A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-ben

Globalizáció

Mi a világgazdaság?

• a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összes-sége

• kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem meg-indulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század)

• a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamato-san változik, gazdagodik:

Mi a világgazdaság?

- földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba

- tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg

• világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac

• liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik

A világgazdaság helyzete és kilátásai 2012-ben

A világgazdasági növekedés üteme

• a válság előtti 20 évben gyorsult:

1988-1997: 3,4%; 1998-2006: 4,2%

de: 2006 óta a növekedés üteme lassul

• 2008 vége-2009 eleje: brutális recesszió

• 2009 közepe-2010 közepe: törékeny és egyenlőtlen növe-kedés a fiskális ösztönző intézkedések következtében

• 2010 közepétől: a világgazdasági növekedés újra lelassul

a növekvő költségvetési hiány és államadósság miatt megszorító intézkedések bevezetésére kerül sor

A válság hatása a fejlett országokra

• jelentős gazdasági visszaesés (2009: -4%)

• a GDP-növekedés a válság utáni fellendülés időszakában is alacsony (2010: 2,7%)

• tartós foglalkoztatási válság (munkanélküliségi ráta: 8,6%) → stagnáló jövedelmek, gyenge kereslet

• mindezek és a foganatosított megszorító intézkedések 2011-ben a gazdasági növekedés további lassulását eredményezték

Gazdasági növekedés az uniós országokban (2010Q4-2011Q3)

• az EU27 munkanélküliségi rátája 9,9%, míg az euróöve-zeté 10,4% volt 2011 decemberében

• a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Spanyolország-ban (22,9%), Görögországban (19,2%) és Litvániában (15,3%) – Magyarország (10,9%)

Az Egyesült Államok államadóssága (1992-2011)

A válság hatása a fejlődő országokra

• mérsékelt gazdasági visszaesés (2009: 2,4%)

• a válságot követő gazdasági fellendülés stabil (2010: 7,5%) • a foglalkoztatás válság utáni fellendülése sokkal erőtelje-

sebb, mint a fejletteknél

• 2011 közepétől lassuló gazdasági növekedés (ok: a fejlett országok gyengébb kereslete, csökkenő nyersanyagárak)

• a jövőben a világgazdasági növekedés motorjai marad-nak (elsősorban Kína, India, esetleg Brazília)

Hosszú távú munkanélküliség a fejlett és fejlődő országokban

Kilátások 2012-re

• a világgazdaságot újra globális visszaesés fenyegeti

• a legégetőbb problémát a magas munkanélküliség és a gazdasági növekedés mértékének csökkenése jelenti, elsősorban a fejlett országokban

• a fejlődő országok várhatóan továbbra is a világgazda-ság motorjai maradnak, de gazdasági növekedésük le-lassul a fejlett országok gyengeségei miatt

Világkereskedelem

• a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereske-delem (különösen az export)

• 1988-1997 között 7%, 1998-2006 között 6,6%-kal bővült, tehát kétszer olyan gyorsan, mint a világtermelés

• a válság hatására volumene nagymértékben csökkent, de 2009 II. negyedévétől lassú növekedés figyelhető meg

(elsősorban a feldolgozóipari termékek kereskedelmében nagy részaránnyal rendelkező ázsiai fejlődő országoknak köszönhetően)

Világkereskedelem

• 2010 második felétől a volumennövekedés dinamikája csökken, ami a jövőben is folytatódni fog

oka: az alacsony világgazdasági növekedés

• a fejlődő gazdaságok kereskedelmi volumene 2010-re elérte a válság előtti szintet, a fejlett országoké még nem

• a fejlődő országok világkereskedelmi szerepe a jövő-ben is növekedni fog (1995 és 2010 közt részesedésük már 28,5%-ról 41,2%-ra nőtt)

ok: gyors ipari növekedés

Nyersanyagárak

fémek, mgazd-i termékek, kőolaj

• 1988 és 1997 között mérsékelten (0,6%-kal), 1998 és 2006 között azonban jelentősen (11%-kal) emelkedtek

• a válság hatására a nyersanyagárak összeomlanak, ezt követően nagymértékű ingadozás figyelhető meg- 2009 március-2010 eleje: árnövekedés- 2010 eleje -2010 közepe: árcsökkenés- 2010 közepe-2011 közepe: árnövekedés- 2011 közepe- : árcsökkenés

Nyersanyagárak

• 2012-ben a nyersanyagok ára feltehetően tovább mérséklődik

okok:a nyersanyagok iránti csökkenő globális kereslet

az alacsony világgazdasági növekedés

• ugyanakkor az árak ingadozásának kockázata a pénz-ügyi tényezők miatt (pl. USD árfolyamának ingadozása) magas

Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban

A gazdasági globalizáció értelmezése

• a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata

- a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egy-re sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek

- az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitá-sa fokozódik

ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transz-nacionális jellegűvé válása

A gazdasági globalizáció értelmezése

Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok

• termelési folyamat

• a termelési tényezők újratermelődése

• a fogyasztás

• információáramlás

• pénzügyi folyamatok

A gazdasági globalizáció értelmezése

Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok

• nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai

• nemzetközi tulajdonviszonyok

• a globális jövedelemelosztás viszonyai

→ a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik

→ egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

A globalizáció fő mozgatóerői

• a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála”

• a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: glo-bális üzletpolitikát folytatnak

• a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása

• a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (keres-kedelem, tőkeforgalom)

• a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása

A globalizációs folyamat hatásai

• sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt)

• növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaság-ra → a kormányzati politika hatásköre csökken

• új lehetőségek egyes országok fejlődése számára

• az általános emberi jogok globalizálódása

• a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai

• 1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája

- a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között

• 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szol-gáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban

- a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcso-latok szélesítése

- áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai

• 3. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái

– finanszírozási függőség– nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái

• 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái

- a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között

- leküzdése: hosszú és nehéz folyamat

(oktatás fejlesztése)

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai

• 5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete

- a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között

• 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás