A VÁLLALATI JELENTÉSTÉTEL ÁTLÁTHATÓSÁGA MAGYARORSZÁGON

Tanulmány 50 magyarországi nagyvállalat jelentéstételének átláthatóságáról

Budapest, 2013. november 6.

HÁTTÉR ÉS INDOKLÁS

TI: számos eszköz az üzleti szektor átláthatóságának előmozdítására• Gazdasági válság: a globális pénzügyi rendszerek nem átláthatóak, egyenlőtlenül fejlettek és

túl bonyolultak• Global Financial Integrity: kormányok, advocacy és watchdog NGO-k konzorciuma a Global

Financial Integrity vezetésével, TI a tagja (2008)• TRAC (Transparency in Corporate Reporting), 2009, 2011: felmérés a világ 500, illetve 105

legnagyobb nemzetközi tőzsdei cége körében, az antikorrupciós programok, szervezeti átláthatóság és az országonkénti jelentéstétel nyilvánossága szempontjából sok tennivaló az átláthatóság növelése terén

• Hasonló módszertan alapján magyarországi kutatás: 50 legnagyobb cég 16 szektorban

Miért készítettük ezt a kutatást?• Nemzeti Integritás Tanulmány (2011), Globális Korrupciós Barométer (2013): legsúlyosabb

korrupciós kockázatok a politikai pártok mellett, az üzleti szektorban vannak• Cél: a korrupciós kockázatok csökkentése a vállalatoknál, nagyobb átláthatóság

megteremtése, elkötelezettség növelése, együttműködés a vállalatok korrupcióellenes fellépése terén

• Felelős és proaktív közzétételi politika erősíti az átláthatóságot, ami mutatja a vállalat korrupcióelleni intézkedéseinek komolyságát és kiterjedtségét.

MÓDSZERTAN ÉS FELÉPÍTÉS

ADATGYŰJTÉS:• 2013 áprilistól július közepéig, visszajelzés után augusztus közepén véglegesítettük az

adatokat• adatgyűjtés a cég honlapjáról és az innen hozzáférhető linkekről történt (pl. csak azok az

információk számítottak, amelyekhez a Mo-n működő cég honlapjáról hivatkozás történt)• az adatokat a legutolsó hozzáférhető dokumentum információi alapján gyűjtöttük • az értékelés három szempont alapján történt

KÖZPONTBAN A NYILVÁNOS INFORMÁCIÓK:• egyenlő és tárgyilagos elbírálást tesznek lehetővé• mutatja a korrupció elleni elkötelezettség mértékét• a cégek könnyebben elszámoltathatóak a hiányosságok miatt• a nyilvánosság előtti elkötelezettség erősíti a vállalat hírnevét és hosszabb távon

versenyelőnnyel jár

MÓDSZERTAN:• a cégek tájékoztatást kaptak a kutatásról, módszertani workshop-ot tartottunk és az

adatgyűjtést követően visszajelzésre kaptak lehetőséget (50 vállalatból 25 jelzett vissza)• nem audit, az adatok helyességét nem vizsgáltuk

ÉRTÉKELÉS 3 SZEMPONT SZERINT

JELENTÉSTÉTEL AZ ANTI-KORRUPCIÓS PROGRAMOKRÓL:Mutatja:

• vannak-e alapvető korrupciómegelőző intézkedések/szabályok• a korrupcióelleni elkötelezettséget• a korrupciós kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot• 13 kérdés a TI Business Principles for Countering Bribery alapján

SZERVEZETI ÁTLÁTHATÓSÁG :Mutatja:

• mennyire átlátható a szervezeti struktúra, mennyire teljes körű a konszolidált és nem konszolidált leányvállalatokkal kapcsolatos információközlés

• csökkenti a pénzügyi visszaélések kockázatát a cégcsoporton belüli pénzügyi műveletek megmutatásával

ORSZÁGOK SZERINTI JELENTÉSTÉTEL:A helyi állampolgároknak és civil szervezeteknek lehetővé teszi, hogy lássák:

• mely országokban működik a vállalat és ott milyen mértékben elszámoltatható • 5 pénzügyi adatot minden országra vonatkoztatva, beleértve a fizetett adókat • milyen speciális szerződések, közpénzeket is érintő megállapodások lehetnek az adott

ország államával

EREDMÉNYEK

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – VÁLLALATOK

• 13 kérdés, 0 és 1 pontot lehetett kapni, bizonyos kérdésekre 0,5 pontot is, az összes elért pontszámot átszámítottuk százalékra (13 pont=100%)

• átlagosan 45%-os eredmény• 4 vállalat az élen (Magyar

Telekom, MOL,Telenor, TVK), 96%-kal

• 92%: Allianz Hungária• 29 cég legalább 50%-ot ért

el• 14 cég 0%-os eredménnyel• megegyezik a 2009-es

hasonló nemzetközi kutatás eredményével (itt is 45%)

