A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár

ajánló bibliográfiai sorozata

Történelmünk fordubi 1

Honfoglalás, államalapítás

. 1975

II

94-3x9H 75

Honfoglalás, álleandlapitás. yáryné Rékasy I ld ikó . ) Szolnőv

raárynéFerenci Megyei Xcx"0

TVtár19 cm.

/A Verseghy Ferenc 1>i-iVMn gráfiai .Történe1

V

Történelmünk fordulói 1.

Honfoglalás,

államalapítás

Ajánló bibliográfia

Verseghy Ferenc Megyei Könyvrár

Szolnok, 1975

összeállította:

Szathaáryne Bekaay Ildikó

KeeiL.lt 400 példányban, B/6-OB néretben

a Verseghy Perene Kegyel Könyvtár•okezoroaitó mühelyében.Felelőé kiadói Szurmay ErnőSzolnok, 1975* •érciufl

Jelen füzetünkkel induló ajánló bibliográfiaisorozatunkat azoknak az olvasóinknak szánjuk,akik - akár tudományos-ismeretterjesztő, akárszépirodalmi művek formájában - szivesen olvas-nak a magyar történelem eseményeiről. Anyagun-kat népünk történetének egy-egy sorsdöntő for-dulata, kiemelkedő eseménye köré csoportosít-juk. Első táiránv, a honfoglalás, államalapí-tás, a közelmúltban ráirányuló figyelem követ-keztében bizonyos aktualitáeeal is bir.

Igyekezvén eleget tenni a hozzáférhetőségkövetelményének, csak olyan müveket ajánlunk,amelyek a felszabadulás után jelentek meg, vagyuj kiadásban állnak olvasóink rendelkezésére.Itt, a bevezetőben szeretnénk felhivni figyel-müket a magyar történelmet összefoglalóan tár-gyaló müvekre, melyekről az egyes korokat be-mutató füzetek nem tesznek említést. Gondolunkitt elsősorban a más-más mélységig, különbözőterjedelemben feldolgozott "Magyarország tör-téneté"-re, s e korabeli dokumentumokat, tár-gyi emlékeket bemutató képes kiadványokra /lla-gyarország története képekben, Magyarországtörténetének képeskönyve./

Összeállításunk ismeretterjesztő részébenszükség szerint "könnyebb és nehezebb fajsúlyú"olvasmányok szerepelnek együtt, ám mindig csakszélesebb érdeklődésre is számottartó müvek.Ugyanígy nem lehetett egységes - történelemszem-lélet, stílus, színvonal szempontjából,- a tör-ténelái regények csoportja sem. /Hosszú fejlő-dése során maga a "műfaj" is sokat változott./

ügy gondoljuk, hogy a történelmi multatkalandos történetek révén megismertető ifjúsá-gi regények éppoly szép számú érdeklődőt von-zanak, mint a történelmi regény rangosabb vál-fajai. Olvasóinkra bizzuk tehát, hogy tetszé-sük szerint, ízlésüknek megfelelően válasszanak.

Összeállításunk • történelmi események Időrend-jét kByetl. Béni időhatár átfedések az anyagtermészetéből adódtak* X történelmi regények azállamalapítás szorosan Tett Időszakán túl aségess Árpád-kort felölelik.

Munkánkhoz felhasználtuk az un. fUlszBYS-geket, az UJ könyvek, a Világtörténelem regé-nyekben c. ajánló bibliográfia könyriaaerteté-eeit, és László Gyula illusztrációit.

Ismerefterjeszf-őés fudományos művek

^Források,

tanulmányol/

A magyarok elődeiről ée a honfogla-lásról. Kortársak ée krónikásokhíradásai* Bp. 1958, Gondolat./Bemzetl könyrtár. Történelem./

Ezt a gyűjteményt az elődeinkre ronatkozó leg-jelentősebb történelmi forrásokból válogatták.

A korabeli dokumentumokon kivül régebbiekis vannak benne, azokról a népekről /türkök,hunok, szklták/, melyeknek körében feltehetőenaz ősmagyarok is éltek, a jóval későbbiek is,melyek Írói előttünk ismeretlen forrásokból efőként a messzeségben még túlságosan meg nemfakult szájhagyományokból Is merítettek.

"A történetírás atyjának", HérodotosznakÍrásából Tett részlettel kezdődik a gyűjtemény.Ezt követi a Gárdonyi Láthatatlan ember c. re-gényéből jól ismert Priszkosz rétor beszámoló-ja az onogurokról. Ezután az arab, bizánci,szláv források következnek. Anonymus króniká-ját teljes terjedelmében olvashatjuk, Kézai Si-monéból csak részleteket. Végül a kalandozásokkorát a szenvedő fél, a nyugati kolostorok kró-nikásai szemszögéből ismerjük meg.

Képes Krónika. A magyarok régi éalegújabb tetteiről, eredetükről éanövekedésükről, diadalaikról és bá-torságukról. Ford. Geréb László.Függelék! Ceapodiné Gárdonyi KláráiA kepék leírása és magyarázata. Bp.1971. M.Helikon - Európa. /Helikoncsillagok./

A középkori magyar krőnikairodálom zárómúvóbena szerző Anonymus kivételével valamennyi előzőkrónikás munkáját összefoglalta. Az eseménye-ket a magyarság eredetétől a a honfoglalástólegészen Károly Róbert haláláig követhetjük.

Az 1358-ban keletkezett szöveget 1370 kö-rül, feltehetően a királyi könyvtár számára,gazdagon illusztrálva lemásolták. /Innen a ne-ve isi Képea Krónika./ A legszebb magyar kó-dexünket diszitő miniaturák, iniciálék a kora-beli életet, öltözetet kivételes plaazticitás-sal örökítik neg néhány négyzetcentiméternyikék-arany-vörös képacekéken.

