a veszprÉmi jendrassik-venesz kÖzÉpiskola · az ember társas lény, életfunkcióinak...

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

A VESZPRÉMI JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

8200 VESZPRÉM, MÁRCIUS 15. U. 5.


2

TARTALOMJEGYZÉK

I. Nevelési program .................................................................................................................... 4 1. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai ........................................................................................................................ 4

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 12 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................................... 14 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 17 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai ............................................................................................................... 23

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje . 29 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje32 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........ 33

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................................ 36 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................ 37 11. Az elsõsegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................... 38

II. Helyi tanterv ........................................................................................................................ 40

1. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés40 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ................................................................................................................. 54 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai ..................................................................................................................... 55 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................... 59 5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak

közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja ... 59 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................. 60

7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és

értékelési módja ......................................................................................................................... 60

8. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................................................................... 64 9. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................................. 66

10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának

megismerését szolgáló tananyag ............................................................................................... 67 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 68

12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................... 68 13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................... 69

14. A tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ........................................................................ 71 III. Szakmai program ................................................................................................................ 73

1. A szakképző iskolákkal szemben támasztott igények ........................................................... 73 2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása ..................................................... 74

3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása ........................................... 76

Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat oktatásának módja:77

4. Az iskolában oktatott szakképesítések óratervei ................................................................... 80 Érvényességi rendelkezések ................................................................................................... 98


3

Intézményvezetői köszöntő

Tisztelt Érdeklődő!

Ön a veszprémi Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola pedagógiai programját

tartja a kezében, amely meghatározza iskolánk pedagógiai és szakmai munkáját a következő

években.

Közoktatásunk történetében már sokadszor kellett elkészíteni az oktatási-nevelési

intézményeknek saját programjukat. Ennek megfelelően a mi tantestületünk is összeállította a

törvényi előírásoknak megfelelően a helyi pedagógiai programját. Ez a munka nem volt könnyű,

hiszen számos előkészítő munkálat előzte meg a végleges formába öntését. Ennek során

értékeltük a korábbi pedagógiai programunkat, hogy az erősségeit megtartsuk, és a gyengeségeit

kijavítsuk. Emellett tanulmányoztuk a törvényi előírásokat (főként a köznevelésről és a

szakképzésről szóló törvényt), és az ezekhez kapcsolódó rendeleteket. Részt vettünk számos

továbbképzésen, összegyűjtöttük a helyi igényeket. Átgondoltuk iskolánk múltját, hagyományait,

tárgyi és személyi feltételeit, a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, és mindazt, ami

meghatározza pedagógiai és szakmai tevékenységünket.

A társadalmi és gazdasági változások új kihívások elé állítják iskolánkat. Ezeknek csak

akkor tudunk megfelelni, ha pedagógiai programunkat úgy alakítjuk ki, ha figyelembe vesszük

környezetünk változásait. Erre törekedtünk, amikor az egyes fejezeteket kidolgoztuk.

Munkánkat közösen kell végeznünk, hogy tanulóinkat felkészíthessük a felnőtt életre.

Vallom, hogy minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének

maximumát, s a modern világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és

képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete

és embertársai iránt.

Remélem, hogy közös munkánk eredményeként megszületett pedagógiai programunk vezet

minket a jövőben céljaink elérése érdekében, és az iskola iránt érdeklődők kellő információt

kapnak iskolánk egész tevékenységéről.

Veszprém, 2013. március 26.

Pribelszki János

igazgató


4

I. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskola főbb funkciói

Az iskola egyik fő feladata a tanítás, a szükségesnek tartott, hivatalosan szükségesnek

minősített tudás közvetítése, az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek az

átszármaztatása.

Az ember társas lény, életfunkcióinak sokaságát nyilvánosan, társak jelenlétében

gyakorolja. A növekedés, a nevelődés nem más, mint a társiasság, a szocializáció folyamata. Az

iskola – más közösségi intézményekkel együtt – helyszíne, színtere a funkciógyakorlásnak.

A fenti funkciók gyakorlása közben – nem akarva is – nevel az iskola, megvalósítva a

személyiségformálás feladatát is.

Az iskola, mint közösségi intézmény társadalmi irányítás alatt áll: funkcióit akkor tudja a

legkiteljesedettebben megvalósítani, ha a helyi társadalom veszi birtokába. Ennek megfelelően

kap helyet a feladatok között a hagyományápolás és a hazafias nevelés.

Ugyan a nevelés nem osztható különböző részterületekre, mégis kiemelten kell

foglalkozni az egészséges életmódra nevelés feladataival. Ezt indokolja az a tény is, hogy

Magyarország lakossága a statisztikai kimutatások szerint nem fordít kellő figyelmet

egészségének megőrzésére, ill. javítására. E feladat megoldását az elméleti oktatáson felül a

tanárok példamutató magatartása eredményezheti.

Iskolánk jelentős szerepet tölt be a szakmai képzés területén is, ezért segíteni kell a

szakma- és munkaszeretet kialakítását a tanulókban.


5

Alapelvek, az iskola nevelési – oktatási céljai

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok

végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai

munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg.

A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés,

a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

A NAT-ban megfogalmazott elveket és feladatokat figyelembe véve a nevelési céljainkat a

következők szerint határozzuk meg:

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért

érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer

közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére

és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a

törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat

értékkonfliktusok kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat,

művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a

szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert

kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével,

kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást

erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves

ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája

környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb

állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség


6

kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és

kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi)

életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos

szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák

hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri

alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi

jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések

veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő

szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos

tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli

szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi

közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és

lehetőségeit.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember

személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,

feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi

együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához

megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző

embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között

és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott

képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas

a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes

munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,

felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra).


7

Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos

rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető

technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és

kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni.

Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes

felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben.

Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a

családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család

egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait,

jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző

generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges

étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás

kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok

használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó

módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta

alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és

lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető

élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a

rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen

szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a

gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-

szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri

az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az

orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető

hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség


8

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét

példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a

gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,

hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek

kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni

egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti

összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen

tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban

információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik

tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről,

munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes

tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy

ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal,

illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot

készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét

és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud

Gazdasági és pénzügyi nevelés


9

A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről,

a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési,

megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten,

tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és

szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között.

Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl.

befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát

nyisson és azt használja.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs

stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott

szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő

tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment

jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző

formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A

tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit.

Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani;

alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

Korszerű és sokoldalú általános műveltség biztosítása

Az általánosan művelő képzési szakasz egyik legalapvetőbb célja. Magában hordozza a

különféle műveltségi területek magas szintű megismertetését, az anyanyelvi kultúra

elsajátítását, a kommunikációs készség fejlesztését, az informatikai eszközök használatát, az

idegen nyelven történő kommunikációt, a humán és reál értékek egyenrangúságának

elfogadását.

Korszerű szakmai műveltség biztosítása


10

A szakképzési szakasz legfontosabb célja. Az általános, jól mobilizálható szakmai műveltség

biztosításán túl nagyon fontos az adott gazdasági környezetben gyorsan és könnyen

hasznosítható speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása, amely a munkaerőpiacon keresetté

teszi az iskolánkban végzetteket.

Iskolánk a nevelési-oktatási célok meghatározásánál figyelembe veszi azt is, hogy a

tanulók a középfokú nevelés-oktatás szakaszának szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésében

vesznek-e részt. Eszerint a középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket,

közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az

emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat

neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez

alkalmazkodó cselekvésre. A szakiskolai képzésben különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a

tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az

egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott

tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz

nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

Feladatok, eszközök, eljárások

A nevelési célok aktuálisan azt fogalmazzák meg, hogy milyen embertípus alkalmas

leginkább a jelen és a beláthatóan tervezhető jövő társadalmi - gazdasági feladatainak

ellátásához, megvalósításához. Annak ellenére, hogy e célokat a valóságos társadalom folyton

változó szükségleteivel állandóan alakítja, az iskolában mégis sok évre előre kell terveznünk.

Minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének

maximumát, a társadalom, a környezet számára fontos tulajdonságokat birtokolja, egészséges és

jól képzett felnőtté váljon, aki hisz és bízik önmagában, képes a környezetével való konstruktív

együttmunkálkodásra, aki felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt.


11

Mivel tanulóink különböző korban kerülnek hozzánk, így feladatainkat, módszereinket,

eljárásainkat is az életkori sajátosságokhoz kell igazítanunk, annak megfelelően kell

megválasztanunk.

Minden korosztálynál szükséges a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, az e téren

jelentkező hiányosságok kiküszöbölése. Kiemelten fontos a kommunikációs készségek és

képességek fejlesztése. E téren fontos szerepet kap az anyanyelv, az idegen nyelv és az

informatika mellett a szakmai kommunikációs kultúra kialakítása is.

A demokratikus társadalom elvárásainak megfelelően fontos a toleráns gondolkodásmód

és magatartás kialakítása és fejlesztése.

A nevelés folyamán el kell érni, hogy a tanulók reális önismerettel, önbecsüléssel és

önértékeléssel rendelkezzenek.

Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el az általuk választott szakterület,

szakma sajátos követelményeit és azok váljanak belső igényeikké.

Célunk, hogy a végzett tanulók biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek,

amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeiket.

Az iskolába belépő tanulóknak nem csupán életkorukban mutatkozik jelentős eltérés,

hanem felkészültségi szintjük is nagyon eltérő képet mutat. Amíg a középiskolai osztályokban az

általános iskolák által jónak minősített tanulók pályázhatnak reális eséllyel, addig a szakiskolába

történő bejutáshoz gyakran elegendő a tantervi követelmények minimális teljesítése. E tény a

szakképzésbe bekapcsolódók tekintetében is igaz. Ugyancsak nagyfokú különbözőségek

jelennek meg a beiratkozó tanulók körében úgy a társadalmi és családi környezet, mint a

kialakult, vagy kialakulóban lévő egyéni értékrend, a munkához, a tanuláshoz való

elkötelezettség tekintetében.

Az előzőekből következik, hogy iskolai szinten egységes alapelveink és céljaink

megvalósulása képzéstípusonként, pedagógiai szakaszonként differenciált eszközökkel,

eljárásokkal érhető el.

Tapasztalataink – mely szerint tanulóink korántsem egyenlő eséllyel kezdik iskolánkban

tanulmányaikat – azt a feladatot jelölik ki számunkra, hogy a képzés kezdeti szakaszában

kiemelten foglalkozzunk a hiányosságok megszüntetésével, az esélyegyenlőség

megteremtésével.


12

A belépés pillanatától kezdve kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a

tanulókhoz, tanulócsoportokhoz igazított pedagógiai helyzetelemzés alapján átgondoltan élünk a

jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekkel (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni

foglalkozás).

Az esélyegyenlőség megteremtése után kell előtérbe kerülnie az adott képzési szakasz

követelményeire való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak.

Iskolánk nevelő – oktató tevékenységét valamennyi mozzanatában a

tanulóközpontúságnak kell jellemeznie. Többek között ezzel is kívánjuk növelni annak esélyét,

hogy az átjárhatóságnak iskolánkban legyen realitása.

Nevelőmunkánkban különös súlyt kap egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a

hátrányos megkülönböztetés tilalma.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában folyó nevelési tevékenység meghatározó eleme a személyiségfejlesztés. A

középiskolába belépő tanulók mentális közérzetét bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a

serdülőkort kísérő „én-kép válság”, a növekvő követelmények é az esetleges hiányosságokkal

való szembesülés hatására elmélyülhet, esetleg konfliktusok forrásává válhat. Ugyanakkor a

reális én-kép kialakításával segítséget tudunk nyújtani tanulóinknak a képességek és a

lehetőségek harmóniájának megteremtéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink konfliktusok

élezése helyett a megfelelő kompromisszumok révén alakítsák életmódjukat, haladjanak céljuk

felé, és a tolerancia, a másság elfogadása is alapvető személyiségjeggyé váljon bennük.

Személyiségfejlesztő törekvéseink egyik fő célja, hogy tanulóink megfelelő választ

tudjanak adni a „ki vagyok én?” és a „mi lehetek én” kérdésekre. Fontosnak tartjuk, hogy

tanulóink a középiskolai tanulmányok befejezésére képesek legyenek a hivatáscélok és az

életcélok határozott megfogalmazására és harmonizálására. Ugyanakkor tudatosuljon bennük,

hogy a siker fontos eleme a folyamatos önfejlesztés.


13

Fontos feladatunk a személyiségfejlesztésben az emberi jogok és a demokrácia értékeinek

tiszteletére, a hazaszeretetre, az aktív állampolgári tevékenységre, a tudatos fogyasztóvá válásra,

a személyes felelősségre alapuló környezettudatos magatartásra, testi és lelki egészség

megőrzésére történő nevelés és felkészítés valamint felkészítés az esetleges pályamódosításokra.

Iskolánk fontos feladatának tekinti az örök erkölcsi értékek hangsúlyozását, és a jövő

generációit is erre neveli (tisztesség, becsületesség, bátorság, kitartás, megbízhatóság).

Személyiségfejlesztés csak tevékenységformák sorozatával, tudatos tervszerű munkával

történhet, ezért a fenti elveknek érvényesülniük kell:

- az adott osztály (csoport) sajátosságaihoz igazodó tanmeneti tervezésben,

- az osztályfőnöki irányító és nevelőmunka évfolyamonkénti egymásra

építettségében, a magatartás és szorgalom értékelésében,

- az iskolai közélet sokoldalúságát biztosító keretek kiépítésében,

- iskolapszichológus iskolai munkájában (osztályfőnöki órákon való részvétel,

személyiségfejlesztő tréningek tanulói csoportok számára),

- iskolai konzultáns pedagógus által szervezett önképző körök munkájában.

Színterei:

- a kötelező és választható tanórák,

- szakkörök, önképző körök, művészeti csoportok,

- iskolai sportkör,

- versenyek, bajnokságok,

- kirándulások, sportrendezvények,


14

3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az iskola nevelési-oktatási céljai között megfogalmaztuk az egészséges életmódra nevelés

fontosságát.

Egészséges életmódra nevelés

A „civilizációs ártalmak” megismertetésén át kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, hogy

felismerjék az ember és környezete egymásra utaltságát, kialakuljon bennük a környezet

megóvásának, ápolásának igénye éppúgy, mint a saját egészség megőrzésének igénye,

elsajátítsák az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek

részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a

nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő

tevékenységekben.

Ebből adódnak azok a feladataink, amelyek a teljeskörű egészségfejlesztéssel

összefüggenek.

Ezek a feladatok a következők:

- az egészséges táplálkozás,

- a mindennapos testnevelés, testmozgás,

- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

- a személyi higiéné területére terjednek ki.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Legfontosabb pedagógiai célként az egészségtudatos gondolkodás és életmód kialakítása,

illetve fejlesztése, a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetésre nevelés

fogalmazható meg. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:

- a korábban szerzett gátlások feloldása


15

- a megfelelő önértékelés elősegítése

- önbizalom fejlesztése

- önállóságra, egyben felelősségtudatra nevelés

- értelmes célok kitűzésének elősegítése, pl. pályaválasztás

- közösségi életre nevelés

- kommunikációs készség fejlesztése

- tudatosítani a káros szenvedélyek (függőségek) személyiségromboló hatását

- egészségkárosító szerek elutasítására nevelés

- segíteni a már függőket a leszokás folyamatában

- csökkenteni a mulasztott órák számát

- növelni az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók számát

- a tantermek és az iskola más helységeinek barátságosabbá tétele

- kortárs segítők bevonása az egészségnevelő munkába

Céljainkat az egyes tantárgyak helyi tantervével összhangban valósítjuk meg. Nagyon

fontosnak tartjuk a tantestületen belüli egységes gondolkodást.

Egészségnevelés színterei

Iskolai programok:

- tanórai foglalkozások:

- szaktárgyi órák témafeldolgozása (pl. biológia, kémia – a drogok szervezetre

gyakorolt hatása),

- osztályfőnöki órák (osztályfőnökök, illetve meghívott előadók segítségével

meghatározott témakörök szerint).

- tanórán kívüli foglalkozások:

- „Gólya napok” – a bejövő 9. évfolyam tanulóinak iskolai beilleszkedését, a

közösségek pozitív értékek mentén való kialakítását célzó program,

- Diáknap,

- önképző körök,

- vetélkedők,


16

- iskolai „Ki mit tud?”,

- szakmai tanácskozások, tréningek pedagógusok és diáksegítők számára,

- szabadidősport, házibajnokságok, sportköri foglalkozások,

- szülői értekezlet.

Iskolán kívüli rendezvények:

- kortárs segítő, diákmozgalomban közreműködő tanulók képzése,

- gyalogos és kerékpártúrák tanulók és pedagógusok részére,

- színházlátogatás,

- hangverseny látogatás.

Szinte minden iskolai programunknak van egészségfejlesztő tartalma. Különös figyelmet

kell szentelnünk az egészségnevelésnek azon programok megszervezésénél, melyek a diákok

szélesebb körét érintik. Kihasználva lehetőségeinket azokon a pontokon, melyeken a tanulók

könnyen motiválhatók, befolyásolhatók. Pl. Első tanítási napok, közös iskolai rendezvények,

kirándulások.

Programformák:

- filmvetítés

- kiscsoportos beszélgetések

- könyvtársarok

- tematikus előadások

- diákönkormányzati programok

- interaktív módszerek

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában a következő szereplők segítenek:

- osztályfőnökök

- osztályfőnöki munkaközösség-vezető

- gyermek és ifjúságvédelmi felelősök

- testnevelő tanárok

- iskolaorvos


17

- védőnő

- iskolapszichológus

- iskolai diákönkormányzat

- kortárs segítő csoport

- az iskola külső kapcsolatai: CSSK, ÁNTSZ, Alkohol és Drogsegély

Ambulancia, Rendőrség, Bűnmegelőzési Osztály, Regionális Ifjúsági Iroda,

Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Megyei Munkaügyi Központ

Foglalkozási Információs Tanácsadó, SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén

fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára

jussanak el. Fontos számunkra,hogy a tanulók az iskolában mint közösségben jól érezzék

magukat. Minden tanévben un. „hangulat felmérést” készítünk arról, hogy diákjaink mennyire

érzik jól magukat az iskolánkban. (Az utóbbi években a felmérések azt mutatták, hogy a tanulók

nagy része szereti az iskolánkat.)

A közösségfejlesztés színterei:

A közösségfejlesztést az intézményen belül több területen is erősíteni szeretnénk:

- a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

- a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon

- a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon

- a szabadidős tevékenységek keretében

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai,

céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,

- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a másság elfogadásához,


18

- az együttérző magatartás kialakulásához,

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem

differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem

közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten

fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája

során.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés:

Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú

tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az

iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe

van az osztályfőnöknek.

Feladatai:

- a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok

kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.)

- ismerje régiónk sajátosságait, értékeit

- a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb

csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség

- oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket

önmaguk és mások viselkedéséről

- segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában

- személyes példamutatás

- diákvezetők nevelése, munkájuk segítése

- a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása

- jutalmazás és büntetés alkalmazása

- a másság elfogadása

- váljon érzékennyé környezete állapota iránt


19

- ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek

elkerülési módját

A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja.

Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-

egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka

érdekében.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van

feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő

szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas

kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

- ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,

- megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy

múltú értékeit,

- sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez,

az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

- legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt,

becsülje meg ezeket,

- valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,

- legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő

természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,

- váljon érzékennyé környezete állapota iránt,

- kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

- életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés

váljon meghatározóvá,

- szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös

kezelése és megoldása terén,

- legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,


20

- tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan

kommunikálni,

- az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni,

egészséges életvitelt kialakítani,

- ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek

elkerülésének módjait,

- kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzéséhez,

- tanuljon meg tanulni,

- tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,

- legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,

- tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások:

A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös

cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a tanév során szervezett

osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a

sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését,

feldolgozását, tanulságok le-vonását.

Lehetséges formái:

- Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget

teremtenek nemzeti értékeink jobb meg-ismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet,

a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére.

- A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés

mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.

- A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását.

- A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az

együttműködő-készség fejlődését.


21

- Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget

teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet

jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.

- munkaközösségi programok,

- levelezős, egyéb versenyek.

A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek:

A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a

diákönkormányzat. (pl. teremfestés; osztálydekoráció; non-stop foci; diáknap)

A DÖK-be minden osztály két képviselőt választ a tanév kezdetén, akik képviselik társaikat a

diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre a munkatervükben meghatározott

rendszerességgel kerül sor.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A diákönkormányzatunk a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a

tanulók a segítő pedagógussal együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik

saját ügyeiket.

Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a

közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A

közösségfejlesztésben a következő feladatokat látja el:

- olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni

érdekeket, azokkal összhangban vannak,

- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő

tevékenységek fejlesztése,

- a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség

tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

- a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,


22

- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más

közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

Az iskola, mint nagyközösség:

Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint

nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek

eszközei az iskola közös rendezvényei:

- az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,

- az iskolai túrák (gyalogos és kerékpáros),

- a rajzkiállítás,

- gólyanap,

- elsősavató,

- a diáknap,

- népdaléneklési verseny,

- mesemondó verseny,

- szalagavató,

- ballagás,

- stb.

A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett

versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények,

házibajnokságok.

A szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt

kirándulások, túrák, a közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladat:

- nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,


23

- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző

játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való

tartozás érzését,

- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben

való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

- a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a

közösségi magatartás erősítéséhez,

- a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség

érzését.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan:

- Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos

pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a

munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját

módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az

igazgatóhelyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít.

- A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy – a tantervi

kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot.

- Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási

lehetőségeket.

Az értékelés szabályozása:

- A tanulók teljesítményét évközi, félévi és év végi osztályzatokkal értékeli. A félévi, illetve év

végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel.

- Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az

abban a hónapban adott érdemjegyet.

- Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.


24

- A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be

kell jelenteni. Legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított

témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig megőrzi.

- A szülőt az osztályzatokról ellenőrző útján értesíteni kell.

- Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak

módot kell találnia a hiányok pótlására.

- Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak.

- Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek, a területért

felelős igazgatóhelyettesnek.

Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén):

(osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok,

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok)

A megbízással rendelkező pedagógusok a megbízásban foglalt feladatokat is ellátják.

A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása:

- A kötelez- órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés

közös megállapodása alapján történik.

- Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli

munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha

az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.).

- Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, érettségi, osztályozó vizsgák, felvételi stb.) a

pedagógus beosztható. Az ügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. Az óraközi

szünetekre elrendelt ügyelet hetente egy alkalommal kötelező a pedagógusok számára.

- A helyettesítés az aktuális elrendelésnek megfelelően kötelező, melyet a felelős

igazgatóhelyettes írásban közöl a pedagógusokkal.

Korrepetálások, szakkörök, előkészítők, egyéni fejlesztések, sportkör, tömegsport emelt

szintű érettségi vizsgára történő felkészítés vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett)


25

Ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az

iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet.

Az igények alapján minden tanévben az iskolavezetés megtervezi ezeknek a foglalkozásoknak a

körét és kijelöli a foglalkozásokat tartó pedagógusokat. A kijelölt pedagógusok kötelező

feladatként látják el ezeket a feladatokat.

Adminisztratív teendők ellátása:

- minden foglalkozásról napló vezetése,

- osztályozás,

- összeolvasás,

- az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére minőségfejlesztéssel kapcsolatos,

pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése,

- statisztikai adatszolgáltatás,

- osztályfőnökök kitöltik és vezetik az osztálynaplót, a törzslapot, a bizonyítványokat, a félévi

értesítőt, szükség esetén írásban értesítik a szülőt, ill. a 20/2012. (VIII.27) EMMI rendeletben

meghatározott szerveket.

A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és

ünnepségeken való részvétel

Ezeken a rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező. Az éves munkatervben kerülnek

kijelölésre azok a pedagógusok, akik szervezőként vesznek részt a rendezvények és ünnepségek

lebonyolításában.

Az iskola működési rendjében felmerülő egyéb feladatok ellátása:

- Az osztályozó, javító, különbözeti és a záróvizsgákon (érettségi vizsga; szakmai vizsga) való

aktív részvétel.

- Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a

szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása.

- Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.

- Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való

részvétel.


