a varga istvÁn · pedagógiai program 2011. varga istván kereskedelmi, közgazdasági...
TRANSCRIPT
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
1
A VARGA ISTVÁN
KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI
SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2011
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ RÉSZ ............................................................................................................................................... 4
AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ............................................................................................................................. 6
1. AZ ISKOLA ARCULATA ............................................................................................................................... 6 1.1. Az iskola története .......................................................................................................................... 6 1.2. Hagyományok ................................................................................................................................. 9 1.3. Az iskola megjelenítése ................................................................................................................... 9 1.4 Varga István díj ................................................................................................................................. 10 1.5 Képzési kínálat................................................................................................................................... 11 1.6 Képzési rendszer ................................................................................................................................ 11
2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ......................................................................................................................... 12 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben .................................................................................... 12 2.2. Szociológiai környezet. ................................................................................................................. 12 2.3. Gazdasági környezet ..................................................................................................................... 13 2.4. Munkaerő-piaci környezet ........................................................................................................... 13
3. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE ............................................................................................................. 13 3.1. Neveltségi szint ............................................................................................................................. 13 3.2. Pályaválasztási motiváció ............................................................................................................. 13 3.3. Tanulási attitűd ............................................................................................................................ 14 3.4. Továbbtanulási szándék ............................................................................................................... 14 3.5. Diákönkormányzat ....................................................................................................................... 14
4. AZ ISKOLA MEGLEVŐ KAPCSOLATRENDSZERE ......................................................................................... 14 4.1. Kapcsolat a fenntartóval .............................................................................................................. 14 4.2. Kapcsolat a szülőkkel ................................................................................................................... 15 4.3. Kapcsolat más intézményekkel ..................................................................................................... 15
A. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................... 17
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
ELJÁRÁSAI. ........................................................................................................................................................ 17 1.1. Pedagógiai alapelvek. ................................................................................................................... 17 1.2. A nevelő-oktató munka céljai. ...................................................................................................... 17 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai. ................................................................................................ 18 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai. ................................................................................. 20
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................................................................... 24 2.1. A személyiségfejlesztő tevékenység célja: .................................................................................... 24 2.2. A személyiségfejlesztő nevelési feladatok: ................................................................................... 26 2.3. Egészségfejlesztési program ......................................................................................................... 26
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK. ........................................................................ 29 3.1 Környezeti nevelési program ............................................................................................................. 29 3.2. Alapelvek ...................................................................................................................................... 30 3.3. Tanulásszervezési, tartalmi kérdések ........................................................................................... 31 3.4. Módszerek ..................................................................................................................................... 31 3.5. Taneszközök .................................................................................................................................. 31 3.6. Iskolai környezet ........................................................................................................................... 32 3.7. Kommunikáció ............................................................................................................................. 32 3.8. Minőségbiztosítás ......................................................................................................................... 32 3.9. Továbbképzések ............................................................................................................................ 32
4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG. ........... 32 4.1. Szűrés, diagnosztizálás. ................................................................................................................ 33 4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel ..................................................................................... 33 4.3. Együttműködés a kortárs csoportokkal. ....................................................................................... 33 4.4. Speciális programok meghatározása, kialakítása: ...................................................................... 33
5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .................................................. 34 5.1. Tehetségkutatás. ........................................................................................................................... 34 5.2. Tanórán kívüli lehetőségek. ......................................................................................................... 34 5.3. Együttműködés külső szervezetekkel............................................................................................ 35 5.4. Nyomon követés ............................................................................................................................ 35
6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. ........................................................ 35 6.1. Prevenció ...................................................................................................................................... 36 6.2. Szűrés ............................................................................................................................................ 37
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
3
6.3. Együttműködés külső szervezetekkel............................................................................................ 37 6.4. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. ............................................... 37
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM. ............................ 37 7.1. Diagnosztizálás ............................................................................................................................. 37 7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje. ..................... 37 7.3. Tanórai differenciálás .................................................................................................................. 38 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei. ................................................................. 38
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .............................................................. 38 8.1. Helyzetfeltárás. ............................................................................................................................. 38 8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük. ..................................................................... 38 8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása, .......................................................................... 38 8.4. Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása. ....................................................................... 38 8.5. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. ............................................... 39
9. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE. .................................................................................................................... 39 9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások. ........ 40 9.2. Minőségbiztosítás. ........................................................................................................................ 40
10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. ....... 41 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,
TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI. ........................................................................................................... 41
B. HELYI TANTERV .................................................................................................................................... 42
1. ÓRATERVEK .................................................................................................................................................. 42 1. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 46 2. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 48 3. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 51 4. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 58 5. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 63 6. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 68 7.SZAKKÖZÉPISKOLA ........................................................................................................................................ 71 8. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 74 9 SZAKISKOLA .................................................................................................................................................. 77 10. SZAKISKOLA ............................................................................................................................................... 83 2. TANTÁRGYI TANTERVEK ......................................................................................................................... 85
2.1. Kötelező tantárgyak ...................................................................................................................... 85 2.2 Választható tantárgyak...................................................................................................................... 85
3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVEI. ............................................................................................................................................................... 85 4. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS, ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL ................................................................ 85
4.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele .......................................................................... 85 4.2. A tanuló iskolába való felvételének feltételei ............................................................................... 85
5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI,
VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK .......................................................................................................................... 86 5.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése ................................................................................ 86 5.2 A tanulók tevékenységének értékelése .............................................................................................. 86 5.3 A tanulói teljesítmény értékelésének eszközei .................................................................................. 87
6. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK SPECIÁLIS TERÜLETEI ......................................................... 89 6.1 A félévi, illetve az év végi osztályzatok kialakításának szabályai ..................................................... 89 6.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei .......................................................................................... 89
7. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI,
KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. ............................................................................................................................ 92
C. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................ 94
1. ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS .......................................................................................................................... 95
D. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK .................................................................................................................... 98
1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ
VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI. ..................................................................................................................... 98 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI. ............................................................... 98
MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 100
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
4
BEVEZETŐ RÉSZ
PREAMBULUM
1. Az intézmény hivatalos elnevezése
VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA
ÉS SZAKISKOLA
2. Az intézmény alapítója
Budapest Főváros Közgyűlése
Budapest, V., Városház u. 9-11.
3. Az intézmény alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az
engedély kiállítója
366/2009. (III. 26.) Főv. Kgy.
2009. május 31.
A főjegyző megbízásából: Megyesné dr. Hermann Judit aljegyző
A főpolgármester megbízásából: Horváth Csaba főpolgármester-helyettes
4. Az intézmény felügyeleti szerve
Budapest Főváros Közgyűlése
Budapest, V., Városház u. 9-11.
5. Az intézmény működési területe
Budapest, Pest megye
6. Az intézmény jogállása
Önálló jogi személy
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
7. Az iskola igazgatója, a program benyújtója
Dr. Varga Zoltán
8. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje
Az intézmény vezetőjét (vagy igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat
útján határozott időre bízza meg.
9. Az intézmény képviseletére jogosultak
Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
5
10. Az iskola székhelye
Budapest Főváros
11. Az iskola pontos címe
Székhely címe:
1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7.
Telefon: 368-7443; Fax: 454-0603
12. Az iskolai osztályok száma
A 2010/2011-as tanévben 16 nappali tagozatos osztály, 417 tanuló.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
6
AZ ISKOLA BEMUTATÁSA
1. Az iskola arculata
1.1. Az iskola története
A Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola az
1987/88. tanévben nyitotta meg kapuit, mint Kereskedelmi Szakközépiskola és
Szakmunkásképző. Az első tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bővült a képzés, két
szakközépiskolai osztályban az 51.100 négy éves , érettségi képesítő vizsgával záruló
kereskedelmi szakközépiskolai képzéssel, négy szakmunkásosztályban a 20.020 hároméves
élelmiszer eladó szakmunkásvizsgával záruló képzéssel. A következő tanévben bővült a
képzés a 20.180 hároméves nagykereskedelmi eladó, szakmunkásvizsgával záruló képzéssel.
Az iskola képzési profilja nem változott, a szakmai követelményekhez való
alkalmazkodása folytán a szakmai képzési programja azonban módosult, a szakközépiskolai
képzésben csatlakoztunk követő iskolaként a kereskedelmi szakközépiskolai képzés
korszerűsítési kísérletéhez 1992. évben. A szakmunkásképzésben az élelmiszer eladó szakmát
pedig kibővítettük az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakmai képzésre. Az 1996/97.
tanévben beindítottuk a Szakmunkások Szakközépiskolája kétéves intenzív nappali képzését. /
A változtatásokhoz szükséges engedélyezési processzust végigjártuk, a vonatkozó
engedélyekkel rendelkezünk /.
A szakképzés az iskola indulásától kezdődően a duális képzés kerete között valósult
meg, iskolánk az elméleti képzést folytatta, a szakmai gyakorlati képzés feladatát
együttműködési szerződések alapján kereskedelmi vállalatok, kiemelten a Csemege Julius
Meinl Kereskedelmi Rt., valamint az Alfa Nagykereskedelmi Rt. látták el, a szükséges
képzési feltételek biztosításával.
A tantestület személyi állományának bővülése és átalakulása végigkísérte a
tanulócsoportok számának növekedését, illetve a szakmai képzési tartalom változását. Az
1989/90. tanévben végeztek az első szakmunkástanulók, a következő 1990/91. tanévben pedig
érettségi képesítő vizsgát tettek az első szakközépiskolai osztályok.
Az iskola negyedik tanévében érte el a tanári létszám az Alapító Okiratban
engedélyezett 36 fős létszámot. Ez a létszám lényegében nem változott a tizedik tanév
befejezéséig, az 1996/97. tanév végéig.
A tantestület összetételében a kezdeti nagyarányú fluktuációt sikerült mérsékelni,
kialakult a tantestület szilárd magja, amely a nevelési oktatási munka meghatározó
tényezőjévé vált, szakmailag pedig végbementek azok a változások, a melyek a képzés
korszerűsítéséből fakadó növekvő igényeknek próbáltak megfelelni. Az új programnak
megfelelő szakmai tantárgyak bevezetése, az idegen nyelv tanításának átalakulása, a
számítógépes ismeretek oktatásának bevezetése és fejlesztése formálta döntően a személyi
összetétel módosulását. Összességében létrejött egy olyan tantestületi állomány, amely az
iskolában folyó nevelő oktató munka személyi feltételeit megfelelő színvonalon biztosította.
Erre a személyi bázisra építve kezdtük el a Szakképzési törvény, a Közoktatási törvény és a
NAT bevezetésével kapcsolatos elemző, tervező munkánkat, annak érdekében, hogy a
törvényi előírásoknak megfelelően, és az időközben a munkaerő-piaci viszonyokhoz
alkalmazkodva alakítsuk ki pedagógiai programunkat.
Ennek a munkának a menetében követelt döntő fordulatot az az új körülmény, ami
iskolánk egy közgazdasági szakközépiskolával, gépíró és gyorsíró szakiskolával való
összevonása következtében állt elő.
Az összevonás számunkra eddig nem folytatott képzési profilok befogadását jelentette,
ami a személyi feltételek tekintetében is új helyzetet teremtett, különösen az által, hogy az
átvett iskola személyi állományának csak egy / kisebb / része jött át, hogy az összesen 13
osztály óráit ellássa. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az átvett iskola szakmai képzési
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
7
profiljában jártas vezető nem érkezett, így az erre a szakfeladatra tervezett szakmai
igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére nem kerülhetett sor.
Az 1997-es év elején, amikor az összevonás ténye már ismert volt, készült pedagógiai
programvázlat az összevont intézményre vonatkozóan, ami azonban csak a legközvetlenebb
feladatok kijelölésére irányult. A realizált összevonást követően nyílt meg a lehetőség a már
működő intézmény belső elemzésére, értékelésére, ami kiindulópont a távlatosabb
elképzelések kialakításához. Ami a személyi feltételeket illeti, a rendelkezésre álló erők -
változatlan működést feltételezve is - az általános képzés néhány területén, illetve a gépírás és
a gyorsírás területén fedték le az igényeket. Különösen a közgazdaságtan és az idegen nyelv
tanítása terén mutatkoztak gondok, ami egyébként az összevonás előtti iskolánkban is szűk
keresztmetszetű volt.
Az átvett képzési formák zavarba ejtő diverzifikáltsága / 13 osztályban 7 féle képzési
forma élt együtt /, ezek közül egyes képzési formák rendezetlen jogi állapota azt igényelte,
hogy iskolánk szakértői segítséget vegyen igénybe a megnyugtató megoldás érdekében. Az
azóta már tisztázott feladatok megoldása után volt mód valóban megalapozott program és az
azt megvalósítani képes személyi állomány kialakítására.
Azóta az iskola feltételrendszere, mindenek előtt a tanulói létszámok tekintetében
változott számottevően az eltelt periódusban. Ennek oka nem elsődlegesen a demográfiai
viszonyokban, a beiskolázásra váró tizennégy évesek számának csökkenésében van, hanem
abban az egyébként tervezett létszám-mérséklésben, hogy a kényszerűen nagy terhelést
csökkentsük. Az 1997-es őszi induló létszám 970 fő volt, ami az épület befogadóképességét
jelentősen meghaladta, annyira, hogy átmenetileg délutános műszak tartását is ránk
kényszerítette. A 2000/2001. tanévi induló létszám 605 fővel, 23 osztály elhelyezését kívánta
meg a korábbi 970 fős és 33 osztályos állapothoz képest. Ez a létszám még mindig
meghaladta az épület befogadó képességét (570 tanuló).
A tanári és más iskolai alkalmazotti létszám csökkenésére is sor került, ha kisebb
mértékben is mint a tanulólétszámnál, mivel a megelőző években a többlet munkát jelentős
túlórával láttuk el, számítva a tervezett csökkenésre és feladatváltozásból fakadó
foglalkoztatási nehézségekre.
A tartalmi kérdéseket illetően a jelzett három tanév során megoldottuk az iskola
összevonásból következő feladatokat, az átvett tanulócsoportok eredményesen befejezték
eredeti képzési programjaikat. Kifutó rendszerben megszűntek a profil-tisztításból, valamint a
szakképzés korszerűsítéséből következően nem folytatott képzések, a már megkezdett új
képzési formák eljutottak az első eredményes vizsgákig, és megkezdtük felmenő rendszerben
a szakképzés fejlesztési programnak megfelelő világbanki modell évfolyamain a munkát.
1998-ban eredményesen pályáztunk a Középfokú Szakképzés Fejlesztés világbanki
modelljére, aminek alapján szerződésben vállaltuk a közgazdasági és a kereskedelmi
szakmacsoportban tanuló csoportok indítását. Ez lényegesen módosította a pedagógiai
programunkhoz kapcsolódó helyi tantervünket, mivel átvettük a világbanki program NAT-
konform tanterveit.
1999. őszén beindult a 13. évfolyamon az OKJ, érettségire épülő szakképzése,
kereskedelmi és közgazdasági szakmacsoportban, az egy éves képzési idejű szakon 2000-ben
már végeztek is. Ugyan abban az évben elértük a 14. évfolyamot, a tanév végén pedig
végeztek is a kétéves képzésben résztvevők.
A szakiskolai képzés két évfolyamának teljesítése után a 2000/2001. tanévben elindult
a nem érettségire épülő OKJ szakmai képzés az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakmában,
felváltva a hagyományos szakmunkásképzés formáját. A gépíró-, és szövegszerkesztő
szakmában OKJ rendszerű, nem az érettségire épülő képzés az 1999/2000. tanévben indult.
2001/2002 tanévtől kezdődően a Kerettanterv alapján készített helyi tantervvel és
óratervekkel folyik a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés is, kereskedelmi, közgazdasági
és ügyviteli szakmacsoportokban. A végzős tanulók igényeihez igazodóan ezekhez a
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
8
szakmacsoportokhoz tartozó OKJ-s szakmákban végeztünk oktatást illetve tartottunk szakmai
vizsgákat.
Tömören összegezve, közelítően 3 ötéves ciklusban írható le iskolánk fejlődése:
Az 1987 őszétől 1992-ig tartó szakasz az iskolaalapítás és beindítás gyötrelmesen
nehéz, konfliktusos időszaka volt, ami egyszerre esett egybe a társadalmi, gazdasági
változások felgyorsult időszakával és a szakmai képzés radikális átalakulásának első, még sok
bizonytalanságot hordozó korszakával.
A második ötéves ciklus 1992-től 1997-ig, annak az útkeresésnek az időszaka volt,
amikor a körülöttünk lévő világ változásaiban egyre jobban feltárultak azok a tájékozódási
pontok, amelyekhez már lehetett, és kellett is igazítanunk saját tevékenységünket, miközben
sok körülmény hatására a puszta fennmaradás, a működőképesség fenntartása is sikernek
számított.
A harmadik ciklus az iskola fennállásának történetében egy olyan emelkedő időszak
volt, ami hosszú távra megalapozta az eredményes tevékenység feltételeit. 1997-től 2002-ig
sikerült kialakítani az önálló arculattal, kiküzdött eredményekkel és felemelő
hagyományokkal rendelkező iskola kereteit és sok vonatkozásban tartalmi jegyeit.
Ezek között elsőként emeljük ki a tantestület kohézióját, teljesítőképességét és
pedagógiai elkötelezettségét. Másodikként a pedagógiai programunk tengelyét jelentő célt,
hogy megadjuk az esélyt azoknak a gyerekeknek, akik az általunk végzett nevelő-oktató
munka révén hozzájutnak azokhoz az ismeretekhez, képességekhez és kompetenciákhoz,
melyek nélkülözhetetlenek a leszakadásuk megakadályozásához, önálló felnőtt életük sikeres
viteléhez. Harmadikként pedig azt, hogy az iskolából kikerülő végzett növendékek
hozzájárulhassanak szűkebb és tágabb környezetük jobbításához.
A 2002-től eltelt időszak a további folyamatos változásokat mutató jogszabályi,
társadalmi és gazdasági, demográfiai körülményekhez igazodó adaptációs erőfeszítéseink
jegyében telt, amely változások az elkövetkező években is nagy volumenűnek ígérkeznek.
A tantestület a kétszintű érettségi bevezetése, az új OKJ alkalmazása, az intézményi
feladatátvétel próbatételeit az elvárt, jó színvonalon teljesítette.
A Fővárosi Közgyűlés 79/2006. (I. 16.) Főv. Kgy. H. határozata 2006. július 1-jei
hatállyal megszüntette a Gervay Mihály Postai és Gazdasági Szakközépiskolát és jogutódjául
a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolát jelölte ki.
A Közgyűlési döntés alapján iskolánk Alapító Okirata módosításra került, amely
szerint a 2006/2007. tanév vonatkozásában az átvett feladatok teljesítését a Budapest, V.
Irányi u. 3. sz. alatti épületben, a következő 2007/2008. tanévben pedig a Budapest, III.
Hatvany Lajos u. 7. sz. alatti épületben oldottuk meg. Iskolánk 2008 / 2009-es tanévtől tagja a Belvárosi Térségi Integrált Szakképzési
Központnak, amelynek feladata, hogy a szakmai képzés előkészítésében és a szakképzésben
koncentráltan biztosítsa a szakmai és gyakorlati képzés magas szintű infrastrukturális
feltételeit. A szakmai képzés átkerül egy modern képzőközpontba, amelynek használata
biztosítja majd a versenyelőnyt az itt végzetteknek. Az itt megszerezhető gyakorlati jellegű
szaktudás mindenki számára mással nem helyettesíthető előnyt nyújt. A gyakorlatorientált
képzéshez kiegészítő szolgáltatásként biztosítjuk az életpálya- és karriertervezést, valamint a
végzettségnek megfelelő munkahelyválasztás lehetőségét.
Iskolánk a kilenc társintézménnyel együtt átfogja a közgazdasági, ügyviteli,
kereskedelem – marketing ágazatok területeit, szinte korlátlan lehetőséget nyújtva
tanulóinknak a szakmai képzésben, az oktatással, neveléssel kapcsolatos szolgáltatások
igénybevételében, szabadidejük tartalmas, színvonalas eltöltésében.
Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a
Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelem-marketing üzleti
adminisztráció, közgazdasági, ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai
évfolyamain folytathatják tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
9
Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a
gyakorlat közeli oktatásra való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív
vállalati kapcsolatok révén, illetve a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek
elősegítik diákjaink későbbi tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való
elhelyezkedését.
Manapság az intézmény soha nem látott dinamikával változó oktatáspolitikai
célkitűzések között végzi munkáját. A külső körülményeket adottságnak tekintve és az
alapvetően jó infrastrukturális ellátottságunkra (szép épület, extra felszereltség, állandó, stabil
pedagógus csapat) támaszkodva és a szülők igényeinek figyelembevételével azon dolgozunk,
hogy a tartalmi oktató és nevelő munka színvonalát eredményesen fejlesszük.
1.2. Hagyományok
Iskolánk névadójául választott Varga István munkássága, teljesítménye a
kereskedelmi, közgazdasági szakmai irányultság tartós, a változó feltételek között
újrafogalmazódó igényeknek mindinkább megfelelő színvonalas képzés ígéretének ad
hangsúlyt.
Az egyébként is fiatal iskolánk kialakuló hagyományrendszere és az azzal szorosan
összekapcsolódó arculata / image / egy állandóan forrásponton bugyogó társadalmi-,
gazdasági és kulturális környezetben alakul.
Az iskolatörténeti részben ennek eddigi menetéről és értékorientációjáról már
szóltunk.
1.3. Az iskola megjelenítése
Színei:
Kék - Fehér
Logója:
Kék - Fehér színű, V és I betűket formázó, a V betűt nyitott könyvvel szimbolizáló
grafika, VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA
ÉS SZAKISKOLA felirattal
Az iskola zászlaja:
Kék - Fehér színű, téglalap alakú selyem-lobogó, az iskola jelvényének arany-színű
hímzésével a lobogó középpontjában, a kék színben fehérrel hímzett logója az iskolának.
Az iskola ünnepei és külsőségei:
Tanévnyitó ünnepség
Október 23.
Karácsonyi ünnepség
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
10
Szalagavató ünnepség
Március 15.
Varga Nap
Ballagás
Tanévzáró ünnepség
A tanulók megjelenése:
lányok
fehér blúz, fekete szoknya, sötétkék nyaksál az iskola hímzett logójával
fiúk
fehér ing, fekete nadrág/öltöny, sötétkék nyakkendő az iskola hímzett logójával
Az ünnepi programok külön forgatókönyv szerint kerülnek megrendezésre.
1.4 Varga István díj
Iskolánk névadójának, Varga István - post humus Széchenyi-díjjal kitüntetett
közgazdász professzor - emléke megőrzésére, és a nevelő-oktató munka fejlődéséért, iskolánk
jó hírének gazdagításában kiemelkedő teljesítményt, eredményt felmutató tanulók és tanárok
kitüntetése céljából az intézmény igazgatója Varga István-díjat alapít.
A Varga István-díj erkölcsi elismerés, amit bronz emlékplakett és oklevél
adományozásával juttat kifejezésre a díj odaítéléséről döntésre jogosult testület.
A bronz plakett 7 cm átmérőjű érem, előlapján Varga István arcmása szerepel,
hátoldalán iskolánk emblémája, Varga István-díj felirat, és a kitüntetett személy neve,
valamint az adományozás éve.
Az oklevél az iskola emblémájának nagy alakú centrálisan elhelyezett ábráját, a Varga
István-díj feliratot, a kitüntetett nevét és a kitüntetés dátumát tartalmazza. Az oklevél aláírója
a kitüntetés adományozására jogosult képviselője.
A díj évenként kerül kiosztásra két kategóriában, az egyik a kiemelkedő tanulói
teljesítmények elismeréseként, a másik a kiemelkedő tanári munkáért.
Díjazható olyan külső személy is, aki az iskoláért végzett munkájával arra méltóvá
vált.
A díj odaítéléséről a tantestület dönt évenként, a jelölésre jogosultak által benyújtott
javaslatok alapján. A jelölésre jogosultak a tantestület tagjai, az iskola tanulói, az iskola szülői
szervezetének képviselete.
A jelölések alapján a tantestület tagjai titkos szavazással döntenek.
A döntésre jogosult testület dönthet úgy is, hogy az adott évben az egyik vagy másik
kategóriában nem ad ki díjat, ha nem volt olyan kiemelkedő teljesítmény, ami a feltételeknek
megfelelt volna.
A díj átadására minden évben az iskolanap ünnepségének keretében kerül sor.
A díj odaítéléséről hozott döntés előkészítésére és a szükséges tennivalók elvégzésére
a tantestület saját kebeléből bizottságot hoz létre, amelynek elnöke és négy tagja a
felhatalmazásuk alapján elvégzik a szükséges egyeztetéseket, szervező-munkát, a szavazás
lebonyolítását, az ünnepélyes átadás szervezeti kereteinek kialakítását.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
11
1.5 Képzési kínálat.
8531 Általános középfokú oktatás
8532 Szakmai középfokú oktatás
80217 - 7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás
80221 - 4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás
80219 - 9 Szakközépiskolai felnőttoktatás
80223 – 6 Szakiskolai felnőttoktatás
A jóváhagyott pedagógiai szakmai program alapján az alapfokú iskolai tanulmányokat
befejezők általános műveltséget adó középiskolai oktatása. Az iskola 9-10. évfolyamán a
tankötelezettséget szolgáló általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára
felkészítő nevelés-oktatás ellátása.
A középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és
felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. A szakközépiskola 11. és
12. évfolyamain az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai előkészítő
ismeretek nyújtása. A szakmai előkészítő ismeretek hozzákapcsolódnak az alapműveltségi
vizsgára, illetőleg az érettségi vizsgára felkészítéshez, a Nemzeti Alaptantervben
meghatározott követelmények átadásához. Az iskola helyi tantervében – a szakképzés
kivételével – biztosítja az iskolaváltást szükség esetén különbözeti vizsgával, vagy
évfolyamismétléssel
Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a
Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelmi-marketing, közgazdasági,
ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai évfolyamain folytathatják
tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben
szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra
való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve
a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi
tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését.
1.6 Képzési rendszer
Az Alapító Okirat szerinti feladat-megjelölés alapján intézményünk középfokú
nevelési oktatási feladatokat lát el, ennek megfelelően a különböző képzési formákra való
beiskolázás a következő korcsoportok és az azoknak megfelelő képzettségi szintek számára
nyújt lehetőséget a Közoktatási törvény és a Kerettanterv és a Helyi-tanterv előírásai szerint
az 2001/2002. oktatási évtől kezdődően felmenő rendszerben:
Az 1999. évi törvénymódosítás a NAT tartalmi szabályozását nem hatálytalanították, a
8+4-es iskolaszerkezet megerősítése és a Kerettantervek bevezetése némileg módosítja „azon
tanulóhalmazok meghatározását, amelyekhez speciális célok rendelhetők”.
Mindenek előtt az átjárhatóság tekintetében feszesebbek a követelmények. A
pályaválasztási kényszer későbbi időre tolása egy másik fontos módosulás, ami azonban
problémákat vet fel magával a szakközépiskolával, mint iskolatípussal kapcsolatban, mert
hiába nevesíti a törvény, ha a tartalma kiüresedik.
A tizennegyedik életévüket betöltött, és az általános iskola nyolcadik évfolyamát
eredményesen befejezett tanulók beiskolázásával
- négyéves középiskolai képzés, amely kétszintű érettségi vizsgával zárul,
felkészít az általános képzést követően érettségihez kötött OKJ szakmai képzésre,
- egy plusz négy éves középiskolai képzés, amely nyelvi előkészítő
évfolyammal kezdődik
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
12
A tizennégy éves korban beiskolázott növendékek az Alapvizsga letételével tizenhat
évesen, vagy az érettségi vizsga letételével tizennyolc évesen további tanulmányaikat a
Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központban folytathatják.
Az esti és levelező tagozat, valamint a tanfolyami képzések elvi és jogi lehetősége a
jelenlegi körülmények között nem érvényesíthető, de a következő időszakban, a demográfiai
viszonyok ismeretében, fontos tartalékaink lehetnek.
2. Az iskola környezete
2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben
(iskola-földrajzi, szakmai)
Elhelyezkedése a településen
A békásmegyeri lakótelep északkeleti sarkában, zöldövezeti / gyakorlatilag üdülő-
övezetben, a pünkösdfürdői üdülősor mögötti / területen a Duna-parthoz közel, jó
tömegközlekedési lehetőséggel, az Újmegyer téri busz végállomás mellett / a 34-es, 145-ös,
146-os járatok / a békásmegyeri HÉV állomástól 12 perc gyalogútnyira helyezkedik el az
iskola.
A kétszintes épületet kerített sportudvar, fás, füvesített kert és kövezett alakuló-tér
övezi. Az ingatlanhoz kapcsolódó parkoló, gazdasági bejáró, burkolt út szolgálja az
intézményi tevékenységet. A parkosított környezet, a forgalomtól, a zaj- és levegőszennyező
forrásoktól való távolság ideális környezeti feltételeket teremtenek, amelyek jelentősen
enyhítik a városközponttól való távolság hátrányát.
Elhelyezkedése a szakképző hálózatban
A Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működtetett középfokú
iskolarendszerű szakképző intézmények közül Budapest Észak-nyugati régiójában
kereskedelmi, közgazdasági szakmai profillal egyedül állunk, ami iránt az igény továbbra is
fennáll, a demográfiai tények kedvezőtlen volta ellenére.
Tanulólétszámunk mérséklődése egybeesett azzal a tervünkkel, hogy az épület
befogadóképességéhez apasszuk a korábban túlzottan megemelkedett létszámot. Az alapító
okiratban kijelölt feladatok, képzési formák iránt tartós igény mutatkozik iskolánk földrajzi és
társadalmi környezetében.
2.2. Szociológiai környezet.
Az iskola közvetlen környezete a békásmegyeri lakótelep és a pünkösdfürdői és
római-parti családi házas, kertvárosi jellegű település együttese, amely az elmúlt évtized során
jelentősen átalakult. A változás elsősorban a lakótelepet illetően markáns, jelentősen csökkent
a lakók száma és változott a korösszetétel, valamint a társadalmi státusz tekintetében. Az
óvodás és iskolás-korú gyerekek számának csökkenése a környező óvodák és iskolák
elnéptelenedésén, épületeik bezárásán, vagy más célra való felhasználásán mérhető. A felnőtt
népesség tekintetében határozottan körvonalazódik az elöregedés és a marginalizálódás. Az
egyik, korábban óvodaként funkcionáló épületben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat,
valamint a III. kerület Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egysége működik, ahol a
különböző akciók alkalmával (pl. kedvezményes krumpli osztás) jelentős tömeg sorakozik fel.
A nyugdíjasokon belül figyelemre méltó a rokkant nyugdíjasok számának emelkedése, e
mellett az aktív korosztályon belül a munkanélküliek, az alkalmi munkát vállalók és a
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
13
kényszer-vállalkozóknak a megszaporodása. A közeli lakásszövetkezetek tagjainak jelentős
része (esetenként 30 %-a) nem fizeti a közös költségeket. A vásárlóerő csökkenését (vagy a
vásárlási szokások átalakulását) mutatják a bezárt üzlethelyiségek számának növekedése,
miközben az ital-fogyasztást lehetővé tevő üzletek és vendéglátó-helyek száma szaporodott.
Eltérő képet mutat a két kertvárosi jellegű település rész, ahol az új építkezések és a
felújítások olyan jövedelem pozícióval rendelkező lakókra enged következtetni, akik stabil
helyzetben vannak.
2.3. Gazdasági környezet
Óbuda-Békásmegyer, valamint a budapesti agglomerációhoz tartozó települések
gazdaságában a kilencvenes évek átalakulása során, a kereskedelmi vállalkozási szféra
megerősödött, a korábban itt működő ipari nagyvállalatok kivétel nélkül felszámolásra
kerültek (házgyár, gázgyár, hajógyár, mezőgazdasági gépgyár, textilgyár, stb.). A
nagykereskedelmi vállalatok, bevásárló központok és a korábbi munkavállalók
kényszervállalkozásai jelentenek megélhetési lehetőségeket a lakosságnak.
2.4. Munkaerő-piaci környezet
A munkaerő-piaci viszonyok megfelelnek a szociológiai és gazdasági környezet
jellemzőinek. Az iskola képzési profilja, és a végzős növendékeink munkavállalási szándékai
szempontjából az átlagosnál jobbak a körülmények.
3. Az iskola tanulói közössége
Iskolánk tanulóinak hozzávetőleg kétharmada lány, egyharmada fiú.
Szülői háttér: A szülők végzettsége széles skálán mozog, körülbelül 10% 8 általános
végzettséggel rendelkezik, de hasonló a felsőfokú végzettségűek száma is. Tanulóink jelentős
része csonka családban él, 10% esetében az egyik szülő elhalálozott, valamint 30%-ban a
szülők elváltak.
3.1. Neveltségi szint
A beiskolázott tanulóink neveltségi szintje romló tendenciát mutat. Viselkedés-
kultúrájuk fogyatékos, egymás közötti és a felnőttekkel való interakcióik során gyakori a
durvaság, az udvariatlanság és az önmagukkal szembeni igénytelenség. Többnyire nincsenek
is tudatában annak, hogy megnyilvánulásaik bántóak, zavaróak és az ő személyes érdekeik
oldaláról is ártalmasak. Mind az általános iskolai nevelési célkitűzések, mind a – csupán
feltételezett – szülői nevelési szándékok beteljesületlenek a többségüknél. Rendkívüli türelem
és kitartás szükséges a velük való foglalkozás során, ugyanis külső megerősítés hiányában, az
iskolánkban elért részleges eredmények szintjéről is gyakran visszacsúsznak korábbi
állapotukba.
3.2. Pályaválasztási motiváció
Tanulóink iskolaválasztásában döntő tényező a szakmai irányultság, amit vagy a pálya
iránti érdeklődés, vagy a megszerezhető képesítés viszonylag kurrens jellege befolyásol.
Korábban erőteljesebben érvényesült a mielőbbi munkába állás igénye, ami mérséklődött, és
gyakran olyanok is újabb iskolákat keresnek, akik egyébként korábban nem szándékoztak
tovább tanulni.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
14
3.3. Tanulási attitűd
Az iskola tanulóinak jelentős része, miközben bevallottan szeret iskolába járni, ahol
kortárs csoportokkal, ismerősökkel, barátokkal találkozhat, zömében nem tud és ebből
következően nem is szeret tanulni. A tanítási órákon kívüli programok vonzereje jelentős és
szívesen vesznek részt, akár fáradságot, munkát igénylő felkészülésben, szervezésben,
akcióban is. Vonzza a tanulók egy részét a tanárok részéről rájuk irányuló figyelem és
törődés, különösen azokat, akik ebben egyébként hiányt szenvednek. Csak tanulni ne kelljen!
Nyilvánvaló, hogy olyan módszerek, formák és programok kialakítása és alkalmazása a
feladatunk az ő esetükben, amelyek oldják az elhárító, kitérő, vagy egyenesen elutasító
beállítódásukat.
3.4. Továbbtanulási szándék
A szakközépiskolai képzésre jelentkezők egy részénél a szándékok tekintetében
megfogalmazódik a továbbtanulás célja is, ami a tapasztalatok szerint (itt részletesen nem
vizsgált okokból), mind nagyobb számban valósággá is válik, bár gyakran nem az eredeti
szakmai területeken. A szakiskolai képzésben résztvevők egy része is továbbtanulási
szándékot fogalmaz meg, ennek jó útja volt az elmúlt években a szakmunkások
szakközépiskolája intenzív nappali képzése. A szülők sokkal markánsabban törekszenek
gyermekük továbbtanulását biztosítani, mint amennyire saját gyermekeik azt visszaigazolják,
akár a szándék, akár a tanulmányi teljesítmények tekintetében.
3.5. Diákönkormányzat
Saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi munkáját, amelyet 1997.
november 3-án fogadott el az Iskolai Diákbizottság.
Osztály Diák bizottság
3 tagú testület az osztályban tanuló növendékek érdekképviseleti és öntevékenységi
tennivalóinak koordinálására.
Diák parlament
Évenként megszervezésre kerülő fórum az iskolai szintű ügyek megvitatására,
amelynek napirendjére a diáktanács, a nevelőtestület és az iskolavezetőség tehetnek
javaslatot.
4. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere
4.1. Kapcsolat a fenntartóval
Az iskola fenntartója Budapest Főváros Közgyűlése. A Fővárosi Közgyűlés átruházott
hatásköreit az Oktatási Bizottság gyakorolja.
Többségében a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, Oktatási
Ügyosztályával van szervezetszerű és rendszeres kapcsolata az iskolánknak.
A törvényi előírásoknak megfelelően tartunk kapcsolatot a különböző
minisztériumokkal, főhatóságokkal, adatszolgáltatási, engedélyezési és pályázati ügyekben.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
15
4.2. Kapcsolat a szülőkkel
Tiszteletben tartjuk a szülő azon jogát, hogy megismerje iskolánk nevelési, illetve pedagógiai
programját, házirendjét, és biztosítjuk igény esetén, hogy tájékoztatást kapjon az abban
foglaltakról.
Osztály Szülői Munkaközösségek
Minden osztályban 3 tagú bizottság végzi a feladatát a vonatkozó szabályzatoknak és a
szülők kívánságainak megfelelően.
Iskolai Szülői Munkaközösség
Ma már állandó testületként működik, korábban (amíg formálisan volt Iskolaszék), a
szülők kívánságának megfelelően fontos kérdésekben szükség szerint (ad hoc) bizottságot
létrehozva látta el feladatát. Az SZMK-nak van SZMSZ-e és éves munkaterve.
4.3. Kapcsolat más intézményekkel
FPPTI
NSZFI
OH
Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara
Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet
Fővárosi Középfokú Iskolák Igazgatói Szövetsége / Kereskedelmi, közgazdasági
munkaközösség
Alapítványi Kuratórium
A Fővárosi Bíróság 1996. június 6-án keltezett végzésében 6199 sorszám alatt
vette nyilvántartásba a Varga István Oktatási Alapítványt, amely azóta, az Alapító
Okirata szerint folytatja tevékenységét, a Kuratóriuma elnökének és négy tagjának
irányításával.
Időközben több alkalommal módosult az alapítvány alapító okirata, döntően a
kuratórium személyi összetételének változása miatt, érdemben pedig azért, hogy
megfeleljen azoknak a törvényi előírásoknak, amelyek feltételei voltak az SZJA 1 %-
ának felajánlásához, a támogatók részéről. A változtatásokat a bíróság bejegyezte, így
a 2006. adóévet tekintve, a felajánlott rész elérte a 380.000 Ft-ot.
Nemzetközi kapcsolataink:
A nemzetközi kapcsolatok működtetése érdekében, és hazánk európai elhelyezkedése miatt
kiemelten fontosnak tartjuk az angol és a német nyelv mellett az olasz nyelv oktatását.
1. 1998 óta folyamatosan kétoldalú cserekapcsolatot tartunk az Istituto Tecnico
Commerciale Gissi és az Istituto Tecnico Agrario „Cosimo Ridolfi” Scerni
olaszországi partner szakközépiskolákkal. Rendszeres évenkénti diák – pedagógus
látogatásokat szervezünk. A kapcsolatok tartalma a nyelvtanulás és idegen nyelvi
kommunikáció, a szakmai képzésben a tapasztalatcsere, nevelési céljaiban pedig az
európai közösségi kapcsolatok építése.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
16
2. A Leonardo program keretén belül 2006-ban az olaszországi Oderzoban, majd 2008-
ban az angliai Plymouthban hat – hat tanulónk vehetett részt három hetes szakmai
gyakorlatban. A projekt célja a szakma elsajátítását nyújtó területek bővítése volt, és a
fiatalok felkészítése az európai munkaerőpiac elvárásainak megfelelően.
3. 2009-ben elkezdődött a BHAK-BHAS Hollabrunn iskolával a kapcsolat kiépítése. A
program a Comenius nemzetközi iskolai együttműködések keretében tervezett
pályázat előkészítését tette lehetővé.
4. 2009 őszén indult a European Solidarity in Action pályázatunk előkészítése. Az
előzetes látogatást érdemi munka követte, mely előmozdította a Comenius nemzetközi
iskolai együttműködés kialakítását. A pályázat elbírálás alatt áll, a 12 nemzetközi
partner között a mi iskolánk tölti be a koordinátor szerepet.
5. 2010-ben nyújtottuk be újabb mobilitási pályázatunkat a Leonardo program keretében.
A cél, hogy 2011-ben hat tanulónk szakmai gyakorlatát angol nyelvterületen, az
Egyesült Királyságban teljesítse, és megismerje a célország logisztikai
szemléletmódját és gyakorlatát. A pályázat elbírálás alatt van.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
17
A. NEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei, eljárásai.
A nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek a lényege az érték
közvetítés, és az értékteremtés. (Értéken a tevékenység eredményét értjük). A nevelés
funkciójaként a közösségfejlesztést értelmezzük, mert az hozzájárul az emberi közösségek
(kis és nagy) fejlődéséhez valamint az individuális fejlesztést, mivel az elősegíti az egyén
fejlődését.
A nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése, ami olyan életvitel, amely
szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez, és az egyén szempontjából
eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez.
A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti egyrészt a közösségfejlesztő,
önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzését, ezzel párhuzamosan a destruktív
megnyilvánulások leépítését, másrészt a személyiség ösztönző, szabályozó
sajátosságcsoportjának kiépítését. E két rész ötvözetével a konstruktív magatartás- és
tevékenységrepertoár megszilárdul, és egyben benne manifesztálódik a konstruktív
életvezetés.
Intézményünkben biztosítjuk az ismeretek, valamint a vallási, illetve világnézeti
információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, hiszen az állami és a helyi önkormányzati
nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége
és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és
világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. Szülői igény esetén az iskola a hit- és
vallásoktatást lehetővé teszi.
Az intézményes nevelés feladata, hogy ezt kiépítse.
Az iskolai nevelési terv részei számos ponton egymással érintkezve, egymástól nehezen
elválaszthatóan jelennek meg, hiszen a szervezetileg, a tervszerű munka vitele érdekében a
felelősségi és tevékenységi körök szerint elkülönített feladatkörök egyszerre jelenítik meg
azokat a hatásokat, amelyek az egyes nevelési feladatokat egyaránt szolgálják. A nevelési terv
részei a következők:
1.1. Pedagógiai alapelvek.
a./ Humanista értékrendszer
b./ Differenciált, individualizált képességfejlesztés
c./ Az ismeretek megszerzésének eszköz jellege
d./ Fejlettségi szinthez (életkorhoz) igazított tartalmak
e./ A tanítási-tanulási folyamat motiválása
f./ Aktivizáció
g./ Gyakorlat-orientáltság
h./ A tanítási-tanulási folyamat permanens fejlesztő ellenőrzése, értékelése
1.2. A nevelő-oktató munka céljai.
(olyan konkrét célok, amelyekhez munkafeladatok kapcsolhatók)
A Főváros Észak-budai régiójában olyan kereskedelmi, közgazdasági középfokú
képzési centrum működtetése, amely a beiskolázott növendékek általános és szakmai
képzésével, tanulmányaik befejezésekor a munkaerőpiacon értékesíthető felkészültséget,
munkaerő-piaci változások igényeinek megfelelő flexibilitást, váltásokra való képességet
biztosít számukra.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
18
Olyan konstruktív szokásrendszer megalapozása, helyes életvezetési modellek
kiépítése, az életvitel következetességét, szerkezeti szilárdságát biztosító
meggyőződésrendszer kifejlesztése, amely tanulóink felnőtt társadalomba való
beilleszkedését, kiegyensúlyozott és eredményes életvezetését elősegíti.
Iskolai karrierjük időszakában azoknak a feltételeknek a biztosítása, amely a
teljesítményre irányultság mellett, a harmonikus, érzelmileg gazdag, élményt adó iskolai
környezetet biztosítja számukra.
Mindazoknak a változásoknak a függvényében, amelyek a munkaerő-piaci
viszonyokban ma láthatóak és az elkövetkező évtizedekre előre vetíthetőek, arra kell a
figyelmünket irányítani, hogy az iskolában megszerezhető ismeretek, készségek nem teszik
lehetővé, hogy a későbbiekben növendékeinknek ne kelljen további új ismereteket,
képesítéseket szerezniük. Az élethosszig tartó tanulás, az iskola befejezése utáni önálló
ismeretszerzés képessége és az arra való hajlandóság kialakítása nevelési-oktatási
tevékenységünk központi eleme.
A kommunikációs képességek, ezek között az idegen nyelvek ténylegesen teljesítmény
képes tudás szintjén való használata, ugyan csak fontos része tanulóink sikerességének, csak
úgy, mint a számítástechnikai ismeretek és a mind szélesebb körben napi szinten használt
eszközök és technikák alkalmazása.
Az előbbiekben definiált célok nyilvánvalóan új követelményeket jelentenek az iskola
pedagógiai, módszertani eljárásaival szemben is, a hagyományos iskola, döntően ismeretátadó
munkáját egyre inkább a tanulók önálló ismeret szerző képességeinek kialakítását segítő
tevékenységgé kell változtatnunk.
1.3. A nevelő-oktató munka feladatai.
Az előbbiekben leírt céloknak megfelelően (ismételten figyelemmel arra, hogy a
nevelés komplex hatásrendszer, ami a résztvevők és az egyes területek együttműködésében
valósul meg) a tennivalók a következők szerint tagolódnak:
a. Az osztályfőnöki nevelő-munka
Elsődleges feladat a gyerekek megismerése és megértése. A megismerésben eljutni
arra a szintre, hogy azokat a jelzéseket helyesen értelmezzük, amelyek a gyerekek részéről
felénk irányulnak. Normális körülmények között a gyerek fejlődésének útját progressziók és
regressziók tarkítják, és a meg nem értettség állapota, korlátozza azt a nevelési
lehetőségünket, hogy a bizonytalan, segítségre szoruló gyerek megerősítést kapjon abban,
amiben fejleszteni akarjuk.
A tanár-diák viszonyban elengedhetetlen annak a bizalmi viszonynak a kialakítása,
ami nélkül a ráhatás eredményessége alacsony hatékonyságú. A pozitív érzelmi kötődés azért
is nélkülözhetetlen, mert a diák (az esetek többségében) nem a tantárgyat, hanem a tanárt
szereti, vagy sem. Különösen fontos ez az érzelmi kötődés abból az ellentmondásból
következően, ami biológiai acceleráció és az infantilizálódás tendenciájából következik. A
biológiai érés (különösen a lányoknál) a korábbiakhoz képest hamarabb bekövetkezik,
miközben a tanulási idő meghosszabbodásával, a munka világával való találkozás
eltolódásával a személyiségfejlődés és érés, későbbre tolódik.
Fel kell fedezni, és alkalmazni kell azokat a szinkronizáló mechanizmusokat, amelyek
a közösségeken belül lehetővé teszik az együttlét jó eredményeket hozó feltételeit, az
agresszió visszaszorítását és a kooperációra való hajlandóságot
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
19
b. A szaktanári nevelő-oktató munka
Döntő jelentőségű a tanulási motiváció megerősítése, azoknak a módszereknek a
felkutatása, amelyek a gyerekeket partnerként bevonva a közös munkába, aktív résztvevőként
adnak lehetőségeket az önfejlesztő konstruktivitásra. Ennek hiányában, csak az újabb
kudarcok regisztrálása lesz osztályrészünk.
A kompetencia szemléletű nevelő-oktató munkában előtérbe kerül a valós, életszerű
helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. Ezek
csoportjai és főbb jellemzői:
1. Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a
tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. A tudástranszfer
kialakításáról, fejlesztéséről van szó, azaz a megtanultak új szituációban történő
alkalmazásáról, más területekre történő átviteléről. Két eleme érdemel különös figyelmet:
a kreativitás fejlesztése, illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése.
2. Eszközjellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek,
jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. Ez a tantervi tananyagtartalom
újragondolását is jelenti.
Nevezetesen érdemes elkülöníteni két szintet.
Az első szinten az a tantervi tartalom található, amely részletes felsorolás formájában
megadja adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait,
képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb.
A második szinten találhatók azok a tartalmak, amelyek több téma együttesét,
csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a
kultúraközvetítés szempontjából relevánsak.
3. Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és
alkalmazás szintjére, lehetővé válik a magasabb gondolkodási műveletek kellő alapok
mentén történő fejlesztése. Képessé válnak a diákok a változásokat kezelni, az életükhöz
szükséges döntéseket meghozni.
A legfontosabb követelmény, hogy a kulcskompetenciák sokoldalúan felhasználhatóak,
multifunkcionálisak legyenek, tehát több különböző feladat elvégzését is elősegítsék.
Kialakításuk az iskola feladata. Hatásuk leginkább három, egymással sok szállal összefonódó
területen mutatható ki:
az egyéni személyiségfejlődés terén, ahol a mindennapi és a családi élet, valamint a
szabadidő szervezését, ezáltal személyre szabott, az adott egyén elégedettségére szolgáló
életforma kialakítását segítik elő;
a munka világában, ahol a munkaképesség megtartását és fokozását, a lehető legmagasabb
jövedelem elérését és a személyes elégedettséget teszik lehetővé;
a társadalmi életben, ahol az egyén közösségben való aktív részvételt befolyásolják
pozitív irányban: a szociális struktúrák működése és a legfontosabb társadalmi normák
megismerése által a szociális környezetbe való beilleszkedést segítik elő.
A TÁMOP-3.2.5-09/A/1 „A pedagógus kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben”
című pályázat keretében 2010 szeptemberétől három pedagógusnak nyílik lehetősége az
iskolai életben kiválóan hasznosítható végzettség megszerzésére. A pályázat elbírálás alatt.
c. A tanórán kívüli foglakozások nevelő-oktató munkája
Mind a hátrányok felszámolásában, mind a tehetség és képességek
kibontakoztatásának mind pedig a jó csapatszellem, az iskolával való azonosulás, a
közösséghez való tartozás pozitív élménye tekintetében fontos szerepet játszanak azok az
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
20
alkalmak, amikor tanulmányi, kulturális, vagy sport rendezvényeken lehetőséget kapnak
tanulóink az egészséges versenyre, a maguk megmutatására és megmérettetésére, értékeik
felszínre hozatalában.
d. A diákközösség öntevékeny, önszervező munkájának segítése
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés kompetenciájának alapja az a képesség,
hogy a diákok különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni, figyelembe venni és
megérteni a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereikben bizalmat keltsenek és
empatikusak legyenek. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti
fogékonyság.
A szociális kompetencia a személy attitűdjeit, készségeit és képességeit jelzi, amelyek
hozzájárulnak harmonikus életviteléhez, és meghatározzák közösségi beilleszkedését.
A kompetencia elemei között megtalálható a személy önismerete, saját magával
szembeni elvárásai, az ezeket meghatározó önbizalom, a pozitív szemléletmód, a másokkal
szembeni viselkedés, például a tolerancia, a fejlett kommunikáció. Mindezek kiérlelése
érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetéről, a társadalom
fejlesztésében tudatosan kell részt vennie, felelősségteljes, környezettudatos magatartást kell
gyakorolnia. Elérhető célokat kell meghatároznia, ezek megvalósítása előtt cselekvési terveket
kell készítenie és megvalósítania, kitartóan kell dolgoznia céljai elérése érdekében, kellő
időben kell döntéseket hoznia. Mindezek a kompetenciák ma az iskolarendszerben közvetett
hatások által formálódnak.
A későbbi életútjuk során fontos felnőtt szerepeknek az elsajátítása szempontjából
annak a próbapályának a lehetősége, ahol a tanári vezetés rejtetten és áttételesen valósul meg
pótolhatatlan. A mi tanulóink (hacsak felelőtlen tényezők a napjainkban megnyílt történelmi
lehetőséget el nem játsszák) egy olyan európai közösségben fognak élni, amelynek tagjai a
demokratikus keretek között érvényes technikák birtokában vannak, nem csak kognitív
szinten, hanem a mindennapok megélt gyakorlatában is. Ezen a pályán a versenyképesség
megszerzése annál is nehezebb, mert a mai magyar felnőtt társadalom ebben jó példát mutatni
nem tud, ezért ezt a felnőtt és gyerektársadalomnak együtt kell kiküzdenie és megtanulnia.
1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai.
Egy olyan társadalomban való életre kell felkészíteni a tanulókat, amely ma még nem
létezik. A folyamatosan gyorsuló technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés következtében az
eddigi szociokulturális orientációk elvesztik, illetve megváltoztatják jelentőségüket.
Sokoldalú döntési és választási lehetőségek alakulnak ki az életvezetés terén. A körülöttük
lévő világ ezzel egyre komplexebbé válik. Az egyénre hárul a feladat, hogy a felkínálkozó
lehetőségek között önállóan és felelősségteljesen döntsön. Ezért, olyan tudásra, műveltségre,
szakmai ismeretekre van szüksége, amelyek birtokában aktívan – a maga és a társadalom
javára – részt vehet e változó világ építésében, a munkában csakúgy, mint a társadalmi
életben.
Az élethosszig tartó tanulás megvalósításához két alapvető dolog szükséges: tanulási
motiváció és érdeklődés, amelyhez a műveltség és tanulás értékként való felfogása társul,
valamint különféle kompetenciák, amelyek segítségével a tanulási motiváció megvalósítható.
Az iskola egyik legfontosabb feladata tehát az élethosszig tartó tanulást lehetővé tévő
kulcskompetenciák kialakítása. Idetartoznak a különféle technikák és készségek, amelyek
lehetővé teszik az információkeresést és -felvételt, valamint annak értékelését, továbbá a
másokkal való együttműködést. A 202/2007 (VII. 31.) Kormányrendelet az iskolai nevelés –
oktatás alapvető céljaiként a következő kulcskompetenciák fejlesztését irányozza elő:
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
21
Az anyanyelvi kommunikáció minden további tanulási folyamat alapja. Tények,
gondolatok és érzések érthető és nyelvileg helyes formában történő szóbeli és írásbeli
kifejezését jelenti a társadalmi összefüggések teljes skáláján, a munkában és a
magánéletben egyaránt. Idetartozik a hallás utáni értés, a beszéd, az olvasás és az írás
képessége.
Az idegen nyelvi kommunikációval szembeni elvárások többé-kevésbé megegyeznek az
anyanyelvi nyelvhasználatéval. Szükség van a kultúrák közötti megértés és közvetítés
képességére is. Cél, hogy az európai polgárok legalább két idegen nyelvet ismerjenek és
használjanak.
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és
alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak
megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek
alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek,
struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
A természettudományos kompetenciák funkciója, hogy az egyén a mindennapi életben
felmerült problémákat adott esetben természettudományos módszerek felhasználásával
oldja meg. A hangsúly inkább a folyamaton, nem a konkrét tudáson van. A
természettudományi alapkészségek körébe tartoznak az érzékelhető világot
megmagyarázó tartalmak, illetve azok módszertana.
A digitális kompetencia az információszerzés, -tárolás, -létrehozás, -válogatás és -csere
képességét jelenti multimédiás technológiák alkalmazása révén. A nagyon gyors
technológiai fejlődés következtében ezeket a kompetenciákat folyamatosan szükséges
bővíteni.
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját
tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az
információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit,
ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és
beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.
Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális,
interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a
közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a
magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet
részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha
szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia magában foglalja egyrészt a
hajlandóságot, hogy önmagunkat megváltoztassuk, másrészt azokat a képességeket,
amelyek lehetővé teszik a külső tényezők által előidézett újítások támogatását és
adaptálását. Idetartozik például a felelősségtudat, a felelősségvállalás, a
kezdeményezőkészség, a stratégiai gondolkodás, tervezés, szervezés, evaluáció, a
kockázatokkal való bánni tudás, a sikerorientáltság, a saját erősségek és gyengeségek fel-
és elismerése.
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, magában foglalja az esztétikai
megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának
elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével,
ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális
művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti
kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
22
Pedagógus joga, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a
tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza.
Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő tanítás elemei:
Befogadásközpontú:- a diák befogadói magatartásáról van szó (a tanulók jelentésteremtő
képességeinek a fejlesztése; aktívan részt vegyen a saját képzési-nevelődési folyamatában)
- a tanulói tevékenységre kell tervezni az órát
- a tanulás, az értelmezés személyes konstrukció, belső értelmezési
folyamat: magamban felépítek egy (belső) világot, vagyis feldolgozom, rendszerbe építem az
információkat (Szemben pl. a tanári előadással, melyben a tanuló készen kapja a tudást, de
nem elég az info passzív befogadása.)
-a tanár ismeretátadóból tanulásszervezővé válik, cél: segíteni a diák
megértési folyamatait, értő tanulását (hiszen a tanulás személyes => ismeretközvetítéssel nem
adható át; a tanuló arra emlékszik leginkább, amit saját kontextusába helyezve értett meg, ami
összefügg mindennapi tapasztalatával, amit össze tud kapcsolni saját tudásával, amit saját
szavaival mondott el)
Ne adattárolókat neveljünk, a gyakorlati tudáson legyen a hangsúly; a tények önmagukban
való tudása értéktelen, a megtanult információknak a mindennapi életben is hasznosíthatóvá,
a gyakorlatban felhasználhatóvá kell válniuk. Az ember akkor boldogul a világban:
- képes az őt érő információáradatból a számára fontos információkat kiválasztani, értelmezni,
értékelni, felhasználni (=> magasabb szintű, minőségi gondolkodást kell fejleszteni);
- másrészt akkor, ha rendelkezik tanulási-gondolkodási képességekkel, (kritikus, elemző,
értelmező, érvelő magatartás) kommunikációs és szociális készségekkel, képességekkel (a
másik gondolatait is tiszteletben tartani tudó, megértő, türelmes, beleérző magatartás).
Kompetenciafejlesztő: kognitív, szociális, személyes kompetenciák fejlesztése (az érettségi
vizsgakövetelmények kompetenciaelvárásai: pl. problémamegoldás, önálló tanulás, saját
gondolkodásra rálátás; együttműködés, konfliktuskezelés képesség, kommunikációs képesség;
önkifejező, önértékelő képességek)
E pedagógiai elmélet módszerei, technikái (a gondolkodási-megértési nehézségekkel
küszködő tanulók segítésére fejlesztették ki oktatási szakemberek) a tanulás általános
keretében: ráhangolódás- jelentésteremtés-reflektálás:
RÁHANGOLÓDÁS: a meglévő értelmezői keretek feltárása, a gyermek személyes belső
tartalmait mozgósítja;
Listakészítés: A tanulók egy témára, kérdésre, problémára vonatkozóan kulcsszavak
felírásával, egyénileg, párban, csoportban vagy közösen rögzítik előzetes ismereteiket.
(Mi mindent tudtok már a novella műfajáról?)
Pókhálóábra: a központi szóhoz kifejezéseket társítunk, de nem keresünk logikai kapcsolatot a
gondolatok között (a fürtábra egyszerűbb változata)
Fürtábra: egy központi szóhoz szavakat, kifejezéseket gyűjteni, amelyek az adott témáról
eszünkbe jutnak + kapcsolatokat teremteni a megfelelőnek látszó gondolatok között
(ismeretek összefoglalására a reflektálás szakaszban)
(Milyen képzettársításokat hív elő a cím?)
Jóslás: Néhány fontos információ birtokában előfeltevéseket megfogalmazni az olvasandó
szöveggel kapcsolatban
(Milyen előfeltevéseket tudtok megfogalmazni a cím alapján a vers témájáról?)
Rövid esszé: (nem azonos az esszéműfajjal) A diákok öt-tíz percig írnak arról, amit tudnak,
éreznek, vagy meg akarnak tudni egy adott témáról.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
23
(összegzésre, értékelésre a reflektálás szakaszában)
(Írj rövid esszét mi dolgunk a világon címmel?)
Irányított képalkotás: Milyen természeti képet őrzöl emlékezetedben, ami valamikor nagy
hatást gyakorolt rád?
(a jelentésteremtés fázisában is: az olvasottak intenzív átélése, képek, benyomások szóbeli
vagy írásbeli rögzítése: Júlia szobája, Tartuffe alakja)
JELENTÉSTEREMTÉS: segíteni a tanulókat személyes jelentéseik megteremtésében
Szövegfeldolgozó eljárások:
Kettéosztott napló: A bal oszlopba a mű olyan részleteit (egy- egy kulcsszó, gondolat, kép,
nyelvi forma), amelyek megragadták figyelmüket, érzelmeket, gondolatokat idéztek fel
bennük, a jobb oszlopba kerülnek a részletekhez fűzött megjegyzések.
Szemponttáblázat: lényegkiemelésre (vázlatként)
Több szöveg, téma azonos szempontok szerinti összehasonlítása Összekevert sorrend: több
mozzanatot felírni egy ok-okozati láncot alkotó eseménysorból, a tanulók eldöntik a helyes
sorrendet (pl. thébai mondakör))
Szakaszos olvasás: a szövegszakaszokat megelőző és követő tanári kérdések
Mozaik: A megtanulandó anyagot a csoporttagok számának megfelelően felosztani. Minden
tag egy szövegegység gazdája lesz: elolvassa, megérti, értelmezi; majd megtanítják
egymásnak, amit megértettek.(De előtte az azonos feladaton dolgozó tanulók tisztázhatják a
felmerülő problémákat, kérdéseket.)
Reciprok tanítás: A tanulók csoportban dolgoznak, a tanár a szöveget annyi részre osztja,
ahány tanuló van a csoportban. Minden bekezdést együtt dolgoznak fel a csoporttagok: az
első tanuló félhangosan felolvassa a bekezdést, a második saját szavaival összefoglalja, és
címet ad neki, a harmadik kérdéseket tesz fel, hogy ellenőrizze a megértést (nem
ténykérdéseket), a negyedik kiemeli a kulcsszavakat és vázlatot diktál.
Jelölés: olvasás közben a szöveget ellátni szimbolikus jelekkel:
/: tudom; -: az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek; +: új információ; ?: nem
értem a szövegrészt; *: az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe
A tanuló így figyelemmel kísérheti saját megértési folyamatát.
REFLEKTÁLÁS: az újonnan tanult ismeretek megszilárdítása; e fázis célja: a tanulók saját
nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat
Vitatechnikák: pl.: konstruktív vita: saját álláspontot alátámasztó érvek gyűjtése egy adott
témához (+ megfogalmazni azt is, miért támasztják alá a felsorolt érvek az álláspontot)
Irásbeli, szóbeli szövegalkotás:
Pl.:- írás magunk számára: a tanulók leírják saját véleményüket az olvasottakról, hallottakról
- villamosszék: egy szereplő nézőpontjába helyezkedve kell a tanulónak válaszolni az
osztálytársai által feltett kérdésekre, a tanulók kérdezhetnek a szereplő indítékairól, a mű
többi alakjához fűződő viszonyáról,…
Drámajátékok (akár a ráhangolódás fázisában is)
Pl.- pletykajáték: cselekedetek megítélésére
- állóképek: gondolat, érzés, fogalom, szereplő szimbolikus megjelenítése; kódváltás:
nyelvi kód -> testbeszéd
A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A
hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás
lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség.
A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai
szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját,
módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
24
rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és
országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a
keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött
szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás
technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége
A nevelő-oktató munkával – különösen a helyi tanterv alkalmazásával kapcsolatos – helyi,
nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje.
(Pl. tantárgyválasztás, nyelvválasztás nívó-csoport kialakítása, mentesítés, stb.)
a. A tantárgyválasztás
A helyi tanterv alapját képező óratervek szerint (lásd a melléklet táblázatait).
b. Idegen nyelvválasztás
A kínálat szerint, beiratkozáskor szintfelmérő dolgozat figyelembe vételével, a tanuló
kérése alapján, angol, német és olasz nyelv, a kapacitások függvényében.
c. Nívó-csoport kialakítása
A 10. évfolyam végén, a tanulói/szülői igény alapján, az érettségi szint szerint, az
óratervi táblázatokban megjelölt tantárgyakból.
d. Mentesítés
Jogszabályban meghatározott lehetőség szerint.
e. Taneszközök
A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi
segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő
tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az
iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások
csökkentéséhez.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
2.1. A személyiségfejlesztő tevékenység célja:
A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló
tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük
gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az
őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja
bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben
megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a
tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek
megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe
integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
25
egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk
alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és
oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és
törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.
Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az
egyén képességét arra, hogy
reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és
gyengeségeivel,
különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen
operatív szakaszokra bontani,
közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének
megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni,
az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét
reflektív módon értékelni,
képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára,
tudjon jó döntéseket hozni.
Általánosan a személyiségfejlesztés célja a minden emberben benne rejlő fejlődési
lehetőség minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának
segítése.
A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő
stratégia).
Konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése.
Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása,
fejlesztése.
A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós
feladatok, programok megvalósítására való törekvés.
A személyiségfejlesztés céljainak fontos része az értékek interiorizálása. Ilyen értékek:
Az élet tisztelete
Az egészség
A helyes önismeret
Az egészséges önbizalom
Az önművelés
A mások tisztelete
A szolidaritás
A szeretet
A folyamatos tanulás
A problémaérzékenység
A kreativitás
A szellemi igényesség
A hazaszeretet
Az egyetemes emberi jogok tisztelete
A hazai és az emberiség kultúrájának megbecsülése
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
26
2.2. A személyiségfejlesztő nevelési feladatok:
Az értelem kiművelése
Tanulási motívumok fejlesztése
Kognitív képességek fejlesztése
Segítő életmódra nevelés
Szociális kompetencia
Szociális képességrendszer fejlesztése
Egyéni szociális értékrend
Egészséges és kultúrált életmódra nevelés
Személyes kompetencia
Személyes motívumok
Személyes képességek
Egyéni tudat fejlődésének segítése
2.3. Egészségfejlesztési program
Az egészségfejlesztés fő célja
Képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját
egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek
információkkal, lehetőségekkel.
Az egészségfejlesztő tevékenység tartalma
- Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos
ismeretek bővítése
- Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése, az életvezetéssel kapcsolatos
kompetenciák fejlesztése
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztése
Az iskola feladata
Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését.
Helyzetkép
Problémáink:
- szociálisan nehéz helyzetű diákok ( anyagi gondok, csonka családok a válások,
halálesetek, élettársi kapcsolatok miatt, lakótelepi életforma)
- vidékről bejáró tanulók (sok időt töltenek az utazással, délutáni és esti iskolai
programokban nem vesznek részt)
- társadalmi problémák (rajtunk kívül álló, de minket érintő: a tévéből áradó műsorok, a
dohányzás társadalmi elfogadása, az egészséges élethez szükséges eszközök magas
költségei
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
27
- iskolai lehetőségek korlátozottak, főleg anyagi vonatkozásban
- család sokszor nem partnere az iskolának
- diákok passzivitása
Az iskolai egészségnevelés témái
I. Testi egészség
- 1. egészséges táplálkozás témái
- 2. betegség, elsősegélynyújtás, gyógyszerfogyasztás, gyógynövények
- 3. szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
- 4. szexuális felvilágosítás, nevelés
- 5. családtervezés alapjai, AIDS prevenció
- 6. testi higiénia
- 7. környezeti ártalmak
- 8. személyes biztonság
- 9. testedzés, mozgás
II. Lelki egészség
- 1. önmagunk ismerete
- 2. személyiség fejlesztés
- 3. személyes krízis helyzetek felismerése, kezelési stratégiák
- 4. idővel való gazdálkodás
- 5. tanulás és tanulási technikák
- 6. barátság, párkapcsolatok
- 7. rizikóvállalás
Iskolai egészségnevelési programmal foglalkozó csoport tagjai:
nevelési igazgatóhelyettes, gyermek és ifjúság védelmi felelős, mentálhigiénés
szakember, védőnő, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, biológia szakos tanár, testnevelési
munkaközösség vezetője, a környezeti nevelési programcsoport vezetője.
Az iskolai egészségnevelés főbb színterei
1. Osztályfőnöki órák
Mind a testi, mind a lelki egészség témakörén belül minimum 5 – 5 osztályfőnöki óra
évenként. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat
tanulnak meg, amelyek segítik őket a testi és lelki egészségük megőrzésében, a pozitív
beállítódások, magatartások kifejlesztésében, valamint az egészségkárosító szokások
kialakulásának megelőzésében. Intézményünk minden részletében otthonos, kulturált,
esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti
ízlésüket, igényességüket.
Az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga témakörönként bontva minden osztályfőnök
rendelkezésére áll.
A védőnő egészségnevelési órákat tart minden osztályban minimum egyszer évente.
A védőnő filmvetítéseket tart beszélgetésekkel egybekötve minimum egyszer évente.
Iskolai drogstratégia alkalmazása 2002 óta.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
28
2. Szakórák
Biológia órákon fő téma: az emberi test felépítése, szervei, betegségei, gyógyításuk.
A legtöbb évfolyamon heti három testnevelés óra.
Gyógy-testnevelési órák, úszás lehetőség a rászorulók számára.
Egészségügyi előadások (orvosok)
Viselkedéskultúra tantárgy keretén belül érzelmi nevelés, családi életre nevelés
3. Egészségügyi felmérések, vizsgálatok
Az iskolaorvos és a védőnő rendszeres egészségügyi vizsgálatokat végeznek (hallás, látás,
gerincvizsgálat, testsúlyproblémák, betegségek tüneti felmérése, szakorvoshoz küldés)
Testnevelés órákon a tanulók fizikai állapotának felmérése.
4. Egyéni foglalkozás
Félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása, fogadóórák tanulók és szülők
számára is.
Mentálhigiénés szakember alkalmazása, továbbképzése.
5. Külső kapcsolatok
A nevelőtestület és a szülők számára tájékoztató előadást, fórumot tartanak a Kék Pont
szakemberei.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelős rendszeres továbbképzése
Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szolgálattal, nevelési tanácsadóval, pszichológussal,
szükség esetén segítség kérés.
Pályázati lehetőségek megragadása (drog-prevenciós pályázat, taneszköz fejlesztések,
szabadidős programok támogatására anyagi lehetőségek)
Szülői értekezletek témái (szabadidő, drog, szenvedélyek)
Szülők bevonása a szabadidős programokba (pl. színházlátogatás)
6. Kiállítások, rendezvények
Háló mozi látogatás – droggal foglalkozó vetítés, beszélgetés a Mamutban
Drogkiállítás megtekintése.
7. Egészséges életmód gyakorlata
Délutáni tömegsport lehetőség mindennap.
A napi munkarend tervezése: nincs nulladik óra, lehetőség van az udvarra kimenni a
szünetekben, lehetőség az iskolai ebédelésre.
Tavaszi nagytakarítási akció az iskolában (a Varga Nap versenyei között)
Teremdíszítési verseny (a Varga Nap versenyei között, különböző évfordulók, ünnepek
kapcsán)
Iskolai versenyeken ajándékként gyümölcskosarat adunk (torta helyett)
Egészséges ételek bemutatója.
Szakkörök (kerámia, kézimunka, illemtan)
A pedagógusok életvitele, mint minta ( tanár-diák meccsek, kerámia kiállítás, kézimunka
bemutató, osztálykirándulások, pedagógusok csak a kijelölt helyen dohányoznak)
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
29
A házirend szigorú betartatása (pl. a dohányzás megszüntetése érdekében)
Challenge day eseményeiben való részvétel
Hétvégi túrák szervezése
További fejlesztési célok
Pályázati lehetőségek figyelése, minden lehetőség megragadása
Iskolapszichológus alkalmazása
A már bevált programok további alkalmazása, fejlesztése
Az iskolai könyvtár fejlesztése
Továbbképzések (gyermekvédelmi felelős, drog, mentálhigiéné stb.)
Külső kapcsolataink további ápolása, erősítése (gyermekvédelmi szolgálat, nevelési
tanácsadó, pszichológus, szakorvos, természetgyógyász)
IDB hatékonyabb működtetése (a 9. osztályosokra fektetett nagyobb hangsúly – egy új
generáció kinevelése)
Szülők aktívabb bevonása (sportprogram, színházlátogatás stb.)
Tanévenként minden év szeptember 15-ig akcióterv készítése, konkrét feladatokkal,
határidőkkel, felelősökkel, folyamatos és év végi értékelés. Felelős: az iskola mentálhigiénés
szakembere.
Szakmai képzés alapozása
Az alkotóképesség fejlesztése
Tehetséggondozás
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.
Az összetartozás érzésének kiépítése közös feladatokon keresztül.
Az empátia és szolidaritás érzésének kiépítése a csoport tagjai iránt.
A perifériára szorultak bevonása a közösség aktív életébe.
A csapatszellem kialakítása.
3.1 Környezeti nevelési program
3.1.1 Törvényi háttér
A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, amelyeket
a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni.
3.1.2 Helyzetkép
- földrajzi elhelyezkedés jó (Duna közelsége, Budapest határa, zöldövezet)
- helyi adottságok jók (nagy füves, fás udvar, sportpálya, épületben víz,
energiagazdálkodás a műszaki feltételek adottságai arányában takarékos)
- a nevelőtestület viszonylag egységesen törekszik a környezetbarát szemlélet
kialakítására
- a technikai dolgozók környezetbarát technológiákkal dolgoznak
- tanulóink neveltségi, szociális színvonala alacsony
- a szülők nem mindig partnerei az iskolának
- anyagi problémák
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
30
3.1.3 Erőforrások
Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása
A technikai dolgozók igényes munkája
A szakképzés gyakorlati helyeivel jó együttműködés
A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához
Pályázatok segítségével növelhetjük az anyagi erőforrásainkat
3.2. Alapelvek
3.2.1 Alapelvek, célok, hosszú távú célok
A környezeti nevelési programok elkészítése általános intézményi kötelezettséggé
válik, ezt a feladatot a kompetencia-alapú tanulásfejlesztés általános elvei és gyakorlata
alapján kell ellátni. A környezeti kompetenciák kutatása és fejlesztése magába foglalja a
környezetről (ehhez kapcsolódva gazdaságról, társadalomról) való tudás, képességek és
attitűdök összetartozó elemeit.
A környezeti nevelés céljai:
- az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása
- a természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása
- a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása
- a szokásrendszerek elmélyítése
- az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet kialakítása.
A környezettudatosságra nevelés témái:
- természeti környezet ismerete, óvása, fejlesztése
- épített környezet ismerete, óvása, fejlesztése
- szociális környezet ismerete, óvása, fejlesztése
3.2.2 Konkrét célok és feladatok
- a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába legyenek beépítve a környezet-
tudatosságra nevelés alapelvei
- új tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása
- a tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése
- környezettudatos szemlélet kialakítása
- a szakoktatásban a hagyományok ismerete, tisztelete
- a szakoktatásban környezetbarát technológiák ismerete és alkalmazása
- a közvetlen környezetünk jobb megismerése
- a munkaközösségek konkrét tantárgyakhoz konkrét feladatokat dolgozzanak ki
- kapcsolatfelvétel helyi Zöld szervezetekkel
- szelektív hulladékgyűjtést segítő konténerek létesítése
- minden év szeptember 15-ig akcióterv készítése az adott tanévre
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
31
3.3. Tanulásszervezési, tartalmi kérdések
3.3.1 Tanórai keretek
Osztályfőnöki óra
- Az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga segítségével az osztályfőnökök
filmvetítést, beszélgetést, kiselőadást szerveznek évente 2-3 osztályfőnöki órán.
Szakórák
- Földrajz órákon a természeti környezet megismerése
- Kémia órákon a veszélyes anyagok megismerése, tárolása, semlegesítése
- Biológia órákon az egészséges életvitellel kapcsolatos kérdések megbeszélése
- Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati órákon (9-10. oszt.): a szakmához kapcsolódó
természet és környezetvédelmi ismeretek, a szakma története, a szakmai higiéniai
kérdések, a szakmai ártalmak ismerete, a szakma környezetre gyakorolt hatásai.
- Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek órákon (11-14. évfolyam): a szakma
környezetterhelő hatásai, környezetbarát technológiák, anyag- és energiagazdálkodási
módok, a szakmához kapcsolódó létesítmények megfigyelése a gyakorlatban, a
környezetet károsító elemek hatásainak mérése a gyakorlatban.
3.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások
- Tanulmányi kirándulások (az osztályfőnökök évente kétszer három napos
osztálykirándulást szerveznek)
- Természetvédelmi területek, parkok megismerése
- Múzeumlátogatások
- Gyárlátogatások, a szakmához kapcsolódó létesítmények látogatása
- Vetélkedők, iskolai kiállítások szervezése
- Iskolatakarítási akciók
- Évente papírgyűjtési akció szervezése
- Varga Nap keretén belül iskolai programok
- Drog-prevenciós program folytatása
- „Zöld szervezetek” megismerése, meglátogatása, akcióin való részvétel
- környezetvédelmi szakkör alakítása
3.4. Módszerek
kooperatív tanulási technikák
játékok
modellezés
riportmódszer
projektmódszer
terepgyakorlati módszerek
közösségépítés
művészi kifejezés
3.5. Taneszközök
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
32
Mikroszkópok, a kémiai szertár anyagai, eszközei, környezetvédelmi koffer, az iskolai
könyvtár írásos és videó anyaga, számítógépes szimulációs programok
3.6. Iskolai környezet
A helyi adottságokat használjuk ki, és minél esztétikusabb környezetet teremtsünk.
A tanulókat bíztassuk saját környezetük egészséges, tiszta alakítására
Próbáljuk a tanulókat bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe
Hozzunk létre környezeti nevelési munkacsoportot az iskolában
Az egészségnevelési programunkat igyekezzünk megvalósítani.
3.7. Kommunikáció
Faliújságok, iskolarádió, iskolaújság segítségével tájékoztassuk a tanulókat az
aktualitásokról.
A „zöld mozgalmak” akcióit, kampányait, kiadványait népszerűsítsük.
A számítógép felhasználása az információk gyűjtésében,
3.8. Minőségbiztosítás
Folyamatosan értékeljük az eddigi eredményeket, vizsgáljuk az
eredményességet, ennek tükrében tűzzük ki újabb céljainkat.
3.9. Továbbképzések
A tantestület tagjainak folyamatos tájékoztatása, továbbképzése a
környezetvédelem területén dolgozó kollégák szakmai segítségével.
Évente legalább egy tanár vegyen részt környezeti nevelési tanár-továbbképzési
programokon.
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység.
A felzárkóztatással kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő feladatokat évek óta
tervszerűen folytatunk. Már 1992-től érzékelhető és az óta egyre súlyosabb teherként
nehezedik ránk az általános iskolából érkező növendékek neveltségi szintjében, a középiskolai
szakmai tanulmányi munka folytatásához szükséges képességek és készségek szintjében
mutatkozó hiány. Ennek a tendenciája, a következő években a demográfiai viszonyok
kedvezőtlen alakulása, valamint az általános képzés időtartamának kiterjesztése miatt, csak
súlyosbodni fog, különösen az iskolák kiéleződő versenye miatt a tanulólétszám megőrzése
érdekében.
A felvett 9. évfolyamos tanulók különböző iskolákból érkezett eltérő, de általában
hiányos felkészültsége, szintén 1992-ig visszamenően két hónapos felzárkóztatási program
megvalósítását tette szükségessé számunkra, mivel ennek híján olyan mértékű lemaradás, a
középiskolai követelményeknek meg nem felelő teljesítmények következtek be, amely az
évismétlések és a lemorzsolódás radikális növekedését eredményezték.
Mivel iskolánk szakmai jellegéből, földrajzi környezetéből, beiskolázási
lehetőségeiből nyilvánvalóan következik, hogy nem elitképzésre, hanem átlagos képességű,
növekvő mértékű szociális és kulturális hátránnyal küszködő növendékek számára kell olyan
képzést nyújtanunk, ami esélyt ad számukra a munkaerő-piaci versenyben, a felzárkóztatás, az
esetleges lemaradásokból később bekövetkező hiányok pótlására, a magasabb évfolyamokon
is korrepetálással, szükség szerinti egyéni foglalkozással kívánunk többletet biztosítani.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
33
4.1. Szűrés, diagnosztizálás.
A tanulók és a szülők személyiségi jogai korlátot jelentenek a korai felismerés
tekintetében, csak eseményekre, ügyekre, konfliktusokra tudunk reagálni.
4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel
Nevelési tanácsadó
Pszichológus
Családsegítő szolgálat
4.3. Együttműködés a kortárs csoportokkal.
A drogmegelőzési programban a különböző együttműködő és szolgáltató szervezetek
által működtetett partnerekkel.
Osztálytársakból rekrutálódó kisebb közösségek, baráti körök.
4.4. Speciális programok meghatározása, kialakítása:
Pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a
pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további pályaválasztását. Összetevői:
az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb
pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak,
lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a
lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a
tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.
Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania
a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van
szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket,
elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és
pályaismereteiket.
A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a
különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.
A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a
rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és
társadalmi szinten egyaránt.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez
elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag
megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van
szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális
kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és
versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-
állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a
közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi
kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói
magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a
vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési
kompetenciák fejlesztésével.
drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
34
A pályaorientációban szakmai előkészítő a 9-10. évfolyamokon, szakmacsoportos
szakmai alapozó a 11-12. évfolyamokon a mellékelt óratervi táblázatok szerint.
A drog- és alkohol prevenciós foglalkozások felsorolása a A/6. pontban.
5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.
A képességfejlesztés és a tehetséggondozás eddigi gyakorlatunkban elsősorban a
növendékeink tanulmányi versenyekre való felkészítésének keretében realizálódott, valamint
azokban a tanórán kívüli külön foglalkozásokon, amelyek a szakköri, önképzőköri szervezeti
formában működtek az alacsonyabb tanári terhelési szintnél. Aktuálisan ma még szűk a
lehetőség, tervezési szinten fontos feladatnak tartjuk, különösen a továbbtanulás iránt
érdeklődő növendékeink segítésére. A szűk keresztmetszet ellenére is jelentős sikereket
értünk el. Az1999/2000. tanévben az áruismeret tantárgyban országos tanulmányi versenyen
első, hatodik és tizenegyedik helyezést ért el három tanulónk. Gépírás tantárgyból 2006 óta
több alkalommal az országos tanulmányi verseny döntőjében két tanulónk végzett az első tíz
között. A 2007/2008. tanévben a Fővárosi Komplex Szakmai versenyen egy tanulónk
harmadik helyezést ért el, a nemzetközi internetes gépírás versenyen magyar nyelven
országos harmadik és ötödik, angol nyelven országos hatodik és hetedik helyezést értek el
tanulóink. A Gordiusz és Kenguru matematikai versenyeken több tanulónk is eredményesen
szerepelt, valamint felmenő rendszerben tanévenként egy – két modulból diákjaink
megszerzik az ECDL jogosítványt.
5.1. Tehetségkutatás.
Tehetségért Mozgalom levelező programjában való részvétel a 10. évfolyamtól
kezdődően.
Matematika Határok nélkül mozgalom keretei között háziversenyek szervezése.
Milleniumi verseny a Hajdú megyei TIT szervezésében
5.2. Tanórán kívüli lehetőségek.
A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások
Konzultáció, felkészítés, speciális tanfolyam, könyvtár, számítógép, sportpálya,
tornaterem, tábor
A fenti szolgáltatások közül
Térítés mentes:
Konzultáció
felkészítés
könyvtár
számítógép
sportpálya
tornaterem
konditerem
Térítéses:
speciális tanfolyam
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
35
tábor
külföldi utazások, idegen nyelvi programok
osztálykirándulások
5.3. Együttműködés külső szervezetekkel.
Tehetségért Mozgalom
TIT Debrecen (Hajdú-Bihar megye)
5.4. Nyomon követés
Az együttműködő szervezetek visszajelzése.
6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.
A társadalmi környezet változásaiból következően az eltelt három év során az
ifjúságvédelmi felelős munkája iránti igény olyan mértékben megnőtt, hogy a funkciót ellátó
pedagógus kolléga félállásban látja el, a korábbi órakedvezményes megoldás helyett.
Tevékenységének súlyát mutatja, hogy ebben a minőségében a kibővített vezetői
testület tagja, ex offitio. A társadalom szétszakadása, a pauperizáció, a devianciák
felerősödése tartós tendenciaként jelentkezik, aminek hatásait hosszú távon kell az iskolánk
munkájában figyelembe vennünk.
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal összefüggő tennivalóinkkal is több mint 20
éve foglalkozunk és folytatunk sziszifuszi küzdelmet. Amint azt 1992-től mind erőteljesebben
érzékeltük, hogy növendékeink családi hátterében nő a deficit a biztonságos otthon, a
gyermek problémái iránti fogékonyság, a kamaszkori válságokon átsegítő szülői támogatás, a
kultúrált viselkedési normák elsajátíttatása, az iskolával a gyermek érdekében való
együttműködésre való képesség és készség tekintetében, nevelési programunkban mind
nagyobb hangsúlyt kapott az a törekvésünk, hogy a lehetőségeink mértékében pótoljuk, amit
lehet. Ennek elsődleges terepe az osztályfőnöki munka és az osztályfőnöki órák tanmeneteibe
illesztett átgondolt tematika és foglalkozás volt. A szakmai, kereskedelmi terület speciális
nevelési feladatai adtak alkalmat a kulturált viselkedés, a másik emberrel való kapcsolatépítés
és érintkezés fejlesztésére, amit a tananyaghoz kapcsolódóan még a szakmai tárgyakban is
kitüntetett szereppel ruháztunk fel. Az igények és követelmények a társadalom mindinkább
romló erkölcsi, kulturális és jogkövető színvonala miatt, kitüntetett feladatunkká tette, hogy
az iskola kapuiban megállítsuk az elsekélyesedő konzumkultúra, a durvaság és igénytelenség,
a burjánzó deviancia hullámait. A falakon belül pedig olyan tevékenységet folytassunk,
aminek hatására nem csak megóvjuk tanítványainkat a kedvezőtlen irányú, eltorzuló
magatartástól, de az ő révükön, az iskolában megismert és elsajátított magatartásformák
falainkon kívüli képviseletével enyhítsék a tapasztalhatóan fokozódó nyomorúságot.
