A VERESEGYHÁZ KÉZ A KÉZBEN ÓVODA

SZERVEZETI, ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bevezető

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása,

a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti

kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása

érdekében a

Kéz a Kézben Óvoda

nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2)

bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő

szervezeti és működési szabályzatot

(továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Kéz a Kézben Óvoda működésének szabályait,

a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben,

amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

Az SZMSZ jogszabályi alapja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról (Vhr.)

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.)

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról

(költségvetési intézmények esetén) (Ávr.)

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

Az SZMSZ időbeli hatálya

Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba, és határozatlan

időre szól.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.

Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát

végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak

megvalósításában.

A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

Az óvoda területére

Az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó –

óvodán kívüli programokra

I. Intézményi alapadatok

1. Intézményi azonosítók

Az intézmény neve: Kéz Kézben Óvoda

Az intézmény székhelye: 2112 Veresegyház, Széchenyi tér 2.

Az intézmény OM-azonosítója: 032866

Az intézmény tagintézményei, telephelyei:

I. számú: Béke u. 31-33.

II. számú: Széchenyi tér 2. / székhely /

III. számú: Béke u. 30.

IV. számú: Gyermekliget u. 32.

V. számú: Lévai u. 11.

VI. számú: Hétvezér u. 6.

Az intézmény típusa: köznevelési intézmény, óvoda

Az intézmény alapító okiratának száma, kelte, az alapítás időpontja, jogszabályi

alapja: Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának

határozatszáma

Az óvoda alapítása 1948-ban történt.

Jogszabályi alapja: A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény – Ötv. -

8.§-ában foglalt kötelező önkormányzati feladat, óvodai nevelésről gondoskodás.

Határozatszáma: 118/2017.(VII.26.)Kt.

Az intézmény alapító szerve:

Veresegyház Város Önkormányzata (2112 Veresegyház,Fő út 35.)

Az intézmény irányító szerve:

Veresegyház Város Önkormányzata (2112 Veresegyház,Fő út 35.)

Az intézmény fenntartója és működtetője:

Veresegyház Város Önkormányzata (2112 Veresegyház,Fő út 35.)

Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 652050

A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámlaszám:

10402991-00027799

Az intézmény adószáma: 16935774-2-13

A bélyegző használata, aláírási jogok:

A hosszú és kerek bélyegzőt: az óvoda vezetője, óvodavezető helyettese,

óvodatitkár használják.

Óvoda bélyegzőinek lenyomata:

2. Az intézmény alaptevékenysége

A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig, melynek során

az óvoda ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

Az intézmény szakágazat száma: 851020

Az intézmény szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés

Kormányzati funkciószám

Kormányzati funkció megnevezése

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének,

ellátásának, szakmai feladatai a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja szerint.

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015

096025 104037

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

Az intézmény működési köre: Veresegyház Város közigazgatási területe.

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 1000 fő

3. Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos

alapprogramjáról

32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek

nevelésének irányelvéről

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatóságról,2015. évi LXIII. törvény az ingyenes gyermekétkeztetésről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2011. évi Munka Törvénykönyve

326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

4. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke

A köznevelési intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

5. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok

Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzata feletti rendelkezési

jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik.

Meghatározott pénzügyi-gazdasági-számviteli feladatait megállapodás alapján az

alapító okirat szerint a veresegyházi Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet látja el.

A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb

bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról.

A fenntartási, működési költségek az évente összeállított, az irányító szerv által

jóváhagyott elemi költségvetésben kerülnek meghatározásra.

A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat

képviselő-testületének mindenkori – a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok

gyakorlásáról szóló – rendelete szerint jogosult gyakorolni.

II. Szervezeti felépítés

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet

érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi

követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a

racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és

igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban

minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a

szülők képviseletében az SZMK-tagok is.

A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi

előírások tartalmazzák.

A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként az irányító szerv által

kiadott képviselő-testületi határozat adja meg.

Az óvoda szervezeti struktúrája

Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

Intézményen belül megtalálható:

alá- és fölérendeltség

azonos szinten belül mellérendeltség

vezető

Óvodavezető-helyettes

Szakmai munkaköz.vez.

Tagov.vez.

Nevelőtestület

Nevelő-oktató munkát segítők,

óvodatitkár Egyéb foglalkoztatottak

óvodatitkár

szakmai

munkaközösség

vezetője

Óvodavezető

Szülői szervezet Közalkalmazotti

tanács

szakmai

munkaközösség

tagjai

pedagógiai

munkát

segítők

technikai

alkalmazottak

pedagógusok

vezetőhelyettes,

tagóv. vezetők

1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE

1.1. Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei

Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.

Magasabb vezető beosztású közalkalmazott.

Az intézmény szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak:

2 fő óvodavezető helyettes

5 fő tagóvoda-vezető

6 fő munkaközösség vezető

1 fő önértékelési csoportvezető

1 fő szakszervezeti titkár.

Az óvodavezetőség szükség szerint ülésezik. A vezetői értekezlet összehívását a

vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A vezetőség tagjai szóbeli és beszámolási

kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján.

A vezetői értekezletre - a napirendtől függően - meg kell hívni a Közalkalmazotti

Tanács vezetőjét, illetve a Szülői Szervezet képviselőjét.