26

Az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek

és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel:

A pedagógus kötelessége, hogy:

- a jogszabályban meghatározottak szerint hétévenként egy alkalommal részt vegyen a

továbbképzésben,

- írásban kérje felvételét az iskola továbbképzési programjába, beiskolázási tervébe.

A pedagógus joga, hogy:

- akkor is kérheti felvételét a beiskolázási tervbe, ha nem áll fenn a továbbképzési

kötelezettsége.

Amennyiben a pedagógus a továbbképzésben való részvételhez az iskola támogatását

kívánja igénybe venni vagy az érinti a munkaidejét köteles felvételét kérni a beiskolázási tervbe.

Ezt minden naptári év március 1-ig teheti meg. Az igényelt képzési formáról és annak

szükségességéről egyeztet az igazgatóval, a képzési feltételekről tájékoztatást nyújt. Az

intézményvezető ennek ismeretében dönti el, hogy milyen támogatást tud vállalni az iskola.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Iskolánk egy olyan középiskola, amelyben jelen van a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a

szakiskolai képzés is. Nemcsak általánosan képző évfolyamaink, hanem szakképzési

évfolyamaink is vannak. Az általunk tanított szakmák több szakmacsoporthoz tartoznak:

gépészet, kereskedelem-marketing, közlekedés és vendéglátás-idegenforgalom. Ez is mutatja,

hogy milyen összetett feladattal áll szemben az osztályfőnöki munkaközösség. Minden évben

elkészül a munkaközösség munkaterve, amely az osztályfőnökök közötti többszöri megbeszélés

és egyeztetés során kerül véglegesítésre. A munkaterv a pedagógiai programban meghatározott

feladatokon túl a következő célokat és feladatokat emeli ki:

- a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése;

- a tanulók problémamegoldó képességének fejlesztése;

- a különböző konfliktuskezelő technikák elsajátítása;

- az osztályfőnökök továbbképzése.


27

Az összes 9. osztályban elindítottuk a mentorálási tevékenységet, amelynek során minden

osztályból kiválasztottunk egy veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű tanulót. A mentorálást

olyan pedagógusok végzik, akik ilyen irányú tanfolyamot végeztek. E vállalt feladat

eredményességét a tanév végén megvizsgáljuk és kiértékeljük. Ennek alapján határozzuk meg a

szükséges változtatásokat.

Az osztályfőnök „mindenes szerepe” latensen iskolánkban is megmaradt, hiszen bármilyen

nevelési feladat adódik annak kimondva, kimondatlanul az osztályfőnök a felelőse.

Az osztályfőnöki munkaközösség jelenleg is az iskolai nevelőtevékenység motorja.

Az osztályfőnöki munkaközösség csak úgy láthatja el hatékonyan a feladatát, ha

együttműködik az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, és az iskolapszichológussal. Az

osztályfőnököknek fontos szerepe van abban, hogy azok a tanulók és szüleik, akiknek szüksége

van pszichológusra, azok eljussanak a fogadóóráira. A tanév elején az iskolapszichológus

minden 9. osztályban tart egy bemutatkozó órát. A személyes találkozás segít abban, hogy azok a

tanulók, akiknek szüksége van segítségre, könnyebben megtegyék az első lépést.

Az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve is megfogalmazza, hogy az osztályfőnökök

legfontosabb feladatai a következő csoportokba sorolhatók:

- nevelőmunka;

- szervezési, koordinálási feladatok;

- ügyviteli, adminisztrációs feladatok.

A nevelőmunka középpontjában az iskolai pedagógiai programban rögzített célok és feladatok

állnak. Emellett kiemelt feladatként határozta meg a munkaterv a szülőkkel való kapcsolattartás

erősítését.

Az egyes évfolyamokhoz kapcsolódóan pedig speciális feladatokat fogalmaz meg,

amelyeket az érintett osztályfőnököknek kell figyelembe venni az osztályfőnöki órák témáinak

megtervezésénél. (Pl. 9. évfolyam: közösségépítés; követelményrendszer megismertetése,

elfogadtatása; beilleszkedés segítése; 12. évfolyam: tanulói öntevékenység kiteljesítése;

felkészülés az érettségire; továbbtanulás feltételeinek segítése; felkészülés a munkába állásra)

A szervezési és koordinálási feladatokon belül nemcsak a tanítási órákkal kapcsolatos

szervezési feladatokat kell ellátni. Az osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek az iskolai és az

iskolán kívüli programok szervezésében és lebonyolításában, ill. azok népszerűsítésében. Ide

tartoznak a következő programok:

- gólyanap (9. osztályok részére);


28

- elsős avató (9. osztályok részére);

- színházlátogatás;

- osztálykirándulás;

- iskolai ünnepségek;

- iskolai „Ki mit tud?” vetélkedő;

- szalagavató;

- ballagás;

- teremdekorációs verseny;

- városnézés (Veszprém megismerése);

- diáknap;

- stb.

Az osztályfőnökök a fenti feladatok mellett rendszeresen ellátják az osztállyal kapcsolatos

ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. (Pl. napló, anyakönyv kitöltése és vezetése; tanulók

hiányzásainak és késéseinek vezetése, összesítése; szülők értesítése; félévi értesítő és a

bizonyítvány kitöltése; statisztikai adatok szolgáltatása; stb.)

Az osztályfőnököktől elvárjuk, hogy a gyerekekkel való közös tevékenységeket

szervezzenek, és a velük való együttlét a tanítási órán és azon kívüli minél több legyen.

Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki munka egyik kiemelt területe. Az osztályfőnökök

által kidolgozott tanmenetekben a következő témák szerepelnek:

a) társas készségek fejlesztése, értékorientáció:

- a tolerancia fejlesztése;

- a szolidaritás fejlesztése;

- felelősségtudat kialakítása;

- demokratikus készségek kialakítása;

- viselkedéskultúra fejlesztése;

- a tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése;

b) az egészségmagatartás befolyásolása:

- szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése;

- az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése;

- az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása;

- egészséges életmódra nevelés;


29

c) az iskolai problémák és konfliktusok kezelése:

- a tanárok és diákok közötti konfliktusok megbeszélése;

- az osztály aktuális problémáinak megbeszélése;

- a tanulás tanulása;

d) állampolgári jogok tudatosítása:

- a tanulók jogtudatának fejlesztése;

- a társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése.

A munkaközösség vezetőjétől az osztályfőnökök segítséget kapnak az órák témaira

vonatkozóan (Osztályfőnöki órákhoz javasolt témák listája.). Emellett külső előadókat is

hívhatnak, amelyekre vonatkozóan szintén javaslatot készít a munkaközösség vezetője.

Az osztályfőnökök átengedik a katedrát külső szakembereknek, tanártársaiknak (Pl.

iskolaorvos, védőnő, pszichológus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; ÁNTSZ szakemberei;

Családsegítő Központ szakemberei; színészek, rendőrök; stb.).

Az osztályfőnöknek nagyfokú empátiával kell rendelkeznie, szerepéhez hozzátartozik a

konfliktusok objektív mederben tartása, a békítés a jó szóval, meggyőzéssel, de az igazságra

érzékeny következetes eljárások keresése. A kétirányú hivatali titoktartás nélkülözhetetlen e

feladatkör ellátásához. A panaszok valóságtartalmára kell koncentrálnia, a megoldásokhoz a két

fél álláspontjának közelítése kell, hogy legyen az út.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.


30

Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek,

munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az

egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusaink

megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott

szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítjuk az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél

teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez.

A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A

differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy

tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik

különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai

folyamatokba.


31

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése:

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú

foglalkoztatásra jogosult, amely az iskolai nevelés és oktatás keretei között valósul meg. A

fejlesztő felkészítés módjára a szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. E javaslat

alapján kérheti a szülő a tanuló felmentését, és a javasolt segítség és fejlesztés biztosítását. Ezt

mérlegelve dönt az igazgató a tanuló felmentéséről és fejlesztéséről.

E javaslat alapján a fejlesztést, a beilleszkedést a tanító pedagógusok hivatottak végezni,

illetve szükség szerint ahhoz segítséget igényelni. A beilleszkedési problémák kezelésében

jelentős szerep hárul a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre.

A felzárkóztatásra – egyéni fejlesztési terv alapján – egyéni foglalkozások keretében

kerül sor, amelynek alapvető célja a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése, a tanulók

személyiségének megismerésén keresztül a hozzáillő pedagógiai módszerek alkalmazásával az

esélyegyenlőség megteremtése, tehetségjegyeinek feltárása.

A tehetségek, képességek kibontakoztatása:

A jövő útja az ismereteket nem célként, hanem eszközként kezelő, egyéni

képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokat alkalmazó oktató – nevelő munka. Fontos

feladatunk a tehetségek gondozása, a képességek kibontakoztatása.

Alapvető elvárás iskolánkban a szakma magas szintű elsajátíttatása és felkészítés a

felsőoktatásra.

Az iskolába érkező tanulók személyiségének megismerése ad alapot arra, hogy feltárjuk,

milyen területen van szükség a tanulók képességének fejlesztésére, tehetségének

kibontakoztatására.

Egy adott területen jó képességekkel rendelkező tanuló számára a továbbfejlődés

lehetőségét szakkörök, önképző körök szervezésével, egyénre szabott oktató munkával

biztosítjuk.

Ezek mellett a házi- és központilag szervezett tanulmányi, szakmai, sport és

kulturális versenyekre való felkészítés biztosítja a tanulók tehetségének kibontakoztatását. (Az

iskola által kiemelten támogatott versenyeket az éves munkatervben nevesítjük.)

A képességek megfelelő kibontakoztatása a differenciált tanulásszervezési kereteken belül

feltételezi a tanulók érdeklődését, tapasztalatait figyelembe vevő integratív szemléletet, a tanulói


32

tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állítását,

az együttműködő tanulási technikák alkalmazását.

Minden tanulónk számára hozzáférhető gazdag szak- és szépirodalmi könyvekkel,

folyóiratokkal, jelentős tartós tankönyvkészlettel rendelkező könyvtár és Internetterem

biztosítja az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Tehetséges tanulóink anyagi támogatást

pályázhatnak alapítványunknál.

A tehetséggondozással kapcsolatos szabadidős tevékenységek koordinálásában az

osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek mellett az DÖK-nek van jelentős szerepe.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

Az iskola sikeres működésének egyik feltétele, hogy tanulóink elmondhatják

véleményüket, formálhatják, alakíthatják intézményünket.

Véleménynyilvánítás formái és helye:

Egyéni véleménynyilvánítás - saját és az iskola életét érintő kérdésekben, ha véleményét

megfelelő módon és formában nyilvánítja (ez valamennyi tanulónak jogában áll.) Saját jogaik

érvényesítése ügyében kérelemmel fordulhatnak az igazgatóhoz.

A tanulók véleményüket nyilváníthatják személyesen tanáraiknak, szakoktatóiknak, gyakorlati-

oktatásvezetőknek, igazgatóhelyetteseknek, igazgatónak.

Az iskola bármely tanulója, tanulócsoportja, közössége, osztálya vagy szervezete

véleménynyilvánításra, kérés, javaslat előterjesztésére az igazgatót (igazgatóhelyettest) bármikor

felkeresheti.

A Diákönkormányzat mint szervezet részt vesz a döntési folyamatokban, melynek során

véleményt nyilváníthatnak a működési szabályzatukban foglaltaknak megfelelően.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

- saját működéséről,


33

- a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

- hatáskörei gyakorlásáról,

- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

- az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről, valamint

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja

jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes

az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl:

- a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

- az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

- az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

- a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

- az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a

meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt

nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

Az iskolánk számára fontos, hogy a gyerekek nevelése érdekében együttműködjön a

szülőkkel. A partnerségi viszony kialakítása, mint ideális viszony elérését célként fogalmaztuk

meg. A cél elérése érdekében mindig törekednünk kell az együttműködés hatékonyságának

javítására.


34

Az iskola, a szülők és a tanulók együttműködésének formái:

- pályaválasztási tájékoztató, nyílt nap;

- iskolai és osztály szintű szülői értekezlet;

- fogadóórák, fogadó napok;

- szülői közösségek létrehozása (SZM)

- személyes, és közvetett érintkezés

- családlátogatás

- diákönkormányzat

A pályaválasztási tájékoztató, a nyílt nap elsősorban a leendő diákokat és azok szüleit

tájékoztatja. Ezért minden évben megpróbálunk újabb és újabb elemet beépíteni, hogy vonzóbbá

tegyük iskolánkat a szülők és a diákok számára. Ez egyfajta marketing tevékenység, hiszen az

iskola mint szolgáltató szervezet harcol a „piacon” a tanulókért.

Az iskolai és az osztály szintű szülői értekezletek is főleg tájékoztató jellegűek. Az

iskolai szintű szülői értekezletet tanév elején a kezdő osztályokban tanulók szülei számára

szervezzük meg. A félévet követően pedig a végzős osztályokban tanulók szülei számára. Az

osztály szintű szülői értekezleteket, és a fogadóórákat tanévenként kétszer szoktuk megtartani

Azoknak a szülőknek, akik nem tudnak részt venni ezeken az értekezleteken, úgy próbálunk

kedvezni, hogy telefonon időpontot egyeztetünk, és a nekik legkedvezőbb időpontot ajánljuk fel

a találkozásra.

Jelenleg iskolánkban működik a Szülői Munkaközösség, így lehetősége van a szülőknek

arra, hogy szervezett formában tegyenek javaslatot, alkossanak véleményt azokban a

kérdésekben, amelyet a köznevelési törvény biztosít számukra.

A közvetett érintkezés területén számos új lehetőséget biztosítunk a szülők és a tanulók

számára. Manapság a levelek, az ellenőrző könyvbe írt üzenetek mellett megjelennek a

kapcsolattartás más formái is. A szülőket telefonon és e-mailben is el tudjuk érni, illetve a szülők

minket. A honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy azon keresztül is tudjanak e-mailt küldeni az

igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek, és a tanároknak. A honlap (www.vejsz.sulinet.hu) ezen

kívül számos információt tartalmaz, amely a családok többségénél már elérhető. (pl. menza

http://www.vejsz.sulinet.hu/


35

befizetés, tankönyvosztás, rendezvények, iskolai dokumentumok, következő napi helyettesítés,

vizsgaidőpontok)

A családlátogatás a tanulók és a szülők megismerésének egyik legjobb módja. Azonban ez

igen nagyfokú tapintatot és empátiát igényel. Ennek során képet kaphatunk a család

lakáskörülményeiről, a családtagok kapcsolatáról, az otthoni tanulás lehetőségeiről, stb.

Ezt a feladatot elsősorban nem az osztályfőnökök látják el az iskolánkban, hanem az

ifjúságvédelmi felelősünk.

A szülő, a tanuló és az iskola közötti kapcsolattartás során alkalmazunk néhány megújuló

formát is. Ezt a megváltozott társadalmi viszonyok tették indokolttá. Osztályfőnökeink igény

szerint ún. együttes szülői értekezletet tartanak. Itt a szülők és a tanulók együtt vannak jelen, és

dolgozzák fel az adott alkalom témáit. A tanuló felé ezzel az az üzenet, hogy nem az ő

kizárásával beszélik meg a „nevelők” (szülő, pedagógus) az őt érintő kérdéseket. (iskolai

teljesítmény, iskolai viselkedés, stb.)

Hagyományosnak tekinthető a minden tanév elején megrendezett gólya nap, amelyet a 9.

osztályba érkező tanulóink könnyebb beilleszkedése érdekében szervezünk. A játékos

vetélkedőket kiegészíti a szabadtéri főzés (bográcsozás). Ebbe a közös főzésbe igyekszünk

bevonni a segítő szülőket, melynek során alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre is.

Ilyen közös programnak számít a szalagavató ünnepség is, ahol a szülőket igyekszünk

bevonni az előkészületi munkákba is. Évek óta igen nagy az érdeklődés a hozzátartozók,

elsősorban a szülők körében. A nyitótáncot követő „szülőtánc”-nak igen nagy a sikere, ezért ezt

a lehetőséget biztosítjuk a végzős tanulók és a szüleik számára.

Az iskolapszichológus foglalkoztatását is az iskola, a szülő és a tanuló közötti

együttműködés javítójaként értelmezzük. Sokszor segíthet a gyerek és a pedagógus, a gyerek és a

szülő, illetve a pedagógus és a szülő közötti konfliktus feloldásában.

Munkánk során törekszünk arra, hogy a már meglévő együttműködési formák

hatékonyságát növeljük, valamint új kapcsolattartási formákat vezessünk be.

A szülői értekezletek és a fogadóórák hatékonyságát úgy növeljük, hogy ezek kötetlenebb

formában zajló beszélgetésekké váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus hallgassa meg a

szülőket, és partnernek tekintse őket. Ezért iskolánk folyamatosan küldi pedagógusait

mentálhigiénés jellegű képzésekre.


36

Emellett az is fontos, hogy biztosítsuk a szülőknek az egyéni megbeszélési lehetőségeket,

mert nem minden szülő akarja a problémáit több emberrel megosztani.

A diákönkormányzat ad lehetőséget a diákoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak,

javaslattal éljenek a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

A tanév elején elfogadott munkatervüknek megfelelően a DÖK tagjai részt vesznek:

- a gólyanap szervezésében és lebonyolításában;

- az elsősavató szervezésében és lebonyolításában;

- a teremdekorációs verseny értékelésében;

- a Mikulás napi ajándékozásban;

- egyéb diákélet szervezésével kapcsolatos eseményeken.

A DÖK tagjai segítik a pályaválasztási feladatok ellátását is, melynek során az iskolát bemutató

rövidfilmet, amelyet a diákok kiselőadásai egészítenek ki. Így segíti a DÖK az iskolavezetés

munkáját a beiskolázási időszakban.

A szalagavató ünnepség szervezését a DÖK ún. háttérmunkával segíti. A DÖK tagjai részt

vesznek a nyitótánc szervezésében, a dekorációs tervek elkészítésében és a kivitelezésben.

A tanév 2. félévében kerül sor a diáknap megrendezésére. Ez egy egész napos program az

iskolában, amelyet nagyrészt a diákok szerveznek. Ennek keretében számos programmal

készülnek a tanulóifjúság megmozgatására.

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban

a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait az emberi erőforrások miniszterének

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 64-74.§-a alapján határozzuk meg. E rendelet alapján

készítettük el a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait. A szabályzat a pedagógiai program

1. számú mellékletét képezi.


37

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A felvétel szabályai

Felvétel a 9. évfolyamra:

A jelentkezés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által szabályozott eljárási rend szerint

történik.

Felvételi vizsgát egyetlentagozaton sem tartunk. A felvételnél a 7. év végi és a 8. félévi

osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem,

matematika, fizika és kémia tantárgyakból (maximum 70 pont). Pontegyezőség esetén a tanuló 7.

év végi és a 8. félévi tanulmányi átlageredménye dönti el a sorrendiséget.

A szakközépiskolába és a szakiskolába történő felvételhez egészségügyi alkalmassági

vizsgálat is szükséges. Fontos tudni, hogy pszichológiai-munkabiztonsági okokból a sajátos

nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók

problémáikat az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvossal kötelesek közölni.

Felvétel a szakképzési évfolyamokra:

Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott

iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, akkor a

szakiskola és a szakközépiskola szakképzési évfolyamaira az iskola által kiadott jelentkezési

lapon lehet jelentkezni.

Felvételi követelmények:

Szakiskola szakképzési évfolyamára

- a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelmények teljesítése vagy a

középiskola tízedik évfolyamának eredményesen teljesítése;

- egészségügyi alkalmasság;

Szakközépiskola szakképzési évfolyamára

- érettségi bizonyítvány;

- egészségügyi alkalmasság;


38

Az átvétel szabályai

Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más középiskolából. A szakközépiskolába és a

szakiskolába tanulmányok közben is fogadunk diákokat más középiskolából. Az egyes

évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai munkaközösség vezetőjének és az

érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő írásban kezdeményezheti.

Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a

szakközépiskola 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Emellett a tanuló köteles egészségi

alkalmassági vizsgálaton is részt venni.

Szakiskolába és az érettségit követő szakképzésbe csak olyan diákot fogadunk, aki ugyanezt a

szakmát tanulta az előző iskolájában is.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

Iskolánk fontosnak tartja, hogy a tanulók elsajátítsák az elsősegélynyújtással kapcsolatos

alapvető ismereteket. Ezért kidolgoztuk az ehhez szükséges tervet, amely a következőket

tartalmazza:

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek átadását az iskolai védőnő segítségével

szervezzük meg:

- az osztályfőnöki munkaközösség az éves munkatervébe beilleszti e feladat

kötelező ellátását az osztályfőnöki órák keretében;

- az osztályfőnökök a védőnővel egyeztetnek időpontot, és elkészül az órák

ütemezése;

- minden tanév elején (szeptember-október) a kezdő osztályok számára

osztályfőnöki óra keretében történik meg az ismeretek átadása;

- egy későbbi időpontban (az ütemezésnek megfelelően) pedig sor kerül az

elsajátított ismeretek ellenőrzésére egy teszt segítségével;

2. Iskolánkban Vöröskeresztes szakkör is működik, ahol a diákok mélyebb ismereteket

szereznek az elsősegély-nyújtással kapcsolatban. Ezek a diákok részt vesznek városi

elsősegély-nyújtó versenyen is, így lehetőségük van a tudásuk megmérettetésére.


39

3. Az érdeklődő tanulók számára, az iskolában szervezzük meg az elsősegélynyújtó

tanfolyamot, amelynek során alapfokú ismereteket szerezhetnek.


40

II. HELYI TANTERV

1. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam,

közismereti képzés

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú

iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget

megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött

szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati

oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A

szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai

előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

A választott kerettanterv, a kötelező és a szabadon választható tanórai

foglalkozások

Iskolánk a „középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam,

közismereti képzés” címen kiadott kerettantervet alkalmazza a szakközépiskola 9-12.

évfolyamán.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók

előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére,

továbbépítésére, integrálására.

A kerettantervi célok megvalósításához fontos a tanulók megismerése, megfelelő

motiválása, a helyes tanulási módszerek megismertetése és begyakorlása, a differenciált

bánásmód alkalmazása. Ezen időszak legfontosabb feladata a közismereti és szakmai érettségi

vizsgára, valamint az azt követő szakmai, illetve felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.

A szabadon tervezhető órakeret felhasználását – évfolyamonként 4 óra – ágazatok szerint

eltérően alakítottuk. Ennek során figyelembe vettük a tanulók érettségi vizsgára történő

felkészítésének és a szakmai vizsgára történő felkészítés követelményeit.

A kialakított óraterveknél ágazatonként fogalmaztuk meg a prioritásokat.


41

Óratervek, prioritások az óratervekben, a csoportbontások és az egyéb

foglalkozások szervezésének elvei:

A következő óratervek a 2013/2014-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok

óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a Pedagógiai Programunk 3. számú melléklete

tartalmazza.

Szakközépiskola kereskedelem ágazat:

A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint:

Matematika 9. évfolyam +1 óra

Művészetek 9. évfolyam +2 óra

10. évfolyam +1 óra

Informatika 9. évfolyam +1 óra




Magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam +1 óra

Idegen nyelv 11. évfolyam +1 óra


Kémia 11. évfolyam +1 óra

Biológia – egészségtan 12. évfolyam +1 óra

Földrajz 10. évfolyam +1 óra


42

Szakközépiskola kereskedelem ágazat (A osztály)

2013. szeptember 1-jétől

Óraterv – szakközépiskola

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1)+1 4(3+1) KÉ

Idegen nyelvek (angol, német) 3* 3* 4* 5*KÉ

Matematika 4* 3* 3* 3*KÉ

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 3 3KÉ

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Művészetek* 2 2

Informatika 2* 2* 1* 1*

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

Összes felhasznált óra 48 47 45 47

Ebből:

Közismereti tantárgyak összesen 29 29 23 24

Szakmai tantárgyak összesen 6 7 8 11KÉ

Követelménymodul Tantárgy elm gy elm gy elm gy elm gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság 0,5

10032-12 Marketing A marketing

alapjai 2 2 1*

11508-12

Az áruforgalom

tervezése, irányítása,

elemzése

Üzleti

tevékenység

tervezése,

elemzése

2 3 3 3

Vezetési

ismeretek 1

Üzleti

tevékenység a

gyakorlatban 2* 2* 1* 1*

11507-12

Az áruforgalom

lebonyolítása

Áruforgalom 1,5 2 1

Áruforgalom

gyakorlata 1* 2 1*

Összesen 4 2 5 2 6 2 8 3

Összefüggő gyakorlat éves óraszám 70 105 140

*csoportbontás

KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy; KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy


43

Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen

nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a

hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet.

