A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében

Fábián Attila

MRTT IV. VándorgyűlésSzeged, 2006. október 26-27.

1

Az európai trend A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években visszatért az európai urbanizációs trendhez. Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagy- városi rendszer vezérli. Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi város A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a fa- lu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött. A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő, területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező. A fejlesztési pólusok koncepció a legfejlettebb gazdaságokra jellemző.

2

Probléma ill. figyelembe veendő: kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) a közigazgatási rendszer kialakulatlan nagyok a kulturális különbözőségek a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései erősödnek a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazda- ságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettekAz urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság: a technológia-intenzív iparágak fejlődnek magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, ki- szorul a munkaerőpiacról.

3

Fejlesztési pólusok és decentrumok: Magyarország - nyolc város, hét fejlesztési pólus, francia mintára Franciaország - 67 versenyképességi pólus A különbségek oka: mennyiségi: az országok mérete, a településhálózati rendszerük, minőségi: a fejlettségbeli különbségekFejlesztési vagy versenyképességi pólusok? a magyarországi pólusok közül csak egyetlen esélyes a globá- lis szintű, meghatározó eredmények felmutatására: Budapest Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Vesz- prém, csak jelentős fejlesztések után érheti el az EU decentrumok szintjét jelentős a kutatás-fejlesztési, oktatási, üzleti, infrastrukturális hát- rány

4

Regionális pólusok és tengelyek

Sopron

Szombathely

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Békéscsaba

Eger

Salgótarján

Kecskemét

Szolnok

ZágrábEszék

Szabadka/Belgrád

Nagyvárad

Ungvár/Kijev

Kassa

PozsonyBécs

Arad

Győr

Pécs

Szekszárd

Debrecen

NyíregyházaMiskolc

Kaposvár

Hódmezővásárhely

Fejlesztési alközpontok

Jelmagyarázat

Nemzetközi tengely

Regionális tengely

Fejlesztésipólus

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

SzékesfehérvárVeszprém

Budapest

Szeged

Dunaújváros

Tatabánya

Fejlesztési társközpont

Regionális pólusok és tengelyek

Sopron

Szombathely

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Békéscsaba

Eger

Salgótarján

Kecskemét

Szolnok

ZágrábEszék

Szabadka/Belgrád

Nagyvárad

Ungvár/Kijev

Kassa

PozsonyBécs

Arad

Győr

Pécs

Szekszárd

Debrecen

NyíregyházaMiskolc

Kaposvár

Hódmezővásárhely

Fejlesztési alközpontok

Jelmagyarázat

Nemzetközi tengely

Regionális tengely

Fejlesztésipólus

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

SzékesfehérvárVeszprém

Budapest

Szeged

Dunaújváros

Tatabánya

Fejlesztési társközpont

5

A pólusok stratégiai céljaiA pólusfejlesztés célja:

tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejötte a vállalatok közötti együttműködés új formái a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése

K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékeny- ségek erősítésével a belső szolgáltatások fejlesztésével a pólustengely hálózatszerű erősítésével

6

A pólusok stratégiai céljaiA pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ:

a reális, de egyben ambiciózus céloktól a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától a megfelelő koordinációtól a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől

Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni:

a meglévő értékek megőrzésére, a fenntartható környezet megteremtésére, az életminőség javulásának biztosítására a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára

7

A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból

valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés) ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kassa….

egyetemeiken sok tízezren tanulnak, többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország „Nyugata”,

Következmény: munkaerő áramlási irányának megfordulása, az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán … áruknak építjük, társadalom roncstársadalommá válhat

8

El kell tehát döntenie a politikának többek között: hány elnéptelenedett falut kíván látni ebben az országban, ezer

vagy ötszáz Gyűrűfűre van szükségünk, esetleg egyet sem akarunk, meg kell mondaniuk, mi a társadalmi érdek eldöntendő, hogy mit tegyenek, a mezőgazdaságból élő emberek a pólusfejlesztés során a nagyvárosok rehabilitációját szeretnénk? Amennyiben idejekorán elfogy a pénz, magyar hagyomány szerint,

akkor: mit sem ér majd a közlekedésfejlesztés, ugyanakkor jó lesz az EU kereskedelmének, mert legfeljebb áthalad Magyarországon a balkáni, az ukrán és az orosz transzfer forgalom,

9

No és mi lesz a magyar tájjal?

nem beszélhetünk csak a 7 pólusról, nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról, tájban kellene gondolkodnunk az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tud- ják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét vonzóbbá tenni? Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani?