1.2. A vezetők közötti feladatmegosztás

1.2.1. Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik:

- Az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, takarékos gazdálkodás

- a nevelőtestület vezetése

- a szakmai munka irányítása és ellenőrzése

- az intézmény képviselete

- személyi és tárgyi feltételek biztosítása

- gyermekvédelmi munka irányítása

- az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása

- az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása, közalkalmazotti jogviszonyuk

létesítése ill. (munkaviszonyuk) megszüntetése

- a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása

- a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése

- a pedagógusok továbbképzésének megszervezése

1.2.1.1 Intézményvezető helyettes jogkörébe tartozó feladatok (törvényrendelet

alapján)

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.

- ellenőrzi a munkafegyelem betartását,

- ellenőrzi az adminisztrációt,

- ellenőrzi és megszervezi a helyettesítéseket,

- a túlórák, helyettesítések nyilvántartását vezeti,

- ellenőrzi és megszervezi a technikai dolgozók munkájának, folyamatosságát

és minőségét,

- ellenőrzi az egészségügyi feladatok betartását,

- értekezleteket és továbbképzéseket önállóan is levezethet,

- szakmai munka ellenőrzése,

- elkészíti a szabadságolási terv ütemezését, nyilvántartás vezetését,

- megszervezi az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket,

- kapcsolatot tart társintézményekkel, szülőkkel,

- ellenőrzi a tagintézményben dolgozók munkaidő beosztását,

- részt vesz az óvoda leltározásába,

Javaslatot ad:

- az óvoda pedagógiai programjához és munkatervéhez,

- az ellenőrzés feladataihoz,

- a szükséges felújításokhoz, javításokhoz és fejlesztésekhez,

- jutalmazáshoz, kitüntetéshez

Az intézményvezető és helyettese munkaköri leírását a fenntartó készíti el.

1.2.2. A tagóvoda-vezetők jogköre és felelőssége

Az tagóvoda-vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk alapján, valamint az

intézményvezető közvetlen irányításával végzik.

A tagóvoda - vezetők feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörükre.

Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található.

A tagóvoda-vezetők felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található

feladatkörökre. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény rájuk bízott

egységére.

1.2.3. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre:

- A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését.

- Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet - és

munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében.

- A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése.

- A munkarenddel és a szabadságolással kapcsolatos feladatokat.

2. A MŰKÖDÉS RENDJE

2.1. A nevelési év rendje

A nevelési év rendje ( eseménynaptár ) tartalmazza az intézmény

működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

- a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

- az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének a módját,

- a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, és

- a bemutató foglalkozások időpontját,

- óvodai beiratkozás idejét.

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári

időszakban (június 1-augusztus 31-ig) a csoportok összevontan működnek, a

nyitvatartási rendben szabályózottak szerint.

A nyári időszakban (június 1 és augusztus 31. között) a tagóvodák négy hétig zárva

tartanak a fenntartó által engedélyezett időszakban. A nyári zárásról a szülőket,

minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15-ig. A

zárás ideje alatt biztosítani kell azoknak a gyermekeknek másik óvodába történő

elhelyezését, akiknek szülei azt igénylik. Az ügyeleti rendet a nevelési év elején kell

megállapítani. A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár és az óvodavezető irodájában

történik.

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervez.

Nevelés nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly

módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon.

Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között az

óvodavezetőnek vagy helyettesének, vagy a tagóvoda-vezetőnek az intézményben

kell tartózkodnia.

A nevelési év rendjét minden épületben, jól látható helyen kell kifüggesztve tartani,

továbbá a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden

csoportban.

2.2. A nyitva tartás rendje

Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig 6.00 órától 17.30 óráig tart nyitva. Heti

pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. A szokásos

nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Veresegyház Város Jegyzője ad, az

óvoda vezetője rendeli el a változtatást.

Reggel 6.00-tól 7.00-ig az éves munkatervben megjelölt csoportban, összevontan

gyülekeznek a gyermekek, délután 16-17.30 óráig összevont csoportban tartózkodnak

hazamenésig. Az óvodába érkezés reggel 6.00 és 8.30 óra között történik. Az

óvodában nem ebédelő gyermekek 11.30-12.00 óra között távozhatnak az óvodából.

Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.30-13.00 óráig lehet elvinni. Délután a

hazavitel ideje: 15.30-17.30 óráig.

Rendkívüli esetben, ha a gyerekek létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási

időben a csoportot össze lehet vonni. Az összevonás feltétele, hogy az összevont

csoport létszáma a 25 főt nem haladhatja meg.

2.3. Az intézmény munkarendje

2.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az intézmény nyitva tartása alatt az intézményben felelős vezetőnek kell

tartózkodnia. A vezetők munkaidejüket egymáshoz igazítva kötelesek meghatározni.

Az óvodavezető távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes,

illetve a megbízott tagóvoda-vezető intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyekben.

Az óvodavezető két hetet meghaladó távolléte esetén helyettese, mind három

vezető távolléte esetén, a megbízott tagóvoda- vezető jogköre teljessé válik.

Együttes akadályoztatásukkor a helyettesítés a következőképpen történik: az azonnali

döntést igénylő kérdésekben, az intézményben a vezetőségi tagok közül az

intézményben legtöbb munkaviszonnyal rendelkező vezetőségi tag, jogosult

intézkedni az azonnali döntést igénylő kérdésekben.