KOMJÁTHY Iatváni Mondák könyve. Hunés magyar mondák. 4. kiad. Bp.1971.Móra Kiadd.

A szerző a magyarság kialakulásának és őstörté-netének,honfoglalás előtti életének homályos év-századait vizsgálja meg, összefüggő történetsorkeretében elevenítve fel hitregevilágunk szinteminden ezinee töredékét, jelentős mozzanatát.

Az első két rész /Puszta, Hunor/ forrás-ként a néprajzi gyűjtésből, elsősorban népmesé-inkből merített, amelyeknek egy bizonyos régitipusa napjainkig megőrizte a keleti népregeivilág főbb motívumait, egykori szokás- ée hit-világunkat. A harmadik rész a krónikairék általőseinknek hitt hunok mondáit dolgozza fel. Akét zárófejezet /Attila, Almos/ hazai króniká-inkon, Anonymus ée Kézai Simon feljegyzéseinalapszik, e hangulatában Arany gyönyörű eposzát,a Buda halálát idézi. Attila halálától egyene-sen vezet a cselekmény Pusztaszerre, a honfog-lalásig, majd Vajk, a későbbi István király szü-letéséig.

LKHGYE1 Dénesi Régi magyar mondák.Bp. 1972. Móra Kiadó.

Lengyel Dénes könyve eltér a magyar mondavilágkorábbi faldolgozásaitól. Bem hasonlit az előbbismertetett Komjáthy István Hondák könyve c.müvéhez sem.

A szerző megőrizte a mondák hangját, a na-iv történeteket semmiféle történelemi és nép-rajzi anyaggal nem keverte. Történetein megér-ződik hiteles forrásainak, a krónikáknak, majda népmondáknak más-más stílusa.

A szerző egyetlen kötetben a teljes magyarmondavilágot feldolgozzál a hun mondákat, a hon-foglalás mondáit, a királymondákat, egészen aMátyásról szóló történetekig. /A hun-magyar mon-dák, a honfoglalás, kalandozások és az Árpád-há-zi királyok mondái alkotják a könyv első felét.

A kötetet krónikáinkból vett szinea és fe-kete-fehér illusztrációk díszítik.

DIEHES Istvánt A honfoglaló magyarok.2. kiad. Bp. 1974. Corvina. /Heredi-taa./

Összefoglaló mű, időrendi táblákkal, térképpel,irodalmi tájékoztatóval a kitűnő képanyaggal.A bonfoglaló magyarok életmódját, társadalmi éagazdasági szervezetét, hitvilágát, művészetétmatatja be.

A szerző elsősorban régészeti anyagra tá-maszkodik /temetési rend, tárgyi leletek/, defigyelembe vesz más történeti forrásokat is,.Külön fejezet foglalkozik a régészeti és művé-szeti szempontból^legjelentősebb tarsolyleme-zek és korongok művészetével, ennek kagcsán ahonfoglaláskori magyarok ruházatával, ékszerei-vel.

Esztétikai szempontból is vonzó, különösenszép kiállítású könyv.

LÁSZLÓ Gyulai A honfoglalókról. Bp.1973. Tankönyvkiadó. /Történelem-tudomány - történelemtanitás 5./

"... munkánk célja nem az, hogy rövidre fogvamegismételje, amit olvasói amúgyis tudnak, ha-nem hogy bemutassa az utóbbi évtizedek eredmé-nyeit, feltevéseit, módszereit, még akkor is,ha néha ellentmondanak egymásnak1' - olvassuka szerző bevezetésében.

Először az örökséget, az előző kutatónem-zedéktől ránk hagyott elméleteket ismerteti.Majd sorra veszi az új eredményeket, melyekkela különböző tudományágak - a történettudomány,nyelvtudomány, régészet, néprajz, ember- állat-és növénytan, fémelemzés - járultak hozzá a ku-tatáshoz. Végül kifejti a történészkörökbennagy vitát kavart, rendkívül érdekes "kettőshonfoglalás" elméletét.

LÁSZLÓ Gyulai Hunor és Magyar nyomában*Bp. 1967. Gondolat.

1 rendkívül tanulságos és igen ezép illusztrá-ciós anyagot tartalmazó könyv bepillantást nyájta régészet világába, megismertet a régész munká-jával.

A szerző előbb a magyarság eredet-mondáitelemzi szineeen - többek közBtt a csodaszarvasmondát, a turulmondát, az isten kardjáról szó-ló legendát, Majd a magyarság őstörténetét vá-zolja, éa a honfoglaló Magyarok műveltségéről,hitvilágáról, viseletéről, művészetéről ad szó-ban és képben áttekintést. Ásatási leletek ésegyéb történeti források alapján rekonstruáljahonfoglaló eleink mindennapi életét, munkáját,társadalmi berendezkedését.

DIÓSZEGI Vilmos t A pogány magyarokhitvilága. Bp. 1973. Akadémiai Ki-adó. /Körösi Csorna kiskönyvtár 4./

A szerző elsősorban magyar néprajzi anyag - nép-szokások, gyermekjátékok, mesék - elemzése út-ján próbál válaszolni a tudományos világot régfoglalkoztató kérdésre! milyen volt a pogánymagyarok hitvilága.

Kimutatja a magyarok és a rokon-, illetveszomszédnépek folklórjának közös motívumait.Hegismertet a sámanhit legfontosabb képzetei-vel /holdas-napos égigérő fa, kigyók-bókák or-szága, világfa stb./, a táltosok szertartásai-val, felszerelési tárgyaival /csörődob, bagoly-tollas agancsOH fejviselet, táltosfa/.

A kepmellékletek a néprajzi gyűjtés idevo-natkozó tárgyait mutatják be.

10

BARTHA Antalt A II-I. századi magyartársadalom. Bp. 1973. Akadémiai Ki-adó.

