mélyebb megértését majdnem minden

foglalkozásban egy-egy számítási feladattal igyekeztünk támogatni. Az

érettségire való minél alaposabb felkészülést fogalomtárral és irodalom-

jegyzékkel segítjük.

Reméljük, hogy munkafüzetünk minél szélesebb körben nyújt segítséget a

laborok használatához, valamint az emelt szintű kémia érettségin kitűzött

kísérletek feldolgozásához és megértéséhez. Kívánunk tartalmas és izgal-

mas tanórákat, érdekes és látványos kísérleteket, valamint eredményes

és sikeres munkát!

A szerző


– 4 –

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!


– 5 –

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


– 6 –

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes

anyagok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású

anyagok

Emberre ártalmas Veszélyes a vízi

környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


– 7 –

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást.

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni.

S 50 Savval nem kezelhető

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező

Védőkesztyű használata

kötelező


– 8 –

OLDHATÓSÁG

Bevezetés/Ismétlés

1. Mi az oldhatóság alapelve?

................................................................................................

................................................................................................

2. Milyen két csoportba soroljuk az oldószereket? Adj egy-egy pél-

dát!

................................................................................................

................................................................................................

3. Milyen anyagot használnak a folyékony szerves vegyületek oxi-

géntartalmának kimutatására?

................................................................................................

1. kísérlet – Aceton, víz és benzin azonosítása

Eszközök: Anyagok:

műanyag tálca

3 db sorszámozott kémcső az

ismeretlenekkel

6 db üres kémcső

kémcsőállvány

kémcsőfogó

2 db vegyszeres kanál

csipesz

pH-papír

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

aceton

benzin

desztillált víz

jód

ezüst-nitrát oldat (0,1 mol/dm3)


– 9 –

A kísérlet leírása:

Három kémcsőben, ismeretlen sorrendben,

három színtelen folyadék van: aceton, víz,

illetve benzin. A tálcán lévő eszközök és

egyetlen kiválasztott vegyszer segítségével

azonosítsd a kémcsövek tartalmát! A fo-

lyadékokat egymáshoz is öntheted.

Kérdések, feladatok a kísérlethez:

1. Add meg a következő anyagok képletét!

Aceton: .....................................................................................

Víz: ..........................................................................................

2. Milyen anyagok keveréke a benzin?

................................................................................................

3. Oszd mindhárom ismeretlent 3 részre az üres kémcsövek segít-

ségével! Ezután mindhárom ismeretlenhez adj egy kevés jódot,

majd páronként öntsd össze a mintákat! A tapasztalataid alapján

töltsd ki a következő táblázatot!

Hozzáadott

anyag 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső

Jód

1. kémcső

2. kémcső

3. ábra


– 10 –

4. Milyen színnel oldódik a jód a következő anyagokban? Töltsd ki a

következő táblázatot!

Hozzáadott

anyag Aceton Víz Benzin

Jód

5. Azonosítsd a kémcsövek tartalmát!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

6. Azonosíthatóak-e az anyagok csak az egymással való elegyedé-

sük alapján? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldá-

sával


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

vegyszeres kanál

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

jódkristály

benzin

desztillált víz

éter


– 11 –


Két kémcső közül az egyikbe rétegezz egymásra egy ujjnyi desztil-

lált vizet és egy ujjnyi benzint, a másikba szintén egy ujjnyi vizet és

egy ujjnyi étert! Rázd össze a kémcsövek tartalmát, figyeld meg, mi

történik! Tegyél mind a két kémcsőbe kanálhegynyi jódkristályt!

Rázd össze a kémcsövek tartalmát! Figyeld a változást! Miután már

nem tapasztalsz változást, öntsd össze a két kémcső tartalmát, rázd

össze az elegyet, figyeld meg, mi történik! Magyarázd meg a látot-

takat! A kísérletek alapján hasonlítsd össze a víz sűrűségét a benzin

és az éter sűrűségével!

4. ábra


1. Hány fázist látsz a két kémcsőben, miután összeráztad az egy-

másra rétegzett anyagokat?

................................................................................................

2. Miért?

................................................................................................

3. A tapasztalataid alapján add meg, hogy az egyes kémcsövekben

milyen színűek a különböző fázisok a jódkristály oldása után!

Fázisok 1. kémcső 2. kémcső

Felső fázis

Alsó fázis


– 12 –

4. Sorold fel milyen színű fázisokat tapasztaltál a két kémcső össze-

öntése után!

................................................................................................

5. Magyarázd meg a látottakat!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

6. Hasonlítsd össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével!

................................................................................................

7. Milyen másodrendű kölcsönhatások hatnak a vizsgált anyagok

halmazában a molekulák között?

éter: .........................................................................................

benzin: .....................................................................................

víz: ...........................................................................................


– 13 –

JÓD OLDÓDÁSA


1. Milyen a jódmolekula polaritása?

................................................................................................

2. Milyen oldószerekben oldódik jól a jód?

................................................................................................

3. Csoportosítsd a következő anyagokat aszerint, hogy milyen szín-

nel oldódik bennük a jód?

benzin, etil-acetát, éter, etanol, szén-tetraklorid, aceton

Barna színnel oldódik: .................................................................

Lila színnel oldódik: ....................................................................

1. kísérlet – Szervetlen vegyületek azonosítása (kísérlet-

elemzés)


nem kell előkészíteni nem kell előkészíteni


Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másik-

ban kálium-bromid azonos koncentrációjú

vizes oldata található. Nem tudjuk, hogy

melyik pohár melyik oldatot tartalmazza.

Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek

hatására az oldat színe mindkét esetben

sárgásbarna lesz. Ha szén-tetrakloridot ön-

tünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat,

az első pohár alján lila, a második alján

barna színű fázis jelenik meg. Melyik olda-

tot tartalmazza az első, illetve a második

főzőpohár? 5. ábra


– 14 –


1. Add meg a főzőpoharakban lejátszódó reakció egyenletét!

1. főzőpohár: .............................................................................

2. főzőpohár: .............................................................................

2. Add meg a lejátszódó reakció típusát!

................................................................................................

3. Milyen szerepe van a klórnak mindkét reakcióban?

................................................................................................

4. Hogyan változik az oxidáló képesség a halogének főcsoportjában

a rendszám csökkenésével?

................................................................................................

5. Hány fázis alakul ki a szén-tetraklorid hozzáöntése után mindkét

oldatban? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

6. Melyik az alsó fázis? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

7. Az első pohár alján a lila színű fázisból ………………………… jelenlété-

re következtetünk. A második pohár alján a barna színű fázisból

………………………… jelenlétére következtetünk.

8. Azonosítsd a főzőpoharak tartalmát!

1. főzőpohár: .............................................................................

2. főzőpohár: .............................................................................


– 15 –

2. kísérlet – A sebbenzin, az etil-acetát és az etanol azo-

nosítása


műanyag tálca

3 db sorszámozott, gumidugóval

lezárt kémcső az ismeretlenekkel

3 db üres kémcső

kémcsőállvány

szemcseppentő

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

sebbenzin

etil-acetát

etanol

desztillált víz

Lugol-oldat

6. ábra


Három sorszámozott, ledugaszolt kémcsőben színtelen folyadék ta-

lálható: sebbenzin, etil-acetát, etanol. A tálcán lévő vegyszerek és

eszközök segítségével azonosítsd az edények tartalmát! (Pusztán

szag alapján nem elfogadható az azonosítás!)


1. Milyen polaritású anyagok keveréke a sebbenzin?

................................................................................................


– 16 –

2. Add meg az etil-acetát félkonstitúciós képletét! Keretezd be a

funkciós csoportját!

A szerves vegyületek melyik csoportjának tagja ez a vegyület?

................................................................................................

Milyen polaritásúak e vegyületcsoport tagjai?

................................................................................................

3. Add meg az etanol konstitúciós képletét! Keretezd be a funkciós

csoportját!

A szerves vegyületek melyik csoportjának tagja ez a vegyület?

................................................................................................

4. A három azonosítandó anyag közül melyik oldódik vízben? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 17 –

5. Mindhárom ismeretlen egy részletét próbáld feloldani vízben! A

maradék részletekhez adj egy-két csepp Lugol-oldatot! Tapaszta-

lataid alapján töltsd ki a következő táblázatot!

1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső

Vízben való old-

hatóság

Jód színe az ol-

datban


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

7. Fogalmazd meg az oldhatóság alapelvét!

................................................................................................

................................................................................................

8. Fogalmazd meg, hogy a jód miért alkalmazható folyékony szer-

ves anyagok azonosítására?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 18 –

IONVEGYÜLETEK OLDHATÓSÁGA


1. Milyen a vízmolekula polaritása?

................................................................................................

2. Milyen anyagok oldódnak jól vízben?

................................................................................................

3. Mely ionvegyületek oldódnak rosszul vízben?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Nátrium-karbonát, kalcium-karbonát vagy

kálium-bromid azonosítása


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

vegyszeres kanál

kis méretű főzőpohár az ismeret-

lennel

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

desztillált víz

szilárd nátrium-karbonát

szilárd kalcium-karbonát

szilárd kálium-bromid

sósav (2 mol/dm3)


Egy kis főzőpohárban fehér port találsz.

Sósav és desztillált víz segítségével álla-

pítsd meg, hogy ez nátrium-karbonát

vagy kálium-bromid vagy kalcium-

karbonát!

7. ábra


– 19 –


1. Próbáld meg feloldani az ismeretlen anyagot vízben! Mit tapasz-

talsz?

................................................................................................

2. Tegyél egy kevés ismeretlen anyagot az egyik kémcsőbe és adj

hozzá egy kevés sósavat! Mit tapasztalsz?

................................................................................................

3. Töltsd ki a következő táblázatot!

Na2CO3 KBr CaCO3

Vízben való old-

hatóság

Sósavval való

reakció

4. Reakció esetén add meg a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Mivel

jár(nak) a reakció(k)?

................................................................................................

................................................................................................

5. Hasonlítsd össze a sósav és a szénsav saverősségét, és magya-

rázd meg, miért játszódtak le a reakciók!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

6. Hasonlítsd össze tapasztalataidat a fenti táblázattal, és azono-

sítsd az ismeretlen fehér port!

................................................................................................

................................................................................................


– 20 –

7. Oldódnak-e vízben az ezüst-halogenidek?

................................................................................................

8. Add meg a következő vegyületek színét!

AgCl: ........................................................................................

AgBr: ........................................................................................

AgI: ..........................................................................................

2. kísérlet – Kálium-halogenidek azonosítása


műanyag tálca


ismeretlenekkel

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

kálium-klorid oldat

(0,5 mol/dm3)

kálium-bromid oldat

(0,5 mol/dm3)

kálium-jodid oldat (0,5 mol/dm3)



Három sorszámozott kémcsőben a következő ol-

datokat találod valamilyen sorrendben: kálium-

klorid, kálium-bromid és kálium-jodid. Ezüst-

nitrát oldat segítségével határozd meg, hogy me-

lyik kémcső melyik vegyület oldatát tartalmazza!


1. Adj mindhárom ismeretlenhez egy kevés ezüst-nitrát oldatot! Fi-

gyeld meg a kémcsőben jelentkező csapadék színét!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

8. ábra


– 21 –

2. Tapasztalataid alapján azonosítsd a kémcsövek tartalmát!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

3. Add meg a lejátszódó reakciók egyenletét!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

4. Számítási feladat:

Telített kalcium-klorid oldathoz éppen annyi 20,00 tömegszázalékos

nátrium-karbonát oldatot öntöttünk, hogy az összes csapadék levál-

jon. Így –a csapadék leszűrése után– 224,0 g 13,06 tömegszázalé-

kos konyhasóoldatot kaptunk.

a) Mekkora tömegű csapadék keletkezett?

b) Mekkora tömegű nátrium-karbonát oldatot reagáltattunk a kal-

cium-klorid oldattal?

c) Számítsd ki a kalcium-klorid oldhatóságát 100 g vízre vonatkoz-

tatva!