2.3.2. A dolgozók munkarendje

Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a

nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással

összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát

jogszabály határozza meg.

Óvodavezető munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 6 óra, óvodavezető

helyettes munkaideje, heti 40 óra, kötelező óra száma heti 20 óra, a tagóvoda-vezető

munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma (gyereklétszámtól függően ) heti 24 óra,

illetve 22 óra.

Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek

megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló

munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az óvoda vezetősége készíti

el.

A vezető helyettesek, tagóvoda-vezetők, óvodatitkár, adminisztrátor,

karbantartó, élelmezésvezető, konyhai dolgozók, munkarendjét az

óvoda vezetője állapítja meg az intézmény zavartalan működésének érdekeit

figyelembe véve.

A többi alkalmazott: óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens

munkarendjét a tagóvoda-vezetők állapítják meg egyeztetve az óvoda vezetőjével az

intézmény zavartalan működésének biztosítása érdekében.

2.3.3. Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása

Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását a lehető legrövidebb időn

belül jelentenie kell közvetlen felettesének, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű

helyettesítésről.

Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót, felvételi és

mulasztási naplót és a gyermekekkel kapcsolatos dokumentumokat naprakészen az

óvodában kell tartani, onnan elvinni nem lehet.

2.4. A nevelőtestület működésének a rendje

2.4.1. A nevelőtestület feladatai és jogai

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak a közössége, legfontosabb

tanácskozó és határozathozó szerv. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus

munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestületnek döntési jogköre van:

- A helyi nevelési program, az SZMSZ és a házirend elfogadásában

- Az éves munkaterv elfogadásában,

- Átfogó értékelések, beszámolók elfogadásában

- Továbbképzési program elfogadása

- Az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése

- A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában

- Jogszabályban meghatározott más ügyek tekintetében.

A nevelőtestület véleményezési jogkörrel bír:

- Az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztása során

- Az intézményvezető helyettesi pályázatok szakmai véleményezésében,

megbízásakor, megbízásának visszavonásakor.

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben

meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze

abban az esetben, ha azt a vezetőség szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek

legalább az 1/3-a kezdeményezi.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban

meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az óvodapedagógusok nevelőmunkával összefüggő teendői, jogai,

kötelességei:

Az óvoda nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik,

munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabályok

határozzák meg.

Az óvodapedagógus a munkaköri feladatait az óvodai nevelőmunka tartalmát a helyi

nevelési program, mint meghatározó alapdokumentum, az óvoda munkaterve, a

jóváhagyott munkarend és az óvodavezető útmutatása alapján önállóan, felelősséggel

végzi.

Joga, hogy munkája során megválassza a nevelési eljárások leghatékonyabb

módszerét az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai alapján.

Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, a munkafegyelmet és a

közösségi együttműködés normáit.

Minden óvodapedagógusnak, hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze

szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek

érdekében használja ki az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított

lehetőségeket.

A családi és az óvodai nevelés egységének, kialakítása érdekében kapcsolatot tart

a szülőkkel, megszervezi és vezeti a csoport szülői értekezleteit, részt vesz az óvoda

közös szülői értekezletein. Szükség szerint fogadóórát, nyílt napokat tart a szülőket

tájékoztatja a szükséges tudnivalókról.

Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért!

A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai

nevelőkkel. Dönt az iskolaérettség megállapításában. A gyermek fejlődéséről óvodába

lépésétől az óvodai jogviszony megszűntéig, folyamatosan feljegyzést vezet. A

gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztatja.

Támogatja az orvos, védőnő munkáját. Ellenőrzi a csoportszoba tisztaságát és

gondoskodik az egészségvédelmi követelmények betartásáról.

Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, egészségéért. Csoportját nem

hagyhatja felügyelet nélkül.

A gyermekcsoportban mobiltelefon használata tilos!

Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek

egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles

megőrizni.

Minden dolgozó köteles az óvodába olyan időpontban megjelenni, hogy

munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre készen álljon.

Munkaidő alatt csak az óvodavezető, vagy helyettese, illetve a tagóvoda-vezető

engedélyével távozhat az óvodából.

Óvja az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait. A leltári tárgyakért és a

használati eszközökért minden dolgozó felelősséggel tartozik.

A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos –

kötelező óraszámon kívüli – rendszeres vagy eseti teendőket az óvodavezető

útmutatása szerint végzi.

Óvodapedagógus munkaideje:

Heti munkaidő: 40 óra

Kötelező óraszám: 32 óra

Munkaközösség vezető kötelező óra száma: 32 óra

Szakszervezeti titkár: 30 óra

Technikai dolgozók munkaideje:

Pedagógiai asszisztens: heti 40 óra

Dajkák: heti 40 óra

Óvodatitkár, adminisztrátor: heti 40 óra

Élelmezésvezető: heti 40 óra

Konyhai dolgozók: heti 40 óra

Karbantartó dolgozók: heti 40 óra

2.5. A szakmai munkaközösség működésének a rendje

A minőségi és szakmai munka adott részterületének magasabb színvonalú

művelése érdekében a pedagógusok szakmai munkaközösséget működtetnek.