Tudományos jnunka, mely elsősorban a társadalom-tudomány művelőihez szól, de érdeklődéssel for-gathatja bárki, aki képet kíván alkotni a hon-foglaláskori magyarság társadalmi berendezkedé-séről.

A szerző egyetemes történeti összefüggések-be ágyazva vizsgálja tárgyát. Az első fejezet akazár birodalom és a keleti szlávok társadalmátmutatja be, a második a honfoglaló magyar tör-zsek életét elemzi. Sorra veszi azokat a gazda-sági, kulturális, politikai elemeket, melyeketaz itt élő népektől vettünk át s mindazt, ami-vel a letelepedő magyarság Járult hozzá e tér-aég életéhez.

Az utolsó rész az augsburgi vereség utánlétrejött és az államalkotásra kényezeritő tör-rténeImi helyzetet világítja meg.

István király emlékezete. GyőrffyGyörgy: István király. + A koroná-zási Jelvények. + István király in-telmei. + Szent István - legendák.Bp.1971. K. Helikon - Európa.

A Jubileumi év tiszteletére megjelent kötet el-sősorban szöveggyűjtemény, ÜJ fordításban tesziközzé az István király életére vonatkozó forrá-sokat. Közülük csupán az Imre herceghez intézett"Intelmek" az egykorú. A 11. század utolsó har-madában keletkezett a nagyobb, majd a 12. szá-zad elején a kisebb legenda. A kettőt egybeöt-vöző Hartvik-legenda Kálmán király életében ké-szült a 13. század elején.

A bevezető tanulmány marxista történelem-szemlélettel vázolja István életét, és utal arra,hogy a legendák mellett milyen máfl, egykorú for-rásokból állíthatja össze a történész a nagy ki-rály egyéniségének vonásait.

A kötet igen ezép kiállítású, különlegespapíron készült. Reprodukciókban közli a kora-beli tárgyi dokumentumokat, közöttük a koroná-zási jelvényeket rövid történetükkel és leírá-sukkal.

BARTHA Antali I. István király. Ki-adja a Hazafias népfront OrszágosTanácsa. Bp. 1970, Srinyi ny.

István király születésének ezeréves évforduló-jára jelent meg a néhány oldalas kiadvány. Mű-fajilag értékelő megemlékezés. Tömören foglal-ja össze annak a nagy államférfinak az érdeme-it, akinek nevéhez történelmünk első sorsdöntőváltozása fűződik.

Meggyőzően mutatja be, hogy bár a magyaruralkodoöaztályok előszeretettel tüntették felmagukat István államának, s politikai nézetei-nek örököseként, mindez nem volt több, mint:"késői korok politikai vágyainak történetlet-len viaszavetitése a feudális magyar állam szü-letésének merőben más történeti, társadajjai fel-tételeire. Csak éppen a maradandó érvényű tör-ténelmi tanulság megtételétől óvakodtak: a ma-gyar nép éppágy ki van téve a nagy átalakulásokfeltartóztathatatlan erőinek, mint Európa min-den más népe."

BÓH1S Györgyi István király. Bp. 1956.Müveit Hep. /Magyar történelmi Tár-sulat 6./

"Ennek a könyvnek a hőse nem István az államfér-fi, a törvényhozó, az egyházszervező, mint azeddigiekét hőse a magyar nép, amely egy nagyember irányításával elte át gazdálkodásának,társadalmának, közszervezetének és hitvilágá-nak gyökeres átalakulását."

Bónia György munkája az első nagyobb lé-lekzetíí összefoglaló mű István koráról marxis-ta történész tollából. Feltárja az előzménye-ket, a pásztortársadalom válságát, bemutatjaIstván családját, életét, jellemzi az uralkodóegyéniségét. Külön fejezetet szentel az állammegalapításának és megvédelmezésének, a kora-beli gazdálkodás, társadalom, állam, vármegyeés egyház szervezetének.

Könyvének egyik legérdekesebb részében át-tekinti, hogyan változott István alakja az utó-kor emlékezetében, a^hivatásos történetírók,szépirők és költők müveiben, a nép énekeibenés mondáiban, a különböző politikai és szelle-mi irányzatok tükrében, Biszen - a szerző sza-vaival - "István király alakjának tükröződésea hagyományokban és a történetírásban *•• ma-ga is egy darab történelem."

12

HEGEDŰS Géza: Korona éa kard. Magyar-orazág a ZI-IIII. században. 2.kiad.Bp. 1970. Hóra Kiadó. /Képes törté-nelem./

A Korona éa kard az Árpádok korának históriája.A szerz6 úgy rendezte anyagét, hogy a fiatalságszámára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyan-akkor érdekes olvasmányt adjon.

A prológus novelllaztikus helyzetképben,elég széles keresztmetszetben mutatja be a Gézafejedelem éa a "aokszoknyájú" nemzetségfők ellen-tétét, a korabeli viszonyokat, nyelvet, szokáso-kat. Az Író a közvetlen, de konkrét leiró sti-luflt és a novellisztikua hangnemet váltogatvaszámol be István király orszagépitő munkájáról,a trónviszályokról, I. László éa Könyves Kálmánkoráról, éa az Árpádok alkonyáról. Összefüggő ké-pet ad az Árpádkorról. A jelentős személyié egeknellett a kevésbé kiemelt szereplőket ia egyeni-ti, s a hazai történetet összekapcsolja az euró-paival.

A szövegrészt időrendi tábla zárja. A kép-anyag is érdekest a kódexekből bemutatott ré-szek és a korabeli leletek fényképei aodern il-lusztrációkkal vegyülnek.

JÓKAI Mór: A magyar nemzet történeteregényes rajzokban. 1-2. köt. Bp.1969. Akadémiai Kiadó. /Jókai Mórösszes művei./

Jókainak e műve szélesen hömpölygő történelmiregény, mely a magyar nemzet egész múltját tar-talmazza.

