A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén

megtelepedett agathürszosz és szignünna

népcsoportoktól származhat: a „tijah”

(ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb

síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az

áradások.

gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami

1846 augusztus 27- én vette kezdetét.A szabályozás

eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136

km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat.

Hossz:962 kmVízhozam:820 m³/s

Vízgyűjtő terület:157 000 km²Forrás:Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna

Torkolat:Duna, Szerbia Országok:Ukrajna, Románia,

Magyarország,Szlovákia, Szerbia

A folyó esése a kilométerenként 6 cmA víz sebessége3- 5 km/ó között

A legmagyarabb folyó.

Jókai Mór szerint a Tisza a legmagyarabb folyó. Ez a jelző évszázadokig igaz is volt. Magyarország területén volt a forrásvidéke, s Magyarország

területén ömlött a Dunába.

Tisza Visonál (Ukrajna )

Fekete és a Fehér-Tisza összefolyása

Tisza Óbecsén

Tisza és a Bodrog

Tisza Kiskörénél

Zagyva és a Tisza torkolata Szolnoknál

Körös-torok Csongrádnál

 

Pontonhíd a Csongrád – Csépa átkelőnél.

AZ ÁTKELÉS FOLYAMATOSAN LEHETSÉGES, 7,5 tonna SÚLYKORLÁTOZÁS MELLETT, 5 km/h SEBESSÉGGEL!  KÉRJÜK

ÖNÖKET EZEK BETARTÁSÁRA A SZERKEZET MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN!

Tisza- Maros torkolat

Tisza Szegednél

Szőke Tisza.

E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e.

384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A hímek az utolsó

lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A

nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően

csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak

néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő

délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik.

Tiszavirágzás a Tiszán.

VÉGE