A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI,

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

Tartalom:• A tényezők szerepe a regionális gazdaságban• Természeti tényezők• Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke• Munkaerő mobilitása• A tényezők kapcsolatai, elérhetőség,

periferialitás

A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében

NÉPESSÉG

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

TŐKEÁLLOMÁNY

TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK

A régiók szakosodásának alapjai

• Abszolút előnyök (Smith)

• Komparatív előnyök (Ricardo)

• Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság)

• Kompetitív előnyök (Porter)

Mobil és immobil javak

• Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok

Transzferálható: térbeli, mozgatás

4-féle jószág:

• Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés

• Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra)

• Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek).

• Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).

A tényezők térbeli szűkösségének

alaptípusai:

• ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő),

• kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz),

• ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit),

• unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).

A régiók közti eltérések alapvető okai

• a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége

• a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága

• a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre

A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje

Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb.

Verseny a használati módok köztA föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díjaBefolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek,

éghajlat, topográfia, táj – megközelíthetőség (input/output piacok),

munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízsFöldhasználati alaptípusok versengése• kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban,

magas ár• nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék,

alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreációA bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb

bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye)A profitmax (MR MC) nem ad társadalmi optimumot

intervenció: engedélyek, támogatások, adók....

A megfizethető bérleti díj

Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül):

TC = F + a Q b

• F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans• (Q az 1 ha-ra eső hozam)

A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége:

= TR – TC - földhasználati ktg/ha == TR – TC – (1 ha föld bérleti díja )

= P Q – F - a Q b– bérleti díjP a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) • Átlagköltség: AC = TC/Q

= (F/Q) + a Q b-1

• Határköltség: MC = TC/Q = a b Q b-1

A bérleti díj gradiensA centrumtól

távolodva kisebb bérleti díj fizethető!

Területhasználati zónák:

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

• A legkevésbé mobilak• Részben térben helyhez kötöttek• Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők,

elszennyezhetők• Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)

– a felhasználással véglegesen elfogyasztott, – újrahasznosítható

• Megújuló erőforrások – korlátlanul újrahasznosítható – egy kritikus határig képesek regenerálódni

Fajtáik:Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás),

vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő

Ásványkincsek, energiahordozók• Egyenlőtlen térbeli

eloszlás• Kimerülő, részben

újrahasznosítható• Kitermelés költségei• Szállíthatóság

Fontossága: ipar,…

Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat • Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma• Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma• Turizmus – táj, klíma, vizek…• Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék,

domborzat

Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon

Termőföld• Szűkös erőforrás• Nem mobilizálható• Termőképesség, eltartóképesség eltérései• Termőtalaj pusztulása

Ország Termő-terület/ fő

(ha)

Ország Termő-terület /fó (ha)

Japán 0,04 Törökország 0,63

Hollandia 0,18 Dánia 0,64

Németország 0,21 Bulgária 0,67

Olaszország 0,28 Spanyolország 0,78

Ausztria 0,36 USA 1,54

Franciaország 0,51 Svédország 4,00

Lengyelország 0,60 Ausztrália 24,06

Magyarország 0,60

Talajtípus, aranykorona érték

Fosszilis energiahordozók

• Kimerülő, nem megújítható

• Kőolaj, földgáz

• Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)– (40 évre, 1700 mrd hordó)?

• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó

• Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!

A fosszilis energia – 70 évre?Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) 2001 2002 2003

Kína 2,5 Brazília 68 77 79

India 0,7 Kanada 109 120 127

Irán 12,3 Kína 165 169 169

Irak 15,2 Irán 183 167 190

Kuvait 13,3 Irak 128 105 68

Mexikó 1,8 Kuvait 102 92 110

Oroszország 8,2 Mexikó 167 169 179

Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria 100 89 107

Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia 163 158 154

USA 3,8 Oroszország 348 380 421

Venezuela 11,2 Szaúd-Arábia 434 417 475

Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. 109 108 99

USA 289 286 286

Venezuela 160 159 150

Egyéb országok 942 945 982

Világ összesen 142,7 Világ összesen 3467 3441 3596

Termelők

• OPEC (60 %) – 11 ország

• Nem OPEC • Eltérő kitermelési

költségek

Egyesült Arab Emirátusok

6%Kuvait

6%

Mexikó5%

Katar3%

Irak4%

Nigéria6%

Algéria4%

Kazahsztán3%

Líbia3%

Venezuela6% Irán

7%Norvégia

8%

Oroszország17%

Szaúd-Arábia22%

1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök

Kitermelés ktg-e, Lelőhely USD/hordó

Szibéria 12

Északi tenger 18-20

Perzsa öböl, Arab-félsziget 5-6

Indonézia, Irán, Nigéria 6-8

USA 10-15

Fogyasztás gyorsan nő

- Fejlettek

- Fejlődők

A magyar mezőgazdaság regionális adatai

• Észak-magyarország,

• Alföld

• Dél-Dunántúl

agrárjellege

GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra

Termelői

• Közlekedési

• Hírközlési

• Energetikai

• Környezetvédelmi

• Vízgazdálkodási

Szociális

• Lakásállomány

• Kommunális hálózatok

• Egészségügyi

• Oktatási, kulturális

• Települési intézményrendszer

• Környezeti

• Sportlétesítmények

• Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság

Elérhetőség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök

Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé

Magyarország: sugaras szerkezet

Közlekedési infrastruktúra

VASÚT

Gyorsforgalmi utak

Tőkejavak• A legmobilabb termelési tényező

Formái:• A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása:

közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI)

• A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész

szerzése– Hitelek, segélyek

A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése

Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....)

Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbef. eltérése:1, a fejlődéshez való hozzájárulás:

FDI – új technika, portfólióbef – ehhez pénzforrás2, Időhorizontbeli eltérés:

FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet3, Motiváció:

FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék)

4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják

portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainakA FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!

Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony!

Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét

FDI áramlás a világban

FDI Magyarországon

A fejlett ország

ok

1990,Mrd USD

(import)

1990, %

2005, Mrd USD

(import)

2005, %

EU 8,5 57,4 45,00 63,2

USA 3,94 27,8%

16,26 22,8

Japán 0,10 0,7 1,01 1,4

Egyéb 2,00 14,1 8,91 12,5

Összes fejlett ország

14,19 100,0 71,18 100,0

A fejlődő régiók

1990,Mrd USD

1990, %

2005, Mrd USD

2005, %

Afrika 0,58 15,7% 2,65 9,6%

Latin-Am 1,18 31,9% 9,37 34,0%

Ázsia 1,94 52,4% 15,55 56,4%

Egyéb 0,00 0,0% 0,00 0,0%

Össz. fejlődő 3,70 100,0% 27,57

100,0%

Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország

• Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl

• Visszaforgatott jövedelem

72,6

7,3 6,72,9 3,6 3,7 3,2

64,4

9,9 11,5

1,5 3,9 4,7 2,3

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Közép-Mo.

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Mo.

Észak-Alföld

Dél-Alföld

%

1994

2004

1994; Budapest; 67%

1994; Az ország többi része; 33%

2004; Budapest; 49%

2004; Az ország többi része; 51%

15,1%

31,4%33,8%33,9%37,8%33,7%

60,0%

94,1%

58,1%

-4,4%

-20,0%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

%

újra-bef tőke%

Technológia-transzfer• A technológia terjedése (diffúzió)• A technológia abszorpciója, adaptálása• Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik

országból a másikba történő átvitele)Fajtái:– Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…)– Működő tőke befektetésFormái:– Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –

technical assistance)

• A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport

A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?)• Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!

MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁSAz ember szerepe a gazdaságban:• Munkaerő• Fogyasztó• Terület (lakóhely) tulajdonosa

A munkaerő interregionális áramlása - okai:• Nem gazdasági:

– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy• Gazdasági:

– Munkanélküliség– Bérszínvonal eltérések– Vándormunka/ idénymunka– Munkakörülmények– Presztízs

Kit érint?• Magasan kvalifikáltak• Képzetlenek

Magasan kvalifikált munkaerő - okok

• Képzettség megszerzése (hazatér!)• Képzettség karbantartása, kutatómunka

(hazatér!)• Képzettség kihasználása

(munkakörülmények) - természetes jelenség!

• Bérkülönbségek miatt – agyelszívásA fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a

fejlett régiókban termel!

A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata

• Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban• Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés• Régión kívülről munkaerő beáramlás,

vendégmunkások– Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt

gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások

• Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra)

• Illegális munkavállalás

Regionális eltérések

Vállalat szempontja:• Munkaerő ára• Munkaerő képzettsége

Munkavállaló szempontja:• Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem• Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési

költségek• A bérek és megélhetési költségek eltérései

régiók közt

A megélhetési költségek területi különbségei

lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség)

A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők:

o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is)

o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság)

o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)

A bér- és jövedelemdifferenciák okai

• A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága– Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció)– Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége)– Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más

vállalkozástól elcsábítható)

• A munkaerő vándorlási hajlandósága– Migráció és ingázás eltérése– A migráció költségei és haszna – A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései– A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok

lehetőségei– A lakóközösség vonzereje

A migrációs folyamatok jellemzői• A migráció eredete és célpontja

– A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági

– Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai

• A migrációt akadályozó tényezők– Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi)– Költözés „költségei”– Kitaposott ösvény

• A migráns személy tulajdonságai– Életkor, életszakasz– Iskolázottság– foglalkozási státusz– Személyi, egyéni jellemzők

A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!