Hősök és hősnők seregét vonultatja fel, avelük kapcsolatos eseményeket képzeletével egé-aziti ki, s a kevéasé ismert történelmi szemé-lyek jellemrajzát teljesen saját elképzeléseialapján alakitja. Ilyen módon a megtörtént eae,-ményeknek is költői formát ad. Mindamellett mű-ve nemcsak regény, hanem Ijörténeti mü ia. Kró-nikairókat, saját gyú'jtéaü népmondákat és tör-téneti műveket - elsősorban na§y összefoglalá-sokat, de résztanulmányokat, aot kéziratokat is -használt forrásul. Munkája igy a szépirodaloméa a történetírás határmeegyején helyezkedik el,melyet a kortársak elsősorban történelemnek, a

13

mai olvasók pedig romantikus történelai regény-nek tekintenek.

Az első kötet 1-150. oldala tartalmazza amagyarság előtörténetére a az Árpád-korra vonat-kozó történeteket.

VERES Péteri Bölcs és balgatag lseink./Tanulmányok./ Bp. 1968. Szeplrod.Kiadó.

Honnan ered a magyar nép? Jiiért éppen ezen ahelyen telepedtek meg a pusztamaró, harcos no-mád törzsek? Ilikor keletkezhetett, s milyen érákhatására kovácsolódott össze a magyar nemzet?

Az Író történelmi multunkat vizsgálja ahonfoglalástól a feudalizmus megszilárdulásáig!a magyar nép fő jellemvonásait keresi a felidé-zett szines történelmi epizódokban. Forrásul arégi krónikákat, gestákat - Kézai, Kálti, Ano-nymus müveit -, királyok és királynők levelezé-sét használja.

írásainak fő értéke mérési problémafelve-tése, szellemes,eleven stílusa.

TVWX.

14

Történelmi

regények

JÖLDES Péter: A karvalyos zászló.

Kiadó.

Földes Péter könyve kettős életregény..Az ábrá-zolt két nagy történelmi személynek - Álmoa fe-jedelemnek és fiának, Árpád nagyfejedelemnek -élete,,tevékenysége szorosan összefonódik. le-védi, Álmos és Árpád három nemzedéke alatt, ahárom hazában: Levédiában, Etelközben és - ahonfoglalás révén - a mai Magyarország földjénjátszódik a,regény. Lapjain az olvasó előtt vá-lik a széthúzó "Etel menti törzsekből" egységesés független magyar nép.

?EHÉR Tiborj Aranykakas. /Történelmiregény./ £p. 1959. Móra Kiadó.

Az izgalmas, érdekfeszitő történet a honfoglalásutáni kalandozások korát eleveníti meg.

A nevezetes szentgalleni portyának a kró-nika lapjain fennmaradt emlékezetét varázsoljaközel hozzánk az iró a deli Csat vitéz és agyönyörű Szőkéte szenvedéseinek és ezerelménekrajzával. A regényben érdekes szerepet kap Heri-bald, a kövér barát, akinek visszaemlékezésealapján maradt fenn kalandozó őseinkről a szent-galleni kolostor krónikájában a történelembőljól ismert jelenet.

Sem csupán a középkori nyugat-európai vá-rosokról és klastromokról rajzol érdekes képetaz iró, hanem megeleveníti egy portyázó magyartörzs itthoni életét is.

I 17

K0D0LÁ52I Jánosi Pogány tüzek. Törté-nelmi regény. 2. kiad. 1-2. köt. £p.1QÍB. Vsmra + A1968. Hagrető.

A regény a honfoglalás utáni időkben JátszódikGéza fejedelemmé választása előtt. Még a pogányTalláe és papjai, a táltosok vannak hatalmon,de egyre többen térnek át az új hitre. Kikor hi-re jön, hogy Géza békét akar kötni a német csá-szárral, s keresztény papokat akar behozni azországba, a törzsi vezérek összeesküvést szőnekellene. A regény Géza győzelmével és fejedelem-mé választásával ér véget.

Az eseményekben igen gazdag cselekmény kétszálon fut, az egyik egy keresztény szláv pap ésuj hitre tért felesége, Csillag sorsát követi.

A regény nyelve régies, archaizáló; őseinknyelvét, a régi magyar beszédet kivánja érzékel-tetni az iró.

BALÁZS György: látván király - az ál-lamalapitó. Életrajzi regény. Bp.1964. Móra Kiadó. /Hagy emberek éle-te./

A történész szerző regényében hitelesen ábrázol-ja István alakját és korát. Az események elmondá-sában pontosan igazodik a történelmi adatokhoz,kitűnően oldja meg a költött jelenetek, és akrónikákból, gestakból ismert események egymás-ba szövését.

A regény első részében a gyermek Vajkot Gé-za maga mellé hivja fehérvári udvarába, hogymegismertesse a rá váró feladatokkal, előkészít-se az uralkodásra. A fiú apja mellett ráébred:ellenségeivel saemben határozottságra, erőszak-ra is szüksége leaz, ha célját, u új rendetmeg akarja valósítani. Géza halála után keménykézzel töri le nagybátyjának, Koppánynak láza-dását, majd a szervezés, az új törvények beve-zetésének és megszilárdításának évei következnek.

HEGEDÍÍS Gézái Az egyetlen út. + látván*+ lovagok a Körön-parton. /Történelmiregények./ Bp. 1974. Szépirod. Kiadó.

Mindhárom kisregény a magyar államiság kezdetei-vel, sorsdöntő kérdéseivel foglalkozik.

Legterjedelmesebb az István, melyből megis-merjük az államalapítás történetét, Géza feje-delemnek és István királynak szükségszerű, kímé-letlen harcát a pogányok, Koppány horka, Ajtonynépe ellen. Az Író egy fiktív hős, a pogány re-gős Oros személye köré gombolyitja a cselekményszálait, Géza halálát, István házasságát, vérestetteit, királlyá választását.