– 22 –

A KÉMIAI REAKCIÓK TÍPUSAI I.


1. A reakciókban történő részecskeszám-változás vagy részecskeát-

adás szerint a reakciók a következő csoportokba sorolhatók:

I. Elektronátadás nélkül az oldatokban az ionok között lejátszódó re-

akciókban megváltozik az oldatokban lévő ………………………… szá-

ma.

II. Redoxi reakcióban ………………………… történik.

III. Sav-bázis reakcióban ………………………… történik.

2. Írj mindegyik csoporthoz 1-1 példát reakcióegyenlettel!

.............................................................................................

.............................................................................................

.............................................................................................

1. kísérlet – Ezüst-nitrát, nátrium-karbonát és nátrium-

hidroxid oldat azonosítása sósav segítségével


műanyag tálca


oldatokkal

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

ezüst-nitrát oldat

nátrium-karbonát oldat

nátrium-hidroxid oldat

sósav (2 mol/dm3)


Három sorszámozott kémcsőben −ismeretlen sor-

rendben− a következő három színtelen folyadékot

találod: ezüst-nitrát oldat, nátrium-karbonát oldat

és nátrium-hidroxid oldat. Sósav segítségével azo-

nosítsd a három kémcső tartalmát! 9. ábra


– 23 –


1. Mindhárom kémcső tartalmához adj egy kevés sósavat! Jegyezd

le megfigyeléseidet!

1. kémcső: .............................................................................

2. kémcső: .............................................................................

3. kémcső: .............................................................................

2. Két vizes oldat elegyedésekor kémiai reakció játszódik le, ha

olyan kationok és anionon találkoznak, amelyek egymással

………………………… csapadékot alkotnak. Így az oldatokban lévő io-

nok száma ………………………….

Ez történt a ………………………… kémcsőben.

Add meg a lejátszódó reakció egyenletét!

.............................................................................................

Add meg a képződő csapadék nevét és színét!

.............................................................................................

Add meg a reakció lényegét kifejező ionegyenletet!

.............................................................................................

3. Az oldatban lévő ionok száma akkor is csökken, ha a kémia reak-

ció terméke gáz-halmazállapotú, vagy elbomlik, és a bomlás ter-

méke gáz-halmazállapotú.

Az ilyen reakciókat ………………………… járó reakciónak nevezzük.

Ezt figyelhettük meg a ………………………… kémcsőben.

Add meg a végbemenő reakció egyenletét!

.............................................................................................

Milyen gáz keletkezett a reakció során? Miért?

.............................................................................................


– 24 –


1. kémcső: .............................................................................

2. kémcső: .............................................................................

3. kémcső: .............................................................................

2. kísérlet – Példák reakciótípusokra


műanyag tálca

6 db üres kémcső

kémcsőállvány

vegyszeres kanál

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

cink granulátum



(2 mol/dm3)

sósav (2 mol/dm3)


Mutass be egy-egy példát csapadékkép-

ződési és gázfejlődési reakcióra! Fel-

használható anyagok: cink granulátum,

0,1 mol/dm3 koncentrációjú ezüst-nitrát

oldat, 2 mol/dm3 koncentrációjú nátri-

um-hidroxid oldat, 2 mol/dm3 koncent-

rációjú sósav. Magyarázd meg a látotta-

kat!


1. A feladatban szereplő anyagok közül melyek reakciója jár csapa-

dékképződéssel?

.............................................................................................


.............................................................................................


.............................................................................................

10. ábra


– 25 –

2. Miért nem képződik csapadék, ha etil-klorid oldatához ezüst-

nitrát oldatot öntünk?

.............................................................................................

.............................................................................................

3. A feladatban szereplő anyagok közül melyek reakciója jár gázfej-

lődéssel?

.............................................................................................


.............................................................................................

Történik-e részecskeátmenet a reakció során?

.............................................................................................

Mely reakciótípusba sorolható még ez a reakció?

.............................................................................................

4. Mely fémek oldódnak még savakban hidrogéngáz fejlődése köz-

ben?

.............................................................................................


200 cm3 20,0 tömegszázalékos, 1,06 g/cm3 sűrűségű nátrium-

karbonát oldat hány cm3 1,10 g/cm3 sűrűségű, 20,0 tömegszázalé-

kos sósavval reagál? Mekkora lesz a visszamaradó oldat tömegszá-

zalékos sótartalma?


– 26 –

A KÉMIAI REAKCIÓK TÍPUSAI II.


1. A reakciókban történő részecskeszám-változás vagy részecskeát-

adás szerint a reakciók milyen csoportokba sorolhatók?

I: .........................................................................................

II: .........................................................................................

III: ........................................................................................

1. kísérlet – Ezüst-nitrát oldat, nátrium-karbonát oldat és

nátrium-nitrát oldat azonosítása sósav segítségével


műanyag tálca


ismeretlen oldatokkal

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

ezüst-nitrát oldat


nátrium-nitrát oldat

sósav (2 mol/dm3)


Három sorszámozott kémcsőben −ismeretlen sorrendben− nátrium-

nitrát, ezüst-nitrát és nátrium-karbonát oldat található. Sósav segít-

ségével azonosítsd a kémcsövek tartalmát! Írd fel a szükséges reak-

cióegyenleteket is!

11. ábra


– 27 –


1. Adj egy kevés sósavat mindhárom ismeretlenhez! Jegyezd le

megfigyeléseidet!

1. kémcső: .............................................................................

2. kémcső: .............................................................................

3. kémcső: .............................................................................

2. Két vizes oldat elegyedésekor kémiai reakció játszódik le, ha

olyan kationok és anionon találkoznak, amelyek egymással

………………………… csapadékot alkotnak. Így az oldatokban lévő io-

nok száma ………………………….

Ez történt a …………… kémcsőben.


.............................................................................................


.............................................................................................

Add meg a reakció lényegét kifejező ionegyenletet!

.............................................................................................

3. Az oldatban lévő ionok száma akkor is csökken, ha a kémia reak-

ció terméke gáz-halmazállapotú, vagy elbomlik, és a bomlás ter-

méke gáz-halmazállapotú.

Az ilyen reakciókat …………… járó reakciónak nevezzük.

Ezt figyelhettük meg a …………… kémcsőben.

Add meg a végbemenő reakció egyenletét!

.............................................................................................


– 28 –

Milyen gáz keletkezett a reakció során? Miért?

.............................................................................................

.............................................................................................


1. kémcső: .............................................................................

2. kémcső: .............................................................................

3. kémcső: .............................................................................

2. kísérlet – Példák reakciótípusokra


műanyag tálca

3 db üres kémcső

kémcsőállvány

vegyszeres kanál

2 db óraüvegen a szilárd anya-

gok

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

cink szemcse

mészkődarab

bárium-nitrát oldat

(0,5 mol/dm3)

kénsavoldat (1 mol/dm3)

sósav (2 mol/dm3)

12. ábra


– 29 –


A tálcán található vegyszerek felhasználásával végezz el három kü-

lönböző kémcsőkísérletet, amelyben egy redoxi reakció, valamint

egy-egy gázfejlődéssel, illetve csapadékképződéssel járó (nem

redoxi) reakció játszódik le! Írd fel a végbemenő reakciók egyenlete-

it!


1. A feladatban szereplő anyagok közül melyek reakciója jár csapa-

dékképződéssel?

.............................................................................................


.............................................................................................


.............................................................................................

Add meg a lejátszódó reakció ionegyenletét!

.............................................................................................

2. A feladatban szereplő anyagok közül melyek reakciója jár gázfej-

lődéssel, de elektronátmenettel nem?

.............................................................................................


.............................................................................................

3. Mely anyagok vesznek részt redoxi reakcióban?

.............................................................................................


.............................................................................................

Mi fejlődik a reakció során?

.............................................................................................


– 30 –

Írd fel a következő részfolyamatokat!

oxidáció: ................................................................................

redukció: ................................................................................

Jelöld az oxidációs számokat a reakcióegyenletben!

4. A redoxi reakciók …………………………-változással járó reakciók. Ezen

belül a redukálószer oxidációs száma a reakcióban

…………………………, az oxidálószer oxidációs száma ……………-

…………….

5. Mely fémek oldódnak még sósavban hidrogéngáz fejlődése köz-

ben?

.............................................................................................


Cink-réz ötvözet 2,00 g-ját sósavban oldjuk. Hány tömegszázalék

rezet tartalmaz az ötvözet, ha 375,0 cm3 standardállapotú hidro-

géngáz fejlődik?


– 31 –

KATALIZÁTOR


1. Sorold fel a kémiai reakció lejátszódásának feltételeit!

a) .............................................................................................

b) .............................................................................................

c) .............................................................................................

2. Mit fejez ki a reakciósebesség?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Hidrogén-peroxid bontása mangán-dioxid

segítségével


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

gyújtópálca

gyufa

vegyszeres kanál

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

5 %-os hidrogén-peroxid oldat

barnakőpor (MnO2)

13. ábra


– 32 –


Két kémcsőbe önts kb. 5−5 cm3 hidrogén-peroxid oldatot! Hagyd ki-

csit állni az oldatokat, figyeld meg a változást! Ezután a kémcsőáll-

ványon az egyik kémcsőbe szórj kanálhegynyi barnakőport

(MnO2(sz))! Figyeld meg a változást!


1. Jegyezd le tapasztalataidat!

1. kémcső:

................................................................................................

2. kémcső:

................................................................................................

2. Add meg a lejátszódó reakció egyenletét!

................................................................................................

3. Tarts mind a két kémcsőbe parázsló gyújtópálcát, többször egy-

más után! Magyarázd meg a látottakat!

1. kémcső:

................................................................................................

................................................................................................

2. kémcső:

................................................................................................

................................................................................................

4. Mi a szerepe a mangán-dioxidnak a reakcióban?

................................................................................................

5. Milyen típusú reakció játszódott le?

................................................................................................


– 33 –

6. Mi történt a hidrogén-peroxiddal a reakció során?

................................................................................................

................................................................................................

7. Rajzold fel a hidrogén-peroxid bomlásának energiadiagramját!

Jelöld mindkét ábrán az aktiválási energiát és a reakcióhőt!

Ea(katalizátor nélkül)=168 kJ/mol

Ea(katalizátorral)=105 kJ/mol

8. Állapítsd meg, hogyan befolyásolja a katalizátor

a) az aktiválási energiát:

................................................................................................

b) a reakcióhőt:

................................................................................................

9. Mi a szerepe a reakcióban a katalizátornak?

................................................................................................

................................................................................................


– 34 –

2. kísérlet – Alumínium reakciója jóddal (Tanári de-

monstrációs kísérlet)


műanyag tálca

üveglap

porcelán dörzsmozsár törővel

kerámiabetétes drótháló

pipetta

porcelántál

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

kristályos jód

finom alumíniumpor

desztillált víz

14. ábra


Porcelán dörzsmozsárban kb. 0,5 g jódkristályt elporítunk, és azonos

mennyiségű finom alumíniumporral összekeverjük. A keveréket por-

celántálba szórjuk. Az elszívófülkébe a porcelántálat kerámiabetétes

dróthálóra helyezzük, és a keverék közepébe egy-két csepp vizet

cseppentünk.