Az intézményben 6 szakmai munkaközösség működik. Tagjai saját maguk alakítják ki

működésük szabályait. Saját maguk javasolják a munkaközösség vezetőjét, akit az

óvodavezető bíz meg határozott időre, legalább egy nevelési évre, és amely megbízás

többször is hosszabbítható. A szakmai munkaközösség éves munkaterv alapján

dolgozik. A munkaközösség vezetőjének legalább évente, a nevelőtestületi

értekezleten beszámolási kötelezettsége van.

A szakmai munkaközösség feladatai:

- A magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület

módszertanát

- Összegzi a működési területével kapcsolatos tapasztalatokat

- Figyelemmel kíséri a működési területére kiírt pályázati lehetőségeket

- Vezető választáskor véleményezési jogkört gyakorol

- Javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására

Helyi szakmai munkaközösségek

Munkaközösség vezető kiválasztásának elvei:

- szakmailag felkészült,

- munkáját igényesen, következetesen végzi,

- törekszik az új pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazására,

- képes a szakmai csoport vezetésére.

Létrehozásának elvei:

- az intézményben végzett nevelőmunka egy-egy kevésbé hangsúlyos

területének kiemelésével a hatékonyság növelésének érdekében, a

nevelőtestület által meghatározott területek szakmai fejlesztése.

Működésének formái, keretei:

- a téma iránt érdeklődő óvodapedagógusok részvétele,

- évente 4-5 alkalommal szakmai megbeszélés, házi bemutató,

- a munkaközösség tematika alapján dolgozik, amit a munkaközösség

javaslata alapján, a munkaközösség vezetője állít össze.

Részvétele az óvoda vezetésében:

- Tájékoztatja az óvodavezetőt az ellenőrzés során tapasztaltakról,

- Javaslatot tesz a pedagógiai, szakmai hiányosságok javítására,

- Javaslatot tesz a taneszközök pótlására, bővítésére,

- Véleményt mond, és javaslatot tesz az anyagi, erkölcsi elismerésre.

Önértékelési csoport tagjainak kiválasztása:

Szempontok:

- szakmai felkészültség, tekintély, elhivatottság, motiváltság

- régi IMIP rendszer ismerete

- pontosság, megbízhatóság, határidők betartása

- szakvizsgával rendelkezzen, innovatív szemléletű legyen

- jártasság az informatikai programok kezelésében.

Feladatköre:

- intézményi dokumentumok megismerése

- öt illetve éves munkaterv elkészítése

- önértékelési kézikönyv elkészítése

- az intézmény szakszerű működésének nyomon követése

- módosító javaslatok megtétele.

2.6. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos

rendelkezés

2.6.1. Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai:

- A helyi nevelési program

- a Szervezeti és Működési Szabályzat és

- a Házirend

Az óvodavezető titkárságán – hitelesített másolati példányban – valamint az

intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető módon.

A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről az óvoda

minden épületében hirdetményt kell jól látható helyre kifüggeszteni. Az

alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik

ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén

található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok

megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan

összehívott értekezleten.

2.6.2. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a használata

Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek

rendelkezésére kell bocsátani. Az alapvető dokumentumokból, továbbá az éves

munkatervből és belső ellenőrzési tervből óvodai egységenként köteles az óvoda

vezetője legalább egy példányt biztosítani a nevelési év megkezdésekor.

2.7. Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei

A gyermekek felvétele a házirendben meghatározott eljárásrend alapján történik.

Amennyiben az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a törvény szerint

felvehetők létszámát, a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, amely dönt a

gyermekek felvételéről. Az óvodába jelentkezők, felvételéről vagy elutasításáról az

intézmény vezetője írásban értesíti a szülőket.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő besorolásáról az óvodavezető

dönt a szülők igényének figyelembevételével.

A szülő bármelyik tagóvodába beírathatja gyermekét. Abban az esetben, ha egy-

egy tagóvodában túljelentkezés alakulna ki, akkor figyelembe kell venni a lakhely,

körzet, munkahely, ill. a közlekedési lehetőségeket.

Az óvodánkban az elfogadott házirendet alkalmazzuk, melyet a szülők is kötelesek

betartani.

Az óvodai beíratás minden év április 20. és május 20. közötti időszakban történik.

2.8. Ünnepek, megemlékezések rendje

Az ünnepek és megemlékezések a helyi nevelési programban leírtak és az éves

munkaterv alapján történnek. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények

mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnephez méltó öltözékben az

ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni.

A tagóvodák épületét március 15., augusztus 20. és október 23.-a előtt fel kell

lobogózni.

Csoporton belül a korcsoportnak megfelelően az óvodapedagógus megemlékezik az

ünnep jelentőségéről.

A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:

- Karácsony

- Anyák napja

- Évzáró (ballagás)

A kiscsoportokban az anyák napja és az évzáró összevontan egyidejűleg is

szervezhető.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei:

- Farsang

- Gyermeknap

- Mikulás,

- Szüret, (október 1-16-ig)

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.

Óvodánkban minden ünnepség nyilvános.

Csoporton belül a gyermekek név és születésnapjának megünneplése történik.

Népi hagyományok ápolása köréből kiemelten foglalkozunk:

- jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetésével

- kézműves technikákkal való ismerkedéssel

- “őszi emléknapok” megrendezésével ( október 1-től, 16.áig terjedő

időszakban )

Tanulmányi kirándulások, séták, mozi-és színházlátogatás, sportnapok

szervezése a munkaterv alapján történik.