A cimadó regény az István halálát követőzűrzavarról szól, a nemzetségi hatalom újbólimegerősödéséről, a Tata-féle lázadásról, a Ki-evből hazatérő Endre erőskezű rendcsinálásáról.

A harmadik regény /Lovagok a Körös-parton/Salamon király legendáját, I. László csodaszám-ba menő tetteit beszéli el.

KARCZAG Györgyi A trónon a harmadik.Történelmi regény. Bp. 1974. HóraKiadó.

Karczag György regénye a fiatal magyar állam vál-ságos időszakát ábrázolja. Központi hőse Aba Sá-muel, István király húgának férje, aki harmadik-ként lép a trónra, miután vezetésével a magyarurak elűzik Orseolo Pétert, István utódját. Atörténet - a főhős első Bzemélyben elmondott kró-nikája - során felelevenednek a kor eseményei!a harcok III. Henrik német-római császárral, azurak "árulása", Aba Sámuel véres megtorló akci-ói. A krónika utolsóként a ménfői csata eseménye-it idézi, ahol a vereséget követően Aba Sámueltmenekülés közben meggyilkolják.

19

\

SZÖVÍRDY Gyulai Pogány tüzek. Törté-nelmi regény. Bp. 1960. Zrínyi Ki-adó

Orseolo Péter násodaeori uralkodása,a Tata-félepogány-felkelés idején játszódik a regény.

Az Író eleven vonásokkal rajzolja meg a ki-rály egyéniségét, olaszos temperamentumát, köny-ayejjnüsógét, kegyetlenségét. Megismerjük környeze-tét is, az idegen, szerencsevadász lovagokat, akirályba szenvedélyesen szerelmes, s mellőzte-tése miatt iszonyú bosszút álló Szolsok nádor-nét, III. Henrik német császárt, Péter aílbéru-rét.

Az ellentáborról! Tatáról és fegyvertársa-iról, a klevi bujdosásból hazatérő Árpád-házihercegekről, Leventéről és Andrásról hasonlókép-pen színes, eleven benyomást őriz meg a regényolvasója.

GXB£B Lászlói Búvár Kund. Tör téne Lniregény. 2. bőv. kiad. Bp. 6Ifjúsági. Könyvkiadó.

Búvár Kund történetét a régi krónikák is mege-levenítik. István halála után a trónvillongá-sokat, a fiatal magyar állam szorult helyzetétkihasználva a német-római császárok ííjra és új-ra megkísérelték, hogy Magyarországot hifberibirtokukká tegyék. 1051-ben III. Henrik nagyhaddal betört az országba. A harcok során fel-feltűnt kisebb-nagyobb hadi tetteivel egy ügyes,merész és leleményes halászfiúi Kund. Legneve-zetesebb hadltette az volt, hogy a viz alattmegfúrta és elsüllyesztette a német hajókat, eezzel megpecsételődött a hóditők sorsa.

1UJTÉSYI Zoltáns Királyi földönfutó.Történelmi regény. Bp. 1963. MóraKiadd.

A regény hőse Turda, dédunokája az létrán királyellen lázadd Koppánynak. Sorsát is származásahatározza meg. Apja "fekete legényeivel" a bako-nyi rengetegben vész el, hiába lázit már a régihit és szabadság nevében, s ez a vég éri későbbSobát, Turda becsét is. Anyját, mint boszorkánytégetik meg.

Turdát Csonád vezér ivadéka, a félig pap,félig harcos Márton neveli. A fiatalember jólIsmeri származása titkát, a régi történeteket,és sokáig nagyravágyó álmokat dédelget a szivé-ben* király akar lenni.

Később I. László, majd Könyves Kálmán hűsé-ges embere lesz. Kálmán seregeit vezérli, pa-rancsára a szentföldre vonuló keresztes hadakkaltart, kardjának ott is dicsőséget szerez, majdvisszatérve ő hajtja végre a király kegyetlenparancsát lázadó öccse, Almos herceg ellen. Vé-gül, szerelmesének halála után, mindenből kiáb-rándulva a Bogumilok kosé indul "harcosnak, e-gyenlőnek, testvérnek a szegénységbe", hogy kö-zöttük találjon békességet.

PKHÉE Tibort Könyves király. Történel-mi regény. Bp. 1971. Héra Kiadó.

Kálmán királynak, az ors&ágépitőnek, törvényho-zónak és nagy politikusnak uralkodása elevene-dik meg a regény lapjain.

A történet kezdetén Kálmán még csak a dali-ás Álmos herceg lenézett, megvetett testvére.Helyét I. László Jobbján, a fiatalabb testvérfoglalja el, s az uralkodó Álmos hercegnek szán-ja az osi Jog szerint Kálmánt illető koronát is.Az 1095. esztendő tragikus eseménye, László ki-rály halála azonban keresztülhúzza a tervet, ésa lengyel földre menekült, tudományokban Jártasherceg hazatérhet, elfoglalhatja trónját.

A regény hiven követi Kálmán uralkodásánakütjét, harcait az országon átvonuló kereszteshadakkal, SzvatopLnk seregeivel, viaskodását atöbbszörösen pártütő Álmos herceggel. Ebben a ko-mor történeti keretben1 virul ki Kálmán aprőüjá-nak, majd comeeének, a keresztes lovaggá lett Ju-tás fia Zoltánnak a szépséges Havaska iránti tra-gikus szerelme.

21

HEGEDŰS Gézái Az lráatudó. Történel-mi regény. 4. kiad. 1-2. köt. Bp.1969. Szóplrod. Eladó.