A költöző életkora

nő

férfi

költözők száma/1000 lakos

A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet)

• Elvándorlás periferikus régióból:– Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi

szociális kiadások, segély iránti igény– Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás

kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja

– Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás

– Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia)

– Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás

• Bevándorlás nagyvárosi centrumba– Növeli a célrégió termelési kapacitását– Növelheti a célrégió képzettségi szintjét– Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén

fejlettebb technológia is telepíthető– Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió

termékei számára– Növekedhet a munkanélküliségi ráta– Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás)– Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények

kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola)– Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció,

integrálódás lassú

A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió

Agrárfoglal-koztatottság

Magyarország2004

Régió Mezőgazd. Erdőgazd.

Ipar %

Építő-ip. %

Szolgál-tatás %

Összes %

Közép-Magyarország 1,4 17,2 7,7 73,7 100,0

Közép-Dunántúl 5,2 34,7 8,5 51,5 100,0

Nyugat-Dunántúl 5,2 33,2 7,7 53,9 100,0

Dél-Dunántúl 8,5 23,8 8,0 59,7 100,0

Észak-Magyarország 4,0 30,1 7,8 58,0 100,0

Észak-Alföld 7,6 25,1 8,2 59,1 100,0

Dél-Alföld 11,2 23,9 7,9 57,0 100,0

Ország összesen 5,3 24,9 7,9 61,9 100,0

Megye, régió

Az agrárfoglalkoztatás

részaránya*, %

Földellátottság**, ha/fő

(agrárfoglalk.)

Munkaerő-sűrűség***, fő/100

ha

1994 2003 1994 2003 1994 2003

Közép-Magyarország 3,0 1,6 11,7 20,5 8,6 4,9

Közép-Dunántúl 10,6 4,9 15,5 27,5 6,5 3,6

Nyugat-Dunántúl 9,2 4,8 18,2 31,6 5,5 3,2

Dél-Dunántúl 12,8 9,4 19,1 25,1 5,2 4,0

Észak-Magyarország 6,7 4,6 28,6 37,6 3,5 2,7

Észak-Alföld 13,3 7,9 21,0 30,0 4,8 3,3

Dél-Alföld 15,9 11,6 18,2 23,5 5,5 4,3

Ország összesen 8,9 5,5 18,7 27,3 5,4 3,7

A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE

Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik:

• autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma

• legközelebbi csomópontba való eljutás időigényeÖsszetett mutatók több (általában két) tényező együttes

hatását vizsgálják, ezek:• egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető

lehetőségek „értéke”• a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez

szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)

Elérhetőségi Index: (accessibility)az i. telephely „közelsége” az összes többi

helyszínhez/csomóponthoz)

Ai = j g(Wj) f(cij)

ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település• Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség• cij : az i. telephely és a j. település közti távolság,• g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási

függvény) –növekvő • f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság

leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő!

Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.

Elérhetőségi index példáiKét csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a

„gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri.– Példa: gazdasági potenciál :

EPi = j Wj /cij2

Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és

cij az i - j távolság.

• A „napi elérhetőség” mutatói

EPi = j Wj ha j-re cij cmax

Periferialitás két alapvető tényező:• a jelentős távolságok okozta

költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára)

• a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya

Standardizált periferialitási index (Copus) :

pi = 100 (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin )

EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus

Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek

Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra

Területi szerkezet változásai, Hoover-index

Hoover-index: H = ( i=1..nxi – fi ) / 2ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont)

értékeiből

fi = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből

( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )

ÚthálózatRégió

Országos közút, km Ebból: autópálya, autóút

Megoszlás abszolút eltérése, %

1990 2003 1990 2003 közút Autópálya, -út

Közép-Magyarország

2468 2606 140 1590,2% 15,1%

Közép-Dunántúl 4041 3938 137 151 0,7% 15,5%

Nyugat-Dunántúl 4669 4883 18 71 0,3% 6,1%

Dél-Dunántúl 4288 4366 18 53 0,1% 3,2%

Észak-Magyarország 4501 4764 20 130 0,5% 14,8%

Észak-Alföld 4865 4954 0 7 0,1% 1,1%

Dél-Alföld 4909 5025 16 61 0,0% 5,1%

Ország összesen 29741 30536 348 632

HOOVER-INDEX (1990-2003) 0,995% 30,403%