A megtett erőfeszítések hozadéka nem csekély, azonban ezzel együtt is azt a
szándékunkat, hogy az általánosan romló tendenciát az iskolából kiszorítsuk, nem sikerült
elérnünk. Értékelésem szerint jelentősen fékeztük a romlási folyamatot, azonban megújuló
nekiveselkedéseink ellenére ma már szinte minden a falakon belül került : fegyelmezetlenség,
kultúrálatlanság, értelmetlen szándékos rongálás, lopás, erőszak, dohányzás, alkohol-
fogyasztás, sőt az 1998/99. tanévben a drogfogyasztás is megjelent. A felsorolás ebben a
formában ijesztő lehetne, ha nem tenném hozzá, hogy az említett anomáliák - nem függetlenül
a korábbiakban ismertetett munkánktól - előfordultak, megjelentek, de kellő figyelemmel,
rendszeres és szervezett nevelőmunkával nem reménytelen a visszaszorításuk, a pozitív
magatartás erősítése.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
36
6.1. Prevenció
A tanulók felvilágosítása, figyelemfelhívás a devianciák lehetséges következményeire.
A mutatkozó anomáliák mérséklése. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadáson
valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie.
„Testi és lelki egészség” területének kiépítési formái:
Klubok: Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot
lehet létrehozni és működtetni. A programok közvetett módszerként szolgálják az
elsődleges prevenciót a tanárok, a diákok és a szülők számára egyaránt.
Filmvetítés: A devianciákkal kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres
kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődéslélektani
szempontokat is érvényesíteni kell.
Versenyek, vetélkedők, pályázatok: Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati
kiírások tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók,
filmvázlatok lehetnek a kiírások témái). Vetélkedők, Ki-Mit-Tud-ok részei is lehetnek a
témával kapcsolatos kérdések.
Szakkörök, kortársképzés: Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok,
drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a
motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei.
Kiscsoportos beszélgetések: Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott
beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát
feldolgozóak.
A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis
távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a
moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.
Iskolarádió, iskolatévé: A témához kapcsolódó televízió vagy rádióinterjúk iskolai és
külső szakemberekkel, valamint népszerű sportolókkal, zenészekkel. A pozitív mintát
nyújtó személyek állásfoglalásai segítik a stigmatizáló, elutasító szemlélet
megváltoztatását.
Dramatikus játékok: Osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható
a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Alapvetően a nemet
mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű
feldolgozását jelenti (lásd gyakorlatok fejezet).
Színjátszó kör: A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló
hatásával kapcsolatos darab kiválasztását (esetleg diák pályázaton győztes munka)
bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és
témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diák társulat esetén.
Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások: Ma már Magyarországon is
elfogadottak és népszerűek a megelőzést felvállaló sportrendezvények. Bevált forma a 24-
órás foci vagy kosárlabda program, de a különleges sportok is számításba jöhetnek.
Könyvtár sarok: Azokban az iskolákban, ahol tárgyi feltételek adottak, létre lehet hozni
olvasó sarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. Külön kell természetesen
elhelyezni a tanári kézikönyveket, szakanyagokat.
Tematikus előadás: A tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában van szerepe a
tematikus előadásoknak, amelyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni.
Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül
az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.
Internet: Az informatikai világháló és a honi sulinet információs lehetőség valamint a
kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.
Anti-drog diszkó: Hagyományokkal rendelkező és a tanulók között népszerű program
lehetőség. Magas színvonalú szervezést és végrehajtást valamint komoly biztosítást
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
37
igényel a lebonyolítás. Garantáltan drogmentesnek kell lennie mert csak így van az az
üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni".
Diák önkormányzati programok: Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez
nyújtsunk segítséget. Gyakoroljon a pedagógus kellő önfegyelmet és ne sajátítsa ki, de ne
is tegye tönkre a diákok ötleteit, kivitelezési elképzeléseiket.
6.2. Szűrés
Itt is érvényesülnek a személyiségi jogok korlátjai.
Esetre, ügyre, konfliktusra tudunk reagálni, konkrétan és arányosan.
6.3. Együttműködés külső szervezetekkel.
Nevelési tanácsadó.
Pszichológus
Az önkormányzatok szociálpolitikai részlegei
Az ifjúságvédelmi tevékenységet folytató hatóságok és társadalmi szervezetek
A rendőrség ifjúságvédelmi feladatokat ellátó felelősei
6.4. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje.
A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység körében az A./8,5. pont szerint
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.
7.1. Diagnosztizálás
A szaktanár, az osztályfőnök és az osztályozó konferencia értékelése alapján.
Ezen a területen a leggyorsabb a problémák feltárása.
7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje.
Az óratervi keretek óraszámában a 9. évfolyamon a táblázat szerint. A tantárgyi
munkaközösség által meghatározott tartalommal.
A tanulás tanítása, mint kulcskompetencia az élethosszig tartó tanulás legfontosabb
feltétele. A tanulás fejlesztése átfogja a tanulás tartalmát, a tanulási módszerek körét, a
megfelelő tanulási környezetet, a tanulási eszközök gazdag tárházát- ezen belül a digitális és
elektronikus eszközök kezelésének kultúráját-, a tanulási eredményesség értékelését és
minőségbiztosítását valamint a tanulás segítéséhez szükséges pedagógusi kompetenciákat is.
Idetartozik a saját tanulási folyamat szervezésének, irányításának és fenntartásának
képessége (és az erre való hajlandóság), amely többek között a hatékony időbeosztást, új
információk felvételét, értékelését és több kontextusban való felhasználását foglalja magában.
A pozitív önértékelésnek és kezdeményezőkészségnek éppen olyan fontos szerep jut, mint a
tanulási lehetőségek és stratégiák ismeretének.
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az
érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével,
hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók
tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező
körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
38
meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek,
technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az
előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások
kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése,
a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés
igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek
megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az
íráskészség, a számfogalom fejlesztése).
7.3. Tanórai differenciálás
Kortárs nívócsoportok szerint.
7.4. A program eredményességének értékelési módszerei.
A diagnosztizálás analógiájára, a 7.1. pont szerint.
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.
8.1. Helyzetfeltárás.
Mint minden a tanuló és a családja személyiségi jogai szempontjából kényes ügyben, a
tény-feltárás csak esethez, ügyhöz kötötten realizálható.
8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük.
(tanulószoba, felzárkóztató foglalkozás, kollégiumi elhelyezés stb.)
Esélyegyenlőség biztosítása: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe,
ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos
helyzetűek.
Felzárkóztatás a helyi tanterv órakereteinek megfelelően a táblázat szerint.
Korrepetálás, mint fent.
Kollégiumi elhelyezés, jogszabályok szerint.
8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása,
(szakszolgálatok) Családsegítő központ
Önkormányzatok szociálpolitikával foglalkozó szervezetei.
8.4. Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása.
(táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése)
Pályázati figyelés és pályázatok benyújtása.
Tartós könyvek kölcsönzése.
Nyelvi táboroztatás alapítványi támogatásból.
Ösztöndíj az Esély a tanulásra alapítványtól.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
39
8.5. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje.
Étkezés
Az iskolában tálalókonyha üzemel, ahova az ételt a Junior Rt-től vásároljuk.
Éttermünkben kulturált, esztétikus környezetben fogyaszthatják el ebédjüket a diákok és az
iskola alkalmazottai. Sajnálatos módon azonban a tanulók 5 %-a veszi csupán igénybe ezt a
szolgáltatást.
A tanulók az ebéd áraként a nyersanyagnorma összegét fizetik, a rezsiköltséget az
intézet átvállalja, ennek ellenére a növendékek többsége az étkezésre szolgáló összeget inkább
a büfében költik el.
A tanulók egy része viszont szociális okokból nem képes kifizetni az ebéd árát, ezek
száma folyamatosan nő. Többgyermekes családoknál 50%-os kedvezményt biztosítunk.
Segélyezés
Alkalmazottak
Az iskola Szervezeti és Működési Szabályában, valamint a reprezentatív
szakszervezetekkel megkötött Kollektív Szerződés előírásai szerint.
Tanulók
Az iskola éves költségvetésében, évenkénti előirányzat szerint a rászorultság
különösen indokolt eseteiben külön szabályzat szerint.
Ösztöndíj
A Varga István Oktatási Alapítvány /amelyet a Fővárosi Bíróság 1996 június 6-án
6166 sorszám alatt vett nyilvántartásba, a 9 Pk.60.545/1996/1sz. ügyszámmal /, Alapító
Okiratának 4./ pontjában Az alapítvány céljaként a következőeket jelöli meg :
"A közgazdasági, pénzügyi, és kereskedelmi középfokú szakképzés korszerűsítésének
támogatása, az idegen nyelv tanulást elősegítő módszerek, tanulmányutak, oktatási anyagok
költségeinek fedezése, a számítástechnika oktatás személyi és tárgyi feltételei fejlesztésének
elősegítése.
Az alapító iskolában kimagasló oktató munkát végző tanárok és a kiváló tanulmányi
eredményt elérő tanulók jutalmazása.
Az arra rászoruló tanulók anyagi támogatása".
Az alapítványi források a fent megjelölt célok elérését ösztöndíj megállapítása és
folyósítása révén is elősegítik külön szabályzatban rögzítve a döntés módját.
9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési,
értékelési, minőségbiztosítási rendszere.
A közoktatási törvény módosítása a pedagógiai programból kiemelte a nevelő-oktató
munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét, azzal a
kötelezettséggel, hogy minden közoktatási intézményben kötelezően létrehozandó az
Intézményi Minőségfejlesztési program, amely ezeket az elemeket tartalmazza.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
40
9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási
eljárások.
(az értékelés alapelvei, rendszeressége)
Belső ellenőrzés, a belső ellenőrzési terv szerint.
Külső ellenőrzés, a szaktanácsadói ellenőrzések formájában.
9.2. Minőségbiztosítás.
Amint azt a 9.1 pontban jeleztük, részleteiben az Intézményi Minőségfejlesztési
Program tartalmazza, az alábbiakban csak a legfontosabb elveket tükröztetjük.
9.2.1. A saját minőségfogalom megalkotása.
Az önértékelésünkből és a környezetünk igényeiből következő etalon.
9.2.2 Az elérendő minőségi célok megfogalmazása
Az intézmény működésének teljes átvilágítása folyamatos kontrollja és a szükséges
változtatások megtétele.
9.2.3. A célok elérési kritériumainak megfogalmazása.
A sikeresség kritériumai
az intézmény egészére vonatkozóan:
a szabályszerű működés
a tanulók és szülők iskolaválasztási döntése, a tervezett létszámok eredményes
beiskolázása
az iskolában végzett növendékek sikeressége az elhelyezkedésben és/vagy a
továbbtanulásban
a csoportokra vonatkozóan:
diákok
A lemorzsolódás és a kudarcok mérséklése
A személyiségfejlődésük egyéni adottságukhoz igazodó biztosítása
Az iskolában elért eredmények bázisán kialakult jó közérzetük
Az iskola céljaival, értékeivel való azonosulásuk és elégedettségük
tanárok
A munkahely stabilitása és a pedagógus/értelmiségi lét anyagi feltételeinek biztosítása
A pedagógus hivatás eredményes munkában való visszaigazolása
A jó munkahelyi közérzet fenntartása
alkalmazottak
A munkahely biztonsága és az anyagi biztonság megteremtése
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
41
A jó munkahelyi légkör
9.2.4. A partnerközpontúság kiépítése, a működtetés módszerei:
Önértékelés,
Partneri vélemények begyűjtése, elemzése,
A folyamatos korrekció intézményesült formái.
Ez a munka 1992-től következetesen folyik. Az iskolavezető vezetési programja,
amely középtávú, (öt éves) ciklusokban újrafogalmazásra került és alkalmanként partnerek
jogosítványaiknak megfelelően elfogadták, véleményezték, vagy egyetértési jogukat
gyakorolták.
Az iskola működését meghatározó dokumentumok előírásainak megfelelően (SZMSZ,
Közalkalmazotti Szabályzat, Iskolaszék SZMSZ-e, Diákönkormányzat SZMSZ-e) az éves
munkaterv, a pedagógiai program és minden más fontos döntést megelőző elemzés átmegy a
megjelölt kontrollokon.
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök,
felszerelések jegyzéke.
A közoktatási törvényben meghatározott, a nevelő-oktató munka folytatásához
szükséges minimum taneszközökkel, felszerelésekkel rendelkezünk. Ezek mellett
rendelkezésünkre áll:
Iskolarádió
Iskolaújság
Színpad
Nyelvi labor
Internet hozzáférés
Multimédia stúdió
11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének
formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.
Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek:
Szülők,
Tanulók,
Kollégium.
A 9.2.3. pontban leírtaknak megfelelően.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
42
B. HELYI TANTERV
1. Óratervek
A 17/2004 (V.20.) OM rendelet alapján a szakközépiskolai nevelés céljai és feladatai a
következőképpen fogalmazhatók meg:
A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a
szakmai képzés szerves egységet alkot.
A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az
önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő,
megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési
folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú
tanulmányok megkezdésére.
Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat
logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra,
hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő
kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra
épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre.
A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító
további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a
felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában
való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.
A főbb közismereti tantárgyak tanításának céljai, feladatai, fejlesztési követelményei:
1.A szakközépiskolai magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja:
A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló,
változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális
identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet, és
elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését.
A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét,
tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi
szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli
változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a
beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi
alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és
a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását.
Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé
válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat,
megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a
saját életükben is érvényesíthetők. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel
kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.
A tantárgy fejlesztési követelményei
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a
magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció
minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti.
A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési
jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel
és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos,
publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
43
A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a
személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti.,
A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása,
kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a
nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése.
Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók
használata.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként
jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek
önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten
való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az
egyén és közösség számára.
Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek
jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a
tanult fogalmak használatával szóban és írásban
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember
meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep
hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék
folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó
megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre,
segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a
derűre, a szépségre.
2. A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult
ismeretekre épülnek.
A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás
kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete,
viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák
kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár
megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a
jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében.
A tantárgy fejlesztési követelményei A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen
túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak
ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének,
elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a
tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban,
ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a
történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozóCD-ROM-ok kezelésében.
Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az
elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal
és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető
megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli
formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a
társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.
Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör,
egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-
készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról,
magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő
programok alkalmazását.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
44
A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok,
grafikonok elkészítésére, elemzésére.
3.A szakközépiskolai idegen nyelv tantárgy tanításának céljai és feladatai:
Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert
témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb
terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges
információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég
fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban
információt tudjon cserélni.
A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél
fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról tudnia kell szóban és
írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni.
A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen
nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását.
A tantárgy fejlesztési követelményei:
A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban információt tudjon cserélni, megérteni és
létrehozni hallott és olvasott szöveget. Nyelvtudását szakmai érdeklődésének megfelelően
fejlessze tovább. Nyelvtudása segítségével képes legyen képet alkotni más országok népeiről
és kultúrájáról. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető kommunikatív nyelvi kompetenciák.
Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése.
Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői.
Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.
Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.
Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges
életmód.
Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek.
Utazás: nyaralás itthon és külföldön.
Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a
klasszikus zene; az internet világa.
A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás.
Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok)
életéről.
Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és a technikai eszközök szerepe
mindennapjainkban.
4.A szakközépiskolai matematika tantárgy tanításának céljai és feladatai:
A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának
kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan
kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások
elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése
indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók
felfedező tanulási tevékenységének részévé.
A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a
természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek,
szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a
mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva
támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor,
internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
45
Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,
törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.
A matematika kerettantervének új vonásai:
a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése;
b) a matematika alkalmazási terének növekedése;
c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a
mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;
d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási,
nevelési tevékenységbe.
A tantárgy fejlesztési követelményei
A matematikai szemlélet fejlesztése
A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével
kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül
sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati
problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,
alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez
elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a
tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási,
tanulási folyamatban.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet
kapnak a deduktív következtetések is. A matematikatanításban alapvetően fontos az
absztrakciós képesség fejlesztése.
A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az
alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses
algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos.
Helyes tanulási szokások fejlesztése
A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az
elektronikus eszközök célszerű használatát.
A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az
ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
46
1. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing szakmacsoport
Előfeltétel: szakiskolai és szakiskolai szakmai végzettség, valamely idegen nyelvből legalább
144 óra, informatika – számítástechnika – gépírás számítógépen tantárgyakból összesen
legalább 148 óra végzettség.
11. évfolyam
közgazdaságtan 111 óra (elméleti)
marketing 74 óra (elméleti)
idegen nyelv óraszám emelés 37 óra (elméleti)
A szakiskolai végzettség beszámítható a gyakorlati képzésben.
A tanirodai gyakorlatok helyett 37 magyar és 37 történelem óra, rajz óra helyett 37
matematika.
A tanév során a közgazdaságtan és marketing tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként
történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból
kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos
alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben
elégtelen, más esetben a két fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)
átlaga.
12. évfolyam
közgazdaságtan 96 óra (elméleti)
marketing 64 óra (elméleti)
idegen nyelv óraszám emelés 32 óra (elméleti)
A szakiskolai végzettség beszámítható gyakorlati képzésben.
A tanirodai gyakorlatok helyett 32 magyar és 32 történelem óra, rajz óra helyett 32
matematika.
A tanév során a közgazdaságtan és marketing tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként
történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból
kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos
alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben
elégtelen, más esetben a két fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)
átlaga.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,
közgazdaság-marketing alapismeretek és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
47
1. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing szakmacsoport
Előfeltétel: szakiskolai és szakiskolai szakmai végzettség, valamely idegen nyelvből legalább
144 óra, informatika – számítástechnika – gépírás számítógépen tantárgyakból összesen
legalább 148 óra végzettség.
11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 185 160
Történelem és társadalmi ism. 111 128
Társadalomismeret és etika 37 -
Idegen nyelv 111 96
Matematika 148 128
Osztályfőnöki óra 37 32
Testnevelés és sport 74 64
Kémia 37 32
Informatika 74 64
Közgazdaságtan E 111 96
Marketing E 74 64
Idegen nyelv E 37 32
Matematika 37 32
Kémia óraszám emelve 37 32
Összesen 1110 960
Szabadon választható:
Egyéni foglalkozás 74 64
TantárgyÉves óraszámok
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
48
2. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Nyelvi előkészítő évfolyam
(Bevezetve 2007. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. évfolyam
A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11
órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és
anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon.
Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből
emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól).
10. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával.
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, áruforgalom lebonyolítása,
gazdálkodási ismeretek gyakorlati, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával.
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, áruforgalom
lebonyolítása, információkezelés, testnevelés.
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
közgazdaságtan 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (gyakorlati)
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
49
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 36 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára
biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi
tevékenység tervezése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön,
tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az
egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő
„Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata
ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával
arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek, testnevelés.
13. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
közgazdaságtan 32 óra (elméleti)
marketing 64 óra (elméleti)
marketing 32 óra (gyakorlati)
áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 32 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára
biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, az áruforgalmi tevékenység tervezése és a
gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás
kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más
esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek, testnevelés.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül biológia,
informatika, gazdálkodás és marketing tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
50
2. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Nyelvi előkészítő évfolyam
(Bevezetve 2007. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
Tantárgy
9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 144 128
Történelem - 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - - 36 -
Idegen nyelv 396 162 162 - -
Idegen nyelv 2.(vagy 1.) - - - 108 96
Matematika 144 108 108 108 96
Ének-zene - 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 72 64
Fizika - 72 - - -
Földrajz - - 72 - -
Biológia - - 72 36 32
Kémia - 72 - - -
Informatika 198 - - 72 64
Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E - 36 36 36 32
Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32
(0-216-216-360-320) Információkezelés GY - 72 72 - -
Viselkedéskultúra E - 36 - - -
Kommunikáció E - - 36 - -
Közgazdaságtan E - - - 36 32
Marketing E - - - 36 64
Marketing GY - - - 36 32
Idegen nyelv - - - 36 32
Az áruforgalom lebonyolítása E - - - 36 -
Az áruforgalom lebonyolítása GY - 36 36 - -
Az áruforgalmi tev. tervezése E - - - 36 32
Az áruforgalmi tev. tervezéseGY - - - 72 64
Összesen 990 990 990 1080 960
Szabadon választható: Emelt szintű képzés - - - 72 64
(0 -144-144-144-128) Idegen nyelv - 36 36 - -
Matematika - - - 36 32
Egyéni foglalkozás - 72 72 - 32
Testnevelés és sport - 36 36 - -
Földrajz - - - 36 -
Éves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
51
3. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek
fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú
felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására a
szakképesítések központi programjaiban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő
elsajátíttatásán keresztül.
A Kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó
tantárgyak tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és
a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon
lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.
Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat,
fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget.
A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó
bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti
adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt,
mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók
tevékenységét, annak távlatait.
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az
egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége
kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti
alapjai iránt.
Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges
magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.
Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes
magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet
iránti felelősségérzetet.
A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához
szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló
ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége.
Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki,
fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk
legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a
szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra.
A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök
használatához.
Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék
meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.
A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon
tudatos döntéssé a szakmaválasztás.
Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal
kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
52
tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott
munkához, életpályához való kötődésük.
A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el
a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.