Ax Írástudj valójában regényciklus. Tulajdon-képpeni tárgya a 13. századi magyar történe-lem, a királyi magánbirtok szétesésének, a fe-udális anarchia kezdetének korszaka. Ebben a -korban növekszik naggyá a feudális birtokrend-szer, teremtődnek meg a Jobbágyság feltételei- ekkor jelennek meg az árútermelés és pénzgaz-dálkodás kezdeti formái is.

A társadalom életének bonyolódása szüksé-gessé teszi az Írásbeli ügyintézést, s ezzeljelenik meg a szinen az "Írástudó", a Miskolcnembéli fosa országbíró, a regény főhőse, aki-nek nevét egy korabeli okiratból ismerjük, mintaz 1222-es Aranybulla egyik létrehozójáét. A fő-hős élete egészen az Írói képzelet müve, de raj-ta kívül CBaknem valamennyi szereplő ismert tör-ténelmei személyiség.

A szerző hősének izgalmas politikai ós har-ci kalandokban bővelkedő életútja során alaposképet rajzol a korabeli magyar is európai viszo-nyokról, Párizsról, a bizánci császárságról, stb.

PASSUTH Lászlói Hétszer rágott mező.Történelmi regény. 1-2. köt. Bp.1970. Szépirod. Kiadó.

Az Árpádház clmerpajzsára utaló cim szimboli-kusan jelzi, hogy főhőse, II. Endre uralkodásaidején megkezdődött az ország feudális szétta-golasa.

A többszáz szereplőt mozgató regény többsikon játszódik, Magyarország mellett fontosabbszínhelyei a bizánci és a szentföldi latin csá-szárságok, de megismerkedünk a korabeli Velencé-vel, az osztrák hercegséggel, az ikoniuml ezul-tánsággai, a bolgár cárok országával, Ciprus-sal, Athénnel, Spártával is.

A történet III. Béla ravatalánál Indul.Imre király rövid országláea után II. Endre 30esztendős uralkodását kiséri végig. Tanúi lehe-tünk Gertrud királyné meggyilkoltatásának, End-re 1217/18-as keresztes hadjáratának, az Arany-bulla létrejöttének s behatóan megismerhetjük amagyar és európai középkor világát.

22

JÓKAI Móri Minden poklokon keresztül.Bp„ 1968. akadémiai Kiadó. /JókaiMór összes maréi./

Jókainak ez a kevésbé ismert regénye II. Endrekeresztes háborúja alatt Játszódik,

Az első részben Lebée László ée a szerel-me kedvéért szászból székellyé lett ErUniszkáldlovag szentföldi útját kisérjük végig. Brünisz-káld a harcokban meghal, Lebée László fogságbaesik*

A második rész a rendithetetlen szerelem-mel hűséges feleség, Mária útjának története,aki sok kaland, viszontagság után szabadítjaki férjét a szultán fogságából. •

Az Író sok regényes epizódot, adatot meritkülönféle forrásokból. A hiteles történelmi ésegyéb tudományos alapok ellenére azonban a sze-replók nem igazi feudális várurak, úrnők, muzul-mánok, keresztesek, inkább a népmesék hőseinekegy nagy mesemondó által átvett és történelmikeretbe épített alakjai.

JÓKAI Móri Bálványos vár. Regény. Bp.1964. Akadémiai Kiadó. /Jókai Mórösszes művei./

A szerző müvét úgy mutatja be olvasóinak, mint"regényt a magyar mitológia korszakából". "De-hát van magyar mitológia?... a magyar mitológiaután csak tapogatózni lehet: annak a véghangja-it csak a szájhagyomány őrzi. Két összetalálko-zó rimből ki kell találni az egész verset."

•Jókai müvének alapmotívumát Orbán Balázs"A Székelyföld" c. könyvéből meritette, s fel-használta mindazokat a meséket, mondákat, ha-gyományokat,, amelyek e korra vonatkoznak.

Egy leányrablás s a miatta kitört várostromromantikus keretében eleven képet fest az Árpád-kor első századairól. Bevallott célja e kor po-gány és keresztény szokásainak, fogalmainak, er-kölcseinek bemutatása, s ezt a romantikus re-gényírás eszközeinek felhasználásával, olvasmá-nyosan, színesen oldja meg.

23

HUBYADI Józsefi Aranyhorda, Történel-mi regény. Bp. 1966. Gondolat,

Az író IV. Béla uralkodásának idejét elevenítifel régényáben. Hitelt érdemlően formálja mega király alakját, akinek jellemét az események,a súlyoe megpróbáltatások alakitják ki.

Az alig tiz esztendős Bála herceg szemta-núja anyja, Gertrud királyné meggyilkoltatásá-nak. Már fiatalon rádöbben, hogy apja nem jóluralkodik, s a közhangulat élére állva kikény-szeríti az Aranybullát. Mint király, vissza a-karja állítani az abszolút királyi hatalmat.Kár magára haragította az egész uralkodó osztályt,amikor megjelennek a tatár hadak és Muhinál szét-verik seregét.

Az Aranyhorda eltakarodása után nekilát asziszifuszi munkának, és egy évtized alatt új-játeremti az országot. Közben felnő a fia. Avezető arisztokrácia egymás ellen játssza kiőket. V. István félreállitja idős apját.

KARCZAG Györgyj Zúgó nyilak. Történel-mi regény. Bp. 1970. Móra Kiadó.

A tatárjárás koráról szóló regény főhőse törté-nelmi forrásokban is szereplő személy, az Ákosnemzetségben Ákos és egy szép jobbágylány tör-vénytelen fias Ernye. Az apa - kinek felesége,s törvényes újszülöttje elpusztul - egy viharoséjszakán elrabolpa a kisfiút, hogy magva ne szarkadjon a nagyhírű nemzetségnek.