A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti

különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés

alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon

választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok

számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)

Szakközépiskola közlekedésgépészet ágazat:












Fizika 11. évfolyam +1 óra



44

Szakközépiskola közlekedésgépészet ágazat (C és D osztályok)


Óraterv – szakközépiskola


Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1) 4(3+1)

KÉ

Idegen nyelvek 3* 3* 4* 4*KÉ


Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3KÉ

Fizika 2 2 2 2*

Kémia 2 1


Földrajz 2 2

Szakmai tárgyak 6 7 8 11KVÉ

Művészetek* 2 2





Összes felhasznált óra 48,5 47 46 50

Ebből:


Szakmai tantárgyak összesen 6 7 8 11


11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek 1

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési

ismeretek 1

Műszaki rajz 1,5 1,5

Mechanika 2

Gépelemek -

géptan 2 2

Technológiai

alapismeretek 1,5 2 2

Elektrotechnika –

elektronika 2 2

10417-12 Közlekedéstechnikai

gyakorlatok

Karbantartási

gyakorlatok 2,5* 2* 2* 2*

Mérési gyakorlatok 3*

Összesen 3,5 2,5 5 2 6 2 6 5


*csoportbontás

KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy


45


46


nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Emellett a fizikát a 12. évfolyamon. Az

esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10.

évfolyamon a magyar nyelvet.






Szakközépiskola vendéglátó ipari ágazat:










2. idegen nyelv 11. évfolyam +2 óra





47

Szakközépiskola vendéglátó ipari ágazat (B osztály)


Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola


Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1)+1 4(3+1)KÉ



Etika 1


Fizika 2 2 1

Kémia 2 1


Földrajz 2 2


Művészetek* 2 2




2. idegen nyelv 2* 2*



Ebből:




11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

10053-12 Vendéglátó üzleti

gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás 0,5 0,5 2 1

Szakmai számítás 2

10051-12 Vendéglátó

marketing és kommunikáció

a gyakorlatban

Marketing és kommunikáció a

gyakorlatban 2*


idegen nyelv Vendéglátó üzleti idegen nyelv 2*


termelés

Élelmiszerismeret 0,5 1 1 1

Termelés elmélete 1 1 1

Termelés gyakorlata 2* 2* 2*


értékesítés

Értékesítés elmélete 1 1 1

Értékesítés gyakorlata 2* 1* 1* 1*

10055-12Vendéglátó

üzletvezetés

Vendéglátó vállalkozások 0,5

Vendéglátó vállalkozások működtetése 0,5

Összesen 4 2 4 3 5 3 4 7


*csoportbontás



48


49


nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat.

Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10.








50

Szakközépiskola turisztika ágazat:















51

Szakközépiskola turisztika ágazat


Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola


Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1)+1 4(3+1)KÉ



Etika 1


Fizika 2 2 1

Kémia 2 1


Földrajz 2 2


Művészetek 2 2






Ebből:




11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

10061-12

Turisztikai erőforrások

bemutatása

Turizmus alapjai 1,5 0,5 1

Idegenforgalmi földrajz 0,5 1

Kultúr- és vallástörténet 1,5 1,5 1

Vendéglátás- és szálláshely

ismeretek 1 1 1 2

10062-12

Turisztikai

kommunikáció

Üzleti kommunikáció gyakorlata 1* 1*

Marketing alapjai 1 1 1

Szakmai idegen nyelv - gyakorlat 2* 4,5*

10063-12

Ügyviteli folyamatok

alkalmazása

Ügyviteli ismeretek 2

Informatika a turizmusban

gyakorlat 1* 1,5*

Levelezési gyakorlat 1* 1*

Összesen 5 1 5 2 4 4 5 6


*csoportbontás



52


nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat.

Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10.







Az óratervekben szereplő tantárgyak helyi tantervének tartalmi követelményei:

A tantárgyi helyi tantervek a kerettantervi ajánlásoknak megfelelően a következőket

határozza meg:

az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

- a tematikai egységeket,

- az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres

elsajátításához szükséges,

- a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait,

- az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét,

- a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét.

A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát közismereti tárgyak

esetén a pedagógiai program II. kötete, a szakmai tárgyak esetén pedig a pedagógiai program

III. kötete tartalmazza.


53

Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, szabadon választható

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások:

A tanuló joga, hogy válasszon az iskola pedagógiai programjában rögzített szabadon és

kötelezően választható tantárgyak közül.

Iskolánk az előírásoknak megfelelően a 11. és 12. évfolyamon biztosítja a kötelező

vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a

pedagógiai programunkban megjelölt tantárgyakból, hogy a tanulók – választásuk szerint – emelt

szinten készülhessenek fel az érettségi vizsgára.

Iskolánk a következő tantárgyak esetében vállalja az emelt szintű érettségi vizsgára való

felkészítést ágazattól függetlenül:

- földrajz,

- biológia,

- fizika.

Az érettségi felkészítésre a 11-12 évfolyamon valamennyi tantárgyból heti kettő

többletóra áll rendelkezésre. (megfelelő számú jelentkező esetén: 8 fő/csoport)

A tanulók tantárgyválasztása az érettségi vizsgára való felkészüléssel függ össze. A tízedik

(tizenegyedik) osztályos tanulók az adott tanév május 20-áig adhatják le a tantárgy, ill. a

felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. E jogot – a korra való tekintettel – a

szülő és a gyermek közösen gyakorolja. A tanuló által választható órák száma a heti négyet nem

haladhatja meg.

A választott tantárgyból a tanuló félévkor és a tanév végén is osztályzatot kap, mulasztás,

továbbhaladás szempontjából is a kötelező tantárgyakkal azonos elbírálás alá esik, lemondására a

tanév közben nincs lehetőség. A tizenegyedik (ötéves képzések esetén tizenkettedik) évfolyam

lezárását követően – az igazgató engedélyével – a választás módosítható, a választott tárgy

lemondható. Az ezzel kapcsolatos kérelmeket az iskola legkésőbb az adott év június 20-áig

fogadja el.

Az iskola személyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a tanuló szabadon pedagógust

válasszon.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje


54

Ingyenesen szervezett szakkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, sportcsoporti

foglalkozásokra - igényfelmérést követően - a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat

tesz javaslatot. A szakkörök indításáról a javaslat alapján a nevelőtestület dönt minden tanév

elején, vezetőjét az igazgató bízza meg.

A foglalkozások legalább 10 fő létszámnál szervezhetők és működtethetők. A

foglakozásokról naplót kell vezetni.

Öntevékeny kör igény alapján szervezhető, indításukról a nevelőtestület véleményezési

jogának megtartásával a diákönkormányzat dönt. A kör vezetőjét a tanulók kérik fel. A kör

programját, működési rendjét az érdeklődési kör tagsága alakítja ki és az igazgató hagyja jóvá.

Az iskolában működik diáksport egyesület, melynek minden diák tagja lehet. Működését

saját szabályzata tartalmazza.

Szakkörben, érdeklődési körben, művészeti csoport munkájában való részvételre a tanuló

nem kötelezhető, az oda történő jelentkezés önkéntes és egy teljes tanévre szól.

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az

iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az

iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az

igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai

munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg. (A

tankönyvellátás helyi rendjét az iskolai SZMSZ melléklete tartalmazza.)

A tankönyvválasztás elvei

Iskolánk egyrészt a közismereti tantárgyak tanításához, másrészt a szakmai tárgyak oktatásához

választja ki a megfelelő tankönyveket.

A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

a lehető legjobban illeszkedjen a tantárgy helyi tantervéhez,

a tanulók számára megfelelő segédeszköz legyen (könnyen tanuljanak belőle),

a kiválasztott tankönyv utánpótlása megoldott legyen (a jövőben is beszerezhető

legyen, pótrendelés esetén is gyorsan hozzájuthassunk),


55

a tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül a kedvezőbb árú és

kedvezőbb szállítási feltételekkel rendelkező tankönyveket választjuk,

a pedagógusok munkáját segítse az órai munkában,

a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben

meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való

hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára.

Az iskola a www.vejsz.sulinet.hu honlapon (dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a

szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés

módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok

meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez,

amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek

elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek

biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola,

hanem az élet számos egyéb fóruma is.

A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák

kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos

figyelembe venni iskolánk tanárainak is:

- olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső

motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

- a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

- a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek

feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;


56

- az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában)

alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

- váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az

értékelésben;

- a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő

tanulásszervezési technikákat;

- sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő,

sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási

zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

- a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is

támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

- különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

A tanulás döntő fontosságú az életünkben, eredményessége meghatározó a társadalomban,

ahol élünk. „A tanulás értelmének belátása nem megy automatikusan, a tanítás-tanulás minősége

által alakul ki. Ahhoz, hogy a tanuló sikeresen megérthesse, elsajátíthassa és alkalmazni tudja az

ismereteket, motiváltnak és a problémamegoldás iránt elkötelezettnek kell lennie.”(Réthy

2003:44) Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és

kudarcok kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget

kap, akkor pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét

hozhatja magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és

szükségleteinek megfelelően tervezett tevékenységrendszerben. Ebben a

tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának

differenciált fejlesztése. Fontos lenne elérni, hogy az iskola és a tanulás motivációja szorosan

egybekapcsolódjon. A pedagógusok és tanulók számára is kell a vonzó tanterv, program és

tanulás, szükséges a biztonságos, befogadó és gondoskodó közösség, amelyben a tanító és a

tanuló személy feltöltődhet a kívánatos indítékrendszerrel. Szükséges a pozitív szociális klíma,

az együttműködés és partnerség, amelyben érvényesül a támogatás és a szeretet. Iskolánk

pedagógusai ezeket az elveket tartják szem előtt a pedagógiai feladatok végrehajtása során.


57

A tanítás megfelelő minőségével és az ebből következő eredményesebb tanulással kell

motiválni a tanulókat. Ez nem lehet csupán ösztönös, eseti, hanem tudatos és tervezett kell,

hogy legyen. Ehhez kell ismerni és gyakorlatban is alkalmazni a különböző motiváló

módszereket és eljárásokat, és ezek fejlesztő hatásait. Erre a pedagógiai munka minden

szakaszában szükség van: a tervező, szervező és a kontrollfázisban. Ezért pedagógusaink

rendszeresen részt vesznek olyan módszertani továbbképzéseken, amelyek ezen eljárások és

módszerek elsajátítását tűzik ki célul.

Szem előtt tartjuk, hogy a motiválásban nagyon fontos szerepe van az emberi

kapcsolatoknak, hiszen először mindent a szeretett személy kedvéért tesz a gyerek. A tanárral

való szoros érzelmi kapcsolat, a tanár példaképként való követése lényeges ösztönzője a

tanulásnak. A tanárral való azonosulást segíti elő a metakommunikáció ismerete és megfelelő

használata. Azonban a kapcsolatkötés technikáját egyénire kell formálni. (Fontos, hogy a tanár

ismételten felkínálja a kapcsolatot metakommunikációban, amellyel közli, hogy „értékellek”,

„szeretlek”, „segítek neked”.) Tehát, amellett, hogy a metakommunikáció megfelelő információt

ad a tanulóról, alkalmas arra, hogy metajelzésekkel jutalmazzon és büntessen a tanár.

Az érzelmi azonosulás szükséges, azonban nem elegendő a motivációs rendszer

fejlesztéséhez. Szükség van az un. szociális kompetenciák fejlesztésére is. A szocializáció

során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas kapcsolatok kiépítéséhez és

fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a

későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen.

Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban részt vevőknek meghatározó

szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában. A pedagógus – néha indirekt

módon – értékrendje közvetítésével vesz részt a fejlesztésben. Ezek között található a korrektség

és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és

szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti

szándék is. A pedagógusainknak ösztönözniük kell ezen elemek megjelenését, majd a társadalmi

elvárásoknak megfelelő irányban fejleszteniük kell azokat, ügyelve arra, hogy egyensúlyban

álljanak.

A továbbiakban kiemeljük azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek segítik a tanulók

motivációs rendszerének felépítését, fejlesztését, és korrigálását.

Ezeket az oktatási folyamat különböző fázisaiban lehet alkalmazni. Ezek a következők:

A tanári munka felkészülési-tervezési fázisában:

a) A tanulók egyéni különbségeiből adódó feladatok:


58

- a tanulók egyéni különbségeinek megismerése, és az ebből adódó feladatok

(fejlesztés, korrekció, kompenzáció);

- a tanítási anyag általi ösztönzések (változatosság, érdeklődés felkeltése, didaktikai

anyagok és feladatok előkészítése, közös tervezés a tanulókkal, stb.);

b) A tevékenységi formák elemzése:

- a munkaformák arányának helyes megválasztása;

- értékelési módok, megerősítési formák helyes kiválasztása.

c) A kognitív ösztönzők átgondolása:

- a tanulás megtanításának módja, formái.

d) A morális ösztönzők tervezése:

- a csoportnormák elfogadása;

- kötelességtudat, felelősség, önállóság fejlesztése;

- megküzdési stratégiák kialakítása;

- a szabályok rögzítése és betartása.

e) Érzelmi ösztönzők beiktatása:

- élmények biztosítása;

- nyitottság, demokratikus légkör, hangnem, konfliktusmegoldás.

- stb.

A szervezési, lebonyolítási fázisban, azaz a konkrét tanítási órákon a minőségi tanítást

segítik:

a) Tanulásra kész lelkiállapot kialakítása:

- célok tudatosítása;

- oldott légkör biztosítása;

b) A tananyag közvetítésének módjában alkalmazott pedagógiai eljárások:

- javító, orvosló eljárások (tanulási idő növelése, külön tanítási program beiktatása);

- kompenzáló eljárások;

- preferáló eljárások.

c) A differenciáció és individualizáció fokozott érvényesítése:

- a feladatok nehézségi fokának differenciálása;

- változatosság, a munkaformák váltása, kombinálása.

d) Tanulni tudásra nevelés:

- a különböző tanulási módok, formák, stílusok bemutatása;

- hatékony tanulási technikák elsajátításának segítése;

- a konkrét tanulási fogások elemzése.


59

e) A megfelelő tanítási anyagok és eszközök biztosítása:

- diákbarát környezet biztosítása;

- változatos tanítási eszközök alkalmazása (szemléltetés, film, multimédia, stb.)

f) Differenciált teljesítményértékelés:

- az értékelés komplex nevelői funkcióinak érvényesítése (megerősítés,

visszacsatolás, motiválás, informálás, orientálás, szabályozás, korrigálás,

diagnosztizálás, prognosztizálás, szelektálás);

- a jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazása.

Az oktatási folyamat elemző, kiértékelő, korrigáló fázisában a tanárainknak szüksége

van arra, hogy önelemzést végezzenek minden egyes tanítási óra után. Ez reflektív pedagógiai

megközelítést követel a pedagógusainktól. A tanári munka eredményességét és a felmerülő

problémákat elemezni kell, amely a valódi tanári alkotómunka szerves része. Így tudunk csak az

eljárásokon javítani, és hatékonyabb döntéseket hozni.

4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Iskolánk a mindennapos testnevelést a szakközépiskolában heti öt testnevelés óra keretében

szervezi meg, amelyből heti két óra:

- a helyi tantervben meghatározott évfolyam-testnevelés keretében, vagy

- versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy

amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes

versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet

keretei között szervezett edzéssel teljesíthető.

A nemzeti köznevelési törvény értelmében a szakiskolai osztályokban csak azokon a tanítási

napokon kell megszervezni a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra

keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik.

5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a

középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való

felkészítését az iskola kötelezően vállalja

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a tanulók kétféle szinten tehetnek érettségi

vizsgát. Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi


60

vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Ez lehet

középszint, vagy emelt szint. A kötelező vizsgatárgyak mellé a tanulók 5. vizsgatárgyként a

szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból

vizsgáznak.

A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető

érettségi vizsga. (szabadon választott)

A kötelező és a kötelezően választható vizsgatárgyak mellett iskolánk vállalja, hogy

azokból a tantárgyakból, amelyeket a tanuló a képzése során tanul, abból tehet érettségi vizsgát.

Az iskolánk továbbá vállalja, hogy a helyi tantervében megadott óraszámban a tanulókat

felkészíti a középszintű érettségi vizsgára a következő tantárgyak esetén:

- földrajz,

- kémia,

- fizika,

- biológia,

- informatika,

- testnevelésé.

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. számú

mellékletének második része tartalmazza „AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI” címszó alatt. Ennek részleteit a pedagógiai program 2.

számú melléklete tartalmazza.

7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő ellenőrzési és értékelési módja

Az értékelés módja

A pedagógusok a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik.


61

Az alkalmazható érdemjegyek, osztályzatok a következők:

5 – jeles

4 – jó

3 – közepes

2 – elégséges

1 – elégtelen

A félévi és év végi minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyet a nevelőtestület hagy

jóvá.

A beilleszkedési szakaszban a tanulók teljesítményét lehetőleg csak szóban értékeljük,

osztályzatot csak pozitív értékelés esetén adunk.

Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő

osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás tantárgyak

esetében sem lehet kettőnél kevesebb, gyakorlaton a tanulók osztályzására havonként kerül sor.

Minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró/dolgozat

osztályzat kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után). Az egyéb

osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja.

Tantárgyanként tantervek rögzítik a számonkérési formákat (ezen belül a témazáró

dolgozatok számát), azok rendszerességét.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezletén áttekinti és a

pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb

évfolyamba lépéséről:

a félévi és év végi osztályzatokat a tanulókkal a tanulmányi csoportban megvitatjuk, a

javasolt osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt két nappal a szaktanár az

osztálynaplókban ceruzával rögzíti. Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs

összhangban a tantárgy helyi tantervében rögzített követelményekkel, a munkaközösség-

vezető vagy az osztályfőnök a szaktanárral beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó

konferenciáig nem születik a tanuló javára történő megegyezés, az osztályzatot a

nevelőtestület állapítja meg.

Az osztályzatok jellegüknek megfelelő súllyal, ill. arányban szerepelnek az év végi

osztályzat megállapításánál. Az érdemjegyek súlyozása szaktanári döntés függvénye,

azzal a feltétellel, hogy annak szempontjait a szaktanárnak a tanév elején közölnie kell.


62

Az év végi osztályzat nem térhet el lényegesen az évközi osztályzatoktól. A félévi és év

végi érdemjegy számításának alapelve, hogy 5 tizedtől meg lehet, 7 tizedtől meg kell adni

a jobb jegyet.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott

tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy

évismétlés esetén e tantárgyat nem kell tovább tanulnia.

Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzési keretében végzett tevékenységével

összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője

értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése

alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről,

szakmai vizsgára bocsátásáról.

Az értékelés rendszeressége:

Az egyes szaktárgyak területén a tantárgy heti óraszámánál legalább egy érdemjeggyel

többel kell rendelkeznie a tanulónak az osztályozó értekezlet időpontjáig. (Kivéve, ha a tanuló

huzamosabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé.) Az évközi érdemjegyek a pillanatnyi tudást, a

félévi és az év végi osztályzatok pedig a helyi tanterv követelményei elsajátításának mértékét

mutatják. A tanulók gyakorlati tudását havi osztályzatok formájában értékelik.

A tudás mérésének formái:

Alapvetően a tanulók tudását írásban és szóban lehet számon kérni. Törekedni kell arra,

hogy azon tantárgyak keretében, amelyből a tanuló az érettségi vizsgán, ill. a szakmai vizsgán

szóban ad számot tudásáról, a szóbeli számonkérés domináljon. Ellenkező esetben pedig az

írásbeli számonkérés jelentkezzen nagyobb súllyal.

Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységét,

teljesítményét gyakorlatban ellenőrzik és értékelik.

A tanórán történő számonkérést kiegészítheti a szabadon választott vagy kötelező házi

dolgozat írása is. Ez lehetőséget ad a tanulóknak az adott témával kapcsolatos egyéni

véleményüknek kifejtésére, és a témához kapcsolódó információk, adatok önálló

összegyűjtésére.

Az értékelés nyilvántartása, közlése:


63

Az értékelés közlésére tanév közben csak az előírt nyomtatványokat használjuk fel. A

naplót, melybe a tanár és a szakoktató ír, és az ellenőrző könyvet, melybe a tanár ír és a szülőt

láttamozásra kéri. A naplóban és a tanuló ellenőrző könyvében lévő érdemjegyeknek meg kell

egyeznie.

Tantárgyi értékelés:

A munkaközösségek tanévenként meghatározzák adott évfolyamokon a témazáró

dolgozatok számát és tartalmát. Kidolgozzák a javítási útmutatókat és a ponthatárokhoz rendelt

érdemjegyeket.

Közismereti tantárgyak esetén:

Elégséges (2) 40%-tól,

Közepes (3) 55%-tól,

Jó (4) 70%-tól,

Jeles (5) 85%-tól.

Szakmai tantárgyak esetén:



Jó (4) 71%-tól,

Jeles (5) 81%-tól.

A tanulók számonkérése esetén egyébként a szaktanár dönt az osztályzatokról, figyelembe

véve a tanuló teljesítményét.

Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának

értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tanulók érdekében az írásbeli számonkéréseket – a szakmai önállóság meghagyásával a

következőképpen korlátozzuk:

- nagydolgozat (témazáró, szintfelmérés, kis érettségi) max. 90 perc;

- írásbeli „felelet” (röpdolgozat) max. 20 perc.


64

Az írásbeli számonkérésre egy tanítási napon legfeljebb kettő tanóra (90 perc) időtartam

vehető igénybe. Ennek megfelelően – előzetes ütemezés alapján – egy kettő tanítási órát, vagy

kettő egy-egy tanítási órát igénybe vevő írásbeli számonkérés rendelhető el.

A nagydolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban bejelentjük (ugyanakkor a

dolgozatokat a megírást követő két héten belül kijavítjuk és értékeljük).

A röpdolgozatok előzetes bejelentése nem kötelező, de a napi 90 perces írásbeli

számonkérési időtartam ilyen számonkérési formában sem léphető túl.

A korlátozás nem vonatkozik a pótló, illetve javító dolgozatot írókra, ez esetben –

indokoltan – a 90 perc maximális időtartam átléphető.

A tanórán kívüli foglalkozásokon végzett munka a kapcsolódó tantárgy minősítésénél

pozitív irányban figyelembe vehető. Az osztályzást értékeléssel kapcsoljuk össze. Az értékelésbe

bevonjuk a tanulókat, a félévi és év végi minősítéseket a tanulmányi csoportokban megvitatjuk.

Iskolánk középiskolai jellegéből adódóan az adható házi feladatokat sem hétköznapokra,

sem hétvégére, sem szünetekre nem korlátozzuk, ugyanakkor szem előtt tartjuk a mértékletesség

elvét.

8. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A minősítési rendszer a programban megfogalmazottakon alapul. A nevelőtestület által

elfogadott minősítési elvek nem jelentenek merev korlátokat, javasolt szempontként kerültek

megfogalmazásra.

A minősítési rendszer a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a személyiségjegyek

kialakulásának mértékén nyugszik az életkori sajátosságokból adódó elvárhatósági szint

figyelembe vételével.

A kilencedik évfolyam a követelmények és a szabályok tudatosulásának folyamata, a

tízedik évfolyamon a tudatosságot visszatükröző magatartás, a tizenegyedik évfolyamtól az

önállóság és az öntevékenység szintje a követelmények teljesítésében az általános megközelítési

szempont.

Magatartás:

- iskolai nevelőmunka szempontjából fontos személyiségjegyek fejlettségi szintje

(nyitottság, segítőkészség, őszinteség, a társak, felnőttek tisztelete stb.);


65

- iskola értékrendjéhez való viszonya, részvétele a közös feladatokban, a feladatvállalás

és teljesítés jellemzői;

- iskolai munkarend és fegyelem követelményeinek betartása (tanórai viselkedés, késés,

mulasztás stb.).

5 példás

4 jó

3 változó

2 rossz

Ne legyen a tanuló magatartása példás, ha:

- a követelményszempontok valamelyikét (beleértve a tanulmányi munkát is) semmibe

veszi;

- írásbeli figyelmeztetése van (osztályfőnöki, igazgatói).

Ne legyen jó, ha:

- a követelmények valamelyikét durván semmibe veszi;

- fegyelmi büntetése van;

- négynél több igazolatlan órája van.