A Gazdálkodási ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető
gazdálkodási ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos
legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és
váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.
Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdaságipolitikai kérdések felé orientálásban
érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.
Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés,
javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési
tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, a javak csoportosítását.
A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam
feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás
feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Tudják jellemezni a
vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a
nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait,
azok alapításának, működtetésének, átszervezésének, megszüntetésének körülményeit,
gyakorlati teendőit. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi
fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a
legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a
költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és kapcsolatukat az
eredménnyel. A tanulók tudják bemutatni a mérleg szerkezetét, legyen képesek
következtetések levonására a mérleg adataiból. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás
tárgyi és személyi feltételeinek feltérképezésére, meghatározására. Ismerjék az üzleti terv fő
részeit, legyenek képesek az üzleti terv részeinek összeállítására megadott adatok alapján.
Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak tájékozódni az
irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli
munkákat. A tanulók kapjanak képet az irodai munkáról, ami hozzájárulhat a pálya iránti
érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének
használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, formázására. Tudjanak
szövegeket másolni tízujjas vakírással. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő
levélformákat. Tudjanak elkészíteni általánosan használt ügyiratokat (pl. jegyzőkönyv,
kérelem, nyugta stb.). Ismerjék és alkalmazzák az ajánlat, megrendelés, visszaigazolás,
szerződés készítésének szabályait.
A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat
bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási,
illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze az empatikus készségeket.
Megismertesse a tanulókkal az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. A tanulók váljanak
képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes
konfliktuskezelésre.
A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan
alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
53
Célja továbbá a személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének
kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés
kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb
értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a
konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi
munkakapcsolatok helyes alakítására. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és
kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A
tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret
jelentőségét.
Az Informatika oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a fájlkezelés alapjait, a
szövegszerkesztés alapvető szabályait, a szövegszerkesztő programok használatát, ismerjék és
alkalmazzák a táblázat- és adatbáziskezelő programokat, valamint a hálózati kommunikáció
eszközeit, támogató programjait. A tanulók legyenek képesek az említett programok
magabiztos használatára.
Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése oktatásának célja, hogy
a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz /
nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb
beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek
képesek ellenőrzni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz
ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki / postai
tranzakciókat végezni. A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó vagyontárgyakat
ismerjék, tudjanak eligazodni a saját és az idegen források között finanszírozási döntés esetén.
Ismerjék az eredmény keletkezésének folyamatát, az eredmény nagyságát befolyásoló
tényezőket, illetve tudják értelmezni az eredménykimutatás és a mérleg adatait.
Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a
könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások
elvégzése után.
Az áruforgalom lebonyolítása oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az
árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti és gyakorlati teendőit.
Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási
szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt
áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az
árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási /
pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem
előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.
Az Idegen nyelv oktatásának célja, hogy bővítse a tanulók megszerzett nyelvtudását,
javítsa általános és szakmai beszédkészségüket a helyzetek párbeszédes megoldásában,
egészítse ki a tanulók nyelvtani ismereteit, motiválja őket abban, hogy eredményesen tudják
megoldani az üzleti életben leggyakrabban előforduló kommunikációs helyzeteket. A tanulók
legyenek képesek az általános üzleti nyelv egyszerű eseteiről szóló szövegeket megérteni,
feldolgozni. A tanulók ismerjék az orvosi ellátással, turizmussal, vendéglátással,
programszervezéssel, szállodafoglalással, munkavállalással, szabadidős tevékenységekkel
kapcsolatos szakmai szókincset, egyszerűbb beszédhelyzetekben ezeket tudják alkalmazni. A
tanulók sajátítsák el az országismeret alapvető tudnivalóit.
A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az
ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének,
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
54
helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit,
helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing
szerepét.
A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi
marketing lényegét, tudják elhelyezni a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac jelentőségét,
összefüggéseit. A tanulók ismerjék az információszerzés fontosságát, a piackutatás
módszereit, eszközeit, folyamatát, a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók értsék
az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, az árképzés módszereit. Ismerjék az
árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását, az értékesítési rendszer funkcióit,
az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait. Ismerjék fel
az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. A tanulók ismerjék a
marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a
kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen). A tanulók ismerjék meg az
imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának
fontosságát, tartalmi és formai elemeit. Értsék gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát.
A tanulók ismerjék meg a kiskereskedelmi árufogalomra ható tényezőket. Értsék a
vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait.
A Közgazdaságtan oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági
gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a piacgazdaság
működésének megértéséhez, képessé tegye a tanulókat az őket körülvevő világ megértésére.
Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a
gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók
gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. A tanulók ismerjék meg a
közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék a mikro- és makroszemlélet közötti különbséget,
határozzák meg a különbségeket és azonosságokat. A tanulók váljanak képessé alapképletek
segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, rövid és hosszú távú
elemzésekre. Váljanak képessé nemzetgazdasági problémák felismerésére és elemzésére.
Megjegyzés: A szakképesítések központi programjaiban a szakmai készségekben és
kompetenciákban megfogalmazottak a már végzett szakemberre vonatkoznak, a
szakmacsoportos alapozó képzés során ezek kialakítása, fejlesztése tűzhető ki célként.
A szakmacsoport szakképesítései
A szakmacsoportban az új OKJ alapján 9 érettségire épülő, iskolarendszerben oktatható
kimeneti képesítés található, melyek közül 8 ezen fővárosi szakmai alapozó kerettanterv
javaslat alapján a 9-12. évfolyamon alapozható. Ezek a kimeneti képesítések a következők:
Kereskedő (2 éves)
Könyvesbolti eladó (1 éves)
Kultúrcikk-kereskedő (2 éves)
Látszerész és fotócikk-kereskedő (2 éves)
Kereskedelmi ügyintéző (1 éves)
Külkereskedelmi üzletkötő (2 éves)
Logisztikai ügyintéző (2 éves)
Marketing- és reklámügyintéző (1 éves)
9. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
55
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (elméleti)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom
lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
10. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (elméleti)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom
lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
közgazdaságtan 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (gyakorlati)
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 36 óra (elmélet)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi
tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása
külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor
abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe
bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra”
osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának
óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek informatika, testnevelés.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
56
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
közgazdaságtan 32 óra (elméleti)
marketing 64 óra (elméleti)
marketing 32 óra (gyakorlati)
áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 32 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, , áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása,
elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha
valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell
javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos
alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben
elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)
átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek, informatika, testnevelés.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,
gazdálkodás és marketing és biológia tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
57
3. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128
Történelem 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - 36 -
Idegen nyelv 108 108 108 96
Matematika 108 108 108 96
Ének-zene 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 64
Fizika 72 - - -
Földrajz - 72 - -
Biológia - 72 36 32
Kémia 72 - - -
Informatika 54 54 72 64
Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E 36 36 36 32
(216 - 216 - 360 - 320) Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32
Információkezelés GY 72 72 - -
Viselkedéskultúra E 36 - -
Kommunikáció E - 36 - -
Az áruforgalom lebonyolítása GY 36 36
Közgazdaságtan E 36 32
Marketing E 36 64
Marketing GY 36 32
Idegen nyelv E 36 32
Az áruforgalom lebonyolítása E 36 -
Az áruforgalomi tev. tervezése E 36 32
Az áruforgalomi tev. tervezése GY 72 64
Összesen 990 990 1080 960
Szabadon választható Informatika 18 18 - -
(144 - 144 - 144 - 128) Idegen nyelv 18 18 - -
Matematika - - 36 32
Emelt szintű képzés - - 72 64
Testnevelés és sport 36 36 - 32
Egyéni foglalkozás 72 72 - -
Földrajz 36
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
58
4. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Közgazdasági szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma
gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a
tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő
elsajátíttatásán keresztül valósítható meg.
A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének
sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező
bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő
pályaválasztásukat.
A Gazdasági környezetünk tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető
gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos
legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és
váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.
Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban
érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.
Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai
környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli
munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti
érdeklődésük kialakulásához.
A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa,
elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve
viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és
emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket.
A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák, és tudatosan alkalmazzák a
helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A
személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel
történő elősegítése.
Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg
önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való
alkalmazkodás képességét.
Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és
későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására.
A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott
szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,
képességek fejlesztésére, a környezetgazdálkodási szemlélet kialakítására, a pályaválasztási
döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi
utániszakképzés megalapozására.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
59
A szakmacsoportos alapozás célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a 9. és 10.
évfolyamon a szakmai és közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg
a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra.
A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező
bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira,
keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit,
hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait.
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni
életpályájuk reális megtervezésében.
Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására,
keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt.
Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás
kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.
Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra,
alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni
felelősségérzetet.
Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben
érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit
és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok
jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit.
Az Üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető
pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint
szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a
problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására.
Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel
kísérésére.
Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a
tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére,
gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye képessé a tanulókat irányítással
egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, tevékenységük
megszervezésére és értékelésére.
9. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal)
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati)
informatika 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal
közösen történik az értékelés.
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
60
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra
max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
10. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal)
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (gyakorlati)
informatika 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal
közösen történik az értékelés.
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max.
12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
elméleti gazdaságtan 144 óra (elméleti)
üzleti gazdaságtan 144 óra (elméleti)
üzleti gazd. tan gyakorlatok 72 óra (gyakorlati)
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás
közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három
fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika,
testnevelés.
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
elméleti gazdaságtan 128 óra (elméleti)
üzleti gazdaságtan 128 óra (elméleti)
üzleti gazd. tan gyakorlatok 64 óra (gyakorlati)
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás
közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három
fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika,
testnevelés.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
61
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,
közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan), földrajz és testnevelés
tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
62
4. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Közgazdasági szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128
Történelem 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - 36 -
Idegen nyelv 108 108 108 128
Matematika 108 108 108 96
Ének-zene 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 64
Fizika 72 - - -
Földrajz - 72 - -
Biológia - 72 36 -
Kémia 72 - - -
Informatika 54 54 72 64
Szakmacsop. alapozó oktatás:
(216 - 216 - 360 - 320) Gazdasági ismeretek E 36 36 - -
Gazdasági ismeretek GY 36 36 - -
Információkezelés GY 72 72 - -
Viselkedéskultúra GY 36 - -
Kommunikáció GY - 36 - -
Informatika E 36 36 - -
Elméleti gazdaságtan E 144 128
Üzleti gazdaságtan E 144 128
Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY 72 64
Összesen 990 990 1080 960
Szabadon választható: Idegen nyelv 18 18 - 32
(144 - 144 - 144 - 128) Informatika 18 18
Matematika - - 36 32
Egyéni foglalkozás 72 72
Emelt szintű képzés 36 32
Testnevelés és sport 36 36 36 32
Földrajz 36
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
63
5. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Ügyviteli szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös
szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a
pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az
érettségi utáni szakképzés megalapozására.
A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti
képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget.
A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező
bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse
fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt.
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni
életpályájuk reális megtervezésében.
Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására,
keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt.
Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás
kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.
Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a
tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét.
Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban
érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.
A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök
használatához.
Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a
tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.
A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció,
váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.
Gazdasági környezetünk: Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető
területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet,
kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát,
csoportosítsa a javakat.
A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása
után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek
felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.
Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés,
költség- és profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció)
Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek
bele a polgári jogba, a szerződések fajtáiba.
Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen
ismereteket.
Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi,
számviteli és statisztikai alapfogalmakat.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
64
Információkezelés: Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai
környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli
munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti
érdeklődésük kialakulásához.
A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok
megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre,
cserére.
Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő
nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül.
Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni.
Viselkedéskultúra: Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa,
elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve
viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az
empatikus készségeket.
Kommunikáció: Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a
helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A
személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel
történő elősegítése.
Gépírás és iratkészítés: Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű
szöveget másolni, diktálás alapján leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan
írásra.
A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek
legyenek megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket
beilleszteni.
A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit.
Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni.
Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat.
Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit.
Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni.
Informatikai alkalmazások: Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben
elsajátított informatikai ismereteiket megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az
adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”. Megismerkedjenek az Internettel,
tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer segítségével tudjanak információt
cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni.
Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat,
rendezéseket végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket,
készítsenek egyszerűbb grafikonokat.
Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival.
Titkári ismeretek: Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon,
ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait, leendő szakmájuk egy fő területét.
Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda.
Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani.
Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.
9. évfolyam (azonos a közgazdasági szakmacsoporttal)
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
65
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati)
informatika 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal
közösen történik az értékelés.
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra
(gyakorlati) max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
10. évfolyam (azonos a közgazdasági szakmacsoporttal)
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (gyakorlati)
informatika 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal
közösen történik az értékelés.
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció
(gyakorlati) max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
levelezés 72 óra (elméleti)
szakmai idegen nyelv 72 óra (elméleti)
szövegfeldolgozás 72 óra (gyakorlati)
informatikai alkalmazások 72 óra (gyakorlati)
gazdasági környezetünk 72 óra (elméleti)
A tanév során az öt tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli
szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatikai alkalmazások,
informatika, testnevelés.
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
66
titkári ismeretek 64óra (elméleti)
szakmai idegen nyelv 64 óra (elméleti)
szövegfeldolgozás 64 óra (gyakorlati)
informatikai alkalmazások 64 óra (gyakorlati)
gazdasági környezetünk 64 óra (elméleti)
A tanév során az öt tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli
szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatikai alkalmazások,
informatika, testnevelés.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,
ügyviteli alapismeretek és szakmai idegen nyelv tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
67
5. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Ügyviteli szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128
Történelem 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - 36 -
Idegen nyelv 108 108 108 96
Matematika 108 108 108 96
Ének-zene 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 64
Fizika 72 - - -
Földrajz - 72 - -
Biológia - 72 - -
Kémia 72 - - -
Informatika 54 54 108 96
Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdasági ismeretek E 36 36 72 64
(216 - 216 - 360 - 320) Gazdasági ismeretekGY 36 36 - -
Információkezelés GY 72 72 - -
Viselkedéskultúra GY 36 - -
Informatika E 36 36
Kommunikáció GY - 36 - -
Levelezés E 72
Titkári ismeretek E - 64
Szakmai idegen nyelv E 72 64
Szövegfeldolgozás GY 72 64
Informatikai alkalmazások GY 72 64
Összesen 990 990 1080 960
Szabadon választható: Idegen nyelv 18 18 36 32
(144 - 144 - 144 - 128) Informatika 18 18
Matematika - - 36 32
Egyéni foglalkozás 72 72
Testnevelés és sport 36 36 36 32
Emelt szintű képzés 36 32
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
68
6. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Nyelvi előkészítő évfolyam
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. évfolyam
A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11
órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és
anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon.
Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből
emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól).
10. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával.
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, áruforgalom lebonyolítása,
gazdálkodási ismeretek gyakorlati, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával.
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, áruforgalom
lebonyolítása, információkezelés, testnevelés.
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
közgazdaságtan 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (gyakorlati)
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
69
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 36 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára
biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi
tevékenység tervezése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön,
tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az
egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő
„Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata
ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával
arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek, testnevelés.
13. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
közgazdaságtan 32 óra (elméleti)
marketing 64 óra (elméleti)
marketing 32 óra (gyakorlati)
áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 32 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára
biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, az áruforgalmi tevékenység tervezése és a
gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás
kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más
esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek, testnevelés.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül biológia,
informatika, gazdálkodás és marketing tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
70
6. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Nyelvi előkészítő évfolyam
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
Tantárgy
9. 10. 11. 12. 13.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 144 128
Történelem - 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - - 36 -
Idegen nyelv 396 162 162 - -
Idegen nyelv 2.(vagy 1.) - - - 108 96
Matematika 144 108 108 108 96
Ének-zene - 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 72 64
Fizika - 72 72 - -
Földrajz - 72 - - -
Biológia - - - 36 32
Kémia - - 72 - -
Informatika 198 - - 72 64
Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E - 36 36 36 32
Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32
(0-216-216-360-320) Információkezelés GY - 72 72 - -
Viselkedéskultúra E - 36 - - -
Kommunikáció E - - 36 - -
Közgazdaságtan E - - - 36 32
Marketing E - - - 36 64
Marketing GY - - - 36 32
Idegen nyelv - - - 36 32
Az áruforgalom lebonyolítása E - - - 36 -
Az áruforgalom lebonyolítása GY - 36 36 - -
Az áruforgalmi tev. tervezése E - - - 36 32
Az áruforgalmi tev. tervezéseGY - - - 72 64
Összesen 990 990 990 1080 960
Szabadon választható: Emelt szintű képzés - - - 36 32
(0 -144-144-144-128) Idegen nyelv - 36 36 - -
Matematika - - - 36 32
Egyéni foglalkozás - 36 36 - -
Testnevelés és sport 36 36 36 36 32
Biológia - - - 36 32
Kémia - 36 - - -
Földrajz - - 36 - -
Éves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
71
7.Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon a természettudományos tantárgyak
óratervi változásai miatt
9. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (elméleti)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom
lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
10. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (elméleti)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom
lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
közgazdaságtan 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (elméleti)
marketing 36 óra (gyakorlati)
áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 36 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
72
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi
tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása
külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor
abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe
bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra”
osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának
óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek informatika, testnevelés.
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
közgazdaságtan 32 óra (elméleti)
marketing 64 óra (elméleti)
marketing 32 óra (gyakorlati)
áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti)
áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti)
gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati)
idegen nyelv 32 óra (elméleti)
Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv
óraszámát növeli.
A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása,
elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha
valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell
javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos
alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben
elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)
átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése,
gazdálkodási ismeretek, informatika, testnevelés.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,
gazdálkodás és marketing és biológia tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
73
7. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon)
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128
Történelem 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - 36 -
Idegen nyelv 108 108 108 96
Matematika 108 108 108 96
Ének-zene 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 64
Fizika 72 72 - -
Földrajz 72 - - -
Biológia - - 36 32
Kémia - 72 - -
Informatika 54 54 72 64
Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E 36 36 36 32
(216 - 216 - 360 - 320) Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32
Információkezelés GY 72 72 - -
Viselkedéskultúra E 36 - -
Kommunikáció E - 36 - -
Az áruforgalom lebonyolítása GY 36 36
Közgazdaságtan E 36 32
Marketing E 36 64
Marketing GY 36 32
Idegen nyelv E 36 32
Az áruforgalom lebonyolítása E 36 -
Az áruforgalomi tev. tervezése E 36 32
Az áruforgalomi tev. tervezése GY 72 64
Összesen 990 990 1080 960
Szabadon választható Informatika 18 18 - -
(144 - 144 - 144 - 128) Idegen nyelv 18 18 - -
Matematika - - 36 32
Emelt szintű képzés - - 36 32
Testnevelés és sport 36 36 36 32
Egyéni foglalkozás 36 36 - -
Biológia - - 36 32
Kémia 36 - - -
Földrajz - 36 - -
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
74
8. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Közgazdasági szakmacsoport
(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon a természettudományos tantárgyak
óratervi változásai miatt
9. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal)
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati)
informatika 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal
közösen történik az értékelés.
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra
max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
10. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal)
A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:
gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)
gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
kommunikáció 36 óra (gyakorlati)
informatika 36 óra (elméleti)
Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal
közösen történik az értékelés.
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max.
12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.
11. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:
elméleti gazdaságtan 144 óra (elméleti)
üzleti gazdaságtan 144 óra (elméleti)
üzleti gazd. tan gyakorlatok 72 óra (gyakorlati)
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
75
közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három
fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika,
testnevelés.
12. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása:
elméleti gazdaságtan 128 óra (elméleti)
üzleti gazdaságtan 128 óra (elméleti)
üzleti gazd. tan gyakorlatok 64 óra (gyakorlati)
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás
közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három
fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika,
testnevelés.
Érettségi vizsgára felkészítés
Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a
középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,
közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan) és testnevelés
tantárgyakból biztosítja a felkészülést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
76
8. Szakközépiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Közgazdasági szakmacsoport
(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon)
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128
Történelem 72 72 72 96
Társadalomismeret és etika - - 36 -
Idegen nyelv 108 108 108 96
Matematika 108 108 108 96
Ének-zene 36 36 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 36 32
Osztályfőnöki óra 36 36 36 32
Testnevelés és sport 72 72 72 64
Fizika 72 - - -
Földrajz 36 36 - -
Biológia - 72 36 32
Kémia 36 36 - -
Informatika 54 54 72 64
Szakmacsop. alapozó oktatás:
(216 - 216 - 360 - 320) Gazdasági ismeretek E 36 36 - -
Gazdasági ismeretek GY 36 36 - -
Információkezelés GY 72 72 - -
Viselkedéskultúra GY 36 - -
Kommunikáció GY - 36 - -
Informatika E 36 36 - -
Elméleti gazdaságtan E 144 128
Üzleti gazdaságtan E 144 128
Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY 72 64
Összesen 990 990 1080 960
Szabadon választható: Idegen nyelv 18 18 36 32
(144 - 144 - 144 - 128) Informatika 18 18
Matematika - - 36 32
Emelt szintű képzés - - 36 32
Testnevelés és sport 36 36 36 32
Fizika - 72 - -
Kémia 36 - - -
Földrajz 36 - - -
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
77
9 Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
A 17/2004 (V. 20.) OM rendelet alapján a szakiskola kilencedik évfolyamán az általános
műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik
évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai
alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik.
