a tudástermelés és a politikai döntéshozatal intézményes keretei a vizsgált országokban

2008.11.21 Know & Pol szeminárium

A tudástermelés és a politikai döntéshozatal intézményes

keretei a vizsgált országokban

Bajomi Iván

ELTE Társadalomtudományi kar2008. november 21.


Források, vizsgálódásaim fő szintje

• Az előadás fő forrásául a „Know and Pol”-kutatás első részvizsgálatának keretében készült, egy-egy ágazat helyzetét bemutató országjelentések („térképek”) szolgáltak.

• Ezek mélyinterjúkon, honalapok és a szakirodalom tanulmányozásán alapulnak.

• Az előadás középpontjában a nemzetállami, központi szinttel kapcsolatos különféle konfigurációk összehasonlítása áll.


Merőben eltérő, esetenként erősen változó politikai rendszerek – I.

• Portugália, Románia, Franciaország Erősen központosított állam. Decentralizációs folyamatok, de az első kettőben inkább csak verbális szinten, az utóbbiban ténylegesen volt decentralizáció

• Magyarország Gyors decentralizációs folyamaton ment át, de az egészségügyben továbbra is viszonylag erősek az állam pozíciói.


Merőben eltérő, esetenként erősen változó politikai rendszerek – II.

• Norvégia - erős jóléti állam - erős önkormányzatok

• Németország - a szövetségi állam és a tartományok kettősségeAz önkormányzatiság elve jegyében működő egészségügy: a szövetségi minisztérium mellett fontos irányítószerepet játszanak különféle érdekcsoportok (biztosítótársaságok, a kórházak érdekképviselete, orvosi kamara, stb.)


Merőben eltérő, esetenként erősen változó politikai rendszerek – III.

• Belgium – pilléresedett ország

flamand és vallon

egyházi és világi pillérek

• Skócia – az 1999-es devolúciós folyamatnak köszönhetően jelentős önállóságra szert tett


Jelentős történelmi különbségek – I.

• Legalább félévszázados demokratikus múlt: Belgium, Franciaország, NSZK, Norvégia, Skócia - Viszonylag erős civil társadalom, jól kiépült érdekszerveztek

• Belgium: viszonylag gyenge állam – az egyes nyelvi, ideológiai pillérekhez kapcsolódó erős civil szervezetek A konszenzusképzés politikai-kulturális hagyománya a Belgium létrejötte (1831) utáni időkre nyúlik vissza


Jelentős történelmi különbségek – II.

• A közelmúltban még diktatórikus berendezkedésű új demokráciák:

• Portugália (1975), Magyarország (1988-1989), Románia (1989)

• Gyenge civil társadalom

• De lehetnek erős lobbi-csoportok, pl. Magyar Orvosi Kamara


Irányításmód-váltás – I.

• Az állam meghatározó szerepével, zártsággal, hivatali titokkal jellemezhető hierarchikus, bürokratikus irányításmód, mely vagy a, bürokratikus szabályokon, rögzített eljárásrendekenb, vagy vezetői önkényen, hallgatólagos tudáson, kapcsolati hálók mozgósításán

alapul


Irányításmód-váltás – II.

• Új közigazgatás (New Public Management) kormányzás (governance) - avagy posztbürokratikus irányításmód: eredményorientáltság ► projekt-logika ► az értékelés kitüntetett szerepe ► elszámoltathatóság, nyilvánosság, horizontális együttműködések, mátrix-szerű kapcsolatok, a közszféra és a magánszféra együttműködése.


Irányításmód-váltás – III.

A poszt-bürokratikus irányításmód a diszkurzusok szintjén minden vizsgált országban jelen van, de legtöbb országra egyfajta átmenetiség, illetve hibrid állapot jellemző: Pl. a vallon egészségügyi irányítószervek még inkább a bürokratikus irányításmód jegyében működnek, a szövetségi állam szintjére inkább a posztbürokratikus irányításmód jellemző.


Irányításmód-váltás – IV.Jelentős eltérések

• Skócia: erőteljes törekvések az ágazatok közötti széttagoltság megszüntetésére

• Románia: a közpolitikák összehangolásával megbízott szervezeti egységet hoztak létre.