Az ünnepélyek előkészítésében és megszervezésében – a nagycsoportos

óvónők irányításával – a nevelőtestület minden tagja és szükség szerint a kisegítő

személyzet is részt vesz.

Az óvodában pénz nem szedhető, csak meghatározott esetekben (mozi, színház,

fénykép).

A pénz elszámolásáért a megbízott a felelős.

2.9. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó

rendelkezések

A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a nevelési évtől

kezdődően, amikor augusztus 31-ig betöltik 3. életévüket.

A kötelező óvodalátogatás alól a szülő kérésére a jegyző – az óvoda vezetője és

a védőnő javaslata alapján - adhat felmentést abban az esetben, ha a gyermek

korának megfelelő folyamatos fejlődését biztosítottnak látja.

A csoportvezető óvónők a gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és

jelzik az intézményvezetőnek, ha az igazolatlan hiányzás mértéke meghaladta a

megengedett mértéket, az óvoda vezetője a házirendben lefektetett szabályozásnak

megfelelően intézkedik. (Előre írásban bejelentett hiányzást a szülő megtehet, évente

három alkalommal, alkalmanként legfeljebb 10 napig.)

Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be

az óvodapedagógus.

2.10. Az étkezési hozzájárulás befizetésének és visszatérítésének a szabályai,

ingyenes óvodai étkezés

Az 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes óvodai gyermekétkeztetésre irányuló

2015. évi LXIII. törvény figyelembe vételével az érintetteken túl az étkezési térítési díjat

a szülők az óvoda által kiállított számla alapján fizetik, minden hónap 25. napjáig.

A gyermekek étkezési nyilvántartását a beosztott óvónők vezetik. A

nyilvántartólapokat a hónap végén az óvónők összesítik.

Hiányzás esetén az étkezés lemondható előző nap 11 óráig telefonon, illetve

személyesen.

Az igénybe nem vett, étkezésre befizetett összeget, a bejelentést követő második

naptól kezdődően kell jóváírni a következő befizetés összegéből. A fel nem használt

ebéd térítési díját abban az esetben lehet visszafizetni, ha a gyermek óvodai

jogviszonya megszűnt.

Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj jóváírására, illetve

visszafizetésére nem tarthat igényt.

3. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

3.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

A tagóvodákat közvetlenül a tagóvoda-vezetők irányítják. Gondoskodnak arról,

hogy a gyermekeket és a tagintézmények dolgozóit érintő intézkedések a

tagintézményekbe időben eljussanak.

3.1.1. Óvodai közösségek közötti kapcsolattartás formái:

A tagóvodák együttműködése, az egységes szemlélet, pedagógiai eljárások

alkalmazása érdekében.

- házi bemutatók megtartása, helyi továbbképzések szervezése,

- értekezletek, eszmecserék, hospitálások tartása,

- ünnepélyek megtekintése,

- a nevelőmunka érdekében közös munkadélutánok szervezése,

- hagyományőrző közösség megerősítése, eszközök gyűjtése, hagyományok

felelevenítése,

- kirándulás , sportrendezvények szervezése.

Az óvodán belüli közösségek feladatai, együttműködésük rendje

Az óvónők a pedagógiai asszisztensek és dajkák együttműködését a helyi nevelési

program feladatai alapján kell végezni. A gyermekek eredményes nevelése érdekében

kötelesek maximálisan együttműködni.

- a dajka az óvónő utasításai szerint segít a gyermekek gondozásában,

étkeztetésében, öltöztetésében, a napi tevékenységeiben,

- séták, kirándulások alkalmával segít az óvónőnek a gyermekek

felügyeletében,

- a munkára nevelés során a helyes munkafolyamatokat segíti,

- a napi tevékenységek megkezdése előtt segít az eszközök bekészítésében,

majd a terem rendezésében,

- a gyermekek előtt példamutatóan viselkedik és segít a csendes, nyugodt

légkör biztosításában,

- a pedagógiai asszisztens az óvónő iránymutatása alapján segít a gyerekek

befogadásának zökkenőmentessé tételében,

- a gyermekek gondozási teendőiben pl. étkeztetés, öltöztetés, tisztálkodás,

levegőztetés stb.

- a gyermekek felügyeletének biztosításában,

- az egyéni megsegítést igénylő gyermekek segítésében,

- a másság elfogadtatásában ( személyes példamutatás )

- balesetmentes környezet biztosításában,

- óvodai ünnepélyek, hagyományok megszervezésében,

- elvégez minden egyéb feladatot, amellyel a vezető megbízza

3.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

Az óvodavezető és az óvodai szülői szervezet képviselője szükség szerint, de

legalább negyedévenként tart értekezletet, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az

intézmény munkájáról.

A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezletnek azon napirendi

pontjainak a tárgyalására, amelyek a gyermekek nagyobb csoportját érinti, meg kell

hívni. A szülői szervezet képviselője tárgyalási jogkörrel vesz részt az értekezleten. (A

gyermekek nagyobb csoportja a mindenkori felvett gyermeklétszám 70%-a.)