Ne legyen változó, ha:

- a követelményeket nem veszi figyelembe, a közösséget magatartásával rendszeresen

akadályozza abban, hogy a feladatait teljesíteni tudja;

- fegyelmi büntetése van;

- tíznél több igazolatlan órája van.

Szorgalom:

A szorgalom jegy megítélésekor a tanuló képességei és teljesítményei közötti

összefüggéseket a következő területeken vizsgáljuk:

- felkészülésének rendszeressége;

- következetesség a kötelező feladatok teljesítésében;

- tanórai aktivitása;

- a vállalt feladatok teljesítésének szintje (pályázatokon, versenyeken való részvétel).

5 példás


66

4 jó

3 változó

2 hanyag

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki:

erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal

és

egyenletes színvonalon végzi a munkáját.

Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek:

munkáját kisebb hiányosságok, egyenetlenségek ellenére általában a

kötelességtudat, rendszeresség jellemzi.

Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek:

a tanórákra való felkészülése rendszertelen,

tanulmányi munkája hullámzó,

aki képességei alatt teljesít, vagy

aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap.

Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki:

tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget,

érdektelenség, közöny jellemzi, vagy

egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap.

9. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján az éves

szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése.

A tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapításáról a 2011. évi CXC Nemzeti

köznevelésről szóló törvény rendelkezik.

Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben:

- felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló

egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

Ebben az esetben a tanulónak az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület

által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban

osztályozóvizsgát jelent. (Az igazgató egyéni mérlegelés alapján ettől eltérhet.)


67

Az iskola a tanév során két alkalommal szervez osztályozóvizsgát, a félévzárást megelőzően

január hónapban, a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban. Erről az érintett tanulókat

írásban értesítjük.

A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kéréseket

- az osztályozóvizsgára történő jelentkezéssel együtt az indok megjelölésével, a januári

vizsgára az azt megelőző december 10-ig, míg a május-júniusi vizsgák esetén április 15-ig

(amennyiben nem munkanap, a megelőző utolsó munkanapig) kell az iskola igazgatójához

írásban benyújtani, kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen.

Iskolánkban nem támogatjuk a tanórák alóli felmentést a következő esetekben:

öt évfolyamos, idegen nyelvi előkészítővel induló osztályokban az öt éven át, emelt

szinten oktatott első idegen nyelv esetén,

második idegen nyelv esetén,

amennyiben a tanuló nem rendelkezik az adott nyelvből legalább középfokú C típusú vagy

azzal egyenértékű nyelvvizsgával.

a szakiskolai képzés során cukrász, pincér, szakács és vendéglátó eladó szakmákban az

idegen nyelv esetén.

Ha a tanulóigazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben együttesen meghaladja a

250 órát (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján), illetve az igazolt és igazolatlan mulasztása

egy adott tantárgyból egy tanítási évben a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló

teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem

osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A tanulmányok alatti vizsgáztatás rendjét, a vizsga részeit, az értékelés tantárgyankénti

szabályait a pedagógiai program mellékletben tartalmazza. A szaktárgyi követelményeket a

tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Sikertelen javítóvizsga évismétlést von maga után.

10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Városunkban öt Nemzeti kisebbségi testület működik, az ukrán, az örmény, a német, a

roma és a lengyel. E nemzetiségek kultúrájának megismerésére szolgáló tananyagot a kisebbségi

testületek képviselőinek segítségével dolgozzuk ki, és építjük be a történelem tantárgy helyi

tantervébe. A tananyag minél hitelesebb átadása miatt ezeket az órákat külső előadókkal tartjuk

meg, akik az adott nemzetiséghez tartozó képviselők lesznek.


68

11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Iskolánk kezdettől fogva részt vesz a tanulók fizikai állapotának mérésében, a lehetséges

alternatívák közül a bővített változatú „Hungarofitt” mérést választva. A mérés eredményeit

osztályonként, nemenként, valamint évfolyami és iskolai szinten összesítjük és értékeljük

(valamint továbbítjuk az országos adatbázisba) és a tapasztalatok alapján tervezzük meg a

következő évi munkánkat.

12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a

természet része.

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a

szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Az egészségnevelési és környezeti nevelés elveit a következők szerint fogalmazzuk meg:

Az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismertetése

tudatosítása a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása.

Az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak

felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek)

A természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása.

A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában.

Alakuljon ki a tanulókban a szűkebb és környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny

magatartás.

Tudatosítsuk a tanulókban, hogy ne ártsanak önmaguknak, ne tegyék ki veszélynek

sem testüket, sem lelküket, kerüljenek minden olyan ártalmat, amely egészségüket

veszélyezteti.

A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik

birtokában felismerjék a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját

egészségük szempontjából. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a


69

betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a

mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben

meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.

Csak megfelelő ismeretek, új szemlélet teszi lehetővé annak felismerését, hogy a

környezetvédelem nem öncélú tevékenység, hanem önmagunk, társadalmunk, anyagi

és szellemi javaink védelmére, utódaink egészségének, a jövő nemzedékek

életfeltételeinek megmentésére, megjavítására irányul.

13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az iskola köteles folyamatosan törődni valamennyi gondjaira bízott fiatallal, különösen

pedig a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókkal. Az ez irányú tevékenységet – amely kiterjed

az egész nevelőtestületre – az ifjúságvédelmi felelős koordinálja.

Az ifjúságvédelmi felelős munkája során együttműködik a szülőkkel, nevelőkkel, az

iskolaorvossal, és iskolapszichológussal, valamint az iskola igazgatójával. Kapcsolatot tart

mindazon szervekkel, akik segítségére lehetnek a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet

megelőzésében, felszámolásában. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkutatásában, a beilleszkedési,

magatartási nehézségekkel küzdők megismerésében valamennyi pedagógus, osztályfőnök

segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelősnek, folyamatosan együttműködnek vele a megelőző és

megszüntető tevékenységben egyaránt.

A megelőzés területei, módszerei:

- egészséges életmódra nevelés

- felvilágosítás, tájékoztatás

- tájékozódás

- egyéni foglalkozás

- rendszeres együttműködés (szülőkkel, stb.)

- akarati tulajdonságok fejlesztése

- helyes önismeretre nevelés

- célok kialakításának elősegítése


70

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása:

A tehetségek gondozása mellett fontos terület a tanulási kudarcnak kitett tanulók

felzárkóztatása.

A tanulási nehézségek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Okként három tág kört

említhetünk, melyek lehetnek iskolán belüli, iskolán kívüli és személyes feltételek (tehetség,

szorgalom).

E területen is fontos feladat a tanuló megismerése, az ok feltárása. A problémák kezelése a

szaktanár és osztályfőnök szoros együttműködését igényli. Az iskolán belüli okok

megszüntetésének alapfeltétele a tanuló és tanár emberi kapcsolatának kialakítása. E feltétel

megléte mellett differenciált órai munkával, integrált oktatási formában, szükség esetén tanórán

kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítjük tanulónkat a nehézség

leküzdésében.

Az iskolán kívüli okokat, melyek igen sokrétűek lehetnek, a szülőkkel együttműködve

csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg. Alapfeltétel tehát az iskola és a szülők élő kapcsolata.

Külön feladat a szociális hátrányok enyhítése a rossz társaság és a drog problémájának

megoldása.

Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok

kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor

pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja

magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és

szükségleteinek megfelelően tervezett tevékenységrendszerben. Ebben a

tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának

differenciált fejlesztése. Ezért pedagógusaink törekszenek arra, hogy olyan módszereket és

eljárásokat alkalmazzanak, amelyek segítik a tanulók motivációs rendszerének felépítését,

fejlesztését, és korrigálását.

Szomorú, de igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás

korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, szabatos beszéd,

számolás kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely

nélkül nem lehetséges a problémamegoldás. Fejlesztendő alapkészségek közé kell sorolni a


71

memóriát, az emlékezet fejlesztését, a problémamegoldó gondolkodás kialakítását. Jelentős súlyt

kell kapnia a tanulás tanításának.

A szociális hátrányok enyhítése:

Kimutatható a kapcsolat a gyenge tanulmányi munka és a szociális hátrányok között. E

hátrányok enyhítése jótékony hatással van a tanulmányi eredményekre.

Sajnos a szociális hátrányban levő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem

tudunk, de az ilyen tanulók figyelmét felhívjuk az iskola, a fenntartónk, a lakóhelyi

önkormányzatok által nyújtott lehetőségekre, a tankönyvsegélyre, a tankönyvtámogatásra, a

tartós tankönyvek használatának lehetőségére, a kedvezményes, illetve térítésmentes menzai

ellátásra, az iskolai könyvtár fokozott használatára.

Figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat és élünk az azok kínálta lehetőségekkel, ha

azok a szociális hátrányok enyhítését célozzák meg.

14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi tevékenységében elért

kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók.

A jutalmazás elvei:

Jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:

- folyamatosan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt

- kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban;

- tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt;

- az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen, pályázaton;

- folyamatosan kiemelkedő a szorgalma;

- kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás;

- az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti.

Az intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása az iskolai

tanulóközösség előtt történik az iskolai ünnepélyek alkalmával.


72


73

III. SZAKMAI PROGRAM

1. A szakképző iskolákkal szemben támasztott igények

Iskolánk az alapító okiratnak megfelelően szakképző intézmény, ezért a szakközépiskolai

és a szakiskolai képzés során szakképzési feladatokat is ellát. Ebben a fejezetben részletezzük az

iskola szakmai képzéséből adódó sajátosságait. A szakképző iskola állami szolgáltatási

feladatokat lát el, stratégiájának kidolgozása során a régió, a helyi környezet igényeit, a

munkaerő piaci igényeket is figyelembe veszi.

Befolyásolja a szakmai képzés programját, hogy a „kereslet és kínálat” nem

szükségszerűen esik egybe, azaz a tanulók, szülők igénye eltér a gazdaság, a foglalkoztatás

igényétől, lehetőségétől. Ennek koordinálását végzi az MFKB, azaz közreműködik a munkaerő-

piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában.

Meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait, így a döntéseit az

iskoláknak kötelező figyelembe venniük.

Miután a gazdaság igényei és finanszírozási szándékai éppúgy meghatározóak, mint a

szülői, tanulói igények, a szakképzés területén a döntések meghozatalához különösen fontos a

rendszeres érdekegyeztetés az iskolafenntartóval, a társadalmi-gazdasági környezettel. Az

igények változásából következően a szakképző iskola csakis akkor láthatja el tartósan feladatait,

ha nagyfokú mobilitással rendelkezik, képes az igények változásának késedelem nélküli

követésére.


74

2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása

Iskolánk 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési és a szakképzési törvény előírásainak

megfelelően szervezi meg a szakközépiskolai és a szakiskolai képzést:

Szakközépiskola:

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú

iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget

megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is

folyik. (9-12. évfolyam)

A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti

legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első

szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a

szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő

felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező,

érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez

kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő.

Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a

tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

Ennek megfelelően:

- tanulóink további 1 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (5/13.

évfolyam);

- gimnáziumi érettségivel, vagy más ágazathoz tartozó szakközépiskolai érettségivel

rendelkező tanulók 2 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (1/13. és 2/14.

évfolyam).

A szakközépiskolában a szakképzés célja:

9-12. évfolyamon:

- érvényesítse a humánus értékeket;

- közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit;


75

- testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes

felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik

képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az

ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

érettségi vizsgára épülő szakképzési évfolyamokon (5/13.; 1/13-2/14. évfolyam):

Valamennyi szakterületen folyó képzés célja, hogy a szakmai képesítés

birtokában a fiatalok

- rendelkezzenek korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel,

konvertálható, továbbfejleszthető tudással;

- adott területen legyenek képesek vezetési, szervezési feladatok ellátására;

- legyenek képesek egyéni és társas vállalkozások megtervezésére,

megszervezésére, indítására és működtetésére;

- alakuljon ki a szakmai továbbképzés igénye, legyenek képesek felsőfokú

szakmai továbbtanulásra;

- alakuljanak ki – a szakmai specialitásokat is figyelembe véve – azok a

személyiségjegyek, magatartásformák, amelyek a partnerként való

elfogadtatást, a környezetbe történő beilleszkedést segítik.

Szakiskola:

A szakiskolának három (1/9-3/11. évfolyam), az adott szakképesítés megszerzéséhez

szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló

szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

szakképesítések körében folyik a szakképzés.

Az alapszintű iskolai végzettségre épülő szakmák esetén közös cél olyan gyakorlati

szakemberek képzése, akik

- képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén;

- képesek beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe;

- megfelelő motivációival rendelkeznek az egész életen át tartó tanuláshoz;

- ismerik az alapvető állampolgári és munkavállalói jogokat és kötelességeket;


76

- rendelkeznek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási

készséggel, hogy képesek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, a munkaerő-

piaci viszonyok változásait.

3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása

Az iskolában oktatott szakmák 2013. szeptember 1-jétől a 150/2012. (VII. 6.) Korm.

rendeletben kiadott OKJ szerint:

Szakközépiskola 9-12. évfolyam szakmai érettségi végzettséggel:

(A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján.)

- kereskedelem ágazatban kereskedelmi ügyintéző,

- közlekedésgépész ágazatban karosszéria összeszerelő,

- vendéglátóipar ágazatban pultos,

- turisztika ágazatban turisztikai referens munkakör betöltésére alkalmas

végzettség.

Szakközépiskola szakképzési évfolyam 5/13. vagy 1/13-2/14. évfolyam:

- Autószerelő (ráépülő 1 éves képzés keretében autótechnikus képzés),

- autóelektronikai műszerész (ráépülő 1 éves képzés keretében

autótechnikus képzés),

- kereskedő,

- logisztikai ügyintéző,

- vendéglátásszervező-vendéglős,

- turisztikai szervező, értékesítő.

Szakiskola 1/9-3/11. évfolyam:

- eladó,

- gépi forgácsoló (ráépülő 1 éves képzés keretében CNC gépkezelő),

- karosszérialakatos,

- szerszámkészítő,

- cukrász (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),

- pincér (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),


77

- szakács (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),

- vendéglátó eladó (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető

végzettség).

Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat

oktatásának módja:

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén rendelet határozza meg az

elmélet és gyakorlat arányát (általában 60% és 40%, 50% és 50%, 40% és 60%, vagy 30% és

70% az arány), valamint az évfolyamok számát.

Az iskolarendszerű oktatás keretében szervezett szakképzés esetén ezeket az arányokat és

számokat tartani kell. A központilag kiadott közismereti és szakmai kerettantervek figyelembe

vételével készítettük el az óraterveket és a helyi tantervünket.

Iskolánk a szakmai elméleti képzést szakiskolában a 2/10-3/11. évfolyamokon, valamint

szakközépiskolában az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ciklusos (2 heti) váltakozással szervezi meg.

A szakmai elméleti tárgyak követelményrendszerét az adott szakmában kiadott Szakmai és

Vizsgakövetelmények figyelembevételével alakítottuk ki.

A gyakorlati oktatás megszervezésénél az 2011-ben kiadott szakképzésről szóló törvényt, a

hozzá kapcsolódó rendeleteket vettük figyelembe, valamint ezen a területen együttműködünk a

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.

Iskolánk tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége

növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas

színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres

életpályára való felkészítésével szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését.

Ehhez az szükséges, hogy a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és

rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, az iskolarendszerű

képzés piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás

indítására, képzettségük állandó megújítására. E törekvésben iskolánk szorosan együttműködik a

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A gazdasági kamarának meghatározó

szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt

szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt

megszerezhető munkatapasztalat biztosításában. Iskolánk már régóta elkötelezett a duális

képzés erősítésében, ezért a szakképzésben részt vevő tanulóink jelentős része tanulószerződés

keretében vesz részt a gyakorlati képzésben.


78

A szakközépiskolában és a szakiskolában tanulók gyakorlati képzése a szakképzésről szóló

törvénnyel összhangban kerül megszervezésre:

- tanulószerződés keretében: A szakiskolai tanulók összefüggő nyári gyakorlata az

1/9. évfolyamon eladó, pincér, szakács, cukrász, vendéglátó eladó szakmákban,

valamint minden szakmában 2/10. és a 3/11. évfolyamon tanulók teljes gyakorlati

képzése. Szakközépiskolában, vendéglátásszervező-vendéglős szakmában az 1/13.

évfolyamon tanulók nyári gyakorlata, valamint az 5/13. és a 2/14. évfolyamon

tanulók gyakorlati képzése.

- együttműködési megállapodás keretében: Szakközépiskolában a 9-11. és az 1/13.

évfolyamon a nyári gyakorlat időtartamára kereskedelem ágazatban.

Szakközépiskolában, közlekedésgépész ágazatban 10-11. évfolyamon, és 1/13.

évfolyamon a nyári gyakorlat időtartamára (10. évfolyamon azok a tanulóknak, akik

nem találnak külső képzőhelyet, az iskolai tanműhelyben kerül sor a nyári gyakorlat

megszervezésére.) Kereskedő és logisztikai ügyintéző szakmákban az 5/13. és a

2/14. évfolyamon tanulók esetén a képzők igénye szerint. És abban az esetben, ha a

gyakorlati képzés költségvetési szervnél történik.

- iskolai (tanműhelyi) gyakorlati képzés keretében: Szakközépiskolában a 9-12. és

az 1/13. évfolyamon az évközi gyakorlati képzést minden ágazatban, valamint 5/13.

és 2/14. évfolyamon az évközi gyakorlati képzés autószerelő és autóelektronikai

műszerész szakmában. Szakközépiskolában 9. évfolyamon a nyári gyakorlat

időtartamára közlekedésgépész ágazatban. Szakiskolában 1/9. évfolyamon az

évközi gyakorlat minden szakmában, valamint gépi forgácsoló és szerszámkészítő

szakmákban a nyári gyakorlat időtartamára. A tanulószerződéses tanulók esetében

az adott szakmák helyi tantervében szereplő óraszámban (iskolai csoportos

foglalkozás).

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés során alkalmazott oktatási módszerek, tanulói

tevékenységformák

A szakmai kerettantervi ajánlásokat figyelembe véve igyekszünk a szakmai elméleti és

gyakorlati képzés során minél változatosabb oktatási módszereket alkalmazni. Emellett olyan

tanulói tevékenységformákat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső

motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.


79

A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat,

alkotóképességüket.

Az alkalmazható oktatási módszerek közül a következőket alkalmazzuk leginkább:

magyarázat,

elbeszélés,

kiselőadás,

megbeszélés,

vita,

szemléltetés,

projekt,

kooperatív tanulás,

szimuláció,

szerepjáték,

házi feladat,

szakmai kirándulás.(A szakmai kirándulást az aktuális tanmenetben tervezi meg a

szaktanár.)


80

4. Az iskolában oktatott szakképesítések óratervei

(Szakiskola 9-11. és szakközépiskola 1/13., 5/13. és 2/14.)

A következő óratervek a 2013/2014-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok

óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a 2010-ben és a 2012-ben elfogadott Pedagógiai

Programunk tartalmazza.

A helyi tantervek egyes szakmai tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát a pedagógiai

program III. kötete tartalmazza.

Szakiskola 9-11. évfolyam


81

Szakiskola- 34 341 01 Eladó

Óraterv-szakiskola

Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

Kommunikáció – magyar nyelv és

irodalom 2* 1* 0,5

Idegen nyelv 2* 2* 2*

Matematika 2 1 1

Társadalomismeret 2 1 1

Természetismeret 3 1 ---

Testnevelés és sport 5 3 3

Osztályközösség-építés 1 1 1

Informatika 1* 1* 1*

Összesen 35 36 35

Felhasznált óraszám 45 39,5 42,5

Ebből:

Közismeret összesen 18 11 9,5

Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5

Szakmai

követelmény

modul

Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*

10025-12 A

kereskedelmi

egység működtetése

A működtetés

szabályai 2

A működtetés

szabályai gyakorlat

2,5

+0,5*

11507-12 Az

áruforgalom

lebonyolítása

Áruforgalom 4 1 2

Áruforgalom

gyakorlata

4,5

+1,5*

10027-12 A ruházati

cikkek és a vegyes

iparcikkek

forgalmazása

Áruforgalmazás 1 1

Áruforgalmazás

gyakorlata I. 2* 4 5+0,5*

10028-12 Az

élelmiszerek,

vegyiáruk és

gyógynövények

forgalmazása

Áruforgalmazás II. 2 1 1

Áruforgalmazás

gyakorlata II. 2,5* 6 4+0,5*

Értékesítés idegen

nyelven I. 1 1*

10029-12 A

műszaki cikkek

forgalmazása

Áruforgalmazás

III. 2 1

Áruforgalmazás

gyakorlata III. 2,5* 3 3


nyelven II. 1 1*

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 10 7 6 19 9,5 16

Összefüggő szakmai gyakorlat éves

óraszáma 140 140

*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)


82

Szakiskola – 34 521 03 Gépi forgácsoló Óraterv-szakiskola


Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5


Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35

Felhasznált óraszám 48 40 41,5

Ebből:



Szakmai

követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

11499-12


11497-12


10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1*


alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok 3,5 1*


feladatok gyakorlata 4*

10173-12

Anyagvizsgálatok és

geometriai mérések

Szakmai anyagismeret és

anyagvizsgálat 1 2

Anyagvizsgálat és

gépészeti mérések

gyakorlata

5*

10174-12

Esztergályos

feladatok

Esztergálás 2 1* 3 2,5*

Esztergálás gyakorlata 7 4

10176-12 Marós

feladatok

Marás 3 1*

Marás gyakorlata 5 5

10175-12 Köszörűs

feladatok

Köszörülés 2 2,5

Köszörülés gyakorlata 2 6

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 76 11 9 16 8 17,5

Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140



83

Szakiskola – 34 525 06 Karosszérialakatos

Óraterv-szakiskola




Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35

Felhasznált óraszám 47,5 38 39

Ebből:



Szakmai


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12


11497-12



munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 0,5


gyakorlata 0,5


alapozó feladatok


feladatok alapismeretek 3,5 2


feladatok gyakorlata 7* 3


kötések feladatok

Gépészeti kötésismeret 1

Kötéskészítési gyakorlat 3 1

10483-12 Általános

vállalkozási

feladatok

Vállalkozási ismeretek 1 0,5

Vállalkozás gyakorlata 1* 0,5

10487-12

Karosszérialakatos

feladatai

Karosszérialakatos

szakmai ismeretek 2 1 4 2 5,5 1,5

Karosszérialakatos

szakmai gyakorlat 10 14

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 7,5 9,5 7 18 8,5 17




84

Szakiskola – 34 521 10 Szerszámkészítő Óraterv-szakiskola




Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35

Felhasznált óraszám 48 38 39

Ebből:



Szakmai


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12


11497-12



munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1


gyakorlata 1*


alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok 3,5 1*

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlata 4*

10173-12

Anyagvizsgálatok és

geometriai mérések


anyagvizsgálat 3

Anyagvizsgálat és gépészeti

mérések gyakorlata 3

10192-12 Szerszám

és készülékgyártás

Szerszám és

készülékgyártás 1 4 2 3,5 1,5

Szerszám és

készülékgyártás gyakorlata 5* 11 7

10193-12

Szerszámok és

készülékek

üzemeltetése,

karbantartása

Üzemeltetés és karbantartás 2 2 1

Üzemeltetés és karbantartás

gyakorlata 8

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 6 11 9 16 8 17,5




85

Szakiskola – 34 811 01 Cukrász Óraterv-szakiskola




Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35


Ebből:



Szakmai


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12


11497-12


10045-12

Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás 2 0,5 0,5

Szakmai számítás 1,5 1 1

10044-12

Élelmiszer,

fogyasztóvédelem

Általános élelmiszer-

ismeretek,

fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai 1 1* 1 1

10046-12 Szakmai

idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1* 1*

10043-12 Cukrászati

termék-készítés

Cukrászat 4 2 1

Szakrajz gyakorlat 1*

Cukrászat gyakorlat 4* 2* 2*

Cukrászat üzemi

gyakorlat 17,5 17,5

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 5,5 19,5 6 19,5




86

Szakiskola – 34 811 03 Pincér Óraterv-szakiskola




Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35


Ebből:



Szakmai


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12


11497-12


10045-12

Gazdálkodás



10044-12

Élelmiszer,

fogyasztóvédelem


ismeretek,

fogyasztóvédelem

1


10046-12 Szakmai


10047-12

Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai 4

Felszolgálás alapjai

gyakorlat 5*

10074-12

Felszolgálás

Felszolgálás 2 1

Felszolgálás gyakorlat 2* 2*

Felszolgálás üzemi

gyakorlat 17,5 17,5





87

Szakiskola – 34 811 04 Szakács Óraterv-szakiskola




Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35


Ebből:



Szakmai


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12


11497-12


10045-12

Gazdálkodás



10044-12

Élelmiszer,

fogyasztóvédelem


ismeretek,

fogyasztóvédelem

1


10046-12 Szakmai


10049-12 Konyhai

kisegítés

Előkészítési és

ételkészítési

alapismeretek

1,5

Előkészítési és

ételkészítési alapozó

gyakorlat

2*

10048-12

Ételkészítés alapjai

Ételkészítési alapok 2,5 2

Ételkészítési

alapgyakorlat 3*

Ételkészítési üzemi

alapgyakorlat 17,5

10075-12

Ételkészítés

Ételkészítési ismeretek 1

Ételkészítési gyakorlat 2* 2*

Ételkészítési üzemi

gyakorlat 17,5





88

Szakiskola – 34 811 05 Vendéglátó eladó Óraterv-szakiskola




Matematika 2 1 1






Összesen 35 36 35


Ebből:



Szakmai


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12


11497-12


10045-12

Gazdálkodás


Szakmai számítás 1,5 1 0,5

10044-12

Élelmiszer,

fogyasztóvédelem


ismeretek,

fogyasztóvédelem

1


10046-12 Szakmai


10056-12

Gyorsétkeztetés,

ételeladás

Ételismeret 1 1 0,5

Italismeret, kiszolgálás 1 0,5

Termelési és eladói

gyakorlatok 3*

Termelési és eladói

üzemi gyakorlatok 17,5

10057-12

Vendéglátó eladói

értékesítés

Vendéglátó eladó

tevékenység 2 0,5 1

Értékesítés gyakorlata 2* 2* 2*

Értékesítés üzemi

gyakorlata 17,5




35 521 01 CNC gépkezelő heti óraszáma (szakképesítés-ráépülés)


89

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

4/12. évfolyam

Elméleti

heti óraszám

Gyakorlati

heti óraszám

10046-12

Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv

1,5*

Gyártás előkészítés 2

11399-12

CNC-forgácsolás

CNC programozás 4 2*

CNC programozási

gyakorlat 4+1*

CNC szerszámgépek 5

CNC forgácsolási

gyakorlat 15,5

Összes óra 12.5 22,5

Összes óra 35

*csoportbontás (létszámtól függően.)


90

Szakközépiskola 1/13., 5/13. és 2/14. évfolyam

54 525 01 Autóelektronikai műszerész heti óraszáma

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-spec. utolsó

évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek 1

10416-12

Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek 1

Műszaki Rajz 3

Mechanika 2

Gépelemek-géptan 3 1*

Technológiai

alapismeretek 6

Elektrotechnika-

elektronika 4

10417-12

Közlekedéstechnikai gyak.

Karbantartási gyakorlatok

10* 80

Mérési gyakorlatok 4* 80

11499-12 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás II 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I

2*

10418-12 Járműkarbantartás

Járműkarbantartás 1

Gazdasági ismeretek 0,5

Járműkarbantartás gyak. 4*

10419-12 Járműszerkezetek

javítása

Gépjármű szerkezettan 3

Járműszerkezetek javítása

gyakorlat 4*

Jármű diagnosztika és

javítás 2

Járműdiagnosztika gyak. 3*

10420-12 Autóelektronikai

műszerész feladatai

Autóelektronika elmélete 5

Autóelektronika

gyakorlata 4*

Autóelektronikai diag. 3

Autóelektronika diag.

gyak. 3*

Összes óra 20 15

160

17 18

Osztályfőnöki 1 1

Összes óra 36 36

* csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)


91

54 525 02 Autószerelő heti óraszáma

Szakmai


Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés

-specifikus

utolsó évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság Munkavédelmi

alapismeretek 1

10416-12

Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek 1

Műszaki rajz 3

Mechanika 2

Gépelemek-géptan 3 1*

Technológiai alapismeretek 6

Elektrotechnika-

elektronika 4

10417-12

Közlekedéstechnikai

gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 10* 80

Mérési gyakorlatok 4* 80

11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II 0,5

11498-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I

2*

10418-12

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás 1

Gazdasági ismeretek 0,5

Járműkarbantartás

gyakorlata 4*

10421-12

Autószerelő feladatai

Gépjármű-szerkezettan 6

Gépjármű-villamosságtan 4

Szerelési gyakorlat 7*

10422-12

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika 3

Járműdiagnosztika

gyakorlata 7*

Összes óra 20 15

160

17 18


Összes óra 36 36



92

54 341 01 Kereskedő heti óraszáma

Szakmai


Ágazati

szakképzés


Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

1/13. évf. ögy 5/13. és 2/14.

évf.

heti

óraszám

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi



biztonság

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2*

10032-12

Marketing

A marketing alapjai 4

Marketing a gyakorlatban 1* 20

11508-12

Az áruforgalom

tervezése, irányítása,

elemzése

Az üzleti tevékenység

tervezése, elemzése

11 2

Vezetési ismeretek 1

Üzleti tevékenység a

gyakorlatban

5* 80

11507-12

Az áruforgalom

lebonyolítása

Áruforgalom 6,5

Áruforgalom gyakorlata 6* 60

10033-12

A vállalkozások

működtetése

Vállalkozási ismeretek 4

Vállalkozási ismeretek

gyakorlat

1+1*

10025-12

A kereskedelmi egység

működtetése

A működtetés szabályai 5

A működtetés szabályai

gyakorlat

1+2*

10031-12

A főbb árucsoportok

forgalmazása

Áruismeret- és

forgalmazás

7,5

Értékesítési gyakorlat 5+2*


nyelven

2*

Összes óra 23 12

160

23 12


Összes óra 36 36



93

54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak



Szakképesíté

s-specifikus

utolsó évf.

1/13. évf.

5/13 és 2/14.

évf.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás

II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések

esetén)

Foglalkoztatás I. 2*


gazdálkodás

Vendéglátó

gazdálkodás 4,5 2

Szakmai

számítás 2,5 1,5

10051-12 Vendéglátó marketing

és kommunikáció a gyakorlatban

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban 2* 2

Alkalmazott

számítástechnika 1* 1+1*

Ügyvitel 2


idegen nyelv

Vendéglátó

üzleti idegen

nyelv 4* 2

10052-12 Vendéglátó termelés

Élelmiszer

ismeret 4 1*

Termelés

elmélete 3 2

Termelés

gyakorlata 6* 6+2*

10050-12 Vendéglátó értékesítés

Értékesítés

elmélete 3 2

Értékesítés

gyakorlata 3*

4,5+

1,5*


üzletvezetés

Vendéglátó

vállalkozások 0,5 1

Vendéglátó

vállalkozás

működtetése 1* 1

Összes óra 18 17

160

12 23


Összes óra 36 36



94


95

54 345 01 Logisztikai ügyintéző heti óraszáma

Szakmai




Szakképesíté

s-specifikus

utolsó évf.

1/13. évf. ögy 5/13. és 2/14.

évf.

heti óraszám heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi



biztonság

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések

esetén)

Foglalkoztatás I.

2*

10032-12

Marketing

A marketing alapjai 4

Marketing a gyakorlatban 1* 20

11508-12

Az áruforgalom tervezése,

irányítása, elemzése

Az üzleti tevékenység

tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek 1


gyakorlatban

5* 80

11507-12

Az áruforgalom

lebonyolítása

Áruforgalom 6,5 2

Áruforgalom gyakorlata 6* 60

10034-12

A logisztikai ügyintéző

feladatai

Logisztika 6

Készletgazdálkodás

gyakorlat

0,5

+3,5*

10035-12

Szállítás, fuvarozás,

szállítmányozás

Szállítmányozási és

fuvarozási feladatok

gyakorlat

3+2*

Nemzetközi

szállítmányozás,

fuvarozás

7,5

Közlekedés- és

gazdaságföldrajz

1,5

10036-12

Termelési és

nagykereskedelmi

raktározás

Raktározás 3

Raktározás gyakorlata 3,5

Összes óra 23 12

160

22,5 12,5


Összes óra 36 36



96

54 811 01 Turisztikai szervező, értékesítő heti óraszáma

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati

szakképzés


Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

1/13. évfolyam

5/13. és 2/14.

évfolyam

heti

óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság


biztonság 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2*

10061-12

Turisztikai erőforrások bemutatása

Turizmus alapjai 3

Idegenforgalmi

földrajz 1,5

Kultúr- és

vallástörténet 4

Vendéglátás- és

szálláshely ismeretek 5 4

10062-12

Turisztikai kommunikáció

Üzleti kommunikáció

gyakorlata 2*

Marketing alapjai 3,5

Szakmai idegen nyelv

– gyakorlat 8*

11503-12

Turisztikai latin

Antik örökségünk 1

Latin nyelvtan és

fordítási gyakorlatok 1

10063-12

Ügyviteli folyamatok alkalmazása

Ügyviteli ismeretek 2

Informatika a

turizmusban gyakorlat 3

*

Levelezési gyakorlat 2,5*

10064-12

Turisztikai termékkínálat értékesítése

Utazásszervezés 5

Utazási szolgáltatások

értékesítése gyakorlat 3*+6,5

10065-12

Turisztikai vállalkozások

működtetése

Vállalkozási

alapismeretek 2,5

Turisztikai üzletágak

működtetése gyakorlat 2,5*+ 7

Összes óra 19,5 15,5

160

12 23

Osztályfőnöki 1 0,5

Összes óra 36 35,5



97

55 525 01

Autótechnikus heti óraszáma (ráépülő képzés)

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Elméleti

heti óraszám

Gyakorlati

heti

óraszám

10423-12

Járműfenntartási feladatok

Gépjárműszerkezetek 5+1

Szakmai számítások 1

Gépjárműfenntartás gyakorlata 7

10424-12

Járműfenntartási üzemvitel

Veszélyes anyagok kezelése 2

Vállalkozási ismeretek 1

Műszaki dokumentációs

ismeretek 1,5

Számítástechnika gyakorlat 1

10425-12

Korszerű járműtechnika

Korszerű járműtechnika 5+1

Korszerű járműtechnika

gyakorlat 4+1,5

Gépjármű-elektronikai mérések

gyakorlat 4

Összes óra 15,5+2=17,5 16+1,5=17,5

Osztályfőnöki óra 0,5

Összes óra 35,5


98

Érvényességi rendelkezések

A jelen pedagógiai program érvényességi ideje

A jelen pedagógiai programban foglaltak igazgatói jóváhagyás után, felmenő rendszerben

lépnek hatályba, a 2013/2014. tanévtől.

A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

A pedagógiai programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók. A módosítás

tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változás rövid indoklását is.

A módosítás lehetséges okai a következők lehetnek:

- jogszabályi változás;

- az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai;

- a diákönkormányzat írásbeli javaslata;

- munkaközösségek írásbeli javaslata;

- a szülői szervezet írásbeli javaslata.

A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa

A pedagógiai program időarányos megvalósítását az iskolavezetés évente értékeli a

munkaközösség-vezetők közreműködésével, amelyet a nevelőtestület is megvitat. Ha

szükséges, akkor módosító javaslatot terjeszt az iskolavezetés, vagy a munkaközöség-

vezető(k) a nevelőtestület elé. A pedagógiai program módosítása a fent leírtaknak

megfelelően történik.

Mellékletek

A pedagógiai program mellékletét képezik:

- A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat;

- Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei.

- A kifutó képzések óratervei


99


100


101


102


103

1. számú melléklet

A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének 64-74.§

alapján a következők szerint határozzuk meg a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a

felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

1. Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha:

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy

az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján meghatározott időnél többet

mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság

előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási

évben szervezzük meg.

Osztályozó vizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett

beszámoltató vizsga is.

2. Különbözeti vizsga:

Különbözeti vizsgát azok a tanulók tesznek iskolánkban, akik nálunk kívánják folytatni a

tanulmányaikat. Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más középiskolából. A

szakközépiskolába és a szakiskolába tanulmányok közben is fogadunk diákokat más

középiskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai

munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő

írásban kezdeményezheti.


104

Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a

szakközépiskola 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Ha az átvett tanuló nem teljesíti a

meghatározott időpontig a különbözeti vizsga követelményeit, akkor nem folytathatja tanulmányait

az adott évfolyamon.

3. Pótló vizsga:

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan

magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és

az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a

vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

4. Javító vizsga:

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha:

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad,

vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet

javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

5. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai:

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot

jelölünk ki:

a) a javítóvizsgákkal együtt az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban,

b) a félévzárást megelőzően december-január hónapokban,

Javítóvizsgákat az augusztus 15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezünk.


105

Osztályozó vizsgát is tanévenként két alkalommal szervezünk:

a) a félévzárást megelőzően január hónapban,

b) a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban;

c) az iskola által meghatározott egyéb időpontban.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

6. Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:

Tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba

legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A

tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és

jogszerű megtartásáért, ennek keretében:

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga

letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni

szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga

iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A

kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint

taníthatja.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató

felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

Az igazgató e feladata ellátása során

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a

helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,

pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.


106

7. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei, értékelése:

A tanulmányok alatti vizsgát az egyes tantárgyak esetén a következő vizsgarészekből kell

teljesíteni:

Az egyes tantárgyakra vonatkozóan a vizsga formáját (milyen vizsgarészekből kell

teljesíteni) a szabályzat melléklete tartalmazza.

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészből:

- irodalom,

- magyar nyelv,

- magyar nyelv és irodalom,

- idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv),

- matematika.

b) csak írásbeli vizsgarészből áll:

- rajz és vizuális kultúra,

- műszaki ábrázolás,

- műszaki dokumentáció,

- gazdasági számítások,

- szakrajz.

c) csak gyakorlati vizsgarészből áll:

- orientációs gyakorlat,

- szakmacsoportos alapozó gyakorlat,

- szakmai gyakorlat.

d) gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll:

- testnevelés,

- gyógytestnevelés,

- informatika,

e) csak szóbeli vizsgarészből áll:

Az előzőekben fel nem sorolt összes tantárgy esetében.

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az egyes tantárgyakra vonatkozóan az iskolai

Házirend melléklete tartalmazza.


107

A tanulmányok alatti vizsgán az egyes tantárgyak estén az értékelés a pedagógiai programban

rögzített elvek szerint történik:

Közismereti tantárgyak esetén:



Jó (4) 70%-tól,

Jeles (5) 85%-tól.

Szakmai tantárgyak esetén:



Jó (4) 71%-tól,

Jeles (5) 81%-tól.

8. A tanulmányok alatti vizsgák rendje:

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az

írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a

vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a

vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény,

számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben

az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a

vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében

megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd

kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,

feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat

ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja

számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.


108

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet

csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális

idő tantárgyanként hatvan perc.

Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a

vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye

alapján

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt

legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,


vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszközt használja,


vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,


vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

9. Az írásbeli vizsga szabályai:

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc

pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –

harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,

aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az

írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével

kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja,

amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény


109

leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság

elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a

vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a

feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő

lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól.

A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz

mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a

vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a

vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a

vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását

rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két

másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság

a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és

- a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és

az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

- az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

- amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy

eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó

teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

10. A szóbeli vizsga szabályai:

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A

vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely

időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –

amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes

tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.


110

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani

a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de

gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem

lehet több.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A

tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni

vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól

segítséget kaphat.

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha

meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során

önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi,

logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi,

logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének

értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez

esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért

pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek

alapján kell kiszámítani.

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt

legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget

elhagyhatja.

Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt

értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye

alapján


vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,


vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,


vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.


111

Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen

vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két

vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez

és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a

második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a

vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha

szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az

elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató

az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

11. A gyakorlati vizsga szabályai:

A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola

igazgatója hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke

meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati

vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi

előírásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje

nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok

szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem

számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem

róható okból kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell

értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak

megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az

értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.


112

A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga

helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra

kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.


113

Melléklet

Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyakból

(Természettudományi munkaközösség)

Tantárgy A vizsga formája

írásbeli szóbeli gyakorlati

Matematika x x*

Fizika x

Kémia x

Biológia x

Biológia-egészségtan x

Biológia és egészségtan x

Természetismeret x

*Azzal a megkötéssel, hogy szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem

érte el a 40%-ot.

Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén

(magyar – művészetek mk.)



Irodalom x x

Magyar nyelv x x

Művészetek x

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom x x

Ének-zene x

Rajz és vizuális kultúra x

Mozgókép és médiaismeret x

Anyanyelvi kommunikáció x x

Esztétikai és művészeti nevelés x


114


(történelem-földrajz mk.)



Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek

x

Társadalomismeret x

Földrajz x

Földünk és környezetünk x

Emberismeret és etika x

Társadalomismeret x

Történelem és állampolgári ismeretek x

Társadalomismeret és etika x

Történelem, szociális és állampolgári

ismeretek

x

Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén idegen

nyelvből



Idegen nyelv x x

Szakmai idegen nyelv (pincér) x

Szakmai idegen nyelv (szakács) x

Szakmai idegen nyelv (vendéglátó eladó) x

Szakmai idegen nyelv (cukrász) x

Foglalkoztatás I. x x

Értékesítés idegen nyelven (kereskedő) x

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

(vendéglátásszervező-vendéglős)

x


115


(informatika)



informatika x

digitális ismeretek x

alkalmazott számítástechnika x


(kereskedelmi)

Szakma Tantárgy

A vizsga formája

írásbeli szóbeli gyakorlati*

54 3

41 0

1 K

ere

sked

ő


biztonság

x

A marketing alapjai x

Marketing a gyakorlatban x

Üzleti tevékenység tervezése,

elemzése

x

Vezetési ismeretek x


gyakorlatban

x x

Áruforgalom x

Áruforgalom gyakorlata x

Foglalkoztatás II. x

Vállalkozási ismeretek x

Vállalkozási ismeretek

gyakorlat

x x

A működtetés szabályai x


116

A működtetés szabályai

gyakorlat

x

Áruismeret- és forgalmazás x

Értékesítési gyakorlat x

Értékesítés idegen nyelven x

54 3

45 0

1 L

og

iszti

ka

i ü

gyin

téző

Logisztika x

Készletgazdálkodás

gyakorlat

x

Szállítmányozási és

fuvarozási feladatok

gyakorlat

x

Nemzetközi szállítmányozás,

fuvarozás

x

Közlekedés- és

gazdaságföldrajz

x

Raktározás x x

Raktározás gyakorlata x

Gazdasági alapismeretek x

Üzleti adminisztráció x

Ker.

szakkö

zép

-

isko

la

Marketing x

Közgazdaságtan x x

Kereskedelmi alapgyakorlat x

54 3

45 0

2 0

000 0

0 0

0 L

og

iszti

kai ü

gyin

téző

Vállalatgazdaságtan

x

Jogi ismeretek

x

Veszélyes áruk

x x

Marketing

x

Áruismeret

x

Logisztikai ügyintézés

x x

Áruterítés

x x

Anyagbeszerzés

x x

Közlekedésföldrajz

x

Üzleti kommunikáció

x


117

31 3

41 0

1 0

010 3

1 0

2

Éle

lmis

zer-

és v

eg

yi

áru

ela

dó

Gazdasági számítások

x

Kereskedelmi ismeretek

x

Jogszabályok alkalmazása

x

Kereskedelmi egység

működtetése

x

*Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.


(vendéglátó)

Szakma Tantárgy

A vizsga formája

írásbeli szóbeli gyakorlati*

Min

den

sza

km

áb

an

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

x

11499-12 Foglalkoztatás II. x


gazdálkodás

x

10045-12Szakmai számítás x

10044-12 Általános élelmiszer

ismeretek, fogyasztóvédelem

x x

10044-12 Élelmiszerek

csoportjai

x

34 8

11 0

4 S

zaká

cs

10049-12 Előkészítési és

ételkészítési alapismeretek

x

10049-12 Előkészítési és

ételkészítési alapozó gyakorlat

x

10048-12 Ételkészítési alapok x

10048-12 Ételkészítési

alapgyakorlat

x


ismeretek

x


gyakorlat

x

34 8

11 0

3

Pin

cé

r

10047-12 Felszolgálás alapjai x

10047-12 Felszolgálás alapjai

gyakorlat

x

10074-12 Felszolgálás x


118

34 8

11 0

1

Cu

krá

sz

10043-12 Cukrászat x

10043-12 Szakrajz gyakorlat x

10043-12 Cukrász gyakorlat x

34 8

11 0

5 V

en

dég

látó

ela

dó

10056-12 Ételismeret x

10056-12 Italismeret,

kiszolgálás

x

10056-12 Termelési és eladói

gyakorlatok

x

10057-12 Vendéglátó eladó

tevékenység

x

10057-12 Értékesítés

gyakorlata

x

54 8

11 0

1 V

en

dég

látá

ssze

rvező

-ven

dég

lős


gazdálkodás

x

10053-12 Szakmai számítás x

10051-12 Marketing és

kommunikáció a gyakorlatban

x


idegen nyelv

x

10052-12 Élelmiszerismeret x

10052-12 Termelés elmélete x

10052-12 Termelés gyakorlata x

10050-12 Értékesítés elmélete x

10050-12 Értékesítés

gyakorlata

x

Szaká

cs

és

pin

cér


gazdálkodási tevékenységek

x


tevékenység alapjai

x

Szaká

cs

6280-11 Ételkészítés I. x

6280-11Ételkészítés I.

gyakorlat

x

6281-11 Ételkészítés II. x

6281-11 Ételkészítés II.

gyakorlat

x

Pin

cé

r

6278-11 Felszolgálás I. x

6278-11 Felszolgálás I.

gyakorlat

x

6279-11 Felszolgálás II. x

6279-11 Felszolgálás II.

gyakorlat


119

Ven

dég

lős


üzletvezetési tevékenységek

x x


vállalkozások

x


vállalkozások működtetése

x

10052-12 Ügyvitel x S

zakkö

zép

isko

la (

ven

dég

látá

s-

ideg

en

forg

.)

Gazdasági alapismeretek x

Gasztronómia x

Marketing alapismeretek x

Vendéglátó és turizmus

alapismeretek

x

Szállodai alapismeretek x

Ételkészítés gyakorlat x

Pincér gyakorlat x

*Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.

Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén (műszaki)

Szakma Tantárgy

A vizsga formája

írásbeli szóbeli gyakorlati**

Gép

ész

Munkavédelmi alapismeretek x

Közlekedési ismeretek x

Műszaki rajz x

Mechanika x

Gépelemek-géptan x

Technológiai alapismeretek x

Elektrotechnika-elektronika x

Karbantartási gyakorlatok x

Mérési gyakorlatok x

Au

tósze

relő

Járműkarbantartás x x*

Gazdasági ismeretek x x*


120

Járműkarbantartás gyakorlata x

Gépjármű-szerkezettan x x*

Gépjármű-villamosságtan x x*

Szerelési gyakorlat x

Járműdiagnosztika x x*

Járműdiagnosztika gyakorlata x

Au

tóele

ktr

on

ika

Járműszerkezetek javítása

gyakorlat

x

Jármű diagnosztika és javítás x x*

Járműdiagnosztika gyakorlata x

Autóelektronika elmélete x x*

Autóelektronika gyakorlata x

Autóelektronikai diagnosztika x x*

Autóelektronika diagnosztikai

gyakorlat

x

Gép

i fo

rgácso

ló,

szers

zám

készít

ő


biztonság

x

Munkavédelem x

Elsősegélynyújtás gyakorlata x x*

Gépészeti alapozó feladatok x x*

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlata

x


anyagvizsgálat

x x*

Anyagvizsgálat és gépészeti

mérések gyakorlata

x

Esztergálás x x*

Esztergálás gyakorlata x

Marás x x*

Marás gyakorlata x

Köszörülés x x*

Köszörülés gyakorlata x

Szerszám és készülékgyártás x x*


121

Szerszám és készülékgyártás

gyakorlata

x

Karo

sszéri

ala

kato

s Gépészeti kötésismeret

x x*

Kötéskészítési gyakorlat x

Vállalkozási ismeretek x x

Karosszérialakatos szakmai

ismeret

x x*

Karosszérialakatos szakmai

gyakorlat

x

*Azzal a megkötéssel, hogy szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem

érte el a 50%-ot.

**Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.


122

2. számú melléklet AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Témakörök/

képességek

Követelmények

Szövegértés

Információk feldolgozása

és megítélése

Szépirodalmi és nem

irodalmi szövegek

értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és

kritikus használata.

A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-

tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek

értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás

Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű

olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény

megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő

szabatossággal.

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több

nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont,

következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.

Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett,

olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák

javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú,

szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret,

fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,

megfelelő helyénvaló alkalmazása.

Fogalmak értelmezése.


123

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv

története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság

alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-

siralom.

Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és

társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.


124

1.5. A nyelvi szintek Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és

frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a

magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten


125

alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey

Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond,

Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor,

Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása,

értelmezése.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák

Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,

Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista

bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).

2.1.4. A kortárs

irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az

1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az

avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és

dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona

József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,

folklór.

Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális

kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.


126

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák,

motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek

és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,

értelmezése.

2.2.2. Műfajok,

poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a

középkortól a szimbolizmusig.

TÖRTÉNELEM

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk

gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk

összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok)

megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az

ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása

egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból,

grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző

térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi

kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.


127

Konkrét történelmi események térben és időben való

elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet

és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok

elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb

jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket alakító tényezők

feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek

általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények

megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének

felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők

megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi

események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése

konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének

bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek

bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése

egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a

történelmi események okai, következményei és a benne

résztvevők szándékai.

Történelmi események és

jelenségek problémaközpontú

bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.


128

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az

egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások

elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam

megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert,

Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai

változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris

monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg

Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.


129

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a

nemzetállamok és az

imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a

századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és

következményeik.

A polgárosodás kezdetei és

kibontakozása

Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő

kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a

dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól

a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki

békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a

fejlett világban.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési

mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-

as években.

A második világháború előzményei és jelentős


130

fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története

az első világháborútól a második

világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és

következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet

rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a

fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az

önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.


131

MATEMATIKA

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika,

gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a

matematika különböző területein (pl. számhalmazok,

ponthalmazok).

Logika

Logikai műveletek

Fogalmak, tételek,

Bizonyítások

a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció,

ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete,

alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete,

alkalmazása a valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám

fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre

bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös


132

többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok

alkalmazása.

Hatvány, gyök,

logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű

hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak

alkalmazása egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges

feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes,

abszolútértékes egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű

alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és

trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének

viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú

egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények

függvények grafikonjai,

függvény-transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának

módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú

és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság,

exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus

függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű

transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x)

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték,

periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása.


133

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó

alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó

ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai

alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra,

szögekre, nevezetes

pontokra, vonalakra –

alkalmazásuk bizonyítási és

szerkesztési feladatokban.

Nevezetes négyszögek

(trapézok, deltoidok) és

tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

Szabályos sokszögek.

A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös

helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb,

gömb, csonkagúla,

csonkakúp.

Kerület-, terület-,

felszín- és

térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és

részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és

térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek

különböző mérőszámainak

és a hasonlóság arányának

viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek


134

(összegvektor,

különbségvektor, skalárral

való szorzás, skaláris

szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a

szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-

geometria

Alakzatok (egyenes, kör)

egyenlete és kölcsönös

helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése,

rendszerezése, különböző

ábrázolásai (kördiagram,

oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív

gyakoriság.

Átlagok: számtani közép,

súlyozott közép, rendezett

minta közepe (medián),

leggyakoribb érték

(módusz).

Szórás.

Valószínűség-

számítás

Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus

kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

IDEGEN NYELV

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kommunikatív készségek


135

Beszédértés (hallott

szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges

információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és

részletinformáció(k) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,

részletes értés).

Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi

helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős

témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott

szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori

szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése,

vélemény, érvelés követése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,

szelektív, részletes értés).

Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben

általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.

Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott,

hétköznapi témákról.

Egyéb készségek

(stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges

készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák

alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló

alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg

elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi

eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Személyes

vonatkozások,

család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.


136

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő,

művelődés,

szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és

technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés,

a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

FIZIKA


1. Mechanika

A dinamika

törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákban.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása

konkrét példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek

esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak

alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség,

gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.


137

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

A súrlódás jelensége.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)

összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők,

termodinamikai

egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok

állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.


138

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus

gázmodell

A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és

mechanikai

kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus

folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének

megkülönböztetése.

Halmazállapot-

változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati


139

alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás

meghatározása egyszerű esetekben.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika.

Egyenáram

mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a

mágneses fluxus.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő.

Az elektromágneses

indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó

esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,

transzformátor).

Elektromágneses

hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,

hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak

ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés


140

jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete,

alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a

szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag

szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis

alapján.

Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika

elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős

természete.

A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az

elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban

lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-

energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési

idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás,


141

láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége,

előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a

sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat

elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt,

Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J.

Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd

Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb

eredményeinek ismerete.

Elméletek,

felfedezések,

találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika

egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a

radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának

felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő

nevekkel.


142

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható

eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

KÉMIA


1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe

az atom felépítésében.

Az atomszerkezet

kiépülésének

törvényszerűségei.

Hasonlóságok és különbségek

megállapítása az anyagi

tulajdonságokban

a periódusos rendszer alapján.

A periódusos rendszerben

megmutatkozó tendenciák.

A periódusos rendszer

használata a tulajdonságok

meghatározásához.

Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves

molekulák, valamint az

ammónium- és az oxóniumion

szerkezete.

A molekulák és a megismert

összetett ionok összegképlete,

a megismert molekulák

szerkezeti képlete.

Halmazok Az anyagi halmazok

tulajdonságai és az azokat

felépítő részecskék szerkezete

közötti kapcsolat értelmezése

modellek alapján.

Az anyagi halmazok

csoportosítása és jellemzése

különböző szempontok

(pl. komponensek száma,

halmazállapot, homogenitás)


143

szerint.

Az oldatok és a kolloid

rendszerek legfontosabb

tulajdonságai.

A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése

leírás alapján, a tapasztalatok

értelmezése.

A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb

ionegyenletek felírása,

rendezése.

Termokémia A termokémiai fogalmak és

törvények ismerete,

alkalmazásuk egyszerűbb

esetekben.

Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének

feltételei.

A reakciósebességet

befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly

értelmezése a megismert

reakciókra.

Az egyensúlyi állandó és az

egyensúlyi koncentrációk

közötti kapcsolat.

Az ipari szempontból fontos

gyártási folyamatok optimális

paramétereinek értelmezése.

Reakciótípusok A kémiai reakciók

csoportosítása különböző

szempontok (pl. irány,

reakcióhő, sebesség,

részecskeátmenet stb.) szerint.

A megismert anyagok

csoportosítása kémiai

viselkedésük alapján (sav,

bázis, oxidálószer,

redukálószer stb.).

A megismert kémiai

folyamatok besorolása

különböző reakciótípusokba

(pl. protolitikus, redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó

protolitikus reakciók

értelmezése egyszerűbb,

illetve tanult példák alapján

(pH, kémhatás, közömbösítés,


144

hidrolízis).

Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése

(elektronátmenet,

oxidációsszám-változás).

A kémiai reakciók és az elektromos energia

kölcsönhatása

A kémiai energia és az

elektromos energia kapcsolata

(galvánelem, elektrolizáló

cella működése).

A redoxireakciók iránya és a

standardpotenciálok közötti

összefüggés.

Táblázatok adatainak

használata a redoxifolyamatok

irányának meghatározására.

A gyakorlati életben használt

galvánelemek

(akkumulátorok).

Korróziós jelenségek,

korrózióvédelem.

Az elektrolízis során

végbemenő

elektródfolyamatok felírása és

értelmezése a keletkező

termékek ismeretében.

Az elektrolízis mennyiségi

törvényei.

Tudománytörténet A követelményekkel

kapcsolatos tudománytörténeti

vonatkozások megnevezése

(pl. Mengyelejev, Hevesy

György, Faraday, Arrhenius,

Brönsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek szerkezete

(az atom-, a molekula- és a

halmazszerkezet kapcsolata)

A megismert elemek és

vegyületek tulajdonságainak és

reakcióinak magyarázata az

általános kémiai ismeretek

alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai

tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti

értelmezése

Az általános kémiában tanult

fogalmak, összefüggések,

szabályok alkalmazása a

megismert elemek és vegyületek

tulajdonságainak és reakcióinak

magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Megismert elemek jellemzése a

periódusos rendszer adatai


145

alapján.

Egyszerűbb kísérletek elvégzése

leírás alapján és a tapasztalatok

anyagszerkezeti értelmezése. A

természettudományos

megfigyelési, kísérleti és

elemzési módszerek

alkalmazása.

A megfigyelések, mérések

során nyert adatok rendezése,

ábrázolása, értelmezése.

Képlet- és adatgyűjtemény,

szaklexikon önálló használata.

Az anyagok tulajdonságainak

összehasonlítása és értelmezése

táblázat adatai alapján.

A képlet alapján a megismert

vegyületek besorolása a

megfelelő rácstípusba és főbb

tulajdonságaik jellemzése.

A megismert vegyületek

képleteinek, a reakciók

reakcióegyenleteinek felírása.

Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek

előfordulásának formái.

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és

ipari előállítása

Az elemek, szervetlen

vegyületek laboratóriumi és

ipari előállításának elvi alapjai

és módjai.

Az elemek és szervetlen vegyületek

legfontosabb felhasználásai

Annak ismerete, hogyan kell

felelősségteljesen használni a

környezetben előforduló

elemeket és szervetlen

vegyületeket.

Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és

vegyületek felhasználása,

élettani hatása, gyógyító,

károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok

hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen

kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai,

környezetvédelem.



146


vonatkozások megnevezése (pl.

Hevesy György, Irinyi János,

Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és

csoportosításuk

A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek

csoportosítása a szénatomok

közötti kötések szerint.

A funkciós csoport fogalma.


csoportosítása a funkciós

csoportok szerint.


elnevezésének alapelvei és

annak alkalmazása.

A mindennapi életben használt

vegyületek köznapi neve.

A főbb vegyületcsoportok

általános képlete.

A konstitúció, a konfiguráció és

a konformáció.

Szerkezeti képlet írása.

Az izoméria különböző típusai,

annak példával történő

illusztrálása.

A konstitúciós izomerek

felismerése.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai

tulajdonságainak molekula- és

halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai

reakciói a szénváz és a funkciós

csoportok alapján.

A kémiai változások

reakcióegyenleteinek felírása a

megismert vegyületek példáján.

Egyszerű kísérletek elvégzése

leírás alapján, ezek

eredményének értelmezése.

A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves

vegyületek előfordulási


147

területei.

A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos

vegyületek felhasználása,

élettani, gyógyító, károsító

hatása (pl. drogok).

Az energiatermelés szerves

kémiai vonatkozásai, megújuló

energiaforrások.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari

előállítása

Az egyes szerves

vegyületcsoportok legismertebb

tagjai, laboratóriumi és ipari

előállításának elvi alapjai és

előállítási módjai.



vonatkozások megnevezése (pl.

Szent-Györgyi Albert, E.

Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások

Általános követelmények Az SI-mértékegységek

használata.

A periódusos rendszer

adatainak használata a

számításokhoz.

A feladatok szövegének,

adatainak helyes

értelmezése.

Az anyagmennyiség A tömeg, az

anyagmennyiség, a

részecskeszám és a térfogat

közti összefüggések (moláris

tömeg, sűrűség, Avogadro-

állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény,

illetve az Avogadro-

törvényből következő

összefüggések (gázok

moláris térfogata, sűrűsége,

relatív sűrűsége)

alkalmazása egyszerűbb

feladatokban.

Oldatok, elegyek

(százalékos összetételek,

koncentráció, oldhatóság stb.)

Az oldatok százalékos

összetételének és

koncentrációjának

alkalmazása egyszerűbb

feladatokban.


148

A képlettel és

reakcióegyenlettel kapcsolatos

számítások

A vegyületek összegképlete

és százalékos összetétele

közötti kapcsolat és annak

alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései,

ez alapján egyszerűbb

számítási feladatok

megoldása.

Termokémia A reakcióhő és a

képződéshők közötti

kapcsolat és alkalmazása, a

reakcióhő alkalmazása

egyszerű kémiai számítási

feladatokban.

Kémiai egyensúly,

pH-számítás

Az egész értékű pH és az

oldatok oxónium-, illetve

hidroxidion-koncentrációja

közötti kapcsolat

alkalmazása.

Elektrokémia A standardpotenciál és

galvánelemek

elektromotoros ereje közötti

kapcsolat alkalmazása.

BIOLÓGIA


1. Bevezetés a biológiába

A biológia

tudománya

A rendszertani kategóriák, a faj, a

mesterséges és természetes rendszer

fogalma.

A szerveződési szint fogalma.

Fizikai, kémiai

alapismeretek

A diffúzió, az ozmózis, a felületi

kötődés és a katalízis biológiai

jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és

szerves

alkotóelemek:

Elemek, ionok

Szervetlen

A C, H, O, N, S, P szerepe az élő

szervezetben.

A H+, Ca

2+, Mg

2+, Fe

2+-3+, HCO3

–,

CO32–

, NO3– ionok természetes

előfordulásai.


149

molekulák

Lipidek

Szénhidrátok

Fehérjék

Nukleinsavak,

nukleotidok

A víz, a szén-dioxid és az ammónia

jelentősége az élővilágban.

A lipidek oldódási tulajdonságait, a

zsírok és olajok, a foszfatidok, az

epe biológiai szerepe.

A fontosabb szénhidrátok

természetes előfordulása,

tulajdonságai.

A fehérjék általános szerkezete

(peptidlánc). Térszerkezete és

aminosav sorrend.

A fehérjék és az esszenciális

aminosavak biológiai szerepe.

A DNS információhordozó, örökítő

(önmegkettőződő) szerepe.

Az anyagcsere

folyamatai:

Felépítés és lebontás

kapcsolata

Felépítő folyamatok

Az élőlények felépítő és lebontó

folyamatainak kapcsolata

(fototrófok, kemotrófok, autotrófok

és heterotrófok). Az endo- és

exocitózis.

Lényegük (reduktív, energia-

felhasználó) és helyük.

A fotoszintézis szerepe a földi

életben, alapfolyamatai.

Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó

egyenlete.

Az erjedés lényege, felhasználása.

Sejtalkotók

(az eukarióta sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán,

mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok)

szerepe, felépítésük általános elve.

A passzív és az aktív szállítás.

Állábas, ostoros, csillós mozgásokra

az emberi szervezetben.

A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és

a meiózis.

Sejtválasz külső és belső ingerekre.


150

3. Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes

rendszerek:

Vírusok

Önálló sejtek:

Fepítésük, biológiai, egészségügyi

jelentőségük. A járványok.

Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt

szerveződése.

A baktériumok jelentősége;

anyagcseréjük.

Egysejtű eukarióták

Többsejtűség

Gombák, növények,

állatok elkülönülése

Testszerveződésük és felépítő

anyagcseréjük példákon.

Az öt regnum elkülönítésének alapja.

Az egysejtű szerveződés és a

többsejtű szerveződés típusai

(sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése,

spórás szaporodása.

Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.

Szövetek, szervek,

szervrendszerek,

testtájak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői.

Evolúciós „újítások'’ a harasztoknál, a

nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.

A testfelépítés az életmód és a

környezet kapcsolata (szivacsok,

laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok,

lábasfejűek, a gerincesek nagy

csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők,

madarak, emlősök).

Növényi szövettípusok működései,

mikroszkópos képük. Felépítésük és

alapfunkcióik. Fás szár. A virág

biológiai szerepe, része, típusai.

A virágos növények ivaros és az

ivartalan szaporodása, szaporítása.

Állati szövettípusok, működésük,

mikroszkópos képük.

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a

hímnősség és a váltivarúság, az ivari

kétalakúság, az embrionális és

posztembrionális fejlődés fogalma.


151

Életkörülmények és szaporodási mód

kapcsolata. Regeneráció.

Viselkedés Reflex, irányított mozgás,

mozgásmintázat, társítások, belátásos

tanulás.

4. Az emberi

szervezet

Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége.

Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása,

védelme.

A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a

csontok szerkezete, lehetséges

kapcsolataik. Néhány fontosabb

emberi izom helye és funkciója. A

vázizom felépítése.

Az agykérgi funkciók szerepe.

A mozgási szervrendszer gyakoribb

betegségei.

A táplálkozás A táplálkozás jelentősége,

folyamatai.

Az emésztőrendszer részei, funkciói.

A máj szerepe.

A fog részeit, a szájápolás higiéniája.

A bélbolyhok helye, működése. A

bélperisztaltika.

Az éhség-, szomjúságérzet.

A tápanyagok természetes forrásai,

hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk

következményei.

Az étrend változása tevékenységtől,

kortól, nemtől és állapottól függően.

Az élelmiszer- és ételtartósítás

alapvető szabályai.

A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.

A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés

összefüggései.

A gége részei, a hangszalagok

szerepe.


152

A vér szén-dioxid koncentrációjának

szerepe.

A légzőrendszert károsító tényezők

és a légzőrendszer gyakori

betegségeit fölismerésük, kezelésük.

Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele,

fő működéseik.

A vérzéscsillapítás módja. A

vérszegénység lehetséges okai.

A vér, a szöveti folyadék és a nyirok

kapcsolata.

A szív, a koszorúerek felépítése és

működése. Vérnyomás, pulzus.

Befolyásoló élettani hatások. A

véreloszlás megváltozásának élettani

funkciója.

Az életmód és a táplálkozás hatása.

Sebellátás.

A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a

vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.

A vizelet összetételét és mennyiségét

befolyásoló tényezők.

Vesekőképződés megelőzése,

művesekezelés.

A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a

visszacsatolások.

Az idegsejt felépítése és funkciója. A

receptor, a receptornak megfelelő

(adekvát) inger, típusai (mechanikai,

kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy

gátló hatás magyarázata.

Az idegrendszer

általános jellemzése

A reflexív és a reflexkör fogalma.

Hierarchikus felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói.

Az agy főbb részei.

A bőr és a belső szervek receptorai.

Az érzékszervek működésének

általános elvei.


153

A szem részei, ezek működése,

látáshibák, korrigálásuk.

A pupilla, akkomodációs és

szemhéjzáró reflex, a

távolságészlelés.

A külső-, közép- és belső fül része,

működései.

A nyúltvelői kemoreceptorok

szerepe.

A szaglóhám, az ízlelőbimbók

szerepe.

Az akaratlagos mozgások

szerveződése.

A motiváció szerepe.

A kisagy fő funkciója, az alkohol

hatása.

A vegetatív működés fogalma, a

szimpatikus és paraszimpatikus

befolyásolás következményei.

Az emberi

magatartás

biológiai-

pszichológiai alapjai

Az öröklött és tanult

magatartásformák

Öröklött és tanult elemek az emberi

viselkedésben. A tanulás és az

érzelmek kapcsolata.

A tanulás kritikus szakaszait az

egyedfejlődés során.

Lorenz bevésődésre vonatkozó

kísérletei.

Megerősítés, szokás, függőség

kialakulása.

Vonzódás és taszítás, ezek formái, a

csoportok közötti taszítás (agresszió)

és altruizmus megnyilvánulásai.

Ézelmi és értelmi fejlődés

kapcsolata.

Életmód, stresszbetegségek.


154

Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer

néhány betegsége.

A pszichoaktív szerek főbb csoportjai,

a kémiai és a viselkedési függőségek

közös jellegzetességei.

Hormonrendszer,

hormonális

működések

A hormonrendszer működésének

lényege és szabályozása.

A neurohormonális rendszer.

Az inzulin, adrenalin, tiroxin,

tesztoszteron, oxitocin termelődési

helye és hatása. A női nemi ciklus

során végbemenő hormonális, és testi

változások. A hormonális

fogamzásgátlás biológiai alapjai.

A cukorbetegség.

Immunrendszer,

immunitás

Antitest, antigén, immunitás. Az

immunrendszer jellemző sejtjei. A

gyulladás.

Az immunizálás, a kötelező

védőoltások.

Pasteur és Semmelweis

tudománytörténeti jelentősége.

Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer.

Rh-összeférhetetlenség

Vérátömlesztés, véradás,

szervátültetés.

A láz és a lázcsillapítás módjai.

Az allergia és a környezetszennyezés

közti kapcsolat.

Szaporodás és

egyedfejlődés

A férfi és női nemi szervek

felépítése, működése, a

megtermékenyítés. Az ivar

meghatározottságának szintjei.

Az ember magzati fejlődésének,

születésének és posztembrionális

fejlődésének fő szakaszai.

Az öregedés során bekövetkező

biológiai változások.

Az emberi élet vége.

A családtervezés módjai, a

terhességmegszakítás lehetséges


155

következményei.

A meddőség gyakoribb okai és az

ezeket korrigáló orvosi

beavatkozások. Etikai problémáka

(mesterséges ondóbevitel,

lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Várandósság, terhesgondozás. Nemi

úton terjedő betegségek megelőzése.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció A populáció fogalma.

Növekedési modellek, korfák.

A környezet fogalma, időbeli és

térbeli változása.

Tűrőképességi görbék és indikáció.

A territórium, a rangsor, az önzetlen

és az agresszív magatartás, a rituális

harc, a behódolás fogalma, a

párosodási rendszerek

(csoportszerveződés) típusai.

A szimbiózis, a versengés, az

asztalközösség (kommenzalizmus,)

az antibiózis, az élősködés és a

táplálkozási kölcsönhatás (predáció)

fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek

(élőhelytípusok)

A flóra és fauna és az életközösség

(élőhelytípus) fogalma.

Térbeli és időbeli mintázatok, az

emberi hatás felismerése.

Egy tó feltöltődésének folyamata.

A gyomnövény fogalma.

Bioszféra,

globális

folyamatok

A bioszféra fogalma.

A Gaia-elmélet.

Civilizációs

ártalmak, a

természetes növény-

és állatvilágot

pusztító és védő

emberi

beavatkozások.

Globális és helyi

problémák.

Az ökológiai válság

társadalmi és

gazdasági


156

összefüggései.

Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.

Az életközösségek

anyagforgalmának és

energiaáramlásának jellemzői.

A szén és az oxigén körforgása.

(Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és

természetvédelem

A természetvédelem fogalma, a

mellette szóló érvek.

A védett területek típusai.

Hazánk nemzeti parkjai.

A környezetvédelem a kibocsátás és

ülepedés, a határérték fogalma.

A légszennyezés forrásai, az

üvegházhatás. A lehetséges teendok.

A vizek tisztulása, tisztítása.

Hagyományos és ,,alternatív”

energiaforrások. A talaj romlásának,

illetve javításának folyamata. A

hulladék típusai, kezelésük

lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris

genetika

A gén és allél, a genetikai kód, a

kromoszóma, a rekombináció, a

kromatinfonál és homológ

kromoszóma fogalma.

A DNS bázissorendje, a fehérje

aminosavsorrendje, térszerkezete és

biológiai funkciója valamint a

tapasztalható jelleg közötti általános

összefüggés.

A mutáció fogalma, evolúciós

szerepe és lehetséges hatásai.

Mutagén hatások, csökkentésük

vagy kivédésük lehetőségei.

Kromoszóma-mutációk, kockázati

tényezők.

A génműködés szabályozásának

fogalma.

A daganatos betegségek és a

kockázati tényezők.


157

Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és

heterozigóta, genotípus és fenotípus

fogalmai.

Az öröklésmenetek alaptípusai.

A humángenetikai sajátos módszerei

(családfaelemzés).

Az ivarsejtek szerepe az ivar

meghatározásában.

A génkölcsönhatás és a

génkapcsoltság.

Öröklodo mennyiségi tulajdonságok

és hajlamok.

Populációgenetika

és

evolúciós

folyamatok

Az ideális és a reális populáció

fogalma, a mutációk, a szelekció

szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés

elméletével. A természetes szelekció

darwini modellje.

A populáció nagyságának

természetvédelmi jelentősége.

Adaptív és nem adaptív jellegű

evolúciós folyamatok

Az evolúció közvetlen bizonyítékai.

A klón fogalma. Biotechnológai

módszerek.

Néhány, a géntechnológia mellett és

ellen felsorakoztatható érv.

Genetikai tanácsadás. Biológiai

alkalmasság (fittnes) és az emberi

élet értéke.

A Human Genom Program célja.

A bioszféra

evolúciója

A fizikai és kémiai evolúció

fogalma.

Az emberszabású majmok és az

ember vonásai. Az emberi faj

egysége.


158

FÖLDRAJZ


1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.

A Föld mozgásai és azok következményei.

A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok

megoldása.

Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete.

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági

hasznosíthatóságuk.

A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek

közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.


159

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható

problémái, megoldási lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és

következményei.

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő

vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti

következményei.

A népesség szerkezete.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi

megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.


160

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és

szervezetek.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai,

résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági

ágazatok

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük

a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok

földrajzi jellemzői.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség

nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-

medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai,

területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági

következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

képének bemutatása.

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti


161

értékei, gazdasági eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában.

Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének

jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai

és különbségei.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések

Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban

kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes

föld-

részeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-

gazdasági okai.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

ÉNEK-ZENE

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Éneklés és zenetörténet

Népzene Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más

nép népdalának előadása emlékezetből.

A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának,


162

hangkészletének, előadási módjának ismerete.

A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.

Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak,

előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és

főbb műveik megnevezése.

Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet,

tánc, színház).

Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

A gregorián zene általános jellemzése.

Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise,

motetta, madrigál).

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári

zongorakísérettel.

Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.

Zenei formák: rondó, variációk értelmezése.

Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga

értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári


Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.

A periódus fogalma.

Két-, ill. háromtagú formák meghatározása.

Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia,

klasszikus versenymű, opera.


163

A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.

A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő

mesterek megnevezése.

Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása

szolmizálva (2#–2b-ig).

Romantika Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári


A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete.

A programzene jellemzése.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

A nemzeti romantika jellemzése.

Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb

műveinek felsorolása.

Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.

A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet,

hangszerelés).

XX. századi és

kortárs zene

Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály

Zoltán műveiből.

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb

művek).

A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jelegű

bemutatása.

2. Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán

rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell

meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a

műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől.

Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.

Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.

Barokk J. S. Bach, Händel.

Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Századforduló Ravel.

XX. századi és Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.


164

kortárs zene

3. Dallamátírás

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam

átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#–2b előjegyzési

körben.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Alkotás

Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és

térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.

Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.

Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.

Színharmóniák, színkontrasztok használata.

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.

Technikák Az adott technika adekvát használata.

Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, tollal.

Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával,

szerkesztőeszközökkel.

Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával.

Jártasság a kollázstechnikában.

Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).

Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában

(pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves

technikák).

Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.

Ábrázolás,

látványértelmezés

Formaértelmezés

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak,

formájának megfigyelése és helyes visszaadása.

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl.

szabásrajz, szerkezeti vázlat) .

Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása.


165

Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes

megtartása.

Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.

A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása

szabadkézi rajzban.

Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi

ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus

ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.

Színértelmezés Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.

Megjelenítés, közlés,

kifejezés, alkotás

Kompozíció

Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.

Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.

Folyamat, mozgás,

idő

Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl.

folyamatábra, képes forgatókönyv).

Kép- és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.

Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.

Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.

Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése

(pl. grafikonnal, diagrammal).

Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő

ábrázolásban.

Tárgyak és környezet Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.

Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.

2. Befogadás

A megjelenítés

sajátosságai

Vizuális nyelv

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal,

sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi

motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok,

technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.

Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és

lényegének ismerete.

Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.

Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és

alkalmazása az elemzés során.

Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.

Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések

– kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés

során.

Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.

Vizuális kommunikáció A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló


166

Vizuális információ legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.

A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk

értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).

Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak

ismerete és megkülönböztetése.

Fotó, mozgókép Fotó elemzése.

A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.

Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.

Tárgy- és

környezetkultúra

Forma és funkció

A tárgyról leolvasható információk ismerete.

Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és

objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.

Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.

Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.

Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.

Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának

ismerete.

Kifejezés és

képzőművészet

Művészeti ágak

A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott

művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret.

Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és

háromdimenziós

(pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl.

happening, multimédia) műfajainak ismerete.

Művészettörténeti

korszakok, irányzatok

A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak

ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,

romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX.

század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli

kultúra).

Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és

stílusmeghatározása.

Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a

megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.

Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.

INFORMATIKA



167

1. Információs társadalom

Információs rendszerek az

iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek

pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök

segítségével.

Közhasznú magyar információs

adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az

információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában

is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és

adatbázisokban.

Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások

alapjainak ismerete.

Információs és kommunikációs

technológiák a társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák

alkalmazásait és hatását a mindennapi életben,

munkában, szórakozásban stb.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver

A számítógépek felépítése,

funkcionális egységei, azok főbb

jellemzői

A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák

típusai, főbb jellemzői és feladataik.

A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói.

Legfontosabb részeinek összekapcsolása és

üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb

feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer

funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése,

átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

Az adatkezelés szoftver és hardver

eszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az

operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés,

átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok működésének alapelvei,

felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása.

Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés


168

Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása

és kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás,

számozás, tabulátorok használata.

Oldalformázás.

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés.

szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más

objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata.

Táblázatok felépítése

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a táblázatokban Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok,

oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás

táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező,

kulcs.


169

Adatbázis-kezelő program

interaktív használata

Adattípusok.

Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

Alapvető adatbázis-kezelő

műveletek

Lekérdezések, függvények használata, keresés,

válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Képernyő és nyomtatási

formátumok

Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és

készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli

adatbázisok használata.

Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése

Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang

…) és formázása.

Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok

megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

TESTNEVELÉS

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Elméleti ismeretek

A magyar

sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai

eredményeiről.

A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

A harmonikus testi

fejlődés

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Az egészséges Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához


170

életmód szükséges alapvető ismeretekben.

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.

Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése.

Az erőfejlesztés szabályai.

Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése.

Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására.

Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

Torna A női és férfi tornaszerek.

A legfontosabb baleset megelőző eljárások.

Ritmikus

gimnasztika

Az RG versenyszámai.

Mozgás és zene kapcsolata.

Küzdősportok,

önvédelem

Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.

Az úszás az emeber életében.

Testnevelés és

sportjátékok

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.

Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Természetben

űzhető sportok

Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak

ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

2. Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.

Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.

48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

Atlétika

Futások

Egy választott futószám bemutatása

60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,8 sec.

Fiuk minimum idő: 8,8 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.

Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása

Magasugrás választott technikával.


171

Lányok minimum magasság: 110 cm.

Fiúk 125 cm.

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 330 cm.

Fiúk 410 cm.

Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,

súlylökés: 5,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.

Torna

Talajtorna

A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően

választható.

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és

bemutatása, kötelező elemek felhasználásával

Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása.

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított

szekrényen.

Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása

kötelező elemek felhasználásával.

Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező

elemek felhasználásával .

Ritmikus

gimnasztika

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a

gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával.

Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező

elemek felhasználásával.

Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező

elemek felhasználásával.

Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,

kötelező elemek felhasználásával.

Küzdősportok,

önvédelem

Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint.

Judo gurulás előre.


172

Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.

Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.

Testnevelés és

sportjátékok

Kézilabda

Egy sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés,

passzív védő mellett beugrásos lövés).

Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.

7 méteres büntető dobás.

Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető

vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a

kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.

Büntetődobás egy vagy két kézzel.

Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal.

Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5

kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)

Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése

Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.

Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés.

Nyitás választott technikával.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

Gazdálkodási ismeretek

Témakörök Követelmének

középszinten

Követelmények kiegészítése emelt szinten

Vállalkozási

formák

Ismerje az egyéni és

társas vállalkozások

jellemzőit,

alapításának,

megszüntetésének

jogi feltételeit,

gyakorlati teendőit.

Ismerje a

vállalkozások

Ismerje a vállalkozási formák közötti választás

szempontjait.

Tudjon tájékozódni a vállalkozási formákról a

vonatkozó jogszabályokban.

Ismerje az európai uniós társasági formákat.


173

alapításával és

megszüntetésével

kapcsolatos

adatszolgáltatási

kötelezettségeket, a

vállalkozások

kapcsolatát a

hatóságokkal,

pénzintézetekkel.

A vállalkozás

tárgyi feltételei

Ismerje a

tevékenységformának

megfelelő telephely

kiválasztásának üzleti

szempontjait.

Ismerje a

tevékenységhez

szükséges

felszerelési,

berendezési tárgyakat

és tudjon

megalapozott döntést

hozni beszerzésükről.

Ismerje az áru- és

vagyonvédelem

eszközeit.

Ismerje az alapterület

hatékony

kihasználásának

meghatározó

tényezőit.

Ismerje a vállalkozás belső és külső képe

kialakításának üzleti és biztonsági előírásait.

A vállalkozás

személyi

feltételei

Ismerje a

tevékenységformának

megfelelő

munkakörök

kialakításának üzleti

szempontjait.

Ismerje az optimális

létszám

meghatározásának

szükségességét,

módját.

Ismerje a munkaköri

leírások jellemzőit.

Ismerje a munkaerő

Tudja kiszámítani a bérgazdálkodás mutatószámait.

Tudjon bérszámfejtést végezni.

Ismerje a jövedelem összetételét.

Ismerje a béren kívüli juttatások rendszerét, motiváló

szerepét.

Ismerje az adóbevalláshoz szükséges dokumentumokat

és az adóbevallás készítésének folyamatát.


174

felvételhez, a

munkaviszony

létesítéséhez és

megszüntetéséhez

kapcsolódó gyakorlati

teendőket.

Ismerje a munkaerő

alkalmazásának

gazdasági/pénzügyi

vonatkozásait.

A vállalkozások

erőforrásai és

vagyona

Ismerje a

vállalkozások

erőforrásait.

Ismerje a vállalkozás

vagyonának tagolását

a számviteli törvény

mérlegtételei alapján.

Ismerje az

egyszerűsített mérleg

szerkezetét.

Tudjon következtetéseket levonni a mérleg adataiból.

A vállalkozások

nyereségérdekelt

sége, az

eredmény

keletkezése

Ismerje a vállalatok

lehetséges céljait.

Ismerje az eredmény

keletkezését és

szerkezetét a

számviteli törvény

alapján.

Ismerje a

vállalkozások

nyereségképződéséne

k folyamatát.

Tudjon számításokat

végezni a vállalkozás

eredményére

vonatkozóan.

Ismerje a vállalkozásokat érintő adókat.

A vállalkozások

tevékenységének

elemzése, a

mutatószámok

alkalmazása, a

likviditás

figyelése

Ismerje az árbevétel

alakulását

meghatározó

tényezőket, az eladási

ár összetételét.

Ismerje a költségek

fajtáit,

Ismerje a költségfüggvényeket, tudjon számításokat

végezni erre vonatkozóan.

Tudjon a vállalkozás cash-flow-jával kapcsolatos

számításokat végezni és elemzést készíteni.

Ismerje az ÁFA szerepét, tudjon azzal kapcsolatos

számításokat végezni.


175

csoportosítását.

Tudja elemezni a

vállalkozás

hatékonyságát,

jövedelmezőségét,

fizetőképességét.


cash-flow-jának

szerepét, elemeit,

lényegét.

A vállalkozások

finanszírozási

formái


tőkeszükségletét

befolyásoló

tényezőket.

Ismerje a

finanszírozás

lehetőségeit,

lényegét, jellemzőit.

Ismerje a

finanszírozási formák

közötti választás

üzleti szempontjait.

Tudjon értékpapírokkal kapcsolatos számításokat

végezni.

Az üzleti terv

jelentősége,

fejezetei

Ismerje az üzleti terv

jelentőségét,

elkészítésének

szükségességét.

Ismerje az üzleti terv

fejezeteit, szerkezetét.

Az üzleti terv

készítésének

folyamata, az

üzleti terv

összeállítása

Legyen képes egy

mikro-, illetve

kisvállalkozás

pénzügyi és

marketing tervének

elkészítésére

megadott adatok

alapján.

Legyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás üzleti

tervének elkészítésére megadott adatok alapján,

számítások segítségével.

Az Európai Unió Ismerje az Európai

Unió történetét,

intézményeit,

szerződéseit, a

maastrichti és a

koppenhágai

kritériumokat, az

Unió céljait.

Ismerje

Ismerje és értse az euró magyarországi bevezetésének

korlátait, a bevezetéssel járó előnyöket, hátrányokat.

Ismerje a hazai vállalkozásokra vonatkozó európai

uniós szabályokat.


176

Magyarország és az

Európai Unió

kapcsolatát.

Ismerje a schengeni

övezet célját.

Ismerje az uniós

vállalkozási

formákat.

2. Marketing

Témakörök Követelmének középszinten Követelmények kiegészítése

emelt szinten

A marketing története,

alapfogalmai, fejlődése

Ismerje a marketing történetét,

fogalmát és alkalmazási területeit.

Ismerje a marketing-mix összetevőit.

Ismerje a kereskedelmi marketing, a

szolgáltatásmarketing sajátosságait.

Értelmezze a

marketingkoncepció tartalmát.

Ismerje fel a

marketingorientáció

érvényesülését.

A piac, a piaci környezet

elemzése

Ismerje a vállalat mikro- és

makrokörnyezetét.

Definiálja a piac fogalmát és

kategóriáit. Mutassa be a piac

szerkezetét és a piaci formákat.

Jellemezze a piaci szereplőket és a

piactípusokat.

Ismertesse a

marketingstratégiák típusait, a

marketing hadviselés formáit

és megvalósításának elveit.

Fogyasztói vásárlói

magatartás

Ismerje a fogyasztói magatartás

modelljét és a fogyasztói magatartást

befolyásoló tényezőket.

Mutassa be a vásárlói döntéseket


Sorolja fel a vásárlási folyamat

szakaszait.

Elemezze a vásárlási magatartás

típusait.

Elemezze a vásárlási folyamat

befolyásolásának marketing

módszereit.

Ismerje a motívumkutatások

tapasztalatait.

Ismertesse a szervezeti

vásárlók beszerzési

magatartását befolyásoló

tényezőket.

A célpiaci marketing,

piacszegmentálás.

A célpiacok kiválasztása

Ismerje a differenciálatlan és a

differenciált marketing jellemzőit.

Ismerje a célpiaci marketing lényegét

és kialakulását.

Értelmezze a piacszegmentáció

Mutassa be a piac

szegmentálásának ismérveit.

Ismertesse a szervezeti

vásárlók piacszegmentációját.


177

lényegét.

Mutassa be a célpiacok kiválasztását.

Ismerje a termék pozicionálását.

A marketing információs

rendszer

Ismerje a marketing

információszükségletét.

Mutassa be az információs rendszer

funkcióit.

A piackutatás fajtái,

módszerei

Ismerje a marketing és a piackutatás

kapcsolatát.

Jellemezze a piackutatás funkcióit, a

piackutatás folyamatát, módszereit.

Ismertesse a piackutatáshoz szükséges

információk beszerzését.

Mutassa be a piackutatási módokat.

Ismertesse a kutatási

módszerek csoportosítását.

Szerkesszen mintavételi tervet.

Tervezzen meg egyszerűbb

piackutatási eljárást.

A piackutatás


Ismertesse a piackutatási eredmények

értékelését.

A termékpolitika,

termékfejlesztés

Ismerje a termék fogalmát.

Ismerje a termék osztályozását, a

fejlesztési típusokat.

Értelmezze a termékpiaci stratégiák

jelentőségét.

Elemezze a termék piaci

életgörbéjének és az életgörbe egyes

szakaszainak jellemzőit.

Ismerje a termékpiaci

stratégiák meghatározását, a

termékportfóliót.

Határozza meg az új termékek

értékesítésének előrejelzési

módszereit.

Tudja jellemezni az

ötletkeresési technikákat.

Árpolitika, árstratégia Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az

árképzési rendszereket.

Ismerje az árpolitika lényegét,

célkitűzéseit.

Jellemezze az árdifferenciálást és az

árdiszkriminációt.

Ábrázolja grafikonon az

optimális árhoz tartozó

mennyiség meghatározását.

Mutassa be a fedezeti pont

meghatározását.

Ismertesse a fogyasztói

árelfogadást és

árérzékenységet befolyásoló

tényezőket.

Az értékesítéspolitika,

az értékesítési csatornák

kiválasztása

Ismerje az értékesítési rendszer

logisztikai és áruforgalmat elősegítő

funkcióit.

Ismertesse a kereskedelem helyét és

szerepét a piacgazdaságban.

Ismerje a nemzetgazdaság

értékesítési rendszerét.

Magyarázza el a hagyományos

és a vertikális

marketingrendszerek


178

Mutassa be a marketing és az elosztási

csatornák közötti összefüggést.

szervezeti jellemzőit.

Ismerje a franchise jellemzőit.

A kommunikációs

politika

Ismerje a kommunikáció fogalmát és

fajtáit.

Ismerje a kommunikációs folyamatot.

A

marketingkommunikáció

eszközrendszere

Határozza meg a

marketingkommunikáció lényegét.

Mutassa be a kommunikációs mix

elemeit.

A reklám szerepe és

fejlődése

Ismerje a reklám fogalmát és szerepét.

Mutassa be a reklám fejlődését.

Jellemezze a reklám fajtáit.

A reklám vállalati

funkciói

Ismertesse a vállalati reklámcélokat.

Mutassa be a reklámot a fogyasztók

mindennapi életében

A reklámeszközök és

reklámhordozók

Ismerje a reklámeszközöket.

Mutassa be a reklámhordozók

szerepét. Azonosítsa a

reklámeszközöket és a

reklámhordozókat.

Elemezze a reklámhatás vizsgálatát.

A reklám tervezése,

szervezése

Mutassa be a reklámtervezés

folyamatát.

Ismerje a médiatervezés

szempontjait.

Mutassa be, hogyan

érvényesülnek a

reklámszabályozás normái az

Európai Egyezményben.

A public relations Ismerje a public relations fogalmát,

jellemzőit.

Sorolja fel a PR területeit. Ismertesse

a külső és belső PR-t.

Jellemezze a PR akciókat és a

szponzorálást.

Az eladásösztönzés, a

személyes eladás

Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, Jellemezze az eladási

magatartás és az értékesítési


179

funkcióit.

Mutassa be az SP módszereket.

Ismerje a személyes eladás fogalmát,

jellemzőit, előnyeit.

Mutassa be a PS területeit.

Ismertesse az eladóval szemben

támasztott követelményeket.

mód kapcsolatát

Az image és az egyedi

vállalati arculat

Ismerje az image lényegét, fajtáit.

Mutassa be a vállalati arculatot


Jellemezze a CI összetevőit: formai és

tartalmi elemeit.

Ismertesse az image fajtáit, a

CI (corporate identity)

kialakítását.

Az egyéb

piacbefolyásolási

eszközök

Ismertesse a védjegy funkcióit,

típusait.

Mutassa be a márkaépítés folyamatát

és a márkahűséget.

Határozza meg a csomagolás funkcióit

és típusait.

Ismertesse a vevőszolgálat szerepét,

lényegét.

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK

Témakörök Követelmények középszinten

A vendéglátás alapjai Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésének

hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni.

Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására.

A vendéglátás

tevékenységi körei

Ismerje a vendéglátás feladatkörét.

Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek

meghatározására.

Ismerje a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott

követelményeket.

Ismerje a munkahelyi kommunikáció szabályait.

Ismerje az élelmiszerromlás és élelmiszerfertőzés megelőzésének

feladatait.

A vendéglátás

üzlethálózata

Ismerje a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását.

Üzletkörök, üzlettípusok jellemzőit.


180

A turizmus alapjai Legyen képes értelmezni a turizmus fogalmát.

Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb történeti

szakaszait és azok jellegzetességeit.

Ismerje a turizmus helyét a nemzetgazdaságban.

A turizmus

tevékenysége,

tevékenységi formái,

fajtái

Legyen képes értelmezni az aktív és passzív turizmus fogalmának

lényegét.

Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus

feltételrendszerét.

A turizmus és a

környezet

összefüggései

Ismerje a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi

tényezőket.

A vendéglátás és a

turizmus kapcsolata

A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási

pontjaik.

A turizmus, mint

tevékenység

feltételrendszere

Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító szervezeteket és

jellemzőiket.

Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit, a

dolgozókkal szemben támasztott követelményeket.

A turizmus piaca Ismerje a piac fogalmi meghatározását, ismerje a piac elemeinek

fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit.

Ismerje az árképzés és a turisztikai piac szempontjából a valuta,

deviza, vám szabályait.

Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit.

Ismerje a turisztikai piac alakulására ható tényezőket.

Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit.

Legyen képes elemezni a piaci kockázat lényegét.

Ismerje az árképzést a turizmusban.

Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit.

A vendéglátás piaca Ismerje a vendéglátás piacának általános jellemzőit.

Ismerje a vendéglátás piacára ható tényezőket.

Legyen képes jellemezni a hazai vendéglátás fejlesztési lehetőségeit.

Ismerje az árképzést a vendéglátásban.

Legyen képes a termeléshez szükséges gazdasági ismeretek

alkalmazására.

Általános ügyviteli

alapismeretek

Ismerje az ügyvitel fogalmi meghatározását.

Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat.

Ismerje az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását.

Legyen képes értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit.

Ismerje a szakmai kommunikáció szabályait.

Ismerje a pénzügyi és banki műveleteket, legyen képes ezek intézésére.

A turizmus és a

vendéglátás ügyvitele

Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait.

Legyen képes az éttermi kínálat tervezését elvégezni.

Ismerje a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalmát, fajtáit,

a kiállítás szabályait.

Ismerje az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi

követelményeit, a kezelési szabályait.


181

Ismerje a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait.

Legyen képes a tevékenység szervezési feladatait ellátni.

Ismerje a jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeit, tudjon egyszerű

statisztikákat, kimutatásokat készíteni.

Szálláshelyek,

szállodák

Tudja a szálláshely fogalmát definiálni, fajtáit ismertetni.

Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit.

A szálloda

működésének tárgyi

feltételei

Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait.

Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit.

Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit.

Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit,

berendezéseit, felszereléseit.

A szálloda

működésének

személyi feltételei

Legyen képes ismertetni a szálloda szervezeti felépítését, a szállodai

munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat.

Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására.

Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai

követelményeket, kommunikációs szabályokat.

Szállodai ügyvitel Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó

ügyviteli feladatokat.

Ismerje a szálláshelyértékesítés részterületeinek ügyviteli szabályait.

Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos

adminisztratív feladatokat.

A szállodai

gazdálkodás

Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének területeit.

Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására.

Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az

eredménykimutatás és a költséghatékonyság lényegi

megfogalmazására.

A szállodai

tevékenységhez

kapcsolódó

legfontosabb speciális

jogszabályok,

rendeletek és

előírások

Tudja a szálloda biztonsági előírásait.

Tudja a tűzvédelem szabályait.

Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda

kártérítési felelősségét.

Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy,

környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait.

A marketing fogalma,

fejlődése

Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit.

Tudja a marketing fejlődési fázisait.

Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között.

A piac, a piaci

környezet elemzése

Legyen képes felismerni a vállalat mikro- és makrokörnyezetét.

Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit.

Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét, a piaci formákat.

A fogyasztói

magatartás

Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket.

Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket.

Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között.

Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait.

Ismerje a személyiségtípusokat, az utastípusokat és a vendégtípusokat

a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén.

A piacszegmentálás. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását.


182

A célpiacok

kiválasztása

Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét.

A marketing

információs rendszer

Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét.

Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit.

A piackutatás fajtái,

módszerei,


Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát.

Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni.

Ismerje a piackutatás módszereit.

A termékpolitika,

termékfejlesztés

Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását

bemutatni.

Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni.

Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes

szakaszainak jellemzőit.

Árpolitika, árstratégia Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési

elveket.

Ismerje az árképzés marketingszempontú értelmezését.

Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit.

Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét.

Az értékesítéspolitika,

értékesítési csatornák

kiválasztása

Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni.

Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat

elősegítő funkcióit megfogalmazni.

Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti

összefüggést.

A marketing-

kommunikáció

eszközrendszere

Ismerje a kommunikáció elméletét.

Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét.

Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit.

A reklám szerepe,

tervezése

Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét.

Tudja jellemezni a reklám fajtáit.

A Public Relations Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit.

Legyen képes felsorolni a PR területeit.

Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között.

Kapcsolatszervezés. Ismerje az etikett és a protokoll általános és

speciális szabályait az idegenforgalomban.

Az eladásösztönzés és

a személyes eladás

Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó

kérdésekre.

Ismerje az eladásösztönzés módszereit.

Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit,

előnyeit.

Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott

követelményeket.

Ismerje a tárgyalási technikákat, a prezentáció elméleti felépítését.

Az image és az egyedi

vállalati arculat

Tudja értelmezni az image lényegét.

Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét.

Az egyéb

piacbefolyásolási

eszközök

Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait.

Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és típusait.

Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét.


183

3. számú melléklet

A kifutó képzések óratervei

1. Gimnázium:

A 2010/11. és a 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén

Négy évfolyamos

gimnáziumi óraterv

Tantárgy/évfolyam 9. 10. 11. 12.

Irodalom 3 3 3 4 K

Magyar nyelv 1* 1* 1 1 K

Történelem 2 2 3 3 K

Emberismeret és etika - - 1 -

I. Idegen nyelv 3* 3* 4* 4* K

II. Idegen nyelv 3* 3* 3* 3*

Matematika 3* 3* 3 4 K

Informatika 1* 1* 2* 2* É

Bevezetés a filozófiába - - - 1

Fizika 2 2 2 -

Biológia és egészségtan - 2 2 2

Kémia 2 2 - -

Földünk és

környezetünk

2 2 - -

Ének - zene 1 1 - -

Rajz 1 1 - -

Testnevelés 4 4 4 4 É


Társadalomismeret - 1 1 -

Tánc és dráma 1 - - -

Mozgókép és média - - - 1

Művészetek - - 2 2

Heti óraszám 30 32 32 32

Csoportbontással együtt

felhasznált

41 43 41 41

* Csoportbontásban kell tanítani

K Kötelező érettségi tantárgyak

É kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal

Informatika közép és emelt szint

Testnevelés közép és emelt szint


184

2. Szakközépiskola:

A 2009/2010., a 2010/11. és a 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén

Öt (nyelvi előkészítő) évfolyamos

szakközépiskolai óraterv

(vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport)

Tantárgy/évfolyam 9. 10. 11. 12. 13.

Magyar irodalom - 3 3 3 3K

Magyar nyelv - 1* 1 1 1K

Kommunikáció 2 - - - -

Történelem és állampolgári ismeretek - 2 2 2 3K

Társadalomismeret és etika - - - 1 -

Idegen nyelv 12* 5* 5* 4* 4*K

Idegen nyelv - - - 2* 2*

Matematika 2* 3* 3* 3 3K

Ének-zene - 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra - 1 1 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Testnevelés 3 2 2 2 2

Tanulásmódszertan, önismeret 1,5 - - - -

Fizika - 1 1 - -

Biológia - 1 1 - -

Egészséges életmód 1 - - - -

Kémia - 1,5 1,5 - -

Földrajz - 1,5 2 2 2É

Informatika + gépírás 4+1* 2* 2* 1* 1*

Szakmai orientáció, szakmacsop. alapozás - 3,5 3,5 2+6* 2+6*

Heti óraszám 27,5 29,5 30 30 30

Csoportbontással együtt felhasznált 46,5 40,5 40 45 45



185

A 2010/11., a 2011/12. és a 2012/13. tanévben beiratkozott tanulók esetén

Középiskolai óraterv (4 éves)

Tantárgy/évfolyam

Műszaki szakterület

(közlekedés

szakmacsoport)

Gazdasági-szolgáltatási

szakterület

(kereskedelem-marketing

szakmacsoport)

9 10 11 12 9 10 11 12

Magyar irodalom 3 3 3 3K 3 3 3 3K

Magyar nyelv 1* 1 1 1K 1* 1 1 1K

Történelem és állampolgári ismeret 2 2 2 3K 2 2 2 3K

Társadalomismeret és etika - - 1 - - - 1 -

Idegen nyelv 3* 3* 4* 4*K 3* 3* 4* 4*K

Idegen nyelv - - - - - - 2* 2*

Matematika 3* 3* 3 3K 3* 3* 3 3K

Ének-zene 1 1 - - 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra 1 1 - - 1 1 - -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2

Fizika 1,5 1,5 3 3É 1 1 - -

Földrajz 1 1 - - 1,5 1,5 - -

Biológia 1 1 - - 1 1 - -

Kémia 1,5 1,5 - - 1,5 1,5 2 2É

Informatika 2* 2* 2* 2*É 2* 2* 1* 1*

Szakmai orientáció szakmacsoportos

alapozó oktatás**

3,5 3,5 8 8 3,5 3,5 8 8É

Heti óraszám 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30

Ténylegesen felhasznált óraszám 35,5 34,5 42 42 37,5 36,5 43/46 43/46


** A szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlatait csoportbontásban

kell tanítani

K Kötelező érettségi tantárgyak

É Kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal


186

A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás heti óraszámai

Műszaki szakterület

Gazdasági-szolgáltatási szakterület

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

Tantárgy 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak

Gazdasági alapismeretek 1,5 - 1 - - - - -

Marketing alapismeretek - - 1,5 - - - - -

Gasztronómia 2 - 1 - - - - -

Vendéglátó és turizmus

alapismeretek

- - - - 1,5 - 1,5 -

Szállodai alapismeretek - - - - 1,5 - 1,5 -

Ételkészítési gyakorlat - - - - - 3 - 3

Értékesítési gyakorlat - - - - - 2 - 2

Kereskedelem-marketing szakmacsoport

Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


Gazdasági alapismeretek 2 - 2 - - - - -

Üzleti adminisztráció 1,5 - 1,5 - - - - -

Marketing - - - - 3 - 3 -

Közgazdaságtan - - - - 2 - 2 -

Kereskedelmi alapgyakorlat - - - - - 3 - 3

Közlekedés (gépjárműtechnika) szakmacsoport

Tantárgy

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


Anyagismeret 1,5

Műszaki ábrázolás 1,5

Mechanika 2

Géprajz-gépelemek 2

Járműszerkezetek 3

Villamosságtan 1 2

Anyagmegmunkálás 2 2

Gépjárműszerelés, diagnosztika 3 3


187

3. Szakiskola:

A 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén

Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma

Bolti eladó-Élelmiszer és vegyi áru eladó (heti óraszám) Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ

Osztályfőnöki 1 0,5 0,5

Testnevelés 2 1 1

Magyar 3

Idegen nyelv (csoportbontással) 3

Matematika 3

Kémia 1

Biológia 1

Fizika 1

Földrajz 1

Számítástechnika (csoportbontással) 2

Történelem 4

Rajz 2

Tanulás módszertan 2

Gazdasági alapismeretek 1

Általános áruismeret 1

Alapozó gyakorlat 4

Áruismeret 2,5 2

Gazdasági számítások 1 1

Kereskedelmi gyakorlat (isk.csop.) 3 5

Kereskedelmi ismeretek 3 3

Szakmai idegen nyelv 0,5 2,5 0,5 1,5

Jogszabályok alkalmazása 1 1,5 1 1,5

Alkalmazott számítástechnika 0,5

Kommunikáció 0,5 0,5

Munkahelyi gyakorlat 17,5 17,5

Összesen: 26 6 3,5 31,5 3,5 31,5

Összesen: 32 35 35

K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia

Összes óraszám: 3532 óra

Közismereti összes óraszám: 1174 óra

Szakmai összes óraszám: 2358 óra

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra


188


Gépi forgácsoló (heti óraszám)

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ


Testnevelés 2 1 1

Anyanyelvi kommunikáció 3

Idegen nyelv 3

Matematika 3

Természettudomány 4

Digitális ismeretek 2

Történelemi, szociális és állampolgári

ismeretek 4

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező

képesség 2

Tanulási technikák 2

Anyagismeret 1 1

Munka és környezetvédelem 1 1 1 1

Műszaki dokumentáció

(szakrajz, jelölések, geometria) 1 2

Esztergálás 4

Marás 3,5

Egyéb forgácsoló eljárások 2,5

CNC forgácsolás

(számítástechnika - programozás) 2 2

Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) 3

Technológia gyakorlat (iskolai gyakorlat) 3 3

Mérések, anyagok és anyagvizsgálatok

(elméletigényes iskolai gyakorlat) 3 3

Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél

folytatott üzemi gyakorlat) 17,5 17,5

Összesen: 27 5 3,5 31,5 2,5 32,5

Összesen: 32 35 35







189


Karosszérialakatos (heti óraszám)

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ

Osztályfőnöki 1,0 0,5 0,5

Testnevelés 2,0 1,0 1,0

Anyanyelvi kommunikáció 3,0

Idegen nyelv 3,0

Matematika 3,0

Természettudomány 4,0

Digitális ismeretek 2,0


ismeretek 4,0


képesség 2,0

Tanulási technikák 2,0

Technológia 2,0

Vállalkozási ismeret 1,0 1,0

Munka és környezetvédelem 1,0 1,0 1,0 1,0


(szakrajz, jelölések, geometria) 1,0 2,0

Szakmai ismeret 4,0 2,0

Javítási ismeretek 1,5 2,5

Szerelési ismeretek 1,5 2,0

Hegesztés 1,5 2,0

Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) 3,0

Technológia gyakorlat

(gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlat) 21,0 21,0

Összesen: 27 5 2,5 32,5 3,5 31,5

Összesen: 32 35 35







190


Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám)

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ Osztályfőnöki 1 0,5 0,5

Testnevelés 2 1 1


Idegen nyelv 3

Matematika 3

Természettudomány (Fizika, Mechanika) 4

Digitális ismeretek 2


ismeretek 4


képesség 2


Munka és környezetvédelem 2 2


(Gépész szakrajz, Jelölések, Geometria)

(AutoCAD, Autodata, Villamos szakrajz)

3 3,5

Vállalkozói ismeretek 2 2

Karbantartás 3 3

Motorkerékpárok szerkezettana 12,5 3

Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) 3

Környezetvédelmi mérések (iskolai gyakorlat) 2,5

Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél

folytatott üzemi gyakorlat) 14 17,5

Nyári gyakorlat 90

óra

Összesen: 26 6 1,5 33,5 1,5 33,5

Összesen: 32 35 35






Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%


191


Pincér (heti óraszám)

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ

Osztályfőnöki 1 - 0,5 - 0,5 -

Testnevelés 2 - 1 - 1 -

Anyanyelvi kommunikáció 3 - - - - -

Idegen nyelv * 3 - - - - -

Matematika 3 - - - - -

Természettudomány 4 - - - - -

Digitális ismeretek * 2 - - - - -


ismeretek

4 - - - - -


képesség

2 - - - - -

Tanulási technikák 2 - - - - -

Gasztronómiai alapismeretek - 2 - - - -

Vezetés és gazdálkodási ismeret - - 0,5 1,5 - 2

Élelmianyag ismeret - - - 1 - 1

Szakmai idegen nyelv * - - 0,5 1,5 - 2

Pincér ismeretek - - 0,5 3 - 3,5

Kommunikáció (Önfejlesztés) - - 0,5 - 0,5 -

Számítástechnika - - 1 - 0,5 0,5

Vendéglátó értékesítési ismeretek - - - 1,5 - 1,5

Alapozó gyakorlat - 4 - - - -

Vendéglátó értékesítési gyakorlat - - - 2 - 2

Pincér gyakorlat - - - 2,5 - 2,5

Üzemi gyakorlat - - - 17,5 - 17,5

Összesen: 26 6 4,5 30,5 2,5 32,5

Összesen: 32 35 35

K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia * csoportbontás



Szakmai összes óraszám:2354 óra



192


Szakács (heti óraszám)

Tantárgy (Tananyagegység) 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ

Osztályfőnöki 1 - 0,5 0,5

Testnevelés 2 - 1 1

Anyanyelvi kommunikáció 3 - - -

Idegen nyelv * 3 - - -

Matematika 3 - - -

Természettudomány 4 - - -

Digitális ismeretek * 2 - - -


ismeretek

4 - - -


képesség

2 - - -

Tanulási technikák 2 - - -

Gasztronómiai alapismeretek - 2 - -

Gazdálkodási ismeretek - - 0,5 1,5 - 2

Élelmiszer ismeretek - - - 1 - 1,5

Szakmai idegen nyelv * - - 0,5 1 - 1,5

Ételkészítési ismeretek - - 0,5 2,5 - 4

Üzemeltetési ismeretek - - - 1 - 3

Kommunikáció (Önfejlesztés) - - 0,5 - 0,5 -

Számítástechnika - - 1 - 0,5 0,5

Alapozó gyakorlat - 4 - - - -

Ételkészítési gyakorlat - - - 2,5 - 2,5

Üzemi gyakorlat - - - 21 - 17,5

Összesen: 26 6 4,5 30,5 2,5 32,5

Összesen: 32 35 35

K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia * csoportbontás



Szakmai összes óraszám:2354 óra



193

A 2012/13. tanévben beiratkozott tanulók esetén

ÉLELMISZER- ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ

(heti óraszám)


Tantárgy 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf.

K Sz K Sz K Sz


Testnevelés 2 1 1

Anyanyelvi kommunikáció 2 --- ---

Matematika 3 --- ---

Természettudományi

ismeretek

4 --- ---

Idegen nyelv* 2 1 0,5

Digitális ismeretek* 1 1 1

Történelem, szociális és

állampolgári ismeretek

2 0,5 ---

Esztétikai és művészeti

nevelés

2 --- ---

Tanulási technikák 1 --- ---

Kereskedelmi ismeretek 2 2 2,5

Kereskedelmi egység

működtetése

1,5 2 2,5

Áruismeret 1,5 2 1,5

Szakmai idegen nyelv* 1 1 1,5

Kereskedelmi gyakorlat 6 3 3

Bolti gyakorlat --- 21 21

Összesen 20 12 4 31 3 32

Nyári összefüggő szakmai

gyakorlat**

140 160 ---

*csoportbontás

** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat

óraszáma tartalmazza.



194

Előrehozott szakképzés Gépi forgácsoló (Heti óraszám) OKJ 31 521 09 1000 00 00

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ


Testnevelés 2 1 1


Matematika 2 1

Természettudományi ismeretek 2 1 1

Idegen nyelv 2 1 0,5

Digitális ismeretek 1 1 1

Történelem, szociális és állampolgári ismeretek 1.5 0,5 0,5

Esztétikai és művészeti nevelés 0,5 1,5


Iskolában folytatott szakmai elméleti képzés

Munka és környezetvédelem *** 1,5

Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok, anyagismeret 3,5 2,5 1.5

Gépi forgácsolás műveletei, karbantartás 1,5 5 7.5

Iskolában folytatott szakmai gyakorlatok

Műszaki dokumentáció*** 4 1,5 0.5

Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok gyakorlat*** 2 1

Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés/*** 2

Gépi forgácsolási gyakorlat*** 5 1

Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok**

Anyagvizsgálatok gyakorlat 2 2

Gépi forgácsolás műveletei gyakorlat 15.5 15.5

Összesen: 14.5 17.5 6,5 28,5 6 29

Összesen: 32 35 35

Közismeret ó szakmai éves óraszámok 522 ó 630 288 ó 972 192 ó 928

Éves összes óra: 3536 Közismeret : 960 óra Szakmai összes: 2576óra

Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70%

Szakmai elmélet összes óraszám: 30%

** Gazdálkodó szervezetnél a szakmai gyakorlat, kéthetente egy teljes hét.

*** Szintvizsga kötelező az 1/9. évf. elvégzése után, a jelzett tantárgyaknak megfelelő

0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez.

Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9.oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra


195

Előrehozott szakképzés

karosszérialakatos (Heti óraszám)

OKJ 31 525 05 0010 31 04

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ


Testnevelés 2 1 1


Matematika 2 1

Természettudományi ismeretek 2 1 1

Idegen nyelv 2 1 0,5

Digitális ismeretek 1 1 1

Történelem, szociális és állampolgári ismeretek 1.5 0,5 0,5

Esztétikai és művészeti nevelés 0,5 1,5


Iskolában folyt. szakmai képzés

Munka és környezetvédelem 1,5 1 1,5

Vállalkozói ismeretek 1 1,5

Műszaki dokumentáció 3 1

Műszaki mérések 3 1

Technológia 4 1 0,5

Szakmai ismeretek

2,5 3

Szerelési ismeretek 2 2

Javítás hegesztés ismeretek 2,5 1

Iskolai tanműhelyben folyt. gyakorlat

Szakmai gyakorlat (Technológia - fémek alakítása, gépészeti kötések, alap szerelések )

6 1


Karosszérialakatos feladatai gyakorlat 17,5 17,5

Összesen: 14,5 17,5 6.5 28.5 6 29

Összesen: 32 35 35

Éves összes óra: 3532 Közismeret: 960 óra Szakmai összes: 2576 óra

Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70%

Szakmai elmélet összes óraszám: 30%

Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9. oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra



Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám)

Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.

K SZ K SZ K SZ Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 Testnevelés 2 1 1 Anyanyelvi kommunikáció 2 Matematika 3 Természettudomány (Fizika, Mechanika) 4 Idegen nyelv 2 1 0,5 Digitális ismeretek 1 1 1 Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek 2 0.5 Esztétikai és művészeti nevelés 2 Tanulási technikák 1 Munka és környezetvédelem 1,5 0,5

Műszaki dokumentáció 2,5 Vállalkozói ismeretek 2 2,5 Karbantartás 5 2 1.5 Motorkerékpárok szerkezettana 7 5 Diagnosztika 2,5 2,5 Iskolai alapgyakorlat 3 Diagnosztika gyakorlat 2,5 2,5 Vállalkozói ismeretek gyakorlat 2 Karbantartás gyakorlat 1.5 2 Motorkerékpárok szerkezettana gyakorlat 4.5 5 Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlat)

7 10,5

Összesen: 20 12 4 31 3 32

Összesen: 32 35 35 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia





Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%


197

Pincér

(heti óraszám)



K Sz K Sz K Sz


Testnevelés 2 1 1



Természettudományi ismeretek 4 --- ---




ismeretek

2 0,5 ---

Esztétikai és művészeti nevelés 2 --- ---


Vendéglátó gazdálkodási

tevékenységek

2 2 1,5

Vendéglátó tevékenység alapjai

(élelmiszer ismeretek)

1 2 1,5

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* 1 1 2

Felszolgálás I. 2 2 ---

Felszolgálás II. --- --- 3

Szakmai gyakorlat (csoportos) 6 3 3

Üzemi gyakorlat --- 21 21

Összesen 20 12 4 31 3 32

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat** 140 160 ---

*csoportbontás

** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat

óraszáma tartalmazza.


198

Szakács

(heti óraszám)



K Sz K Sz K Sz


Testnevelés 2 1 1



Természettudományi ismeretek 4 --- ---




ismeretek

2 0,5 ---

Esztétikai és művészeti nevelés 2 --- ---



tevékenységek

2 2 1,5



1 2 1,5

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* 1 1 2

Ételkészítés I. 2 2 ---

Ételkészítés II. --- --- 3

Szakmai gyakorlat (csoportos) 6 3 3

Üzemi gyakorlat --- 21 21

Összesen 20 12 4 31 3 32

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat** 140 160 ---

*csoportbontás

** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi

gyakorlat óraszáma tartalmazza.


199

Gépi forgácsoló szakképzés (Heti óraszám)

OKJ: 31 521 09 1000 00 00

Tantárgy 1/11. 2/12.

elm gyak elm gyak

Osztályfőnöki 0,5 0,5

Testnevelés 1 1

Összes közismereti óraszám 1,5 1,5

Iskolában folyt. szakmai elm./gyak képzés

Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok*** 1 0,5

Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok,

alapszerelés/*** 1,5 2 0,5

Gépészeti alapmérések (6361-11) ***

Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) 2.5 2

Gépi forgácsolás műveletei (4/6361-11) (Gfmk) 1,5

Szakmai ism (6362-11) 5 8,5

Gépi forgácsolás gyakorlat (6362-11, 4/6361-11)

(Gforggyak) 5

Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás,

alapszerelés*** 2


Gépi forgácsolás műveletei (6362-11) **

Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) 10,5 24,5

Összes szakmai elm/gyak óraszám: 11,5 22 8,5 25

Összesen: 35 35

Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 11 oszt: 160 óra

Éves összes közismereti óra: 102 óra Szakmai összes óra:2278 óra

Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% (1592ó) Szakmai elmélet összes óraszám:30%

(686 óra)

** A 6362-11 számú modulokból a szakmai vizsga gyakorlati részét, amit az iskola és a

kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet lebonyolítani, mert a

szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek.

*** Szintvizsga kötelező a képzési idő felét követően, a jelzett tantárgyaknak megfelelő

0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. A

szintvizsga helyszíne iskolai tanműhely.


200

4. Szakközépiskola szakképzés:

A 2012/13. tanévben beiskolázott tanulók esetén

AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ

OKJ 52 525 01 1000 00 00

(heti óraszám)

Tantárgy 1/13. évf. 2/14. évf.

Megnevezése Röv. Elm. Gyak. Elm. Gyak.

Osztályfőnöki Of 1 - 1 -

Testnevelés Te 1 - 1 -

Műszaki fizika Mfi 1.5 - - -

Technológia Tech 2,5 - - -

Mérések Mér 1,5 - - -

Munkajogi ismeretek Mji 1

Gépjármű szerekezettan Gjsz 5 - 2 -

Autóelektronika Auel 7 - 2 -

Mérőátalakítók Mérát - - 2 -

Diagnosztika Diag - - 2 -

Munka- és környezetvédelem Mkv - - 1,5 -

Műszaki dokumentáció Műd - 1,5 - -

Vállalkozási ismeretek Vi 1 1,5 2 -

Munkafelvételi ismeretek Mkfi - - - 7

Irányítástechnika gyakorlat Irtgy - - - 4

Szakmai gyakorlat Szgyak - 10,5 - 7

Autóelektronikai gyakorlat Auelgy - - - 3,5

Összesen 21,5 13,5 27 21,5


201


202

AUTÓSZERELŐ

OKJ 51 525 1000 00 00





Műszaki fizika Mfi 1,5 - - -

Technológia Tech 2,5 - - -

Mérések Mér 1,5 - - -

Munkajogi ismeretek Mji 1

Gépjárműszerkezettan Gjsz 5 - 2 -

Autóvillamosság Auvill 3,5 - - -

Járműbontás Jb 1,5 - - -

Karbantartás, tisztítás Kati 2 - 2 -

Vállalkozási ismeretek Vi 1 1,5 2 -

Műszaki dokumentáció Műd - 1,5 - -

Mérőátalakítók Mérát - - 2 -

Munka- és környezetvédelem Mkv - - 1,5 -

Diagnosztika Diag - - 2 -

Szakmai gyakorlat Szgyak - 10,5 - -

Munkafelvételi ismeretek Mkfi - - - 3,5

Hatósági vizsgálatok Hvi - - - 4

Járműjavítás gyakorlata Jjgy - - - 9

Járműbontás gyakorlata Jbgy - - - 1,5

Járműtisztítás gyakorlata Jtgy - - - 3,5

Összesen 21,5 13,5 13,5 21,5


203

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ

OKJ 54 345 02 0000 00 00

(heti óraszám)





Üzleti adminisztráció Üad 2 - - -

Vállalatgazdaságtan Vgt 2 - - -

Jogi ismeretek Ji 2 - - -

Veszélyes áruk Veszá 3 - 2 -

Marketing Mark 3 - 3 -

Áruismeret Ári 3 - - -

Logisztikai ügyintézés Logügy 3 - 3 -

Áruterítés Áter 2 - 2 -

Anyagbeszerzés Anybe 3 - 2 -

Közlekedésföldrajz Köfö 3 - - -

Üzleti kommunikáció Ükom 2 - - -

Szakmai angol nyelv/

Szakmai német nyelv

Ang

Né 5 - 5 -

Alkalmazott számítástechnika Szt - - 2 -

Logisztikai gyakorlat Lgy - - - 7

Logisztikai üzemi gyakorlat Lügy - - - 7

Összesen 35 - 21 14


204

VENDÉGLŐS

OKJ 52 811 02 0000 00 00

(heti óraszám)

Tantárgy/modul 1/13. évf. 2/14. évf.


Osztályfőnöki Of 0,5 0,5

Testnevelés Te 1 1


tevékenységek

Vgt 2,5 2



Vta 2,5 2,5

Szakmai idegen nyelvi

kommunikáció*

Sziny 2 2

Vendéglátó üzletvezetési

tevékenységek

Vüt 4,5 5

Szakmai elmélet és gyakorlat Szegy 9 8

Üzemi gyakorlat Ügy 13 14

Összesen 13 22 13 22

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat** 180 ---

a veszprÉmi jendrassik-venesz kÖzÉpiskola · az ember társas lény, életfunkcióinak...

Documents