I

EGEIY CtOnCv

A IITOKZATOSCOMBVII,LAM

EGELY GYOR,GY

A TITOKZATOScfitugur,r,Au

MOSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST, 1988

Az illusaraci6kal k6szitetle:Urmai L6szl6

Leklorelta IVat 6 S6ndor,a tizikaludomany kandidatusa

O Egely Gydrgy, 1988

ISSN : 0236-9737ISBN: 963 10 7667 9ETO: 551.594

Tartalom

A gitmbvilbnr tulajdonsig.i lEMi lycn a7 rhk j r? l8Mckki r r lch( t cg l Sonrh!r l ldm? 24A ttl(ct[titl r !.krlo fuhdng 26Ftnyes rurr r gonrbvrlliinr konrl 1.5Hogyan kelclkchl r gonrbv'll"m? 40Eltiin6s csctrdc$n [s robbannssal 5ltHogyan mozog a gnmblilldm? 62Elekt.omos hatdK)k 76Mngneses hatdsok u0Csoportos megjelen6s ltlA gttmbvilldn szaga u3Biol6grai hat:isok 8lEnergiatartalom 84Meddig 6l a gtmbvilhn? 90

N6h6ny dolgor ntu neg leh€l Dr$/riiai 94Hol 6s mikor keletkezhet gitmbvilhm? 94

A gitnbvilldn kiiliinbitz5 lrrgyakkal val6 kijlcs,itnharisa l0l

Giimbvilldm €s UFO I 16

Eln€leli modellek l2oBels6 energiaforrAst felt€telez6 modellek 122

Onfenntart6 plazma modellek I22Aramgy'irimodellek l2lRadioaktiv bomhsi modellek 124SzupravezetS plazma modell 124Eleklromos vourisi modeu 125Kicser6l6ddsi kolcsonhat.tson alapql6 modellElekt.omosan tiiltbtt bubor€k modell 126

Knh5 energiaforrnsl felt6telez6 modellek 127A Kapica-modell 127Lass'i kisiil6si modell 129

Egy elk6pzelhel6 megoldns llCFu.csasegok,anomrli6k il{)A n€gy t6rdimenzi6s modell Il.1

M re$/iink, ha giimbrilliinol lrtMk? 116

Ut6v6 helyelt l19

1 2 5

Bevezet6s

Egy hires kinai tut6s. sen Kua, aki a Xl e'zadban 6ll lein egy

r Lr Sun Chu udvarmester hilza hidelen egy dbrrenesl6l meg_'drlodorr A ndqv ndppdl, srobaloi nyugalra levtj Lrs kamraban!a"rlo lcnv hpleri;ze'1 dmelv l. Kih az ablako. al es nagy v bqos-.dqol arasTlvd molqollar A7 udvarmesrer csaladlahanvall homloh mFnekul d paprrla u epulelbol, Terl a7l hnldk hoqvmrrilen lanqohbdn all De riulan megvurl er a leny 6s a hi7eovben maradl es senelen voll, vr\\ralerlek tslrevelleh hogyaTa-biakpapirok 6s a falak n6hany helyen kilyukadtak es megfeketed-rel. Fov laalNanvon lis lakhedenye\ allla^ Erustfog6ik mind meg_olvad6i es a oadlora iolvlak. de d 'ahk <Pre len mdradl A sToba'ban egy drega ac6lb6l k6sz0li. igen F mrn{ts6gij kard ls voll laiok'ban A kard reszben m€oolvadt. de a Iok 6psegben maradt

'

Sen Kua igy kommentAlla a liirl€netet:

I A leqldbb ember azt mondane. hoqy a ttjznek el6szor a lalkellene 6bqeinre 6s csak aa{ian a l6mel. De ebben az esetben atemek meiolvadtak. es a fardszek s€rtetlenek maradtak. T/meohalaoa- a mr luoasun^al l-qy szenl buddhrsta honyv monoialoq-y a sarhenylur tuzlenqerte vallolil. ha vlze'locsolnak ra mrqa halando ruzFl ollia a vr7 Ez vdl6s/tnuleg rgy rs van az ernben|eny csak a7r edhelr meg, aml dz embefi vllagban lortenrh DP a?emben vrldgon tul veqleien szaml mes vihgok is vannak vapnnem trl neh6z-e meg6rt€ni a v6qs6 igazsagokat a mi egvszerir'h6tkbznapi gondolarainkkal?'

Sen Kua problemnja ma is 616, 6s 6vtizdek 6ta foslalkoznak vetea kutat6k. Valamivel mr. titbbet iudunk a k€rd€sr6l. de igazi ittli,r6sr6l m6g nem besz6lhetiink.x Amil Sen Kua leirt. ?trt ma giimb-vill6mnak neveziik. Renlhag/6 j€lense s sitnbvillim, otya' tutai,donsdgsi yandrk, ameleket tdiig n€m sile.iilt m€s6ncni €s mare-malikailag l€ini. [g],tllalin a tulaidonstsai is kev6!s6 ismeret€sk

ez a kiiola ez€n szeretne vdltoztatni.Rendhagy6lesz a kcinyv tijbb szempontb6l. A tizikdban 6s 6ltah

ban a tudomdnyban az ismeretterjeszi6 €s a szakkttnlaek kitzn(ielent6s kiilitnbs6s van. Egy gitmbvillrmr6l sz6l'5 konyv azonbrnsz6lhat a nagykitatnsdgnek 6s a szak€mb€rnek esyszerre. mivele(iila jelens€gr6l m6g keveset tldunk.

El6szttr Ansztotel6sz emliti a meteorol6giAr6l s2616 munknjnbanezt a jelenseget (az i. e. 4. sz.izadban), de n6h:iny leirds fennmaradta r6maiakt6l is. Ezutiin Eur6pebad csak egy XVl. sztzadi angolkr6nikdban jelenik meg [jra a tnzes gitmb leirdsa.

Magyarul el6szijr Mikes Kelemen ira gdmbvilldmr6l egy rodost6ilev€lr6szletben. t724. dec. 22-An:

L Vall|on elhinn6*-6 azt nalunk. hogy micsoda melegek Fmak imost. de krvelt meleg es6k.6s sok mennyditrgAsek? Kend legaliibbhrgy|e el: merl nem hazudok. Nydrba. sem hallunk nagyobb.se lobb mennydorgesekel. mind mosli de a der6k al|apot. hogygen ritken esrk iti le a mennyk6. Tudom, hogy sokl6le es csude-lalos erei6l hallotla kend a mennyk6nek: de talan csudataiosabbatnem hallott kend. mrnl amelyer dn olvastam. lvlikor eszembe JUt,minden*or nevelnem kell: nevessen kend is R6miLban eqv ffancEhdver amrkor egyszpi nagy rnennyddrgesek volrdr. dszraiial lFvena lelesdg6vel. 6s az ablakok, hogy nyitva voltak, a mennyk6 aital-megyen a hrizban - kikrmegrted, desemmrkartnem tett -. amrkorpedig allalment a hezon. a kovehe meleqsogel 6lzet1. iaLatla klkend. hol? - es mrnlhogy asztalnal volt. nem lehetett a szoknyaal6 lennr a kezit. de aszlal utAn maga rs elfakad nevelve ralta. amFd6n 6szreveszi, hogy a mennyk6 megpelzselle. Gondoid el6desnen6m. hoi kereskedett? es ki ne nevehd eztel?

* Atuknak- ak* kNdncsak a r;mrban mesjerem szzkr.dabmra. a kolert.7nkony!eker. skkele. at{nl k

Szrah:nov.I P' F'zceekaja pr&'la sarovo, nolnyr M6zkva. Abm'znrt. 1979.McNall..l. R. J.. P.el'm'nary Repon on Ball t'ghrn'ng. Oar R'dAe Nai Rcpon3933 (1966)l Arabadj,. w I loumal oJ Ceophys. ResJ1.,64s5 (l97h). Bmnd.vKugelbhrz. Hem Omd verlag. Hlmburg t921. Keul. A C : Naiu$sens.hrhei.0& 134 (1931). Eg€ly Cy.. Hunsanan Ball Lrsitn'ns Ob:e.vahons KFKI repon.t 9a7 -10 /D

8

A beszdmol6 hitelesnek vehet6. mert egyr€szt ludjuk. hogy MikesKelemen kapcsolatbad volt francia diplomaHkkal (egy darabiSRek6czival egyntt Franciaorszigban 6k). mesr€szl hasonl6 €seietmdshol is megtdrt6ntek.

A gitmbvillin tahn a legrnkdbb term6szeti jelens€8 a fitlddn.6s gyakran bizan tulajdonsdgair6l szemolnak be ek, akik meg-figyeltik. A termdszetben 616 6s dolsoz6 emberek eemdra nemismcferlen ez a jelens6g. hazdnk esyes t:ijain ..mala6 m€nkii .-.k6borvilhm vagy ,.k6borl6 m€nykfi . ,,hideg mennykij' n6venrsme.ik. Oldh Andor n6pi id6inrnsi tregfiSyel€sekel lartalmz6gv(item€nyEben liibb leires is szerepel:

I -.A k6m6nyen rs beszalad. Egyei kavarcdLk az 6pulel falar kijzl6s krmegy. Nem veszelyes, az emberl meg sem dlr. csak az ablakolbecsapia. .,Azalalonkeresziolkasbablikel.aszlakkoregysarok-n6l meg6ll. bemegy a fbldbe Vot. akr vegrg a ldny6d leverle a lalrulazt egy sarkon kiment A k6borl6 m6nykrj dgy ult le. hogy fell€gn6lkrll egyszercsak egy nagy vrl16m1:is ..A hdeg mennyk6 az csakl6r-ziz. de nem gyLjll. (Az d6 a qazda mrndenuil [4ez6gazdasaglKiaclo, Budapesl, 1986.)

A tenti id€z€tb,5l is ldtszik. de a statiszlika is azt mutalja. hogy asirmbvilldm rilka 6s ;llaleban vesz€lytelen jelenscg. A sz6munkramrr nregszokott vilhmok minden 6vben j6val nagyobb anyagi kdro-tat €s titbb s€ritl6st is okoznak.

Mest€rsdg€sen tneg sohasen sikeiiill el6illitlni pedig komolycr6feszi(6sek t6n€rt€k miir erre. A szerencse. amely oly sokvorsegit€tt€ mrir a kutat6kat. itt nem seAitefi. m€gvdletleniil sem kelelkczetr gttmbvilhm. Mivel iey csak a megtigycl€sekre lehet hagyar-kozni, nagJion tontos, ho$/ min6l titbb eselel r€szlet€sen meg-ismeriiink.

A gdmbvill6m tulajdonsngait nagyon sokan pr6bilt'1k mesmagya'ftizni. de z er6feeit6sek eddig mind kuda.ol vallottak- EnnekelsSsorban az z oka. hogy nem allt a kutat6k rendelkezes6.e ele-gend6 megfigyel6si anyas. nem ismertel a gombvill6m mindenrolajdons6gat. Eddig kb.3000 irot megrigyel6 tumen, melyek alilis sztmos oNzi8ib6l s/dlt€k itssze.

A SzovFtunbban kb 1500eserer imk le. ebb6lkb. 200kerulr k6zlav. A h,re'

amenla degfieyel€s nagy robbsg':r z anen* iirt(atas hivotal,a NASA gyqtone

osze. dc ebb6l csak hao,ic eserlei.ie$ kozo,ret Hollandl,ban 250 mesngyelan

sydjri'tt iiss a neteo.oltsia mgilar majdnem esy 6w;zad alameglicyelds 'sme.et s, a XvL ziadr6l lezdve .apjainlos. sz6zadunk hneas 6ve,benWalt.r Brandt ';met kut attt :zorsa lmas munk;vd212 sdnbv,llrm mesfsyeldi vilogabn d*e eg&z EuoDa teruletdr6l. A *oraben nFisclklcld6l m'nresy 600 atltl.sron ki,;s 115-6r tadot eEc m€sbizbat'jnal ahhc. t'osy a synjGm6nyabcnrdeldesen Nneie$e. Ezenkirl n;g ksbb gyileBenyek $ l€teznet. pl Au:zr'tb.n 64 megfigyeEs idak le. de xn€retes ftheny tucar Oldoftzagt6l €s Fnrcn

A megfigti el6seket csak egy m&on l€helett gytiteni: a tdmeg-kommunik6ci6s eskitzttk is6nybev€teldvel. A Szovjetuni6ban pl.a ,,Nauka i Zsizny ' 6s a ,,Prioda" foly6iratok, valamint a ,,DokladiAkademii Nauk c. lbly6irat kijzol gyakran cikkekel ds talhiv'iK)kat, Ausztrirban hirdeldsek k6zz;Gtel6!el gydjtatl€k a lenrisokal,az USA-ban pedig miiszaki v6gzettsdSii embercklitl kdrlitilcksegits6g6vel, de kiilitnbitzS foly6iratokban elhely€zelt f€lhivdsok-kal is .

Mag/atuEzigon a L6zirat l€ziristig 3EO negfrS/cl6s gyfilt iiwe,ditntSen ebb6l az 6vszr'zadb6l. Ez a megfigyelesi anyag lesz a kitnyv

A magyarorsz6gi megfigyel6sek 10bbs6g6t a napi sajt6, az rtjsigoksegits€g€vel sikeriilt itsszeg}{jtenen. 1986-ban titbb fjstsbd ismegjelentek cikkeim, amelyekben a sitmbvilldm legiellem6bb rulaidonsdgait inam le-

K6t ok miatt kezdtem el a gyfijt€st. Egyr6szt a kiilftildi eserleintsok gyakran hianyosak, nem tanalmenak minden .aszletet.6s a hi6nlz6 inform6ci6kat nem lehet a sremtanfkt6l beszerezni.Mesr€szt a megfigyel€s hely6t nem mindig lehet t€rk6peken meg-Ial6lni, igy a keletkez;ss€l kapcsolatos ldnyeges geofizikai k€rd€se-ket nem lehetett megvrlaszolni.

Az ijsagcikkekben nem r6szleteztem a jelens€g minden jelles-zetess€gdt, nencsak terjedelrni okokbol. hanem ar€n is, men igya bekiildittt leirasokrAl mar addott egy vilosatdsi, sdr6si lehet6-s€9. Bizonyos r€szletekr6l ugyanis csak u a megfieyel6 szdmolhatottbe. aki j6l megnezle a gitmbviudmot- A megfisyelEsek be6rkez6seutrn gyakran kellett egy-egy apr6signak tin,5 dologra iik6.deni...keresztk€rddseket" feltenni.

Egy lev€lir6 negfigyel€se szerint titbbszitr is f6nygitmb jelentmeg el6tte a mez6!, meleg, oapc id6ben. s leperzselte a fiivet.A k6rd6sek nyomdn kidedlt, hogy u eset t6reaes teriiletetr tttrt6trt.igy val6szinfibb, hogy azt metinszivirgiis 6s itngFlladiis ok@ta,ami ilyen helyeken n6ha €l6fordul.

l0

Ha a k6.d€sekre adott vnlaszok bircnytalamk vagy ellentmon-dnsosak voltak, akkor a leirrsokat semmilyen formeban nem leh€tettfelhaszn6lni.

Azokat a megligyel6sekel is ki kellett selEtezni, amelyekben azeset ugyan gyakran el6tordul6, szokvrnyos elem€ket tartalmazo(de a megfigyel6s mrsodkezb,Sl szermazott. 6s az esemdny helye,ideie ismeretlen maradl. Pl- egy m6mttk. egyeiemi docens mondtael a kdvetkez6 tiirt6nelel i

LTevoli rsmer6sorrmel. egy tanarral lordull el6. hogy tanil6skozben egy nyafi vhar alatl beptl az osztalybrenrbe egy irizgomba nyltott ablakon. Korbement a lanlerrnen. s amLkor ismer6s6mkozel6be 6rt. O beledobla a zseb6ratal a gombbe A gomb azonnalfelrobbanl. az 6ra pedg megolvacll

Azok a megfigyel6$k se6 leriilhettek be a gy(jtem6nybe. ame-lyekben tevoli€s minditssrc n6bnny mdsodpe@s jelens€get inak b.ezt ugyanis kitnnyri itsvcldvcszteni mds. f6nyhatdsel jrr6 esem6Dy-nyel Term6szelesen ki kellctt hagyni azokat a leiresokat is. aholmag:it a gitmhvillimol n.m |tttdk, bAr ek6fz€lhet6, hogy e it6ltescnrinvt sitmbvill:id oldura. P6ldakent id6zek riividen egy ilyen

L Za aiov.i lele ha adlam 1985 nYaran Fl megrakolt 1500-as Ladakocsval. amrkor hrrtelen duranasi hallotlam a kocsr al6l A kocslmeoemelkedell. es sz nle alrepuli az uttesl masrk oldalara. algtudlam a menelrriinyl tarlanr Azonnal megaltam. mindenl meg'n6ztern. az autot. az trlal. de nem laldltam semm( Amrnl haza'6rlem. a szewzbe vrllenr a kocsl. ahol dszrevellek. hogy az egvlkkerdklarcsa k csri rneg van nyomodva.

Majdnem sz6z esetleir6st kellert kiszimi azert, men nem tartalmazlak elegend6 6rtakelhet6 informeci6t. Ezen beliil tucatsztmakadtak olyan leirnsok, m€lyekben .y6ri vihar idej€n egy f6nyl6giimb berijppeot az ablakon. katrbement €s kivrllt a h€lyis6gb6l.Akkor viszont mer bek€rnlt a gynjtem6nybe u eset, ha megadtrka gitmb szin€t, m€ret6t, sebess6g€t. prlynjdnak magasseaiit, ireny6t,s leinak a bere'dez€si tdrgyakkal val6 esetleges ktilqsiinhateset.

Persze ennek ellen6r€ elk6pzelhet6. hogy m€g az elfogadofl eet-leiresban is tahlhat6k mesfisyel6si pontatlansngok, hibik- vimnta legegyszertbb 6s egyben lesfontosabb tulajdonsdgokat kit'nyfi

l l

megfigyelni 6s m€gjegy€zni. Azl. hosy a gitmbvilldin m€&ielen6sekorzrvatar vou-e vagy siitiitt a nap, nem nehez elddnreni. Harcnl6anegyverfi megit6lni a jelenseg szin6t vagy a mozges iritny6t- Term6-szetesen lehetnek t6ved6sek a nagysng megit6l6s6rdl, 6s n6h6nymdsodperces bizonytal&siig el6fordulhat az €lettartam meghatiro-znsakor. De nem val6szinn, hogy egy k€r mitsodpercig rart6 jet€ns6get k6t percre becs a megfigy€16. Mivel ritka 6s ijcsztS. de esyben s6p letvdny is. sokiig megmarad azoknak az cml6kezet6be..akik valaha is httnk, igy 6v.izdek m'ilva is el6s j6t le tudjnk imi.Ez az emberi mem6ria egyik turcsa, de szemunk.a hasznos tulaidons.iga. A megfisyel€sek hibdit ki leher kiisitbiilni. m;ghoze dsy.

' hogy sok-sok negfigyel6si ijsszegyfijtnnk, elemziink. dsszehasntilunk. Igy mrr ki tudjuk rakni azr a mozaikor, ami a tulajdons6Sairajellemz6 k6pet adja. L6nyeges, hosy clt€r6 hclyelen 6s id6ponlok-ban n€gfrgyell escm6nyekn6l n6ha s6r6l sz'6rr negeS/cz6 lci.d$ksziilelnek, pedig ezek az emberek sose6 ralilkoztak. €s nem befo,lydsolhattak egynest.

Mini mindetr ritka 6s bizar| jelens68n6l. a tud.Ssok egJ/ r6sze ter-m€szetesen szkeptikus. Neugebauer Tibor. e ELTE egykori fizika-protesszora irja egy. a giimbvilhmlil sztl6 cik*6ben: .,Ismeretespl. u a tragikomikus eset, hogy a Francia Akad€mia egy hatero-zatdban lehelerlenn€kjelentette ki, ho8y e 6gb6l ftitvek (neteoritok)hulljanak. Ugyancsak ez az akad6mia matr6zbabonenak tanona az6rinspolip l6t6t. Pedig ma mer nagyon j6l tudjuk, hosy mereorirokis vannak 6s 6nrispoUp is tenylegvan. Knlitnben n6g igen sok peldSrlehehe felhozni u ilyen esetekre.Itt m6g csak ut a hihererlen p6ldiitszereln6nk megemliteni. hogy a ndlt 6vben egy Berger nevt svijcilil16mkulat6 egy el6kel6 szaklapban egyszer(en elvitatra a gitmbvil16m l6t€t, mivel neki m€8 nem volt szerencs€je gdmbvillemorllitni. De h:il egyaltaleban nem ismerte 6 minr sakember az errevonatkoz6 teriedelmes irodalmat? (Fizikai Szemle.)

L6nyeges von6s a gitmbvilhmmal kapcsolatos negfisyelesekben,hogy n6ha a kitmyezet kiilitnbaiz6 targyain jelleszetes, mis n6don,mesl€rsdg€s€tr el6 nen 6[athal6 n]ono]at tugr, pl. vdlyogfalar vagyabhknveset kinir.

N6h:iny felv6teler is megmaradt i ielens6s k€pe. Kb. ti-tieflittolyan f€nyk6p van, amelyen l6tszik a giimb vaey ellipszoid ahknjelens€g vag/ hosszn expozici6 eser€n (diszakai felv6telekn6t, s,itt6th6n6rrel) a eitmbvillrm jellegzet€s ..k6borl6

' moza6sa, amint f6nyescsikot hagy maga utin a k6pen.

A borit6n l6that5 felvdrelt ord6dy G6za budapesti m6mitt k€szi-tetle. aki tiibb mint hanninc 6ve f6nyk6pez vil,nokat. Nydri zivataridejan kirakja a g6p6i az ablakba egy duv,tnyra,6s kis blend€t nyiwaperceken ,t exponril. A borit6n bemulatott felv6teled k€l aitmb-villdm mozgdsa ldthat6. €gyik a k6p elSt€r6ben. a mdsik messrebb,egy magas €pnlet tv-antenneja kitiil. L6that6, hogy a kontirok6lesek. a h&ak ablakaibl kisfr6d6 fdnyek nem hjznak csikot,lehrl a g6p n€m mozdult el. A k6p el6ter6t, u 6pitkez6si l'llvitnyokalmegvihgit6 ldmpnkat az el6ltiik lev6 he?ak takarjik. igy csillos,tssem okozhatta aielens€get. A negalivon keletkez6 karcol.is teljes€nm6s nyonol hagy, 6s mindk6t nyom e in€$ fel€tt nagy magassng-ban van. igy j6rmriivek lrmpri sem okozhattiik a k6pen I'itbat6 r€ny-csikokat. Mindezt 3zn kcll megemliteni. mert duna hamisilvAnyok6s ehontott felvetelek is megjelentek mAr giimbvilldnr6l k6sznltf6nyk6pk6nt. Ennek r6leg u a masas p€ujutalom volt u oka.amelyel a n6met m6makegylet tiizotr ki. A bedrkez5 sok hamisit-vdny miatl azut6n a p:ilyl?atot visszavontrk, brrel6re leheten volnarudni, hogy ez lesz az crcdm6ny.

Fttlmeriilhet a k6rdas : lehels6ges, hogy csak dsszesen n6h6.y ezeralltrlommal fordult elit cz r jelens6g a vilrson? Mindiissze n6hnnys/iz esea Iett volna Magy.rosztgon?

Git.nbvillSnok t€imasrclesetr j6val litbbs,iir kelet*€zn€k, minr{hrnr megfigycl6sl lcimak, 6s amint 16ttuk, a megismen esteknekis csak egy r6sze kernl be a gyfjtem6nybe.

A gitmbvillemok egy r€sz6r dgyanis nem is l,itja senki- Ha nincsa kijmy€ken lakott t€lepnlds, ninc! is, aki 6szrevenn€, ha valamirdnanik. Az emiatt ad6d6 veszte$ger kb. 70-80 %-ra lehet be-csiilni. Ezt az is Inulatja. ho$/ e8y'egy adott tijegys6go€l a sft(nlakott telepiileseken tdbb a Sitmbvillim mcgtigyel6s, mint a ritkenlakott helyeken- Pl. Budapestr6l j6va1 titbb me8figyel€s €rkqett,mint a hasonl6 dombozatf Szente.dre k6rnv€k6r6l. De a lakottlebpnbseken sem ldtoak mindent, men vihar idejan fed6l aleh't6dnak az emberek. Ez djabb. durvdn 50 %-os vesaes6get okoz. Nemvdlellen. hogy a megfi$/el€sek tiibbs€g€nal a gdmbvillrm bemegya helyis6gbe, 6s akkor veszik 6szre. Vihar eset€r a l666volsrgaknr 100 n ald is esttkkenhet. Ez'ov6bbi kb.20 %-os vevtes6setFlcnt. U,abb vevtesiglorra!. ha a jclensdg ejszala lordul eld. deszerencs6re ez 5 - l0 % -nAI nem nagyobb, men a gijmbvilldmok f6lesa nagyobb zivatarok idejan jelentkeznek. amelyek leggyakrabbana d€luuni 6nikban keletkeznek.

t 3

Az objektiv t6nyez6kitn kiviil emben t€nyez5k miatt is elv€szsok megngyel6s. Kevesen tudjrk, hosy mit htnak, 6s a megfigyel6sthovd kiildjek el. Az 1986-87 ben mesielenr kiilitnbbz6 cikkek 6sfelhivnsok kb. 3 milli6 emben 6rhettek el, tehel6ak a feln,5tt lakcs6g fel6t. Ez djabb vesztes€get jelent. Nehez megbecsiilni. hosy afelhiv6sk hatasara h6nyan vehsmltal azok kitziil, akik mir lriiikezt a jelenseget. De mindenesetrc sokatmondd. hogy pl. a N€p-szabads6g els6 felhivasa uten 130 mesfisyel6s 6rkcz€tt be. mig amdsodik felhivrs ut6r rijabb 50.

lgy az ihszes el6bbi ok miatt a megtitrt6nt escmc<nyck lcgfeljebbl-2 %-nt sikerilt ikszegy'jjteni. Az el6ss€ szird 6s csndcs 1986 os6vben nintegy hdsz gitmbvilldm-megrigyel6s 6rkc2.1t bc isy ama$/rr giimbvilim-elSfordulirol szdma l€grlibb c2cr 6s k6iczertiiz6 iehei6 6venle.

Van m6g egy olyan t€nyez6, amil nem is leber br.sl6ssel meg-6llapitani, m6gpedig z, hoay h6nyan ncm men6k lei.ni szokadantapasztalataikat. men nem mindenki aka.ja, tudj. va8y mcri velhhia nyilvSnossrigot. Ez1 a dolgot 6s a gdmblillim n€heny furcsasdgalis illusztrnlia a kitvetkez6 levdlreszlel:

a ..1964. decembet 21-22-6n, azaz karacsony elOn nehany nappal6ltam 6s tapaszlallam a gombvilbmJelens6gel. A karacsony el6t0napokban h6es6s volt. 6s kimentiink a kisbnyommai az ulcerahaval s6pdrnr, alkonyanajban. kb. n€gy 6t6ra kdrnl. Az ulc6n 6gteka vrllanyok, de annyira nem volt m6g sd16t. hogy n6gy-dl h6z hosz-szat ne lehetett volna el|alnr. BorLls id6szak volt, szAlling6zott megd h6. A krsbnvom hdrom as lal ave\ voll rkkol

Arra lettem fqyelmes a h6siipr6s kijzben. hogy mrntha tavoli6gzeng6sl hailanek. N6hdny perc mLiiva odaert hozzdnk egy d6sasszony. aki kannaban tejet vitt. MegdLlll velem besz6lgetnr. A nenitdvozesa ulen nem sok id6re afta lettem Jigyelmes, hogy a kozelbenlev6 transrormitor tetei6n l6nyes, gdmbszerti (,10-50 cm 6l-m6rtii0) valami k6pz6diitt. A gdmbszerij valamr gen lassan lbtta tdld fele. es kbzben a lranszformiilort lart6 vasalivdLny szrkdkatsz6rl. Mrkor a f6nyes gdmbszedi valami le6rt a fdldre. gyorsulnlkezdetl. 6s tobbszor iranyt valtoztatott. A lranszformdlortol harcmn6gy m6terre lev6 jarden der6kszt8ben eltordull.6s al6rdavonal6-val perhuzamosan az uican lev6 vasbol k6szijll nyom6kil rdnydbahaladl. A kulai szabalyosan megkeriille. 6s rsmei der6kszbgbenrrenf vatoztalva lel6m es a ksldnyom tel€ haladt. Lalvan. hogy agyermekem Jel6 la( a f6nyes g6mb. szaladtam a kishny lele. ne-hogy megijedjen t6le. En akkor ot-hat m6lerre vollam a krslrLnyt6l.de a f6nyes gdmb hamarabb oda6d,6s l6rb€ment a kisl{nyon is.

I.l

Ez a gijmbv len egy tdvoli l€li zivatar altalnival egy t@fomiitontlkeletkse(. Kdrb€jin egy ldslinyt, kinlijtie egy fldni kedb6l a tmat

Ekkor teljesen ieh6rnek lattam a kishnyt. Megjeqrzem. hogyvrragoskeA l.abal es bordd meleqitonadrag vort ratta megrs ugyrafiam hogy teher ra,la minden A finyes qomb melertem etsuhant.es en lelkaptam a kisldnyomat. Arnikor a gyer€ket felemettem, ahalam mbgilll s,lottast hatlondn. Gvorsan megtordulam, es azllatlam hogy az d6s reni. aLrvet et6Tbteq besze,geflerr. haromha77al odebb all. es,epul a teleslanna. mnlhd etdobta votncA lenyes gbmbekkoffa m6r egy sarki hr1un6t ismet iranfvaloztaivaelt0nt.

MegrndLllarn a nenr le'e. horber m€gqerde,lem d tanyomlolhoqy nem lorlerl-e valam bata Monora. hoqy a fenypc.hF 1prrrantott. csak megsrmogalort. l\,{ikor az id6s n6nihez 6rtunk. meg-k6rdeztem. mi a bata. miert srkottofl. Etmondra. hogy kiihiine;kez6b6l a lejeskannat az a f6nyes gbmbszer{ vataril Azt rs et-mondta. hogy amikor herom h6znyira {]OO,12O m6lemyrre) mentt6lem. afia lcn I'qVeme:. hogy a heta mogbn vabmr nagv,ery vdnmed raHd a sajalirrydhbl epp uqy. minr aapsureses roooen )rokldPar pillanat mulva azl liilia, hogy a kslanyom marvanyszerri reher-segben tagyog. Lata, hogy lelkaplam a gyerekei. es akkor utotleki a kez6b6l valamr a reteskanner Mrkor az ulest 6rezte. mer 6met-lelte is elhaladt a lenyes gbnb A teteskanna hat-h6t meterre reputrel a nenit6l

J6 par h6l elleltevel az rd6s nenr meqdttitotr az ulcijLn Etmondla.hogy mikor hazament. elbeszelle a hiotakat a i6rtenek. Az m6r-gesen lelarnaola hogy tlven doroohrd rchoqv besletjen masohel6tl. Szdgyen az egy csalSdra nezve. ha ityen eszetOsdotgokdlmeg keptelensegrdl besz6l valaki. [,4pc hd latrai rs vd arr et hptlfeleiteni. ne besz6lr r6la

'

Nem v6lellen. hogji n€hrny n6ltelen lev6l is bedrkezetl, pedighiteles 6s r6vletes megfigyel6( inak le benne. De ha valaki m€gnem ldtolt gitnbvillamot 6s komyezer6ben l€v6 ismer6sei sem,bizarr tulajdons6gai mia.t felvet6dik a kdrdis: hallucineci'i, vizi6

Onmagdban persze nen el6g az. hosy szokatlar 6s r6nykibocst-idssal jdnt dolgot 6szlelnek, mert ,,nem mird€n gitnbvillir\ amir6nylik". N€zznk pl. a kttvetkez6 eseret. amelynek kdriilm6nyei azel6z5hitz hasonlitanak:

L Fqy lebrua ' napon hFves esza\.lyuqatr )zpt krseretebFn h6-vrh?r rerekedelt Bendl,vit surun hullah a I,opetyheh BuoapFstena XIV kerLlprt Posa Laos u(abaa a vi anvositop tetso haroTverele lenel . €hol 380 V reszut 'seg vdr .5- iO mm ahreroL k.soomoor ske\ kFrefl.eTlek -zi7,vat. es sodorta ohel a sTet a haz-

l6

tet6k fel6. A szinJk aranysdrga 6s v6rdsbe hatl6 volt. Kb. 20-30meteres repiiles utan sz6tpukkanlak. Tiz percq figyelheltem a lalvdnyl ara lah a gombb.qkeK tovamalo.ar le leke/rek 6s meg.rurlek Azola nen' lapa\zldllam hasondl Fellele FTaqFm :zennlezek parenyi qombvrllamok vollak.

'

A megfieyel6 feltev6s€ b?tosan nem igaz Sehol nem lrttakolyan esetet, hogy a gitmbvillrmok hossai id6n keresztiil folyama-losan keletkeaek- ig ea az esetet az elektromos zarlatok k6z6lehet sorolni. A kitnyv kitv€tkez6 resz€ben a sitmbvilldm tulajdon-segait r6szletezziik, s ezek elolvdesa ut;n mnr viszonylag eeyszerfflev elditnteni ely-egy megfigyel6sr6l, hogy zerht volt-e, netdnmeteor vagy gitmbvi em.

Miel6lt ritt€rndk a jelens€g ismenet6s6re, seretnam megkitszdnnimindazok segits6g€t, akik megfigyelEseikkel segitettek, f,6ha bossatbesz6lgel6$ek is tobbszitri lev6lvrltrs iirdn is. A rnegfiS/el6sek segit"s6g6vel szimos tiigg6ben levS k6rd6st sikeriilt lisztizni.

Kiihr szcr.tnam meskitszttnni Pet6 Cabor Pdl (N6Pszabadses),l:Nrag(t lst!ro (Ntpszava), Biza Pdter (Masyar Nenuel). N. Snndorl-iisznt (MrByrf llirlap), T6rh lldik6 (MTl), Cal Agnes (Vasdmapithr.k), I)c.s, Agnes (Masya.lfj[s.tg), VitrayTamns, Paop Ferenc,Juhisz A.p l (MIv). JdDes Istvdn. Lukicsi B6la, E.dei GriinwaldMih6ly(Masyxt Rrd nt ). Gaj,ie6 Eva ( Elet 6s Tudomdny) 6s Nemerelstv:in scSnsag[r, aktk czt a gyiijl6st leh€t,5v6 te1t6k. Koszitnettellanozom a KFKI-ban Jaky Evrnak 6s Nem6nyi Mdrtdnak, akik agiimbvilhmmal loslalkoz6 cjkkek elhelyezes€ben s€Sitettek.

t 7

A grimbvill6mtulajdons6gai

Vegynk sorra a gitmbvilhm legszembeill6bb rulajdonsngai

Isenl6nyeges. hogli bdrmelyik nedsyel6sryiijtem6nyt is n6znk, ezeka tulajdonsdgok mindig azonosak.

Mifyen u. alakia?A ga,mbvilldm jellegzeles alakjdr6l kapta a nev6t. A mes{igyel€sekkb. 80 %-6ban f6rJl6 6s moza6 giiDb alaki t€ste. lt rsk. llyen jel-legzetes megfigyel€st ir Ie pl. Merk Fercnc Batatonataraltyer'5l:

1..1929-ben Pepan voltam diak. Borus. teth6s rd6 volt. amrkoreb6delni k6szultiink. A konyhaajl6. valaminia konyhdb6t nyit6 szobaajlaia es a kertre nez6 ablaka is nyitva vo[. Eppen aszlaihoz uttijnk.amikor egy 8-10 cm almerbru gdmb teavesen v aqrva begLtutr akonyhaba. rgen rregrtedtunk A leryes qdmb a szobaatro tete qLtu .UsTlonosen ulananeztunr es dllJh. hogy az abtah -F'e meqy. A/egy meter magas falon telgurutt 6s kiment az abtakon, ;it b.ment a lalon, 6s a liildet 6|'�e hanEtatanut ettiinr."

Nehan' megfigyelo a Jetenseger komry rhkun'atr taru. rz tn-het5, hiszen egy sugArz6 giimb korcns alalfrak l6tszik, 6s ugyan-ar6l a helyr6l n6re val6jdban nem tehet eldatnteni, hogy korongorvagy gijmbitt l6tunk. condoljunk csak arra. ho$/ a lenFgv6 napothnnyan korong alaktnak v6lik. Korong ahkn sitmbvillrmot lrrorrpl. az a villamosvezet6. aki megfigyel€s6r6l isy sztmott be:

l8

L Eqvsrer amrhor a vrhamos peron an d'larr ec vi4am a/'ndu-la.l n qy eqTenoes es villamlds kerdoddd. Egy.zer csak egyl_atarmai csa-lranast rrattorlan a le|em lbldll. es hrs rdo,lb lelp€rc)mulva eqv voroser 1276 kor assan lebegve koleLedefi lel6ma peronalton lebegeh be - d\kor meg nylon oelonok voltak a vrlamoson. En a korono el6l f6lreel[am. 6s a2 ]zzd kiir az arcom el6llralan f6lm6terre lebeAexel. S€tn meleget, sem hideget nem 6rez'tem. A korong lassan nekrlebegetl a kocsi €lel6nek 6s olt sz6ipatlani Olvanhanqot adotl. mlnl nikor egy latek luftballon e pukkadA koronooikb her-nvolr masodoerc'q landm. es hb.20.m ama'oJL^l elerl-A1 qaTr -pglepeles akhor erl. arr ̂ or d nLnhavegzer ulaneszrevellem. hogy a kocsr eleFn. az iilk6z6n egy kb.5 cm at_mer6i0 lyuk keletkezett. I /l aTon a herven ralilluh. ahol a kor-. llar odacsapddof a maslel T lf-e e' vaslao a.dllemelen s/a_balvos k alaku volt a 1v!k. de semmifele ionadast vagy kormotnem latrunk. (Lenard lsNan. Budapesl )

Azl. hogy a korong alakr6l beszimol6 mesfisy€l6k is vabjnba'gomb alakn gijmbvillemot httak. az is val6szinfsiti, hogy rigy mdg\crki sem lilta a gdmbvill5mot. hogy az 6l€t ldtr, volna

I)c miliil lchet a gdmbvillemnak hatirozott. stabil gitmb alakja?Kr,zt{dotl. hogy a folyad6kok a feliileti fesznlts6g hatdsiira Eiimbahkrx rbrckszcnek. G.' k eset€n azonban feliileti fesziills6g neml6p fcl. Kitnyvnnk v€gc fela ismerietiink majd n€hitny elm€letet,amely megmagyarza a gitmb alakot. Ezek azonbd nem tudnakmil kezdeni azzal a t€nnyel, hosy az esetek 15-20 % ,ban clnrriltellipsroidri6l sznmohak be a megtigyel6k. A k0vetkez6 k€t es€l is

I ,,1957 nyaren, junrusban. delr egy orakor nyrtotl ablak eloii ulve.leharloti tetel raFollam. Borus, esore hall6 d6 volt Lakesunk egvreormddr k6lemeletes haz mesodik emelelen voLl. Veldnk szembeneaj/ a harmincas evekben epult haromemeletes h!:z barna cser6pleli)ie volt. nyolc-tjz galamb loll6szkodoft ratta A nagy mJteremobal.Dol kenyelmeser kialhaham. l -gyszFr L,al al^rr l le ldlol lle|e ulrcm. vald.n l€nyesseg Fenl neg d la'olerem <zele4 Deoiyan nagy voli, hogy nem merlem a feiemet lellesen fel6 lordilanrcsak oldak6l, alulr6l lelfele nezlem. Egy hatalrnas. eL|pszod a1aku.'zzo. aranyserga f6n),t6meg leleni meg kint az utca felelt a leveg6-ben hdrom-n6ov m6lerre a mUieremablak vaskerelel6l. A teslszirnmetrikus voit egy iirgq6leges tengely menlen. Olyan l6nvesvoll. hogy banlolta a szememei. mrnlha zzo napba nezn6k Kb.25-3 m hossal 6s 120 cm szeles lehelelt A szemben lev6 hi

l9

,.Egyser, amitor a villamG pe.onjdn alltan. cgy haralmas.suandnhallottam.-. egy vor@n zi k{tr ldsn leb€gv€ kOaledert fel6n '

20

lele sodrodon. majd remulten ldtlam, hogy krsse sullyednr kezd. 6saz ablakunkhoz k6zelit Ebben a prllanalban halalmas dorrenesselelpaltanl. A zat szrnle leirhalatlan voll Egyszerre volt nagy 169-nyomassal ter6 d6ffen6s. kemeny csalianes 6s olyan sislerg6s,mintha hosszeletet dobnenak lorl6 zsirba, csak fiilrepeszt6enhangos. Percekig lelJesen sukel 6s benult voltam. Ar.a eszm6Frem. hoqy dllok. hogy tLll6llem az egeszet. Suketsegem lassanmersekl6doll de nem halloltam. hogy a i6!em hazaldtl. es lordulla kulcs a zarban. A saFt hangomal |s csak nagyon tavohnak hallot_ram A haliasom csak helek mulva totl rendbe. A szemben lev6 hazrelepn a cserepek annyrra megs6rullek. hogy itra kellell csere'peznr a galambokat esododa a ldqnyomes. de kozuluk egy sempusztultel. A mr hiunkrol a vakolal sznte leljes egeszeben az rlcatazuhant A szememet behunyva a Flens6gel iJ€ es itra htiam. esekkof veltern 6szre. hoqy altdb6l egy zsn6rszed nyilvAny lekere'drk a lold 1e16. olyan. mnl a ioFsban a j6gzsrn& A felszine p€dignem oontosan 6s 6lesen *airulhat rolt. hanem borzas. A szinetponloaabban ,gy tudom meghataroznr. hogy hasonlil a szep talusllordssdrg6tahoz. am! meg narancssafga (kadmrumsargenak rs ne-leztkl Ez a gombvrllam m€9 egy percrg sem larlolt lDregelyLeszbne Budaoesl )

I 1960-ban a Kekesleldn egy rsmer6sommel vrharba keveredlunk A szakado es6ben nem meriunk a lrLk ale allnr. es atmentunkegy relen Az allando dorges kozepeile hrrlelen hatulr6leqy kb 1 mhosszo es s cm vastagsdg!. vorbs. szrkrdzo, surrog't $zkigy6|elent meg el6tlunk A kigyd kb hdrom negy m€tert tehetett meg.amrkof hatalmas dorrendssel eltlinl elolunk (MoldvarJo|en auda-

Term6szetesen elk6pzelhet6, hogy amikor a megfiSyel6 gitmbalak'inak letja a jelens6ger. u val6jrban akkor sm sijmb, hanemcsak .hhoz kttzli ellipsaid.