A kilencedik és tizedik évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja a közoktatási
intézményekben az általános műveltség megszilárdítása. Ez a feladat a szakiskolában
magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges
ismeretek, készségek fejlesztését. A felzárkóztatás, hiánypótlás, szakmatanulásra való
felkészítés mellett biztosítani kell az átlépést más középiskolába és a szakközépiskolai
tanulmányokba beszámítható ismereteket is.
Az élő idegen nyelv tanításának célja: a szakiskolai diákok idegen nyelvi kommunikatív
kompetenciájának fejlesztése a négy nyelvi alapkészség területen zajlik: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség és íráskészség. A készségek közül a beszédértés és a
beszédkészség élvez elsőbbséget. A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 10. évfolyam
befejezésekor:
– elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 szintet a négy
alapkészségben –elsősorban a beszédértés és a beszédkészség területén,
– elmozduljanak az A2 szint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén megközelítsék,
esetleg elérjék az A2 szintet.
A tantárgy fejlesztésének követelményei: A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és
maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven
beszélő emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek megismerésére.
A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani és
fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni.
Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési
készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában.
Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető kommunikatív nyelvi kompetenciák.
Természetismeret és környezeti tanulmányok oktatásának célja: – Természettudományos alapismeretek nyújtása
– Logikus gondolkodás (természettudományos logika) képességének kialakítása
– Összefüggések, globális folyamatok felismerésére nevelés
– Az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása
– Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása
– Gyakorlatias szemlélet kialakítása a természettudományok hétköznapi döntésekben való
alkalmazhatósága érdekében
– A számítógép és a világháló használatának erősítése
Követelményként jelenik meg a:
– Megfigyelőképesség fejlesztése – önálló kísérletek, adatgyűjtés során.
– Olvasás, írás, beszédkészég fejlesztése, természettudományos világszemlélet kialakítása.
– Súlyozás – A lényeges tulajdonságok, szempontok, rendezési elv kiválasztása egy
adathalmazban.
– Rendezés – Egy adathalmaz kiválasztott szempontok szerint való rendezése.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
78
– A természettudományok társadalmi vonatkozásainak bemutatása: környezeti terhelés,
környezetvédelem, globális problémák, cselekvési lehetőségek.
– Az állampolgári felelősség fejlesztése, eligazodás a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben.
– Gyakorlatiasság – az eszközhasználat során, a háztartásban, a mindennapi életben
előforduló anyagok kapcsán, a veszélyforrások felismerése során.
– Kooperáció – a mérőtárssal, illetve a megbeszélések során az osztály tagjaival való
együttműködés során.
– Pontosság, precizitás – a mérések kivitelezése során.
– Önálló problémafelvetés – a feladatok megoldása során, a váratlan mérési helyzetekben.
– Logikai készség – a mérési tapasztalatok általánosítása során, a felmerülő problémák során,
a természet fontosabb alaptörvényeinek és összefüggéseinek felhasználása során.
– Kreativitás, gyakorlati készség – a mérés kivitelezése során, a mérési hibák kiküszöbölése
során.
– Analizáló képesség fejlesztése – ábraelemzések, grafikonelemzések, táblázatkészítés során.
– Szintetizálókészség és differenciálókészség – a tapasztalatok gyűjtése, a mérések
értelmezése során a lényeges és lényegtelen tényezők elválasztása során.
– Elektronikus és nyomtatott információhordozók használata – a feladatlapok önálló
információszerzést előíró részeinek kidolgozása során.
– Az elektronikus adatok felhasználásának etikai (szerzői jogi) kérdései, hivatkozás, idézés.
A Történelem és társadalomismeret tantárgy tanításának célja a korszerű műveltség
közvetítése, a történelmi-társadalmi jelenségek átfogó ismeretének elsajátíttatása,
középpontba helyezve a kulcskompetenciák fejlesztését. A tanulási-tanítási folyamat
középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás
elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll.
Alapvető pedagógiai célunk egy olyan nyitott fejlesztési környezet megteremtése, amely
kedvező lehetőséget biztosít a tanulók motiválásához, sikerélményeinek megszerzéséhez, a
tanulási folyamatba való aktív bekapcsolódásához.
A műveltségterület fejlesztési feladatai: – Az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozásán belül kiemelt fontosságú az
önálló ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés képességének fejlesztése, komplex információk
kezelési és adatfeldolgozási gyakorlatának kialakítása
– Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása, a társakkal való
kooperáció, a vállalt feladat elvégzéséért való egyéni és közösségi felelősségvállalás
fejlesztése
– Kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési
és szövegalkotási képesség, beleértve a kérdéskultúra fejlesztését, az önálló problémafelvetés
képességét
– Az infokommunikációs képességek fejlesztése, elektronikus és nyomtatott
információhordozók használata, adott feladat érdekében való csoportosítása, bemutató
anyagok, kisebb prezentációk készítése, egyéni karakterű kreatív és produktív képességek
fejlesztése
– A szakmatanuláshoz, az életvitelhez, a munkavégzéshez, valamint a jelen világában való
eligazodáshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése: problémamegoldó, lényegkiemelő,
döntési, szabálykövető, érdekérvényesítő és kritikai gondolkodási képesség fejlesztése
A matematika tanításának célja – Az alkalmazható, hasznosítható matematikai tudás megalapozása:
• a sikeres szakmatanuláshoz szükséges matematikai műveltség elsajátíttatása
• a szakmatanulást támogató speciális matematikai készségek, képességek, ismeretek
kialakítása
• a szakmacentrikus feladatok megoldási módszereinek elsajátíttatása
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
79
• a gyakorlatorientált, közérthető matematikai kommunikáció kialakítása
– Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés:
• a tanulás iránti pozitív motiváció kialakítása és fejlesztése
• a tanulók sikerélményhez juttatása
• az együttműködés, a közös és egyéni munka összhangjából adódó értékek bemutatása
• a rugalmas, fegyelmezett, ötletes, logikus gondolkodás megalapozása
• a matematikai ismeretek megszerzésének és rendszerezésének módszereivel való
megismertetés
Kiemelt fejlesztési feladatok:
– Az írásbeli, a szóbeli, a grafikus és az elektronikus kommunikáció alapjainak alakítása,
fejlesztése
– különböző matematika-tanulási technikák megismertetése és az egyénre legjobban illők
kiválasztása
– különböző lehetőségek, esetek bemutatásával (pl.: helyes életmód, időbeosztás, fontos és
kevésbé fontos feladatok szétválasztása, lényegkiemelés, az egészséges és a hasznos időtöltés
formái, módszerei, az együttműködés hasznossága, az önállóság szükségessége, s ezekre
konkrét példák bemutatása), fejleszteni az életvezetési problémák helyes megoldására
vonatkozó képességeket
– a matematika hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának felismerésére vonatkozó
képesség, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása
Az informatika tanításának célja, hogy a tanulók:
– tudják és merjék használni a számítógépet
– észrevegyék, hogy egy hibaüzenet érkezésekor nem a számítógép romlott el, hanem esetleg
a felhasználó vétett hibát, melyet javítani lehet
– megismerjék azokat az eszközöket, technológiákat, amelyekkel munkájuk és mindennapjaik
során találkozhatnak
– megismerjék és alkalmazzák a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok
gépi megvalósításának lehetőségeit
– megismerjék és alkalmazzák az információ szemléltetését, vizsgálatát segítő eszközöket és
módszereket egyszerűbb táblázat, diagram készítésénél
– megismerjék, miként tudnak az internet szolgáltatásainak felhasználásával információhoz
jutni,
Az informatika fejlesztési feladatai
– Az információs környezet megismerése és tudatos alkalmazása a hétköznapi életben
felmerülő problémák megoldása során
– kommunikációs képesség fejlesztése az infokommunikációs eszközök és a hatékony,
céltudatos információszerzési technikák alkalmazásával
A magyar nyelv és irodalom tanításának célja kommunikációs képesség fejlesztése és a
tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség kialakítása. A
beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon
kompetenciáinak fejlesztése, amelyek a szakképzésben való részvételre, a szakmunkásvizsga
letételére és a szakma gyakorlásának megkezdésére képesítenek.
A kiemelt fejlesztési feladatok közül a hon- és népismeret, a magyar identitás elmélyítése,
valamint az európaiság gyakorlati és érzelmi aspektusainak kialakítása tantárgyunk
hagyományos területei.
A kommunikációs kultúra mellé szükségszerűen felzárkózik az információs kultúra
fejlesztésének igénye. A média világában való eligazodásra, a kritikai gondolkodásra is
felkészítjük tanulóinkat.
A gyakorlati oktatás tanításának célja:
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
80
A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a
tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos,
hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük.
Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatniuk,
amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik
tapasztalataikat.
A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelő motiváció, melyet a
személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az
együttműködés alapoz meg.
A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a
gyakorlati oktatás moduljai. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a
kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló
kommunikációjának hitelessége javul és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A
szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során
fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya.
A mindennapi ismeretek modul célja azon tevékenységek és képességek fejlesztése, melyek
a mindennapi életvitel során a tanulók és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az
információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai
normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az
ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési
szabályok terén.
A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak és előző iskolatípusában szerzett
tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek,
technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A
tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség és problémamegoldó-képesség
fejlesztésére és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni
gyakorlással és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg.
A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a
tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók
személyiségének fejlődését.
Énkép, önismeret: A tanulók a jól megtervezett tanulási folyamatban váljanak aktív
részesévé a normaalkotásnak, mely kapaszkodót ad az önmaguk és környezetük, valamint
társaik működésének megismerésében, világszemléletük formálásában.
Hon- és népismeret: Közvetlen és tágabb környezetünk megismerése, a hagyományok
ápolásának és továbbadásának képessége segíti a társadalmi és természeti környezet
megbecsülését, az értük való tenni tudást.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző
szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt.
Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a
felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.
Információs és kommunikációs kultúra: A fiatalokat fel kell készíteni a tanulási folyamat
során a technológiai robbanás következtében megváltozott kommunikációs lehetőségekre,
mely nemcsak elősegíti az egész életen át tartó tanulás teljesítését, hanem megkívánja és
feltételezi az alapkészségek, -képességek meglétét is.
Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása
alapvető jelentőségű az alapkészségek és az élethosszig tartó tanulás képességének
kialakulásában.
Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók
cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán
kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egészséges testi, lelki, szociális
fejlődést.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
81
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az ön- és pályaismeret, a szociális és társadalmi,
valamint a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, az öntudatos munkavállalói,
fogyasztói, vállalkozói magatartás kialakítása. A szakmaválasztás meghatározó mozzanata
életünknek, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók reális képet kapjanak
önmagukról és választott szakmai területükről. Az önfejlesztés képessége akkor lesz
fenntartható, ha a szülői ház és az iskola egyaránt el
9. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 288 óra megoszlása:
szakmai alapismeretek 72 óra (elméleti)
bolti előkészítő ismeretek 72 óra (gyakorlati)
tanulásmódszertan 72 óra (gyakorlati)
pályaorientáció 72 óra (elméleti)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai előkészítés gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés; bolti előkészítő ismeretek
és tanulásmódszertan tantárgyból max. 12 fős csoportokban.
10. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 252 óra megoszlása:
gazdasági környezetünk 36 óra (elméleti)
gazdasági környezetünk 36 óra (gyakorlati)
általános áruismeret 36 óra (elméleti)
általános áruismeret 36 óra (gyakorlati)
mindennapi ismeretek 36 óra (elméleti)
mindennapi ismeretek 36 óra (gyakorlati)
szakmai számítás 36 óra (gyakorlati)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai alapozás kereskedelem-marketing
szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, informatika, matematika, testnevelés; gazdasági környezetünk,
általános áruismeret, mindennapi ismeretek és szakmai számítás tantárgyból max. 12 fős
csoportokban.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
82
9. Szakiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Kereskedelem-marketing szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. 10.
Magyar nyelv és irodalom 108 108
Történelem és társadalmi ism. 72 72
Idegen nyelv 108 108
Matematika 108 108
Osztályfőnöki óra 36 36
Testnevelés és sport 90 90
Természetismeret és környezeti
tanulmányok 108 108
Informatika 72 72
Kommunikáció 36
Szakmacsop. alapozó oktatás: Bolti előkészítő ismeretek GY 72
Tanulásmódszertan GY 72
Szakmai alapismeretek E 72
Pályaorientáció E 72
Mindennapi ismeretek GY 36
Mindennapi ismeretek E 36
Általános áruismeret E 36
Általános áruismeret GY 36
Gazdasági környezetünk GY 36
Gazdasági környezetünk E 36
Szakmai számítás GY 36
Összesen 990 990
Szabadon választható Egyéni foglalkozás 72 72
(72 - 72)
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
83
10. Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Ügyviteli szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. évfolyam
A szakmai orientációra felhasználható 288 óra megoszlása:
szakmai alapismeretek 72 óra (elméleti)
információkezelés 72 óra (gyakorlati)
tanulásmódszertan 72 óra (gyakorlati)
pályaorientáció 72 óra (elméleti)
A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai előkészítés gazdasági-szolgáltatási
szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy
osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés; információkezelés és
tanulásmódszertan tantárgyból max. 12 fős csoportokban.
10. évfolyam
A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 288 óra megoszlása:
mindennapi ismeretek 72 óra (elméleti)
irodai ismeretek 72 óra (elméleti)
gépírás (információkezelés) 144 óra (gyakorlati)
A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik
tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.
A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai alapozás ügyviteli szakmacsoportra”
osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának
óraszámával arányos (kerekített) átlaga.
Csoportbontás: idegen nyelv, informatika, gépírás, matematika, testnevelés.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
84
10. Szakiskola
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Ügyviteli szakmacsoport
(Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos
kerettantervek bevezetése miatt)
9. 10.
Magyar nyelv és irodalom 108 108
Történelem és társadalmi ism. 72 72
Idegen nyelv 108 108
Matematika 108 108
Osztályfőnöki óra 36 36
Testnevelés és sport 90 90
Természetismeret és környezeti
tanulmányok 108 108
Informatika 72 72
Szakmacsop. alapozó oktatás: Szakmai alapismeretek E 72
(185-259) Információkezelés GY 72
Pályaorientáció E 72
Tanulásmódszertan GY 72
Mindennapi ismeretek E 72
Információkezelés GY 144
Irodai ismeretek E 72
Összesen 990 990
Szabadon választható Egyéni foglalkozás 72 72
(72 - 72)
TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
85
2. Tantárgyi tantervek
2.1. Kötelező tantárgyak
Az óratervi táblázatok szakmacsoportonként, évfolyamokra bontva tartalmazzák a
kötelező tantárgyakat és óraszámaikat.
2.2 Választható tantárgyak.
Az óratervi táblázatok szakmacsoportonként, évfolyamokra bontva tartalmazzák a
szabadon választható tantárgyakat és óraszámaikat.
3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei.
Tankönyv - speciális taneszköz/évfolyam
A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának gyakorlata évek óta a szakmai
munkaközösségek által - a rendelkezésükre álló tájékozódási lehetőségek felhasználásával -
meghozott döntés alapján egyeztetett iskolai szintű megrendelés formájában működik, aminek
a gyakorlatát a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Ami a kiválasztás elveit illeti, jelenleg
illuzórikus a tényleges választás, hiszen különösen a szakmai tantárgyak tankönyvei
hiányoznak, vagy korszerűtlenek, és azzal kell számolnunk, hogy az elkövetkezőkben is
valódi választás híján a szaktanárok lelkiismeretes többletmunkája kell, hogy a szakmai
tanítási anyag naprakészségét garantálja, kiegészülve a megszerzett tananyagtartalom
sokszorosításával, vagy diktálásával, ami költség és időrabló többletmunka. A közismereti
tantárgyak relatíve "gazdagabb" választéka sem kínál jobb helyzetet addig, amíg - noha
vannak tankönyvbemutatók és egyéb akciók - a tankönyvrendelés technikája döntően az, hogy
prospektus alapján előbb kell megrendelni egy tankönyvet, mielőtt a szaktanár egyáltalán
kézbe vehette volna, nem hogy részletesen megismerkedhetett volna a tankönyvi anyaggal.
4. Magasabb évfolyamba lépés, iskolába való felvétel
4.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele
legalább elégséges érdemjegy az évfolyamra előírt tantárgyakból
az osztályozó konferencia határozata
4.2. A tanuló iskolába való felvételének feltételei
a képzési szintnek megfelelő kor
végzettség / bizonyítvány / az életkornak és a képzés tartalmának megfelelően
alkalmasság / felvételi eljárásnak megfelelően /
egészségügyi alkalmasság / a képzésre előírt norma szerint /
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
86
5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének
rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások
5.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése
- szóbeli feleltetés
A tanuló kommunikációs készségének fejlesztése, a logikus gondolkodásra szoktatás
fontos színtere. A feleletek száma korlátlan napi és éves szinten egyaránt. A feleltetés során
figyelembe lehet venni a házi feladat elkészítésének tényét, a megoldás színvonalát, de a
számszerű minősítésnél fontosabb a tanuló gyakorló tevékenysége, s a helyes megoldásban
való megerősítés, vagy az elkövetett hiba javítása. A hetente kiadott házi feladat
megoldásához szükséges idő nem lehet több, mint az adott tantárgy heti óraszáma.
- írásbeli feleltetés
Egyszerre több tanuló számonkérésére alkalmazható. Időtartama nem haladhatja meg a
középszintű szóbeli érettségire meghatározott 15 percet. Száma napi és éves szinten is
korlátlan. Az adott érdemjegy azonos értékű a szóbeli feleletre adottal.
- írásbeli dolgozat
Jelentősége növekedett az új típusú érettségi vizsgák bevezetésével, mert például a
történelem tantárgyban is bevezették az írásbeli vizsgarészt. Egy napon maximum 2 órán
íratható dolgozat: két tantárgy 1-1 óra vagy egy tantárgy 2 óra időtartamban. Az év végén
íratott próba érettségi illetve szintvizsga dolgozatok ennél hosszabb időtartamban is írathatók,
ha azon a napon egyéb tantárgyakból nincs számonkérés. A témazáró dolgozatok kétszeres
súllyal szerepelnek a tantárgyi végső érdemjegy kialakításában.
- szintvizsga
Minden tanévnyitó értekezleten a tantestület meghatározza, hogy mely tantárgyakból
van írásbeli, illetve szóbeli szintvizsga egy adott évfolyamon. A szintvizsga négyszeres
súllyal szerepel a tantárgyi végső érdemjegy kialakításában.
- házi dolgozat
A heti egy órás tantárgyaknál indokolt teljes értékű érdemjeggyel mérni a tanulói
teljesítményt ezen a módon is. Ekkor a feladat elkészítésére legalább 4 hét álljon
rendelkezésre. A heti többórás tantárgyaknál is adható ki ilyen feladat, melynek osztályzatát
kerekítő tényezőként lehet figyelembe venni.
5.2 A tanulók tevékenységének értékelése
A szakmai középiskola értékelési területei: magaviselet
szorgalom
tanulmányi munka
szakmai gyakorlat
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
87
A tanulói tevékenység értékelése mindenképpen megköveteli az egyéni értékelést.
Nem tekinthetünk el attól a háttértől / otthon, család, környezet / melyben a tanuló
teljesítményére felkészül. Ezzel szemben áll a teljesítmények objektív mérésének,
értékelésének a követelménye. A tanulmányi munka és a szakmai gyakorlat értékelésénél
súlyos hiba lenne az objektivitás elvének feladása, ugyanis az iskola falain kívül - az "életben"
, a munkaerő-piaci versenyben - a tényleges teljesítmények alapján remélhető eredmény. A
kétféle szempontot az iskolán belül egységesen kell érvényesíteni, hogy a valóságban működő
szabályokhoz rugalmasan tudjuk felkészíteni a növendékeinket.
A tanulói teljesítmény értékelésének területei
tanórán
szóbeli felelet után
/ az osztályzatnak csak úgy van értelme, ha a tanár minden feleletet - röviden - értékel is /
írásbeli munka értékelése
/ az írásbeli munkáknál lehetőleg egységes pontozási rendszerre kell törekedni, az osztályozás
szempontjait a tanulókkal ismertetni kell és meg kell velük beszélni /
egyéni teljesítmények értékelése
/ az osztályfőnöki órán közösen is megvalósítható, ennek közösségi nevelő hatása is van -
általában erre a félévi értesítő után célszerű sort keríteni /
gyakorlati tevékenység értékelése
A tanulói teljesítmény értékelése a szülő felé
szóban fogadóórán
szülői értekezleten
írásban félévi értesítő
év végi bizonyítvány
dicséretek és intések az ellenőrző könyvben
5.3 A tanulói teljesítmény értékelésének eszközei
Érdemjegy
/ tanulmányi munka értékelése /
Osztályzat
/ kategóriák szerinti besorolás magatartás, szorgalom /
Dicséret
fokozatai
szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
88
Büntetés
fokozatai
figyelmeztetés, intés, megrovás
szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi bizottsági
Speciális értékelés
/ díjazás, kitüntetés, jutalom /
A tanuló tevékenység értékelésének célja
a magasabb évfolyamba lépés feltételeinek való megfelelés minimális teljesítése / a
NAT szerinti minimum, illetőleg az érettségi követelmény minimuma / az elsőrendű cél,
hiszen a tanulmányok magasabb szinten való folytatásának kikerülhetetlen útja. A NAT-ban
megfogalmazott követelményekhez szigorúan ragaszkodni kell, mert csupán ez az egy
lehetőség maradt az esélyegyenlőség biztosítására, a középiskolák átjárhatóságának
fenntartására.