Ernye regényes élfe rendkívül fordulatoseseménysorozat. II. Enoxe udvarában nevelkedik,mint palotáé ifjú. Endre halála után IV. Bélauralkodása idején többször tesz rendkívüli szol-gálatokat a királynak, segit egy összeesküvéstmeghiúsítani, részt vesz a közelgő tatárok fel-derítésében, s a muhi .csatában a királyi gárdaélén harcol - a királyt 1B az ő csapata mentiki a vesztett csatából. A csata után - az ősma-gyar pogány valláe erőihez csatlakozva - lecsapa tatárok egyik seregére, s bosszút áll bajtár-saiért ée a tatárok által megölt ifjúkori sze-relméért.

24

GERÉB László: Égő Tilág. Történelmiregény. Bp. 1961. Móra Kiadó.

A párizsi egyetemről tér haza a regény báromfiatal hőse, 8 itthon már a közelgő tatái-ve-szély tartja izgalomban az országot.

A regény lapjain megelevenedik a korabeliFest élete, IV. Béla udvara, az ellenség foga-dására tett előkészületek, Kötöny kun királymeggyilkoltatása, a muhi csata, majd a tatár-dúlta Magyarország élete és az újjáépítés leg-első időszaka.

Mindhárom fiú sorsa másképp alakul. Pálrészt vesz a Muhi csatában, életét kockáztat-ja a királyért, a csata után a Felvidéken men-ti és szervezi a népet. Végül elnyeri szerelmé-nek a gazdag és szép izmaelita lánynak kezét,a maga is kereskedő lesz.

János Fest védelmének egyik vezetője. Ideg-járja a tatár fogságot, végül szerzetes lesz.

Máté a könnyű érvényesülés útját választja;minden urat kész szolgálni, még a tatárokat is.

KODOLÁHYI Jánost Julianus barát. Tör-ténelmi regény. 8. kiadás. Bp. 1974.Magvető.

A Julianus barát Kodolányi tatárjáráskori idők-ről szóló regónytrilógiájának első része. Aszerző Julianus barát hiteles történetét a va-tikáni levéltárban őrzött latin nyelvű jelen-tésből és más hiteles forrásokból meritette.

A cselekmény kezdetén a regény gyermekhősevéletlenül bukkan rá a nagy Gestában az elsza-kadt magyarok Írásos bizonyítékára. Ez a fel-fedezés határozza meg életét, edzi meg akarat-erejét a nagy terv megvalósítására: felkeresnia magyarok őshazájátt líagna Hungáriát, és ha-zahozni a még ott élo magyarokat.

Az iró érzékletes képet fest a nagy uta-zás egyes állomásairól. Julianus megtaláljaaz ott élő magyarokat. Tudjuk még, hogy meg-hozza a hirt a királynak, de mire visszatér azőshazába, a kis néptöredéket már elsöpörte atatár áradat.

25

KODOLÁNYI Jánosi A Tas fial. Történel-mi regény. 7. kiadás. Bp. 1963. Mag-Tető.

1 Julianue barátban a tatárveszó'lTró'l még csakigen kevés sző esik; Julianue és társai küzdel-mes és végtelennek tűnő útjukon csupán a hírük-kel találkoznak.

A trilógia második része már a tatárjárás-kori Magyarországot eleveníti meg. Ifjú hőseiegy sikertelen lanyrablás után a felelőaségre-vonás elől rebbennek szét az ország különbözőtájaira. Bene egy kun torzshoz, Ernye a királyiudvarba kerUl, Deme pedig szerteszét kószál azországban. Mindegyikük élete kis külön regény.

A népi képek sorozatát azonban megszakítjáka könyörtelenül súlyos történelmi események - Bé-la belső harca a feudális anarchia megfékezé-sére, Kötöny és kunjainak befogadása, tragikuspusztulása és mindenekelőtt a feltartóztathatat-lanul közeledő tatárjárás. Meg-megálló, majd nagylendülettel előre vetődő hadaik könnyedén győ-zik le a fejvesztetten védekező magyar sereget.

KODO1ÁKY.I Jánosi Boldog Margit. Tör-ténelmi regény* Bp. 1964. Magvető.

i. befejező, harmadik regény hőse irpád-házi Mar-git, IV. Béla lánya, kit a király apácának adott,áldozatul ajánlva országáért a tatárjárás ide-jén. Kodolányi Eáskai Lea híres Margit-legendá-ját használta forrásul, mely a szigeti domokos-rendi apácák legértékesebb kéziratos kódexébenmaradt ránk.

A modern lélektani regény eszközeivel áb-rázolja fcargit alakját, aki vállalja az áldo-zatot, 8 gyermekkorától komolyan készül hivatá-sára. Még önfeledten élvezi a játék örömeit, mi-kor gyenge derekára ciliciumot próbálgat s to-porzekol, ha a király lányát megillető kedvez-ményekben akarják részesíteni.

A nagy megpróbáltatást a serdülőkor viha-rai jelentik életében, majd mikor Ottokár csehkirály feleségül kéri - kétségbeesett követke-zetességén azonban megtörik a szülők, a rendfő-nök és rendtársak unszoló ostroma. Vallási fana-tizmusában a kor szelleme tükröződik, tiszta át-szellemült alakja azonban élesen különbözikföldhözragadt, gyarló környezetétől.

26

GÁRDONYI Géza: Isten rabjai. Törté-nelmi regény. Bp. 1970. Szépírod.Kiadó. /Magyar elbeszélők./

Gárdonyi egyik legismertebb regénye. Témavá-lasztása megegyezik Kodolányi Boldog Margitjá-éval. Érdekesen és reálisan mutatja be a 13.századi magyar kolostorok és zárdák világát,alakjai emberi hibákkal küszködő valóságos em-berek, akik - Margit kivételével - börtönnekérzik a klastromot, s mintha nem is tudatosanélnék a keresztvetés, térdhajtás és pentiten-ciázáB külsőségeiben kimerülő életüket.