El6fordul - b6r el6ggd ritkin - karika vagy bubordk alak'igttmbvillrm is. Karika alaknnak akkor ldtszik a jelens€g, ha bubo-r6kszehi, gleng6n vil6git6 gitmbvi nnot 6szlelnek er66 hatt6rf€ny-ben. mert ifyenkor csak a kontrir f6nye szimottev6, Cs az alakz^rk6zeD€n 6t lehet htni.

L1960 nyaran egy vhar alkalm6val anydmmal az ablakon nez-tiink kilel6. Ekkor egy kb. 35 cm etm6dlri. f€nyld. buborekszeriigitmbi bllunk meg, amrnt imbolyogva. mnlha egy leggdmbdtsodorl volna a sz6l, elrndull a parkban lev6egyrk akacfa lel€ Abban

2l

a pillanatban. amrnt hozze6tl az akedehoz, halalmas d6rrenesselellijnl. es az akecla k6€6b61 egy jo daraboi elltnietelt A h6ncs-darabkdk kb. 2 m sugani kitrben sz6r6dtak szA, n6melyikiikteliesen b€letur6dott a f6ldbe." (Kamolsar lstviLn. Budapest.)

I -.1959 nyaren Sirok kbzs6qben nyarallam. Egyedijl vollam oll-llon. amikor nagy vihar kerekedelt. vllamlassal, mennydorgessel.Eppen a rad6 fele neztem. amrkor krugrox bel6ie egy tulball-labdanagysegt, kb. 1 cm vastag, kafika alakri, fenyes. feher szinnelvrlagit6 alakzal a kdzepen al leheiet 6tni. A lArgy korbemenl aszoba fahn, sernmrlyen hangol nem adoit kr, ked nem okozott.Amint a nvilolt ait6hoz 6ri. azon kmenl.6s eltrinl az esdben. Kb.30 masodiercig volt lathal6. A kanka 6lland6an kd. alaki volt.mrndg parhuzamos voll velem, a lapos oldalat sohasem lehetettlatni." (Mark6 Jenos. Taiabanya.)

Kitrte alakf gitmbvilldmot is lrllak me.:

I ..1966. maps 21-6n szarlel6snapomra egy lutball labdel kaplarnBaralomrnal ki rs pr6bdltuk Kb. du. 2 ora korul azonban zvata.kelelkezelt. Az dqzenqds 6s es6 idejere behiz6dtunk egylepcs6hdzkiuqr6 parkanya ala Ekkor olyan dolog ldrt6nl. amire mmdny6laneml6ksziink az6la is. Hrrlelen er6s pukkanasra letlink fgye mesekFeikapluk a fej0nkel. 6s az epulel masodrk emeieienek magas's6gaban egy kb. 20 cm etme(io narancssdrga gombdt veltlnk6szre. A g6rnb egesz lassan ereszkedeft lefel6, mad a t0ldl6l kb60-80 cm magassegra, a hit6laqy3 m lavolsagra megellt Ezulenvizszinles trenyba kezdetl el mozognr, mad hi.telen a falnak utkozdtt. Pukkan6 hanqot hallotlunk, mrntha valakr !res papizacskoldurranlotl volna ki. A gomb a lalrdl vEszaver6dotl Ekkor laltukhogy alakja inkebb kairt6re emlakeztet. H rlelen megndult folfele.es nekivag6dotl eqy els6 emelet ablaknak. mely nagy csorompol6ssel beld.i. Az ablakon dupla uveg voll. €gymasi6l kb 1 cm ievolsdgra. A? oilhon lart6zkod6 nagymama az ablaknal lernreli 6s szdnrkezdetl minkel, mert azl hiile. hogy rnr loriuk be az ablakoi Kes6bbelmondtak, hogy a t(izgdmb komoly karokat okozott a lak6sban.Az ablakkalszemben a szobaban egy szekreny allt. ameyen kulon-fele disztargyak. csecsebecsek voltak Kdzirluk sok leesell a padl6ra6s dsszeldrt. (Hellenbrandt Jen6. Szrsetszenlmrkl6s.)

Id6nk€nt eabelytalan. krumpli alalban is megjelenik a sdmbvi l leml

Labddzi fiik hrtik ezl a kofte ahtn gomblilljmot. amely komoly kirckat

L.A hatvanas evekben BadacsonyiordemGen egy nagy vlhardedn a lanecqhaT lblon hrnplen egy szabdlyldldn. krumpli alakt.tiizszing fenyliest ielerl| meg. Arlebeqetl d1 ul rellellr erol. mada melleite lev6 bokrok Jblbtt, es az olt levd homokot hosszan meg-olvasaota. Kb.70 cm hossz .10 cm sz6les. n6hdnv cm vaslaq.

barnas szinii olvaddsnyomor l-aqyo r rraqa uldn amrnl d horohI(idtl elhaladl Mrulan erallr a/ eio. rczetrot rs meanerlek ezr anyomol Eqv egeszen szr,ard. uveqes atahzatot rat;ldh cn e yFldobebzni lehetett, akkor sem to{ el. {Varga Peleme. Budapest )

Mekkora lehet egy giimbvill6m?

A gctmbvi nm m6rere el€g teg harrrok kitzr moag_ AlrataUanl5-10 crn ilm6r6jfi gitmb formdirban fordut el6, de n€ha boRjvemnagysn$iI is lehet lftni.

A Nalure c. foly6iratban igy imak te eg)l ester:

l..Es6s id6ben kei hblgy ull az 'tkezdaszta nat. a nyto| abtakmplle . Zuhogotl d7 pso. oe sle nFm !L r A "ornye"ea nen v a11-lon ugyan es nem dorgott de lb 50 nerodre Lonoorbcn F oqenvrllalnlotl. Amint az egyrk hdlgy lelemette a k6st. hogy keryeretvagjon. egy borsiszemnyi lenypont ietent meg. es vegigmenta xes memen aner\ul hogy mFgerrrlePe vo aa Am kor a l.,s lelvlabda hozzeed a lerilbhoz. egy sercendsset kadta ereJbi 6s etlrint

N6ha szokatlanul .agy m€rett gttmbvillemok is el6fordulnak:

I 1977. matus5 ena qarvale lo, SZOT udutobel nyarahan Delulin hirom ora horul soe telo<her v.har vonutr et d t\,itafirbanA mesodik emeletr abtakbot ndztem. amrnt a rethok elvonutnak aKekes idnyeba. l\,4iir lathal6k vofiak a tavoh heqyek rs. am,korFsTrevetlem. hogy a iFlho omegDor h ep egy gorov ttar t o/,2 km-r letl meg 25 30 rasodpar. atar A do;b

.enye c taro.'ug-qonvdn lerasTtirl o'yar vo

n 1r a hov;csmunFryber d .o800 Cra lerhev'reI ace A qo-b dlnqo.e tegatabb megpqyvplakKorarah rarslon. ir|nr d pnvuovo lap vrvet a renvF< lacr ndtysaga lavol r6 l L \ao(a ma-rap a t rszra raotFnvF< oobFr aagnqyerlem a Vorosmarl! ru4sldha/ to,nvehel lm-. anna! -oleteben ,volr a |elersegr d Irr sldha, tetF natddo auto, ndglsEg.A gaimb nagyobb votr, mint az autok, lehat hb 5 m t€liereraardtmer6e a 6 L/n lavo,sagool nelvF A qombvrttamoo, szikrek szo-ddtak kidsreher hoqy'orqol -. r.Fri orvanna^ tatsron rnrnr anrkor az aut6ker6k a sercsom6r letvea. Ugyanakkora tev ebb negye-debFn mrnha szrh,ahon ugratva gurutt votna a gotyo A 25 mr;oo-pe( Li'an uoy sTerou(lant mrnl a s/appdlbubore^ tH"tnaKrirolv BudaDesl l

74

Gonbvill mok m€ret szennt megoszhsa szovlc! 6s na$/ft megtigyel€sk

Egy francia megfigyel6s 7 m 6tm6r6ji sitmbvilemr6l szdmol be,amely leereekedett egy mez6re, 6s ugyanityen nh6r6ben fijtper-

Az atm6r6k eloszlasa a 4. ,brin lnthar6. Ev.evehet6. hogy aszovjet €s a magyar megfigyel6sek viszonylag j6 esyez6sr muratnak_

Az esetek l-2 szizaldkeban a gdmbvill6n m€rete nem flland6,hanem alakjnt meFanva csitkken vagy n6:

L1980 nyaran hamadrk emebn hkdsomban nyrtotl abtak meleta foielban irltem Egyvakiloan tehavrttamtas tdtszoti. es nyom6ban6les csallanAs hallarszoll. Az alt6 fete akartam Indutnr. es ekkormeoletiam. hogy a konnektor etrll egy kb toJas nagys6gu krs t6ny-

25

gomb mozog Egyle nagyobbodott, vequ egy 15-20 cm nagysagulufiballonhoz hasonlilotl. A g6rnb egy kb. 60 cm atmer6tri kepzelelbelr korbn belirl lebegeft. mrntha d6nkenl hthalallan falnak utkozollvolna Az eg6sz Jelens6g kb 20-25 masodpercrg iarlhalolt A ieny-gbmb vrsszal6rt a konneklorhoz, arra sznle ratapadl. 6s rneretegyorsan csokkenl. Veglil. mrnl egy leveg6l veszieil lultballon. visz-szazsugorodott es szinte felsziv6alott a konnektorban. 47 egdszrelens6g alatt nem leheteti h6seget- leveg6mozgasl eszlelnr vagyhangot hallanr (Kelerr Mrkl6s. Budapest )

Hasnl6 eset fordult €16 egy m6sik alkalommal. amikor egy l5 cmitmer6if, aranyeinri laMa tiszott be a nyitott ablakoD a szoba kii-zep6ig. mintegy 2 m-es masass.igban.

L El6liem ld m6lerrc allt meg a leveg6ber. A kozeled6 vrhar mratlsbt61 voll. rgy i;llam. hogy a gonrb gyonyddjen lenyLetl es vrbrallmrntegy 10 15 m6sodperog. Ezulan fokozalosan kisebb€dett.d6nyr. borsoszemny! letl matd a szemem e6li a leveg6ben ellonl.elfogyoti. Csak ekkor merlem megmozduln Az egesz leslemelmrnlha mrlhonvr hanova zsrbbasziolta vora Bezartarn az at'lakol.eultenr a hevi6fe 6a ntra aigondoltam. mr lorlenhetelt Matd igyruhdban ahogy vollam. m6lys6ges alornba zuhanlam. es csakreooeL 6brediem lol (Peer Trborn6. audapesi )

A feket6t6l a vakit6 feh6rigOjabb turcsasdg, hogy misa kttttns€ges villrm szinte mindig fehar. agitmbvill6m a medgyel€sek tanisdga eerint 3z esetek duflen k6tharmad r6sz6ben szines-

Az 5. Sbra a gitmbvill6mok szinek szerinti eloelasrt mutatja.6rdekes, hogy titbb az nn. meleg ein (vitrits. snrga, narancs). minla hideg (k6k. ibolya). N6ha el6fordul, hogy a gitmbvillim szin€l6tez6se sor6n vdltozik, ber ez el6g ritka. A kitvetkez6 eset a bevezet6ben emlitett mvjet gt ijtein6nyben talitlhato :

L,1959 egyik jtniusieslej6n a Moszkva m€lletti Liubereck erdd-s6geiben egy tuistacsopo( haladt. Viharba keveredlek, majd egyik0k hirlelen megpillantott egy g6mbvilhmol. Amikor €szrevette. agdmbvill6m vakiban ,eher volt. K'is6bb lokozatosan leh6rc6

26

leher vjrds narancs saqa kek ztld

Giimbviuanok ein tr.ior mcSovtrivr szovjet. magyar €s aoenkaj

sd€a, maid narancs, azt6n vatrtts szindv6 vtltozott. Lassanereszkedetl a fdldre. 6s e and6an nagy szikrdkar 6s ,,anyagdarab-hadat kopkodott Ar ..anyagdarabxal hosszabb |oeg voitah tal.l^alok minl a szilr6h. A gdmbvrttam az eteflartama vdge tele mety-vorbsse vdll es belseieigeszen sor6t tert. AzLan eqyil pilanar,Ata maskra hirlelen l(int el a tatar kozeteben.

A/ eleg rirka. hog) a gijmbvi am vdhonarja a vm6r, a2 aTonbanPvakran eldfordul. hog' egyszene rbbb s.n i, ie emzo r:i.

A McNall' amerika' gynjremenyib€n szerept,6 5tJ e5etbdt 57eselben lartak ket srmt eglvene i\ 28 e\erben harcm kiijdnbozd'rint. lermey.resfn Ma$/aronzdSon is tanat rtlen eseleker. e/rmutarra a kitverkezd let oitda.

21

Egy Dijsgyijrbu megfgyek eombvilbo cgy htlal ncntin mozgoll

1..1983 nyaran ldrt6nl. Az 69 hirtelen bebotull. Mennyddrgessel.villimlassal kisdrve ele€dl az es6. A zepor kb. 15 perc mrlvahirlelen eldlll. Ablakunk egy tizemeleies berhaz hetedik emelet6nvan. Kb. 15 pefc m0lva az ablakhoz ment€m es kineziem rajia.Ekkor bal oldalr6l egy k6zilabda nagysiigr. erdse. vilagil6. sargasl6nyt ad6 iestet pillantottam meg.30 meterre voit t6lem, de nagysebess6ggel kdzeledetl tel6m. T€ste formajal szinte nem vdltoz-ralta. mindig szabelyos gtimb alaki mamdt. Amikor el6m kerijll,l6em dt melene voli. h6sugatzad, szikdz6sl nem iapaszlaltam,de halk. sislerg6 hangot adotl. A g6mb belsei6b€n szinaiambsokvoltak, a piros 6s a serga szin kiil6nf6le drnyalatai kevercdtekegymassal. A gdmb egy pillanalra sem 6111meg, hanem ekkor marnagy sebess6ggel tiivolodolt t6lem. De a gdmb ttjaba kerrjlt a rnlb6rhiunk mellett lev6 mesrk haz, amelyrk a mrenklol 6 m-rc|klrlebb 6ll. A g6mb egyre k6zelitett a b6rhaz lalahoz. ma. azI hi1-tem hogy nekimegy. De ekkor a gdmb kijlonos dolgot csinan.H rielen kivdg6dott balra. aaan egyenesen fol,y,iatla ltjat, 6s ellrjnla szemem el6l, mert eltakarla a mesrk berhaz. En kb. nyob mesodpercig ettam a plens6ger a di6sgy6ri vdrt6l kb. 600 m61elle.'rGasoar Jenos. lvliskolc.)

I 1940-ben sz0lermmel Nagyb€rezn,ra (KiLrpdt-Ukrajna) ulaz-lunk Mdr meg6rkezesiinkkof egy k6szil5 vihar togadott. A h'|zi-gazdiink tigyelmezieteft, hogy itt gyakori a g6mbvilltm- Nagyonkerl rnrnket. hosy ha ilyel letn6nk, m6g a l6legzetrinket is larlsukvssza mig el nem lunik. Amikor a vihar meg6rke?elt, az ablakoies az arl6t telJesen kildrta. A kiildn6s jelenseg igen hamar b€mutalkozolt Onasr l6nnyel 6s sz6rnyi robajjal egy tutball-labda nagysegLl

28

7. l,bn. Gitmbvillam nrja esy hlaen et. A pineajr6nd relrcbbanr,a n€dves ajt6t apr6 eiltnlolG vtata szdt

giimb |erent meg. a szt*,rv6ny minden szin& lehetett l&ni rait..A giimb el6g gyorsan mozgott- Felillet6n minlha rengeteg villogotii liitszott volna. Betdtt az ablakon. a nyiton ebszobaajt6n kimenlaz el6szobaba, majd onnan az udvarra. Ulena a lakessal szombonev6 prnceait6hoz ment 6s azl sz6wegta. A pinceajb fab6l voll 6svasabs voli raita. Az volt a lurcsa, hogy az ait6 sz6tlorgdc6ol6-dott. a darabkek tdbbnyire csak megickeledtek, de nem 6glek elrelesen Nagyberezna egy6bk6nt v6lgyben lekszik, hegyek vannakkilii ilre (Gyenge Laszl6n6. Alsozsolca.)

A megfigyel6k nagyo. gyakran negiegyzik, hogy a szinek risztek€s gyitnyitrr€k. Soha nem l6ttak m€s bordo, khaki, b6,5 vagy ha-sonl6 mesters€ges szineke.. Mindiissze es/erlen magyar megligJelas-ben emlileltek bama szint. N6ha eziist sint ir le a megfigyel6, eza f€h6r 6s a sziirke szin keveredesdvel iiin l€tr€ A kitvetkez6 leirnsi6 p6lda ilyen eset.e:

I '951 nvaran Koronocon lodent Del lele Tvatarlelhcik qvllekez-r^r '9y v'sszavonullunk a venddgszobaba. M'ndhdr ablak nyrtudvolt hiren volrunk a szobaban. Hfielen a? egvrk ablakon sislereqvebp brr eoy lenve5. eziisttb szinai gomolyag. MrndenLil kbnuiadpq h meiil a ria5od ' ablakon. Kb hezilabda nagysagn ryukakat6gerc$ mindket ftggtinyon, ahol bejdtl 6s ahol kiment. Ezutan6bent a kb. 30 m6lerre lev6 szomszodos porldra. ahol az islalbbabelevaqoll. A bevegodes pillanalaban naqy dutranesl bheletl ha _:a4 At ,stallo ldlrobbanl es rr is cyulladl Az 6pdlet tala valyogbolvoltak, a tet6szerkezete nadbol. Mlre a helybell t(lzollok klddek.mar ,peqell a? eqesz epulet. A fabkb6l sem maradl semml.A7 eoes-r esement ndhany mpig tanon csah A gombvrlldn nenvdtrldr nem vo naqyon ercjs a tenye iDr' Lulter Trbor Euda-

Kev6sb6 ismen, de van fekete szini gdmbvilltm is, b6r ez olyanritka, mint a feh€r holl5- A k6vetkez6 k€t r€gi es€t Anglirban t6r-t6nt sok lanri el6t1 egy-egy templomban. igy bekeriilt a kr6.ikikba:

I 1577 auguszlus 4-6n vasarnap a NoMich mellelli BungaykOzsegben hatalmas vihar tdrt k'- Zuhogott az es6 6s l6lelmelesvr liimok csapkodla*. Az egyik vilEmbs uldn a templomban hir-telen megjelent egy tekete szinii, kutyaszeni ahkzat, 6s nagygyorsaseggal elkezdeit rep0lni a hiv6k el6tl. A hiv6k ,gy v6ll6k,

30

,,Az e$/ik ablak@ belbtl egy eiist eind gomotyag... Idnenr a odsikablakon. majd eftent a eomeidc pon6ra, anol u '*alb felrobbana'

hoov eliijtt az utolso ilelet napia. 6s az drdd'g lekete kulya k€pebentut'i temptomon el. Mikor t fekels folt k6l ember k6zl €lmentnAtracsaoia a nvakukat. 6s ezek eqvszeffe t6rdre estek es azonnal

N€hrtny €wel k€s6bb egy mrsik angol t€mplomban hasd6 esetiort€nti

I..1596-ban a templom nyugati abbkan egy sdtel, alaklalan.tutballlabda nagysag, valami jelenl meg, 6s v6gigment a falon. aszdsz6k oldalain. Hirtelen lelrobbant. akkora hanggal, mint szaziigyu dOrcie. Ebben a pillanatban vill6mok 6s yiher tiirt el6 belSle,nintha az eg6sz templom liizzel lett volna tele. A gyulekezetlagiail a Jdldre dob6lta, 6s nehany szobrol megs6rlelt. A lorony_oreban lev6 hu2alok megolvadtak."

I940 no\emb€rcben lon6nt a kovett€26 e\et:

LA herlem halso vegeben dolgoTlam A7 dolaras normalF vollNem esetl az eso. vihaJnak 6emmi iel6t sem Enam Hrnerenmintha intenziv igketeseg katzepen lettem Yolna. Lebam elenJzvJ e"rrevelt *. hogv ;gv kb 70 cm iitm6r6ir:i gdmb all ottSzine halviiny k6kes z6ldes talt,6s mintha dsszetekereden hufiak-b6l ellt volna. (Weatner.)

Ezek szerint a gitnbvilltm az egyetlen olyan term6seti jelens68.amely .siit6ten viligi.", knyeges, hogy csak gyenge hdtt6rvildgitnseset€n jijn l6tre ez az effektus llyeokor az t6.t6nik. hogv a gttmb-\ilhm knk6 burka nem kibocsetja, hanem elnyeli a tent.t Ezr ecffektust a fitkdban term6set€sen j6l isnerjiik. Pl. a napsusarakbizonyos hulldmhosstisdgf r€v6t a gyertya ldngja is elnveli. Ese-rnnkben az az 6.dek€s, hogy az elnyel€s el€g szeles hulldmhossz-lanom6nyban tdn€nik. teh6t a gitmbvilldm a feh€r kitmyez6 f6nvminden egyes alkor5r€v6t elnyeli

86r Magyarorszdgon koromfekete szinrfi gdmr'villnmr6l neln sz6-mohak m6g be, k6l olyan megfigyel6s is €rkezett. amelv sziirkeburokr6l ir. Ilyenkor a f€nyelnyel6s nem telies-

A fizikusok nemcsak amn csoddlkoztak, hogy a gitmbvinemfekere is lehet, hanem azon is, hogy eltabban szines. Vill6mliskorugvanis az elektromos kisiil6s hatesCra a leveg6 sokfdle alkot6reses;if6le szinrr fen't bocsnt ki, ami egyiittesen fehamek ldtvik.(A tevofi vi[emhst ugyan n6ha pirosnak l6tjuk' de ea ^z c*oz .hogv a leveg6 a feh6r f6nyb6l kiszorja a k6k itsretev6t.) Mi€rt nincs

32

A XVL e:izadbd egy anglDi templomban negj€l€nt egy ltketegatmbvilldm. A hiv6k @t hilt€l. hogy a itrdaigijl ldtlek

ez igv a gatmbvillrm eset6ben? N€hany kutat6 szerint a gombvile-mok vindt a benne lev6 szennyez6dEsek okozdk Hiszen pl. akadmiun sdrgnra tudja festeni a l6ngot, a r& zitldre, a vas p,rosraEz az ,lldspont ^zonban nehezen v€dhet6. Honnan keriilne a gdmb-villdnba nagy mennyisagbetr pl. olyan kiilitnleges. ritka anvag' min!a kadmium ? Azt se lehetne igy megmagyaitzni, hogy a gitmbvillama leveg6ben vnltoztalja a szin6t an6lknl, hogy valamilyei tirgAvaliitk6zdlt volna.

Olvan tiirekv6sek is vollak. hogy a szi €s a h6m€rs€kletet valahogy itsszekapcsoljnk. Ezt dltaldban a szilirdlestekn€l ism€n h6-sugnrztsi folyanatokb6l kiindulva pr6beltitk el6mi- Ez azonbanelvileg helytelen. Mig a szildrdtestekn6l egy6rtclmi ijseefiigS€s vana melegitett test h6m€rs6klete 6s a szabad ecmmel ldthat6 szinekitzittt (ez a Planck-IttN6ny), a giiaknnl nin.s ilyen egyszerf 6ssze-tugg€s. A magas hiim6n6kletfi ioniznlt giokndl a s,iriis€8 a 862anvaga. a gerjeszt6s m6dja mind mind el16r6 mdon befolvdstjaa kibocsdtort f6ny szin€t, igy egyediil a vin isneretdben nem lehetep\erre lmnen meghararoTnr a ga" h6maBdt le ler '

Az eddigi p6ldnkb6l is lithat6. bogy a sttmbvill6mok f€nver6s-s6ge nagyo. nagJi elt6r6seket mutal. Azok, akik vakit6ar er6s f€nytldrtak, szinte kivAel nelknl feh€r vagy leh6res k6k. feh6res s6rsaszinr,itl sznmolnak be:

L 1940 nyaran a ryuk6hazr banya kdzel6ben az erd6ben vollamTevolr vrllamldsl es ddrgest hallollam. es a sz61 rs ftinr kezdettLqvszer csah latlam, hogy Fgy nszla-on allo orrasr raganvos loiqv_'at eqv qombvr rarr c7 nle ddraookra 'orga(qoh A qorbvillan lb30-40 crr alme'otu. vahrloan leher vo I es gyolsdn mo/ooll 'oll rola la lF e Loqalaob oryan erosen sugar/oII. r'rrnl a nap. Amrnl eledea'aroronarit halalr4as durane < e< re..senes ha llalszoll Atdlgy'la koronaia teljesen eltird. darabiai szenesz6t sz6r6dtak. csaha kb naslej mFler a'merdtri lorrsbol ma adl reg egy E/ellepeilcsonk (Juhasz PdL. Budapest.)

Haterozott itsveftigg6s mutatkozik a f6!yer5ss68, az energia-tarlalom 6s a sebess6g kiizittt. Min6l f6nlesebb eS/ giimbvill6m'annrl Cyorsabbrn motog 6s tnn6l na$/obb az energndia. Azl perve

figvelembe kell venni, hoey a f6nyer6ss6g megbecsl€s nagvonneh6z. Ragyog6 napfdnyben alig letszik ugyanz a giimbvill6m.amely €jvaka vakit5nak trftnik. Az esetek f,asv r6sz6ben kb.100 W-os iz6 fdnyerej6nek megfelel,S intenzitdst imak le, de el6-

34

fordul. hogy a gitmb csak egy 5-10 w-os izro f6nye.eja €n el.Ilyenko igy szoktek leir.i a vemtanfk. hogy egy optlos bu.rbanlev6 gyenge izzohoz hasnlir. A gyerge t6ntt, las$n mozg6 siimb-villrmoL n€m szokr ielentds rembohli okozni.

F6nyes aura a giimbvill6m kiiriilAz eserek kb. 20 %'nban, amikor a hirt6rvihgitns gyenge, a gitmb-villim lel6ptt6sit. szcrkczetdl is meg lehel figyelni- A f€nyesebb.alcscn l,r:,1/()lod() ko/ponr1 rag korul ilyenkor knjzol6drk egy balvdny;,hb bn()k. rmit aurrnak neveziink. Ezajelene:g ha$nlitahhoz. lrtvrnyh,y. anr'kor a teliholdat prres 6sbohon htjuk,6s a holdnakudvarr !rn. A gitnbvilhmot kiiriilvev6 aura f6nye ,lhleban gyen-g6bh. nrnl . bcls(i raszd. Szine halvdnyfeh6r. lila vagy vdrds szokottlennr l /r ,)aldtizzr a kbvetkeat eser:

I qol md J-dban d hdL.aTusban hegvn dszoh nenter eqyheqyr ton Zrvarr Llan hb. maslel oravdt .os-zu. szahaoozonzivaiarle hcjk lelenlek meg azokban a melyebben fekv6 reszekben,ahol az il vezeiett. Hamarosan krkedltek erdl a teth6s teriiterrdt.es allak a enyugv6 napol. Epp csak hogy a nap lebukott. amikora lelh6lenc m6gdll egy lirzes gbmb kdtdtte le a trgyelmukei. ametyhord nagysag[ volr. de kairiiltitte titrs-k6tes, ibotya s2in(i auravolt Kazepe olyan szin(i voli. minl az rzzo vas. Szikrak repottekki bel6le, amelyek pbban vrbgitottak, minr maga a gombvittem.es konnytj recseg6st 6s zzeg6st iehelett hallani. A gomb a tdtdrorotl mozgotl. de azr nem 6rintette. Ugy l{inr. hogy a teveg6eramtatv s2 elele Kbzben egyrc pbban elszakadt a fdldt6, es lgy latak.m nlha gyorsan lorogna. Kb. 10-12 m re haladt el t6|tjk. (Klimat IPaqoda. 1936 )

Titbb hasonl6 magyar nedsycl6st is feljegyeztek, minl pl. a kii-

r 1955 egyrk mdjusi vasdrnapjan kb du. 3-kor enyh6n es6re alltaz d6 Patenyi 6gzenges. dorges kiserer6ben eqyszercsak a l0sFcs6 rfany6bola k6m6ny leldlegy rrjzgdmbdcske telenl meg forogvaa szob6ban. Az dgyon Jekve figyeliem, med sz6p, de t6lelmetes]elens6g volt Nem volt i6nyesebb a leliholdnel, nem vakitoti.60 70

mesodoerc@ tarloh az eqes7. ezdlatl F alaposan megnddemA obmb leJrelen kis *invtl6 t6nvlCbacsk6k p'enlek meg Ereh"'lee haladva eqvre reshenyedteh A padtd folbtl 160 170 (rr

n'aoassaobar moiqon. Larlolta ezl a ragassagor. l-7ulan hidelenpuliarl ;qyer mrnl amihor a vrllanvkbne o:s,'erdrk ps elirl aar!any lSzanto Gyula. Gydngyttstarlan )

Er6s napf6nyben nem lrtvik ez a gyenge t6nv €s ilvenkor nemis sznmolnak be az aurrr6l- A halv6nvabb. bubor€kszenl gomb-villrmokat nem veszi kitr l6that6 aura Ez a jelenes esv6bk6ntrokon von6st mutai a villrmmal, men ott is val6jiban a kb f6lmdteres n(m6r6jrff koronrt vagy auret bljuk €s nem az isei kisiil€s!csato.nrit. (A kisiil6si csatoma z a ,,vear€k". ahol a villrmkisdl€-sek ,rama folyik, de mris m6don. mint a r6mes vczet6kben. A ki-siil6si csalomrban magas h6m€rsekletii. iotiailt. ritka g& vanlev a tiilt€sek zitn6t hordoz6 elektro.ok tagy sebesseggel mozogharnak. 6s a zivatarfelh6 6s kitrnyezete kozti ldlt6skiegyef,lit6d6sgvorsan be6ll.) A kisiil€si csatorna csak kb l0 cm 5tm6r6j'i €sgvenge f6nyn. Az ilyen koronakisiil6s gyakran mesjelenik nasv-fesznlts6g( vezet6keken is (kb. 500 erer volt felett)' de a term6szet-ben is el,5fordul. Szent Elmo tii2ek6nl ismeri a tudom6nv F6legzivataros id6kben hrhat6. kiell6 c$icsok kdrnv6k6n. A csnNknfla hell,i er6s elektromos t€rer6ss68 miatl elektronok l€pnek ki. €sezek ionizrljnk a bve86 aromjait. Amikor ezek z atomok vi$za-l6mek alapdllapolukba, k6kes f6nyt bocsAtanak ki. N€ha ijssz€keverika gitmbvilldmot a Sz1. Elmo tiiz6vel, de az is el6fordul. hogy egyszerre ielenik megmind a kA jelens€g Er.€ p6lda a kiivetkez6 megfigyel6s:

I A Kaukazusban levd 4000 m magas Bohulhegyel maszta megeov csooort. Du. 3-kor er6s vihar kezdaddtl. Egy violaszintj, vaki-rdin vldsos gdmb leleni meg, melyet kb 2 m hosszti sugarakvettek k6riil. Ez a gdmb a hegy csrcsanak Utkozijtt, maid egymasodrk es harmadik g6mb iitkdzdn a cstcsnak A h€gy csocsaEgalebb negy 6ran keresttil elektromos l6nyb€n tszott.EEzafa a ni9ii leborl egy hasonlo lenvqbn'b labgatla mFg. dsk61 szem6ly kiss6 megbeiegedett a haidsal6l._ (Naltrre, 1890.)

L6nyeges. hogy a Sz1. Elmo tiize mindis eg] c$icshoz vm k6tve,soktig ltthat6. halvdnyk6k szinfi, nem gitmb ahkn 6s v6ltoz6 nasy-

36

A nagym6retf giimbvilhmok aun4a mnr nem otyan egyentetes.minl a kisebbek6, hanem gytuisrenren fogia kitr a gitmbvillitmor.A kiri116 ldngocskdk is foltokkii tdmijrnhek,6s vdndorotnak a e6mb-\, l lam fel i i ler in. Ezl pdldazd a lovertezo ke d\ eser:

a Egy beteget szallit6, Debrecenbe larl6 ment6autot 1986. apritis22-6n dEzaka tdbbszez meler tevolr6l kb. t0 percig ktivetett egyvil6gil6 96mb. amelyet fenyes aura vett kiiriit. Ntiutan a belegaDpbrpcenben ellah.k es v'ssza 'noullal. az stso eser utan kf) ketoraval J6zsa lalu belterulelen |jtbol 6szrevettek egy kb. 4-5 meterdtmeoU gomboi, de ennek miir kb. hat-hel ldngnyelve vort. A J6nyeerdsebbnek il:int az el6z6nel. a szine viszoni azonos vott azzat.A ltzgombot korirlvevO gl6ria nem lakarta be egyenteresen azegesz gombfel0letel. hanem inkabb otyasmi tehetell. mint a Sza-turnusz gyiirtie. A1m6rdJ6l kb. 10 m-re becsillt6k, 6s a gt6ria kb.fele olyan magas volt. mnt sz6les. tehdt elegge vastag vott. A teng-nyelvek nem nyullak kr ebb6l a gl6rid$l 6s 6lesen elhaterothal6kvollak. N6ha kialudtak. neha ljra tdiviltaniak. 9it6rd b€tsai magotnem lehetett liitnl, a gbmb kontu4a etmosodott vott. Atacsonyab-ban repull. mrnl az el6z6. 10-15 m re a fdtd tetell. A q6mb a takoxlerulelen heresrlul naqy sebesseqgel atrepLjlr. sTemmeta,g tehFt€Ihovelrr A nerldaulo mrutan kereszlulhatadr Jolsa iozseoen.Uita taldlkozott a ielensdggel. a ttzgbmb ism6r letuette a g6p-kocsi sebessqtet as kdvetle azt. Jolsa lozseq s2elelot 6 7hm-r€.egy nagyresziiltseg(i vezerek kdzeldben a kocsban ril6k ethataroz-tak. hogy meg6llnak. es megvirjek. mi ldrtenrk. de a g6pkocsb6lnem szallnak kr. A tUzgdmb ekkor kb.5,10 km/h-ra tassirott. denem iilll meg. es semmilele hangol sem hallotlak A t(zgdmb ekkorkeresztulhaladt a nagyleszijltsegu vezel6k fdldit akkora f6nnyet.hogy az oszlopokon a csavarokat 6s a dr6tfonatot iiszten tehetettIlhr A mearoaulo ,smer etrndutr Hatdubbsrormeny iete. hb70 kn/h val. es a luzgomb ldveile oket. MaJd egy erd6$v rFteflugyanazon a helyen, ahol az els6 t(tzgatmb teszdlfi. ez is tassanleereszkedett. 6s ezulan semmilyen f6nyptensdgel nem tehete

M,rd\el eserben &b 10 pe(q latrak a Ftensegel Az ag borutlvoll de eso nem esef se el6lle. se utjna. es Tvatar sem vo (Borbely S6ndor. Hajdtnen6s.)

Aminl ebb6laz esetb6l is lilhattuk, az aum es a kiny'jl6 .,lrngok"kombinrci6ja e16g bizaE k6pet ad n6ha a gitmbviltdmnak.

A leggyakonbb gijmbvillrmalakokat €s e aur6k fon6i6r a1 L dbra szemi6lteti.

I

Egy ndgymareti. .,ebn:n gdnbvillim hoszn ideig kdverer egyment6aut6t. A lato t€riileten el6reealadl, a falu v68€n njn tclvelt€

38

A gbmblill!ft 6s a koIULortc liithatd ko.ona legSFkonbb l(trna,

39

Hogyan keletkezika giimbvilliim?