• Magyarország: továbbra is jellemző a minisztériumok közötti együttműködés gyengesége, és új sajátosság a központi irányítás megkettőződése – főleg az oktatás terén: minisztérium kontra NFÜ


Az állami szerepvállalás átalakulásának két módozata

• 1. Az elszámoltathatóság szempont-rendszerének fokozatos előtérbe kerülése. Folyamatos reformok, a lakossági tehervállalás fokozatos növekedése

• 2. Jelentős forráskivonás, leépítések, a lakossági tehervállalás számottevő növelésére irányuló törekvések

• Norvégia ► Skócia ► Németország ► Portugália ► Franciaország ► Belgium ► Magyarország ► Románia


A nemzetállamok feletti szintekről érkező impulzusok

• Skócia: a Westminsterben kívánatosnak tartott modellek számonkérése

• Új EU-tagországok: az uniós minták kritikátlan követésére irányuló törekvések

• A WHO, illetve az OECD hatása a vizsgált országokban. A PISA-vizsgálat által legitimált oktatásügyi változások: pl. az érettségi, illetve a NAT 2003-as reformja.

• A nemzetek feletti szint befolyásolása: PISA-vizsgálat: Franciaország esetében is csak kívánatos lehetőségként merült fel


A plurális demokráciák két nagy típusa

• A. Lijphart: Demokráciák, Többségelvű és közmegegyezéses kormányzati formák 21 országban (1981) című művéből ihletett merítve, de Lijphart elemzésétől több ponton eltérve és a dialogikusság fogalmát előtérbe állító M. Bahtyin szemléletére is támaszkodva a közpolitikák kidolgozásának, megvalósulásának két típusát különböztethetjük meg:


Többségi demokráciák

• A kormányzati többség birtokában megvalósítani kívánt reformok, modernizációs összeesküvések, gyakori irányváltások – lásd: magyar NAT

• A konszenzusképzés intézményrendszere vagy hiányos, vagy nem ad lehetőséget érdemi döntésbefolyásolásra (reformbizottságokra, konzultatív testületekre nem támaszkodó átalakítási tervek). Állatorvosi ló: magyar egészségügyi reform


Konszenzusos demokráciák

• Az érdekcsoportok bevonásán, folyamatos egyeztetéseken alapuló fokozatos átalakulás, tárgyalásos demokrácia,

• A részvétel élményét az érdekcsoportok képviselőinek megadó, a dialógusnak, eszmecserének tág teret engedő reformfolyamatok

• Norvégia eü, Skóciai egészségügy és oktatás, belgiumi egészségügy


A konszenzusképzés színterei

• Bizottságok, konzultatív testületek, ágazati, alágazati ankétok, internetes vitafórumok

• A mentális egészséggel összefüggő ellátások rendszerének Skóciában, Norvégiában és Valloniában megvalósult reformja szempontjából kulcsfontosságúak volt a bizalomépítés, a dialógikus jelleg, a konszenzusformálás Egy érdekes magyarországi kezdeményezés: oktatáspolitikai café


A politikai döntéshozók tudásigénye – I.

• Hagyományos bürokratikus irányításmód, esetén: csekély (hallgatólagos tudás)

• Professzionálisabb irányításmód esetén:• Külföldi minták ismerete, folyamatkövetés,• ad hoc igények: parlamenti

interpellációkban megfogalmazott kérdések gyors megválaszolása


A politikai döntéshozók tudásigénye – II.

• Az új közigazgatás közegében: • a szakpolitikák megvalósítást megalapozó

tervek, stratégiák kidolgozása, • projektek, szakpolitikák megvalósulásának

értékelése (monitorozás)• (költség)hatékonysági szempontok

érvényesítése• A folyamatkövetést segítő adatbázisok

kialakítása, folyamatos fejlesztése • A jó gyakorlatok összegyűjtése, felmutatása


A politikai döntéshozók tudásigénye – III.

• Ha egyáltalán van tudásigény, elsősorban az „alkalmazott tudás” iránti igény jelenik meg. Általában nem igénylik az átfogó összefüggések előtérbe állítását, radikálisan új megoldások kutatását, az alkalmazott közpolitikák premisszáinak megkérdőjelezését, alternatív megoldások kidolgozását.


Az intézményesült tudástermelés intézményrendszere - I

• 1. 1. Szakemberek, speciális tudások birtokosainak alkalmazása – német eü.

• 1.2. A főhatóságokon belüli tudástermelés: Pl. a fr. okt. minisztérium értékelési és prognosztikai főosztálya – szociológus, közgazdász, ill. statisztikus végzettségű munkatársakat is alkalmaznak, de erőteljes hierarchikus függőségi rendszer érvényesül. Van folyóirata a főosztálynak, de ellenőrzik annak tartalmát.


Az intézményesült tudástermelés intézményrendszere – II.

• 2, A főhatóságtól függő kutató- és fejlesztőintézetek fenntartása – Az intézetek akadémiai mintákat is követhetnek, de a bürokratikus és anyagi függés miatt esetenként rövidebb pórázra kerülhetnek.

• Pl: A Vallon Egészségkutató Intézet a zöldpárti miniszter irányítása alatt önállóságot élvez, majd az őt követő szocialista miniszter korlátozza az intézmény önállóságát. Az OKI-ból és a FKI-ból összerakott OFI tárcafüggő helyzete.


Az intézményesült tudástermelés intézményrendszere - III.

• Közpénzből megrendelt helyzetfelmérések, kutatások, hatásvizsgálatok, döntés-előkészítő tanulmányok

• A megrendelések címzettjei: • Neves szakemberek, szakértők• Egyetemi-akadémiai kutatócsoportok, • Tanácsadó-cégek, „agytrösztök” (Think-

tank szervezetek) növekvő szerepvállalása• Jelentés a m. közoktatásról, zöld könyvek


Az intézményesült tudástermelés intézményrendszere – IV.

• A megrendelés éppúgy megfogalmazódhat felkérés alapján (informális kapcsolatok jelentősége!) vagy meghívásos esetleg nyílt pályázat formájában

• A plurális demokráciákban léteznek ugyanakkor a tudástermelés viszonylag szabad színterei is – az akadémiai, egyetemi szférában, egyes folyóiratok hasábjain, valamint egyes aktorok körében – gyakran e körökben születnek az igazán új meglátások, felismerések


Az intézményesült tudástermelés intézményrendszere – V.

• Nagy egyenlőtlenségek vannak az alrendszereken belül: a nem állami szereplők közül kevés (pl. egyes tanárszakszervezetek, a Francia Orvoskamara) tud kutatásokat megrendelni, ezek volumene is csekély.


A tudások számbavételének és a tudástermelés társadalmasításának

rendhagyó keretei – I

• Franciaország: GIS Groupement d’intérêt scientifique – Tudományos érdekű társulás

• Tagok: állami és akadémiai szervek (CNRS), a pszichiátria fő klinikai bázisa. Fő funkciója: Kutatásra, adatbázis-építésre vonatkozó tervek kidolgozása

• Ellenpélda – Magyar eü. (és okt. ?) : használhatatlan, vagy legalábbis az aktorok körében konszenzust nem élvező adatbázisok, a politika által figyelembe nem vett kutatási eredmények.


A tudások számbavételének és a tudástermelés társadalmasításának

rendhagyó keretei - II

• A norvég egészségügyi minisztériumban több olyan osztály is működik, amely a politikai döntéshozás szempontjából fontos tudományos eredmények szisztematikus számbavételével, döntés-előkészítő javaslatok megfogalmazásával foglalkozik.

• Kutatók meghallgatása: kutatási eredmények, esetleg ellentétes vélemények megvitatása, vita arról, hogy alkalmazható-e, alkalmazandó-e a tényeken alapuló megközelítés a lelki egészség terén.


Társadalmasított értékelés

• Skócia: A lelki egészségről szóló törvény végrehajtását olyan munkacsoport elemzi, értékeli (monitorozás), melynek munkájában az érdekszerveztek, civil szervezetek széles köre vesz részt.

a tudástermelés és a politikai döntéshozatal intézményes keretei a vizsgált országokban

Documents