Az Isten rabjai főszereplője is egy magaellenére szerzetessé lett kis paraaztgyerek,Jancsi fráter. Az ő naiv, egészséges lelkeszűrőjén keresztül tárul elénk az egész közép-kori szerzetes világ, s az ő rajongása tisztafényében jelenik meg Margit alakja.

Az iró üde mesélő kedve, nyelve, atmosz-férateremtő ereje méltán szerzett regényéneknépszerűséget.

TAMÁSI István: A kiátkozott. Történel-mi regény. Bp. 1973. Gondolat.

A tatárjárás utáni években az ország részekreszakadt, területének legnagyobb része főúricsaládok kezébe került. £ folyamat IV. /Kun/László életében, a 13. század utolsó évtizedei-ben erősödött meg. A királyi hatalom jóformántehetetlen volt a nagyúri birtokosokkal, aHenriflakkal, Csákokkal szemben. Tárnáéi Istvánregénye erről az időszakról szól.

A cselekmény két szálon fut. Az egyik akirályt és környezetét mutatja be. Kun Lászlóalakjában a szerző a feudális anarchiával szem-beforduló, de HT"i"ir megfékezésére, szándékainakkövetkezetes megvalósítására alkalmatlan királytrajzolja meg. A cselekmény másik ága egy népialak, Györk sorsán keresztül ad Ízelítőt a pa-raszti nép életéről.

27

SZÁKTÓ Györgyi Aranyágacska. Történel-mi regény. 1-2. köt. Bp. 1963. Szép-irod. Eladó.

AranyágacBka névvel a szerző1 utolő Árpád-házikirályunkat, III. Endrét illeti, akit halálaután igy búcsúztatott a nádorispáni "LetöröttÍme egy fényes lombozata fának utolsó ágacskája."

A regény szerkezete sajátos: minden feje-zet egy-egy történelmi alak köré csoportosltjaa mondanivalóját, igy az egyeB fejezetekből,mint flljnkockákból a film, összeáll a 13. szá-zad második felének félig pogány, félig keresz-tény, ellentmondásokkal ktizdo, hatalmas csaták-ban vérző társadalma.

De nemcsak a magyar történelem alakjai,T. István, Kun László, III. András, Kézai Simonmester elevenednek meg előttünk, hanem - villa-náeezeríí képekben - az egyetemes kuturtörténetolyan nagyjai, mint Dante, Giotto, Cimbaue,Harco Polo.

AJTÓM*

28

Cikkek

Könyvekből szerzett ismereteinket tovább gya-rapíthatják, ha a különböző folyóiratokbanmegjelent "friss anyagot' le figyelemmel ki-sérjük.

A sajtó hasábjain gyakran izgalmas tudo-mányos viták bontakoznak ki - mint néhány évea kettős honfoglalásról - e alkalmunk lehetmindkát álláspont érveivel megismerkedni, 1970-ben - István király születésének ezer éves Ün-nepére - szintén érdekes cikkek láttak a saj-tóban napvilágot.

IzelitőUI néhányat az érdeklődók figyel-őibe ajánlunk.

DIEKES Istvánt Honfoglaláskori kutatásunkújabb eredményeiről ée feladatairól. Cikk-sorozat. 1-4. rész, • Jászkunság, 1964.4. az. 152-156. 1., 1965. 1-2. ez. B3-87.1.,1965. 3. sz. 97-106. 1. és 196% 4. az.145-150. 1.

LÁSZLÓ Gyulai Kérdések ás feltevések a ma-gyar honfoglalásról. - Valóság, 1970.1. sz. 48-64. 1.

LÁSZLÓ Gyulát A "kettős honfoglalás" -ról.- Archaeológiai Értesitő, 1970. 2. az.161-190. 1.

ZÁSZLÓ Gyulai A magyar nép kettős honfogla-lásáról. . Alföld, 1970. 8. sz. 39-42. 1.

MESTHIHÁZY Károlyt Milyen volt a bonfoglalás-korabeli magyar család? m Élet és Tudomány,1970, 25. sz. 11B6-11B9. 1.

FODOR Istvánt Új könyv a honfoglaló magyar-ságról. • Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973,4. sz. 121-122. 1.

GYŐRPFY György: A honfoglalásról az újabbtörténeti kutatások tükrében. • Valóság,1973.7.az. 1-16.1.ugyanazt Látóhatár,1973. 11. sz. 16Ó-187. 1.

PODOK Istvánt Út a Kárpátokig. ŐstörténetiJegyzetek az újabb eredményekről. « Ti-szatáj, 1974. 6. sz. 8-17. 1.

SZÍXXLT Györgyi A történeti latrán király.> Világosság, 1961. 8. sz. 1-7. 1.

BALÁZS Györgyi A szentistTáni gondolat útja.- Világosság, 1964. 7-6. sz. 432-437. 1.

KARDOS Józsefi Sorsfordulók egy mltoez életé-ben. A srertkoronatan éa a magyar nacionarU Z B O S . - Világosság, 1967. 7-8. sz. 444-449. 1.

31

3ARTHA Antall István és kora. Az államala-pítás történetéből. Cikksorozat. 1-9.rész.• Jépszabadaág, 1970. 166-194. számok.6. 1.

BOXXS György: István király, az államalapí-tó. - Magyar Tudomány, 1970. 11. sz.777-766. 1.

KT.KTS Lajos: István király. » TársadalmiSzemle, 1970. B-9. sz. 66-75. 1.

SZLMSCZ1 László: Az államalapító István ki-rály évfordulóján. - Jászkunság, 1970.3. sz. 97-106. 1.

SZŰCS Jenő: Az ezer éves István király.. Elet és Irodaion, 1970. 34. sz. 3-4. 1.