10

A következő jogos kérdések adódnak például: Hogy lehet Bécsből kerékpárral eljutni a Tisza-tavon keresztül a Hortobágyra és a Felső-Tiszához? Hogyan lehet a Fertő-tótól lovon eljutni Bugacon keresztül a Körösökhöz? A falu- és ökoturizmusnak pl., új tudásalapot, kell megteremteni: az állattartást, a vendéglátást és a könyvelést egyforma természetes- séggel végző emberekre van szükség a kerékpár- és lovastúra-utak és hidak a mezőgazdasági termelés útjai és hídjai is legyenek a mezőgazdaság a magyar táj vizuális megtervezését is jelentse

Magyar táj magyar termékkel! A vidék nem csak mezőgazdasági probléma, hanem komplex gazda-ság- és társadalom szervező feladat is egyben!

11

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közös- ségfejlesztéssel és pólusfejlesztéssel? Mi a vidék közhaszna? Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban? Melyik várossal mit szeretnénk „tenni”? Mi a feladata az adott városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telep- hely? A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között ha- tározza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem kínál.

12

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:Lokalitás – egyediség – autonómia

a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni egymástól térben és időben is különböznek a térségek. egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből áll. helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ. a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni

Érdekekellentétek: az ott élők - a támogatáskezelő szervek - a tőkés befektetők – a nagyvál-lalatok - az intézményfenntartók - a közigazgatás érdekei között

13

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség

? a közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anya- gi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy kö- zösségi értékeket képvisel-e? A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem egyoldalú függés például a pólustól), A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek van értelme

14

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:Partnerség – részvétel van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, lé- teznek-e közös ügyek, a helyi elit „húzza-e” a közösséget vagy elkü- lönül? Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt Mindez tartósan. Ne csak addig, amíg a támogatás tart, Új együttműködési fórum javaslat:

a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák, klaszterek, vállalkozásokterületelvű szociálpolitikai egyeztető fórum a civil szervezetekkel

15

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

Szemlélet: lokalitás – ember – értékközpontúság – közösségi részvétel – élhető természeti és társadalmi környezet.

Módszertan: közös jövőkép, közös stratégiaalkotás, partnerség, közösségi részvételen alapuló tervezés, új területi statisztika, mely segítené a „fejlesztés kontrolling” módszertanának kialakítását,

Pénzügyi módszertan: az elaprózott települési támogatások rend-szerének reformja, a támogatások területi hatását nem látjuk át pontosan (lakástámogatási rendszer = városfejlődés? előny vagy hátrány?)

16

A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program)

• agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási (Mo.?) támogatások (2. tengely);• kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása (2. tengely), melynek célja:

(a)kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek számára, (b)kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozá- sok alá tartozó térségek számára;

• mezőgazdasági beruházások támogatása (1 tengely);• mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének tá- mogatása (1. tengely);• erdőtelepítési támogatások (1. tengely);• a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése (3. tengely);• idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása (3. tengely);• fiatal gazdálkodók támogatása (1. tengely);• gazdálkodók oktatása, képzése (3. tengely).• partnerség, együttműködés, innovációs készségfejl., helyi kezdeményezések (4. tg.)

17

18

I. intézkedéscsoport 47%II. intézkedéscsoport 32%III: intézkedéscsoport 11,5%IV. (LEADER) intézkedéscsoport

5,5%

Technikai Segítségnyújtás 4%Összesen 100

%

NAVS = Új Magyarország Vidékfejlesztési ProgramForrások megosztása társadalmi egyeztetés után

Kritikus szemmel a pólusprogramról a szakma, a politika előtt jár nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció kö- zeljövője szükséges a politikamentes civil megegyezés is a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó ré- gió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?) regionális repülőterek oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok, újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések) az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése.

19

Kritikus szemmel a pólusprogramról

a decentrumok polgármesterei szkeptikusan szemlélik a „régió- központokká” avanzsált városok K+F: egészséges arány az alap- és az alkalmazott kutatások kö- zött a kis- és középvállalkozói szektor bevonása a pólusprogram kooperációs hálózatából jelentős szereplők hiá- nyoznak:

a fejlődni vágyó kisvárosok az apró- és törpefalvas településrendszerű térségek

valós veszély az elvándorlás a pólusok felé

20

Összegzés

Két alapvető folyamatnak kell tehát beindulnia a pólusfejlesztési prog-ramokkal: a koncentrációnak és a specializációnak

1. el kell érni a versenyképes méreteket 2. támogatni kell az alkalmazott kutatás-fejlesztést. 3. meg kell fogalmazni az igényeket a kutatás-fejlesztés irányába 4. meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket a K+F számára 5. a hatékony mezőgazdaságot kell támogatni, ezzel támogatjuk a vidéket, az élhetőbb környezetet.

21

Összegzés

A vidékfejlesztési támogatások súlyának növekedése ösztönző,

keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek kiegészítő tevé- kenységek segítségével megfelelő forráshoz jutást biztosítanak az agráriumnak. A pollenmentes, művelt vidéken fejlődhet a turizmus, amely további megélhetési lehetőségeket rejt. A komplex gazdálkodás jövedelmet és profitot termel, visszaadja

a reményt.

22

A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi verseny-képességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel.

23

Köszönöm figyelmüket!

24