Korrupcióellenes programok nyilvánossága – vállalati eredmények

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – SZEKTORONKÉNT

• 16 vizsgált szektor• 90%-kal a

telekommunikációs szektor az élen

• 0%-kal az autógyártás az utolsó

• autóiparon belül jelentős eltérés az autóalkatrész-gyártás (45%) és az autógyártás (0%) kötött

• olaj-és gáziparon belül: olaj (79%), gáz (38%)

• pénzügyi szektoron belül: biztosítók (76%), bankok (33%)

Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kibontott ágazati elemzés

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – KÉRDÉSEK

Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kérdések erősorrendje

SZERVEZETI ÁTLÁTHATÓSÁG

• összesen 8 pontot lehetett kapni (100%)

• tulajdoni hányad, működés, bejegyzés helye valamennyi leányvállalatra a honlapon

• 38 vállalatra releváns• átlagos eredmény 53%• 11 cég elérte a maximum

pontszámot• 7 cég 0%-ot kapott• nem jellemző az „aktív”

közzététel • telekommunikációs

cégek és pénzügyi szolgáltatók a legmagasabb átlaggal,75%-kal, a kiskereskedelem és az elekrtonika a leggyengébb

Szervezeti átláthatóság – vállalati eredmények

ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSTÉTEL

• 9 cégre nézve volt releváns• 5 pénzügyi jellegű kérdés valamennyi országra nézve, ahol az adott cégnek

leányvállalatai működnek• 100%, amikor a nyilvánosságra hozott adatokból valamennyi kérdésre és

valamennyi országra volt válasz• Magyar Telekom 100%, 3 cég 0%• Főleg árbevételre és beruházásokra vonatkozóan, vagy csak néhány

országot érintően publikáltak adatokat.

Országonkénti jelentéstétel

ÖSSZESÍTETT INDEX

• korrupcióellenes programok és szervezeti átláthatóságról szóló kérdéscsoportok összesített eredményeinek átlagolásával kaptuk, amit átszámítottuk egy 0-10-ig terjedő skálára

• országonkénti jelentéstétel nincs benne, mert a vizsgált vállalatokból csak 9 esetében volt ez releváns

• a vizsgált 50 cég átlagosan 5,5 indexpontszámot ért el

MAGYARORSZÁGI SAJÁTOSSÁGOK

AJÁNLÁSOK

KORMÁNYZATI ÉS FELÜGYELETI SZERVEKNEK, HATÓSÁGOKNAK:• fogadjanak el egyértelmű, átfogó és hatékony szabályokat, amelyek arra kötelezik a gazdasági

élet szereplőit, hogy átláthatóan és a nyilvánosság számára elszámoltathatóan működjenek• a közpénzt is felhasználó gazdálkodó szevezetekre nézve írják elő a nagyobb mértékű

nyilvánosságot, beleértve a proaktív közzétételi politika alkalmazását • az átláthatósági követelmények betartása érdekében ruházzák fel a megfelelő eszközökkel a

korrupcióelleni fellépésért felelős állami, ellenőrző és felügyelő hatóságokat (pl.legyenek jogosultak visszatartó erejű, prudens magatartást kikényszerítő bírságok kiszabására)

CÉGEKNEK:• a korrupcióellenes programokat megfelelő részletezettséggel kell nyilvánosságra hozni• határozottabb vezetői elköteleződés szükséges• teljes körűen hozzák nyilvánosságra leányvállalataik listáját, működésük és bejegyzésük

helyét, fontosabb pénzügyi adataikat• tiltani kell minden olyan intézkedést és körülményt, amely megtorolná vagy korlátozná az

irányelvek megszegésének bejelentését• az adatoknak könnyen kereshetőnek és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük a

magyarországi honlapon is

AJÁNLÁSOK

CIVIL SZEKTOR KÉPVISELŐINEK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKNAK:• a civil szervezetek aktívabban vegyenek részt az üzleti szféra átláthatóbb, tisztább

működésének kikényszerítésében• a magyar állampolgárok és vállalatok alkalmazottai segítség aktívan a korrupcióelleni harcot

és jelentsék az észlelt visszaéléseket valamennyi lehetséges eszközzel és csatornán – beleértve a TI Magyarország jogsegélyszolgálatát (www.merjtenni.hu)

BEFEKTETŐKNEK:•korrupcióellenes szabályozások, melyek hatóköre túlmutat a jogszabályt megalkotó ország határain: ezért azon külföldi befektetők számára, amelyek ezen szabályozások hatálya alá esnek, különösen fontos, hogy milyen mennyiségű és minőségű információhoz juthat a vállalkozások antikorrupciós tevékenységéről

•komoly rizikófaktor, ha nincs elég nyilvánosan elérhető információ a korrupcióellenes programokról (büntetés, reputációs kockázat)

•a befektetők követeljék meg és építsék be befektetési döntéseikbe a korrupcióellenes intézkedéseket és szervezeti átláthatóságot érintő nyilvánossági kritériumok meglétét

• a hitel és kockázatminősítő intézeteknek és vállalati felelősségvállalási indexszel dolgozó intézményeknek be kell venniük a jelentéstételi átláthatóságot az értékeléseikbe

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!www.transparency.hu

krisztina.papp@transparency.hu