A szülői szervezet:

- figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka

eredményességét

- bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet

- képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában

- nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:

- a pedagógiai program elfogadásakor

- az SZMSZ elfogadásakor

- a házirend elfogadásakor

- a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásakor)

- az adatkezelési szabályzat elfogadásakor

- a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával

kapcsolatosan

- a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

- vezetői pályázatnál

- az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának

megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és

megbízásának visszavonásával kapcsolatosan

3.3. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása

Az óvoda, feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához

rendszeres kapcsolatot tart fenn, más intézményekkel. Az intézmény képviselete az

intézményvezető jogköre és feladata.

A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik

felmérése, a kapcsolattartás formája és módja az intézmény által meghatározott

formában és a helyi nevelési programban leírt szabályok szerint

történik.

3.3.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja.

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására

létrehozott intézményekkel

- Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság Bp..

- Beszédvizsgáló Országos Bizottsága

- Szakszolgálat, Veresegyház, Kálvin u. 6.

megállapodnak, az együttműködés formáiban.

Az óvoda gyermekvédelmi felelősei folyamatos kapcsolatot tartanak a

gyermekjóléti szolgálattal, melyről az óvodavezetőnek rendszeresen

beszámolnak.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata.

Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli

Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot.

A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének

elbírálásában szükség szerint közreműködő Szakszolgálattal az óvodavezető

állapodik meg az együttműködés formáiban (megállapodás írásban)

A nevelés folyamatossága, a gyermekek zökkenőmentes átmenetének biztosítása

érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a helyi általános iskolával. A

rendszeres kapcsolat megteremtése az óvodavezető feladata, de a kapcsolat

tartásában a nevelőtestület valamennyi tagja aktívan részt vesz.

- Közös szülői értekezlet szervezése a nagycsoportos gyermekek szülei

részére,

- Hospitálások egyeztetése,

- Kölcsönös látogatások (óvoda-iskolai tanóra) nagycsoportosok látogatása az

iskolában,

A gyermekekkel megismertetjük a közművelődési intézményeket, alakítjuk a

kultúra iránti igényüket.

- Az óvoda képviselője egyezteti a műsorok témáját, idejét, teremszükségletét

a Művelődési Ház illetékes dolgozójával.

- Az előadásokra csoportosan visszük el a gyermekeket.

- A rendezvényeket a felnőttek és a szülők részére propagáljuk.

- Megismertetjük a gyermekeket a könyvtár használatával, érdekes

foglalkozásokat biztosítunk ott számukra.

- Ösztönözzük a szülőket is a könyvtár látogatására.

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az

óvoda orvosa és a védőnő látja el

- Vizsgálatok az óvodában.

- Látogatás az egészségügyi intézményben, ismerkedés a fogorvos,

gyermekorvos munkájával.

- Egészségügyi felvilágosítás a szülői értekezleteken pl: fogápolással

kapcsolatos feladatok ismertetése.

- Az egészségügyi dolgozók segítségével felkutatjuk a veszélyeztetett és

hátrányos helyzetű gyermekeket. Biztosítjuk elhelyezésüket az óvodában.

- A gyermekek rendszeresen részt vesznek, fogászati szűrésen.

Az intézmény dolgozói évente kötelesek részt venni foglalkozás egészségügyi

alkalmassági vizsgálaton (Misszió - óvodavezető)

4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE

4.1. A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai

Az óvodai nevelés belső ellenőrzésének rendjét a pedagógusok minősítő vizsgára,

valamint minősítő eljárásra történő jelentkezések figyelembe vételével, az önértékelési

csoport által rögzített szempontok alapján az óvodavezető tervezi és szervezi meg. A

belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amely

az éves munkaterv része.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a

szakmai munkaközösséggel kell egyeztetni. A nevelőtestületre általánosítható

tapasztalatokat ismertetni kell és meg kell vitatni a nevelőtestületi értekezleten.

Az óvodavezető, valamint helyettese, illetőleg a tagóvoda-vezetők szükség szerint

eseti ellenőrzéseket is elvégezhetnek.

4.2. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre

- az óvoda vezetője,

- az óvodavezető helyettese,

- a tagóvodák vezetői,

- a szakmai munkaközösség-vezetők.

Az óvoda vezetője ellenőrzi a tagóvodák és szakmai munkaközösségek vezetőinek

nevelő munkáját.

4.3. A belső ellenőrzés módszerei

- csoport látogatás előre meghatározott szempontok alapján,

- dokumentáció - elemzés

- szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás

5. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ HASZNÁLATI RENDJE

5.1. Általános szabályok

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók

kötelesek:

- a közösségi tulajdont védeni,

- a berendezéseket rendeltetés szerűen használni,

- az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

- az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

- a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

- a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Aki betörést észlel, haladéktalanul értesíti a rendőrséget és az óvoda vezetőjét. A

rendőrség megérkezéséig az épületbe senki sem mehet be.

A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani.

5.2. Az épületek használati rendje

Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. A jogszabályi

rendelkezéseknek megfelelően a központi épületre zászlót kell kitűzni.

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és

oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény

egyéb feladatainak az ellátását. (csendes pihenő alatti zajos tevékenység)

Az óvodaépületek nyitását és zárását a dajkák végzik a munkaköri leírásukban

részletezett szabályok szerint. Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az alábbiakat:

- a közlekedési utak szabadon hagyását,

- az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló stb.) kikapcsolt állapotát,

- az ablakok zárt állapotát,

- a tűzoltó-készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását,

megközelíthetőségét

- az épület áramtalanításának végrehajtását,

5.3. Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok

A gyermekek az óvoda helyiségeit és létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt

felügyelete mellett használhatják. Az óvoda üresen álló helyiségeit zárva kell tartani.

A szertárból és a könyvespolcról kivitt eszközöket a leltárfüzetekbe be kell jegyezni.

A fejlesztő eszközök és a könyvtárban elhelyezett könyvek és folyóiratok

csoportszobába vitelének az ideje legfeljebb egy hét.

Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében

lehet az épületekből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a

kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és az anyagi felelősségvállalást.

Az óvoda konyháiban a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a

munkavégzés. A konyhába csak a konyhai alkalmazottak tartózkodhatnak.

A gyermekekkel történő foglalkozás ideje alatt saját mobiltelefont használni nem

lehet.

A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak.

Gyermeküket, óvodapedagógusnak kell átadják, illetve óvodapedagógus

tudtával vihetik el.

A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza.

5.4. Az óvoda udvar használati rendje

Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott

lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői felügyelettel használhatják.

5.5. Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak

jogviszonyban az óvodával

Az óvoda bejárati ajtaját reggel 8.30-tól -12.30-ig, és 13.00-tól 15.30-ig zárva kell

tartani. Az óvodába belépő idegent az óvoda dolgozója az óvodavezetői iroda elé kíséri

és gondoskodik arról, hogy a megfelelő célszemély minél előbb, rendelkezésére álljon.

Távozásakor az ajtóig, illetve kapuig kíséri. Az óvodába belépő idegent egyedül hagyni

nem szabad.

Idegenek az óvoda területén csak dolgozói kísérettel és a felelős vezető

engedélyével tartózkodhatnak.

5.6. Az intézmény létesítményeinek bérbeadása

Az intézmény a rendelkezésre álló épületeket, helyiségeket egy naptári évnél

nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja, ha az nem zavarja az intézményben folyó

nevelőmunkát, figyelembe véve az önkormányzat vagyon rendeletét.

Bérleti szerződét az intézmény vezetője köthet. A bérbeadást megelőzően ki kell

kérnie az érintett közösségek véleményét.

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az épületben tartózkodás idejét, a

rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.

6. A MINŐSÍTÉS TARTALMI ELEMEI

6.1. Az értékelés szempontjai:

- szakmai kompetenciák megléte

- szakmai informáltság

- követelmények, szakmai elvárások, teljesítmény iránti igény

- kapcsolattartás minősége (minden szinten)

- szakmai felkészültség

6.2. Munkatársak teljesítményének ellenőrzése és értékelése

Alapvető elvárások:

- törvényes munkaidő kitöltése

- foglalkozási idő, pontos kezdése és befejezése

- az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése

- részvétel a nevelő testület munkájában

- munkakörhöz kapcsolatos megbízások elvégzése (munkaközösség, stb.)

- nevelési program teljesítése, alkalmazott módszerek sokrétűsége

- a HOP alapján nevelési program kialakítása, szükség szerinti módosítása,

- a gyermekek egyéni fejlődésének, teljesítményének folyamatos nyomon

kísérése, értékelése, szülők tájékoztatása,

- munkatervi célok és siker kritériumok (szakmai végzettség szerint)

Specifikációk és igények:

- részvétel a nevelési program összeállításában

- részvétel a nevelési program megvalósításában, beválásának mérésében

- a nevelési folyamat a nevelőtestület által elfogadott szempontok szerinti

dokumentálása

- saját tevékenység ellenőrizhetővé és értékelhetővé tétele (bemutató

foglalkozás, ünnepélyek stb.)

- közös, mérhető értékrend megfogalmazása,

- a gyermekek nevelési program szerinti értékelése

- bekapcsolódás a minőségbiztosítási rendszer ellenőrzési és értékelési

feladataiba,

- a mérhető indikátor rendszer alkalmazása, pontos adminisztráció

Értéktöbblet, partneri megelégedettség:

- folyamatos rendelkezésre állás

- kezdeményező készség a nevelő testületben,

- az óvoda képviselete külső megbízások esetén, (nevelő testület igényei

szerint)

- fejlesztésre irányuló javaslatok megtétele a minőségügyi vezetőnek,

- önálló feladatvállalás,

- szakmai publikáció, előadások, bemutatók,

- javaslattétel fejlesztési megoldásokra a legjobb gyakorlat kiválasztására,

- feladatvállalás a helyzetelemzésbe, megvalósításban, belső ellenőrzésben,

A minősítés az egyéni és a szervezeti teljesítmény növelés eszköze.

7. KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATOTTAK INTÉZMÉNYÜNKBEN

A városi önkormányzat által közvetített közcélú foglalkoztatott heti 40 órában az

intézményvezető által meghatározott időben, helyen és területen köteles dolgozni.

Érvényes egészségügyi könyvvel és foglalkozás egészségügyi alkalmassági

igazolással kell rendelkeznie.

Jogszabály által meghatározott szabadságát az intézményvezető engedélyével veheti

ki. Betegszabadságra jogosult.

Három havi próbaidő leteltével védőruha juttatásba részesülhet. (1 köpeny, 1 lábbeli,)

Be nem jelentett távolléte, illetve nem megfelelő munkavégzése a kiközvetítés

megszüntetését vonja maga után. Erről az intézmény vezetője írásos feljegyzést készít

és továbbítja az önkormányzat képviselője felé.

8. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK

8.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A fogorvos fogászati vizsgálatot a gyermekorvos szűrést végez minden

csoportban legalább évente egyszer, a védőnő alkalmanként tisztasági szemlét tart a

gyermekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel a fogorvossal és a

gyermekorvossal együttműködni, a gyermekek vizsgálatának idejét a gyermekek

életrendjének megzavarása nélkül megszervezni, az orvos és a védőnő nyugodt

munkavégzését biztosítani.

Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A

napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni. Gondoskodni kell a szülők

mielőbbi értesítéséről.

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az

elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy veszélyforrást dajka, illetve más alkalmazott

észleli, köteles azonnal intézkedni és a vezető figyelmét felhívni rá.

A gyermekbaleseteket írásban is rögzíteni kell.

8.2. Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében

A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat,

a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év

kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően

ismertetni kell. Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek

dokumentálni.

A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek

megfelelően kell megszüntetni. Baleset esetén: elsősegélynyújtás – orvos, mentő

hívása – szülő értesítése – jegyzőkönyv elkészítése.

Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi

épségének megóvásáért.

8.3. Gyermekvédelmi tevékenység

A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Amennyiben bármelyik

dolgozó a gyermekek körében veszélyeztetettségre utaló jeleket tapasztal, köteles az

óvodavezetőt erről tájékoztatni, aki intézkedik a Gyermekjóléti Szolgálat értesítéséről.

( jelzőrendszer )

A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus

tájékoztatja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, és a

gyermekvédelmi szervezetek elérhetőségéről.

8.4. Bombariadó esetére meghatározott szabályok

Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti,

menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni.

A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a

menekülést az intézmény minden épületében évente legalább egyszer gyakorolni kell.

Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az

óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia.

A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles

irányítani.

A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti:

- az intézmény neve, pontos címe

- emberélet van-e veszélyben

- a vélt bomba által veszélyeztetett épületek,

- a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja.

A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót, és értelemszerűen az

óvodavezetőt.

8.5. A gyermekek kísérése

A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői

beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén

minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.

9. AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI

9.1. A beérkező iratok és küldemények kezelése

Az intézménybe hivatalos iratot az óvodavezető irodájában kell leadni az óvoda

vezetőjének, vagy az óvodatitkárnak. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani.

Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézmény vezetője, és az

óvodatitkár jogosult. A beérkező postát mindenkor az óvodatitkár bontja és szortírozza.

Minden névre szóló postai küldemény felbontás nélkül az illetékesnek kerül átadásra.

A feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a

postahivatalnak.

Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény, felelős vezetője elolvassa és

iktatásra átadja az óvodatitkárnak, és rendelkezik az ügyintézés személyéről és határ

idejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni.

A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt

polcon kell tárolni. A folyóiratok évenkénti kezelését az óvodatitkár végzi.

9.2. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele

Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény, felelős vezetője

írja alá és látja el körbélyegzővel.

Az óvodavezető által átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően az

óvodatitkár, az arra rendszeresített iktatókönyvben iktatószámmal lát el. Az iktatószám

sorszámból, alszámból, és évszámból áll. Az azonos ügyhöz tartozó ügyiratok azonos

sorszám és beérkezésük alapján emelkedő alszámmal szerepelnek az

iktatókönyvben. Az iktatókönyvet a tárgyév végén a felhasznált utolsó iktatószám után

le kell zárni és a lezárás tényét az alábbi szöveggel hitelesíteni: "Lezárva a ....

iktatószámmal." Dátum, pecsét, aláírás. Az iktatókönyvek nem selejtezhetők.

A hivatalos iratok iktatását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak, a Selejtezési

és a Leltározási Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése

Jelen szabályzat a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba.

A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény nevelőtestülete által

2015.08.24.-én jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi

alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében

intézkedhet.

2. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása

Felülvizsgálata: évenként, jogszabályi és használhatósági szempontok

figyelembevételével

Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT

elnöke

A módosítás indoka lehet:

jogszabályváltozás

alapító okirat tartalmának változása

túlszabályozott rendszer

hiányosan szabályozott rendszer

hibás illetékesség vagy hatáskör kijelölés

A módosítás során az elkészítésre vonatkozó legitimációs eljárást kell lefolytatni.

3. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága

A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával,

valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben

használják helyiségeit.

Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza.

4. A szervezeti és működési szabályzat melléklete

Adatkezelési szabályzat

Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hónap …… nap

……………………………… P. H.

óvodavezető

Legitimáció

A szervezeti és működési szabályzat tekintetében véleményezési jogával élt az óvoda

szülői szervezete. Véleményüket a ………………… számú jegyzőkönyv tartalmazza.

Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hónap ……… nap

……………………………………

szülői szervezet elnöke/képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület ……… arányú „igen”

szavazatával, ……… számú nevelőtestületi határozatával ……………………….

napján elfogadta.

……………………………………

nevelőtestület képviselője

Abban az esetben, ha az SZMSZ rendelkezéseinek érvénybelépésével a

fenntartóra/működtetőre többletkötelezettség hárulna, úgy az érvénybelépés előtt ki

kell kérni az egyetértését.