A gdnbvilhn kialakuldsnra vona*ozo megfisyel6sek alapvel6fonlossagdak. Miikiid6s6nek meg6rt€se rem€nytelen. ha nem ismeriiik apr6l6kosan az osszes lehets;ges kelerkeresi form61. Sajnos. amegfigyel€sek kis r6sz6ben veszik csak €szre a gitmbvilhm l6tre-jdtt6t. NaEy szerencse kell ahhoz, hogy appen abba az irdnyba n6,-zen valaki. ahol gdmbvilldn k6pz6dik. Altahban mdr csak akkorveszik 6szre a gitmbvillitmot. anikor :6trejittt, 6s mozsns kitzbenbeteved valakinek a l6t6ter€be. A neh€L€gek eUendre vannak me8-bizhat6, egymrtsal iisszevethel6 leirdsok a gitnbvilldm keletkez€s€ re-Hrrom egyndst6l j6l elknktnithet6 keleikezesi m6dot ismeriink:

Gttmbvillem kialakulhat villi'n ,,becsaF d5si" hely6n. Gyakorieset. amiko. f6ba csap a villdm. 6s kitzvetbnnl a becsap6diis hely6nkeletkezik gijmbvilhm :

I 1929 tavaszan er6s zrvatar lod kr. amrkor a mezon voltunkKb 4 m-re tdlem egy vrllanyoszlop all Halahas dorg6sl hallottames a villanyoszlopba belecsapoti a vilbh. Akkor en rlediembenk6v6 meredtem. mert kb. 2 m're el6llem. a loldt6l kb iel melermagassegban srbesen forgott egy tfzszin0 g,6mb, amrnek kbmesfel meter lehelell az a1m6rote Sem a melegel. sem a szeletnem drezlertr. Nem tarioii sokdg. talan per masoclpercg maldnyomlalanul elt[]nl (Bnder Jozselne. Budapesl )

A k6veikez6 esetet az Egyesiih Allamokban figyelt€k meg;

I A vrllem belev6qolt egy laba. es ezulan egy 30 cm atmerorri.(e les,eher 'ar ygomb heerre/er l I e lha o belco rozgcJc oaa.vl6se volt. 6s minlha bunda vette voha k6riil. Egy kozel haz nyltott ablaken berepirlt. Ezut6n a kovelkez6 szobaba menl al az atlofarecsen kereszliil A masod k szobaban kb maslelmeler magas-sagban mozgotl es egy 28 cm aln1er6lt] matdnem kor alakl lyukalperobgtatott a lez6rt ablak uvegan. Mruian a laka$ ehagyta.a f6ldre szallt 6s oll lelrobbanl. lAmercan Scenlrst. 1970 )

Fijldbe csap6d6 villtmoknil is lejrtv6dhatnak a fenti esem6nyek.A kiivetkez6 esetel a Szovjetuni6ban fieyelt€k meg:

40

I Eqv vrhar alkalmaval a vr am a ioldbe vagolt Ttizcseppekretentei meg a levegdben az adoli helyen. es kb ot rn6sodpercmulva egy 50-70 cm almerOd. vrlagit6 gomb elenl meg Kb 2 mmagasra emeikedelt. aztan vLzszrnlesen kezdell mozognr

Eglm6s ur6r ritbbszitr is megirmdd6dhel azonos m6don giimbvilldmk€pz6d€s:

I 1982 lulrus:iban du 3 ora korulgepkocsval rnduliunk Csopak_16l hazatel6 Olyan nagy vhar tiimadt es oyan erdsen esett az es6hogy megeltunk a g6pkocsval az ul szdl6n Oldali a gepkocsrb6Nagyvazsony !ftinyaban kb 10 km-re halalmas vrilamcsapasokalaltunk A vibm nem crkcakkban vagot e. hanem egyenesenvakit6 lcnnvei Amint lecsapott a villim. a f6ldb6l hatalmas96mb szallt 16l a levegobe A ienye a vrlldm szrnehez hasonlilollEr6s f6nye voli. es az alakla megnyrll ellrpszord Ez a ielens€gheromszor ism6tl6diitt meg. m ndrg vrlramcsapas ulan Nagyonl6le meles 6s sz6p laivarny voll Az egesz htsz perc alalt zalolt le.ulAna az es6 ealli (Nagy Janos Csabrendek )

A fenti esetben knktnitsen figyelemre melt6. hogy a giimbttkkilejezetten er6s, vakit6 f6nyii vilhmokb6l jittrek l6tre 6s felfel6mozogtak. I-gl tillttnh6l titbb gtimbvilnm is kialak' ha(:

r Egy rendkrvui tenyes vrllam vrlagrlofla meg Amrens vdrosalBar az eg6sz vrhar alatl ez voll az egyeilen vrllam. a ?arosban szii-mos helyre bevdgoli. melyek elegge messze voltak egymasloLI\rrndegyk helyen tuzes qombok kelelkeztek. 2-3 cm atmer6Eekamelyeket gbmbvilbmnak neveznek (Brand gyiiy'emeny6b6 )

Gitmbvillem akkor is kialakulhat. ha vizfelszint 6r villdmcsaprs.A kdvelkez6 esetel Ausztrieban ldtldk:

a Egy t6 telszin66e vill6m csapott. es a vrllamcsapas helyeralegy ienyl6. dEzkoszhoz hasonlo. ellrpszord alaku gombvrllam emelkedett lel Az er6sen l€nyl6 kozepe kb 1 m aher6[i voll. mag ahossza kb. 2-3 m iehetelt es a vdge mar el'nosodoltak voLlak

Hasonlo e.eter figyehel mee a Szo!ierun'obat i\:

I .Vrlbm csapoli egy 16 felszrnebe. es kb 10'20 cm iilmer6fi.narancsszinrj oornb emekedett k a t6b6i A t6 ielszinetoL kb

4l

20-50 cm-nyrre emelkedeli leL es vrzszniesen mozgolt kb 30 m-lEzutan hinelen esuLLyeclt a toba Egy delonaclol lehetet ha an6s 962 telenl meg a lo felszrne iololt

Akkor is kialakulhat sijmbvilhm, ha f6mt6rgyat. azaz j6 €lektro-tnos vezel6t 6r r dll6mcsapds:

I .1946 nyaren iellam gombv,iamol amrkor Tennessee a Lambaneov la'mon dolqoTlan fq\, vrllarr d \rlldrvpasTlor bc <apollrolem hb 200 lrrp A ' lam(sapas ulan harom td:golyo ./d r ' 'a *eritesb6 eqyrnas utan nagyon gyorsan. es vrzszrntes vonalbankb. 70 rn-l mozoglak nard a loldbe csapodlak En csak a vrllamcsaoas dorerdt es harom durranast hallollarn am nt a ltjzgolydkelhdgyt6k a kefiiesi Ahora tuzgolyok a fodel erlek a lu k,szaradl

Azt az esetel is az Egyesiilt Allamokban figyeli6k meg, amikoraz udvaron nlli. vasb6l k€sznh knlba dll6m csapolt €s utana szdmoslffzlabda dszoat a v€randdn dt, talrn 10 m howan. Ezutdn elt{ntek.s€mmilyen nyomol nem hag'tak magqlt uldn. (McNally gyrijte-m6nv€b61.)

Igen gyakori es€t, hogy amikor villamcsapds €n az eleklromosnag'.fesznlts€gfi tnw€zet6ket, akkor alakul ki gijmbviudm. A kdverkez6 esetet a Szovjetuni6ban figyelt€k meg:

I .,Egy tawezel6ker vilftimcsapas 6rt nem messze a larloosz op-t6l Uldna gombvrllam alaku I k . amely a kabe menlen mozllollA g6mb egy also k6beke ugrotl at. mad tovabbmenl azlan egykozel la Agar kozl aprobb gaimbiikre esett sz6t. A krs Labdak aioldre eslek es olt ossze-Mssza mozoc ak Arlancl6an szikr6katszOnak kb. 10-20 mp'en keresztul Ezulan gyorsan es hangralanuetiinrel lsztahanov gyrj emenyeb6 )

A fenti esetekb6l arra a kdvetkeztet6sre lehet jutni, hogy a gijmb-vill6m kialatul6s6nak szempontjrb5l l6nyegt€len ams|( a nirgmrkaz eleklrumos v€tet6k6pess6g€, adelyet t vi imcsap:is 6r. A favagy a viz a f6mekkel itsszehasonliiva rosz vezel5nek lekinthet6,m€gis nindk6t es€tben kialakulhat ez a jelens6g. Mindeddig nemsikeriilt iisszefiigg6sl taldlni a giimbviMmok m€rete, szlne vagy mrs

iellemz6i 6s akijzittt, hogy milyer t6rgyon alakultak ki.Egy m6sik €s szint€n gyakori kialakulisi m6d. amikot a f€lh6kben

kelerkezik s gitmbvi[in a felh6k kaizri kisiil6s€k utrn. A k6vetkez6esetet N6metoftzigban, Hamburg mellett €szlelt€k:

42

1..1951. szeptember 12-dn esle 22 6€kor nagy magassagbanzivalar volt. A felh6k kijzt er6s krsiil6sek lbrt6ntek, olyan hang-haldssal, mrnl amrkor rakel6k szaladgalnak, ezl hangos dorgesek^rserleh Eqv s7o<allanu hosszu es lenves vrllam vagoll Ar 37 ege'A vilHm vdgei folcsavarodtak. minl Fgy spira es ebb6la spiral'bdl egy gitmbszerii. tdnylat lotma alakult ki. drelv Essan esnlhezdeil'a-lbld lele parabois palyan. ugy lunl hoqv d qdmb lorogA telJes lelenseg eletanami a kralakula$61 az elttjnes6rg kb. 80masodperc volt. amtt az &am masodpercmutatdJan mertem

A giimbvill6m a megfigyelSt6l 100 m-re 6n fdldel egy tarl6nOlyan pukkandsszeri hanggal tint el, minl amikor a dus6t kihtzzukaz iivegb6l. (III. Ne@etkitzi kgkitri Eleklrom'xsig Konferencis.t963.) Ez a megfigyel6s nagyon 6rdekes, mivel dltaldban csak afelh6b6l kil€p6, m6r kialakult gitmbvilamor szokt6k 6szrevenni.

Sziszorszdgban 1925-ben figyelt6k meg a kitvetkez5 eseter:

I Fov qo.nbvrllam hu ,or 1r Fqt 'ell^ooaerv vegebol es el.dul'a lold"le,; Am,nor a 'older e ena, lo robban l A <ornyelber ldh Fgv

darabig [gy neziek kr. mint a karacsonviak. merl a levelek v€6nlenyek tancoltak."

Hasonl6 jelens6gr5l szdmol be egy angol med$/el6 is:

l..Leicester kbrnyeken nagyon er6s vihar tort kr. Hrrtelen egydupla k€ul6s utan egy tiiztabda esett ki az egyik fekele lelh,6biil.A ldld felszin6re mer6legesen haladi letele, maF a ll;Lk mbgdn elt(iniUgyanez a jelens6g legaldbb egy tucat alkalommal leiarszodoti15 perc alatt, es a villamkrsijl6sek u16n azonnal megielenl egy lilzooriro. Ezek a lurobmbok olod vaqv halodallorel ehetlek mrnla rehhol.i es nem;lv kuknek larka ra voll. Szrnuk dllalaban rFheresvoll. de akadl egy risaszinrl rs. 6s ennek crkcakkosvolta palyala'(Naiur€. 1880.)

Az eddigi, htszolag elter6 €setekn6l van egy kdziis vonrs: a gombvilldm mindig a vilhm n6ny6nak negvnltozdsakor, megtdrisekoralakul ki. L6ny€ges .anulsrg, hogy a sitmbvill6m kialakuldsnhoznem sziiks6ges valamilyen naey sfrfs6grf trrgy €s a \rll6m tal6lko-znsa. teh6t a viszonylag ritka lev€g6ben is kialakulhat.

Magyaro^zdgon is nedgyeltek felh6$l lehull6 gitmbvilldmot.Erre p6lda a kitvelkez6 eset:

43

tI ,,1963 [lusaban du.S-kor, a frilledt, meleg iddlerds utien zivalal-felh6k gyillekeztek. Egy sdt6t zMalarlelh6 nagyon alacsonyan Jollfel6m. Amikor a lelh6 rr6nyaba neztem. bttam. hogy 6ppen krvd|kbel6le egy tiizg6mb. Akkora volr. mint a telihold. Narancssdrga voira szine. taldn egy arnyalattal vibgosabb. de nem vakito leher. Kb30'-os sz6gben Induli a f6{d tele nyilegyenes vonalban. A sebes-s6ge nem voll nagy. Ez abb6l is ldlszik. hogy amrkor 6szrevellern.hogy pont az uwonabban albk. 6s engem ialalna el. volt icl6mhasravag6dni, igy elsuhant feleltem. T6lem par meterre egyiasor allt. Beleiilktjzbfl egy ft;Lba. majd zoldes feh6res vakit6 vllanassal. nagy robalal sz6lrobbant. Amrheg az lljaba k6rirll. lelorte.de 10-20 melernel messzebb egykel se dobla. Az 6gak tiir6sifeliilete mind triss laszinii maradt, eg6snek. iekeledesnek nyomasem voll Az esei a Tiszet6l nem messze, Zehonyban lo,lent{Demeler G6za. Zahonv.)

Mig az eddig ismertetett k€lelkez€si form,ikndl kdzvetleniil vil-hmMl alakult ki a gitmbvilldn, €s a k€t jelens6g kitzti kapcsolatieljesen €gy6rtelmfi, olya. kialakuldsi mod is l6!ezik, ami a sijmb-villdm legmeglep6bb tulajdonsdgai kitz6 tartonk. Ez az in. spontitrkialakulSsi fo]ma, tehdt amikor sennilyen lilhal6 ol n€m iftsiLsz€repei s gdmbvillim n€€l€tres€n€L Term6szetes€n 6vatosnakkell lenni ezeknek az €seteknek a megit6l6sko., 6s gondosan megkell n6ai minden e$'es leirrst, hogy nem l6vedhettek-e a meg-figvel6k. Endek ellenere ez a tipus makacsul visszat€r minden e8yesmegfigy€l6sgytjtem6nyben, 6s a gitmbvi nlnok egy j6 r6se ilyenm6don keleikezik.

Ezt a szokatlan jelens€get illuerrdlja a kttvetkez6 esetleirds is.amelyer az Egyesiilt Allamokban jegyeztek fel:

l,,A Church 6s a College llca sarken dlliam a Howard bankkalszemben kelel fel6 n6zve, es 6ppen besz6lgeliem Woodbury kor-m6nyz6val ds tdr. Buellel, amikor mindentaila elaieles iel nelkuleov boealmas robbanasl hallotlunk kdzek6l. Kelet lel6 nezve ac-o-ttege utcan, kb. 100 m€teffe egy lorped6 alakl testet liittam,amely a levegtiben fiiggtitl, kb. 15-20 m6terre az 6pLjlelek Ielepl6ldtl. Kb.2 m hosszo volt 6s 20 cm etm6rdtrj lehetetl. A szineel6gg6 sdl6tnek ltint. nehany helyen viszont lr:iznyelvek nyillak klbel6le, 6s a lelszine a r6zre emlekeztelett. Amrkor el6szor rneg-l6llam. gy luni. mrnlha allna. de es-revetlem, hogy lassan eLndul.es del fel6. a Dolona ieslverek bollF tel6 mozog. Amrnl mozgoil.a burkolaia n6ha lelszakadozni hlszott. ds rlyenkor intenziv vbrbs6ngok jtjttek kr bel6le. Amikor el6sziir megprllanioituk. halany

Derilt. riela id6b€n, minden el6zetes jel n€lkiil kele*@clt ez a lorpe<lo

ahkn gdnbvilbn esy dnenlai kisv:tosban

l6nvkorona velte k6rirl. Ennek kb. 7 m atrneroJe iehetelt. A plensegelt0nl a szerntrnk el6l. Semmilyen szag nem maradl ulana. Bar az69 te||esen liszta voh leehln<. eqzaknyugal felol Fqv viharielhohdzeledell. A tetenseq ulan'el6ra vagy hisz Perc milva nagyes6volt. ami legabbb fd 6ra0 larlolt. bdr 6gzeng6s nem kdvelle'll\ronlhly Weather Bevrew. 1907.)

Az amerikai McNally gjdjtem6ny6ben az 513 megfigy€16 kitziil376-an irtdk, hogy a gttmbvilltm egy vilemkisiil€s utdn jelenl meg,hatvanitten hogy bonis, de villamhsn€ntes id6ben, €s hdrom olydeser volt, amikor napos id6ben ldttak gtimbvillrmot. Magyarorsz1-gon m6sk6nr alakult a keletkez6si statisztika. A mesffS/el6sel Ib.itriidr6{ac noptenyes id6r6l szimol be es tb. nes/€de bonns id6r6l,amikor s lialelulilkor yiltmlie nem volr� A megfigyel6sek titbb-

45

s6ge ndlunk is zivatar aratt keletkez6 g6mbvilhmokat ir le, b6. ekkoris keletkezik g6nbvilldm spontiin m6don.

Brandt gyijtemeny6b€n a 214 esetb6l 106 mesfiayel€sn€l el6zteneg a gitmbvilldn kialakul6sdt vill6m6apes. A megfigyelesek j6

r6szeben nem tesznek emlitest arr6l, hogy volt-e el6zetesen villrm,mrir csak a kialakult gitnbvilldm mozsrisit irjdk le. Ennek euen€reakadt j6 pdr olyan megfigyel€s. amikor kifej€zetten han85flyodnk.hogv furcsa m6don nem lettak el6tte percekig vilHmcrapdst Bmndtncy konmentdlja ezeket az eseteket, ho$' a negfigyel6k bizonyerat6vedlek, €s mrr n€m €ml6keaek pontosan azesem6nyekre. Azon_ban a ellnilt n€hnny 6ltized alatt sok ilyen megfiSyeles gyrilt osre.as ezt mdr nem lehet t€ved6ssel magyaitzni.

Kitvetkezzer itt egy olyan eset, amit Magyaronz.iSon fiSyellekm€g:

L1951-ben egy katonar hiradastechnrkar kutalornlozelben do "qozlam kel munkatarsammal Feladatunk rovdhulLamu anlennakieszlel6se volt. Laboraionumunk eqv lapos ieteltj dpulel masodrkleolels6 emelei6n voll A lapos let6n kolonbozb lrpusu anternakvoltak. azokat kellell megvEsg6lnunk Az anlennakiol legaEbbhat-nvolc vezet6k vezetett be a labo€l6numba A abor de roldalanlevb labn helvezred e" e l dr aoakoh Ar eov ' abldh .v i !a volazon .b ek b; dr anrennavererehFh. Egr s/"pl^-oe,, r.ord^'.baqvadl napsuleses. enlhpn paras delLlanr ndpon rorlPnr ! rleLe'aziuetlut esz,e rcqy pqy tulqomo iou bp a7 aov I dn e4'dvelel6ken. mad a szobeba erve lement eg6szen a fal es a padLo labl_kozasaio. ije sem aJalat. sern a padl6tnem erlnletle Ezutan e[nd! Iaz 6ra;utato Frasanak megreleloen. masieszer megkerule ahelvis6oet. 6s eldlrrant a rdvrdebb. pbb oldalr lalon levo vrzcsaps?fonlt alalt. Arnrkor ez a plenseg lbdenl. mr m n.l a7 aszlalfauorotiunk. arni tele voll mer6k6szlil6kekkel

A qbmbvi la- eqv \b I cr a lmerolu ndgbol arr . a . az l roru l_vef le ;gy hb.20.h vaslaq vr lagossa'qa a-rd A he 'o 'p / a6

sebben:be nem varr'oan \r'aqrlotl a hLFo res/ pedrq F,l evFie-loen uqyan. de 4aqyon l^alvanyan Arra rcemldksTer hogv raovonqyorsa; lorgon a ergelve korul amr luggoleqes vagv dhho/ \ozFilehetett.

Az eoesz esemenv kD. nvolc_Ir7 ma-oope ' a dll dls/6do- leA ktizeiben, 5 km-es kdrzetben eg6sz biztosan nem voll vihar.men akkor nem tudluk volna az antennakat hasznelni. Val6szinr:i. hoqv 20-30 km-en beldl nem volt vrlldmlas ddjerasr lronloedio neri kdzeledett, mert ez 50 km tevobagb6l rs krmulathato;Az a;tennak tesztel6se softin sem a gbmbviLam meglelenese el6tt.

46

sem utana nem volt komoly recseg6s. A laboralonum lelevoll ved6-Idldel6sekkel, elektronrkus eszk62okkel. konnektorokkal A gomb'vrllem semmilven romboldst nem vegzeli. egesryomol sem talaL_tunk. (Angeli Gyit€y. Budapesl.)

A technika ebben az esetben csitkkentetle a szem6lves t6ved€slehet6s6g6t.

Esy djabb maeyar esetlerrds kovetkezik, amely szinten spo.tdnkialakulrs lehet6s€ge n€llen sz5l. tsen rdszletesen irja le a gitmb-lill6m kialakuhs6t, viselked€s6t 6s messemmisiil6s6t:

I A nap folyamlin p6res. meleg volt az d6. majd kb. 12 ora kdtls(Jrtj :rvatarlelh6k gyiilekezlek az egbollon. s r6vrdesen igen heveszepores6 esetl A megfgyel6s hely6n. egy rroda6pillehel s(inj.sdt6l szinu. de nem gomolyg6 lelhozei voll. Az esemeny el6il vil-ldmlas nem voll. csak kb. ol-hal kilom6lerre lehelett 161ni villamokai.

A plens6g hal elkllonithet6 r6szbd a ll:'1. Az 6obollon kb.4 m alm6r6rU. kozel kor alaki. k6kes szin(ltell6nvesea6s alakirll kr. A konurok a kor sz6l6n elegge elmoso'dollan ldlsrotlak hb. 2-3 r.sodpercq Iarlorl F7 a-z illapot

2. A 2-3-as szakaszban a telenseg kirls6 kbrvonala nem vdllozott es hely6l sem valiozlalta. de a kdr peeme re|6| a lenyerdssegn6nrkezdeli a korbelsetefele rs A pienseg m€g mlndig egyenleles.hdeg renyu volr. Kb 0 5 0 8 masodpP,cig lan.ott e/ d .2aka</

3. A harrvaszerLrneh ldrs/o relulerFn lezdelben ap'6. mad 16-s6bb tokozaiosan novekv6. szigetes. sarga lenyek Jelentek megrgen nagy f6nyerdvellgy. hogy a szgetek t6nyerdssege l6nyegesennaqyobb volt. mrnl meshol. A telenseg kozeps6 rdszen egy kb80 cm 6tm6r6td koralaki resz voli. a baloldalan ertis fekete koniurral. A leltenvesedes kezdeti szakasz,Lban a serg6s .szgelek nemv6geztek mozgast. majd a kdz6pponl fel6 lorl6dtak 'lgy, hogy azeg6sz jelens6gnel nagy eretd bels6 gdrcsds remeg6$. razk6ddstleheletl tapaszialni. Kb. 1.5 2,5 mesodpefcrg iarloli ez a szakasz

4. Az el6z6 allapotbol egy kb. 50 cm etm6nttU g6mb robbanl kr.melyigen nagy sebesseggel kdzeledell egy20 kV os vezet6koszloptenyaba. Ez az Allapol mer melegf6nyii volt- narancsvbrbses szinti.enyhen brvenylo lelulelle uoy hogy ba oldalal eros lekele konlLrlalsz6dotl. de azon ar rehelel latnr. A leleles loLl felell kdTvFtleru(a rajzon jelitlt helyen)sot6t narancsvoros szint, a lobbn6ler6sebb6rv6nyl6 mozgast vtz6 relszin alakult k. amely igen rdvid idergabtt lenn. (Ez a ftrs 1 masodpercn6l r6vrdebb iderg larton.)

5.A kijvstkez6 pillanalban igen rdvd rd6 alatt kb. 10 cm-relkis€bb am6r6iiire zsugorodon ossze a Flenseg hanghaias nelkrjl.Ekkor az eo6sz leliileten aDr6 killremkeddsek voltak. de azl szrkra

I

I

rl

41

Gyuldn eS, n6mitl igen ponr6m megrigyehe egy gttmbvillrm kelettca€t.

48

A grllai edmbvilhm alel%kaszai

49

lellryU kepTMmenv nem hagyla et. Fetu,elrrenvessege mosr teryegesen nagyobb tetl. minl a7 etozo taTrsban "s sz,ne anrat v,tagosdb-b. leh6rn 2rd vo,t ho 5-8 lnAsoope,(g a.I tenn e7 a/ .rtapoles a heryszinratzon fellunletett utat rrla te^-]q. sebessege ebben a raz,sban von a ,egnagyobb. am,tor a/u-xv-os vezerehnez (oTetedeti. Flulan a s/.get€to\ to,o[ teoegenma,o rassu mozgast veqTerl kb 10 m hossTor a vFTeretei hbrotr

b.,A vezetehtado osToplot rn,nlegy 10 rpler ravo,,agbal ramegrgyeres heryerdl nem lehelert megd.,dp,ra. nogy a qomov,,arnozzaed-e a vezetdhhez vaoy alTent,atla,fFves robb.nds KrsereIeDen a oomb lb 8 cm aherotLve Tsugoroool Nagyon erosen.vakrroan, teheren vitegtlol es kb 10 m arrre,otu gombfe,ute.enzu-4u cm, hossrusaqu. na€ncsvorosen zzo. ? 3 cm affercpnenqeres tuzcsovah tdvelrpr. h Ezehnet a <o/epponr tete F;ovegen 9omolyq6 tusr Ften, mFq hb 0.S-1 5 Tasodpe..rg. s ezTelmeg rs szrtnt a ielenseg.

Abban a pillanatbdn. an \or a gombv rtam re..oboart. az .ramlekapcsolodotl a kbrnyehen A megt,gvpres heryeto, kb nasteKromererre hetvezhedik et a koTponlr trans/'ormatordt,ornas dhol-'a,?u hv-os vezetek 200 A-ra es egy masodpercrF van brTros,tva( na enn€t nosszabb derg 200 A_nat nagyobo dram to,yrh, a btztostla^hroro I A gombvttlam kovFthelleben a tets6 veleteh po.cetan szFgerelo_tanolla sz6trobbanr- Mdsnap' megfqye,es \ze nr d veletp-5i 9r, lyglc nerpr hoss?usagban erdsen rehercn csittos6 b€_vojlat kerelkezefl mely nFhany nap mu,va erdnr Az a7 atu;iniumxaDeftoIeg, ametyth kole, vol a gdmbvrlamhoz erdsen meo_nyu& a lobbr ata erl e A hetyred rtasnatelpn eqy ̂ b ketme,er65szakaszt ti j\e el belote venn,. A habet egventetFsen nyutt mFg aszomszedos tabee( vrslonl nem nyu[at meg. t[,ledvF Ja;o.

. Ehhez az esethez a tesobb'et<ben usya fogunk temi. men rgen

tonlos reszlereket ranalma

Kitzvetlen bizonyir€knak rekintherjiik u in. spont6n kialatutrsraazokai az eseteket, amiko. r.drt f6ndobozban ietenit m€g a gitnb-

Iliim. A zirt f6mdoboz ugyanis etekrroeratikusan ,my6kott. ahova€lekiromos er6r6r nem hatolhat be. A sir( f€mrecsnak is ez a hatasa. ez az [n. ,.Faraday-kalirka . Kitzismerr, hogy ez6rt az jlyenkalilknban lev6 Mrsyakar. embereket nem is erheti vi .imcsa;rs.F/err erdele\e l uoL a meglrgyetesek. ametyek r t )en zan terben!a ld h i r te len mesie lenen r rnak te

50

Katvetkezen pdldak€nt €gy amerikai megiigyebs:

! .,A? Eastern Arrlnes EA-539-es taralan rcpulem New York-bolWashrnglonba A repdl6g€p teliesen rembol kdszailt. trlunr sor ener6s vrharba keveredllnk Fs ldnyes vr lamo( crl.a/lak Egy etOsvillamkis0l6s ulen n6hany masodperccel egy kb. 20 cm aimer6!vil6gitd gdmb lebegea be a pil6ttiilke fel6l az utast6rbe Kb50 aentim6terre voll l6lem. UqYanazl a magassagot tartotta tlFsoran. aminl az utasok kdzotilolyos6n vegrglebeget A gdmb soru_nek. 6fletszallannak ttjnl. Kb.5-10 W-os telpsitm6nyU rzz6nak meg-leleoen suqarTolr kp"es'eher 'a.yl Aminl -rJa sorin elmenl rp_eflern nem erezrem ge.rmrtvpn ho,uqdr/asr lohplelesen <7n-fietnkusnak laiszoll 6s semmrlven struktirAl nem lehetetl eszre-vennr farla (Nalure. 1969 )

Ezt a megfigyel6st egy i;zikusnak kijszonhetluk, de term€szelesenleglobbszijr pildtdk szimolnak be ilyen esetr6l Valentyin Akkuralov\ . \ lcr n/ \ tgalor rpy vzmulr he meglrgyelcs i , i l

L.1946 lebrudrtaoar ?gymororos gapL.l'on dr EsTakr Sah"olI 'brnvekdn teqlederr les l veqerrur l ' V 'ss/a lo^ Ianorurh mir d lar_runk a voloodar erdol :olellPllpk 1200 nFFres magacsaqbarreoL;lliink. M-inden normehsan menl Eqvszer csak a kabinomban'a bdp o.rAban egy vakrtdan leher giimb villant lel. Nemr'ul lelesei 'ri'botvqas ulrn d leremme egv magassagban hpTdell el no-zoonr. Aiiroomb lel€n ranol, A ldldamasdt eles enylol hunvo-'oqiua qep'esen szo'o.qa'l.r a lavrodcOs vonallol Agomb30_40ce-nlrrn-eterre az a'Lomo megdll Meleget nem drezlem. csakenyhe bizsergest. szlrasl a f€jemen. A qonb hrrla er rordesreval'toztana a i7r1Fl ps csF.lde-en lavooo.r Leldell MozdLla lanmaradtam, o. a szememmei kbveltern a mozg::sat - a rAd|os-IUlke lel6 tadotl .KapcsoLd k a ftidi6l - k afto$am a lelelonba areddsnak. mrvel tudlam. hogy a k6szirldk mrndq vonzza avn|.'mo'kat. De mar k6s6 volt Agomba rados ulese a d gordult. 6s szbrny0d6rer kis6reteben lelrobbanl Fekele. csip6s lusi teqedl szel areodiooeoFn A slenelvzel hbTul senl se valaszoll a h,visomratitor-a tusto" ^ereszli a prblolulrerJe 'ohdnram. hoqv azor^aLeszallitiassam a gepet. A prl6iak meqk6rdezlek. hogv mrerl szaLl_tunr 'e. merl al erp nyugool. a lelhalloato nem reLsFo ar bllos|e,e €nne a vhar \oreledreneh A s7e'nevzel aolar l'ozLl senrlsem s6rilll meq Nem drtelluk. hogy hogy keruLl a ttizgomb a ka-brnba A navroalodu '.el n'Fgv rsqd lu^ l€czal'a' urar az iisszesnvil6s szorosan be volt zarva. e< a eq( 'ebb sdrulFs sen asion

5 l

,,A pil6lafiilt€ben egyser 6ak meg,elent egy g6mblillin. I€s a LDtkomenyia paxanf'

Magyar 86pen js el6fodult hasonl6 eset:

LJA ll. vilagh:iboru alall prlolahent szotqatum A/ egy,h bev€F-sunh arharmava a vadjszr;madasol etot a tethotbe. mad a ehollole lelletl reournunh A lethoDen reDUtvF a vezerotutkeben egyslercsah meg|e|enl eqv hb enberfer nagysagu. e rpsloo atatu vakr-loan vr|aqito go{bvLl6n ec a bothormanv tetszaru dtdtu reszefepatlanl. En fogtam a kormany masrk srarvieszeles tgyenem. nogymi fog ldrldnnr A gdmbvillam kb. hArom percer tdtitierett a bdi:ko.menyon. mard meggondotia maaat es a kabrnban a kratb f6m-

52

f 'I

iI{tI..ii'

tiri

ilt,

ri

,ij

1i

reszek kdzoti pattogoll. Ezulan a reptrl6g6p orr-r6szen elhelyezexgdpagydba szalll es a cs6 vegen elhagyia a repul6i A gdmbv(lamaz elektromos mrjszerekre nem haloil. A telhallgal6ban egy ksserceg6st leheietl hallanr. A rep!l6g5p Junkers 88-as k6tmoloros.teljesen t6mb6l keszult bombaz6 volt. A kabrn zart voll. 6s az adolleselben az osszes ablak z6rya voil. A gombvlLamot a legenysegmmd a negy tagra l6lla A bolkormany lembol keszuli. aluminrum'dlvijzetb6l. es az emliteit szarvresze ebon(szeru anyaggal votbevonva. A gbrnbvrllam a kezemtdl pdr cenlrmeterre lehelett. lalan25 centim6ierre Az arcoml6l kb. 45-50 cenlrm€1erre iehetetr A kezemen b6leli b6rkeszly6 vol. Sem a kezemen. sem az arcomonsemfif6le melegel nem erezlem. {Kosa Arpad Hadusdmson )

Ldlszik tehri, hogy kiizvetlen villemcsapes n€lknl is megjele.het

Nagyon gyakori a" is. am;kor eleklromos vezet6keket ia.talmaz6berendez6sekb6l ugrik el6 a gitmbvillim. A liivelkez6 nebany eser-ben a sitnb a relefonk6sznl€kekb6l jiin e1,6. Az aldbbi €ser N€b-mszka dlamban forduh elit:

I ,,Regitipusi ku6[s telelonunk voll. Ugyian[o[ bennunkeredes-apam. hogy ha vrhar ror kr akkor a lelefonkagyl6nak a r6csosmikrotonFt mrnd6 a plalon ie6 rranyilsuk. hogy ne e4en €l ben'nonkel a tr:izgomb. Amrkor en vegul |s meglatam egy rlyen eselel.ftlsagosan meg voliam ledve es iil krcsr rs vollarn ahhoz hogy aplens6gei iudomanyos poniosseggal m€gngyelhessem Ugy ldtlamazonban. hogy egy viiriis labda ugrott ki a lelefonb6l. Gyorsanmozgott a plaion ie1e. es rovrd ele{i voll

A Szovjetuni6ban is megfigyeltek egy hasonlo esetel. Ez a gOmb-villdm mar hosszabb 6letn voft,6s egy6rlelmriien a"onositani lehetetta keletkez6s hely6t is:

I ..1911-..�13 repn nyafon egy vasrlalbmeson 12 es 2 6ta kozler6s zjvalar ibrt kr. Az egyrk krsules ulen a leletonboi krvalt egy vrla-git6. kek szino. kb 15 cm atmerotLj gomb. Nagyon lassan lebegeilvizsznlesen, €s kozeledett abvir6nal ul6 tavirdaszhoz, akr a rez-gombos egyenruhedt v|selle A megfigyelo harom-negy meleneiilt a ldvirdeslol. Tudta, hogy a gombvrllamnak rombol6 hatdsavan.ds felt6telezte, hogy a klsulds a morzekdszul6ken vagy a tiivirdaszgombFn fog meglorlennr. De a gbmb ercpllt a keszulek i6ldt1. esdrintelle. vagy matdnem 6finletle a ldvird::sz egyrk gombtal mald

@6

ugyanotyan csondesen. kb. egyenes vonaban. a vizszrnleshezkepest lerden a szoba kozepere bbegeti. A tdvrrdasztol kel me-terre lulsrketrl6 hanggal ielrobbanl. Kb. negy meter utat ten megEreznl leheteir az 6zon szage\ de ez nem brzlos. hogy a gomb'villam meglelen6sekor toll lelre. lehel. hogy a szetdurranas uranSemmr kerosodasr nem okozotr A giimb a telelonkagyl6 racse"b6l ugrott ki. ahol n6hany recsfog megolvadt. Ezek a logaksiigar6zb6l keszullek es nrkkelezeitek volak A duranas a padl6kdzeldben menl vegbe Egy szog ieteJe a padl6ban lgy nezelt krminlha negdgell voha vaamtyen nagy melegl6l Az ablakok esajt6k z6rva vollak (Kimal I Pagoda. 1936 )

Termeszetesen Magyarorszagon is megfigy€ltek ilycn eseteket.Sz6D D6lda a ktivelkez,6:

I ..1955 J! rus v6g6n vagy augusztus eepn a Szenlp6terlolden(Zala megye) ievb erdeszetn6l dolgozlam Egy lullaszid. nydfszombal delulan 2 ora larban vrhartelh6k tornvosultak. es vrllam'csapas, egzenges, zripores6 zidult az erd6kke korutveli votgybenlev6 falura Az erdeszel vezet6Je. egy Sos Jozset nevrj tralal merndk. kiszedle a hazrtelelonbol a bElosit6kokat. hogy a vrlliim netegyen kiirt a k6szul€kekben iqy a mr lele{onkeszu 6klnk kr vollkapcsolva a he6zatb6l Hrrlelen egy prllanat alalt a srinj vtllamles6s ddrges kozepeile a kiszedett blztos,tekok hely6r6l egy gdm-biilyii. kb.20-25 cm 6irn6rtti0 tingcsomd j6tt el6. Ez a leveg6-ben kb 1 80 cm magassagban forogva szinte kiballagott a nyitottait6kon et az udvarra. es ellLjnt. Az esem€ny utdn a telelonkoz-ponlot l a kellelt dpiten. merl azr a r6szt. ahol a kirls6 relefondrcrbepll. a gombvllanr lel|esen elegeile (Dr Nagy Kaman. Nagy-

Ennek az esetnek az az 6rdekess68c. hogy m6g a biztosit€kot iskivett€k. tehrt a relefon elektromosar fii8getlen volr a hdl6zatt6l.

N€ha beszlmolnak arr6l. hogy konnektorb6l vagy a fali eloszl6dobozokb6l ugrik ki a gitmbvill6m. Az aliibbi esetben egy csilhrb6ll6petr ki a gijmbvillem:

L.1955 k6rnl Karcagon a J6kai ulcaban. lakasunk d6li lekvesr:iszobaiaban irllem masodmagammal. A szoba kdzep6n. t6lem k6tm6lerre mesf6l m6ler hosvi bronzcsillar l6gotl. Alatla, pontosab-ban annak als6 csrcsos veg6nel megielenl egy kb.40 cm ame.6i(.narancsszinli vibral6 g6mb. Halk surrogassal a hozzA legkdzelebblev6 sz6k telei6re lebegelt. mard al6l0ti vibreli nehaLny m6sodpercrg.s ktizben ,gy tijnt, mntha forogna. R6vidlelenlel6t lompa csattanassal

54

..A hiizilelcfonhSl... a ki*dex bztosit€kok hely€r61... l ngsm6 Jdtl el6..."

f

{II

fepzte be. Hangja nem volt sem bant6an er6s. sem eles. Sern sza-oot. sem nyomol nem hagyoii maga ulan

Apam mondla elaz esel utan. hogy 6 ugyanebben a szobebank6t esetten taHlkozott g6mbvilhmmal. Mmdkel alkalomrna asarokban lev6 lelelon fololl telent meq a mennyezeten. mald rbvdd6 urAn elt(nt. Egyk alkalommal e$zelle a szobal. mald a szemben lev6 sarokban lev6 kep eldtl lebegett es igy tevozoll A k6pennyomot nem hagyon Apam mozduatlanul szemlelte a vercleg€t.larlva atlol, hogy ha legmozgasl keL1. kozeLednr log hozzaA heN seo lalaban eleq <oh ok\or ra 'obb n'rt hdmr Levaceteq r'ocsi al'apotoan pvo vpzprFl. volr lll vorl 11F9. elelor es a.adi6anlenna 47 epuFl kul\o la|c legra e< valyoglegla a bel(ofalak anvaoa leo,a volr. Tplere Ddl" a _Fl6n v' arhar;lo n'm vollA gitmd,vi- am lii'togatasait kizanilag egyellen szobara korls-tota, a hez a)as ael!-iqerben soha rpn' bu"han lel rsTah-d'vlstven. Szohok.)

A spontdn keletkez6snil nem sziiks€gcs. hogy nagym6ret'i elekr'rcmos vezel6. pl. csilldr legycn a szobrban:

1,,1970 vagy 71 augusztus kozepe laFn tortdnt. Halalmas zva-tar kerekedefl Budapesten. se el6ile. se utana nern volt olyan nagyes6. A gyerekekkeL hazaszaladiunk. es mrnden alt6l. ablakol be_zadam. SA.os voll a kicsrk ldba. ezert eqy lavorba vrzet engedternes lerillLink a ksszobaban labat mosni A gyerekeket az ablaknakhetd Liltetiem le. nehogy megrpdienek a vrllamlasl6i Nagy meg'ddbbenesemre egy hatalmas villdmlas es dorges ltan a nagyobbrkframl6l kb. 30-40 cm{e a padl6n megJelent egy 15_20 cm ah6r6ltjiiizgolyd. Fel-alii hdmp6lygdlt a sz6nyegen. maF kb. 1 perc mllvaa kisfiarnt6l 10 cm-re sz6trobbani. Olvan voll. mrnt amrkor rOvrd_zarlaikor eleklromos k|siil6s kelelkezrk feny es hanglelenseg kise_ret6ben. Nem dreztirnk sem meleget, sem szagol. csak a lramkapott kisebbfatta degqorcsol Szdrnyen skoltoll. remegelt szolnlsem tulott. (Kovecs Sendorne. Mencshely )

A merfigyel6s kitriilmdnyei meggy6zhetnek bennnnkei ardl.hog!, gtakorlatilag leheleden. hogy a megfigyel6 ne vetle volnaarzre. ha u ahlnk,)n et jdn be a scimbvilhm.'Iermds/crt\en. ha igy vdrallanul megjelenhei. villdmcsapashoznem kcildrten. akkor 6.thel6. hogy pl. pinc6kb€n is med€lenik:

I ..1953-ban a hizunk ieletl elvonu 6 zivatar el6l a prncebe mene-k0ltem. 6s olt lefekildtem egy divanyra. Egyszer csak pukkanaslhallottam, 6s a pinc€ kaizep6n, minden tergytdl messze, mell-

56

magassagban egy sercegii szikra lobbant tet. 3-4 perc m vadd'dlll ar eg Jo re. ora mulva meg egy nagyoob sTrhra bLrrr.dnr tclAkhora' dbrdull n'nr egv p.szlotytoves rBeres Jalos BJoato.Uveges Jozsel. A2 eleltroroh lyomdban L ^onyveoot.)