1. Jegyezd le a tapasztalataidat!

................................................................................................

................................................................................................


– 35 –

2. Lejátszódik-e reakció a vízcsepp hozzáadása nélkül szobahőmér-

sékleten?

................................................................................................

Milyen szerepe volt a víznek a reakcióban?

................................................................................................

3. Milyen anyagokat nevezünk katalizátoroknak?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

5. Energetikai szempontból milyen reakció játszódott le?

................................................................................................

Hogyan figyelhető meg ennek hatása a reakció során?

................................................................................................

6. Hol használják széles körben a katalizátorokat az iparban és a

köznapi életben? Adj egy-két példát!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

7. Hogyan nevezik az élő szervezetekben végbemenő folyamatok

katalizátorait? Írj példákat!

................................................................................................

................................................................................................


– 36 –

8. Milyen anyagok az inhibitorok?

................................................................................................

9. Hogyan befolyásolják a katalizátorok a kémiai egyensúlyt?

................................................................................................


– 37 –

EGYENSÚLYI REAKCIÓK


1. Mikor nevezünk egy kémiai folyamatot megfordíthatónak?

................................................................................................

2. Mit értünk dinamikus egyensúly alatt?

................................................................................................

................................................................................................

3. Mit mond ki a tömeghatás törvénye?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Nitrogén-dioxid dimerizációja (kísérletelem-

zés)



15. ábra 16. ábra


A nitrogén-dioxid molekulaszerkezetéből adódóan –megfordítható

reakcióban– képes dimerizálódni. A keletkező dinitrogén-tetroxid

10 °C felett, légköri nyomáson színtelen gáz. A dimerizáció exoterm

folyamat. Egy dugattyúval ellátott, változtatható térfogatú, átlátszó

falú tartályba töltött nitrogén-dioxid-gázt

a) 40 °C-ról 20 °C-ra hűtünk,

b) a dugattyú segítségével –állandó hőmérsékleten– összeprése-

lünk.


– 38 –


1. Figyeld meg a gáz színét! Jegyezd le tapasztalataidat!

a) .............................................................................................

b) .............................................................................................


................................................................................................

3. A hőmérséklet csökkentése az …………… folyamatokat segíti job-

ban, ezért a fenti reakció a(z) …………… nyíl irányába tolódik el. A

keletkező ………………………… miatt a gáz színe …………….

A gáz összepréselésekor …………… a gáz nyomása, aminek hatására

az egyensúly a(z) …………… nyíl irányába tolódik el. Ennek oka, hogy

ebbe az irányba a reakció molekulaszám …………… jár, így a gázelegy

nyomása is …………….

4. Mely reakciók egyensúlyát nem befolyásolja a nyomás megvál-

toztatása? Írj egy példát!

................................................................................................

................................................................................................

5. Az egyensúly a reakcióban résztvevő anyagok …………… változta-

tásával is befolyásolható.

Az egyensúly a felső nyíl irányába tolható el, ha a kiindulási anyagok

valamelyikét …………… a rendszerhez, vagy a termékek valamelyikét

…………… a reakciótérből.


– 39 –

Az egyensúly az alsó nyíl irányába tolható el, ha a termékek valame-

lyikét …………… a rendszerhez, vagy a kiindulási anyagok valamelyik-

ét …………… a reakciótérből.

6. Mi jellemzi a dinamikus egyensúlyi reakciót?

................................................................................................

................................................................................................

7. Fogalmazd meg a Le Chatelier-elvet!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

8. Hogyan befolyásolja a hőmérséklet növelése az egyensúlyi reak-

ció reakciósebességeit?

................................................................................................

9. Eltolható-e az egyensúlyi reakció a hőmérséklet növelésével va-

lamelyik irányba? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

10. Hogyan befolyásolja a katalizátor az egyensúlyi folyamatokat?

................................................................................................

11. Egyensúlyi folyamatokra mutatunk be példákat. Állapítsd meg,

hogy melyik folyamat esetében segíti elő az egyesülést (az oda-

alakulást, felső nyíl)!

a) a hőmérséklet emelése: ..........................................................

b) a hőmérséklet csökkentése: .....................................................


– 40 –

c) a nyomás növelése: ................................................................

d) a nyomás csökkentése: ...........................................................

Írd a megfelelő sorokba a reakciók sorszámát!

1. 2 SO2(g) + O2(g) 2 SO3(g) 0,198 Hr kJ/mol

2. 2 NO(g) + O2(g) 2 NO2(g) 2,33 Hr kJ/mol

3. 2 N2(g) + O2(g) 2 N2O(g) 2,164 Hr kJ/mol

4. CO(g) + H2O(g) CO2(g) + H2(g) 0,41 Hr kJ/mol

12. Mit lehet megállapítani arról az egyensúlyi reakcióról, amelyikről

azt tudjuk, hogy

a) a hőmérséklet emelése a visszaalakulást segíti elő,

b) a nyomás csökkentése az odaalakulásnak kedvez,

c) a nyomás nincs hatással a reakció egyensúlyára?

Írj egy-egy példát a fenti reakciókra a reakcióegyenletek feltünteté-

sével!

a) .............................................................................................

................................................................................................

b) .............................................................................................

................................................................................................

c) .............................................................................................

................................................................................................

13. Írj példát ipari jelentőségű megfordítható folyamatra!

................................................................................................


Egy 4,00 dm3-es, állandó térfogatú tartályt annyi tiszta propángáz-

zal töltünk meg, hogy a kiindulási propánkoncentráció 0,0125

mol/dm3 legyen. Ezután a lezárt tartályt adott (T) hőmérsékletre

melegítjük. Ekkor a következő egyensúlyra vezető reakció megy

végbe:

C3H8(g) C3H6(g)+H2(g).


– 41 –

Az egyensúly beálltakor a hidrogén koncentrációja 0,0100 mol/dm3

lett.

a) Számítsd ki, hogy a propán hány százaléka disszociált!

b) Add meg a tartályban lévő különböző anyagok egyensúlyi kon-

centrációját!

c) Határozd meg adott T hőmérsékleten a folyamat egyensúlyi ál-

landóját!

Egy másik kísérletben a 4,00 dm3-es tartályba a propánhoz vala-

mennyi hidrogéngázt is kevertünk, és így melegítettük az előzővel

azonos T hőmérsékletre. Ekkor a propán disszociáció foka az előző-

nek a felére csökkent.

d) Hány gramm hidrogént juttattunk az eredetileg propánt tartalma-

zó tartályba?


– 42 –

INDIKÁTOROK


1. Milyen reakciókat nevezünk sav-bázis reakcióknak?

................................................................................................

2. Add meg a hidrogén-klorid vízzel való reakciójának egyenletét!

................................................................................................

3. Mely oldatok kémhatása savas?

................................................................................................

4. Mely oldatok kémhatása lúgos?

................................................................................................

5. Milyen anyagokat nevezünk indikátoroknak?

................................................................................................

6. Töltsd ki a következő táblázatot!

Indikátor Indikátor színe

savas közegben semleges közegben lúgos közegben

Fenolftalein

Metilnarancs

7. Add meg a következő oldatok kémhatását!

a) sósav: ...................................................................................

b) desztillált víz: .........................................................................

c) nátrium-hidroxid oldat: ............................................................


– 43 –

1. kísérlet – Sósav, nátrium-hidroxid oldat és desztillált

víz azonosítása


műanyag tálca


ismeretlenekkel

2 db cseppentő

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

sósav (0,1 mol/dm3)

nátrium-hidroxid oldat (0,1

mol/dm3)

desztillált víz

fenolftalein indikátor

metilnarancs-indikátor

17. ábra


Három kémcső mindegyikében színtelen folyadékot találsz. Az

egyikben 0,1 mol/dm3 koncentrációjú sósav, a másikban 0,1

mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat, a harmadikban

desztillált víz van, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Felezd el

mindhárom kémcső tartalmát! Cseppents néhány csepp fenolftalein

indikátort mind a három kémcső első részletébe, és figyeld meg a

változásokat! Ezután cseppents a második részletekbe metilnarancs-

indikátort!


– 44 –


1. Tapasztalataid alapján töltsd ki a következő táblázatot!

Indikátor Oldat színe

1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső

Fenolftalein

Metilnarancs

2. Add meg a kémcsőben levő anyagok kémhatását! Azonosítsd a

kémcsövek tartalmát!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

3. Hányfajta színű alakja van általában az indikátoroknak?

................................................................................................

4. Melyik pH-tartományban van az indikátorok színváltozása?

................................................................................................

5. Mi az oka, hogy a három kémhatás ezzel a két indikátorral meg-

különböztethető?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

6. Hogyan készülnek az univerzális indikátorok?

................................................................................................

................................................................................................


– 45 –

7. Add meg a következő anyagok képletét, és hogy a szerves anya-

gok melyik csoportjába tartoznak!

a) tejsav

__________________

b) olajsav

__________________

c) glicerin

__________________


– 46 –

2. kísérlet – Szerves anyagok vizes oldatának kémhatása

(kísérletelemzés)




Három számozott kémcsőben –ismeretlen sor-

rendben– a következő folyadékok vannak: tej-

sav, olajsav, glicerin. A folyadékokból keveset –

külön-külön kémcsövekben lévő– desztillált víz-

be öntünk, majd összerázzuk a kémcsövek tar-

talmát. Az 1. sorszámú kémcsőben kétfázisú, a

másik kettőben homogén rendszer képződik.


1. A fenti három vegyület közül melyek oldódnak vízben?

................................................................................................

2. Melyik nem oldódik vízben? Miért?

................................................................................................

3. Azonosítsd az 1. kémcső tartalmát!

................................................................................................

4. A két homogén oldatot ezután pH-papírral vizsgáljuk: a 2. kém-

csőben a pH=7, a 3. kémcsőben pH=4,5. Milyen a kémhatás a 2.

kémcsőben?

................................................................................................

5. Azonosítsd a 2. kémcső tartalmát!

................................................................................................

18. ábra


– 47 –

6. Miért ilyen a kémhatása ennek az oldatnak?

................................................................................................

7. Milyen a kémhatás a 3. kémcsőben?

................................................................................................

8. Azonosítsd a 3. kémcső tartalmát!

................................................................................................

9. Miért ilyen az oldat kémhatása? Add meg a lejátszódó reakció

egyenletét is!

................................................................................................

................................................................................................


Számítsuk ki a tejsav oldatban a disszociációfokot és a pH-t, ha a

tejsav bemérési koncentrációja 0,01 mol/dm3 (Ks=1,4∙10-4)


– 48 –

HIDROLÍZIS


1. Milyen vegyületeket nevezünk savaknak Brönsted meghatározása

szerint?

................................................................................................

2. Mi a különbség az erős és a gyenge savak vízzel való reakciója

között? Mutasd be egy-egy példán keresztül!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. Mi a hidrolízis?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mely ionok hidrolizálnak?

................................................................................................

................................................................................................

5. Válaszd ki az alábbi vegyületek közül azokat, amelyek vízben

oldva hidrolizálnak (a) és amelyek nem hidrolizálnak (b)!

Vegyületek: KCl, KNO3, K2CO3, K2SO4, NH4NO3, NH4Cl, CH3COONa

a) .............................................................................................

b) .............................................................................................

6. Mi a következménye általában a sók hidrolízisének?

................................................................................................