Az érdemjegy
elégtelen /1/
a tantárgyi, gyakorlati minimumszintet nem érte el, a továbbhaladáshoz teljesítménye, tudása
nem elég / ismételhet, vagy nem ismételhet a törvény szerint /.
elégséges /2/
tudása, teljesítménye gyenge, de a NAT minimumszintjét elérte. Ez a legkritikusabb értékelési
pont nagy felelősséget követel az értékelő tanártól, semmiképpen sem "jutalmazhatja" az
elégtelent és nem "büntetheti" a közepest. Mindenképpen arra kell figyelni, hogy érdemjegy
legyen!
közepes /3/
a NAT követelményeinek - és az iskolai NAT- szerinti nevelési oktatási tervben
meghatározott követelményeknek - átlagos szinten - megfelel.
jó /4/
a NAT követelményeket jól elsajátította, ismeretei, teljesítménye bizonyítottan jók.
jeles /5/
a NAT követelményeit kiválóan teljesítette.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
89
6. A tanulói tevékenység értékelésének speciális területei
tantárgyi szintmérő dolgozat
tantárgyi szintmérő vizsga /pl. kis-érettségi. /
alapvizsga
érettségi vizsga (2005-től közép- vagy emelt szintű érettségi vizsga)
Az érettségi vizsgát és a vizsgára való felkészítést az óratervekben meghatározott
tantárgyakból vállaljuk, az ott rögzített szinteken. Az érettségi vizsgáztatást vállaljuk
még biológia, földrajz, kémia és testnevelés tantárgyakból is, de azokban a
szakmacsoportokban, ahol a felkészítést az óratervekben nem jelöltük meg, csak.
egyéni felkészülés alapján
tanulmányi verseny
szakmai verseny
stb. Ezek szabályrendszere speciális, meghatározhatja törvény, miniszteri
rendelet, szakmai munkaközösség.
6.1 A félévi, illetve az év végi osztályzatok kialakításának szabályai
Az elégtelen (1) és az elégséges (2) osztályzatok kialakítása a félév, illetve az egész
tanév során kapott osztályzatok súlyozott átlagából az alábbi kerekítési szabályok
mellett történik:
- 1,5 alatt lefelé
- 1,8 felett felfelé
- 1,5-1,8 között a tanár megítélése alapján kap a tanuló javítási lehetőséget
6.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei
Magyar nyelv
1. Ember és nyelv
2. Kommunikáció
3. A magyar nyelv története
4. Nyelv és társadalom
5. A nyelvi szintek
6. A szöveg
7. A retorika alapjai
8. Stílus és jelentés
Irodalom
1. Életművek a magyar irodalomból
2. Portrék
3. Látásmódok
4. A kortárs irodalomból
5. Világirodalom
6. Színház és dráma
7. Az irodalom határterületei
8. Regionális kultúra
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
90
Történelem
1. Az ókor és kultúrája
2. A középkor
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús
összeomlásig
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11. A jelenkor
12. A mai magyar társadalom és életmód
Matematika
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
2. Számelmélet, algebra
3. Függvények, az analízis elemei
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Idegen nyelv
1. Személyes vonatkozások
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
Kémia
1. Általános kémia
2. Szervetlen kémia
3. Szerves kémia
4. Kémiai számítások
Biológia
1. Bevezetés a biológiába
2. Egyed alatti szerveződési szint
3. Az egyed szerveződési szintje
4. Az emberi szervezet
5. Egyed feletti szerveződési szintek
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Földrajz
1. Térképi ismeretek
2. Kozmikus környezetünk
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
91
3. A geoszférák földrajza
4. A földrajzi övezetesség
5. Népesség- és településföldrajz
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és
országok
8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
Informatika
1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek - hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
7. Információs hálózati szolgáltatások
8. Prezentáció és grafika
9. Könyvtárhasználat
Testnevelés
1. Elméleti ismeretek
2. Gyakorlati ismeretek
Közgazdaság-marketing alapismeret
1. Tájékozódás a mikro-ökonómia témakörökben
2. A makro-ökonómia kategóriák értékelése
3. Marketing ismeretek
Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan, elméleti gazdaságtan)
1. Makro-ökonómiai alapismeretek és összefüggések
2. A makrogazdasági egyensúly
3. Az állam gazdaságpolitikája
4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések
5. Mikro-ökonómiai alapismeretek és összefüggések
6. A fogyasztói magatartás és a kereslet
7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat
8. A termelési tényezők piaca
9. Az externáliák és a közjavak
10. Marketing és marketing gondolkodás
11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai
12. Pénzügyi műveletek
13. A vásárolt készletek
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
92
14. Az emberi erőforrás
15. Befektetett eszközök
16. A tevékenység költségei és az értékesítés
17. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása
18. Zárás – éves beszámoló
Ügyviteli alapismeretek
1. Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése
2. Szakmai idegen nyelv
7. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének
alapelvei, követelményei és formái.
Az osztályzat
Elsősorban a magatartás és a szorgalom minősítésére alkalmas értékelés.
Meghatározói a NAT-ból nem vezethetők le, hanem az alapja az iskolai házirend és a
tantestületben kialakított egységes megítélés.
Magaviselet
rossz /2/
valamilyen szempontból - akár a házirendi meghatározás szerint is - a tanuló magaviselete
elfogadhatatlan, nem megengedhető.
változó /3/
a legtöbb tanuló viselkedésére vonatkozó osztályzat. Magaviselete a tanórákon, a
szünetekben, a gyakorlaton kifogásolható, néha fegyelmezetlen. Nem általános viselkedést
tükröz, hanem a tanuló életkorának megfelelő elvárásokhoz viszonyít.
jó /4/
a tanuló viselkedése életkorának megfelelően jó, nem kifogásolható, különböző helyzetekben
megfelelően viselkedik / órán, szünetben, gyakorlaton /
példás /5/
a tanuló viselkedése környezetében példamutató, a társadalmi elvárásoknak és az iskolai
házirendnek példásan megfelel.
Szorgalom
hanyag /2/
változó /3/
jó /4/
példás /5/
A szorgalom értékelése feltételezi, hogy az értékelő pedagógus ismeri a tanuló képességeit,
körülményeit és mindezek ismeretében a házirend és a törvény szerinti értékelést valósítja
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
93
meg. Ez az osztályzat mindenképpen viszonyít a tanuló adottságai, lehetőségei és érdemjegyei
között. Utal a tevékenységhez / tanulás, gyakorlat / való viszonyára és ennek motivációjára is.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
94
C. SZAKMAI PROGRAM
A vállalkozói kompetencia elsajátítható, begyakorolható, azonban nem könyvek
olvasása révén lehet megtanulni, hanem kizárólag a gyakorlati tanulás útján.
A sikeres vállalkozók általános kompetenciái:
Legfontosabbak: kezdeményezőkészség; a lehetőségek meglátása és kihasználása;
kitartás; elkötelezettség a magas színvonalú munkára; önbizalom; a folyamatok kézben
tartása; az üzleti kapcsolatok tudatos építése és kihasználása.
Fontosak a módszeres tervezési és problémamegoldási képesség; az érett személyiség; a
befolyásolási képesség; az irányítás és a kontroll.
Jó, ha megvan az információ felkutatásának tudása; az elkötelezettség a szerződések
betartására; a hatékonyságra törekvés; tapasztalat az adott szakmában; a saját korlátok
ismerete; a meggyőzőképesség; a hitelesség, a megbízhatóság, az őszinteség; az
alkalmazottak jóléte iránti érzékenység; az alkalmazottak képzésének igénye; a tőke
bevonására való készség; a szolgáltatás, illetve termék imázsának tudatos építése.
A vállalkozóknak szükségük van olyan speciális tudásra, amely lehetővé teszi
számukra a megalapozott döntéshozást, és a legjobb termék/szolgáltatás ajánlását a vevő
számára. Ez a magas szintű szakismeret képezi a legtöbb esetben a vállalkozás versenyelőnyét
(cutting edge), a siker tényezőjét. A vállalkozás „tanításában” a súlyt a gyakorlatorientált
tanulási módszerekre kell helyezni, amelynek során a „tanuló” a saját megtapasztalását
hasonlítja össze az elméleti összefüggésekkel úgy, hogy egyben mindhárom képességszint
(ismeret, adaptációs készségek, vállalkozói kompetenciák) dinamikus fejlesztésére sor kerül.
2010 júliusában indul az iskolánkban egy 1 éves TÁMOP - 2.2.3.B-09/1 iskolai
együttműködési pályázat. A célja a szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK
rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban. A pályázat során négy fővárosi
fenntartású iskola (a Békésy György Szakközépiskola, a Harsányi János Gazdasági
Szakközépiskola és Szakiskola, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
valamint a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola) az
együttműködését hangolja össze, annak érdekében, hogy a tanulók képzésének színvonala
javuljon, valamint, hogy a szakképzés költségei csökkenjenek.
A pályázat megvalósítása során az intézmény kiemelkedő figyelmet fordít az
innovációra, a közös szervezési, nyilvántartási, működtetés területén, új, közös feladatokat lát
el a képzési igény felmérése közös módszertanának kialakításában, kidolgozza a - gazdaság
igényeihez igazodva -, a korszerű, moduláris képzésre való felkészítést. Mindemellett az
intézmények közösen dolgozzák ki a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből
lemorzsolódók szakképzésbe történő bevonását, valamint olyan tananyagokat dolgoznak ki,
amelyek alkalmasak önálló tanulásra.
A közösen kidolgozott továbbképzési programok segítségével az intézmények
pedagógusai, valamint a gyakorlati képzést folytató pedagógusai egységes szemléletmóddal
és módszerekkel tudják végezni tevékenységüket. Az intézmények pályaválasztási- és
pályaorientációs, továbbá karrier tanácsadási feladatokat, valamint közösségi funkciókat,
szabadidős programokkal kapcsolatos feladatokat látnak el.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
95
A feladatok a korábbinál hatékonyabb, költségkímélőbb módon kerülnek ellátásra.
Megszüntethetők az át- és továbbképzésben jelentkező párhuzamosságok, koncentrálható a
szaktudás, a képzési infrastruktúra és a modernizációhoz szükséges fejlesztés.
1. Előrehozott szakképzés
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő
módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a
szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) bekezdése
határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú
iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a
szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános
műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés
gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."
A Kt. 27.§-ának (4) bekezdése alapján az előrehozott szakiskolai szakképzésben, a
képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszámát az általános műveltséget megalapozó
pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és
gyakorlati tudáselemek átadására fordítunk. A további óraszámban szakmai alapozó elméleti
és gyakorlati oktatás folyik az Országos Képzési Jegyzék szerint. A szakiskolai szakképzés (9.,
10., 11. évfolyam) szakmai programját kiegészítő tanterv különös hangsúlyt helyez arra, hogy a
tanítási-tanulási folyamat tervezésébe beépítse a NAT-ban megfogalmazott tudásértelmezést és az
egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
Alapszintre épülő képzésünk: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó
A szakmai gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetekkel kötött tanulószerződés
keretében folyik, a gazdálkodó szervezet boltjaiban és oktató kabinetjében. Az iskola, a
gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati
képzés programját a gazdálkodó szervezettel.
Összefüggő szakmai gyakorlat a második évfolyam végén van, 3 hét időtartamban.
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
96
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgy Heti
óraszám Éves
óraszám Tantárgy Heti
óraszám Éves
óraszám Tantárgy Heti
óraszám Éves
óraszám
Magyar nyelv 2 72 Magyar nyelv 2 72 Magyar nyelv 1 32
Történelem és társadalmi ism. 2 72 Történelem és társadalmi ism. 2 72 Történelem és társadalmi ism. 1 32
Idegen nyelv 3 108 Kommunikáció idegen nyelven 309/6.0/0004-06 2 72
Élelm és vegyiáruk ért idegen nyelven 309/3.0/0007-06 4 128
Matematika 2 72 Matematika 2 72 Osztályfőnöki óra 1 32
Osztályfőnöki óra 1 36 Osztályfőnöki óra 1 36 Testnevelés 1 32
Testnevelés 2 72 Testnevelés 1 36 Természetismeret 1 32
Természetismeret 2 72 Természetismeret 2 72 Művészetismeret 0,5 16
Digitális ism. 2 72 Digitális ism. 2 72 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 309/3.0/0005-06 1 32
Művészetismeret 2 72 Művészetismeret 1 36 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 309/3.0/0005-06 0,5 16
Tanulásmódszertan GY 2 72 Tanulásmódszertan GY 1 36 Jogszabályok alkalmazása I. 309/2.0/0005-06 4 128
Információkezelés GY 2 72 Üzleti levelezés 309/1.0/0005-06 1 36 Áruforgalmi ismeretek II. 309/3.0/0004-06 2 64
Általános áruismeret E 309/1.0/0004-06 1,5 54
Áruforgalmi ismeretek I. 309/2.0/0004-06 2 72
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 309/5.0/0007-06 1 32
Áruforgalmi ismeretek I. 309/2.0/0004-06 2 72
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 309/4.0/0007-06 2 72
Áruforgalmi ismeretek II. 309/3.0/0004-06 1 32
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 309/4.0/0007-06 1 36
Áruforgalmi ismeretek gyak. 309/2.0/0004-06 2,5 90
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 309/5.0/0007-06 2 64
Kommunikáció idegen nyelven 309/6.0/0004-06 1 36
Áruforgalmi gyakorlat I. 309/4.0/0004-06 3 108
Élelm és vegyiáruk ért idegen nyelven 309/3.0/0007-06 2 64
Egyéni foglalkozás 2 72 Áruforgalmi gyakorlat II. 309/5.0/0004-06 3 108
Jogszabályok alkalmazása II. 309/3.0/0005-06 5,5 176
Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/1.0/0007-06 2 72
Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek gyakorlat 309/3.0/0005-06 1 32
Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 309/6.0/0007-06 3,5 126
Élelm és vegyiáruk vásárláshelyi öszt gyak II. 309/2.0/0007-06 2,5 80
Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 309/7.0/0007-06 3 96
29,5 1062 35 1260 35 1120
Pedagógiai Program
2011.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
97
Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a
Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelmi-marketing, közgazdasági,
ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai évfolyamain folytathatják
tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben
szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra
való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve
a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi
tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 67.§(5) bekezdése és A
szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2.§ (5) bekezdése alapján a Közgazdaság,
Ügyvitel és Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi
Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam
követelményeire az intézményben végzett tanulókat.
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek
fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú
felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.
9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás célja, hogy:
- segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában,
az egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
- teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége
kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti
alapjai iránt.
- biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben
szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez,
megerősítéséhez.
- neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes
magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet
iránti felelősségérzetet.
Az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek kialakítása lehetővé teszi az
átjárhatóságot, valamint a későbbi szakképző évfolyamokon beszámíthatóságot biztosít.
Pedagógiai Program
2010.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
98
D. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK
1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott
pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei.
A jóváhagyott pedagógiai program hozzáférhető az:
iskolatitkár irodájában (minden más iskolai alapdokumentummal együtt)
iskolai könyvtárban (több példányban).
2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai. (jegyzőkönyv)
mellékletben
2.1. A pedagógiai program érvényességi ideje
Az 1998. május 28-án az iskolafenntartó Fővárosi Önkormányzat jóváhagyott
pedagógiai program érvényességi ideje a jóváhagyást követően hatéves időtartamra volt
érvényes, vagyis az 1998/99. tanévtől, a 2003/2004. tanév végéig. A módosított pedagógiai
programunk ugyancsak hatéves időtartamra számított érvényességi ideje a 2001/2002.
tanévtől, a 2006/2007. tanévig terjed. A jelen módosított pedagógiai program érvényességi
ideje a 2010/2011. tanévig terjed.
2.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai
A pedagógiai program módosítását a tantestület határozata és az iskolafenntartó
Fővárosi Önkormányzat jóváhagyása útján lehet végrehajtani.
A pedagógiai program módosításának indoka olyan, a program végrehajtásának
feltételrendszerében bekövetkezett lényeges változás lehet, amely az iskolahasználók
igényeiben, a működés pénzügyi - anyagi feltételeiben, a jogszabályi környezetben
bekövetkezve az eredeti célok teljesítését irrelevánssá teszik.
A jelenlegi módosítás a fenti kritériumoknak megfelel
2.3. A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa
A pedagógiai program az iskolafenntartó, a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásával
válik hatályossá.
A felülvizsgálat rendszeressége
Az iskolafenntartó által jóváhagyott pedagógiai programban foglaltak felülvizsgálata
évenként kétszer, a soron következő tanév előkészítésével kapcsolatos tennivalókhoz
kötődően, az éves munkatervbe illeszkedve rendszeresen kerül sorra, azzal a vizsgálattal a
tanév elején, amely az elkövetkező időszakban, a programban foglaltak időarányos
megvalósítását tervezi, a tanév végén pedig az éves munka értékeléséhez kötődve, mit sikerült
megvalósítani a kitűzött célokból, illetve, miben mutatkozik elmaradás.
Előrelátóak voltunk, amikor a jövőre vonatkozóan kellő óvatossággal fogalmaztunk:
„Mivel a pedagógiai program elkészítésének időszakában számos olyan jogalkotói és szakmai
irányítói mulasztás teszi bizonytalanná a jövőbeli kondíciókat, ami a programot érintő
Pedagógiai Program
2010.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
99
döntések meghozatalával lényegesen módosíthatják előzetes feltételezéseinket, minden olyan
alkalommal, amikor erre sor kerül, szükségessé válik a felülvizsgálat.” Ilyenek :
az alapvizsga követelményrendszerének közzététele
az érettségi vizsgakövetelmények közzététele
a Közoktatási törvény módosítása
a Kt-hez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések módosítása
az iskola Alapító Okiratának módosítása
A felsoroltak közül bekövetkezett a közoktatási törvény módosítása, kapcsolódóan a
kerettantervek miniszteri rendelettel való bevezetési kényszere. Bekövetkezett az iskola
alapító okiratának módosítása. Új helyzetet teremt az Országos Közoktatási, Értékelési és
Vizsgaközpont felállítása és működésének hatása az iskolai értékelési és vizsgáztatási
tevékenységre (miközben az alapvizsga és az érettségi vizsga szabályozása cseppfolyós
állapotban van).
A pedagógiai program felülvizsgálatára hivatott fórum összehívására jogosultak
felsorolása:
Budapest Főváros Önkormányzata
A pedagógiai programmal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jogosítvánnyal
rendelkező testületek javaslatára:
Iskolai vezetőség
Tantestület
Szakmai munkaközösség
Iskolai diákönkormányzat
Szülői Munkaközösség
Közalkalmazotti tanács
Pedagógiai Program
2010.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
100
MELLÉKLETEK
Jegyzőkönyv
Készült: 2011. június 14-én 15 órakor, a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági
Szakközépiskola és Szakiskolában (1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.) az iskola
Pedagógiai Programjának módosításáról tartott nevelőtestületi értekezleten.
Jelen voltak: Dr. Varga Zoltán igazgató
Boros Lászlóné igazgatóhelyettes
és a tantestület tagjai
Tárgy: A pedagógiai program módosításának és kiegészítésének elfogadása
Boros Lászlóné igazgatóhelyettes köszöntötte a tantestület tagjait. Javaslatot
tett a jegyzőkönyvvezető személyére (Barta Andrea).
Szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott.
A jegyzőkönyv hitelesítésére Horváthné Gyurasics Mártát és Dr. Panduláné
Gazda Ildikót kérte fel.
Ismertette az értekezlet napirendjét: a Pedagógiai program módosításának és
kiegészítésének elfogadása az előterjesztés alapján.
Szavazásra bocsátotta az értekezlet napirendjét, melyet a tantestület
egyhangúlag elfogadott.
A Pedagógiai program változásával kapcsolatos előterjesztést ismertették a
tantestület tagjainak és kérték őket, hogy foglaljanak állást pedagógiai program módosított
szövege és az előterjesztés alapján.
A Pedagógiai program módosítása miatt 2011. 05. 18-án tartott értekezlet után világossá
vált, hogy a kamarai szakképzési program bevezetésére a 2011/2012-as tanévben még
biztosan nem kerül sor, illetve a nyilvánosságra hozott program jogszabályi megjelenés
hiányában csak tervezet maradt. Így a tantestület visszavonja a Pedagógiai program ez
Pedagógiai Program
2010.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
101
irányú módosítási igényét és még nem kívánja a „modern, duális, hároméves szakképzés”
keretén belül a bolti eladó óratervét a Pedagógiai programban szerepeltetni. A tantestület a
Pedagógiai program 2011. 05. 18-án elfogadott változtatásához és kiegészítéséhez jelen
értekezlet keretein belül a félévi és az év végi osztályzatok kialakításának szabályait és az
osztálykirándulások rendjét fűzte még hozzá.
A tantestület tagjai nem tettek észrevételt és nem kezdeményeztek változtatást az
elkészült szövegváltozatban.
Az igazgatóhelyettes szavazásra bocsátotta a Pedagógiai Program elkészült módosított
szövegét, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott.
Befejezésül megköszönte a részvételt, és az elfogadott anyag elkészítésében való aktív
közreműködést, majd az értekezletet bezárta.
K. m. f.
Budapest, 2011. 06. 14.
Dr. Varga Zoltán Barta Andrea
igazgató jegyzőkönyvvezető
A jegyzőkönyvet hitelesítette:
………………………………………..
………………………………………...
Pedagógiai Program
2010.
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.
102
Nyilatkozatok
A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,
hogy a pedagógiai program elkészítéséhez az előírt véleményezési, illetőleg egyetértési
jogunkat gyakoroltuk
……………………………………………………………….……………………….
Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján, aláírásommal
tanúsítom, hogy a pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez
az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
………………………………………..……………………………………….…….
Budapest, 2011. június 14.