A tatldben is ldllrlc hsl giinbviUdtr', de ez val6szinft€g aonnaisz€t is robban, 6s ha a kel€tkez€s helye nincs m€ssze a fttldfelszint6l.aklor a rombolS,s ldlhaiovd is vnlik:

L 1926 nyariin egy vrhff ala

dt ke ett hatadnom a teget6n. amlegy domblet6n voll Kbrulbrte vastag or€g akacidk vottak Orkin-szeru szel Ftt eszakkelelrdl A vrllamldsok kozepe e egyszer csakegy r lo la los dd.enen \d l ror 'a t t -eq a lod rc neo emege,r ' eselollem a lodon a ll\ \olo I laiom aranvslr.u uTgotvo |per tmegUgyanakkor kdt hdtalmas ahacla gyo{erastut razutant c o,o,eFz a herom leqlqomo \b 20 c- armerolu te.eta .c r - l melprlevols6g volt kozbttuk tBenta Janosne. Ksvarda )

A fentiekhez hasonl6 esetet fi$/eltek meg a Mrtraaljitn is. Ekkoregy nagy jegenye gyijkerci kitzitit alakulr ki a jelens€g, 6s iivesesolvad6k keletkezett a fa gyitkerei kttztttt, 50 cm-l m kitzti Ctn6r6-

Igen ritkan bdr, de el6fordul. hosy vZtl6l emelkedik ki a sitmb-villdn rigy, hogy el6zetes vilencsapdsl nem vesarek 6s2re. Egt,ilven es€iet irt le Flamnarion:

1..1887. november 12-en a Cape Race karnyeken nagyon brzarrgbmbvilldmol lattak. Hirtelen egy nagym6retii riizgitmb emetke-delt iel lassan a tengerb6l l6-17 m6teres magassagba. A gomba st6lirennyal szemben mozgoll. ahhoz a ha6hoz koze . amelv1lmegngyell6k Ezulan eridvolodor! ddlkelei iere 6s etn:ini Az eqeszrplenseq Lb. ol perLq anorl rBrano gyJtrel e ypbol

Bir a Jpontnn keletkez6si m6d el6gg6 bizarmal< tfnik, l6r6velszimolni kelt, €s csak olyan €lm6leti modell fogadhat6 el, amety letudia imi ezr az es€ter is.

Elt0n6s csendesen6s robban6ssalA gtimbvilldm elttudse ugyanolyan fontos tulajdonseS, mint a meg-

ielen€se. Szerencs6re z eltfn6sre titbb megfigyel6si adat vd, menha mir egyszer 6szrevett€k a jelensdget, akkor gyatran k6veini istudj6k. Mivel az esetek nagy r6e6ben a megfigyel5hitz kitel van agiimbvilldm, €z6rt az eltnnessel kaFslatos leirAsok el6gg€ megbiz-hat6aknak .ekinthet6k.

AlaDvet6en k6tf6le eltfn6si n6d ismen. Az esyikben a gitmbvilldn szinte hang n6|k va$/ picike pukkanassar megszfinik, ni8a m6sikban eltfnds€t nagy detoneci6, f6nykibo.$6tas 6s gyakranelekt.omos hatSsok kis6rik. A csitndes elttn6si in6ddal n€ha tdbbmnsodpercig is eltart. amig a jelens6g szinte elfogl', ,,felsziv6dik'.amint erre m6r l6ttunk D6ld6t.

A magyar megigyel6sek statisztikai vizsgrlata zt mutatja. ho$/kb. 50 %-ban ciindesen, nig 50 %-ban detof,,tci6val tinik el agijmbvill6m.

A gitnbvilldmok eltfndse alapvet6en kiilitnbitzik a vill6mok6t6lA kitzeli vilHmoknrl minden esetben aszleljiik a deton6ci6t. ami avilnmcsatoma gyors, robbandsszenr fitlneleged6#nek 6s kitiisul6-sdnak a kitvetken6nye. A j6l hallhat6 deto'eci6 teb6t a keletke-z6skor kialakul6 litk6shu an miatt l6p fel. A villdm eltin€se m6rcsendes, de gyakorlatilag nem vahszthat6 el a keletkez6st5l

A gttmbvillrnnfl az elt{.€s k6t gyiikeres€n kiiritnbiiz6 m6djadjabb probEmat jelent. Az is knlitnits, hogy a gitmb nagleb6lhasonl6 kttriilmdnyek kaizt is akdr hadgos detoddci6val, ak6r hang-talanul eltilnhet. N6ziink erre k€t pald6t. Az els6 €gy masyar eset:

L.1953 nvaranak d€lutanran az ablak el6ll ovaslam Szep nap_s0teses lelh6 n6lkuh d6 volt. Eppen a sarokban levo tukor elel6oiem l6sulkodnr. amikor a nv tot abrakon keresziul egy iulba Ilabda nagys6gn gbmb replll a szob6ba Hrdelen megfordultam.6s el6ttem egy m6ter tavosegban az agyra tell konyvon megprllantottam a gbmbot. amr olyan hal6sl keltelt. mrntha a sal rl lengeye kor(rl forogna. HaLk serceg6. pattogo hang hallaiszoll es agiimbnek hirtelen nyoma veszett. Az egesz Plens6q kb ol hal

58 59

mesodpercg tartoll. A lnnyvdn sernmr nyorn nem volr athaio. A2egyban. amrn a k6nyv voli. ac6lsodrony belel voll A gbmb moz-gesa olyan vo L mnl amrkor egy fellLlll lultballoni megutnek. es azszrnle sulylalanulszail. a szine meg olyan. m,nt amikor a gyerekekszapoarbuborolor ' r rnal 6s c bLborel rd ,asLl d rdp orydn a 'relsro. qydngyhaz szrnu. {Horuath lldtyas. Ord I

1. .1881 6szen nagy v ihar ion kr a kornyekunkon A ny ot l abakme lelt ultem 6s olvaslam Aztdn ugy besbleledetl. hogy m6f nemludlarn loviibb ovasnr A kbnyvemel az olenrbe ereltem es krnez-lem Eppen akkor egy liizgdmb tbtl be a nytotl ablakon dl a szo-bdba Nagyon lassan mozgoll el6re ds felem Jolt. majd a konyvemfel€ sz6lt 6s maldnem megelll. l\16r azl gondolam. hogy otl r.arad.amrkor ldtlam. hogy utra lassan erndul Elmeni a konyv ielett. akezem fel6 kezdelt haladnr. Eppen csak hogy elmenl rnellellem.matd a sz6nyeg fele sirllyedl Ebben a prllanalban egy boi2almasddrren6s razta meg a hdzal. Ez voll a leghangosabb hang. amrtvalaha rs halo l tam (Nalure. 1884 )

A fizikdban megszoktuk, hogy azonos jelens6geknek azrnos fel-t6telek kitzittl azonos mdon kell v6gben€nnie. A fenti k6t esetbenigy tiinik, ho$/ az azonos kitriilmetryek 6s u mnos jelens6s advavolt, m6gis €szrev€het5 az eltiindsek kijzli kiildrbs6g. A k6s6bbieksoren erre a dologra m6g vissza kell t€miink, ez ugyaris alapvet6k€rdes. Semmilyen iissz€fiigg€s. nem lehei arfa ral6lni, hogy egyador m6don keletkezeu gitmbvilldn hogyan fog elttnni. Puszr6nannak alapjdn, hogJ tudjuk, a gatmbvillrm milyen m6don keletke-zett, nem .udjuk meghattuorni az eltnnai m6djat. Vannak amnbanbizonyos trmpontok. Elektromosan vqet6 6s fiildelt tirgj/ak mellett,azokkal Erintkezve igen nagy val6einfsesgel robbdisretfi a et-t(n6s. N€zziink ere egy p6lddt:

I .1938 trlhusaban egy vihar utdLn kb.20 30 cm aher.jtrj. leh6rs2rr i v i l lg i l6 gombe.er l lea/ egbor Fuggolegesen egy kenrL.ap'ele larloll amr kb 5 6 cm aherotu vas('obol hes/ull es 70-80 Lmre elll ki a fdldb6l. Amrnt a gombvrllam elerte a csdvet. egy rob-banissal ell(nl 6s a cs6 fels6 r6sze annyrra megolvadt. hogyolvadt vascsdppeket labllunk. A cs6 osszezAr6dotl 6s a szineolyanne valtozoll. mrni amrkor az acell rnegedzrk. lszlahanovqyritiemeny6bSl )

Salnos ez alitl a szabdly alol is van egy kiv6tel. aoi MagyaroMt-gon lordult el6:

l..A negyvenes 6vek elei6n nyomdauzemben dolgozlam egyaszlaindl rilve. T6lem a masodik helyis6gben volt az epirlet nyrlotta[aF. Zrvata.os rd6 vo]l 6s egyszer-k6lszer vrllamlott |s. Az egyrkp llanaban a kb. h6i melene lev6 nyitotl ajl6n al egy 30-40 cmalme'bti ures gomb gLiJll be Mellettem 2-3 cm-re fient el,map deraLs2dqben tranvl vallozraloh. e: a rogorlem F\d gFp-terem tel6 Indull. A gijmbvrllamnak a szele erniette a ruhamat.|egahbbis igy gondoltam. mrvela sz6ken ilve leldgoil a szoknyam.es a2t meglebbentelle. De semmrf6le h{tl nem erezlem ekozben.A geDleremben a t6lem kb 2 m{e levo. mrjkodesen kivulrgep lelevelie iiJal. annak hang n6lkiil nekititk6zdtt, es kraludl Ebben aprllanatban a gep telJes vasveza. amely mesl6i m6ter magas vollItizplros szinnel zasba jott kb. ot masodpercrg. A g6p l6rdelt vrlanyrnotorral volt lolszereve. Az rzzds utin semmr karosodrLst nemeszlellunk (Toth Szab6 J6zsefne. Urom )

Ilt, b6r a oyomdag6p fitldelve volt, €s ms), €rergiSt adott le agijmbvilfam, m6gis hatdfozottan azt ielqte a reEItgl�el6, hogji nem

Maga a detondci6 egEszen nagy erejn is bhet- Erre j6 p€lda eaz eset. amely a Szovjetuni6ban fordult el6:

I Egy vrhar alkalm6val kb.30 cm lilmeKirj gombvribmoi figyeltekmeg. amrnt endde egy epulet lelel6n a cserepeket. mald a menynyezelbe egy lyukat llrt Az alalta levd szobdban n6heny kOrl leirt.mard a nyfolt ablakon keresztiil tavozoll. Amrkor kb. 50 meterrevoll a hdzt6l. az ulc6n felrobbant A keletkezetl l6k6shull6m szA-tomlrolta a kb. 50 meter.e lev6 vaUoghezik6r."

A/ eser uldn vagzetl szamirdsok rr murauak. hogy a ldkeshullamell a I telszsbadib.l ene4ia harror trrg,obb volt. minlh! eS. a gbnb-villirnmal azonos 6tm66if, ltinitronotuol|tl tiiltitaa giimbitt rcbban-ioltal( vofna f€|. M6s tipusn k6niai robban6szerekre vagze$ eeni-tesok is na$,jdb6i a?onos eredmenyt adnak. tehdt jelenleg nemismeriink olyan k6miai robban6szert, amely ekkora Iitkdshulldmottudna eredmSnyezni.

A meefigyel6sekb6l j6l ldtszik, hosy semmilyen el6zetes szin-lagy m6retvrltozis nem jelzi azt. hogy a gitmbviurm a kiivetkez,Spillanatban fdl fog rcbbanni vagy el fog tinni.

60

A gijmblilhn ntja egy nyond6bd. a fdldeh nyoDdagepet vitrdsizdsighelnette. amint hozi€rl

6l

Hogyan mozog a gtimbvill:im?

A g6mbvilldm mozgesdban is titbb olyan jelleszere$6s ral61har6,amire joggal illik a turcsa. az €rdekes. de a bizaft jelz6 is. Haromalapvet6 kdrd6sre kell vnlaszolni a mozgns elemz€sekor:- Mi6rt mozog a giimbvill,im?- Mi mozgalja 6s hogyan?- Merre mozog. 6s mi€n abba az irnnyba?Ezekre a k6d€sekre csak akkor lehet maid v6laszolni. ba u ijsszestulajdonsdg6t megismerjnk. ezt pedig risy leher el6mi. ha a komye-zetlel val6 kitlcsijnhatdsait rdszletesen megvizsgdljuk.

Ezdrt kds5bb njra visszat6dink ehhez a k€rddshez.Az els6 kili,nats mozgesforneja a gitmbvilhmnak, hogy saj6r

tengelye kijriil forog. Ha a giimb felszin6n egyenletes a f6nyer,5$6s-eloszl.is, akkor a moz&6st neh6z €saevenni. usyandgy, miti pl. egysima ac€lgoly6 forgrsdt. Ha a forg6s fordulatedma meghaladja a25-30 fordulatmp drt6ket, az emberi vem mnr nem rudia €126-kelni- Ennek ellen6r€ vannak olyan megfigyel6sek, amelyek forsds16l €s nem vibrnldsr6l vdmolnak be. Egy olyan eser kitvetkezikmost. amelyben cz a jelens6g hatdrozottan kidomborodott:

I ,,i976 nyardn Budapeslen kb. du. 4 ora fee hazafele tarlottamAz ultest kozepe fololi 5-6 m6ter magassagban krsebb csananeskrserel6ben 1226 ponl pent meg. amely hrrlelen l0-15 cm aimerdtrigbmbb6 novekedeii A vilagito gomb szine feherr6l narancsosreh6rre vellozofi. 6s €en nagy sebesslggel forgotl a saiA rcn-gelye k6inl, amely vizszintes voll. Ugy lorgoh, rnnt a h6lozativrllanymotorok. lorgasa szemmel m6g eppen kveheld volt. A moz-qasa. az ellisa bzonytaan, lebeq6 volt A gbmb n6hany masod-percrg n6hliny cenlrm6terre pbbra-balra kilorl vizsznles ranyba.mad lassan meqindull, 6s egyre qyors!6 rnozgassal haladl azes6 emeiel magassigdban lev6 sarokerk6ly iele. l4ozgasa viz-szrntes volr. parhuzamos az [ estrel. Egesz itJa alat a feL0Eier6lkb.2 cm-es kozokben kozel 4-5 crn hossz! szrkrAk valtak leA sTrkrak a7 urluh vegdr dpr6 parogassar lokoobanr.r Ugy v,sekedtek. mint a kar6csonyi csillagsz66 szikftii. Amrkor a gombel6de az erk6lv kovacsoltvas korH6nak a sarkai. kisebb raiadeloniicid kis6reieben failrobbani. A robbanas helyen nehdny nresodpercg szirrk6stekete filsipamacs terJengefl . (Svachula, Sdndor.Budapesl )

62

,,Az riltesr kirzepe fdlolr 5 6 m mag6sdgban mozg6 vrt,grto gombnagy sebessiggel lorgott a tcngelye kornl '

A meSfigyel6sek mindig ,lland6 fordulatsziimr6l szimol.ak be,ami nem 6rtelmezhet,S egykitmyen jetentegi ismcreteinkket. Ha agtimb keletkez6sekor valamilyen impulzusnyomatdkor kapna. akkorlassulnia kellene a sirl6dds miafl. A lassulds mdri6k6l a gijmblehetedens€gi nyomar6ka 6s a gijmb kitriit kialakut6 dramhs tipusahalirozza meg. amit a leveg6 h6m6rs€ktete ds a gitnb feliileri sebes-

63

sage befoly6sol. Kulcsfontosegi a tehetetlensegi nyomat6k, amelya gitmb titmeg6nek elosdhs6t6l ftigg. Ha egynltabn alkalmazhal6a siinfiseg fogalma a gijmbvilldmra, akkor azt mondhaljuk, hogjis'irfisdge nem t6r eljelent6s m6rt6kben a leveg66t6l. mert eltalibanlebeg. Emiatt viszont (f6leg kis gitnbnh6r6 eseten) a tehetedensdsinyomat6knak nagyon kicsinek kell lennie, kitv€tkez€sk€ppen n6h,tnymnsodperc alatt a lassuldsnak esrevehel6nek kell Iennie. Gondol-iunk csak z itr6nyekre, a leveg6ben lebeg6 ftistkariknkra vagyegv megforgatolt luflballonra - fordulatszdmuk gyorsan csdkken.Az illand6 fordulalszim csak akkor hnhat6 f€nn. ha l€tezik egykiils,S vagy bels5 energiafonnssal miikttd6 hajt6mechanizmus, amelynlhnd6an p6tolja a sirl6ddsi vesztes6seket. Ez nem is6nyeljele.I6senergiardtorditdst, igy a satmbviu6m elvileg sajnt bels6 energinj6t isfdl tudia ene hasaalni-

Erdekes, hogy a r6szletes. megbizhat6nak lekinthet6 mesfisyet€-sek 6ltaldban vizszintes fo.gnstengelyr6l szdnolnak be. Mivel &onban kev6s ilyen leirns ismen, nem tudjuk biztosd eldiinreni. hogyel6fordul-e mes iren)aj forgdstergely is. vizszintes tengelvr6l szemolbe a kitvetkez6 n6met megfig/el€s is:

a 1896 lrlirusaban egy delutdn er6s zvalar lod kr. H rtelen egykb 20 cm alm6r6|!j f6zsaszinii gomb lebegelt be a nytolt ablakon61 a szobaba. Lassan kttzelitett felem. €s l6ilam. hogy egy viz-szintes tengely kdriil forog, amely mer6leges a halad6s |ranyra.A felem es6 oldalon ez a torqds felijkdl lefele halad6 volt (Brandov0riem6nv6b6l.)

E1k6pzelhet6. hogy minden S6mbvilam forog. de 6ak a las$j,kdzeli gdmbvillemok fo.g6s,ti veeik 6vre. A megfigyel€sekn6l nemleherer haMrozou 6sszeftiCgdsr tal6lni a forgds 6s z egy6b jellemz6k kiizittr. de ezen nen is lehet csoddlkoznj, mert a rorges a gdmb-villSm legnehezebben megfigyelhet6 tulajdonsnga.

A gitmbvilldm halad6 mozgrsa szemmel viszonylag kiirnyen 6sj6lkitvethet6. 6s a megfigyel6sek nagy r6sz€n€l ezi el€g pontosan le-irjdk. Azi v6mink r tiiz€s sitmb 16..6r! ho$/ viszonylag lsssn sebes-s6ggel fellel6 mozog, mint eg, hidrogemel teli l6ggiimb va$/ egy kish5l6gballon. A val6sdg azonban ln5s. Ez a lassn, felf€16 halad6 inoz-Crs az egyed€n olye nozgas, amelyet ritken figyelnek Ineg. Fel-fel6 irdnyul6 mozg6st n€ha leimak ugyan. de az el€gg€ gyors.A pitmbvi 6n ilalibo l€f€16 issy vizsinlesen mozog, syakran a

64

kett6 itse is kapcsol6dik. azz nagy masassrqb6t zuhan6seenjeni6n lefel6 a gdnbviudm. majd a felszin kitzel6ben mecdll.6s vizszjntesen kezd mozogni.

Ha gondolkodni kezdiint azon, hog)/ mi okozhat ilyen mozgest,rdgiitn felmeriil benonnk a k6rd€s: mityen a gitmbvilldm srffrds6se?A vizszintes mozgrs at suga ja, hogy a gttmb sfrds€g€ mesegyezika kdmyez5 leveg66vel, vagy atr6t nem t6. el jelent6sen. Ezr a nyil-ldnval6nak htsz6 felt6telez€st azonban odfolni ktszik az a t6nv.hogy sokszor a giimbvillCm vizbe mer Tijbb mqot. arnerikai../ovrcr es magyar mesligleles urat ene a turc.a jeFnsisre. vosregr angol megfigyel€s kitvetketk:

I l9j6-bar egv ̂ .raTs ragy-aou. voros qz. ru gomb\ 1am \7@tr6 d/ eob6l. es eg' h37 'ele rdlofl Ftorvdsllola a teter.ndrorolTeqpoellF a hal abl"\hFrerel matd berer I a szob6ba toroe,ar'a croban eTLrar tJrd hr\7ellt dl dbtd(or a az udvana Az udvdroneoykddal l l anre lvben 4 qdl lo ' vrzvorr lqdt tonhb a . . ' r ASbmb-villam elmerrill a vEben. A v,r ,o,,asor

Io r es hb 20 per.-rg ..rehele'l bere.vulnr I\l Llai ehut. d y 7 m"qns7 s". hogy mai"n cn^nre vara.nr de ceTmr ' .an rdLa\at (Na,ure 1970. ,

A szitrlitdsok alapjdn kb. 6 mi i6 joule-ra tehet6 a leadott enersia6rtdke. z energiastuiisdg pedig 7.103 J/cms 6s 2.101 J/sni kijz6l9h9t,6 Pz u eneqrrsfirds6s kb" rizszer€se annar., lnit ietent€gkis6rl€1ilcg el6 l€h€t {[it ni.

Az e1616 pelddk l\oziilL rs sze'cpeit nar olyan. ami(or a gitmbtilldn a \'zbolemeltedcfl [i. A fentr peldakbo :irrzil,. hoey a gtimbsiiriis6gdt n€m tudjul €sy6rtetmie' artetmeai, €s v"tO*ti,t, r,"gvnwgasat nem a sudsdgb6l adodo reheletten.rg. hanem a tiimyi-zettel val6 kitlcRinhatasok befokn$tink

Tobb megfiglel6 igy vdhe. hogy'a tegaram {dorja masdvat agombvrrramot. fiert ossze-visva mozgofi. minr amitor az bRen)tol6gdram egy l6ggitmbitt vaay pih6r sdor. A tiizetesebb vi^s6taty_:,i"' g9^b-rl a sombv'ltam mozsaa riisserten a szir irany;rdt.roDD nrdatrot rs at,r lehet tdmasnai ezl a, altttart.

Sok olyan megfigyel€st ismeriink, amelyben hatrrczoftan ntri6k,hogy a gdmbvilhm t6r$/d.a. teriitger Ha a lev€s6,i.ammat mo-zogna. akkor neki kellene ntkiiznie az akad.'yokmk, minr egy sod_rooo

_liggdmbnek. Fgy ilyen kerirtsero mozgasr Rgyetrek;eg aldvertezd eserneli

i

65

L1953 rnarusaban a kekestet6r allamr gy6gyintezei konvhalannvolcan votunk szakacsok. D6lel6tt 10 6la koriil halalmas vhark6letkezett es azt vettuk eszre. hogy a konyhaJolyoso v6g6b6l30 40 crn-p- rurqovondk ldr5z6 qomb gun,l a folyoson vFggA rnzobmbnek sre,ei aurara voll. Mindent kikeriilt. meg a halal'mas 6nttjtlvas konyhai dlzhelyet is. sF rkn nem banron 25-30meleres ultd .b neqi-ol masodpercrg lanoll Elhalada5a ular namrurcsa sTadol pre?llnh, ma|o a qomb!rllarn ee(esTkedelr a La7a1hezba 6s hanglalanul elt nl. (Juhisz Laszlo Gvdngyos )

Lakdsokban, ahol a gitmbvill6m nozrdsa j,5l megfigvelhet6 kitzel-16l. sosem 6szleltek lassrn, felfel6 ir6nyul6 mozg,tst. Bdr ritk6n forduleli, hogy .eljes€n egyb€hangz6 az i'sses meelielel6s, de ezen a pon-ton nincs szor6s €s elt6r6s. Ez a mozSisi tulajdonnig m6r e8y€r1€l-mrfien mutatja, ho$i ,,lassan h'il6 forr6 86z'rk€nt nem lehet a jelen-s€sel meaEneni, men ebben a/ es€tben mindenkdpPeo felfeld kel-lene mozognia a gitmbnek Ez a4n lehel haldrozottar dllitani. mena leggyrkoribb negfrS/€l6rtipus st' ho$/ ' gitmbvitlim nribn 3bb-kon rir b€tepiil a h€lyis6gbe, 6s o.. a f.ra*hoz liizel *6rb€me5/.Ez akkor is megtiin6dik, amikor 6ak egy ablak van nvitva' s olvanl€srram nem szokotl keletkezni, amely a falakon katrbevihetn€ agO-rnUOt. e .a"ir Eny"g"s szempont az, hogy egy6rteln'len Alftjeka megfigyel6k, hogy a gitmb naglijrb6l vzsintes sik ment€n momsEgyeilen olyan megfigi/el6s sincs, arn€lyik zt ellitand' hogv ftigg5-leges sik ment6n haladt a gitmbvillim Most egv olvan eset kiiver-kezik, amelyben ez az allandij vizszintes mozgts sz6pen litsziki

I . 1923 ru rusaban eqv napos d6lel6tt bar6lammal EtszottamfgysTpr csah megDrlla;Io unk egy v,lagrto l'b lO cn d mer6ltjo6ibol. amerv halk zrreqes kozepelle mozgon a ha,'unk el6tt dbr_[enben. A lblilbe szud k;rok vese evo tdk]tis iiveggdmbaik ktt-zbtt mozqon oda-visszs t6bbsztit is. mad atbull a lackatilasene5 a nva;ionvha leld verle urlel Bemenl az alta'an ds l'drb"mer Ia hervieqen A benr levo kiscsirk6k iiedlen kiszaladtak A gombezutdn a-szom.red lelkere merl al. ahol a Lulya duhosen ugalonutana. A ielenseg hrrielen bozaszto ddreilel lelrobbanl. de semmrlnem ovurion .ei Kesobb velruk es/re hogy a/ egvrh uveggombreszb-en ,neqo,vaill (Kobolka Alatos Budapesl )

A gitmbvill6mok mozg;isir6l ninditssze r6hi6ny tu@t f€nvk€p-felvetel k6sziilt. rb€*or dltalibd hossai exPozicios id6t has,zn'lI-nak. 6s emiatt egy fenyes csik rajzol6dik ki a k6pen. Igv kesznlt a

66

.,A fbldbe enfi kar6k ldg€r l€v6 giinbiik k62otr nozSon oda-v6ea.nr.ld bem.nl a nynn konyhdb. . a kr$strkak rjedlcn kvaladrak '

67

boritrtn lev6 talvdt€l is. A szin6 felv6telr6l k6sznlt gnfikan iitllrlhat6 az als6, kiizelebbi gitnbvillim mozgesa. El6sz6r hullimz5€s ef6g gyors nozg6ssal kiteledik egy dpitt€zes vasil\tnvata lel6'nnid rniulrn azt e]tr,fie, az 6llv6nyzat kitriil el6sg€ rendszertelenmozgast v6gez. Az als6 gitnbvil6m fdlt6telezhet6en kis dunanitsuttu semmisiilt mes. A fels6, kis€bb 6s tdvoli gitmbvilldm egy l6v6-antenna kitr mozog, oszcillltl- A sz6l hat6s5ra ilven mozgtist nemtudna v€gezni, mert a sz6l elsodomd.

A I6ntir$/ak kitriili imbolygi, ,,kele!6, ma.rt6" mzgds a gttmb-villem mozgdsnnak hatirozott jellegzetess6ge Nehdnv vid€kiinkitn6ppen ez6n ,,matat6 m6nkf':nek vagy ,,k6bor villin"-nak is neve-zik. Egy n6mel megligyel6 is al6hiza €zt a tulajdonsigot:

I . .1 91 4. idnius 1 2-6n ctu- 6 drakor eqy villem csapon a kaslelyunk-hoz kdze| nagy tdlgyfara szereh vrl|emhdritoba. A vilbmhafit6 uljnyivastao r6zdr6ttal van hozzakdve a viz\eze6k cs6rendszer6hez.A vrldmcsapAs ul6n hosszrlkes. szikraszerti lenycsom6k repultek1e a villamharildr6l. Fgy ilyen szrkraszerii 16ny crkcakkos lton bereo0ll a ldtdszinli ablakon. 6s ebzalt a komornyrk mellelt. Egy masikrlven. kb. 30 cm hosszu l6nyes lesl a baAn ablsk egyik kis repe_das6n 6t beiattt a dolgoz6szoMmba, amely a 2 emelelen voll.es kb. a padl6tol masfol m6ter magassagban kezdelt el mozognr'Kb- 12 meteres [!al negy-ol mesodperc alatl lelte meg. Meg-keresie a telefonokai, odamenl egy nagy f6mcsillarhoz, €s adr6tok 6s cs6vek ment6n mozgotl. Ezutan az el6szoba leE ta.lolt, es a zart aI6 alatl ment ai, {Lgy kereste a nyilaL$, mintha egerlenne. Az a,l6 mogbtl fnrd6szoba van 6s vaslag vizvezet6keknyrlnak be oda. (Brand gyiijtem6ny6bdl.)

Szamos m6s megfigyel5 is leirja ezt a tulajdons6got. Mosr esyel€ge6 szokailan 6s 6rdekes maryar megfigyel6s kitvelkezik:

I ..1878-ban ebddnel ullek nagymamdm6k. amrkor a nyrloll ablakon beszokkent egy gombvillam. s a talon firggd k6pek szegetueugftitt. A k6pek aorta l€estek a f6talre. A dFonaqvmamam lblkalloir ..hdborld mennvkd . azzal hrnelen megfogoll egy ezilsl_lanatal. es naqv erovei krdobla a nyilolt ablal'on Erte a t6nyesgoly6 sivftva ; kanil utan suhani. s hinl ellunl - (Avedrk LapsndL6ktjshaza.)

Az aura l€irrsakor miir ismerteltiink egy olyan €s€tet' abol agitmbvilldm ment6autijt kiictett. Ez sem egyedi eset volt, mert titbbhasonl6 magyar €t kiilfiildi megfigyeles ;s ijsszegyflr, b,ir €zek csak

68

* : i

: s

6 . 6

E :

S,i e9 5 s

E ' ' : P

! * EE E ; f i

harom nia\ perces idotadamrol szamollak be De nem6ak repnl6

evoesrl,b?i \aey mozsd jarmiter kitver a siimbvill:im. heem bar-milyen tdr8yal. akir embereket is:

I ,,1983 nyaren egyLk este hazalele mentem Es6re alLt az do essretlem hara. nehogy egy kiad6s z6por elkappn A belonll mellenegy t 'o r rz mete ' n"gas oomo emel lFoh lb s /a7 merer ho<s7anA-domb {eelr or-ld heler _ dqd5ar retlen eszre d vdhrto lerviho lenrszlaboa naqvsaqL. 5 6 cr alTeroL gombo A gomb lerJDDdnr a domb ei6 je e. F. Ugy 15_20 "n/ora :eoesseogelehezdpi ourulrr ereF Porlo-an lele-n la'lod fn pgy I'carl meo ied'ende klvencs rs vollarn nagyon, ezert a golyo uiFb6l kilertem. esharom-neov mPlerre ld rpbbal lam hogy e lgL ru l on Fl6t lFm aqolvouraban mloas rovesu horo es szaraT lLvel benb 'e'z lerull elaren uov h;laol al. hogy a fu nem gyulladt meg. de uLna egyqoly6 idretu d,sveny mamdt. An r\or a qoly6 J(ldbol krrerl€rn dziem haladl lovabD aqvenespn halem megvalloz'latla az itanyl6s meoint fel6m quruit. ftsl.or en 'neg obbar lelrealllam es u bolrtterre; eb'e F' ; -n e tranyl vollo/ratou. es mFgrn _elFm ou u I[,4ar e6o kozel 6rl hozz6m. es megrledtem, mert a szin€r6l gon-oollaF .

-hoq mereq 'eher FTerl leles erornboler{ezdlem 'ih'ahho_

san turn ioetoruron rulas rorben harrcneTlem es latlarn hoqva oaimb. mintha Ethatatlan kiit6llel utinam kaitailtek volna, iiittutinam a lavo.aqo allsnooaa larlva Efo 'neq pbbcr elhFTolerrumr. Kdrber "lsra ad an eqy a7 ulszelen lFvo bercnlor a' Tell€'lkb. 5 cm liivolsaqban Ekkor rsmel hatraprllantoilam 6s |afiam.amrnl a qbmb oda;rr a korlethoz. amely mar eleg rossz allapolbanvo[ A 6eionbol kb. ]O cm hosszan krallt a merevit6 betonvasA odmb nekrDallant a beionnak. mad egeszen tdlpattanl a kothtte6i6io. ahol a belonvas kialll. Nel'ulrozor a va<n.k cs eo\'han6os-. rvkrsu esheT hason,6 l"angga I eqvszerren mrnlFgv lel:rrvo_. j o l r ' a v a s b a r l - 7 a z e s e l k b L p l p e r . r q r a n o r r P . p r r e e l 'Gbdol l6 . )

A fenti esetb,5l is vildgosan kideriil, hogy nem a sz6lmozg.tst.hanem a megfigyel6 mozg,tsdt ktivefte a gitmbvilldm.

N6ha ugr6l6. patbg6 mozg:ist lehet megfigyelni, mintha szii6rd6s rugalmas 6rgyr6l lenne sz5. Csak egy ilyen eselel emlitiink. ezBudapesten titn6nt:

L1924-ben eqv nvdn d6lutenon 6aasL zvalar lort kr' MLUt6n el-m l. baratarmn;l eby k6rhez keriiese melbn mentirnk el. am kor-nbqollunk sr:rcrqo parloqo hangol halbrL'rh Vrsslalel'rnlvA eqvlpnies. sarga s7r'ru. kb.8_10 cm dtm6ritiii g6mbtit lettunkugralni,

70

amely ielenk kozeledetl Nagyon megiediunk, es megdermedveneztik. A gbmb k6ruloflunk ugraft. mid lelugrott a k6rhaz vaskeri-lesene" eqvrh arclrsaEra. A kFfilF> lagla alapolon alll as leolaoszlopoh hozl volta" a vaslandzrah. A7 Fgyrk ralolsa lelFlen nehc_nval Iordut. ma|o paloqo hanqol advd a lorhaT(en leglolelebb'Iet,nak egyrk dgdra ugrotl. err6l egy mdsrk egra. 6s eliont a sze-m0nk el6l. Amrkor gdmb a faagak kozt ugraLl a fa levelei meg_mozdullak. Az Llltest makadem burkolalu 6s er6sen nedves volt.6s amikor a lizgtimb a vizhez 6rt, az nem giizailgiitt, hanemsz6tsp.iccelt. Az ugrAsok 20-50 cm magasak vollak. A ioldre eses-kor prllanalokra meqallt. 6s apro kls lekerg6zesekei ls tett A gombrgen gyorsan mozgotl. az egdsz telens6g masodpercek alall zafotl le (Kadr Gvula. Budapest.)

Otyan esetek h megtitrtdntek sz6p sznmmal, amikor a sz6llelszemben mozgort a giimbvilnm:

I,,Lakasunk el6tl huzodik egy nagyiesziiltsegu levvezelek. Azeovh nvar zapor alhd mavar ernp^ a vezelerle^ a, Pqyrk os/lopa'e'ia

lenves i{ekes s' nu qomb F erl meg A potcelan s/rge Fo_lesl teletlkb.50 cm-rellebegelt. Ahogy nezlem. eszreveltern. hogyassan emozdu.6s mozg6sa egyre gyorsabba valik A meglep6az voli hogy a mozgasa a legiurcsabb iranyba torl6nt az ural'kodo nyugal szellel szemben. A legvezet€k rranya K Nvr volt.s a oomb a vezel6k fdldtl. lehei a sz6lle szemben az os2lopl6ll6vo6dva mozgott. A vezet6k leleti megtetl lavobega a kelelkezesles lelbomasr oonl k6z6tl kb 50 m6ter Leheleli. A dbbbenetes a' orgdsa voll Mint egy leggttmb. amely a szellel szemben sod'r6dii. A merere l.o a s/|qelplolesl merelevelegyerell meg teh;lkb 30 cm leheleit.' (Csrzmann Atlrla. Tokod.)

Itt is vilSgosan htvik. hogy a gitmbvillam af6m tdwezet€k me.'l€n mozgott. Ez a legeyakoribb mozgdsfomrk koz6 tartozik. ilven-kor egy elektromosat fitldelt vezet6t k6vet.

Az amerikai m€gligyel6k is az el6bb varclt mozgnsi tulajdonsn-gokal jegyeztek meg. Hatvannyolcan irtek. hogy a g6mbvilnmlebeg6, bukd:tcsol6. renderetlen mozgrist v6gez, neslaen6ten 6elel-rek forgo mozgest, harminceg/en kitzel egyenes vonalii mozg,tsl6s tizenn6gyen egy helyb€n n 6sr- Het megfigyel6 szimolt be felszinment€n val6 rnoz&isr6l 6s misik h6t meslisyel6 elektromos veze6-16l m6sik vezet6re val6 ugrdlrsr6l. Egyellen egy megfigyel6 selnirta, bogy hatdrozoitan ftjlfel€ rnozgotl volna a sdmbvill6m

A aiimbvilldm sebess6ge tAg hatiirok kiizt veltozik N€ha eg6sze'

."noi etet"t el6rhet, annvirn. hogv nozg6 repiil6g6pei is lud

tO"-etn i :

L,1970. majus 15-dn, St. Lourslol kb 80'150 km nvire keletre. egy

reouoqeo urasaLenl lafam gombvrldmot A, egyrh cTarrv r'mp4

edv leirer. vilagrto qbmb leenr meg Npm lLdom l^ogv d sTamvv;oel orrnlete-e AinproF 1 m_.er \Febb volr dn b'rios hoov

naivobb, mrnt l0 cm. A konlurF e eqqe elrosodotl nem voll Fdla'oz-on t^ .0. S masoopercg.a ar d s7d-vna mao. IenvJeler>eoeav halk oukkanassal hiri€len elltint. lNature. 1970 )"

Bdr reoulosepel 'ne l tk .7or ie lenr t me€ lor 'n t lF i t l is rS/ t f lmr

ruuet . ' r t r ' iz r " i ' . t 'ogy n" . ez rorrenl . mer l d kor 'n2rNUle ' ke l vrnn

6s nem szokolt 86mb alakii lenn'A kdvetkez6?rdekes esetben egv szovjer vaddszpil6ta szilmol be

r€szletesen a l,izgdmbbel val6 lal;lkozesitr6l:

L Bonyolrrll n1elFolologur vrszonvo" r^o/ reDLrFm eq\ ohtol-elnaoon vatamrvc' a ora ilan Mes irlago' vor' epoe' Lsah herdo-doil a sTurluler. Fresrkeonr kerdlem 1300 me'e nFl drlam dnrl ol

e"zteveten" a kuonds ielyr sugarTd goToo d'rdm dmalv'er ar5or'"t.rorr u oeo orrresTp e,raiada. I in aln erolL' lehFle l .i a

tozeoso mrniedv 15 cm szees sav solelabo volt " Lobbr rFs'/1elF, ii lano voll:dP srokdllan arnvalalu n'nl lmrhor lusl ala|a a

" tdzer il|o Idbb, mnr eqy maqoopercro ng\e'ram a lur"a !r^_menvl. A a6mb e'qviitt repiilt velem. nerf p.r hbTeielrb e' nem rc

ravoioOottita qepr-rit. O'yan br mFterre lel^elerl oem A/l:n'rrnp''eirunt d sreme"m;bl. s iqyanak<or hatu'dllomod dlo ' robbdnaslhallottam. Azlan szokatla; csend ett. 6gett szagoi ereztem Meg-n6ztem a m(szereket.6s meg6nettem: bal van a haf6mLilelA h6m6rs6klet 6s a lordulaiszam rohamosan csokkent a hal6r'Liataotaratban dorqoTo,t. Alon qonoolhod ar hogv m _oienhFlcll

Fovsretuen ner-luolar hogy m'l ele']lsek a7 -a'vrl'sndl a \a'zet-iOre neztem nrnc\ lu., a qepen lgy elhalaro/la- l'oq' rsat

"nnvi l mondok a hdl lomu roroula l<7anc cso^kenl e< 'oe 'cTdool

erreh A7 rtdnyrla( ;eglrlarozrd a gpoer' heh,/e e 1200 n €nvacvok,20 lm.re a baTsl6 l IV 'a p l l I a odrar" r : lpLrrarr r

Ef;ieilettem mondanr, ho!]v addLgra mar megproba kazlan]� a gaz'karral. hogy vrsszaszere/ 7P{ azelva\llell ordJlarr,amol dA 5'abeA t'ad ezad alaoqaz€ al|loram Mo: ugy gordolla' hoq\ v"otr'

is tr;z nrncs. tetiai L,rbol reg leher proDdlloznr a halrcmuv'r SoohelvTelbe allrlotlan; gil. eilulan u ra plo'Fhu/larF l^o/bnnsor ev-,"'[" - ;qy 1611 strn6-]lan a hatrdruver K's lespoelem-F c br_oulaiszamiiero etinourr' ". a seoes'eg rove'eon' t'e/o'1 Etdtar

72

kikerailtem a feih6kb6l. vizszrntesre allltotlam a g6pet A rep!6s_vezet6nok ielenlettemr berndu t. a fordulatszam novekszrk. Vrssza_iordultam a rept6r fele es rendben leleilem a gepel

A reDijl6sl irenvild liszi a kovetkez6t |elenlene ..Kozvetbnll aleereszked6s el6tl dsarepir 6s dei6n borull voltaz eg. de nem voltsemmil6le iele annak. hogy itl vagy a kdz€lben vihar lett volna.A mdszerek nem ieterlek semmrleb Fqlorr reade lan'(segotA pil6la idd6rz6ke bizonyara Flmrikbdolt,6s igy ellogadhalu k. hogya gomb egy mesodpercrg krserte a gepel Amrkor a foldon rneg'vrzsq6lluk a repiil6g6pet. a vez6rsik hats6 6szen a lels6 burkolaircqzii6elemeinek senjl6s6l veiluk eszre. De mr6rl haiuL? M6rtmaadt 6rintetlen a vez6rsik el0lso r6sze? Ha a gomb az osszettkdzesl6l robbant volna iel. akkor ennek a repul6g6p orr reszenerkellett volna tdn6nnie. Am ril sernmr nvorna nem volt az ennikezes'nek Korolkov pil6la megerositelte, hogy nem velle le a szemel al(zforgalagr6l. amig az el nern faint. 6s brzlos benne. hogy a gombnem iilkdzdtl a repUbgeppel '

A s6riill gepei megvrzsgeb szakerl6 a kavetkezokel mondtaAmikor a vez6rsik egyrk larl6elemOnek serulesei megvizsganuk.

arra a kdvetkeztet6sre Julotlunk. hcgy a lem tulhevult, elveszletleszilardsagai. A idlheviilesl pedrg val6szin0eg annak a halalrnaseleklromos kisil6snek a szam 6Ffa irhaltuk. amey a geptesi es akbrnyezet kdz6n kelelkezelt. A repll6gepen a tllleszu tseg-levezel6I6msepriicsk6ka szdmyak vdgen esa larok vegen helyezkednek €lreh6t a kis0l6s is otl l6d6nherett.