– 49 –

1. kísérlet – Nátrium-karbonát, nátrium-klorid és alumí-

nium-szulfát azonosítása


műanyag tálca


ismeretlenekkel

kémcsőállvány

csipesz

indikátorpapír

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

szilárd nátrium-karbonát

szilárd nátrium-klorid

szilárd alumínium-szulfát

desztillált víz


Három kémcsőben –ismeretlen sor-

rendben– szilárd nátrium-karbonát,

nátrium-klorid és alumínium-szulfát

van. Desztillált víz és indikátorpapír

segítségével azonosítsd a kémcsö-

vek tartalmát!


1. Add meg az anyag oldódásakor lejátszódó reakció egyenletét (ha

van), jelöld az oldat kémhatását, és jelöld a kémhatást okozó

iont!

I. Nátrium-karbonát:

a) reakció: .................................................................................

b) kémhatás: .............................................................................

II. Nátrium-klorid:

a) reakció: .................................................................................

b) kémhatás: .............................................................................

19. ábra


– 50 –

III. Alumínium-szulfát:

a) reakció: .................................................................................

b) kémhatás: .............................................................................

2. Oldd fel az ismeretleneket desztillált vízben, majd vizsgáld meg

az oldatok kémhatását indikátorpapírral! Jelöld tapasztalataidat!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

4. Mire használtuk az indikátorpapírt?

................................................................................................

5. Milyen indikátorokat ismersz még?

................................................................................................

................................................................................................

6. Melyik szerves sav savmaradék ionja az acetátion? Add meg víz-

zel való reakciójának egyenletét is!

................................................................................................

................................................................................................


– 51 –

7. Add meg a fenol vízzel való reakciójának egyenletét! Nevezd el a

savmaradék ionját!

................................................................................................

................................................................................................

8. Hasonlítsd össze a fenol és az etanol vizes oldatának kémhatását!

Válaszodat indokold!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

9. Hasonlítsd össze az ecetsav, a fenol és a szénsav saverősségét!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

10. Mi történik, ha nátrium-fenoxid oldatához szénsavat adunk?

................................................................................................

................................................................................................

11. Oldható-e a fenol vízben? Miért?

................................................................................................


– 52 –

2. kísérlet – Nátrium-acetát és nátrium-fenoxid azonosí-

tása (kísérletelemzés)




Két kémcső egyikében nátrium-acetát, a másikban tömény nátrium-

fenoxid (korábbi nevén nátrium-fenolát) tömény vizes oldata van.

Mindkét kémcsőbe szódavizet öntünk. Az első kémcsőben zavaros

rendszer keletkezett, a második kémcsőben nem tapasztalható vál-

tozás.

20. ábra


1. Azonosítsd az első kémcső tartalmát! Válaszodat indokold!

................................................................................................

................................................................................................

2. Azonosítsd a második kémcső tartalmát! Miért nem történt válto-

zás?

................................................................................................

................................................................................................

3. Fogalmazd meg, mely sók esetén várható reakció, ha azok olda-

tához szódavizet öntünk!

................................................................................................

................................................................................................


– 53 –


Tegyük fel, hogy egy ecettől savanyú salátalé 4,0-es pH-jú.

a) Mekkora a salátalé ecetsav tartalma mol/dm3-ben, ha feltételez-

zük, hogy csak az ecet határozza meg az oldat pH-ját? Az ecet-

sav savállandója: Ks=1,8∙10-5.

b) Az ecetsav molekulák hány százaléka van disszociált állapotban

ebben az oldatban?

c) Mekkora térfogatú 200 g/dm3 tömegkoncentrációjú ételecet hígí-

tásával készült fél liter salátalé?


– 54 –

KOMPLEX KÉPZŐDÉS


1. Add meg a réz(II)-ionok amminkomplexének képletét és színét!

................................................................................................

................................................................................................

2. Milyen kötéssel kapcsolódnak az ammóniamolekulák a réz(II)-

ionokhoz?

................................................................................................

3. Mi a közös az ammónia- és a nátrium-hidroxid oldatban?

................................................................................................

................................................................................................

4. Add meg az ammónia és a víz reakcióját kifejező egyenletet!

................................................................................................

1. kísérlet – Ammónia-oldat és nátrium-hidroxid oldat

azonosítása


műanyag tálca


ismeretlenekkel

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő


(2 mol/dm3)

ammónia-oldat (2 mol/dm3)

sósav (2 mol/dm3)

réz(II)-szulfát oldat

(0,5 mol/dm3)


(0,5 mol/dm3)

desztillált víz


– 55 –


Két számozott kémcsőben –ismeretlen sorrendben– ammónia-, illet-

ve nátrium-hidroxid oldat van. A tálcán található vegyszerek közül

válaszd ki azt az egyet, amelyikkel egyértelműen azonosítható a két

folyadék!

21. ábra 22. ábra


1. Milyen reakció várható, ha a sósavhoz nátrium-hidroxid vagy

ammónia-oldatot csepegtetünk?

................................................................................................

................................................................................................

2. Milyen reakció várható, ha a nátrium-karbonát oldathoz nátrium-

hidroxid vagy ammónia-oldatot csepegtetünk?

................................................................................................

3. Oszd kétfelé a réz(II)-szulfát oldatot! Az egyik részlethez csep-

penként adagold az egyik ismeretlen kétszeres térfogatú oldatát,

majd tedd meg ugyanezt a másik részlettel is a másik ismeretlen ol-

dattal! Jegyezd le tapasztalataidat!

1. kémcső:

................................................................................................

................................................................................................

2. kémcső:

................................................................................................


– 56 –

................................................................................................

4. Add meg a réz(II)-szulfát oldat és a nátrium-hidroxid oldat között

lejátszódó reakció ionegyenletét, és röviden ismertesd a várható ta-

pasztalatokat!

................................................................................................

................................................................................................

5. Add meg a réz(II)-szulfát oldat és az ammónia-oldat között leját-

szódó reakció ionegyenletét, és röviden ismertesd a várható tapasz-

talatokat!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

6. Azonosítsd az ismeretleneket!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

2. kísérlet – Magnézium-szulfát és alumínium-szulfát ol-

datok reakciói


műanyag tálca

4 db üres kémcső

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

alumínium-szulfát oldat

(0,5 mol/dm3)


(2 mol/dm3)

sósav (2 mol/dm3)

desztillált víz


– 57 –


Önts egy-egy kémcsőbe kevés magnézium-

szulfát-, illetve alumínium-szulfát oldatot. Ada-

golj mindkét kémcsőbe változásig nátrium-

hidroxid oldatot.


1. Milyen változás figyelhető meg mindkét kémcsőben?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

3. Mindkét kémcső tartalmát felezd el úgy, hogy egy részét átöntöd

egy másik kémcsőbe! Mindkét vegyület esetében az egyik rész-

lethez adagold tovább a nátrium-hidroxid oldatot! Mit tapasz-

talsz?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

5. Add meg a képződő komplex nevét!

................................................................................................

23. ábra


– 58 –

6. Mindkét vegyület másik részletéhez csepegtess sósavat! Mit ta-

pasztalsz?

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

8. Miért játszódott le reakció mindkét esetben?

................................................................................................

................................................................................................

9. Mit állapíthatunk meg az alumínium-hidroxidról?

................................................................................................

................................................................................................


Egy magnézium-szulfátból és alumínium-szulfátból álló keverék

3,0000 g-ját vízben oldjuk, és feleslegben nátrium-hidroxid oldatot

adunk hozzá. A kinyert csapadék hevítés során fém-oxiddá alakul,

amelynek tömege 0,3316 g. Számítsuk ki a minta tömeg- és

anyagmennyiség-százalékos összetételét! [Ar(Mg)=24,3]


– 59 –

REDOXI REAKCIÓK ÉRTELMEZÉSE STANDARD

ELEKTRÓDPOTENCIÁLOK SEGÍTSÉGÉVEL


1. Melyik az a mennyiség, amelynek segítségével megbecsülhetjük

a redoxi reakciók irányát?

................................................................................................

2. Hasonlítsd össze, hogy a reakciópartnerek közül melyik képes

a) oxidálódni:.............................................................................

b) redukálódni: ..........................................................................

3. Add meg, hogy a reakciópartnereknek milyen alakban kell jelen

lenniük ahhoz, hogy a reakció végbemehessen!

a) kisebb standard elektródpotenciálú rendszer: .............................

b) nagyobb standard elektródpotenciálú rendszer: ..........................

1. kísérlet – Fémek reakciói


műanyag tálca

2 db kisebb főzőpohár

2 db óraüveg

1 db csipesz

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

vas(II)-szulfát oldat

(0,5 mol/dm3)

réz(II)-szulfát oldat

(0,5 mol/dm3)

rézlemez

vaslemez

desztillált víz


Tölts egy főzőpohárba vas(II)-szulfát oldatot, egy másik főzőpohár-

ba pedig réz(II)-szulfát oldatot! Csipesz segítségével a vas(II)-

szulfát oldatba helyezz egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát oldatba pedig

vaslemezt! Várakozz néhány percet, majd a csipesszel vedd ki a

fémlemezeket, és helyezd azokat egy-egy óraüvegre!


– 60 –


1. Mi látható a rézlemezen?

................................................................................................

2. Mi látható a vaslemezen?

................................................................................................

3. Add meg a következő redoxirendszerek standard elektródpotenciál-

ját!

ε0(Fe2+/Fe)= _________

ε0(Cu2+/Cu)= ________

4. a) Melyik a kisebb standard elektródpotenciálú?

................................................................................................

b) Melyik alakjában kell jelen lennie ahhoz, hogy lejátszódjon a re-

akció?

................................................................................................

5. a) Melyik a nagyobb standard elektródpotenciálú?

................................................................................................

b) Melyik alakjában kell jelen lennie ahhoz, hogy lejátszódjon a re-

akció?

................................................................................................

6. Magyarázd meg a látottakat! Add meg a lejátszódó reakció egyenle-

tét!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

24. ábra


– 61 –

2. kísérlet – Cink- és ólomlemez azonosítása (kísérlet-

elemzés)




Cink- és ólomlemezt kell egymástól megkülönböztetni

vas(II)-szulfát oldat, táramérleg és főzőpoharak fel-

használásával. Hogyan végeznéd el a kísérletet?


1. Add meg a következő redoxirendszerek standard elektródpoten-

ciálját!

ε0(Fe2+/Fe)= _______

ε0(Zn2+/Zn)= ______

ε0(Pb2+/Pb)= ______

2. Add meg a kísérletben szereplő fémek moláris tömegét!

M(Fe)= ___________

M(Zn)= ___________

M(Pb)= ___________

3. Mely fémek képesek redukálni a vas(II)-ionokat?

................................................................................................

4. Állapítsd meg a cink- és ólomlemez esetén várható tapasztalato-

kat!

a) Várható-e reakció, ha az adott fémlemezt a vas(II)-szulfát oldat-

ba helyezzük? Ha igen, akkor add meg a reakcióegyenletet!

cink: .........................................................................................

ólom: ........................................................................................

25. ábra


– 62 –

b) Várható-e tömegváltozás? Ha igen, akkor milyen jellegű? Indo-

kold válaszodat!

cink: .........................................................................................

................................................................................................

ólom: ........................................................................................

................................................................................................

5. Tervezd meg a kísérletet!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet – Ezüst-nitrát, cink(II)-szulfát és kihevített

réz(II)-szulfát azonosítása


műanyag tálca

3 db 50 ml-es főzőpohár

1 db csipesz

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

cink-szulfát

kristályvízmentes réz(II)-szulfát

ezüst-nitrát

ólomlemez vagy ólomszemcse

desztillált víz

26. ábra


– 63 –


Három főzőpohár alján szilárd halmazállapotú ezüst-nitrát, cink-

szulfát és kihevített, kristályvízmentes réz(II)-szulfát található. A

tálcán lévő desztillált víz és ólomlemez (vagy ólomszemcse) segítsé-

gével azonosítsd az edények tartalmát!


1. Oldd fel mindhárom szilárd anyagot vízben! Mit tapasztalsz?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. Melyik anyagot azonosítottad?

................................................................................................

3. Add meg a következő redoxirendszerek standard elektródpoten-

ciálját!

ε0(Pb2+/Pb)= ______

ε0(Zn2+/Zn)= ______

ε0(Ag+/Ag)= _______

4. Válaszd ki, hogy a standard elektródpotenciálok alapján melyik

anyag képes oxidálni az ólmot?

................................................................................................

5. Helyezz ólomszemcsét mindkét ismeretlen anyag oldatába! Mit

tapasztalsz?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 64 –


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................


100 cm3 ezüst-nitrát oldatba 10,0 g-os cinklemezt helyezünk, és

megvárjuk, hogy a szilárd anyag tömegváltozása megszűnjön. 7,52

g-os tömegnövekedést tapasztalunk. Hogyan változott volna meg az

eredeti cinklemez tömege, ha 100 cm3, az előzővel megegyező kon-

centrációjú réz(II)-szulfát oldatba mártottuk volna? [Ar(Zn)=65,4;

Ar(Cu)=63,5; Ar(Ag)=108]


– 65 –

REDOXI REAKCIÓK BRÓMMAL


1. Jellemezd a bróm fizikai tulajdonságait!

................................................................................................

................................................................................................

2. Milyen oldószerekben oldódik a bróm? Milyen színnel?

................................................................................................

3. Írd le a bróm vízben oldódásának reakcióegyenletét!

................................................................................................

4. Hasonlítsd össze a klór és a bróm oxidáló képességét! Válaszodat

indokold!

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Bróm oldódása


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

brómos víz

benzin


(0,1 mol/dm3)


– 66 –


Két kémcső mindegyikébe önts kb. egyujj-

nyi brómos vizet! Az első kémcső tartal-

mához önts ugyanennyi benzint, a második

kémcső tartalmához szintén egyujjnyi 0,1

mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid

oldatot! Rázd össze a kémcsövek tartal-

mát!


1. Figyeld meg a fázisok számát, színét! Jegyezd le tapasztalataidat!

1. kémcső:

................................................................................................

................................................................................................

2. kémcső:

................................................................................................

................................................................................................

2. Add meg a lejátszódó reakció egyenletét! Jelöld a bróm oxidációs

számát a különböző vegyületeiben!

................................................................................................

3. Lúgoldatban vagy desztillált vízben oldódik a bróm jobban? Vála-

szodat indokold!

................................................................................................

................................................................................................

4. Értelmezd a látottakat!

................................................................................................

................................................................................................

27. ábra


– 67 –

2. kísérlet – Bróm reakciója hangyasavval


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

tömény hangyasavoldat

brómos víz

benzin

28. ábra


Két kémcső mindegyikébe önts kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első

kémcső tartalmához önts ugyanennyi benzint, a második kémcső

tartalmához szintén egyujjnyi tömény hangyasavoldatot. Rázd össze

a kémcsövek tartalmát!



1. kémcső: ...............................................................................

2. kémcső: ...............................................................................

2. Írd fel a lejátszódó reakció egyenletét! Jelöld az oxidációsszám-

változásokat!

................................................................................................

Melyik anyag oxidálódott?

................................................................................................


– 68 –

Melyik anyag redukálódott?

................................................................................................

Melyik anyag volt a redukálószer?

................................................................................................

Melyik anyag volt az oxidálószer?

................................................................................................

Melyik funkciós csoport okozza a molekula redukáló hatását?

................................................................................................


– 69 –

ELEKTROLÍZIS


1. Mi az elektród?

................................................................................................

2. Mi az elektrolízis?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Nátrium-szulfát oldat elektrolízise


műanyag tálca

9 V-os elem (a pólusok jelölése

lekaparva, vagy lefestve)

vezetékek krokodilcsipesszel

Petri-csésze vagy csempelap

szűrőpapír

szemcseppentő

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

nátrium-szulfát oldat

(2 mol/dm3)


desztillált víz


Egy 9 V-os elemről lekopott a

pólusok jelölése. Ennek megha-

tározására önts Petri-csészébe

kevés nátrium-szulfát oldatot,

adj hozzá néhány csepp fenolf-

talein indikátort! Áztass egy da-

rabka szűrőpapírt az oldatba,

helyezd sima felszínre (például a

Petri-csésze fedelére vagy egy

csempére), és nyomd az elem

mindkét kivezetését a nedves papírra!

29. ábra


– 70 –



................................................................................................

2. Add meg a katódon lejátszódó folyamat egyenletét!

................................................................................................

3. Add meg az anódon lejátszódó folyamat egyenletét!

................................................................................................

4. Milyen kémhatás alakul ki a katód közelében? Milyen színnel jelzi

ezt a fenolftalein indikátor?

................................................................................................

5. Milyen kémhatás alakul ki az anód közelében? Milyen színnel jelzi

ezt a fenolftalein indikátor?

................................................................................................

6. Milyen pólusú a katód?

................................................................................................

7. Milyen pólusú az anód?

................................................................................................

8. Tapasztalataid alapján azonosítsd az elem pólusait!

................................................................................................

9. Hogyan változott az oldat tömege az elektrolízis folyamán?

................................................................................................

10. Hogyan változott az oldott anyag tömege az elektrolízis folya-

mán?

................................................................................................


– 71 –

11. Hogyan változott az oldószer tömege az elektrolízis folyamán?

................................................................................................

12. Hogyan változott az oldat koncentrációja az elektrolízis folya-

mán?

................................................................................................

13. Hogyan változott az oldat kémhatása az elektrolízis folyamán?

................................................................................................

2. kísérlet – Nátrium-klorid oldat elektrolízise (kísérlet-

elemzés)




Kis méretű főzőpohárba konyhasóol-

datot öntünk. Két grafit rudat már-

tunk az oldatokba, amelyeket fém-

dróttal egy 9 V-os elemhez csatlakoz-

tatunk. A két elektródon gázfejlődést

tapasztalunk. Két szűrőpapírcsíkot

olyan kálium-jodid oldatba mártunk,

amelyhez előzőleg néhány csepp ke-

ményítőoldatot kevertünk. A papírcsí-

kokat a két elektród fölé tartva az

egyik esetben jellegzetes elszíneződést tapasztalunk. Add meg, me-

lyik elektród közelében és milyen színváltozást tapasztalunk!


1. Mely ionok vándorolnak a negatív pólushoz?

................................................................................................

2. Mely ionok vándorolnak a pozitív pólushoz?

................................................................................................

30. ábra


– 72 –

3. Add meg a katódfolyamatot!

................................................................................................

4. Add meg az anódfolyamatot!

................................................................................................

5. Melyik szűrőpapír színeződött el?

................................................................................................

6. Milyen anyag jelenlétét mutatja ki az elszíneződött szűrőpapír?


................................................................................................

................................................................................................

7. Add meg a reakció típusát!

................................................................................................

8. Miért megy végbe reakció?

................................................................................................

9. Melyik gázt mutattuk ki a színreakcióval, melyik elektródon fejlő-

dött ez a gáz?

................................................................................................


1,08 g/cm3 sűrűségű, 10,0 tömegszázalékos nátrium-szulfát oldatot

5,00 órán keresztül 8,00 A áramerősséggel elektrolizálunk. Közben

az oldat töménysége 12,0 tömegszázalékra nőtt.

a) Mekkora térfogatú standard nyomású, 25,0 °C-os durranógáz fej-

lődött eközben?

b) Mekkora térfogatú oldatot kezdtünk elektrolizálni?


– 73 –

ALKÁLIFÖLDFÉMEK REAKCIÓI


1. A periódusos rendszer melyik főcsoportjában találhatók az alkáli-

földfémek?

................................................................................................

2. Add meg a vegyértékhéjuk elektronszerkezetét!

................................................................................................

3. Az alkáliföldfémek standard elektródpotenciálja …………………………,

így erős …………………………. Hatásuk és reakciókészségük is

…………………………, mint az …………………………. Reakciókészségük az

oszlopon belül a rendszám növekedésével …………………………, így a

kalcium ………………………… tartható, a magnéziumot pedig

………………………… védi a korróziótól.

1. kísérlet – Magnézium reakciói


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

szemcseppentő

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

magnéziumforgács

sósav (2 mol/dm3)

desztillált víz



Önts egy-egy kémcsőbe desztillált vizet, illetve sósavat! Cseppents

fenolftalein indikátort a desztillált vízbe! Tegyél mindkét folyadékba

egy darabka magnéziumforgácsot!


– 74 –



1. kémcső:

A desztillált vízben a fenolftalein …………………………. A

magnézium hatására …………………………, mert a mag-

nézium csak ………………………… vízben fejleszt hidrogéngázt.

2. kémcső:

A kémcsőben ………………………… figyelhető meg, mert a magnézium

………………………… standard elektródpotenciálú, így sósavban oldódik.


................................................................................................

A reakcióban a magnézium …………………………, így

…………………………viselkedett.

2. A kalcium reakcióképessége …………………………, mint a magnéziu-

mé, így a kalcium már ………………………… vízben is oldódik. Add

meg a lejátszódó reakció egyenletét!

................................................................................................

3. A reakció során ………………………… figyelhető meg, és a képződő

………………………… egy része idővel kicsapódik.

31. ábra


– 75 –

2. kísérlet – Anyagok azonosítása kalcium segítségével


műanyag tálca


ismeretlenekkel

kémcsőállvány

szemcseppentő

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő


(2 mol/dm3)

desztillált víz

sósav (2 mol/dm3)

kalciumszemcsék



Három számozott kémcsőben –ismeretlen sor-

rendben– reagens nátrium-hidroxid oldatot,

desztillált vizet, illetve sósavat találsz. A tálcán

található anyagok segítségével azonosítsd a há-

rom folyadékot!


1. Vizsgáld meg a fenolftalein színét az ismeretlenekben! Jegyezd le

tapasztalataidat!

A fenolftalein színe:

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

2. Csak a nátrium-hidroxid oldatban ………………………… a fenolftalein,

így a ………………………… kémcső nátrium-hidroxid oldatot tartalmaz.

3. Adj egy kevés kalciumot mindkét színtelen oldathoz!

Mindkét kémcsőben ………………………… figyelhető meg.

32. ábra


– 76 –

4. A ………………………… kémcsőben az oldat színe ………………………… vál-

tozott. Ez a kémcső eredetileg ………………………… tartalmazott. Add

meg a lejátszódó reakció egyenletét!

................................................................................................

A képződő ………………………… az oldat kémhatását

…………………………változtatta.

5. Add meg a harmadik kémcsőben lejátszódó reakció egyenletét!

................................................................................................

A …………… kémcső ………………………… tartalmazott.

6. Mindkét reakcióban a kalcium …………….……………


Egy üvegben tárolt, részben oxidálódott kalcium 1,05 g-ját sósavval

reagáltatva 551,3 cm3 standardállapotú hidrogéngáz fejlődött. A kal-

ciumnak hány százaléka oxidálódott?


– 77 –

SZERVES ANYAGOK REAKCIÓJA BRÓMMAL


1. Add meg a hangyasav félkonstitúciós képletét!

2. Keretezd be a hangyasav funkciós csoportját, valamint add meg

a nevét!

.............................................................................................

3. Milyen funkciós csoport található a hangyasav molekulájában,

ami a többi karbonsavban nincsen?

.............................................................................................

Így a hangyasav ………………………… hatású, adja az …………………………-

próbát is.

1. kísérlet – Bróm oldódása benzinben és hangyasav ol-

datban


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

brómos víz

benzin

tömény hangyasav oldat


– 78 –

33. ábra


Két kémcső mindegyikébe önts kb. egyujjnyi brómos vizet! Az első

kémcső tartalmához önts ugyanennyi benzint, a második kémcső

tartalmához szintén egyujjnyi tömény hangyasavoldatot! Rázd össze

a kémcsövek tartalmát!


1. Hány darab, és milyen színű fázist látsz az 1. kémcsőben?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

3. Hány darab, és milyen színű fázist látsz a 2. kémcsőben?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 79 –


................................................................................................

6. Melyik anyag oxidálódott?

................................................................................................

Melyik anyag redukálódott?

....................................................................................................


................................................................................................

Melyik csoport okozta a molekula redukáló hatását?

................................................................................................

7. Add meg a következő anyagok félkonstitúciós, vagy konstitúciós

képletét!

hexán hexén

benzol

8. Hasonlítsd össze az alkánok és az alkének reakciókészségét! Vá-

laszodat indokold!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 80 –

9. Milyen szénhidrogénekhez hasonlít a benzol az összegképlete

alapján?

................................................................................................

10. Milyen szénhidrogénekhez hasonlít a benzol a kémiai tulajdonsá-

gai alapján? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Például a ………………………… nem színteleníti el, mint a

………………………… szénhidrogének.

2. kísérlet – Szénhidrogének reakciói (kísérletelemzés)



34. ábra


Három számozott kémcsőben –ismeretlen sorrendben– hexén, he-

xán, illetve benzol van. Mindhárom folyadékból egy keveset kém-

csövekben lévő brómos vízhez adagolunk. Összerázás után a 2. sor-

számú kémcsőben színtelen, kétfázisú rendszert kapunk, a másik

két kémcsőben a felső fázisban barna szín jelenik meg. Ezután az 1.

és a 3. sorszámú folyadékból egy keveset óraüvegre cseppentünk,

majd -elszívófülkében– meggyújtjuk a mintákat. Az 1. sorszámú fo-

lyadék világító, erősen kormozó lánggal ég, a 3. sorszámú folyadék

égése tökéletes.


– 81 –


1. Add meg a második kémcsőben lejátszódó reakció egyenletét!

................................................................................................

Add meg a reakció típusát!

................................................................................................

2. Miért lesz a felső fázis barna színű az 1. és a 3. kémcsőben?

................................................................................................

................................................................................................

3. Hasonlítsd össze az alkánok és a benzol égését!

................................................................................................

................................................................................................


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

5. Mi az addíció?

................................................................................................

6. Add meg a hexán tökéletes égésének reakcióegyenletét!

................................................................................................

................................................................................................


Egy ismeretlen, közönséges körülmények között cseppfolyós szén-

hidrogén 1,00 g-ját tiszta oxigéngázba fecskendezzük, majd meg-


– 82 –

gyújtjuk. A tökéletes égés után a gázelegy térfogatszázalékos össze-

tétele: 40,00% CO2, 46,67% H2O(gőz), 13,33% O2.

a) Írd fel a szénhidrogén égésének általános egyenletét!

b) Számítással határozd meg, melyik szénhidrogént égettük el (add

meg a nevét is)!

c) Mekkora térfogatú standard nyomású, 25,0 °C-os oxigéngázba

fecskendeztük az 1,00 g-os mintát?


– 83 –

A FORMIL-CSOPORT REDUKÁLÓ HATÁSA


1. Az oxovegyületek funkciós csoportja:

.............................................................................................

2. Milyen vegyületeket nevezünk aldehideknek?

.............................................................................................

3. Milyen vegyületeket nevezünk ketonoknak?

.............................................................................................

4. Hasonlítsd össze az aldehidek és a ketonok reakcióképességét!

.............................................................................................

A különbség oka az aldehidekben jelenlevő …………………………csoport.

Így az aldehidek erős ………………………….

1. kísérlet – Aceton vagy formalin azonosítása


műanyag tálca

3 db üres kémcső

kémcsőállvány

kémcsőfogó

borszeszégő

gyufa

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

aceton vagy formalin



Fehling I. és Fehling II. reagens


– 84 –


A tálcán levő kémcsőben egy folyadék van, ami vagy aceton, vagy

formalin. A tálcán található vegyszerek segítségével döntsd el, mi

van a kémcsőben! Döntésed indokold!

35. ábra


1. Add meg az aceton és a metanal félkonstitúciós képletét, és je-

löld a funkciós csoportokat!

Aceton Metanal

2. Melyik az aldehid a fentiek közül?

................................................................................................

E vegyületben a formil-csoport jelenléte………………………….-próbával

és………………………….-próbával is kimutatható.

3. A formaldehid ezüsttükörpróbájának egyenlete:

................................................................................................

A reakció során a formaldehid …………………………., és ………………………….

keletkezik.

Mi figyelhető meg a kémcső falán pozitív próba esetén?

................................................................................................


– 85 –

4. A formaldehid Fehling-próbájának egyenlete:

................................................................................................

A reakció során a formaldehid …………………………., és ………………………….

keletkezik.

Milyen színű csapadék keletkezik pozitív próba esetén?

................................................................................................

5. Felezd el a kémcső tartalmát! Hajtsd végre az ezüsttükörpróbát!

Írd le tapasztalataidat!

................................................................................................

Hajtsd végre a Fehling-próbát! Írd le tapasztalataidat!

................................................................................................

A kémcső tartalma:

................................................................................................

6. Mire használják a formalint?

................................................................................................

7. Mire használják az acetont?

................................................................................................

8. Írd fel a hangyasav félkonstitúciós képletét!

9. Milyen hasonlóságot mutat a hangyasav az aldehidekkel?

................................................................................................

Így a hangyasav a többi karbonsavtól eltérően …………………………. tu-

lajdonságú. Például adja az aldehidekre jellemző ………………………….-

próbát.


– 86 –

2. kísérlet – A hangyasav ezüsttükör-próbája


műanyag tálca

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

borszeszégő

gyufa

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

tömény hangyasavoldat




Végezzük el a hangyasav oldaton az ezüsttükör-próbát!

36. ábra



................................................................................................

A lejátszódó reakció egyenlete:

................................................................................................

Melyik anyag oxidálódott?

................................................................................................


................................................................................................


– 87 –

Melyik funkciós csoport okozza a molekula redukáló hatását?

................................................................................................

2. Hasonlítsd össze a formaldehid és a hangyasav ezüsttükör-

próbájakor kapott „ezüstöt”!

................................................................................................

................................................................................................


Formaldehidből és acetaldehidből álló elegy 15 grammja ammóniás

ezüst-nitrát oldatból 86,4 g ezüstöt választ le. Mi a tömegszázalékos

összetétele az aldehid-elegynek?


– 88 –

EZÜSTTÜKÖRPRÓBA


1. Mely anyagok adják az ezüsttükörpróbát?

............................................................................................

2. Milyen funkciós csoport jelenléte mutatható ki e vegyületekben?

............................................................................................

3. Az oxovegyületek melyik két csoportja különböztethető meg

egymástól az ezüsttükörpróba segítségével?

............................................................................................

4. Add meg a következő vegyületek félkonstitúciós képletét, vala-

mint a vegyületcsoport nevét, amelybe tartoznak! Jelöld a funkci-

ós csoportjaikat is!

Acetaldehid Aceton

Félkonstitúciós

képlet

Vegyületcsoport

neve


– 89 –

1. kísérlet – Az acetaldehid és az aceton ezüsttükörpró-

bája (kísérletelemzés)



37. ábra 38. ábra


A következő kísérletet végeztük el: az egyik kémcsőbe etanolt, a

másik kémcsőbe izopropil-alkoholt tettünk. Mindkét kémcsőbe olyan

felmelegített rézdrótot mártottunk, amelynek felületét előzőleg heví-

téssel oxidáltuk. Mindkét kémcsőben hasonló színváltozást tapaszta-

lunk. A reakció lejátszódása után mindkét terméket enyhén melegít-

ve ammónia és ezüst-nitrát oldatok elegyével reagáltattuk. Az egyik

esetben tapasztaltunk változást, a másikban nem.


1. Mit tapasztalunk, ha az alkoholokba hevített rézdrótot mártunk?

................................................................................................

................................................................................................


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. Az etanol ……………………-rendű alkohol, ezért belőle réz-oxid hatá-

sára …………………… keletkezett.


– 90 –

Az izopropil-alkohol ……………………-rendű alkohol, ezért belőle az oxi-

dáció során…………………… keletkezett.

Ezután mindkét kémcsőben ……………………-próbát végeztünk.

Az első kémcsőben az …………………… …………………… az ezüsttükörpró-

bát, mert …………………… hatású.

A második kémcsőben az …………………… …………………… az ezüsttükör-

próbát,mert a ketonok csak erélyes …………………… oxidálhatók.

Az ezüsttükörpróba egyenlete:

...............................................................................................

4. Add meg a szőlőcukor és a gyümölcscukor félkonstitúciós képle-

tét!

5. Hasonlítsd össze a két molekula szerkezetét!

...............................................................................................

...............................................................................................

6. Adja-e a szőlőcukor az ezüsttükör-próbát? Miért?

...............................................................................................

...............................................................................................


– 91 –

2. kísérlet – A szőlőcukor és a gyümölcscukor megkülön-

böztetése


műanyag tálca


ismeretlenekkel

4 db üres kémcső

kémcsőállvány, kémcsőfogó

borszeszégő

Bunsen-égő, gyufa

hőmérő

vízfürdő

10 cm3-es mérőhenger


védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

szőlőcukor

gyümölcscukor

brómos víz

desztillált víz




A tálcán lévő kémcsövekben szőlő-

cukor, illetve gyümölcscukor van. A

tálcán található vegyszerek és esz-

közök segítségével határozd meg,

hogy melyik kémcső mit tartal-

maz!


1. Hajtsd végre az ezüsttükör-próbát mindkét ismeretlen egy-egy

részletén! Jegyezd le tapasztalataidat!

1. kémcső: ...............................................................................

2. kémcső: ...............................................................................

2. Miért adta a fruktóz is az ezüsttükör-próbát?

................................................................................................

................................................................................................

39. ábra


– 92 –

3. Mi a szerepe ennek az átalakulásnak az élő szervezetekben?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

4. Oldd fel mindkét ismeretlen egy-egy részletét desztillált vízben,

majd mindkét kémcsőbe önts brómos vizet! Helyezzük a kémcsö-

veket 90°C-os vízfürdőbe! Jegyezd le tapasztalataidat!

1. kémcső: ...............................................................................

2. kémcső: ...............................................................................

5. Add meg a szőlőcukor és a brómos víz reakciójának egyenletét!

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


1. kémcső: ...............................................................................

2. kémcső: ................................................................................


Egy aceton-acetaldehid elegy 2,00 grammja 2,16 gramm ezüstöt

választ le az ezüsttükörpróba során. Határozd meg az elegy tömeg-

százalékos összetételét!


– 93 –

FEHLING-PRÓBA


1. Add meg a következő vegyületek félkonstitúciós képletét!

aceton formaldehid

2. Mi a formalin? Mire használják?

................................................................................................

................................................................................................

3. Hasonlítsd össze az aldehidek és a ketonok reakcióképességét!

................................................................................................

A különbség oka az aldehidekben jelenlevő ……………………-csoport.

Így az aldehidek erős ……………………

1. kísérlet – Aceton vagy formalin azonosítása


műanyag tálca

1 db kémcső az ismeretlennel

3 db üres kémcső

kémcsőállvány

kémcsőfogó

borszeszégő

gyufa

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

aceton vagy formalin





– 94 –


A tálcán levő kémcsőben egy folyadék van, ami vagy aceton, vagy

formalin. A tálcán található vegyszerek segítségével döntsd el, mi

van a kémcsőben! Döntésed indokold!

40. ábra


1. Milyen próbákkal különböztethetők meg az aldehidek és a keto-

nok? Add meg a lejátszódó reakciók egyenletét!

I. …………………………-próba: ...........................................................

Pozitív próba esetén a kémcső falán ………………………… figyelhető

meg.

II. …………………………-próba: ..........................................................

Pozitív próba esetén a kémcsőben ………………………… színű csapadék

figyelhető meg.

2. Felezd el a kémcső tartalmát, és végezd el mindkét próbát! Je-

gyezd le tapasztalataidat!

................................................................................................

................................................................................................

Azonosítsd a kémcső tartalmát:....................................................


– 95 –

3. Milyen anyagok csoportjába tartozik a szőlőcukor és a keményí-

tő?

................................................................................................

4. Mi keletkezik a keményítő savas hidrolízisekor?

................................................................................................

5. Írd fel a szőlőcukor

a) kémiai nevét: ........................................................................

b) nyílt és zárt szénláncú molekulájának képletét!

nyílt láncú zárt láncú

6. Mi a neve a molekulában található funkciós csoportoknak?

................................................................................................

2. kísérlet – Szőlőcukor, karbamid és keményítő azonosí-

tása


műanyag tálca

3 db sorszámozott óraüveg

6 db üres kémcső

kémcsőállvány, kémcsőfogó

borszeszégő vagy Bunsen-égő

gyufa

cseppentő

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

szőlőcukor

karbamid

keményítő

Lugol-oldat



– 96 –


Három számozott óraüvegen –ismeretlen

sorrendben– a következő fehér porok

vannak: szőlőcukor, karbamid, keményí-

tő. A tálcán található vegyszerek és esz-

közök segítségével azonosítsd a három

anyagot!


1. A szőlőcukor vizes oldata ………………………… hatású, mutatja az

…………………………-próbát és a …………………………-próbát is. A szőlő-

cukor vizes oldatában egyensúlyban van a háromféle izomer mo-

lekula: a gyűrűs szerkezetű és β alak, valamint a nyíltláncú mo-

lekula, amely adja az …………………………-próbát, így az egyensúly

eltolódik.

2. Redukáló hatású-e a keményítő? Válaszodat indokold!

................................................................................................

................................................................................................

3. Milyen reakciót használnak a keményítő kimutatására? Miért?

................................................................................................

4. Hajtsd végre a Fehling-próbát mindhárom ismeretlenen! Melyik

kémcső próbája volt pozitív?

................................................................................................

5. Tegyél mindhárom ismeretlenből keveset egy-egy kémcsőbe,

majd adj hozzá egy-két csepp Lugol-oldatot! Jegyezd le tapaszta-

lataidat!

................................................................................................

................................................................................................

41. ábra


– 97 –


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................


Két, a homológ sorban egymást követő, telített egyértékű aldehid

keverékének 2,08 g-ja 8,64 g ezüstöt választ le az ezüsttükörpróba

során. Melyik két aldehid és milyen összetételben alkotja az elegyet?


– 98 –

SZERVES ANYAGOK KÉMHATÁSA


1. Add meg a citromsav félkonstitúciós képletét!

2. Milyen funkciós csoportok vannak a molekulában?

................................................................................................

3. Add meg a nátrium-acetát képletét!

................................................................................................

4. Add meg a nátrium-acetát kristályrácsában a rácspontokban ta-

lálható részecskék nevét!

................................................................................................

5. Add meg a szőlőcukor félkonstitúciós képletét!

6. Milyen funkciós csoportokat tartalmaz a szőlőcukor molekulája?

................................................................................................


– 99 –

1. kísérlet – Citromsav, nátrium-acetát és szőlőcukor

azonosítása


műanyag tálca


ismeretlenekkel

3 db üres kémcső

kémcsőállvány

vegyszeres kanál

pH-papír

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

szilárd citromsav

szilárd nátrium-acetát

szilárd szőlőcukor

desztillált víz


Három sorszámozott kémcsőben –

ismeretlen sorrendben– a következő fe-

hér, szilárd anyagok találhatók: citrom-

sav (egy hidroxi-trikarbonsav), nátrium-

acetát, szőlőcukor. A tálcán lévő anya-

gok segítségével azonosítsd az edények

tartalmát!


1. A fenti anyagok közül melyek oldódnak vízben?

................................................................................................

2. Milyen a citromsav vizes oldatának kémhatása? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

3. Milyen a nátrium-acetát vizes oldatának kémhatása? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

42. ábra


– 100 –

4. Milyen a szőlőcukor vizes oldatának kémhatása? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

5. Oldd fel mindhárom ismeretlent vízben! Vizsgáld meg az oldatok

kémhatását pH-papírral! Mit tapasztalsz?

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................

7. Mely szerves anyagok csoportjába tartozó vegyületek vizes olda-

tának kémhatása savas?

................................................................................................

8. Milyen az alkoholok vizes oldatának kémhatása?

................................................................................................

9. Mi a közös a fenolban és az etanolban?

................................................................................................

10. Hasonlítsd össze az etanol és a fenol sav-bázikus tulajdonságait!

Válaszodat indokold!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 101 –

2. kísérlet – Etanol reakciója nátriummal (kísérletelem-

zés)




Nátriumdarabkát dobunk egy kémcső-

ben lévő etil-alkoholba.


1. Mit tapasztalsz? Add meg a lejátszódó reakció egyenletét!

................................................................................................

................................................................................................

2. A reakció befejeztével a kapott oldatot bepároljuk. A kémcsőben

kikristályosodott fehér, szilárd anyagot ezután desztillált vízben

oldjuk, és megvizsgáljuk az oldat kémhatását. Milyen anyagot

kaptunk?

................................................................................................

3. Miért oldódik vízben?

................................................................................................

4. Milyen az oldat kémhatása? Miért?

................................................................................................

................................................................................................


A vajsav (C4H8O2) egy egyértékű szerves sav, amely a kellemetlen

szaga mellett az izzadtság váladékának savasságát is okozza. Az 5,0

pH-jú –tegyük fel, hogy kizárólag a vajsavtól savas kémhatású– vá-

ladékban a vajsavmolekulák 60%-a van disszociált állapotban.

a) Mekkora a vajsav savállandója adott körülmények között?

b) Hány mg vajsavat tartalmazott 10 cm3 verejték?

43. ábra


– 102 –

SZÉNHIDRÁTOK


1. Milyen vegyületeket nevezünk diszacharidoknak?

.............................................................................................

2. Melyik kötést nevezzük glikozidkötésnek? Miért?

.............................................................................................

3. Írd le a következő diszacharidok „építőköveinek” nevét, és húzd

alá azokat, amelyekben a glikozidos hidroxilcsoport vesz részt a

glikozidos kötésben!

a) maltóz: .............................................................................

b) szacharóz: .........................................................................

4. Nevezd meg a következő diszacharidokat!

.................................. ................................


– 103 –

1. kísérlet – Diszacharidok ezüsttükörpróbája


műanyag tálca


ismeretlenekkel

2 db üres kémcső

kémcsőállvány

kémcsőfogó

borszeszégő

gyufa


védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

maltóz

szacharóz




A tálcán lévő kémcsövekben maltóz, illetve szacha-

róz van. A tálcán található vegyszerek és eszközök

segítségével határozd meg, hogy melyik kémcső mit

tartalmaz!


1. A ………………………… nem redukáló hatású, nem adja az

………………………… próbát.

Mivel mindkét monoszacharid a ………………………… csoportjával vesz

részt a glikozidkötés kialakításában, így mindkét anyagon az

…………………………-próbát elvégezve, csak a ………………………… hatására

fog ………………………… leválni a kémcső falán, mert annak marad

………………………… glikozidos hidroxil-csoportja.

44. ábra


– 104 –

Végezd el az ezüsttükör-próbát mindkét ismeretlennel! Jegyezd le

tapasztalataidat!

1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. Mit kell tenni a répacukor vizes oldatával, hogy az redukáló ha-

tást mutasson?

................................................................................................

................................................................................................

4. Írd fel a poliszacharidok általános képletét!

................................................................................................

5. Milyen kísérlettel mutatható ki a keményítő jelenléte?

................................................................................................

................................................................................................

6. Hogyan változik a fenti kísérlet eredménye melegítés, majd ismé-

telt lehűtés hatására? Mi a változás oka?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

7. Milyen kísérlettel lehet megkülönböztetni a répacukor és a szőlő-

cukor vizes oldatát? Miért?

................................................................................................

................................................................................................


– 105 –

2. kísérlet – Szénhidrátok azonosítása


műanyag tálca

6 db üres kémcső


ismeretlenekkel

kémcsőállvány

kémcsőfogó

cseppentő

borszeszégő

gyufa

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

glükózoldat

szacharóz-oldat

keményítőoldat

Lugol-oldat





Három számozott kémcsőben, isme-

retlen sorrendben három színtelen

folyadékot találsz. A tálcán levő esz-

közök és vegyszerek segítségével

azonosítsd mindhárom kémcső tar-

talmát, indokold a látottakat! A kém-

csövekben glükózoldat, keményítőol-

dat és szacharóz-oldat található.


1. Mindhárom ismeretlenből önts egy keveset egy-egy üres kém-

csőbe, majd adj egy-két csepp Lugol-oldatot mindegyik oldathoz!

Jegyezd le tapasztalataidat!

................................................................................................

................................................................................................

2. Melyik anyag azonosítható a tapasztalataid alapján? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

45. ábra


– 106 –

3. A másik két ismeretlenből önts egy keveset egy-egy üres kém-

csőbe! Végezd el a …………………………-próbát! Jegyezd le tapaszta-

lataidat!

A ………………………… kémcsőben az oldat melegítésekor

………………………… színű csapadék jelenik meg, ami jelzi az ismeretlen

………………………… hatását, így ez a kémcső tartalmazza a

…………………………oldatot.

4. Ha ugyanezen ismeretlen maradék részletén elvégezzük az

…………………………-próbát, akkor az anyag ………………………… hatását

a kémcső falán megjelenő ………………………… jelzi.


1. kémcső: ................................................................................

2. kémcső: ................................................................................

3. kémcső: ................................................................................


Hány tömegszázalékos az a szőlőcukoroldat, amelynek 40 g-ja 5,4 g

ezüstöt választott le az ezüsttükörpróba során?


– 107 –

FOGALOMTÁR

Addíció:

Olyan reakció, amelyben két vagy több anyag molekulája mellék-

termék képződése nélkül egyesül egymással.

Aktiválási energia:

Az az energiatöbblet, amelynek következtében a részecskék átala-

kulásra képes aktív állapotba jutnak.

Aldehid:

Olyan oxovegyület, amely molekuláiban az oxocsoport láncvégi

szénatomhoz kapcsolódik.

Alkének:

Olyan telítetlen szénhidrogének, amelyek molekulájában egy kettős

kötés található.

Alkinek:

Olyan telítetlen szénhidrogének, amelyek molekulájában egy hármas

kötés található.

Alkohol:

Olyan hidroxivegyület, amelyben a hidroxilcsoport telített szénatom-

hoz kapcsolódik.

Amfoter anyagok:

Olyan vegyületek, amelyek savként és bázisként is viselkedhetnek.

Anód:

Az az elektród, amelyen az oxidáció megy végbe.