Foglaikozni kell azoknak a m(szereknek a ku onbs vrselked€se_ve rs. melveket a oil6t6nak a leszallas eolt kellett hasznalnraA q6mbbelval6 talAlkozas uian ezek nem mtikodlek. kes6bb vszonlu ra |eleznikezdtek. Kidenih. hogy az egyrk oLvad6bztcsitek mondlalel a szobalatot. ds id6be telleii. amig a rnegzavad eleklron ka aloroqrarnozla a rendszert a iartal6k aramkorre

osszegezziik a t6nyekeir A Fdld legkoreben 1200 m magassagban egy kb. 1 m atmefdjt. k0l6nos vrselkedesLj 1226 gomb Jelentmeg. 520 kfi-es 6nink6nti sebess€gel repiill egyiitl a vadasz-g6ppel anolkiil, hogy alakia m€vatozofi volna. mad lulararnolkeltve kiolvasztolt egy mtszerbizlositekol. es rovrd rd6re megbeni-rorta a hatr6mfivet. (lPlV. 1982.. Sovet weekly 1984 )

Ez a mesfigyelEs tijbb probl€mnt is felvet. El5szdr is azt. hogvhogyan olvad ki egy biziosit6k egy lezdrt f6mt€st belsej6ben amelvFaraday-laljtkak€ni viselkedik, uaz az elektromos terel ledtnv€-kolia. (Erre maid m€s k6s6bb vissat6rijnk. mert a gitmbvillamniliijbbvdr is el5fordut ez a furcsasds ) Most visrcnt foglalkozunkazzal a megfigyel6sel. hogy a gitmbvilldm egyiitt rePiilt a geppel

Amennyiben feltessziik hos/ 520 km/6ra volt a s€bess€ge €s I m

ai anitri", akkor ki Iehei szemiiani' hosv a g6mb felnlet€n€l a

maxrm: i l i . nroma' kb. l0 ' " -ka l naelobb a normdlb legnlomasnal

[/ t nvomi; mdi elag ms ahho?. hogv eg} nem telie\en Inerer

sitmnOi ass"."vomi"n, eey b€ls6 iisze&n6 eI6 n6lkiili ptaznagiimb

;ediq szonnal rretldrddm. A mesligvelo mes's ugv lslra hogv a

!ti.-l ne. uarr",rarra d/ alakiar. Pedig tllen nagv sebe'*gn'l a

ieveeoonenvtt mozg;sa mian is v:trharo lenne hogv esv lurrballon-

-"'.1 pomU i,as"' ter"'malodion Ha liwonl lehennenk ho$ d

"o.t'..."', ilyen sebes#g el€r6s€hez kb 5000 newton er5vel

l"ii.u *r"" ,"ini t t't'.' i.:o kilowad relie'nmen\ kellene ami

i l . iuOu roe.o. ez " r " t i .s ' rmenv a l 'kor e legenoo egv I m-e ' v i l ' id

sdmb moTqald.dho?. ha a?r pl kiilelen vonrarial Ha a gombitr

\alamilven belso hairas' mechanizmus mo/galnd e impulzusmeg-

marad:i" arapi:in traierahajra'r. akl(or ez a reljelrmenv elegrelen

men a raker ' t ra i ta . t rata. foka rendt tvuta lac\onv fkkor a renl i te l ie

sih6nynek taiin sztzszorosa sem lenne el€g Nem biztos persze'

r roei a io-U"r , l ) " "uel 'o t 'ardsmo?garra Lg\ebkenr r ' 'a loszrnJr len '

h; a"sitmb v'lard re{kanr riselk€dne Erre ritbb megligveiis is

utii -

Halnrozortan bizan tulajdonsaga ugvanis a gitmbvilhmtak hogv

neha ldlakon vag) ablakij\egel'en is aheg! an6lliil hog) me8'

ralrozna vasv \atamrlven seriil€st oko/na | / a rulaidonstg dda

'*i. rron" "-.|n "e! gitnbbe ?irl tag' zdrh"rd folronalttl rsn dol-

eunk. hinen inkltu egy olvan ielenieSS€l' ami dllanddan ujra ler'

;€bdik. nira fonnrl,6Aik. Ez6rt a sildrd gi'mbre vonatkozo f€nrj

szrmitds it; nem alkalmazhat6, 6s lehet, hosv j6val kisebb leljesit-

menv eless6!.es ahhoz. hogy eg) ollan tenvleleflseger okozzon

"meiv e"eirei ara' ""gv"n gvoran is mozoshat Emra( a ldrhdro

'dnvl; ebmb'tal6vrnuieg csak eg) ma'odlago' hara\' es a ielen'eg

ehSsorban nem plazmafizikai oldalr.tl kitzelithet6 meg-

o ..n1;*.16i n 6uette?d eselben b halaroToltan alliuak hoSv

a eilmb iavoza'lor athaladt az ablakuregen es valo:/rn'i hogv is'

is €rkezett be a szob6ba:

I 19/r rvaran torbagyon lahtunk eqy valvogha./ban Kel nttve-

remmel voliunk othon am'kor halalmas v'har torl l'r Mar csonoe-

t-"Oert-a u'nar. amrkor hirlelFn a1 egyrh ablahnal eqv kb 8-10 cn

armerorr-r sarqastener' lompan vJagrlo lFnvobrb ielenr meg A'

li.,irilrlo i",i'r""t "i ""ke76 'ranv6an LeEle' h'ldcerada a szoba

iorepenl ..nnvetor'o' llggo vrildnyrbnel maio a masrL abla[

,,A tompdn vildgil6 f€nygoob... kdteer kitrbeirna a nennyezetr6l tuge6villbykttrt€r. majd @ ablal iivegan keresztiil rilomlt'

uveqen kFreszlirl ravoroh Blztos. hogy a szlmpla ablakiivegenkelesztijl tavozott, men Teq lafluk. hoqy hvu 'avolodrk aTl,n el-vesztettiik a szemiink el6l. (Darvas Beldne. Budapesl.)

A giimbvilldmnak ezl a turcsa lulajdonsrg6t titbbek kijzijtt e8l

n6met megfigyel6s is meger6siti:

I 1914 rinrus 22-6n egy sziilioda uvegezetl verandalan bbbvenoeo ladoTkodor A7 eso luhogoll odalal Az eovrk vF'dFgn; lcbn eszrevel l eov 10- l5 Lm atm;ro lu Uzrabdar ' a4 ' rn l d lFranda

Lveoabrakan ar bei6lr. e' Korep"5 sebe\seqoF mo/ogn rFTdena i;bn keresziul 6tm€nl a szomsz6dos baba. mald ezulan egy

dqvu oves etossegu 'oobanas l^ove 'eler A baroar ;l'a( r o;vilo.n eou u'.reir"tt.o:oqalo men pn rnozgoh A robbanas Jrtn

a, " et^rromo. vez"re"et negse'd'IFk I ehany aelven os'/Folvad;ak Az osszes elekiromos l:;mpa kiegett es az egyrk vrllamoscsenoo oe aoadt A veranda dvegburkolatat megvizsgtlak es

azt a furn6rt;lal is, amelyen a lizlabda d'lhaladl de semmilvens6riil6st nem lehetett 6strevenni." lBrand gyriJtemenv6b6l )

ogy tiinik, hogy a gi,mbvilldm el6z6ekben emlirett tulajdons'ga,

miviirnr partoe t urcin va$ mas rargvakon. az' ugv viselled'l'

-,.rtra rusatma" lenne. eltenlmondasban van zald mcSfigyele'rl

hogy ltmigy nz ablakijvegen Az ut6bbi €szlel€s szerint ugvanis

rdmeEe i" vtlard.aga legalabbh a sTokaso' modon €'lelme/re -

nem iehet. A ke$bbiek $tan e/r ^z ellenlmondasl litl kell olddni

ahhoz. hogy megdnhessnk a jelensdsei.

Ha a s6mbvi l ldm r t rud menni la la lon ie l leroct l a kerd ' ' ho8v

' " - ero l ran-e szo c lkor , amt l 'or a meel is !e lok 'zennr /an helv i '

s6gben keletkezett a giimbvilldm Az ilyen megfiSvel€sek'ek egy

ki; .6sze val6ban ertelmezhet6 iev is, de b6s€gesen marad olvan

eset. amelybeo a gitmbvillem a megfigvel6 szeme letiira a leveg6ben

A sombvrllim mo/aasa\al kaplsolaros {kfele e' neha egvmi'nar

ctl.nimonao megirgyilds m'arr riibben ma8ular a mcgligvelenk'rvoni:ik k6ts6sbe. Ene nincs senrni ok- A k6s{tbbiek sornn majd

tatlut. hogy etagge egyseges€n 6rtelmeztret6 az dsszes megfigvel€s-

Elektromos hat6sok

Mrg a gbmhrr l lam mo/8asa g\b l 'ere\en t ' i j ldnho' ik a tende' \ r l lam

mo'zgs.arAt. z eletrromo. e\ magne'e\ hara\okbrn naBFn $l a

A sijmbvilhm elektromos hatdsa egv sajntilatos cs nevezetesescm€;y miart el6ggd.€s61a ismert G. w. Richmanr. a szenlp6teFliri akadimia kutaloi6t, aki a l€gkitri elektromossagot tanuha-

n\oznr . lar ta. egy g i tmbvr l lam elet ' romos hdra 'a l7) a-ban megdfeI ,bhcn u rooben re/d lek e l in len/rven \urJrn id le ts i 'or I e lekrromu-

srpot. Richman kis6rlete nem knlitnbiiz6tt jelcntdsen Frank lin ismert

ki;€rlet6t6l. Egy fitldelellen vasrudal dugott ki laboratdrjumdkkablaknn. Szokolov, a segidje. valamint az utcdn nll6 enberek kdznl

is titbben ldttdk. hogy egy viharfelh6b6l esv kb 10 cm dtm6r5jt!

halvrnykck tfizgoly6 ereszkedett le, odalebeger, Richma! k€z€ben

Iartoti bosszi eiektr6drhoz, majd az arcnhoz. Ekkor €gv ngvfldv6s.7eru hancol leherc l l ha l lanr ' s /ukolov e lv€vretre e ' /mdlerer ' Mire

ui ra mreahoz ren. { ro\ vasol <Per l ds i i rsror larot r ' Richmdn

mlr nem t;legzett. Egy vitrcts foft volt a homlokin €s egy lyuk a

cio,6ian. Lononoszov egy m6sik 6piiletben ugyancsak a l6Skiin

el;ktromossrigot m6rte, 6s elvileg 6t is 6rhette volna a hal:ilos ilt6s'Az akaddmia kiviagriltatta az estet. Ezutan betiltottdk a l6gkiiri

elektronossrig kutatdsrt, leszereltdk Richman dsses feleerelesel6s felfiisseszGtt6k l-omonoszo! monkrjrnak megjelenlet€s€l Ez a

szerens€tlen Ualeset hosvn ideig megakadelyozta u elektromossrigkukteset P€te.vd.ott.

Richman hahl6t elektromos dramiit6s okozta- A kdzonsegcs!ilhmnt6sek €s a gijmbvilldm ,ramnt€sei nasvon hasonl6ak. A szem'tanfk arritl szamohak be, hogy ha a gdmbvilldm meg6rint valahol

cav embert. aki nincs kell6en szisetelve. pl oincs szaru cip6je'

aikor az illet5 egy pillanar alatt meghal fgv hogv a talpdn Svakrancgy lyuk tritong. Titbb ilyet magyarorszaSi megfiSvel6s is van Az

cgyik eselben egy templomba mert be a gitmbvilhm. 6s az on

takarit5 n6nek a szejdhoz repiilt A cip6j6t darabokra v6gta u

eleklronros dran harisa. a cip6 sarka messzire clrepnli. Szerencsdskimenetelff baleset is t6rt6nt 1986 ban Kaposvarott egy buszmeg

nll6ban. Ekkor egy hirtele. kitirt viha$an egy feh6r gijmbvill6nr

vnltt a buszmegelbban vnr6 hdrom f6dihoz. €s az esviknek a v6lht

mcs6ri.tene. Azonnal dsszeesett, €s csak a Svors onosi beavatkozastnentett" -es az 6let6t. Az,5 tomaciPSj6t is csak messze tal,ltitkmeg a balesei szinhely6t6t. 6s egy nagy t6pett lvuk voll rajta. Ezek

a mozaikok arr6l rirulkodnak. hosy azonos mechanizmus felel6s z

embereken okozott s€riil€sekert. €s nag/fesziilrsegfi' er6s 6rrmokozza ezeket a balesetel€|.

Szerencs6re nem mindis jar ilyen er6s dramiiiesekkel a gdmb-villrm- amint u a kiivetkez6 esetbiil is kideriil:

71

I 1934 nyar6n egy angol meleorol6gus a freval molorozoll Vrharlbrl kr. iqeri erds vrlamldssaL. Fgy soromp6nal megal]tak. es a me'reorol6o-us fia kezdie fdlnvrhr a sorornpol Ekkor a koze L iak kozleov kb- 30 cm armerorL lrJzgombol p lan ollah Tpg OdaFpull d'e-risoromootroz e. sz6tdurrrn A 1L d\, a sorompo masrh vegeroola lolordrrorl A hdvelkpTo nehanv ordbal .eplelen volt nolga:hr a kez6t. (Nature. 1952)

Tdbb olvan eset is ismeretes, amikor nem €gv. hanem k€t-ttdromvasv enn€i is tdbb embert b€nitott meg a gdmbvilldm dltal okozoit

dr;miil6s. Viszont u is el6fordult, hogl" valakire r5sz6ll. a gdmb-

rilllm. n6gse ritrt6nl semni baia.

A gitrnbvilldm keletkezds6vel kaPcsolatban besz6ltnnk ar61 azesetr6l. anit Gyuldn figyelt meg Medve J6nos m€rn6k ott a20 kv-os t6wezet6k biztosit€kdt vrgta ki a gombvilldm. E2 is hale-romttan azt mutatia. hogy jelent5s elekl.omos hat6sa van A magyarcrsz6gi glajjtem€nyben tdbb mint h'isz olvan eset 8viilt dssze.amikor a gitrnbvi nm elektromos bitosi!6lokal vASotr ki. vagv mdselektromos berendezEst teat tainkre.

Az elektromos hebzatok. k€sznl6kek €lterjed6s6vel egvijtl jelen'

tek meg azok az esetleirasok. amelyek ezekr6l 3 h2i,sotr6l beszimolnak. A r€sebbi leir6$k szennt f6leg 5 6eng6zsin6rokar (nelvek

f€nhuzalbot k6sziiltek) €gette el rendszeresen a gdmbviUnm. 6sn6hanyan elektromos sokkiatesr6l szimoltak be Ma mrir a hez'tartdsokban rengeteg fiildelt 6s fiildeleAen vezet6k van, 6s ez j6

lehelo'i8 arra. hog) d gbmbvrllam elektromo. liilc.bnh.ra\arl branulmanvoz.uk A" e lekt romo. hdl .s l ler ro dr lagu. m(drg)c le ' i

kitvetkez;k6ppen n6z ki :

L.Auouszlus 1O-6n a New Hamphshrre a Lambelr Frlzwrilam kozseoben naqv vrhar lon l, A 2 emeelr uvegFzeu verarden i ldma;rkor eszi;'velle'n. hogv a hoTPlbFn leB/e Fh radrodnrerna merIen egy trjzg6mb leleni meg. kozvellenul egy v lldmcsapas utan.r,ov luirl hobv valahonnan lplulrol pIl es hozvellenLl a7 db.honleG naladl . r rardhrneenahaT pnLelebe Tuhar lhora la\u bronTszinU vo t. 6s ienyes sugarakat l6tt kr mrnden oldalan Annyrfa sz6pvolr n'rnl eov ka'acsonvlaorsT. Abban a prlland ban am+o le/u_h"rl a prncdbe. a haz ossles b,zrcsrrdka h,Pgel 'S' en'€ I

Enn6l sokkal nagyobb krrokal okoz6 eselek is el6fordulnakT6bb ilyen magyarorergi megJigyel€s is itsszegynk:

78

A snlyos kiirckat srenvedell kondromi lakas ahp.aPa

r ,,1966. i[nrus 18 dn reggel 1/2 7 kor heves zNalar tamadt sokvrlamcsap6ssal. Eppen io akanunk kelnr. amrkor halalrnas dofie-nes uldn a calldr elkezdett szrkrazni. 6s egv kb 70 cm hossza20 cm vaslag sdrgasprro. gombvr|am leerl meg Va dfu t rviil ol rsmeql 'qvele ar eaemeryl A1r la a. hogy a oorbvrra- a s;netkozeEben lecsaoooon, aad or.la'r lo"oaoll a m, lv anren nlra.ahonnan azuten a plaloni 6fl0tua a iv_zsin6r rnelleli ptl a laktsba.A oaolacon az eqvik szatula (ahol az antenna volt) megsemmi'sdll. gyulaszaliyira dsszehasogatta a g6mbvill6m- A sTobebala 'enic.omo kb egy oercQ pallo4olr a oadldto a mPrnvele"qmard a tv-hez 6s a konnekiorhoz menl. Ahol hozzaed a rnennye-zethez meg a padl6hoz,6-7 rnz nyrhelyen, kb 2_3 cm es atmerdlulvukak keletkezlek. arnennvl csak eller, de a szomszed lakasban rsiollak bzonvos s6rulesek A konnektorok helven voltak a l€g_naovobb, kb.30 Ln alnerotu \erJle>en a laba1. A Iv megse ul l ,de-iesbbb meo tLd'uh c:,nal'alnr bTLlan a qombv,llam almFrl .mask szobaba. ahol a vrlagilo rekamie oldaLdl krnyomia Az ese-m6nv idei6n az 6sszes ablak zerua voll. a kel szoba kozlr allo vr'szoni nvitva. A szobak es a konvha kozi allo be volt haltva. eztkvagta; gdmbvillem. A konyhdban az aszlaLon all6 habzat! r6d6laor6ra td.te.6s a konvhar vizcsaphoz 6rve hatalmasatdoirent Avlzc;ap nem serilll meg, de komos, lilst6s volt, meri 16 volt kdlve a

79

hal6zati rddi6 foldvezet€ke. 6s az viszonl eleqetl. fi/a is hihalonyomok vannak a lv-szekreny oldalan. amey megp6*ol6ddtl. esa r€kamr6n is. A villanyvezel6keket az eg6sz lakasban ki kelletlcser6lni. Mellettiink 6s az utca szemkiizli oldalen iobbrol 6sbah6l is hal-hat hazban kidgtek a villany6ftik. Amrror d gomovrllem megsemm|sirll, a konyhaszek.6nyay'atak vagodot. 6s mrndencsesze apr6bb l6ny6r dsszetdrve a kdvdn maradt. A kciveikezrjszemelyr serul6s ldrieni: labamon gombostifel nagysag! egeslh6lyagok leltek, melyek nyomtalanul meggyogyultak. A robbanasutdn halbskdrosod6sunk laz enyem. a ldnyome es a l6!eme) azorvosrvrzsgdlal szerint 50 o/o-os volt. Nekem. mrvel6n vegrgn6zlemaz egdsz ielens6gel. az erds fdny miatl a latdsom meggyengiiitUldna f6l napq csak tuzes kaikakal I6tlam. A combornon, amelyledellen vol az esel del6n, kb. ket ferl teny6rnyr helyen a hatszri-erek rnegpaltantak. (Vereckr Andresn6. Komafom.)

M6gneses hat6sokA viu:im miigneses hatdsa ismen. A villnmcsaiorneban tuly6 nagycrdss€s[ dram olyan mrgneses teret l6lesit. am.ly titlm:iSnesezia kdrnyezi t.irgvakat, k,izeteket. 'lijbb

megfigyet6s sz6l a Bitmbviliam m:igneses haldsa mellet! is. e hatds maeyaiizata azonban mdrnem ilyen egyszcrn.

A Szovjetuni6ban figyell6k meg a k.ivetkez6 eseter:

I 1930 nvaren Kuznveck felelt er6s zrvatar lort kr. Hatalmas vlhmok szkrazEk az 6gen. HneEn egy gombvrliam behatolt egyctpesz Iahezeba Kdrberepull nehenyszor az egyrk helyis6gben. esmegolt egy errberl A k6zelben lev6 vasszerszemok, a kalap6cs.a .eszelii. a harap6fog6 er6sen felmegnesez6dtek." (Pnroda.1949.)

Olyan negfigyeles is ismert, amikor €gy haj6n az i.bocok kitztmozg6 eitmbvill6m u illiulit mozgalta.

Igaz. nem minden esetben 6szlelnek m6gneses hatdst, de kevesenvannak. akik egynltahn ligyelnek ene. N6ha csak kdzvetett m6donnyilvenul neg az er,5s magness .6r jelenldte. ilyen esetrijl szimolbe a kdvetkez6 megfi$/el€s:

L.1811. oklober 7 6n Samlord Courtney-ben vhar tbrl ki. 6s egyl(lzgdmb plent meg a templom kdrnyek6n. A tempromtoronyba.lev6 harangoz6k azt Jelentetl6k. hogy sohasem 6re2t6k a haran-

80

ook hrizasat ilyen nehdznek e' dbba lel'ell hdqvlal a mur\aluidl Am'nl krni'7rel a rFnpom otoryb6' neg\, rullabdar vpre(

e 5 l ' e a c e v e h | o l J | a 7 A g } l l o d d ' . e n l d . o . o . v h o / � � � � � � � � � � � �J ran Plone a haranqlddo gprFndal p- gr c t i rarq a padba

ese lNature. 1973 )

A cikkir6 6rdekes szimitist v6gzell Fdlt€tclezte bogv a t€m-

hd'an8or a gombr i l l .nr magne\cs lere lo \Lr leaebcn le l l ipo oruen)

" , , . 'u . ' . t i tee lekc/re lc . ( fz hala. r Syrkrarr a lkr lma/ / i l p l

elekrromos mnverek lcnsdsinek csillapft6sera ) Szimildsai sz€riot

ilven er6ss6st hat6sl0,15 lesh megneses tdret6ss6S okozhal E2 a

r;rcr6ss6e k;zepesnck sz{mit, a szokdsos el€ktromdsncsek t€rcr6s-.ege ilyei nagisagren.lu. (q Fttld rereros(8e lh 7 l0 5 rcsld '

si, a becrteiiarrat.-t'"r hibakat. bvto'. ho8) a m'gn("es rir-

er6ss€q nem voh elhanyrgolhat6 Osvehasotlil'isk6ppen drdemes

mece;lneni, hoqv eqt ;rct.nlol €P! merem 'lkor leletke'iL"tiota mas.*cJie,.^"'1. ha I'b. ?0 itlr0 A enr\sogu aram lbhit

Elk6pzelhe6 tenne. logy a mdgneses lerel a gitmbvilliim tlsz'

nen. eev cvn- ment .n I ' lyo aram le l r r ' F l lor uonban ahho/

t rogy a-v! - ; r rorr n,gr ' , , " r n 'dPn<!e\ le ' l . l ( r lezen eP) nr 'n a lm6rqn gyiirfben kb. l0 millio amPer er6sd8n nramnak kcllene

folynia egym6teres trvolst8 esel6n A? adolt eserben zo'ban fitl

t€telezhetiiik. hogy nagyobb voh a tdvoh.ig 6s nem I ft re voltak

a harangt6l gij;lvifirnok, hisT-en aktor nlir bent keuett volna

lenniiik a toronyban.Brr ezek az€rt6kekcsak igen durva b€csl6sk6nt sblg6lDak. m€gts

drz€kelletik a probl€ma l6nyeg6l: nagy ltrameriiss€get kcll kis su-

sarf kitriin stabilan fenntanani

Csoportos megielen6sA mesl '$ctescl kb. i - lU "" -dban d gJmh\r l lam nem .8\c ' lu l

lanem coiono'an r tcn ik meP Alra laban $ak ldr harorn P' imb-\ , l lam van eqvnr t , de e lofordulnat o l lan e 'ere l h amik ' v inre

meo sem lehi ivamotnr , annvr van belo ld l Lrdek€' ru l ' rdun' igai l '

varinak, amikor egyiitt vonulnak A Nponos gdmbvillemokndl

mindig azonos si;kr6l vamolnak be Az azonos nagvs6sf sdmb

8 I

\ , l l imol .a l ta l i iban azonos ta\ohagm b vannak e$mardt . teSatabbi .amrg csa( herom-neg\ van beldldt. Cvat,an ejk szer e8y nagyohbgdmbtillam ritbb lisebbre. yenkor a k^ebb sombni'rerl;8aramrndrg retenlosen ki"ebb. minr u erederi gbmb ,erfogara N;haruNo ox nerkut esrk sz€t a gatmbr i l tam. de d tomye/d rarg laktatvdro annlker€s loran 's megfi$etre( mdr vete.esl. tgen riila a.amr&or a szere\e

gdmbvi rmok ujra egye.utnet. de MaSyaro^Z;_gon-a vok.ter ilyen megfigyeti. A7 eg)rtnel egv gombvrltam a2erooDen natadt vizvrnre\cn a fak (odtr. e\ neha reref . majd av6tesett r6eek njm egyesnrtek. A mrsik esetben pedig Budapeirenegy gyalogos mdg6tr jdtt a gcimbviflem. Amint h6tut.6l et€rie agvalogost. szetvrlt, majd e16rte [j.a egyesnlt €s rovribbhatadt_

Naglon turesa. hogy a csopo ban nrgrjabot egyiirr ma,ddnat.es egyszerre rLinnek et.

,d / e ldbbr lben ma' tarruk. hogy a gdmbvi amnatetekrrovrar i -ru\ hr la \ora l isz le lnel . rehat vatoszrnr i . hog) \atamenn)retek| lo_

van Ha v ivonr etekrromo,an lbt to | l (errdt k i ,ohbmald r€vletesen lesz sz6), akkor a gdmbdknek mindenk6ppen tasziranrd vagy !on/an'a ke (ne eglmasr Az etobbi ponrb; azonbanlarlu.r. togy m:igners ler is van korijtct iit. rg) ;em tira.L hogyir..elerr.omos as a magne\es eibk egJenrnt!, miatr r"a egy gdrr,b-rrllam.\opjrt vi\zon]tag itabitan egyin maradni. Fg, igen'aiAete,meglrp le l i \ murar ia. hogy Iereznie te

\a tam,t len eronet , rmiosszetartta a csoDortot :

I ..l978 rebruartabdn. a bukaresr, tordrenqesr r.egeto/o I ap hdjra.ar.2 ora (orul iL'cca €tenseqer ranam fqu,e erolooo ony,zu.o0o'r bc a. ha dsrobarr ab.akAn vegu, nii o,van e,o_ vo.r noqyolvasl lehetFfl voha me erle Mali neqteent a teny tor,..a ,a^.lvet .sat hasor'a at Look kdruttr'r, t hegesztes vagy d v,,ramos.ararnszedcijereh rvhuloddsa hovet^e/tpoen toryamcrosdnsrorodd szrJ.rakhor hasolirton. meg srrOe" " nuo,iOan ,,,_jzeoves srrkrak rb- p'4gpong abda me,erueh {3 .n I vo,tak BFngereovo{ oebluh a teransegpt tobb ha-or dr hrjcl s/ "rc_ uagy Ul6zannek tFhelne neveznr A7 urLanhr.atparhuT;n osan ryug; i ,o | leetrFndradlak. m'ntegy 30 50 rretFr szAbs nen"nv ."i"r.ogoi,i"-.ban-n'nlFqy 3 4 mreta tatat 'etert. A te,"nsed rS ZO _p-_ner remIanon rovabb, utena etfunt arlanya_nem e9veleI meg a szettrdnyavat. amety ekhoreszak_eszd[_nyugalr

^v haros erossFqu vo[. iLzert vo[am'eoren. nem rLotdmd'uonr I t,'ztos hogy sem a tagro/qac. sem a gravfccb nem harotta mozgasuAra. A viTszrnlFs mozoas sFoessegel 30 u 0 ^r/hra.aldT hb 10 m/<{a oecsulen lhimFnv Jozset Budaors J

a2

Ebb6l a megfigyel6sb,Sl 'ijra hthatjuk. hogy a szel aenva nembefolynsolta a gitmbvilldmok vonuirsrt. Azt, hosy a jelens6g dssze-ftgg6sben van-e a fitldreng6ssel. vagy csak !€letlen a kett6 eavbe-e. i .e . nehe/ e lddnreni . ehhe/ rgen ke!ds a" adar '

A gtimbvill6m szagaBrr nem alapvet6 jelent6s6gn, n€gis 6rdemes megemliteni. hogvprr l ran okoz rur .e waghalaskar a gdmb\r l lam fz nem r i ' e latameLoen a rend( ! v , i lam al la l oko/o l r \ /a t lo l Ha lo/e l van a

megfigyel6, akkor,tltal6ban 6zonszagr6l. meskor szt16. k€nes szag_16lszamolbe. Az 6zonszaS l€trej6tte 6rthet6, ez minden elektomoskisnl6sn6l nes,ielenik. A k6nes szag sem jelenr eiiks€gszeriienk6ndioxid-keletkez6ssel jnr6 folyamatot- Kev€sbe ismert. de a nirro-g€noxidnak, amely a leveg6 itsvetev6ib6l a khiilEs hatdsdra ki;lakulhal. ugyanolyan szirr6s, csip6s szaga van, mitrl a k6nsnznak.Mindenesetre ez is azt mutatja. hogy a szaghahs elektromos folva-mat k6velkezl6ben keletkezhet Kisebb energi6flrfis€g eseten 6zonnagvobb energiasiiriis6g esetEn - ha a leveg6 h6m€rs6klete a) 1000'C-or meshdladja nr t rogeno\ id is la t re jon

Biol6giai hatiisokA biol6giai hatdsok alapjnn neh6z lenne megtudni valamit a gdmb-!illdm l€nyeg6r61. hiszen egyetlen egy ndv€nyisejt is sokkal bonyo-lultabb. mint a" altaldban vizsgrdlt nzikai rendszerek Ennek ellenere€rdekesek a biol6giai hatdsokat leir6 feljegyz6sek 6s megfigyeldsek.

Kcjzismert. hogy a vill6mcsapdsok siilyos, haldlos seriil€sekelokozhatnak. Azonban fs tinik, hogJ a sitmbiilldn az isne.lelckt.omos hatdsokon 6s u ij€dls6g okozt' eklhllisor kiviil veltmifurcsa 6s isn€retlcn hatrssal is r€ndelkeik. Egy beszimol6 tanisrga szerint pl- a napraforg6fijldbe csap6do( giimbvilHm helyan2 3 m dtrn6r6in folton 6vekig nem n6tt semni. Olyan esetr6l isbesz6mohak. amikor napfdnyes id6ben esy vakit6an rdnyes sitmbjelent meg egy r€pafiilditn kapal6 asszony el6t kb 50 m-re. A f€nv-

ielens€g uten u asszony nagyon msszul lett, 6s ugyanigy inrl a t6le

83

kb. ll0 m re kap6l6 mr\ik !ss2onl, is Az oo,osi vizsgalar scnhi-\ . r I n ' a i r $ , 1 \ l . t e r . " " ' , " , , . - , . , , n r , , , . , " 1 . . . " 1 i . - u , t , , 1

I I n ' | € s . ( r l l a ( \ d n n , u l l . lNfha elijfordul. hogy a giinrbvillam hrlisara a koTetben lcv6

\z.mlanrik bcszad- !agy halbskerc$ddsi slenleon.K:

t l9 l2 be. , 64r rL. /dp. Id ) F b P t l h e / \ ; 2 L a o - . ^ , r . : " o . / . ":l.:)bjt,"-.'^.,^sTnr\ vnr a - ^ . .a .b -1 fotny i lod a l3potbrn maradt .A / a ' o - e o ) ' ^ t ' . / r r . r t 5 2 0 , i " , 1 _ - r o . J . I . . . b - , r o - 9 o , o1 9 : ' , ' 1 9 : - ' m / o i ' \ d ^ ' s , o d . o , b a, t 4 . a t b mA c T o l r a a b i d f . i / , 1 a . o 1 , r . . o ( r . r o " . . r - . r , r - " u . , o t " . . "a/ afad F/et ' � / , t ro D. mF r ' " oon o\ I ,d I . t . ,ao loa qt ,or J .\<s, :a rs dr , t raab a /aDd r- l . ro" uo.

d ' d v t a a a A / e l o o / - - . T - r I l l

j a , -o aat lo a . pa. . .omh,rr . r hangtatanut tunt et , " raszrarnal Lro [etevps ksan! rh mar tudorrsiitehema Ie': a " rerevie nem rrarrii;,T;;;",""1::Hruoof l bes?etn i : t ; 4 hd .oq 'F . .karoso0ot. {Vdrosmarry Jencj. Eudapesl )

A, ( [ - i t -enc \ h : r t i . . e . . b ( .?edr r rn .u , td . rdb t , r \ . r , ,e1 , . . . J

I l : l i l ' : d: crr"r l ( i l , o,c rr r . . I 8r . :dr i r r . .n! r_evedrirnl .d p..

r rnr" t ' ! r r l?mJ.r l rJ l r r !L tku/a\ LrJn n:pvmcr,d^o{r , r t8 t rn. . , t r .,J( ' r er . . ha. l - r ; \3 . r t r ,?oL R(gci . \ , .n . / r rdt r \ ( , \enr .^ , n \ . r r, e - / r

, ! h , r l o l r L / , \ ' . / ! ( r r . d ' p d r l ( r i e < r . . . , c , r . r . o i , r n g 1 o , .

. r ! r -_ t c i ( rdel (s d .n! \ , \b .k^a, . qhe/ . , .e . / , re, . / . . . (' t r : rnrerd

. / J mr r t , k ic , . h , fv a h! , i . l t . tok iscn crc\cn f t r8. t_

nar a gomDr'tlanr hrsi.lencrcrts. meg rhhrn H/ esethen i\, ha ncmh rarrar . \em 7a, f r r , , t r . , .9 \ . gdm.\ i , . r rn , , t ]a , . maea\ rcr tc \_vrm'r nurgot hoc\nt L i rn.p.bot dr i b / emt_(r | l : t vdmJrd mJrr ' n . r / e ( . t h e r i : . d p I t r a l r J t J a r . t n r e p n 3 t \ o n t u j h . , t d l

EnergiatartalomA villrm iltal okozott trirokb6l 6s m6rasekb6l tudjuk, hogy a viliidi"ql . .T'9 ' : : "" i ) ( lererar ad r . . A \r ah (re,siar". rer,c!rme-)ee( |nnor te l le r /J i ( r j r :p rJe harar , , t ko /d l t ,a t tn / r t \4ar rmJt i !

8.1

.,A s!rckbm alb vaskrillha ajraja felvig6dotr €s kiszth bel6le esygiimblilldm. Naglor gyoBan kijrberdrta a szob,t €s v$szanenl

85

energidja kb. l0 nillidrd jotrle lehet, de ennek nagy r€sze a vi nm-csaiorna felnelegites6hez kell, tehit dtkitzben elhasznal6dik.A .ombolrsra fo.ditha!6 energiaj6val kisebb, ifltabban nem h?tadiameg a 15 milli6 joule 6rt6ket. (A lessyakoribb a 600000 joulekitriili 6rt6k.) A villimok maximrilis retjesitm6Dye kb. l0 milli6megawatt. Ez persze rnka. nhaHban n6hnny ezer megawalr kdriilingadozik ezaz €rt6k. (Magyarut dr. HoNrth Tibor: Vilt6mvddelemc. kitnlv€ben lehet r6szletes leirdsr rat6lni a vil6m kiatakutdsnr6l.f6bb param6tereir6l.)

A gijmbvi nm ebben a rekinrerben issrckattan m,jdon visetk€dik.men a megtigyel6sek tanlseea szennt viszotrytrg rirkitn k€tediezikknr. Magyaro.sztgon az eddigi 380 megfigyet6sb6l minditsee 120eselben tb.dult el6 kisbb-nagyobb roinbolas. Arraliban m€s , prircentimeiere lei6 megtigJel6k is azr nondjik, hos/ nem 6rezi€t\emmi h6r. Nehan! ridiken eppen ez{n ..h'deg \i amnak. neverike7t a ielen.6get. lgen gyal,ran eldtordut. hoel kbzel ker

e8heroanyagokhoz, megsem gy[jtja meg 6ket_ M6s eserekben viszort arr,5lszdmolnak be, hogy nagy pusztitrisr v6gze( s ekiizben eg6s tur6anYomokat hagyott maga ut6n.

Egy angol megftgyel6 szerinr esy vitriis, 60 cm 6tm6rqn gijmb-villam kb. 100 m hossz'i. 1,2 m m6ty iirkor lisotr, €s 25 m hosszanbeomlavtotta egy patak partfatdt a med€rbe. (Natnre, 1970.)

N6lunk a legnagj,obb €nergialeadnssal jitr6 ismert eset P€cs€tt

I , .1972ju| rsabar gyonyoru le i l -o len, lapsd.F\Fs ooben to. ten 'Deh 12 ord"or Lzerrunh dorcto/otr ar robbsiqe eoeoet., vo

de joneharyan a7 eprilelber n araora" Egy\7er csah drrd tqyetreh enooy a hos5lu rrvPolelon \erFsTlul eov \b ,utDart tdoo" ragysagL'eryes

9orrb gJru vegq srslFrcd hanq |\,sFreteben a vrlan-d,,ovelelele rren in A teenseg a v.Terer re e

1reqrdrddva a mu-hely kulco sar"anal rFvo vzesqodorbe qLru, l , o l t haldtmds.sat-lanessal megszrjnl A leveg6 mrndenur;zonna 6zonszagrtva valA gajd6rben lev6 viz nyomlaianul e[6nt, es a tetresen szaraz oodormeg Iel ora mulva ! oozbroo t Ar FqF/nenvt cmFiy "b 8 l0 ;p- Starlotl. harmrnc ernber rdna A v dgrlo go11o seoesaege \b 3-5 r/;vorr A qombv llam hangta olvdn vo|r mn egy <Tuperszonrkusreoulogepe A godo i^b 120 hte, vrzal'aratTclofi mei nem vohleltesen lele. csah lb kerharmaddg A vrl a godoroot golocztoprormatdban ravo?orl A lalaLra nen to.rcent vz A? rs b,,ros noova qodor meg soka6 gololoot. fqy ko Fgar. Ser Fr?err sen -ot.5Fm lokeshullamor Az abla(oh rem ,eldutrF. meq bar a robbdnds

a6

,,Egy l€nycs gOmb 8urull vderg a vill6mhArir6 menl€n A mnhelv sa.kinille!6 vizesg6ddrben hatalnd daltddsal megsztnt A g6d6rben le!6 viz

87

harqal6 l nal^ ; r \d l aro< l r lcsengpet tap.a( Tn. .har Beta "ot te-gdm eppen ahlo/ ne7.[ \' az ob,atol dmrtor a qo- bv tar oe|eesef d vrzesoodorbe F\ l.ra hogv d oooo toiJ ralo rL c-grdlobbanl es p l fanvad A toopto re l " F. rp- rem rore4 ' <ermlba|a. (Srlly Jaros. Pecs.)

Ezzel u esettel kapcsolatban €rdemes egy kis sz6nol6st v€8ezni.120 I viz elpnrolgasa kb. 200 m3 vizg6z ketetkezdsavet jnr eslnft.ami egy kb. 6 m 6U kockdt tittrene meg. A viz elpdrotoghtesdbozkb. 280 milli6 joule energia kell. Ez kb. egy kaizepes vilhm teliesenergirja. A gitmbvilhm etm6r6j6r 25 cm-nek v6ve. d enersiasliriis6g 3,4x1010 J/m3. vagyis 3,4xtoa J/cm3. Ez kb- ^ sz6z-szorosa annak. nmit pl.zD6ban kisEderiteg meg rodnatt vat6siratri.

A kiiltitldi megfigyel€sek kciziil 6rdemes id€zni egy drdekes eseletBrand gyfijlem6ny6b6l:

a ..1914. matctus 22-en este 1/2 g-kor vihar rdrr k Witerb6ban.NFgvszcf rs lafra^ d oaplaktot hb. 200 m.re eqv {enytd gorroot ,e.-rLnnr mdF plr,rnri A pap. csdtaotanak harornragF es 69y vendega7 aslra/ horur u[. am'tor a petoteumtampa bur;taban h.tFtenFq! lenyes qdmbbcsle lunr rot. ak\ora. rnrnt eqv ro|as sargiilaLlaromsror lel-lp ugralr az uveqburabar A7 atso harmada .dtel-.7ur\es vol. ra neglrqyFlok azlht eh. hoqy behormozodon). a retso'esze v.rronl alenl szrnekben vrlaqrto{. rdbbeh toll zold es na.'ancs szrnphbpn Mrnden egye5 esiben. amrkor a gombocs\e alngra raerFszkedetl. "7 sohkdl k.,pbb t€[ Az uqradsok uran a

gd.nb kislaladl a lanloaoor. maF a szobabot s. es e/u|an nem sohkal egy nagy ddrenest lehetett hallani meg a latu teqtavotabbi reszeb6 s Olydr Fros ldreshu ta/F ketelkezeh. 'rogy az u,can Evo em.be,el a loidre €sieh. A latu dsszes I azabda a oetroteLmtdmoadlangJa megremegeii. Sok ablak berdrl, 6s a kdzeli leidkdn a csere-pek dsszetcirlek A kis labda a paptak mettettilemptom et6n robbantIol Fov 7 m hosslu es 1-2 m:zetF< tyuhar vagva tedobta a vdrI prpsz'el es a ha.dnglor ony L suc<a I A oetardr, ajd{elahat ]o reslszire eldobla, es a boltivet is erdsen meqronoella, Az abtaion tev6rudak fels6 r6sze1 sz6ivegta, a lemptom homtokzatenak bat sarkatlerombolta. es kb.8 m re eldobta. valamini a k6rushoz tatuz6 kupo,la, s rreqronqalia An kot a pap etsd .rFdqeqeoot magahoT rert.besralad! d rprnplomDa Fs le a. hogy vastagon poiia van bonrvamrnden. por lebeg a leveg6ben is, amiszLlr6s fijstletegyijil kevereg.nr|nl arnikor a banyeban robbanianak. A temptom beiseleben min-den ossze volt ldrve. N4indkei bels6 ait6 szet voJt verue, 6s m6o aseh,eqlvedtro Lvege 's osqTerorl Al dcpt tuggonytano rudar 'urcsamodo.r riFqha,ul d eslesul epFrgFI A gyertydtrr o^ es ru

88

,,A perrdleuml6mpa burijaban birtelen egy t€nyes gomb.j6k. rinr ldt .Mikor a lingra rderszteden, e skl€l t6ebb letr"

89

pa malevelek szelsz6r6dtak a fdlddn. A falak sok helytfl megreped-tek. a gipszdiszit6sek es a diszit6kdvek leestek a falr6l. A pap eg-nagyobb meglepel6sere a cementpadlo nem repedl meg, es alehull6 kdvek halasera sem s6riill meg. Miilha a villarn 6valosanlelte volna le a idrgyakal- A gyertyatarldk. melyek a padl6n dssze-vrssza sz6r6dlak, mrnd epek maradlak.'

Enn6l az esetfl u e alapv€t6 k6rd,3s m€.iil fdl. hogy nilycnfizikai folyamar eredm6nyezhet ilyen rel6n6en masas energia-s(riis6get, 6s milyen m6don rakteroz6dhat a gijmbvillimban a rob-banrtskor felszabadul6 energia. Van azonban egy m6sik k6.d€s, amienn6l is fontosabb, m€ghozA e, hoEy n nn. spontiir keletkezsmlhogyan iur el u ene.gia r gitmbvilhnfioz, €s ez nem serti-e uenergiamegmaradns elv6t. Ez a k6rd€s mrr a fizika alapiait 6rinfi.Nin.s semni okunk arra, hogy az enersiamesmaradest megk6rd6-jeleziik, de arra mdr igen, hogy 'ij effektusr keressnnk a jelensegm6g6tt.

Eppen az6rt 6.demes a giimbvilemmal foglalkozni. merl lehets€ges. hogy az ilyen viselked6s valami alapvet,5en nj 6s ismeretlen

Meddig 6l a giimbvilliim?Az eddigi kuhhsokndl a viszonylag hosszi dlettartam magyartatAval foglalkoztak a lega6bbet- Egy gitmbvilldm €lettartam6t dltald-ban nem leh€l pontosan megdllapitani, mert sokszor nem a kelel-kezdskor veszik 6szre a jelensdget. El6fordul az is, hosy esy t6rsyid5 el6tt fatlrobbantja a gtjmbdt, amely egy6bk6nt akaddlyok hijiinm€g tovnbb is €lhetetl volna.

A plaz mafizik6b6l, amely igen megbizhat6 kis€rleti tapaszlala_tokra temaszkodhat, ismeretes, hogy az lonize\ g62r. a plazln'rkiils6 fft€s n6lkiil m6g n6hdny ezredm6sodpe.cie is 6ak kiildnlegesrechnikai eljrrrsokkal lehet eletben tanani. Er6s kiils6 m6gneses t6rpl. segithet a fennmaradiisban. A te.monsklenris f'jzi6 kutatasenilmrgneses t6rbe zddrk az ioniznlt plazmdt, melynek 6lettartama i8ymegn5. Ez az 6iettartam fiigg a plazma mdgne*s penneabiliuset6l,elektromos vezet6k6pessdgdt6l €s n6reieil6l is. Pl. a villdmoknrlel6fordul6 6n6kekkel szamolva azr kapjuk, hogy a hfl6 villdm-csatorna nem l6tezhet n6hdny szdadmdsodpercn€l tovdbb. €s ez

90

l-a nregliqyerese\ szanEnak leltetetezheto' eloszbsa az amerikai ad€iok eseldn

A gainbvillimok eletarlam sannti eloeldsa sbllet. nagyar €s amenkai

az €rt6k egyezik is a val6seg8al. Emiatt a plumafizikai alaponmnkdd6 gombvilldm sem elhetne sokkal hosszabb ideig, de a mesfigyel€s€k nagy tdbbs€ge ennek kitvetkez€resen ellentmond.

A 26. 6br6n a kiilijnbijz6 gyiijtem6nyekben eerepLS 6lettanamokmegoszlrsdt tiintettiik fel. Az dbrdb6l htszik, hogt' a hosszabb 61etlartamokr6l beszemolt megfigyelesek egyre ritkulnak. Viszonylaskev6s az olyan negfigyel€s is, amelyben 1-2 mp-es 6lettartamotjegyeztek fdl. Ennek azonban u is lehet u oka, ho$/ ekkor a leskisebb amak a val6sziniis6ge. hogy 6e.eveszik a folyamatot. A val;sngban bizonytra a rtivid dlettartamf gitmbvillimok a leggyakorib-bak. amint ezt a szaggatott vonal is mutatja az 6brdn.

9 t

10cm almelonel kisebb

10-30 cm kdzdtti atmero

A gatmbvilldm dtmarije €s €iettartada ld21' oszetugg6s szogetmegiigyel6sek alapjan. Az atmd.6 rdveked€sevel 4 €lenanan r negna

92

Az €lettartammal kapcsolatosan mar sikeriih dsszefiiggesl taliilnia gaimbvilhn jellemz,6i k6ztr isy trjnik. hosl min6l nagyobb aStimblilldm ,tm€rde. a.ndl hosszabb az 6lettaltama is. Ez lilszik.r 27. ,br.l.. amely szoviet adatokra tdmaszkodil.

Mag egy itsszetiiSg€s van. de ez el€gg€ bizonyulan: ngy riinik,hogy az ellipszoid ahkn gdmbvi nmok vimnylas .itvidebb ideigflnek - egyetlcn olyan megfigyel6s sincs. amely boseabb idijt..tanr.6l szamolna be. Azoobao j6val titbb me8figyel€sre tennesziiks6g abhoz- hogy ezt mioden k6is6g n6lknl dllithasuk.

A felsoroh hrlajdonsegok alapjdn mdr hoze Iehetne kezdeni azclnaletimodellek €s a kis6deli vizsgrlatok ismerretdsehez. Azonbana megligyel6sek 6rtelmez6sdvel m€g sok €rt€kes info.mdci6hoz leh€ltulni. Erdemes ezeket lorra venni.

93

N6h6ny dolgot m6rmeg lehet magyarezni

Hol 6s mikor keletkezhetgtimbvil16m?

Ahhoz, hogy a gitmbvill.tm alapvei6 termdset6I megdnhesiik. mindkeletkezesEnek ki,riilin€nyeit, mind a k6myezer killonf6le tdrgyaivalval6 kitlcsttnhadsrt meg kell vizsgnini.

Fonros kitvetkeztet6seke! vonhatunk le abb6l. hogy megvirsgnl-iuk. hol k€letkezik gyakrabban. hol ritknbban gitmbvill6n. A 28.db.a ^zt mutatja. hogy Magyarorszison hol figyeltek meg rombol.jgdmbvillamokar. Az ebr6n kiiliin tiintettiik fel u 1000joule enersiafeletti romboltssal jdr6 eseteket 6s a kisbb energidjfakat. (Azokataz eseteket. amelyekben a giimbvilbm a leveg6ben robbant felvagyfoly6ba. t6ba esell, nem :ibr.izoltuk. mert ilyerkor a beh6 energiameghatdrozhatatlan.) Mig a Da$/obb romboldssal jar6 es€tek d0nr6tdbbsdge a he$/vid6k€tr fordult el5, a ki*bb energiejl esetek k6ziilmdr nem elhanyagolhat.5 a sik terepen megfiAyeltek szama sem-Ezeker viszonl j6r6szt a foly6L kitmy6k€n ldttdk.

Feltnn6, hogy Budapesten 6s a Balaton kiimy€kdn sok megfigye-l6st tetiek- Ezt nem lehet kizdr6lag a magas n6psnnisdggel magya-r6zni. mert pl. Debrecen vagy Szeged. Csongnd 6s Szenles ldrs€g6-ben a oagy n6psnriis6g ellen€re kev6s esetet 6szleltek. A jelent,Sselt6r€sek okdr inkdbb az oEris geofizikai, meleorol6giai sajntos-sdgiban kell ke.esni. mivel a zivatarok er6sege 6s gyakorisngaezekt6l a t6nyez6kt,5l fiigg.

Ismeretes, hogy a zivatarok kialakul,isa hdrom alapvet6 okra

H6zivatarok er5s napsug.irziis uldn f6leg sik. ei.e terepen. pl.szdnt6fiildek fitlittt alakulnak ki.

.a

$

I

.|

I

€s

i a E

E- l:

: ! ;6 E

95

Vonulali zivatarok kiiltinboz6 h6md$akletf 6s Pdratanalml I€g_r€legek kcvcred6se nyomrn alakulnak ki. Ezeket nem helyihat6sok.hanem u orszigok felelt elvonulo hideS €s mclegfronlok okozak

A dombozati zivalar akkor kclelkezik. ha nedves, meleg l€8l6meg valamilyen domborzati akaddlyba iitk(tzik, 6s emiatt keny'lelen a magasba emelledni.

Altatdban h6zivatar vagy domborzati zivrtar dnmagrbin ritkdntbrdul el6, inkdbb a front6tvonulieok idmak cinmagukban iszivatark6oz6 hatrssal. Ha vivont mind a brrcn t6nyez6 egyiitt vm. aziva(ar er6ss6ge igen heves lchcl. El6fo.dulhat. hogy 6nmag6ba!egv irontatvonuhs nem jrr er6s zivatarr?l €s vilhmtev€ken)saggel.de egy-egy hegy. kiemelkedas nagyhan er6sifieIi a hellj lilbm-tev€kenls€get. Ezar!egyeshelyeken nn. villdmzugok alakulhahali k,.ItI a vilhmok gyakonsaga 6s €r6ss68e magasabb lehet u dtlaSosndl.Intcnziv zivalanev€kenys6get v:irhalunk pl. a siLsdg 6s a heglaideklaldlkoztsindl. Az e.,5s l€gd.imlds miatt a titlt€sek sz6tlrldsa itl aleginteEivebb. is a villdmok igen nagi energiiijlak lehetnek- Egyegy er6s kisnl6s energiaja z dtlagos 6rl6knek PediS tcibb ezerszeres6l is el€ri ilyenkof. A titerjedt vizfeliiletek is ndvelik a kisiil;senergidjdt. mert kinl6 csics hidnydbaD csat nagyobb fcsziiht6gn6lkelerkezhet felettnk vill.inlkisiil;s.

A 28. nbrdr6l lrtszik. hogy a gbnbvillfnok lagy .6sre1ponlosanolian heryeketr l6ll:i& shol a legnas/obb enc.giijn villimok 'lakul-haanak ki. Ez a jel1.8zetcss68 tchiil hardrozoll kaP6olatot jelenr a!illdmok 6s giinbvilldmok kdzt.

A nagy ercrsirjd rillnmltts 6s a sbmbvilhm kialakuliisi helyckrtzijlti kapcsolat azonban rossz hir d kulat6knak Ebb6l uSyanisarra lehe! k6vetkezletni. hogy csak a l€gnts/obb erdssagn vi 6mo[_b6l nlakulhatnak ki ginnbtillrmok. Ednek z a kdvelkezm6nye. hogya gdmbvil,nm bborat6rtumi elitnllitnsa a jelenleai rechnikai k6.iilmanyek kdzt ren6nytele.. NIa m6g sajnos a lesalacsonyabb ener"gitjn villemokat s€m lehet laboral6riumban eliirllitani a nagy tdli6s-Js energiasztiks6glet miatt. Ma kh. 50 m hosszri szikrdkat leh€t l6lre-hozni. de ezek e.amer6ss6ge n.m €ri el a vilhmok titbb liz vagyszizez€r amperes er6ssdgdi. El6 lehet ugyan .illihni robb szlrczeramperes :iradak€st, de csak igen gyors kisiil€s csel€ben. anelyJdvalr6videbb id6tarlamri. mint a term6szetben el6fordul6 villrmok.A nagy energinji villdmok el66lliusdhoz oagy kapacndsd kond€n-zdbrban nagy mennyis€g,f ebklromos tiill6sl kellene 6sszegy'ijtenjE? azonbrn jelenleg lehetetlen. mert I ioule elektromos ene.giat?iroldsa kondenzntorokkal ma kb. l0 dolhrba keriil- Egy Dagyener'

96

Jan. Febr Marc.Aor Mai. Jun. Jul. Aus.Sz€p.Okt. Nov. Oec.

Az nbi{bol j6l lnthatd, hogy a legtirbb sonbvrllanor a zivararos ny6'rhonapokban figyelt€k nes. (Sbvjer adatok alapj6n)

girjrj vilhm pedig aka. tijbb millidrd joule €n€rsiatartalmd is teher.ez6n pusztdn a kis6rleti berendez6s en€rgiatArot6 risz6nek meg!al6sitnsa csillagaszali dssz€gekbe ke.nhe. Komoly rechnikai probldmdt jelentene a megfelelS szjgetelesek 6s a kisiil€si elektr6ddkkialakit6sa.

Ez a nagy energiaigdny megmagyaflizhatja, hogy mi€n n€m sikc-rnll €ddiggijmbvilldmot el6nlftani. Eddig ugyanis a kis€derek maga minimdlis vi nmenerSia 6n€k€t sem €n€k el. Epp ez6ft a Wizet-ibtoben nem virhalo. hog' gitmbrilhnor nesleEasesn is etdludjtnk illilani. Ta.ulmrnyozasanak esyediili m6dsere rovdbbrars a term€szetben el6fordul6 esetek megfigy€lese lee.

Az a kdrtilm6ny. hogy val6vindles 6ak a .agy energiej[ villd-mokb6l alakul ki gitmbvilnm. ara murar. hogy a jelenseg mindenbizonnyal csak akko. alakr ki, ha az energia as a ritlt6s valamityenknsziib€rt€kn€l nagyobb. A term6szet jelens6s€i kdziit nagyon sokolyan van, amely csak valamilyen kiiszitb€adk e16.ase urdn l6p fel,pl. j6g is csak akkoralakulki. ha 0 "C ald csdkken a viz h6m€rsdklete:egyes szildrd anyagok csak akkor lornek el, ha a benniik lev6 feviilr-s€g egy kiiszdbszintet meghalad stb.

Az. hogy a gitmbvilldm kialakulisa kapslaros a villrmrev6keny-

91

a megligy€bsek

Melyik napszakban milyen Syakhn alakul kizlvatar' ill gijnbvill'm?(Brand synjtem€nye alaPj:in)

s6eeel. nemcsak a t6rbeli. hdem az id6beli eloszl,sb6l is Lithat6'

e ZS. dbran a sroui"t gombviuiim-me8figvel6sek sz6m6r ibrioltuk

a hdnaDok tuasrenveben. Ld'halo. ho$ a2 oss/etugges haldtoTotr'

roree n iaron a laru inai k ' gombvt l lamol ' mrg re len a 57amu[ iovalkev;se6b. bdr nem oulla- Az a t6ny, ho8v egviiltalan t6len is el6

fordulnak. a kisszemn, de l6tez6 l6li zivatamak tudhat6 be D€

tovnbbi aisszefiigg6s is van a zivatanev6kenvs€g 6s a sdmblilemokkialakuldsa kitzittt. A 30. ,brdn l,itha16. hogv melyik napszakban

mifvefl svakrao alakul ki zivatar, ill Siinbvilhm. Aa 6bra is u1

supalha. hosv nae\on kd/el a kapl'olar a kit ielenseg kiiTorr'

eg letkenr i iok ; megf ig le lot ' . ak, l nem z ivarat ko/ben la(ak

98

A houandiai €s nae}/arosngi gdnbvilhm*etek sziniirak iwadenkanxrngadozisa Jd egyezest mulat

sdnb\ i l lamor. legrohb\ /o ' rzrn 'en megieg) / i l h .ev / i \ardr e l . r lvagy zivatar utin alakulr ki a giimbvilhm.

A hely- 6s id,Sbeli jellemz6k egyez6s6se tehdt vilisos kapcsolabLmutat a villdm 6s a gitmbvillem kitzittt. (Ez a kapcsolat a magyaForszdgi meSfigyel€sekral is nagyon hat6rozolt.) Ez u6rt is foDlos€s €rdekes. mert a magas energjasinisdger bbbe, pr6bdhnk zalmagyarezni. hogy esetleg andanyag 6rkezik a kozmoszb6l. Ha ezval6ban igy lenne. akkor a mesfigyel€sek szama semmilycn kap-csolatban sem lehelne az 6vvakokkal €s a ldldnjzi hellyel.

A gitnbvillnm megjelen€s€t nemcsak helyi. hanem globdlis t6nyezrtk is bcfolydsoljdk. A 3i. 6bnin ldlhat6 a mesfigyel€sek sztmdnakeloszldsa €vtizedenkdnt Hollandia 6s Magyarorszdg eseGben. J6lldtszik, hogy az id5beli eloszlas a k6t o$zdgban a:onos. A meg'figleldsek periodicitnsdb6l arra leber kdvetkeztetni. hogy a giimb-!illem valamily€n atsszetugS6sben van a napfollrcv6kenys€ggcl. Ezpenze nem kiizv€tlen dsszefiigg€s. de zt tudjuk. hogy a naptbltte!6kenys6g hatdsa 6slelhet6 a 168Iijri jeleosagekn6l, €s a zivalarokvrma 6s er6ss€ge fiigg a napfolttevdkenysdg intenzitdsrt6l. (A la'kossdg l6tszdma nem vdltomtl.a k6t orszegban olyan m6rr6kben.hogy ez okozhatoe a megfigyelt eloszldst.)

99

E-9

E9.

!p.

-@

-/t{t

+2o

Zivalarlelh6k alarja 6s nasysisa a d6sdkell dgovben ds eubh,6pus,

Tovdbbi kitvetkeztet€st lehet levonni. ha a megfigyel€sek globdliseloszldsdi vizssrljuk. Ismeretes. hogy a szubtr6pusi ds tr6pusi teja-kon j6val kevesebb a sitmbvilnm-megfigyelds. minr a m66akelt6gdvben. Ez perve r€szben M

m^gyatehar6, hogy ezeken ahelyeken vagy kisebb a n6psnn[s6E vasy u embereknek nincs m6d-iuk, lehet6s6gnt megfigyel6seiket foly6iratokhoz eljuttatni. Azon-ban FloridAban, Szingapnrban vagy Rio de Janei.o ban, ahol a n6p-stris6g magas €s az embereknek lehet5segiik lenne foly6iratokhozeljullatni megfigyel6seikel, szint€n nagyon k€v€s gitmbvill6mot €vIeltek. Teh6t nemcsak eserleses teBadalmi, hanem geofizikai okai isIehetnek a ritkdbb el5fordul6snak.

A 32. 6bra itsszehasonlilja a mdAakelt 6s6vi 6s a szubtr6pusi.lropusi viharfelh6ket. Az nbra alapjrn meg6rthet6, hogy a melegebb€gldjakon annak ellen6re. hogy sokkal gyakoribbak a zivatarok, uegves villdnok leljesitm6nye, energialeadnsa kevesebb. A meleg€bb

100

cglajakon ugyanis a felh6k terfogata nltahban kisebb. minl a m€Ls6kelt dgovben. A tnlh6kb.n egy ado( lirlogarba. osszcgyijjrhctolitltis mennyisigc ko.l6t(,zoll. igy a kisebb l€do8at[ fclh6kbenk.vesebb ldltds halmoz6dik fel, €s a vill6mok cncrgirja kisebb lesz.A k$ebb energiatartalmi villdmok pedig. aoinl r cli)z6ekbenmir ldltuk. nem l;pik 6r a gijmbvjlhm lialakuksnho" sziiksisesenergiakiisznbijt. igy kisebb.t val6szinis6Se annak. hogy szubtr(ipus. trdpusi !iszonlok kdzort k'ahkulnak Sombvill:imok.

A vtUrnDk €s gdnrhvill'imok kdzdtli vokx krpcsolatd mulatia,/ r\. hogy sivatagos. erraz teriilercken. ahol nincs s/ridone!6/rtalxnc!dkenysdg. a Snnbvillrm is ismererlen jelens6g.

A giimbvill6m ki.iliinbiiz6tiirgyakkal val6 kiilcstinhat6sa

A gijmbvill.im alapvelij fi7,kar tulatdonsdga,l ugy ismerhetjuk nrcg.hogy a kit.nyezcl kirlonlilc l:irgyaiva I va 16 kolcsitnbat6snr viz-sgitljuk.

A kdlcsijnhal:isokbol .lsosorba. a2r a kdverk.zterdst !onhaltuk tc.hog! a gitmbrill,imlr6l illand6an clekl.onos lailles l6p ki - brr.em minden eseh6l ugyanolyan mdndkbcn. Ennck a lelens6gnek

Icgk€zzelfoghat6bb kdvctkczm6nye az. hogl, liilainl$zii eleklro-mos bc.endez6sek a gomlr kitzel6b€n mdkitdds[e l6pn€k, 6s litbbnisodpocig mfkitdnck.llyen csctct ir lc fl. a rhci ll6n AItila:

I Vrhar volt. am rkor egy szobaban a rad6. a lv es a 6mpak annake lenere hogy k voltak kapcsolva. megrs hrrte en mrjkodn I kezdlek.ma d megtelent egy gombvrllam. gyorsan korbelulott a szot'an. esaz osszes bztosilek k6gell

Egy mnsik megligyel6sndl a v:,lloda, s/oba villanyldnprja syulladl ki. amikor az ablakon kilul elhaladt cgv gomhrillrm. 6s mind'addig 6gett. amig a gitmbvill:im el nem tinl.

Ezeket a megfigyel6seket mds m6don ncm lehet artelmezni- min!Llvamatos tdltdskibocsritlisal. Kiznrdlag a2. hogy a gdmb clekl.o-mos lc.er kch. nem okolhat iblyanrakx mnlada\r. legieljcbb egy\zeri felvillanisl. Az is beldrhar6. hogv a vdltoro mngneses t€r semindukdlhat akkora liramol. amekko.a a n(kodishe2 sziil(sdges.

| l t I

Igen gyakoriz a megfigyel6s, amikor telefonok. cen86k miikajdnek id6legesen a gdmbvilldm kcizel6ben. Erre mnr egy .6mer lneg-figyel€sn6l p6ld.it is ldttunk. Altalaban azonban a kibocsriroll tolt6smennyisdge vagy tnl kev€s ahhoz. hosy ilyen jelens6geket okozzon,vagy t'il sok. 6s rlyenkor zonnal ki6gelr a brzlosrt€kokal. ( sak amagyar gydjlem6nyben kb. harminc ilyen eset van. 6s nasyon sokha.nnlo lc as for , lu le16 d r i ibh i g) t j rcmenthen is .

Az eleklromos hatisokr6l sz6lva mri. emlitertiik. hoSy a SOmblilldm dramiit€st okoz. A giimbvilldm kitrel6ben levit megfiSyeldkglakran emlitik, hogy bizserg,6 6rzdsiik volt, lagy bdnuldsos tiineleilloltak. 1986-ban Magyaroredgon titrt€nt a k6vctkez6 eset: A haj-nali 6rdkban a megfigyel,S ada 6bredt, hogy egy t€nyes gdmb leb€gu,igya fel6. Nem tudta. hogy mi d, €s belerigort. Abban a pillanatban megb6nult a ldba, as a lrbujjen igen er6s rdjdalmat 6zett.A l:ibujja megdagadt. megfeketedetl €s az nramuld\ck ossres lelleg'zcress6geil mutatta. Egy ilyen dramul€s kbonyen h.rlakx is lchet.Magyaro.szrigon kb. l8 haldles€ter okozotl edd'g a gomb!ru6mma1val6 drintkez€s. Ezek egy rdsze elkeritlhcl6 lctl lolna. nrcrl .illald-ban lassan mozog a gomb. as ha ntjdbdl k'kerulnck. hata\a m.ir nem

Amikor konnektorok melletl halad el a gbmbvdl6m. gyak.anldng csap ki a konnektorb6l. mivel a kitx)csdlolt lolldsek kii2vetle-niil a fdldel6sen ke.esztul eltevoznak. llyenkor a lildpit d.am n'ni',dlja a leveg6t, 6s ez liingszern jclcns€get okoz.

Szemos elektrosztatikus etfektust is okoz a tdlt6skibocsntns.A biol6giai ha6sokr6l v61va mrr ismerlettiik a dabi cseret. amikora krlyha vasajtajnt kinyibtla egy gitmbvillem. Sokszor fordul elij.hogy b€hailott ail6knl nlil ki Egt nyilott aii6kal csuk be a gitmb"rilldm, pontosan arert. mert a kisz6r6dd tailt6s egyenlelesen fel-halmoz6dik u ajt6n €s a falon.6s eltaszitja a vele uonos el.ijeliitiilt€ssel rendelkezS ajr6t. Ha pl. egy vasbitl k6sziilt ti2helyei irinrmeg a gijmbvill6m. akkor a tijlt€s nagyjdb6l cgycnletesen osz|k clnz egesz femtesten. 6s a laszit6 halds miatt & ajt6k kinyilnak a ttzhelven. kdlyhnn. De elekrromosan szigelel5 tdrgyakon is ha$nl6halns jelcntkezik: egy franc,a mcgUgyckj r.ta le. hog) a eobajababel€vedt gitmbv ldm odament a papirral leledelt kilyhalyukhoz.a borildsl lehdnlolta. majd a kilyhalyokon keresaul ravozon. ts?annak a kovetkezm6nye. hogy mind a falra. mind a papina td1t6skernlt. 6s a ktilcs6nits tavilds miatl a patir szdp cgycnletes.n le

102

igy malC,aftnar6. hogy a Bonbvillih kmyrtja a b.hajrott aJrdr

A taszit6hatis a gomb 6s a td.gy kozij

is larrejbhel. A raszit6er6n€haolyan nagy Iehet. hogy akdr em be.ekel is kidobhat egy hclyis6gb6l vagy falhoz nyomhar, minr ahogy szdmos megliglel€s tanns,tja.Olvan eset is el6fordult MaSyarorszrgon. hogy a meSfigyel6 failorllal m€lene elrepii16 gdmb 6rezherijen lenyomta a leJdr.

A gdmbvill6m patrogi6 nozg6sa is a tiilt6skibocsdtAs e.edm6nye.Amikor elektromosan siSetel6 tdrgyak - pl. aslalt vagy hdzfal ,1e16 kdzeledik a giimbvilldm, a bel6le kieraml6 tillt6sek egy r6szelelhalmozodik a feliileten. 6s taszirja a gitmbiu. Mivel a viz 6akgyeng€n vezeti u 6ramot. vizen is pattoghat a giimb. Az elekt.o

103

mosan vezel6. de fdldelellen t6rgyak liszont el6szdrvonzzit a gitnhot. mivel tijlt6smegoszlis miatr a gdmbdvelellenkez6 eliijcln ldllesalakul ki a tarrgy gilmbhoz lirzelebb es6 rasz6n. Majd. miuun agdnbkijzelit hozzdjuk 6s tdllast ad a l.irgyra. ez a folyamal megfofdul.as n trrgy taszitja a Sitnrbdt. Iiz ldrl€nt akkor is. am'kor egv ptrt8ponglabda nagysngu gombvill h b.repuft egy k)noda allalrn, afon6g6p iisees on6i61 n'€s6rinlre r6gigqgrrll lz egyil g6petr./!lnn tilszillr a mitsikra. olt is !€gigu8rlllt az nsvcs f,imvigii. declckt()nnMn \zigeleh ors6n. majd egy mAsik ablakon kereszldltalozotl. Ilt teh,t sorozatba. iiirt6nt az. hogy ki'1U6 fdmvdg von-/orta. maid txlzil(nta a gombot. HanDlo jellegt megfi8ycl6st nllkl! a Slovielunioban. arnikor a gitmhlillam egy csomag szogel megkit/eljterl. urina elrdvolodotl t6le. majd rijra negkozelilerre. €s eza ldramai tiibbszitr is lcjntsz6dolr. Az;fl ril.t;nt igy, men miutdn:r szdgcsonlteltaszilotta magAtijl a gijmbvillnmot. a csncshardsrdvdna wijgekcn lev6 elektromos tdl1€s njra t'ivozott. €s a s?ng isnar\onlani ke/dte a gomblilldmot. A 17. dbrdn bcmulal()ll gijmb-\illamok mozgris.in is j6l ldihaki er baris. Amntl az €pilkczdsi dll'!anvokhoz !r a s6mb. nz eltavlJa magrtdl. majd k€s6bb nin lon-Tanr k.zdi. ds czd az lllv.iny kijriil :illand6 vibrrl6. rendvenelenmoTg:ls alakul ki. A t! antennavnl is ugyaneT lbn6nik, ezin id626tt\ok:iig a gamb az arleon. kcjzcl€bcn.

Amrnrlihen vezelat, fitldelt lirggy.rl €riolkezik a gitmbtillrn.igen hosszi idcig megmarad rajla. mcn i kibo.srilort l6lt6st a tol-delas elsznllilja, leh:ir a vonzas dllandasul. Ha t fitldela vczel6kr6konr, a gitmbh,Sl [il6p5 6ran glakrnn el6geli. A vastaS elekt.o-nxx vezct6kck azonban el ludj:jk sz:ilhrani c?t z ilranot. Ez€rllrrhani gyakan gttmbvillam nagylivulr!!gn rawez.takek kdrntd

A gatmbviudm mozgiisa a tdrgyak kdTcldbcn tch:it atrol lugg.hogr milyen a kibocsritolt. felhalmozodott ds elsznllitott ldltiscgyen-

A kibocsrirolr ldkas m:i$dlagos harisokat is oko2: recseSij. se.cegij hangot lehel hallani. 6s a gdnb.jt halvany ldnyburok. aura!.szi kijrijl. Ennek z az oka. hogy a ldltEsek ioniz:iljAI( a korirlajttiiklerij lelcg6molekulekat. 6s ez I lolyamal f6nlkiltocsitlrssal jtr.IIa ez a iolyamal nagyoo intenziv. akkor mdg j6 vildgit'isn'il 's

A kibocsritolt titlt6s az ioni2dh gizokra is hatasr gyakorol, .z€rlpt. a gleny6k, ldmpik lingj6l clnozdilia. A, €nergialartalom lzsgalarrkor ler i .gy1k cscrnal cr re nrdr l , i t lu .k paldar . rNkor r

I04

lg) maglarrhrk). hosr r &rih! lLxm m)7og a \zrgetL(' largyrk

ll na!ne\.\ tar.rt\..A Lrl r'rDi.rn*.4. I I lorrn!.m

pc lk ) leun lampahr keruL( t re r gombrr l lanr mo/8r t l ! a lampr

Az aura l6treJiitt€l m€g egy haus okozhatja. a2 nn. koronakisiiles.rmi a gitmb ds kiirnyezete kiizti tiszijlrs6gkijldnbs6gl6l tugg. Nehdzl kdl hardst egymdsldl elkijlitnilcn i. dc annyil bidosan lebet allitani.hog! amikor serceg6 hanSol is lchct ballani €s szikrak is repiilnekt J p, mhb' ,1. akr" r r ru l ra. l ih . \ ' , r i ' ip .n inrcn/ , \ .

A litlt6skibocsnldi kiivetkezl6ben szigeiel6 lit.gy.k kitmyezet€-b(n n gitnblilldmnak mozognia keu. A szigelel6 ugyanis bizonlosranybanalOl tasekor)zgnsl i tmcgg' i to l ja . igyakr ldpolb l l iseka. .m. i -rdi egy ered6 iiramirdny jelenik meg. Erre az iramra a Fijld gyenge!.omrgreses tere vagy a gdmb sajdl mdSneses tere dn. Lorentz'crln l"-jt ki, ami morgalja a 86mbiit. Valdba!. a megligycl€sek min-ihg arr6l szdmolnak be, hogy szigerel6 trrgyak kdzel€ben a sitmb,ha lassan js. de mozo8.

Val6szindles hason16 okokra vezethel6 liss2a a gdmb rors:6sr is.A7 elijbbiekben l6lluk. hogy a gdmbdt ciis mdgneses 16rveszi kijnil.

J5

igy magyarthalf), hoey a gombullam lorogA magnescs rar ncrdleges a lap srkjara

lgy. ugyancsak a LocntT-e16 kdlelkezrdbe.. azclcktromosan ldllOtlrds/ecskak nrm suginrrnyban haglirk cl a gombor. hanem !alam''llcn 6rint6leges sebess€gkomponensnk is lesz. igy z impulzus-nrcmcntum-megmarad6s miatl a gonb forogni kezd. En.ek a hat6snak a m€n6ke azonba. er6sen fiigg a gdmb kijrnli m6gneses t€rer6ss6g €rt€k6i6l. valamint a kibocs.itorl titltes mennyiseg6t6l 6sscbess6g6t6l.

Elvileg a kibocsritolt r6szecsk6k vagy elekrronok. vaSy Poziti!ionok lehetnek. Mes titltittt r6szecsk€k jelenldre nem nagyon val6-szinri. merl a jelens6g cl6gg6 stabil €s v68iil is armoszferikus eiekt_

106

romos Jelens6g. Abb6l. hogy a gijmbvillanok dlraldban a felh6kb6lmozognak a fitld fel6, arra lehet kdvetkezremi. hogy tiilr6siik negaliv. A felh6k also rdsze ugyatris iilraliiban negativ, igy a moz8risirdnyit ekkor u azonos el6ieti litlt6sek kdzri tasziti4ssal lehernemaglaritni. Esze.iJll tehfl a rijlliiat r6szecsk€k etektronok. De el6-fordul olvan eset is. amikor a gitmb.tk fel{eld mozognat. Elk6pzel-het6, hogy ilyenkor pozitiv tiill6sii fe1h6k vorzak 6ker. (A gitmbkorijli aura szin6b6l nem lehct eldatnteni. hogy pozitiv vagy negati!ttjll6sfi-e a giimb. men a kibocsdtolr ,ram er6ss6g6r6l, a gijmbsugantt6l 6s a potencielknktnbs6gr6l fiigg6en mind a poziriv, dinda negal'v lorona aanos szinii is lehet.)

Ha a giimb elektromosan tbltOtt .6szecsk6ket bocsdi ki. vdrhar6.hogy naga is eleklromos tiilt6sset rendel,tezik. Ezt i6masztj:ik alda megfigyel6sek is. A saimbvilhm ugyanis nindig oda vererne el-iurni. ahol a legalacsonyabb a helyi elektromos potcncidl. Ezzelnagyarezhal6. hogy knliinbitz6 nyilisokon - pl. k6m6nletr ya$/ltblskon - ke.esztiil be.ep i hizakba, s6l f6mcsiivekbe is bee6ll.A 16. nbrdn ldthat6. hogy nilyen a porencidleloszlds a szabad t6rben iill6 h6zak 6s fek kdrnl. (Az azonos szinteker tblytonos vonalielbli.) A gijmb mindig ana mozos. amere a lesrasyobb e esy-sdenvi hosszra es6 potencidlkiildnbs€g. rehet ahol s(Fisiidnek ezeka szintvonalak. Ezekb5l lilszik. bogy ilyen snnisaid€s a k6m6ny 6saz ablal kijriil alakul ki. EBy magyar negfigyel6 ina le. hogy amikora villim belecsapotl egy nchdzgdppusknba. azon giimbviUdm alakultki. Egy darabig fdl-le s€t61t a g€puska cs6v€n. majd i,sszehtu6dvabelcbnjt. elpdrologlatta a ho?agoldsr. 6s dsszeolvaszrotta a csoveraz illldnyzatral. Eben az esetben is azdit menr bele a giimb a cs6be.mert a g€ppuska csitvenek belsej€ben a legalacsonyabb az elckrromos potencj'il. Ez a hatis is segiti a gdmbvilhmot a ..kutatd ...matatd mozgrisdban. igy tud kis r6seken. kulcslpkakon :irbijni.

L:jlhat6. hogy a gitmb mozg6sinak sz6mos lellegzetessdgat lclehel irni azzal az eglszeii dologgal. hogl titl!€ssel .endelkeziL 6sliill6( bocsiil ki masrb6l. Azonban ezen a ponton egy njabb prob-ldnra m€rnl fel. Ha a gitmb villdmcsapns n6lkiil keletkczik. akkorkerdds. hogy a titlt6se hornan szdrmazik. Hisze. az el6z6ekbenldttuk. hogy a gdmbvilldm zrrr t6rben. ak6r f6mburokkat kdrbevettl€[rdszben. rin. Faraday-kahkrban is keletkezhet. Ez eUe.tmondanildrszik u egvik legalapver6bb fizikai tdn6nynek. amely kimondja.hogv ldit€s a semmib6l nen kelerkezhet as nem trinhet et.

De nemcsak a spontnn kcletkez€ssel van prcbl€ma. ludjuk, hogy. f6mbvill6mok sokszor robbanrsszerien tfnnek el. Ilyenkor ragy

l u

Eleklfomos Polencql vrnllo.aldnat cnxzlisa egt hz €s tg, la loruA gomblrllanr arrr l(Jg elmozdulnr. ahol,.gys€snv' h.sszra rura)B)lcnc'altulonbsdg a legnagyobh

nrennlis6gii liilt6s s2,6fi'dik sz6l. Egv gtulai csert.l kapcntatbannrrr emliteltiik. hogy a giimbvillam fill.obbandsdnak vinhely6tiilrilol kidgetl egy 200 A-es biztosil6k. 6s legaliibb I hp_ig keuclla 200 A er6ss6gri dra nak folysia ahhoz. hogy a bizk)sil6k kikaPc\ollon. Mivel a hdldzat akkor kb. 6{} % os kapacitnssal m'ikddajll.kb. 80 A-es iildramnak kclletl f0ll6pnie egy m5$dperc alatt ahho2.hogy a bizlosirdk kioldjon. Ez pediS ul jclenti. hogy legahbb80 coulomb nagysrign rdltds lrvozon a biztosildk fel6. ami addrglellehet6lcg a gijmbvill.imban volt. Ez na8yon nagv lijlt€sert€k.Eri.dkeltetdsiil Erdemes megemliteni. hogy ha a SzabadsrS hidgombjeire. melt'ek kb- 100 m t6volsdgra vannak egymistdl. I Icorbmb tijltdst iuttatnenk. akkor az i8y fell6p6 eleklroszlar,kuslaszrris miatl a hid sz€tszakadhatna. Nemcsak az a k6rd€s. hogthoglaD maradhalorl meg ez a halalmas mennyis6gii toll6s cgyben.

108

banem az is, hogy mi6rt nem l6tszik e jelenl6s 16lI6s 6ltal kelrettelektromos t6r hatisa. Ha ugyanis a gitmbben ilyen sok tiilt6s hal-moz'5dna fel. a g6mb rltal kehett elektromos t6. olyan e.6s lenn€.hoe a giimb kairnl az elektromos t€..ek nagy sugnrban ioniz6lniakeUene a leveg5t. Az I C er6ss6gri ponrtijlr6s dllal kelte$ elektro-mos t€r olyan intenziv. hogy kb. 70 m-es kdrzetben ioniz6lni tudnea le\ee6r. Ez ^zzat je.na. hogy mindeniirl igen er6s eikr6zisl ld!Dnnk. Igen dm. de arra n6g soha ncm l6trak p6ldet, hogy dlland6anilven nagy kdrzetben szikrizna a leve86 a sijmbvilldm kttriil. tlgytijnik. hogy a robbanas €16tt nem is volt a gttmbben ilyen sok tiiltes-Teh6r njra az el6z6 probl6miihoz jutudk. nevezetesen hogy a tdlr6s-megmaradds valahol s6rllni lnMik. Azt a lehet6s€ger. hogy a gitmbbea kdrnyezet6b6l t6ltiju r6szecsk€k jutDak, ki lehet zimi, me.t miirldttuk, hogy a gijmb lijlt6$ bocsdt ki- Olyan tblyamatot pedi8 nemral'ilunk. ami egyszer.e 6s folyamatosan befo&ia 6s ki is bocsatja(a1 adort el6ielii) riilt6( r6szecsk€ket-

Nem a gyulai esel az cgyeden, ahol nem udjuk, mi tdrt€nik a(tt6smegmaradrssal. Miodcn olyan esetben. amikor a gcimbvilldmdr6tokat olvasztott cl. vaSy d elektromos hil6zatban kivagh abi?losit€kot. kiscbb nagyohb m€rtdkben visszar6r ez a probl6ma.A ti)lt€smcgmaradds a gyakorlatban bizoryitott alapvel6 tain6ny.ds scnrnri okuok nincs. hogy k6telkedjnnk altaldnos 6rv€nyess€96-ben. llven csclben sokkal ink6bb a megfigyel6sek vagy egydllahna ielensdg l6rez6s6bcn kcll k€lelkedni. Mivel azonban nagyon sok.cgvmdst6l teljesen iiiSgetlen megfigyeles l6rezik ene a hatiisra, aztsen mondhatjuk, hogv a1 iisszes megfigyel€s r6ves 6s hib6s. lgvcgvetlen [t marad csak: a l.itsz6lagos ellentnonddst kell feloldani.!agvis meg kell keresni a jclens€s masyarazatet.

Ha a trrgyakkalvnl6 kitlcsitnhalnsokat tov6bb v;sgnljuk. [j tulaidonsdgokat ds nj probl€mdkat ta16lunk. A gbmbrilldmmal kiilsbn-hatisban lev6 t6rgyn* nemcsk a knb6 .6sza, hanem a telies t6r-rogal, fdlm€l€gszik, reljes ririogardban tdrt6.ik d energia6radds

Ndhrny p6ld.in ke.evlu I mulatjuk bcasdmb!itbm furcsaenergiarr"dai ru la jdon.at . .

1978 nyaflin a sib6riai Habarovszk vrrosiban egy lizikus is ldttaazl az esetet. amikor egy kb. misf6l m6r.r dtm6r6iii. narancs szin(gdmbvilldm ereszkedett le vihar kitzben az 6sb6l. A parkban lev6egyik t66a fel€ lartott- Amikor ar.a .dereszkedert, eeyfeh6rvilhnesl,itszolt, €s a gijmb ijra felpatrant. majd nem$kdra eldurranr.A duran6s utan a kitmy6ken lev6 eleklronos vezer6kek kb. sztoerer€s kijrzetben el6grek. A gomb kb. egy r;edm6sodpe.cer riittiin

t09

a pocsolyrn. dc ezalax is rcndkiviili vrltozi$k mentek vdgbe:A pocsolya leljesen eltrint. €s Ib, 1.4 m dtnt6nitiit kitrben 20'25 cmrasragsrgban az e.edetilcg vizes lahj nvcgsalakla ohadi. A7 olva-d6kol a fiTikus dsszeSy{jtiitle. €s elszillilduk Moszkvilb. lrzsga-lalra. A ralajb6l nrintdl letlek azokr6l a helyekriil is. a'ncllcket agdnrb hatrsa nem arintett. A talajban lcvit vi1 .lpd(nogtaldsn'a {sa talai megolvas?tdsnra a sziinritd$k szcrint kb. I nillitird l)ulccnefg i i kc l le t t . l l )nr i l l i i rd wal t rc l jes lmdny csc l !n.

A? €rinlcllen talajl)n tObbfile modon megprdbnlhk a Sonrh\ilLimharisd! mestc.sagesen el6id62ni. de nioden t(jb'ilkozns rik.ncl.nrnaridl. A nagyleszijllsdg0 nrnmmal valo h.viras. a 'ndnkcnn kcmencdbcn valf) helit€s a nagy nramcr6ss6ggel valo h.viiis orrnd.mind eredm6oyrefun voll a felltp6 hald$k jcllegiikb.n n t'a\)lvohak. A megolvadl minta elemzase senr vczelelt eredmanyre.Sem.adiork l i l i t isnak ncm ra le l l rk semdi l le . nyomdt. scm i l .idcgcn kdmiai elcmcl ncm talnhak benn.. A2 esel vizsgdhla ara!z eredm6nyre lezel. hoSy a gdmblillam vrlxnily.n ij. elv'lcg (

i\mercllen energiaitaddsi hat6sl hasznzil. (Zsurnal'tychnics.szltolI -u i l r . l98 l . )

Egy mdsik eserben egy t.l-2 ldgcsavakB repiilitgdp lrlalkoTottcgv gitmbvilldmnul. amelyhez az egyik ldgcsavar hozil€n r czutnna gdmb lelrobbanl. A g6p mozgnsdb6l as a l6gcsavar sebessagdbiilkisz.imilhal6. hog! kb. 4 10_5 mp-ig laldlkozhaloll a gitDbiill6m-mal.:r l6g.savar negis elolr.|dt. Ilycn rendkiviil .iilid id6 alart iselcgcnd6 az ,ladott eoergia ahhoz. hogy mcgolvrsszn a repulogafxluminiumijlvdzelbiil kesznll l€gcsavarjdtl Ezt ma a gyako.larban\cmnrilycn m6dszerrel nen tudjuk szimuldl'ri. de clvilee nagy tncFei6ji. nagy kcrc*metvet( clekronnl'aldbbal tl lehelne 6rnr c,t a

A probldora azdft is 6rdekcs. m€r1 [g] lun,r,. hogy l6nleglclen.hogt a? adoll liryy elckt.omos iez€l6k6pessege millen. Eg! iskobbin liglelt6k meg a kitvetkezi eselet:

I Egy Mhar alkalmaval kb. ieniszlabda nagysago rzzo gotnb Rozeedeit az osztalyterem ablakahoz. Kb. 5 cm-es lyukat pdrologialolta kuls6 ablakon. mig a bels6 uveg enntellen maradt Ezubn ellavotodolt az ablakloles lolrobbant. A robbanas prllanataban a tanieremben 6116 lanart aramart6s erte a kez6ben larlott foldelt diaveliionkeresztril. Az eset uian az ablaktrvegel:negvrzsgrinak, '.s azi talaltak. hoqy nagyon szabalyos. sLma voll a paroq6sr lelijei Meg-pr6ball6k mesters6gesen rs ektalliianr ezl a lelens6gel A nagv

I I O

homers6kelt plazmalindzs6kkal vegzet kisenetek ulan az uvegm ndg darabokra ibrt a h6ieszrllts6gek kovelkezteben lgen nagyenergialu lezerrel ugyan srkeill krs lyukal tiin az ablakon. meynekielulele mar hasonl6 voll a gbmbvrllam 6nal okozott hal6shoz. deiezersugArra nem lehetell volna pl a haba.ovszk eset egyen etesenerg aaladasel el6deznr (Zsulna TyehnrcseszkoJ Fzrki. 1981 )

hnnil az eteln6l .yonban Ijabb pr)bldma ( Llnrcrull: Ihg!leriilr a bez:irI r6.be el€klrofros tiiltas. dmi a llnirr megnizra?t;/7el a probl6m:iva1 nll'r z el,izitekben is raldlkoTrunk Ko(nko!trldta esel€n€I. anrikor gap e16tt .epiilt egy gonblillim. Akkor.g! brrkxil€k dg.rt kr a repulijgdp lez;rt f6mre(Cn bclnl. Hin)nktf(,bldma meriil 1L'l egv magra()riz.igr csehdl is. amikof a padldslarber lclrobbxnl Ich6r sr,nii gomb!illnm jclentijs kiirckal oko2onr lalrsban. A -l7..ibr.1n hthat6 fdnyk€pek u eset uldn kdsziillek.,\ le/:trt fiirdiirzoliban litbb hel]en megrepedl ee] itntittttas kid.meg$ulhdi €gr papirdobozban tirolt sz6ru nha. 6s r Wc-lr.lillh\rrkadl. Mivel a falakon semmilven #rnlast nem rlhlrak. asr rijml,rilldnt nen is jn r b€lyis6gben. kedas. hog) hogvan dsnril\cn hira energia jut(nr a padidsr6l a fiirdijs/obdhr.

Gombvrllim 61lal okozou rombohs egy Galedr hubanA rcr6rijl levdn cserepek_ es a kazaknon v'Uanydn hetyc a2 alro metlen

l l t

A legnagyobb k6n knvedert egynszoba egy r€elcte. A k€pen ldlhat6ut€snyomokal a tv robbanisakore;rsz.6r6dd szrbnkot okoztdt

A telrobbanl lv kdeul6k k€Pe.A kap66 s€.rellen maradl, csakaz elektrohos allat.€sdteltanalmaa re*l sbrodlak sz!1.A k€salet nen mozdult el eredch

"=dtrH

| 2 3

A szoba egy dnsik r€szlele. A b&tulajdonoe. akr u neton aludt.

Megrepedr tur.l6l6d lGpc. A kadeg/ lezin turd6sz)b,ban !olt.nclleile krgyulladl a papirdobozbanrrrolr etira2 ruha. A wC lartlily !slerakadl a talrdl. €s a csovc/.l6kben 6 lrscbb karok

A ,rtr!\rrurr lu Jlapraja. A ht talehoz rogzirctt ruhaerlnlo dr6t $elolvrd! a gonb robban,sa ulan

A la.foSali energia.itadrst timasztja ah az az esel is, amikor cgyn6 belekapotl a htrba berepnlt gijmbvilli4mba, f€lvdn atrol, hogyaz fijlgynjtja a bdal. Az eset a mesodperc tdred6kc alatt jarvndottle- de ez is e16g volt ahh@. hogy sz6nn6 6gjenek az ujjai a csonbkkal egynrt. Az eset sajndlatos emberi vonalkozdsain tdl fonbs afta

4

is figyclni. hogy nenr rsmcrnnk olyan ene.giaritadasi m6dot. amclyrlven rovid idii al:rll el rudnn szcnesitcni !" alii tcstbco a ca)orokal.amel\ek ldgiil is egy nagy vizlanalmi butokkal lannak korulvaveOlva\/rirok ugyanis azt is rncg tudjdk csn.ilni, hogy iSen rdvid id.irec\ukldig hedugjik a kcztikct a mcSolvadt. izzo acilba llycnkorrg! ldkony g5zraleg kclctkc/ik a b6r kiiriil. amrnek igcn (xsz ahlir.z.lasc. ds ez arl a rovid id6rc neg6vja a biirt a sirnlasckr(jlt{a Iehrt egyszcnien m.gas ldordrsakleln pluma lcll lolna a gomb.akkor Iegfeljebb iclirlcli Jgesr okozhaldt volna a biirtjn. dc scmni-kippen nem s?en.silhcllc volna cl a csonkll.

Glakori a/ x mcgliSycla\ is. hogy amikor a giinbvilltm ncdvcslan nrcgv kcrcs/lul. r h apr(i gyulaszdlnli darabokr! n$ban szit.megirt .sak a hit:itrd.s kolclkc?!eb.n, a kelelkcz6 g62 l.szilocrele

A rargyakkal va16 kalc\nrhainsbdl tehnt nost m'ir azl i! tudjuk.hogv vaiamih.n mddon l;rbgalr encrgianEdds tanenik A me8_ligvelasck elemzds€bitl Nrrn is karvelkeztctni l.het. hoSy a lclicsil-nr6n)leadi! nagyjdb(il a ldrgr \ririisagalajl tugg. nem pediS az eleklromosvezel6kdpessigar(n. t,2 ardlos2intier'. ho8l aSbmbben tirllb(fdsrecsk€k vxnnali A l,tknl r6szecskdk dltal Alidhal6 cnerSiamennvisagc rgyrnis a7 .loyel6 ldrSy rendszimil6l 6s sfir(sag6liilfiigg. Mis nreSszr)kott ene.giartadasi mechaniznus. pl. kiildnhdznhulldmhosszi clekrrcnrdgnescs hulldmokkal vab lnpldles nem leheldr)mrnans. ugvnnis a gbnrb kinnyezct;be. lcvij megfigyelijk nem

Valamivel lehdt kitzelcbb julortunk a gitmbvillnm rermdsz.t€nekmcgismerisahez. bdr a kdzben felmernh ellcntmondnsok njabbp()lt6mrkar veloek lb l, anrcltckc t nindcnkappcn trs/la1nrkelinajd.Ugv tfnik. hogy ezek ataplet6 iel€nt6sdgiicl. 6s megismcr€siik.risztrizrisuk ndlkiil nem tudjuk meg€.leniaz.okal a mnsodtaSos. lcch-nil,ai ieuegii probldmnkal sem, mint pl. bogy mi6rt lehel slabilolyan\okdrg a g6mb. mi€rt tartja meg alakjnl slb.

E(t6l fiiggetlenijl d eddig megismert rulajdonsdgok segilsdgavelm:ir 16bb olya. in- UFO eset €rtclm€zhet6. amilyer idaiS teljesen6rthererlen jelensdgk6nl tarlottak vAmon.6s sokan Fttldttn ktviilieredctiinek is vdllek. Ezek az esetek [n. eh6. ill. mdsodik lDus'ilalalkozdsok voltak. azaz a megfigyel6k vagy csak ldttak ezetet zobjektumokat. vagy uok valamilyen fizikai hatdsl is okoztak. Az

n. harmadik tipusf talilkozisokal. amikor esetleges 6l616ny jelen-ldt6rdl sznmolnak be. lerm€szetesen semmikdppen nem sorolhal-ndnk a sdmbvilldm-megfigyel6sek kitz€.

5

Giimbvill6m 6s UFOSemmilyen m€gmaraddsi t€telvagy mes elv nem zdrja ki. de nem isrer/r ' / i i l 'eg' /eruve a loldon krvulr eler l i rezeser. fppen e/.r lelm€letileg lehets6ges. hogy Fitldiin kiviili civilizrci6k k6plisel6ibolygdnkra l6togatoak. Igy azldn a2 UFo-megfigyeldselet egyen-k6nt 6s tiizetesen meg kell vizsgnlni ahhoz. hogy eghv adolt cselr6lv6lem6nyt mondhassunk. P6ldak6nl mindijssze egyetlen bnnstismerletiink. de €z €16996 idl mutatja. hogy ha nen ismeril a giinb-rilldm lulaidons.ngai., mennyire k6zenfekv6. hogr n negfiglielitlFitldijn kivnfi hlogal6l t6lclezzenek f€L

|..1979. november g-en de. 10-kor Sk6cdban egy erd6sz szo-kasos ktiruljet v6gezte. Az egyik helyen olyan sdros volt az l. hogya ierepjar6jat oti kelleti hagynia. 6s gyalog lolyralta !lFr. Egy ii-kanyar ut6n erdei lisziashoz 6ri, ahol a 38. db(in ldthaio jelensegetprilanlotta meg. Egy kb.6 m atmer6jrj sziirkesleketes gdmbdt alott.amelynek az als6 resze nem voll tiszhn lahal6. vagy lalen nem |sl6lezetl. A kis lisztdson alll, vagy lass! mozgdsl v6gzelt. de a moz-ges nem volt jeienl6s. A t6rgy nem adolt semrnrlyen hangoi MaJd'nem fekete szin(i voli. de nehaegyes r6szeimrnlha csillogiak volnaA gombdt korulvevo gytd fels6 reszerb6lneha nyulvanyok allrak kr.de ezek nem torogtak. A gyrjd lelen nehany helyen sdleiebb tollokvoltak. Nem sokkal azuran, hogy 6szrevelie ezl a nagy gombot.k6t kisebb. kb. 161 m6ler atmerdjU g6mb kbzeledelt lele. Ezek anagy gbmb lel6l pllek, de a2 erdesz nem eml6kezett mar ra. hogyponlosan honnan. Szinuk es feluletukazonos voll a nagygombevell\,,lrndegyjk kis gdmbb6l 6t-iiz nyJkeny dlll ki, amelyek telszinukdnegyenlelesen vollak eloszlva, es anahban a gbmbre merdlegesekvoliak. Ugy tilnl. hogy a qombdk ezeken a nyi[anyokon guruLlak.Amikor a ny!lv6nyok a fdldhdz 6rlek, mrndrg szrsszen6sszed hanghallatszoil. A gi,mbok meg6lllak az erddsz k6t oldahn [gy. hogy anyUfuanyok marel6rlek a nadregtat a zsebalan. Azonnalugy erezle.hogyvalamrlyen erda nagy qdmb feb hnzza. A kis gdmbbolsztrds.fol6 szagot 6rzeti. ami az e96 lek szagara eml6kezletelt Amrnileveg6l pr6balt venni. 6s pr6balla a hlzderdl legy6zni. hirtelen elvesztette eszmdletdl ds el6reesell. Kb. h0sz perc milva 16ri mag6hoz. a kutyaja ugatofi melletle. Besz6inr pr6bzLlt a kutyajahoz. denem birt. Erezte. hogy nincs er6 a liibaban. alig birl felijlni. A torkakiszaradt, er6s fejf4dsa volt 6s sz6d!lt. Kb. S0 mi krszott. madlebra tudolt dllni. es elmeni az aublehoz Az auto kes6bb beagadla sarba, igyhogy kb.2 km-l gyalogoln|a kelbn hazarg. Orvosl hva-lolt. de a vizsqalat semmr rendkiviilrt nem mulatotl kr. Ezuldn koi-

1 t 6

Egy skdr erd6v rdliilkoziisa egy t,FO nll !€lr gbnb!'lli imnal

d/ A, erdasz ,hal megiayelt alakzar hozdvctdleges rr]a A naAt'obb gonbkb barma.e..s volr, a kGebbek pedlA fdl.cgy nl.t(cs.ki,, A Jel€nsig hcly-;n talrh nyomok ratza A k6 korok a l.rde malyed6sck hely:r

| 1

l6garval egyiitl vrsszat6rl a iisztZLsra. A ldldon kb. 10 cm-es 6tme-rdi( 6s ugyanrlyen melyseg(i lyukak vollak A lyukak feszine sza-bilytalan voll. nem emlekezlettek semmrlyen szerszam allalhagyollnyomra A fijld a lyukakban nem volt bsszenyornva. megmunkalval\,,tndegyrk lyuk tengelye kb. 60"-ka1 ell€rl a figg6legesi6l A lrrvonmrntha hnctalpas hagyotl volna nyomol (ez a szabilyos sze*ezetrjlanctalpasnyom a fenyk6pen mer egyaltalan nem lalszrk. ezeri€encsak megkerdliplezhetcj) A flj alall a taatnem voli enyomva.mrntha csak meglesu t6k volna a luvei

Az erdesz nadrdgla a zseb alall e voll lepve A nadrag hboratorumr v'zsgiilala k€s6bb azt muialta. hogy tellele rranyul6 erdtephette sz6t.

A tisztes felelt az dgbolt lelhOtlen es kek volt. de a kornyekeniobb helyen rs vol helyr zvaiar. szel es es6. (Joumal ol lvleteoroogy. 1983.)

Az esetrijl 25 fjsdScikk jelent meg. ds ri4di6. t! riponok is be'mul:ttik. Az ismeritsok s2erint r e.ddv szalabiherii edhrr. is!)ha neD szokotl fanlrzi:ilni.

Az O1vas6 mrr bizonyera magritdl is dssze rudja r.tkni r sitnrb\illim eddigi tL ajdonsAgaib6l. hogy mi is tdn6nhelclt itl val6jdban.l.6rtuk az el6z6ekben;. lngy a gdmbvilldm szine lehet sziirkds dsfckelis. a nasyobb rlm€r6jii pelddnyokoril pedrg slak.an ftegjclenika gviir ri rlakf aura- A csoporlos megjele.6s sem ritka. A kdt kisebbp€lddnvndl a kidll6 nyiivdnyok megint csak a rdszleges aura kiilet-kezm€nyei. A gttmb [0rg6 mozgnsa ugyancsak ismert, as ]ellegzctesa megfigleldsben is emlitelt szir6s vag. A sz€trdpett ruha is gyakran elatfordul. A nagt gitmb feli inin)al6 h[z6er6 pedig dgy illharel6, hogf, a k6l kis gdmb egy darabig r erd€s2 miiSitrr volr. ds akisz6rljd6 tijltds u erd€v tuhrjdn egy darabig degmaradr. Az €nia$Iclldpij Iaszil6e.6t 6rlelmezle ellenr6tes ndnyn hiz6erij.ck. A bro-ldgiai hatii$kat 1eir6 rdszb€n mrr idruk, hogy a gcimbvillnm mcs-ielenase syakran okoz lejftjnst 6s:ijul6sr. ez is tcljescn €nhcr6 6sbclcl6r a g6mbvilldmrdl alkotott k6pbe. A tblddn talalt nyomok!a16s?in'ileg a gbmb szdtdurrandsiindl keletkeztek. A fekobbannsa-kor vill6mlisszenien kil6p,5 tdlt€sek turhattdk uokat a ferde lyukakar. amelyekr6l beszemoltak. A villdmlds dlral okozott lyukak pon-nxan ugyanilycn egyenetlen feleiniiek. 6s tiibb is lehet bel6lirk.A robban6s iltal kelte( nyomnshL,lhm pedig ..megt6siilhettc afnvel igy. hogv az avalatlan szeml6l6 hnclalpas nyomdr v€lte ldtnr.Pcrsze ha igazi ldncralpasjdn volna otr. akkora talajt is kelle

loloadrinlenie. nemcsak a ffi lblvin€t.

l l 8

Bdr az UFO €s gitmbvilldm-megiigyel6sek aisszehasonlilrsa rop-tant 6rdekes. ldbb rerer irl m6gsem szcntelhetiink neki. A rdmairdnr drdekl6diik robb intomdci6l ralalhahnk a k€rddsfttl Pct6(;aho. Pdl: ..A repul6 csds^a llr k rejtalyc c. konylebcn. (Gyorsul(t

6. lg lJ t . )

Elm6leti modellek

A megfigyel€sek elemdse uren mrir itszefoglalhaljuk, melyek agdmbvill6m legjellegzetesebb tulajdonsdsai:l. T6rben €s id6ben stabil forgnstest.2. Elektromosan tailt6tt raszecsl6kel bo6it ki. 6s kii.nltjtt€ meg-

3, Keletkezhet villimcsapas hatdsera. de sponren m&on akar ztrri€rben is megielenik; I6trejiitt6hez elesend6en nagy energia kell.

4. Keletkezds6nek gyakorisega itsszeftigg6sben van geofizikai t6.ye-z6kk€l - ugyanazokt6la geofizikai jellegzetess6eekt6l fiigg. minta zivatarok gyakorisnga 6s a felh6kben lev6 elektronos tiilt6smennyis€ge.

5. Eltiinhet hinel€n, nyom n€lkiil, de robbandssal 6s nagy mennyi-s6gfi elektrcmos tiilt6s kibocs.itiisaval is megszfnhet.

6. Nem sugri.oz h6li energiasrfniis€ae ma8as: energialead6sa zesetleglitjiiba k€nil6 tcst srinfs6g6t,5l (€s atomsflydl6l), nem pediSelektromos vezet,5k6pesi6g6t6l tuga.

7. Az energiaeladds as -elnyel6das ldrfogati. €s nem vezetdsseltiirt6nik.

8. Ugy tfnik, mintha megs6rten6 az energia- 6s a tolt€smegmaraddstijrv€ny6t: a titlt€s- 6s energiaetaddsnrl olyan harisokat is mqtat.amelyek€t jelenlegi ismereteinkkel rem tudunk megmagyartni.Figyelemre m6lt'5. hogy barmelyik nagy megJigyel6sgyfijtem€ny

alapjdn ugyaf,ezeket a tulajdonsagokat taleltuk volna a leeielleszetesebbeknek, €s a megfigyel6sek nagyon nagy .6sz€ben megtaldl-hat6k ezek a tulajdonsdgok. 86r az egyes gitmbvill6mok jelled6ikdziitt vannak elt6rasek, elvileg elt6r5 tulajdonsdecsoporrokal nem

120

ludunk kimutatni. A gijmbvilldmok vis€lked6se keletkezesnk 6selrfndsiik n6djdt6l is fiiggetlen.

Mdr a nilt sz6zadban megkezd6dtek a pr6bitlkozd$k a gitmb-villdm turcsa viselked€s6nek mesmasyartrsira. Araso. franciafizikus. az elektromossigtan egyik 6tritr6je ina 1838-ban: ,,Cskegy olyan dolog van. amil a lizikus nem lud el6illitani olyan kitny-nyed6fl. nint a term6srel nem tud gdmb alakii villimot csinelni.Mert ez a gitmb lassan morc8, de fgy iit. mint a vilam.

Mint minden bizarr dolognel. itt is h6rom lehel6s€g kindlkozotta szakemberek sznmnra I

Az egyik. hogy k€tsdgbe vonjek a l€tez€s6t:A mesik, hogy elbagatelliznlj6k a jelent6s:get vagy saj'iilkozva

kiielentik. hosy a probl€ma .eh€z. 6s masyardzadhoz nincs el68megbizhat6 megf igyel€s i

\'6gnl pedig megpr6brlharjdk megoldani a k6.dest.A kutat6k z6me a kitzdDsii c$ponba nrtoalt, e elsiibe €s az

ur . , l 'dba mrndi t \ve n(han) r ru la l $ro lhal iuk.A kdnyv hdt.alev6 ras/ben a megoldesi kisErleteket isme.tetjiik,

el6re bo{sritva, hogy fr6r6sekkel aliaimasztotl, 6ltalenost elfoga-doll mod.ll a mai napig sincs.

Az elmilr l5o 6vben leSalebb 120 kiserlelel v6geztek a jelensdgmegmagyarnz.isnra. Az elm6leti modelleket alaPvet6en k€t cso-ponba lehel osztani att6l fiigg6eo. hogy alkotoik szerint honnanvevi a giimbvill:im a fennmaradasrhoz sziiksEges energiet- A mo-dellek dit.t6 titbbs6Se bels6 energiaforrast tetelez fel. a kisebbikresze pedig kiils6t.

A k6t csoport k6zittt j€lcnt,6s elvi kulonbsdg van. Abels6 energia-forrdson alapul6 modellek iigy kezelik a gitmbvillidmot, mint egytirglat. amelyben olyan folyamatok jdtsz6dnak le, amelyek stabili-zdlidk a f€nyl6 forgistester- vannak, akik szerint ez lassan hfl6plazmagitmb. mrsok szerint eleklromosan tttltiix porbubor6k, vagy

evriri alakban kering6 tijll€sek halmua stb- Ezek sz€rint az elk6Pzel6sek szerint a keletkez€s pillanat,dbao eld,5l, hosy mennyi energiakeriilt be a gttmb t€rfogateba. s ez v6gtl is z ilettartamot. az eset-leges rombol6 hates n€rt6k6t is meghatrroza. Ha ilyen bels6energiaforrason alapulna a gitmbvilldm, akkor itt z Athgos srfiris€g(fajs'ily) 6s rt.lagos energiasfrisds fogalmdt ninden probldma n€lknlludndnk ertelmezni. Ezekn6l az elm6letekn6l a stabilitds m6nik6tr Ielrerelezefl liritai folyamarok gyohasdsa s/abia meg.

A kiils6 energiafon son alapul6 modelleknel a jelens6gstabilitnsaalt6l fugg. hogy meddig kap energidt kivnL6l a folyamar. ltt nem

t2l

tergykdnl, hanem egy folyronosan [jrare.mel6d,5 jelens6gk6nt logldkrd l . gbmbr i l lamor. e. e/d

p l . v dr lag. , .u ,u5eg vdg) ener tsrJsnriisdg fogalm:irak sins ek 6.telme. A tolyamator fennrarthatjekpl. a villdrnb6l 6rkez6 elektromngnes€s hullimok vasy a felh6k 6sa Fdld katzitti rijlt6skiilitnbseg lassn kiegyenlit6d€se.

A gdmbvill6mok viselked6s6t a mdr kofi{bban ismerterett tulaj-donsdgcsoportok j6l leirjdk. Nincs olyan mesfigyel6s, amely ezeknckcuenrmondara. A d€gfelelat clmdleti modellnek r€tfl !z it$zes.utaidonsdgot lc kell imia. 6s vagy bels6. vagy knlsci encrgiafori{sonkell alapulnia. (M6g nem dllitottak fel olyan modellt, amely kiihijas be1s6 energiaforrds egynttes fell6p6s6t tdtelezn6 fel. Val6s2iniiaTonban. hostr ez ne6 jelen.ene l6nyeges el6re16p€st d eddigiekhezk6pesl.) Az itsszes nodelh hely hiAtryeban neft lehet ismerrerni.de a legjellemz6bbeket n6hiny sorba. 6rdemes bemurahi lesaldbbaz6rt. hogv a javaslatok dtletgazdaSsdgat s2emldltessiik.

Belsci energ iaforr6st felt6telez6modellekOnfenntarto Dlazma modellek

Mivela gitmbvillitm vihgit6 gazgijmb benyomAsel kelti. a 1egk62enfekv6bb feltenni, hogJ, nagas h6mdrs6kleriiionizell ge pltm -alkolja. Nagyon sokan pr,5belrrk magyariDi. hogy eza pldma mi6fldntenntart6. va$/is u ionok 6s u elekrrcnok mi€rl nem ahkulnakvissza semleges atomokkr. Egyesek szerjnt u ioniz6ci6hoz viiks6ges energia valamilyen kEmiai .eakci6b6l sz6rmazit. mdsok srerinl valamilyen tblyamat megakaddlyoza. hogy az ionok semlege-sit6djenek. N6h,tnyan plrzmafizikai mesfonrold$k alapjdn m6gfeliileli fesziilts6g megjelends€t is felt6telezik. hogy a hatdro2ottgitmb alakot 6s a leveg6vel megegyez6 sii.iis6get magyar&ni rudjdk.

Sajnos az ijsszes ilyen modell alapvet5 hi6oyossrigokar mulat:A modellben ̂ z elektromos Ossztoll6s nulh. tehrt a gdmb nembocsSthatna ki tdlt6seketi a sz€l mindent€ppen befolyA$lnd azilyen objektumok mozgns6t; a mrsnes€s t6r jetenl€te nem indokol-haI6i a spo.t6n megjelen6s igy nem magyarrzhat.ji a 6., 7.,8. rulaidonsdgcsoponot a modeu nem indokolja; a kpasztalt nagy energia.Jru 'ee e l len lmond a p lumarz ika roruenyeinel

t22

Aramgyii i modellek

A lcgr6gcbbi elk6pzel6sek kijz6 Iartozik e z elm€lctcsopon. amely-ben a gcjmbitt Byftff alakban forg6 ijndnyAram.ak leki.tik. Ennckaz elgondolisnak szAmos vdhozata l6tezik. Az itt ismertetcltetEndean dolgozta ki (Nature, 1976.).

A modellv€rint ajele.s68 a 19. ebrin lrthat6 m6don kelerkezik,as nabililis:it a gyors forSis niatt keletkcz6 er6s elektromtigneses16r bizrositja. A szer6l szcrinl egy l0 cm cs gdmb stabilizdlnsdho,kb. 20 milliird V/m elckltunos 6s 70 tesh magnc$s tdrer6ss6gkellene. igy egy ilycn Sijmbben lb. l0 mitli6 joule ene.gia ldrol6d-ha| A stabilitiisr lokoza a gdmb belsejdben lev6 vdkuum is.

AlapverJ f rohl , mxr . , ' no ' I a mu. l ( l lne l (er a7 i i .we' C\nd.modellnek). hogy r k.sl.ny nyildsokon val6 ithaladrsl. az ijssze-hnz6dnsl nrm leher bcill.sztcni a k6pbc. Az is nagyon kilscges.

Akrk a gomb!rlldrot gyrini alakban lorg6 oPinltlrannak teknl,k. igymaglartzjk a lclctkezds€t. (A nyrlal a lolt€Fk nozgiisr tranyiiljelzrk)d, A l.fela hrlrdo eldullrm GuAa r.lilk..l a po7trrv rolraso ellenk'sul€s.1.6, tl. a kd L'suld\ LoTor lrr +y l1s oldd'ranlu ravoLas. esym

r/ K lakul x f(tgo d'pohtr

123

hogy a gyfinffalakban m€g esetleg elk6pzethet6 folyamator hogyatrlehet giimb- va$, ellipszoid alakn kilejeszteni. A leveg6ben val6Iebeg6st kitvet6 csitndes eltdn6s igy nem magyardzhat6 meg. a spon,tin keletkez6s sem 6delmezhet6. IAen gyenge a stabilirisra vonar-kozi r€sze a modellnek. knktnitsen a kism€reti eitmbvilldmot

Radioaktiv bomldsi mode ek

A gitrnbvilEm magas bels6 energiatatalma miatt mernlt fitl a gondolat, hog)t radioaktiv folyamatot kell fett6telezni a gitmbvillrmbelsej€ben (Altschuler 6s munkatesai, Nature. 1970.). A modellverint egy nitrog6natom 6s egy proton masreakci6jdb6! ls-itstitmegsz6mf oxig6nimt6p 6s gamma-sugrnas keletkezne, de ha-sonl6 oxig6n-proton reakci6 is elk6pzelhet6, amib6l l7-es titmeg-szemf fluor 6s gamm-sugaru.ts keletkezik. Mindk6t izot6p instabil.123 6s 66 nasodperces felez€si id6vel, 6s bomldsuk soiin pozir.onokat bocsetanak ki. A nodell szerint a reakci6k el6id€z6s6hezsziikseges protonokat villamok 6ltal ionizilt vizmolekul6kb6l kafFhatjuk; a protonok a vill6m6atom6ban gyorsulsak fitl- A gi,mbsrabilirdsdl elel,rroszrarikar harasok olozak. cs cro. gamma:uga%s.valamint kb. 0,1 A Aramer6ss6grn pozitronitram jirn ki a belsei6b6l.A modell szerinr a k6rf6le eltrin6st a gitmb kiir felhatmoz'jd6 ti t6slassf vagy gyors kisnlase okoa.

Ennek a modellnek is szemos fogyatdkosriga van- A bomlrs miatra teljesitm€nynek az id6vel mindig exponencidlisan kellene csitk-kennie, de ezt a negfigyelesek nem trmasztjnk alr. A spondn me8jelen6s itt sen magyardzhat6, de a m6sneses t6r jelenl6te 6s a fel,robbanSskor fitll6p6 jelent6s titltdskibocsir,is sem. lsen syenge astabilirds indokol6sa,6s nem tudjuk igy dagyanizni az€lettanambanmeglev6 nagy sz6nist, valaminl a 8, hlajdonsdscsopon sem indokol-hat6 radioaktiv folvamaroknrl.

Szupravezet6 plazma modell

A gijmb stabilitds6l az elektromosan ritltdtr r6szecsk6k kiizti er6skiilcsdnhatdssal is lehet magiar6ni, ha felt6telezzi.ik azt is. hogyaz ioniz,�lr gaz s pwezet6k6nl viselkedik. 6s a gitmb belsj6benturbul€ns titlt6saranlas megy v6gbe. (Dijkhuis, Nature, 1980.)(Az er6s kitlcsitnhards lartja itssz€ az atommag .6eeir, melyeknekaz elektromos tasiti{s miatt szei kellene hullaniuk.) Ebben amodellben az energiatdrohs a titbb mint lO0 bar feltdrelezefi bels6

r24

nvomrs k6vetkezn6nye lenne. Ha ilyen lenne a val6sdsban is agttmbvilltm. akkor csak gitmb alakf lehetne, nem mehetne 6t vfk

nyilesokon, nem jelenhetne meg csoPo.tosan. €s a 8. tulajdonsds'caooo.l nem ielfenezhetn€. A szerz6k nem maryaruz'k meq,

hogyan keletkezik a vi nmb6l.6s a spontin keletkez€st sem lehetleimi ezzel az elm6lettel.

Elektromos vonzesi modell

Egyes kutaa6t !6lem6nye eerinl a gombvill6n l6tez€se ugyanuta k6rd5st veti fel. mint az eleklromosan ldltittt $tabil r6szecskekt6le. hiszen a Coulomb f6le lavitdsnak €zeket is sz6l kellene vetnieqz erds kblconhalis hc\c/cler perve megmagyarazza e/l a Ptob-l6mdi. Elvileg a prcblina megoldbat6nak btszik a dielektromostulajdonsrigok szilcsrbb inehn.26silel is (Berssrrdm, Phys Rev. D.1973.)- A szerz.ii dllal tclvete( lehet6s€g eset6f, iSen kis trivohngoknrla taszit6ercikn6l nasyobb a vonz6er6. i8y a hosei idejnstabilitnsbizlositott. Ahh(Jz. hogy ez aielens6e ldtrejithessen, teljesen ioniztltg&alomokra lenne sziiks68, de ezt nagyon nehez elk6pzelni m€gakkor is. ha a vilhmcsalorna b6m6rsektete sokkal maaasabb lentreaz eddig m€rt kb. 40 ezer'C-os 6rt6kn6l. Spontnn m6don nem alakulhatna ki ez a jelensegi a 8. tulajdonsngcsoponol sem maeya"nizza meg iz ilyen modell: k€ts€8es. hogy mrgneses t6r lehetne-ekatrirlbrle; 6s az ilyen elven alapul6 gdmbvilliim csk A6mb alakf

Kicserelddesi kdlcstinhatiison alapul6 modell

A i6l kidolsorctl modellek k6z€ lartozik a gitmb stabilit6siii ki

cseretAoesi ittcsOnt'atas."l leir6 e lmdlet (Neugebauer Tibor' F?ikai

Szemle. 1975.). (Ez a hates hrlja 6see pl a f€mkristalvokat-)Az elm€let lehet,Ss6get ad a k€tf6le eltfnes magyarrzatAra is llven

m6don ugyanis el6g nasy bels6 energia akkumuliil6dhat (egv 20 cm

ntm6r6j( gitmbben kb. 200 ezer joule)' 6s a pozitiv ionok valam'nt

az elektronok lbltEtelezetl lassi rekombinnci6ja titbb mdsdPerces€lettartamot eredm6nyezse. Sz:imitiisk verint ilven adalok esete'

az ionfelh6 h6m6rs€klete lebes6 gitmb est€n kb 360"C 6r6ket ad.

Sajnos vdmos fogyat6kossesa is van a modellnek Nem tevi

lehet6v6 ellipszoid vagy bubordk ahkn gitmbvillam l6tez€ser nem

iria fe az aurat. A 2-,5., 6.,1.6s 8. tulajdonsascsoportotat nem

eGgiti ki. 6s ha lAeme is ilyen gitmbvillam, a7r . vElnek edomia

kellene. A modell a spootdn keletkezdst sem tudja leimi.

Elektromosan ttiltiitt bubor6k modetl

Abb6l a kat rulajdonsdgb6l, hogy a gijmbvrudn but!,.6ksz.nj k€p-z6dm6.y is lehet, €s hogy mozgitsnt 6s esy€b je egzeress6geit csakakkor lehet leimi, ha a gitmbnek elektromos tiilt6se van. et6g j6lmrlkod6 modellr lehet fetdllirani (Brovetlo. Maxia. Joumat ofAtmosphcf ic and lcncsrr ia t Phv ' , . . . 1 ,176 1

A2 cl.(lrodo\ m)dell \/.nntr gomb!, nnr krtcrt./i\ \/rxr\/rl(A nl ak & elekrronosc(nar rninyar let?rk),)A_lord (ozetdben erds etckromos rdrbcn nagy nEnny,rg,i .tekronos bndr

bl a 6ucs komyekdn a po.rrv rohisn poreveclkil ter:jtnak. ft,koz5en atrclrnyb€1s,6 nyomdsJ brboritor h@.ak tdrei.) A vakuufrbnborak alrplz a kratakulas et,jtu dijpr anarba, L,/t Am'nr a pozr'v rolrdri vakuunbubor;t kEtakuh,,ijabb ketcrk.zher a hctlin

126

A 40. 6brdn a bubor6kmodellel leirt Sitmbvilhm keletkez€se

lrthat6. A szerz6k szerint a giimbvillem smbilitasrl. m€g ellipszoid

ahknel is. a belsei6ben Ie!'5 alacsonv l€gnyomes 6s az elektroszlatl

kus laszit6er6 egyensnlya okozza A gitmb ardnvlag kis sflva niatt

lassan lefel€ mozog, 6s liibbvrz mdsodperdg n stabil lehel' min't'

addip. amrq a burol e lck l romo\ ro l rcse l i nem eg)enl rddik A mo-

Jct td.n.e i to cm armerotu gomb r i t l (€ 'e I (h l0- i .oul "mb rc l |e '(n( , ! . ,d t r i70

tuul ( l . l ,cr . l ta t1 r huburel h-an rc l i l meg Ic 'ego\c l . ; lko ' las.n log! c l . dc ,uhbrna. ' /er ien i i o \ romolhatA siimbitt felt€telezett pozitiv ldllase mian koronajelens€g veszi

kitrijl. ennek kitvetkezm6nye a tdtha6 fdnv is.A modell nem magyartza mcg a nagy mrgneses t€r jelenl6t€t'

as emiau ilycn tipusri gitmbvilldmokb6l .kttteldkeenf csoponos

meprclenis nem fordulharnt elit. Nem iudia leimi a modell a gitmb-

vill;m spontrn kelelkez6sdl scm. valamint dt sem' hogv a l6tez6se

\ortn €; az ellfin6sekor tobb oulomb nagysrigli rdliast bocnil ki-

Az ilyen gijmb esctleges tumbol6 hatnsa ftggene az elektromos

vez€t,5k€oess6st6l. A 6', ?. is 8. lulajdonseScsoportot sem irja le ez

az elm€l;t. E enkiviil egy ilyen elven mtkdd6 gdmbvill,m nem

nbzoehatna a szdl ellenSzn'mos kev6sb6 kidolgorott modell l;t€zik. amelyek m68 nincse

nek matemalikai formdba onlve. 6s a fel$rolt modellek n6melvike

cgvmrssal is kombindlhat6 Ebb6l a rovid felsoroliisbdl is l,thattuk.

hog) x sponlaD egj.lcnasts r 8. I u laldonsigcnJporr cgvik modellclsem magyarthat6. Nyilvrnval6. hogy ez a helyzet minden egy€bhelsij energiaforrdson alapul6 modellel is. A keresest ezen az ntonreharl nem 6rdcmcs tblvlatni.

Ki.ils6 energ iaforr6st felt6telez6modellekA KaDica-modell

A plazmafizikai €s rddi6technikai ismer€tek b,Sviil€sevel kidernlthogy nagyfrekvencids elektronrgneses sugitzissal is lehet S6zokatheviteni.6s ilyen m6don a Siiz ldthat6 sugiizist bocsethat ki. Eztaz effektust titbben is folhaszndltdk arra, hogy a gdmbvillam tulardonsegait megmaeyarrzak. A lesismen€bb elm6let Pjotr Kapjca

121

Nobel-dijas szovjer ku.at'5 nev6hez fiiz6dik. Magyanl a ..Kis€rlet.elm6lel._gyakorlat c_ kdnlaben otvashar6 ene vonatkozo tanulmr.y(Gondolat, 1982.).

Az elm6ler szerinl a vithmlrsok 6tra1 kibocsritotr maqas rez!6n\rdmu. nehanr dm-es hu amhoswu .r"r,r,o,,,ugn".", iug"oi. aleleg6 alomiarl gerie./tr. megho"za ug). hog) (gy bi6n)o. arm€,o,ner J iugar /as mrnleg\ be/arddi t . e tnyehdrk d Ei tmbhcn. e. a rot ) ImaI hosszn ideig fenndllbar. Ez e esel akkor ni fenn. ha a kiatakuirsdmb _.tlgam a hullamho.s/ neglede rflv d tuty.m.ro. cnergid.ernlete< t'rztos'1ofl. a\ a be/dr6dolr .ugd%\ nen rud kitepni.A gomb alakja srabil marad. A k6tf€le ehffn6si m6d js i6t dnelm€zhero. men a lu l .d ener l ra lorra. teat thar tds. in A, Je hrneten a. e.akkor impl6zi6s hatds miad a hirtelen lehiilj leveg6gitmb ,,itsze-roppan . A modell lesfonrosabb €s alapvet6 el6nye, hosy mes rudjamag)ar tn i a ,ponran kelcr lcze\ek ndg) re\ /er rehat , t . dm,to lvilldmcrpa' nelkiil. akdr naptenyes rddben tcjcnrt meg a gornb_villrm. de r.ivoli zivararok u6rt et6fordulnat a kijrny€ie.. 6nermezhcl6 tovrbbd d is. hogy a Bijnb lezelSk nent€n hatad. nvilaso_Lon hurrk be A" r:merrerel egys/cru mode

harranya d. h;g) rg)csak kis energiasf.ffs6g alakulhat ki a gainbviltdmbn. Ha a2onbanaz elmdletet finomirjuk [gy. hogy kulitnbbzd huueinhosrusistje let r romagnse. re lge\e ler \e \ /unk h8yctemhe. dkkor e/ a p,o lrema mesoldddil. |-gv illen etven mutitdo jelrn.isnet a \/et .em-mrl )en har isr nem gralorot a gomb mo/f lA i i ran)ara. e\ a r (nde/er lmozg'isl v6gz6 csopodok kialakutisa is oeg6rtherit_ Ablako. is rirlud hr to ln i dnelkul . hogy u nveg jzerreFdne hr , /en a gc imbr i amrlrenkor nem egy be/:in rertoSalban te!o dnyag.

Kiserletileg is sikernlr hasonl6 jelens6ser el5id6zni, igaz, hosycsak jgen nagy teljesitm6nld sugnrforrrssal €s naayo. ataNnylagy nagyon nagy nyomason. Az eddigi, bers6 enersids modcllekhezk6pest teh:tt sokkaljobb a knls.5 energjafoftdsos mode[. Fi 6illanra rem€ny. hogy megold6dik ez a r6s6ta megtev6 prcbldma_

Sajnos ilt is maradtak megoldatlan probldmrik. Az elmelet nelnludia indokolni az dlland6 tdlt€skibocsrhst, z ele*rromos effetlu-sok i6 r6szdt, mint pl. a lempdk. relefonok mrikddret6sEt, biziosit€_kok kivtgdset. Az ilyen m6don heviretr giz ugyanis mindig elektro-mosan semleges marad, elvezethet5 lijlt€sfi ijsles nem kelettezik.l4.aqlf$ ler nem kelerkezher a gomb tdrur. az aura ldre is mcgt i 'Jd ie lc /hero. A legnl i l ranvatohb prubtema. hogv d gomb to/e le_ben lcv6 megfigyel6knek €rezniiik kellene a A(imb fet€ hatad6elekrromagnese' sugapast ho tormaraban. Ba' ; rargyatar ret |e.

128

t6rtbgatrban heviten€ u ilyen elven mrik6d6 8itmb, de ennek m6r-i6ke er6sen fiiggene a lestek elektromos vezet6k6pess6g6t6l A 8.tulajdonsdgcsoportot sem magyardzza ez a modell, €s elektrcm68_neses sug6u6sok hatrsr.a zen f€mdobozbad sem keletkezhehegitmb,rill.im. Tovrbbi probl6ma. bosy a villdnok rdvid 6lere €s nagytdlolsdgoknil mdr gyitnge sugdzrsi teljesitm6nye miatt neh€z el-kap?clni a jelens6g larr6s tennmaradrsdt.

Mirdczck az okok kizrfjnk ennek a magyartuatnak a jo8ossd86t.

bir jra baDgsdlyozni kell a kiilsij energiaforts cl6nye't.

Lasst kisiil6si modell

Az elcklromos cticktusokat le lehet imi egy olya. kiils6 energja-lorftisos ftodeUel. rmelyben a Fijld -;s a felh6k litzijtti lassri kisiilest

A ,.lassn kFulds:en alapul6. kulsii enerSraforresos nodell alapelve

129

reteleziink fel. A felt6tetezel kisiit€sn6t elk€pzethet6. hogy elekro,dinamikaiokok mialt egy adott helyen az trainstrns6g nagyobb tesz,es egy gombszernen susdrz6 alakzar k6pz6dik (41. dbra) (powells l rnkc lsrcrn. Ame can sc ienrrsr . tor0 r . tg ! a ts i imbokhdt t r ldph( 'nu ! ic l l romo. rd l te . au 'a e. hanpef lektu$t . !a taminr m.8neses l€. is keletkezhehe. A giimbitk vonzodnrinak eleklromosanlezel6 testekhez. nagy energiasiinjsdgnk lehern€. €s a spontnn meg,lelends, valamint a kdtf€le eliiin€s is eltdpzf,lher,j tenne. Enn6l anodelln6l azonban a gdmbvil'am a viAetel6 tesret{et nem hevit-hetne. /ad rcrhen {he/af l roba) nem,c l ;nhcrne mcts atat ja in tahbhoi \ rn lJ \ lenne. nrpo\ idohen ncm (( lcr tc /hernc A S. ruta jdon.rScsoportot sem irja le azelm€let. Aihoz. hogy a levegaj ge.jeszt€s6he,sTiiksdSes 6ramer6s6get el€rhessijk. a gOmbvithm kdrnyezct6benlev6 leveg6 vezet6kdpess6gdnek sokkal nagyobbDak te enc lennie.A lenri probldmik miau e, a modeltsem irja le megfelet6cn aJeten-

Jclenle$ rsmck'lernk szclnr kivulrdlcsak c lc k r ()nignesc\ \ugdrzassal I'agy elektromosan tajtt6rt r6szecsk6kket rudqnk eoergiitsdllitani ngy. hogy a giimbvilldmhoz hasonl6 jetensdg kialakujrsaegyritalen elk6pzelher6 legyen_ Mivel mindkat ir zsdkutcrnat bianyult. ez6d njra relmeriil a k€rd6s: L;le,ik-e a jetenseg, me8bizha!6ak-e a megfigyeldsek. tehet-e v.lami,yen magyarazaro{ta la ln i?

Egy elk6pzelhetci megotd6sFurcsasiigok, anomrili6k

V6lem6nyem sze.int a probl€mek etten6re kindkozik egy lehet.is6ga gdmbvilldm rulajdonsngainak megmagyardzis:tra. Ez! a leher6s€get olyan megfigyel6sek suga jdt. amelyekr6r szokattansesuk.bizarrsdguk miatr eddig nem eselr szt. A megfigyet6sek egy kisriszc ugyanis olyan turcsa esetcker, anomflidkat emtir, ametyeketsemmilven mris ismert jelens€ggel kapcsotarban nem tapasziatunk.

Az eselek egy r6sz€ben a f6mek eitdrds{ga jetent6sen tecsijt ten:

I Grenoble-ban egy heves es6z6s atkahava (vrldml6s nem vol)LelsTer r mFoFlFnr eov eg! feher qorbvrttdm "gy 4al etor tpvo'uoqoleoes vasr id lFreen A rud a7 esenFny utan, .pm c l pre-me.v a a l ' ) ld lh. lo mererbel mFql-atot rB. .no gyut lem.r !poo ,

t30

Fr\ maik a l l 'a lommal a Eombv' l ldmol a io/a 'akal . ra{ lb{ la t

t r t ' i " r rak mee. ami f l e /ek 'nc l lcr r e lhaladta l rBrrnd Pvniremen,,etrt.

Egv nagyar megfigyelisn6l is j6l ldiszik cz a furcsa hat6s:

! 1937 ben egy nyan zapof alkalmaval a nyrtoll abakon al egvlabda nacysagu ir:izgomb ptl be. es a nyrtoll allon al egy szem-orlianlas alatl eln:lnt Mi alikor a szu elmmel ve.degsegben volunk;ov csalednal Jol emlekszenr a kovelkez6 rendkrvul JeensegreA; ar6 mellell lalon voll egy fahora. arneLyel kel ldncon iuggbolomanly rnozgaloll 7 6ra Iele rndultunk hazafele. amrkor eszrevet tuk. hoov 611 az6ra Akkor a hatot r meg amrkoragombvlamelvonull malelte. men 3/42 i mutalott Hazlgazdank oclarnenl.l-oa! iFlhurld a lat rol d L y -agrl>egerol h; r cov mFgrFoe''sL;lrF a kezeben igy megnytlt a suly. mint egv krgy6uborkaAz acelbol keszu I aprc ancszemekb6 alo lanc rs meg vol nyulvaA lencszemekneli eredelreg barnas voll a szrnuk. a torlentek ulinped g szufies en (N,4ezes Ferencne Dorog )

Egy tdrgynak ncfr.sak r szihrdsdga. dc e elekiromos lezet6

k€pess6ge as mrgncscs lulaidonsngai is megveltozhatnak : g6mb

vilidmmal vali' lalrlkoz:iskor. J6 P:ir megfigyel6sben irjek lc' hogva gdmbvillrm elholadtsakor az elektromos berendcz6sek egv id6reelhallgatnak. matd njra mnkajdni kezdenek. Az el6z'iekben m6remliletl esenril. amikor e8v LI 2-es g6p legcsavarjrnak egv r€szalo i \ .h / r ' , r la m.f d Somhvr l lam. n ihdn\ Per . rg la . lor r e/ d hata 'Egv magyar me8fiSyei€sndl m,r hosszabb id6tiil sznmol.ak be:

1..1986 tunrus 20-an dijel mely alombol arra ebrediem nogv aszobAba a red6ny nyilasarn keresztuL er6s vrllog6 ieny pn beFe kellern. ds krn6zlem. hoqy mr az. de addigra az erds vrl096 ienv-eq57L1l Annv" larLn roqy vrbr" l e< sugdrdL p l lF l^ t ' r be loaAmiLnr e2 lorlenl d ldrr levF.F\lLlehe rq e orloF a 'zo nsledszobaban Beteleniette a szerel6nek hogy lobbszor rs bekapcsoliaa keszul6ket. as nrncs se k6p. se hang A szerclo harcrn nap mulvaor l { r . berap ' qola a laLe' . ps dr nah <Pmn bda rFn vol mi lo-dol l ho 2-3oprLc anl^d lon e l a/ ero\ 'q y l a l , ( E ' lFterc/F, !n l e le koiL i r r ' " i on na ' ,z do F ' doodn a7 dooer rar vo lzrvalar de er6s sze furt. (Somogy, lstvdnne Enyng )

tcono! gyfjtemeny6ben szerepel egy olyan eset amrkor egvpiciny gitmbvillnm kiusrorl egy falusi hizba. lev6 biboskemenc6'bitl. kairbcjnrra az aszlall, aholz €Ppen ott id6zij owostanhallga6'nitk a seb€szeri eszkdzei vokak. maid kiment u qdvarra €s ldl-

l 3 l

robbant egy ftnnl. A robba&is ut,in serc€ges haltatszott az eg6szkrimy6ken. A medikus m6g egy mondattai megjegyzi. hogy f;m,eszkaizei er6sen fitlmdgnesez6dtek, de ez a mdgnesess6g nap.6lnap.a csijkkent. A giimbviltdm mdgncses harrsdvat n6r raldtkoz_tunk. ebben semmi nj nin6. Az vismnr nagyon 6rdekes, hogy a mds-nc$dg id6rc l lo lyamaro\an ehdnr. OIyan dnyasoknat . dmer)eklc lml ]Snc,e/e\ haldsara a l lando magnese vatnak. ez a Ieten:egFmerer lcn Ha egls/cr egy i lyen re, r to tmagncse/od, f . - . , ,Ar . , , t ,gmeglartja ezt a tulajdonsegdt, amig egy jelremz6 h6m€rsekler. a;rln. Curie-ponl fdl6 nem hevirik, vagy igen er6sen nem nriiActik.deformalidk. A lagymdgneses anyagok vr{nr a kiit$ h.'a\ errine,cut i jn cg la l ta lan nem mulatnanaI maSneresege

Az elektromos hatdsoknfl is az voh a turcsa. hogy 'dijtegesenvaltozolt meg a vezet6k€pess6g €rt€ke az elekromos berendez€_sckben. Ilyen dtmercti vdltozed nem ismer a szitrrdrestfizika.

Sajnos nagyon kev6s megfisyel6s van ityen anomdtiakra. N€mlelt6deni.il az6 . mert nagyon rid{dn lbrdulnak et6. Eslszenfientr tes embe' Bondol a ' ra. hog) ez drdeke. tehcr . ' "g) " ; "sn" , " r:nomdlidkndl pl. kevesen figyelflek egyflralin u ilyen dolsokra.Ez€.l a k6s6bbiek sornn a megfigt€t6sekr6t kiititn figlelm€r keltene\/enlelni a *ilardsag. $? elektrcmos rseidlepe\ses es a mren€re!tulaidonssgok rir\gtlarara. Prohtema \rvonr /. hosv c/ek pnlos\ i r .palatah.z ma' mn\zeretrc van v i i l , \ee. to tdbbi londor uro/ .nogy c/e[ a hala{k - aminr tdrrut .,at roriJ rdcre tereuncl,.trehin! nspor kesedelem a jetenseg tetje\ cx,ineser ;koza. r/ldr ldnheret l p l . a gy! la ieserndl is . a t rot megi '$etrck a kabet mep-nr l la ,a l . de mire \ i ler i i t r mrn,ar \cnnr a tabetbot , a hdras Inar le l -

Nemcsak vil.irdtestfizikai furcsasd8ok forilulnak etat. vanrakmeg meglep5bb jelens6gek is. Brand gyfijrem6ny€ben fordur el6egv olvan eset. amikor a gitmbvilhm eldurandsakor vatakinek akez6r6l eltnnt egy arany karperec. Bdr Brand ritbb hasonl6 eserr6ls relerdl. it maga crdsen szkeprikus az escm€n] hirele5sagavet krpcsolalban. Azonban Magyarorsz4gon N el6fordqh n6bdny olyanmegtjgyel€s. amikor tdrgyak ettfn6sdr6t vagy mesielen6s€r6r sz,

L-1953-ban Budapeslen. az Asz6cl Ll t0 szam! epirleiben egykertes. foldszrnles akbsban takrunk Egy nyan zvatar ulin. am,ktnagymamammal 6s higommal vo[unk a szobaban, a nvttolabtakon' oe|orl. es suvrro nangqa a slobd tatar tb mas et meter rdgd\

132

saoban rbrbelorqor egy gonbv'ttam mato r.Fsert be,ote eg', ro10-15 Cm aherotu srma. oe 1Fm reFsen qomo a.atu \zuro(-ie lp lF ho A \o a horre\ ro ' netet r pset t e A v. €nyvFle let at -eg€ll es nem voi aram a lakasban. A kovet hosszrj iden {trziuk.de Lesobb egy nohoTe. sorar elvesTert Ha5onto tovpt a kornvet plnem allJnh A (F|.bel vraqoh vo[d". e( a tata, eg]atrardr nFm vo Ilove5 twersz Antane Budaoesl I

I -Az uran mer ra- hala A rap raqvogo. . <Lror Ugy 'Fr ordamurl el p.tv -v; r laoor Tileves lFrelrer Az ",.ommar egy ia.ly-banIb 30. .n rd losaoban megphal .o am egy,arL ro 'pv6 ren,szlabda noo'r.aoL v,l;go(ptros gon bor. arnet) eFg aqsar nu orr rea deferdm o raldl Fot orltarat'd meo s a

a haraf mooou fFg-kerull r d d . rolFm tobbrd lpvo dro"bd bFgJ -h A rFstFhtot ,d;lavosaoa vegrg \b .10.m tpneten Az a 'ot dtdodn povszeruenellunl l\ea p'pzrpm -ot TP aao'l hdnqor .ler vailozraira orma-161. Az arokhoz 6rve nern sstergelt Abban a pr[anaiban. amrkora gornb ellLint kb h6rom vedernyr viz zudutt ram. szeantem azegb6l. de csak korulbelu azon a koron beLut. ahogy kobeldn aqdmbvrllam Nem esd esell. mert mashol sehol ne; jo vi;. detot6l6l talpg vegrgontolt a vrz. tangyos, nyan esoszeru Az arokbanp l 6 2 6 l e g r e r v o r v z . , < a l a . o r n v e \ v o l e g y h ( S r t v l e s m r r 'allalabal aso u ar Ezu ar oda o le. nozon d;s7or\,or dhrt ta dla7 eserer A7r herde/Fh roqv ne- roren ebdom es ̂ eg.o,ur .tek (Csao6 Ge.zane. Urronal6 I

L1955-ben keruliern a Nyiiugasr Allamr Gazdasegba Vott akkoroll egy valyogepLllet. munkasszdllonak hasznettdk. L6rogalobamenlem a haz sz6ls6 szobaFba A mennyezet alatt kozvetlenuregyrnatdnem emberlet nagysagi lyuk voll A bent tak6k etmondtek.hogy ket nappal azeoll €gy zvatar arkahavat egy t6nyes gombldlt be a szobaba. az uiotle a lyukal Krlorla a vatyogot a fabot. bea szobaba. a raila levO lapaszt (agyagretegel) es fesrdket rs. ametyaz alatla levd aovra h-llo EzJlan a gomb elelp haladr a tatolmajd |eerue a7 iqy',r. a /dl \r(rar kovFtve a'na.r d hetelr taron evoablakhoz. 6s oli eilLjnt A gomb a csukott abak kozeps6 r6sz6n trjnrel Ktizben az ablakzdrar eltiinlette, de tustot nem eszlettek uranaA larasTekeleg! . l rd lan r .n Foelre n eq meq.sah oor toesryomo.\Fn lehelef lda.r. \e1, robbant loi egvsTF.Jen .ehe hogy Et-menl az ablakon A bent evdknek nem ten semmr baluk. cle r€mu-letijkben nem rs mozdulrak meg. arnig a gamb bentvott a szobebanM€g 6g6snyom 6s olvadasnyom se volr tithald a yuk koru a faton.vagy ha voli rs. €en p€r Lehelett. A2 etllint abtakzaro kampo korulolvadl f6ma6sz nem maraaft, Az ablak sarokvasar 6oen meo

I

j

il

i

tI

maradtak. csak a kozepen levo zar6resz trjnt el Az abiak qen reglipusLj. kb 150 x 80 cm nagysegu volt tobb 2 r 4 es ablakszemmel (Kesed Janos Nyrrlugas )

A n6gy l6rdimenzi6s modell

Szimunkra szokallan kijvetkezmdnyci lenn6nek egy njabb tir-dimenzi6nak. s ezt egy egyszenii p6lddval lehetne illusztr:tlni. K€pzeliiik el. hogy k6t l6rdim€nzi6s. sikban 616 megfigyel6k vasyunk.Egy zdrt helyis€g ilyenkor pl. egy sfton lev6 t*lalap. Ebbe. a laposvildgban csak fgy lehet ebbe a helyis6sbe valamir betenni. ha aza ,,falon kereszdlmegy. Ha egy hdromdinenzi6s rirbe. 616 meg-figyel6 helyez el egy tnrgyat a lapos ,.szobeban , ezt fgy is mcgteheli. hogy rhydlik a ..fal ielert, afti a lapos l6ny szemdra iSeocsakbizarr dolog.

Egy njabb, nesyedik r6rdimenzi6 bevezetdse utrn inrr nem jelenrprobbmet akermilyen Hrgyat elhelyezni a latszilag zin. hdrom-dimenzi6s helyis€8ben. b,tr u fgy tfinik z ott €16 megtigyelitnek.mintha hirtelen a negmaraddsi titn€.yek megs€rt€s6vel ..mcg-iel€na volna otl valami.

Hangs lyozni kell. hogy n fenti leirds rendkivnl leegys2enisitetl.6s nem titbb a puvta seml€ltct6snEl. Egy tanqlmdnyban azonbanr€szletesen leirtam egy n68y l6rdimeMi6s Sitmbvilldmmodelll.lG. Egely: Energy Transter Problems of Ball Lifbtning. KI_KIreDort. 1986. t3lD.)

Ebben a modellben a gitmbvilhm egy nagt t6rdime.zi6s elektrongyfini. amely kdr hclycn iili :it a hriromdimenzi6s t€ret.

'titlt;s6t 6s

cnerCrajar kc lcr lczesckor c8v \ r l lambol kapra ig) te lemcn)emsze.int - a hosszf ideig stabil giimbvillrm l6tez€se 6s 6sszcs tulaidonsdga egyszennen magyartuhat6. senrmilyer kiildn eriiltetctl fcl-tevisl nem kell belezetni.

A lenr t i ldak.d l az l lchc le l t la tnr . hogy r gomb! ' l l lm t . ! {k . i tlage (rrn ncmcsak cltinhelnek td.glak. de meg is jelenhetn.k...senmibiil . E2 le.m6szetesen a t6meg- 6s energiamcgmarad6\elv6vel nem lenne dsveegyczlethel6. Az ilyen 6vtc16sck val6szrnii'leg be sem keriilhettek a megtigyeldsgyi:ijtendnybe. mivel ezekcteleve csak l6vedEsnek min5siletl€k- K6ts€gle1en. hogv u itszesgi'mbvilldnr mcSligyclas kozul az uldbb! c{)port a legbuar!bb. assol olvas6ban nyilvd.val6an k66cgek deritlnck fbl hnelessdgirkerillcl6en. Azonba. ezek az esetck nem kllonbdznek elvileS azokrdl.amelyekben ..sponten jelenik meg a gajobvilldm. merl a 1dlha16.drzdkelhct6 jelensdgek6rt felelijs tdlldtt rdsTecsk6knek is van tdmcgiik. Sponlnn negtelen6st vivont litbbsznz megfigyel6 is le,rt. i8yaz elibbi .endkiviil s7-okallan taprszralan)k v68iil is Lgt s)kkrlgyakoribb megjelendsi tnrmdhoz kapcsolhat6k.

Mrvcl nrncs okunl a7 aldpv.ti) o.g.rarrddi roranv.l al[lano\6rvdnyess6g6t k€ls68be lonni, olyan megoldnsl kell keresn,. ahol afenli jelensigek leinisa nem iitkttzik v€lnk. Erre val6szinrilcg vanlehel6sEg. de ez titmutat jelenleSi ismeretcinkcn.

Az egyik ilyen lehel6sdg az a modell, amclyben az ismcrt ha(rndimcnzidn kiviil egy nitbb t6.diDeMi6l iselnnk be.

Rogritn felvct(tdik a k6rdds. hogy ha tenne esy diabb. ncsvcdrkl6rdimenzi6. akkor z mi€n nem ldtszik? P. Ehrentesl vils8rlla nregel6szijr ezt a k6rddst.6t az 6rdckclte. hogy mr6n pont hdrom r€rdimenzi6 van. mi6n nem lehet ltibb lagy kelesebb:) A dunkalasoriin liszti6dorr. hogy csak hdrom t€Rlincnzi6 esetdn leher nabilaz anyagi vi16g, mind a maliro-. mind a mikroliligban. igy ha l6te2,kis negyedik (vagy iitbb) t6rdimenzi6. aftdl nem veszirnk tudon6slCsak knkjnleges kitritlm€nyck eset6n alakulhahak ki olyan tcrm6_szex jelensdgek, ahol a plusz tardjmenz'd hakisa mcatelcn'k.*

* Az elmdlet frztkiba. robb olyan nodeu 6 van. amely dz u(a g@vir6c6s €s eleltroniglGes kdhrj.harjs .gys6ges kererbc fqlalrsar) robb m'nrhdtun r€rdmcn.6 fen6lclcz6:6vel pi6bela m€soldafelratel€zasnek az r nagy eln€ie. Flenldsdger ad. hog) .mcnnrben he'grr .d'[.seCither cldonten'. hosv a modellek ko,ul nel)'k sar

r34

Mit tegytink,ha giimbvill6mot l6tunk?

Term6szetesen m6g sok k6rd6st kell tisztdzni ahhoz. hogy , gdmb-vill.im mikitd6sdt r6szletesen megismerfiessiik. 6s kcizlctetl vagyti,zvellen kis€.letekkel a javasll elm6leti modeuek kbzirl a le8iobbal kivAlasrhassuk-

Addig is a megfigyel6sek gyiijtese .agyoo rontos marad. s lnlit-nitsen t6tryeg€s ,mkn,k ! ttrsialnak az itszcsrfijtese, rmelrcken, Saimbvill6m valamily€n tryomot hagtoll. L6nyeges lenn€ a drgyakvizsg.ilata kitzvetbnnla giimbvilliimmal val6 6rintkez-6s ulan. A fdm-rnrgyak szil6rdsagcs.,kken€enek vizsgrilaldt [8y lcbetnc pl. a hcly-szincn elvegezni, hoSy h€gyes li.gst (liil, sitgct) sznronk bel6jiik;a deform6ci6 m€rt€k6b6l k€s6bb vissza lehel litvetkeztetni z anyagvildrdsdgdra- Mdgneses hatdsok ielenldtdt is ki leher molatni vi.. /onr lag egyveruen. c"at ter dolp, , r lc l l megne?nr: ronzr-e anngnes a ginnbvitlim :iltal 6rin.e( rirgJrr, s voM-e az 6rinien &irglegy legyvasal (olyan vasrnrgyat. amely nrncs felm.ignesezvc).

El5fordull mnr olyan es€t. amikor e8y gdmbvillam lecreszkcdettegv gydrudvara. s a talajl vitrdses. nvcSszcr6 anyaggd olvasztotta.A katzelben lev6 villanyszerel6k mcgndztik z osszcolvadt anyagot.as egyikiik a zsbldmpdn lev6 er(ts md8nessel krpr6bdlta. bogyan.eagdlaz olvadik. Az osszeolvndt anyaSor eriiscn voD/oua a drgncs.a melletle lev6 talajt vrszont egyaltaliin oen. A pr$it meg nahdny-szor megism€teh€k uonos eredo6nnyel. majd eldobrdk a, dlva'd6kol .

Sajnos a leirds alapjdn nem lehet elditntesi, hosy z dsszeolvadttaiaj ered€tileg is tartalmazotle vasat 6s csak fehegnesez6diitr,vagy csak a gitmbvilhm hatAs6ra vrlt negneszhet6v6 (ferm-

136

A laksonyban 1C87. Jn.ru 28 dn megjelent gomb!'U,n puelitnrjnalnyodan kr€nc*re neo tuntert;k el enndd/ Esy (b r0 cm d1m€ndJn dzsomb levcdc a sulyos beoncerepeker. madoskhasgara a l€p€n Irrharo szrrularb, A kapen kotpen ldtharohelyen a gonbvllam kdpre a i.8ldlar a falbdl.ds a rdglal lel€r lev6 beronr osv.ron€

t37

m6gnesessd)- Mivel az 6rinrett olvad6kot eldobtik, a ndgnesestulajdons6gok id6beni vallozdsiit sen leherett megillapitani.

Ez a ld.v6lag 6n6ktelen olvaddk igen 6rdekes €s fontos bizonyi-t6k lehetett volna j6 n6hdny k6rd6s eldiint6s6ben- Ezk a k6rd6seknemcsak pdr kutat6t 6rdekelnek, heem hosszi tivon gyakorlatilagis fontosak lehetnek.

Eddig szinte mindis kidobtrk a Sitmbvilldm dlral mesrcnsaltldrgyakat. 1985 ben pl. egy gttmbvillidm becsett egy mfianyag hord6ba 6s elforralta a benne lev,5 vizer. A vastag fald PVC hord6szinte dsszecsavarodott, rigy megolvadt. R6szletes vizsgnlatrval sokmindent ki lehetet volna szrmolni 6s m6mi, de tulajdonosa ki-dobta, minr haszontalan kacatot.

Evente egy k€t alkalommal velyoghazk oldalar Lirja ki a gijmb'lillnm. Nag)ion j6 lenne a turatol lef6nykepezni. a falb,5l mintetlenni. miel6tt a lFkat 'ijm befalazzlk. Sajnos ene eddig In6g nemkeriilhetett so.; mire a hir el6rt, a nyomokat mii. eltiintett6k.

N€hiny €ve a Kritvijlgyi K6ft5zba vnllitottek z. Gd6 Gydryyfest6mrffvdszt. szivinfarktussal 6s siviomremegdssel- Az intenzivoselyra keriilt; eszm6leder volt, dllapota nagyon s'ilyos. 61etveszdlyes volt. Egy hirtelen kerekedett nyrri zipor sornn kis giimb-villrm iszott be u inlenziv oszt6lyra. v6gigpattogott az 6gyak v6g6n,maid az elektr5dokkal boriton fest6miv6ehez kitzelitett, s otl Ll-robbant. Z. c6cs azonnal magehoz t6n. s sai.6, 6eet6 fijdalmat6.zett azokon a helyeken, ahol az elektr6dok b6rdte voltak er6sitve.A mellette lart6zkod6 n6v6. z ijedts6gt6l vagy elektromos skk-t6l elajulr. A fest'5miv6v n6h6ny nap mnlva gy6g,nhn t6vozott,ttibb€ nen volt baia a sziv6vel. Sajnos n€hdny 6v mnlva k0zleked6sibalesetben meghalt. Az 6g6si s6riil6setr6l f6nyk€pfelv6telek isk6sznltek,6s e orosi leletek is megmaradtak esy darabis. de sajnosnemsok6ra helyhi6ny miatl ki kellett selejtezni ezeker a doku'nen-

A spontdn megjelen6sndl leirt gyllai esetn6l is elveszett nehany..kem6ny" bizonyit6k. mera az elektromos m,ffvek a seriilt, megnyiltk6belt n6h6ny .tra alatt negjavitotta, megitviditette. Ezen nemlehet csodekozni, hiszen a munktjukat v6sezt6k, de kell6 kornl-tekint6ssel a gyakorlati €let 6s a tudomrdny 6rdekei itsseeg/€ztet-het6k lenn6nek.

A kiinyvb6l vil6gos, hosy ha valsld Siimbvilldmot lit, nyosodt{nmegd6zhed, Ne|n ken pinitba esni' de hozzi6rni sennik6pP srls'abrd. HoS, rilia soi6n ne nikitztitn nekiirh ne illiunk nyirod tjn6

138

vas/ ablak, ill. fiildel. y€zet6k el6. El6vigridzsrossighil a tesiobb,h lefeksziin* a litldre, mivel leggyaknbban kb. eS, meler nagas-

Utosz6 helyettA megfigyel6sck a legvrlrozatosabb helyekr6l 6s eem6lyekt5l 6r-kezlek. Ez term6szclcs is, hiszen elvileg bnrki taltlkozhat ezel a ritkaielens6ggel. A 'nagyar megfigyel6k kitziitt volt egy akadEmikus.a Legfeh6bb Bir6sng egy bireja, esy ismen szinesz, k€t fizikus,kb- harminc villamos' 6s g€p€emernijk, katonnk, orvosok €s jost-szok stb. Sok megfigyel6s a sabadban is dolgozti villanyszerelSkr6l€rkezelt be. Ennek val6viniileg az az oka, hogy agijmbvilldm keresia fitldelt vezet€keket, s a villanyvezer€k€k kitzittt mindig van ilyen.

A legtitbb megfigliel6st persze term6settudomdnyos k€puexs6g-gel nem .endelkez6 emberek kntdt€k be. Altahban az 6 estleird,saik sem rosszabbak a tttbbin6l, legfeljebb n6hdny kieg6szit6 k6rd6srkellex lellenni. SokaI segitettek a"ok, akik beszdmol6jukhoz egt,kis viilatos raizol mell€keltek. mert ezeken & irdsbd mnr nehezenr€szl€tezhe16 apr6sigoknak trfitr,5 dolgok is liithat6k. lgen fontos,hogy a megfigyel€s hely6n €s idej6ben ismert legyen az id6jitrds €sa kitrny6k n€h6ny jellegzetes€se masas Lik, foly6, hegy jelenlete.

Ujra sze.€ln6m k6rni az olva36k,., hogy a mrir ismert 6s ismer,letett vempontok alapjrn segiasdek a S/fjtcsben. Amint liittuk,nem kizdrt, hogy a gitmbvilhm furcsatulajdonsdgai mitgijrt egy nj,nagyon 6rdekes fizikai jelensegdopon hfzidik me8, amelyet m€s-.ers€gesen n6g hoavd ideig nen tudunk el6n ftani. Ez.rt u Onitkiegits6g€ jet€nr6s bhel egy l6ny€g€s tudomiinyos L6id6s eldiinr€sd-ben. Ar.ak6rem OnokeI. hogy u estleg begyijttttt megfigyel6eketaz alebbj cimre kiildiEk:

Egery GJdrsyKiizponti Fizikri Kurat6 Int€z€r1525 Budapcsr ll4, post fl6k 49.

Segitsegiiker el6re is kdszitnitm.

t39

Kr ta a Mnszak, Konyvk'adoF.lebs l,ad6. Szocs P6rd '8ag,raFeleld\ vcrkesn6 luhit Asner

Fsyerrm, Nyomdr 33 6541 Budrncj. 1938

Fclclds ve7e1d. Sune!h' Zohan ,g.rg.ro

A szedds a Miiszak' Konyvk6ddban kaelltMtszak' !czcr6. K6r^ KarclyMtszak' terkeszr6: Nameih JrnosA bonrdr trezrc. Namerh idnosA konyv fomilluna: Fi5Ivretedelne: 7,125 lA5)

A-nosag, sln; 6l 552

K-;vulr az Msz 5601 is 5602 eennrA ki.rat L.rarvr 1!r7 au8utru!

A PRIZMA sorozateddig megtelent kiitetei :

Az anyag val lornasa br irugyben

Vrgyezat, torrkl

Meteorologrer6l mrndenkLnek

A megnesseg csodai

Rendszerle en bevaTeles d Iz \dr lemraba agven