Autoprotolízis:

Olyan folyamat, amelyben egy vegyület molekulái egymással sav-

bázis reakcióba lépnek.

Bázis (Brönstedt-féle definíció):

Proton felvételére képes anyag.

Csoport:

A molekula bizonyos szempontok szerint körülhatárolt része.


– 108 –

Diszacharid:

Olyan szénhidrát, amely hidrolízissel két monoszacharid molekulára

bontható.

Elektród:

Az elektrolit és a vele közvetlenül érintkező fémes vezető.

Elektrolit:

Ionvezető.

Elektrolízis:

Olyan kémiai reakció, amely elektromos áram hatására játszódik le.

Endoterm reakció:

Olyan reakció, amely hőelvonással jár.

Exoterm reakció:

Olyan reakció, amely hőfejlődéssel jár.

Faraday I. törvénye:

Az elektrolízis során az elektródokon leváló anyag tömege egyene-

sen arányos az elektrolizáló cellán áthaladt elektromos töltéssel.

Faraday II. törvénye:

Az elektrolizáló cellán áthaladt töltés és az elektródreakcióban részt-

vevő elektronok anyagmennyisége egyenesen arányos egymással.

Fenol:

Olyan hidroxivegyület, amelyben a hidroxilcsoport aromás gyűrű

tagját képező szénatomhoz kapcsolódik.

Glikozidkötés:

A monoszacharidrészeket összekötő éterkötés.

Hidrolízis:

Olyan kémiai folyamat, amely során a vízmolekula protont ad át a só

anionjának, vagy protont vesz fel a só kationjától.

Homológ sor:

Olyan azonos szerkezeti elemekből felépülő vegyületsorozat, mely-

ben a szomszédos tagok molekulái csak egy metiléncsoportban kü-

lönböznek egymástól.


– 109 –

Indikátor:

Olyan anyag, amely színével képes az oldat kémhatását jelezni.

Ionos kötés:

Az ellentétes töltésű ionok közötti elektrosztatikus vonzás.

Izoméria:

Az a jelenség, hogy egy adott összegképletnek többféle szerkezetű

molekula is megfelel.

Katalizátor:

Olyan anyagok, amelyek a kémiai reakció sebességét nagymérték-

ben képesek megnövelni, de a reakció végén változatlanul marad-

nak meg.

Katód:

Az az elektród, amelyen a redukció megy végbe.

Keton:

Olyan oxovegyület, amely molekuláiban az oxocsoport láncközi,

vagy gyűrű tagját képező szénatomhoz kapcsolódik.

Közömbösítés:

Savak és bázisok egymással való reakciója.

Le Chatelier-Braun-elv:

Egy dinamikus egyensúlyban levő kémiai rendszer megzavarásakor

annak a folyamatnak lesz nagyobb a sebessége, amely a zavaró ha-

tást csökkenteni igyekszik.

Lugol-oldat:

Kálium-jodidos jódoldat.

Lúgos kémhatás:

Ha az oldatban az egyensúlyi oxóniumion koncentrációja kisebb,

mint a hidroxidion koncentrációja.

Megfordítható kémiai folyamat:

Kétirányú reakció.


– 110 –

Monoszacharid:

Olyan szénhidrát, amely már nem bontható kisebb molekulájú szén-

hidrátokra.

Oldhatóság alapelve:

„A hasonló a hasonlóban oldódik”.

Oxidáció:

Elektronleadással járó folyamat.

Oxidáxiós szám:

Az anyagot alkotó „atomok” tényleges vagy névleges töltése.

pH:

OHlgpH 3

Polimerizáció:

Olyan reakció, amelyben egy telítetlen vegyület sok azonos moleku-

lája egyesül egymással melléktermék képződése nélkül.

Poliszacharid:

Olyan szénhidrát, amely hidrolízissel sok monoszacharid molekulára

bontható.

Reakcióhő:

Megadja, hogy mekkora hőváltozás kíséri a reakcióegyenlet által fel-

tüntetett minőségű és mennyiségű anyagok átalakulását.

Reakciósebesség:

Azt fejezi ki, hogy egységnyi térfogatban egységnyi idő alatt hány

mol alakul át a kiindulási anyagok valamelyikéből, vagy hány mol

keletkezik a termékek valamelyikéből.

Redoxi reakció:

Elektronátmenettel járó reakció.

Redukció:

Elektronfelvétellel járó folyamat.

Sav (Brönstedt-féle definíció):

Proton leadására képes anyag.


– 111 –

Savas kémhatás:

Ha az oldatban az egyensúlyi oxóniumion koncentrációja nagyobb,

mint a hidroxidion koncentrációja.

Sav-bázis reakció:

Protonátmenettel járó reakció.

Semleges kémhatás:

Ha az oldatban az egyensúlyi oxóniumion koncentrációja egyenlő a

hidroxidion koncentrációjával.

Szubsztitúció:

Olyan kémiai átalakulás, amelynek során a kiindulási anyag moleku-

láinak egyes atomjai, vagy atomcsoportjai más atomokra, vagy

atomcsoportokra cserélődnek ki melléktermék kilépése közben.

Telítetlen szerves vegyületek:

Olyan szerves vegyületek, amelyekben vannak olyan szénatomok,

amelyek többszörös kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz.

Telített szerves vegyületek:

Olyan szerves vegyületek, amelyekben a szénatomok csak egysze-

res kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz.

Tömeghatás törvénye:

Egyensúlyban a termékek megfelelő hatványon vett egyensúlyi kon-

centrációinak szorzata, osztva a kiindulási anyagok megfelelő hatvá-

nyon vett egyensúlyi koncentrációinak szorzatával, egy adott hő-

mérsékleten állandó érték.


– 112 –

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom

Berek László - Endrész Gyöngyi - Hobinka Ildikó - Maknics Gyula -

Nagy Mária - Várnagy Katalin - Villányi Attila (2008): Kémia feladat-

gyűjtemény a kétszintű érettségire. Budapest: Kemavill Bt.

Dr. Siposné Dr. Kedves Éva - Horváth Balázs - Péntek Lászlóné

(2009): Kémia 10, Szerves kémiai ismeretek. Szeged: Mozaik Kiadó.

Dr. Siposné Dr. Kedves Éva - Horváth Balázs - Péntek Lászlóné

(2013): Kémia 9. Általános és szervetlen kémia. Szeged: Mozaik Ki-

adó.

Villányi Attila (2009): Kémia a kétszintű érettségire. Budapest:

Kemavill Bt.

Villányi Attila (2000): Ötösöm lesz kémiából. Példatár. Budapest:

Műszaki Könyvkiadó.

Z. Orbán Erzsébet - Wajand Judit (2010): Kémia. Általános kémia a

középiskolák 9. évfolyama számára. Budapest: Nemzeti Tankönyv-

kiadó.

Z. Orbán Erzsébet (2010): Kémia. Általános kémia munkafüzet a

középiskolák 9. évfolyama számára. Budapest: Nemzeti Tankönyv-

kiadó.

Z. Orbán Erzsébet (2009): Kémia. Szerves kémia a középiskolák 10.

évfolyama számára. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Z. Orbán Erzsébet (2009): Kémia. Szerves kémia munkafüzet a kö-

zépiskolák 10. évfolyama számára. Budapest: Nemzeti Tankönyvki-

adó.

A képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://www.mozaweb.hu/mblite.php?cmd=open&bid=MS-

2620&page=88 (4. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-

Gyakorlati_szempontbol_fontos_halogenezett_szenhidrogenek-

100242 (5. ábra)


– 113 –

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/alta

lanos-kemia/kemiai-valtozas-kemiai-tulajdonsag/kiserletek-

joddal (6. ábra)

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldnn/utmut/eszkoz.htm

(7. ábra)

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elem

ei/Elemek/halogenidek06.htm (8. ábra)


2616U&page=150 (10. ábra)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Silver_nitrate_stains.jpg

(11. ábra)


A_reakciosebesseg_es_befolyasolasa-100620 (13. ábra)


Igy_tanuld_a_kemiat-100292 (14. ábra)


2616U&page=122 (15. és 16. ábra)


2616U&page=129 (17. ábra)

http://bor.network.hu/blog/bor_klub_hirei/napjaink-varazsszava-

a-glicerin (18. ábra)


2620&page=85 (19. ábra)


2620&page=85 (20. ábra)


2616U&page=63 (21. és 22. ábra)

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elem

ei/Elemek/aluminium06.htm (23. ábra)


2616U&page=134 (24. ábra)

http://www.semmelweis.museum.hu/muzeum/kiallitasok/gyogyit

as/index07.html (25. ábra)

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/b

romosviz_benzin_naoh (27. ábra)

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldnn/utmut/eszkoz.htm%20(7

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldnn/utmut/eszkoz.htm%20(7

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elemei/Elemek/halogenidek06.htm%20(8

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elemei/Elemek/halogenidek06.htm%20(8

http://www.mozaweb.hu/mblite.php?cmd=open&bid=MS-2616U&page=150


http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Silver_nitrate_stains.jpg

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9-A_reakciosebesseg_es_befolyasolasa-100620%20(13

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9-A_reakciosebesseg_es_befolyasolasa-100620%20(13

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_7-Igy_tanuld_a_kemiat-100292%20(14

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_7-Igy_tanuld_a_kemiat-100292%20(14





http://bor.network.hu/blog/bor_klub_hirei/napjaink-varazsszava-a-glicerin%20(18

http://bor.network.hu/blog/bor_klub_hirei/napjaink-varazsszava-a-glicerin%20(18

http://www.mozaweb.hu/mblite.php?cmd=open&bid=MS-2620&page=85






http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elemei/Elemek/aluminium06.htm%20(23

http://www.szasz.ch.bme.hu/elemek/szervetlenlabor/index_elemei/Elemek/aluminium06.htm%20(23



http://www.semmelweis.museum.hu/muzeum/kiallitasok/gyogyitas/index07.html%20(25

http://www.semmelweis.museum.hu/muzeum/kiallitasok/gyogyitas/index07.html%20(25

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/bromosviz_benzin_naoh

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/bromosviz_benzin_naoh


– 114 –

http://www.chemgeneration.com/hu/news/hangyasavval-a-jég-

ellen.html (28. ábra)


2616U&page=153 (29. ábra)

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/n

acl_elektrolizis (30. ábra)

http://www.kemavill.hu/index.php?ver=1&lnk_id=3&lnk=online-

bolt&id=2 (31. ábra)


2616U&page=114 (33. ábra)


2620&page=59 (34. ábra)


2620&page=98 (35. ábra)


Fontosabb_alkansavak-100254 (36. ábra)


2620&page=88 (37. és 38. ábra)


2620&page=160 (39. ábra)


2620&page=98 (40.ábra)


2616U&page=149 (41. ábra)


2620&page=115 (42. ábra)


2620&page=78 (43. ábra)


2620&page=166 (44. ábra)


2620&page=175 (45. ábra)

http://www.chemgeneration.com/hu/news/hangyasavval-a-jég-ellen.html%20(28

http://www.chemgeneration.com/hu/news/hangyasavval-a-jég-ellen.html%20(28



http://weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/nacl_elektrolizis%20(30

http://weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/nacl_elektrolizis%20(30

http://www.kemavill.hu/index.php?ver=1&lnk_id=3&lnk=online-bolt&id=2

http://www.kemavill.hu/index.php?ver=1&lnk_id=3&lnk=online-bolt&id=2







http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-Fontosabb_alkansavak-100254%20(36

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_10-Fontosabb_alkansavak-100254%20(36

















a természettudományos oktatás komplex megújítása a...

Documents